Kávészünet Dr. Kordé Csaba vezető ügyésszel

Az ügyész nemcsak vádol…

Kőszegen 1724-ben indult meg a bíráskodás, mégpedig a Dunántúli Kerületi Táblabíróság néven, 1870-től lett királyi vegyes bíróság, majd 1872-ben megalakul a Kőszegi Járásbíróság, amely 1953-ban a járások differenciált felszámolásával szűnt meg, amikor is a kőszegi járás illetékességi területét a szombathelyi járás szervezeti egységébe integrálták.

Kávészünet Dr. Kordé Csaba vezető ügyésszel

Az ügyész nemcsak vádol…

- Milyen történelmi előzményei voltak a bíróságnak, illetve az ügyészségnek?

Kőszegen 1724-ben indult meg a bíráskodás, mégpedig a Dunántúli Kerületi Táblabíróság néven, 1870-től lett királyi vegyesbíróság, majd 1872-ben megalakul a Kőszegi Járásbíróság, amely 1953-ban a járások differenciált felszámolásával szűnik meg, amikoris a kőszegi járás illetékességi területét a szombathelyi járás szervezeti egységébe integrálták.
Az Úriszékeken 1774-től kezdődően a földesúr ügyvédeként működő ügyész járt el. A helyzet akkor változott, amikor 1848-ban Deák Ferenc igazságügy miniszter országos közvádlókat nevezett ki. Az ő feladatuk volt az állami büntetőigény érvényesítése. A polgári államszervezet kiépítése az 1867-es kiegyezést követően kezdődött meg. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk szétválasztotta az igazságszolgáltatást és a közigazgatást. Az ügyészség működésének kialakításában elévülhetetlen érdemei vannak Kozma Sándornak, aki munkásságával megbecsülést és rangot szerzett a szervezetnek. A 2012. január 1-jétől hatályos Magyarország Alaptörvénye biztosítja az ügyészség számára mind a szakmai, mind a politikai függetlenséget. Kozma Sándor fogalmazta meg már annak idején a legplasztikusabban az ügyészség feladatát, küldetését, miszerint az ügyész nem peres fél, aki mindenáron diadalmaskodni akar, hanem közege azon erkölcsi hatalomnak, mely igazságot kutat és követel. A rendszerváltozást követően Horváth Vilmos és Básthy Tamás parlamenti képviselők szorgalmazták a kőszegi bíróság újbóli felállítását. Balsai István igazságügyi miniszter hathatós közreműködésével 1993. január 1-től létezik Kőszegen ismét bíróság és a mellette működő ügyészség. A megyében még Szombathelyen, Sárváron és Körmenden működik járási ügyészség. Működési területéhez tartozik még két város, Csepreg és Bük, valamint további 18 község, mely területek képezik a járási ügyészség illetékességi területét.

Dr. Kordé Csaba vezető ügyész 1988 áprilisától tagja a szervezetnek, fogalmazóként kezdte munkáját a Szombathelyi Városi Ügyészségen, ahol instruktora a jelenlegi megyei főügyész, dr. Simon József volt. Tőle sajátította el a szakma alapjait. 1990 áprilisában kapott ügyészi kinevezést, és a Szombathelyi Városi Ügyészségen büntetőjogi szakterületen látta el szolgálati feladatát. Ezt követően 1993. január 1-jétől kapott megbízást az akkor megalakult Kőszegi Városi Ügyészség vezetésére. Fizikálisan azonban áprilisig még a Szombathelyi Városi Ügyészség hivatali helyiségeiben látták el tevékenységüket. A kőszegi épület átadására április 6-án került sor. Büntetőjogi szakterületen a jelenleg is hatályos büntetőeljárási törvény határozza meg azon ügyek körét, melyek a járási ügyészség hatáskörébe tartoznak. Ezen ügyek esetében emelhet vádat –eredményes nyomozást követően – az ügyészség.
-Hogyan néz ki a nyomozó hatóság az ügyészség és a bíróság együttműködése?
- A büntetőbíróság csak abban az ügyben ítélkezhet – kivéve az ún. magánvádas ügyeket -, amelyben az ügyész vádat emel. A nyomozások tekintetében a Kőszegi Rendőrkapitányság munkáját felügyeljük. Az ő szervezeti egységükbe van integrálva a Büki Rendőrőrs feladat- és hatásköre, de a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság több osztályának is felügyeljük a nyomozati tevékenységét, továbbá tesszük ezt a NAV-nál – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Vas Megyei Vizsgálati Osztály -, is. Ez az a három nyomozó hatóság, amelynek munkáját a Kőszegi Járái Ügyészség felügyeli. Teszi ezt két ügyész – főügyész úr döntése szerint esetenként további egy alügyész – két adminisztrátor és egy úgynevezett fizikai dolgozó.
-Miként lehet meghatározni a nyomozó hatóság, ügyészség munkakapcsolatát?
- A nyomozó hatóság és az ügyészség kapcsolatát – elsősorban - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezései határozzák meg. A már többször módosított büntetőeljárási törvény – mely szerint az ügyész közvádló és aki – rendelkezik a nyomozásról, melynek során a nyomozó hatóságot utasítja. A törvényi rendelkezésnek megfelelően a nyomozó hatóság az ügyésznek az ügy nyomozására vonatkozó utasításait határidőre teljesíti, az ügyészt a nyomozás elrendeléséről és az ügy állásáról írásban tájékoztatja. Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetőleg határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetőleg az ügyész hatáskörébe tartozik, erről az ügyészt haladéktalanul tájékoztatja. Ezen gondolatokból egyértelműen annak kell kicsengenie, hogy az ügyészség felügyeleti szerve a rendőrhatóság munkájának. A már említett rendelkezések mögött garanciális elemeket is kell látni, ugyanis a nyomozó hatóság intézkedéseivel, avagy mulasztásaival szemben panasszal lehet élni az ügyészséghez.
-Vegyünk egy példát, mondjuk egy betöréses lopás esetén hogyan történik a nyomozás, amiből vádirat születhet.
-A rendőrség adott bűnügyi, vagy vizsgálati osztálya teljesíti a nyomozást – melyről, ahogy már említettem, az ügyészséget értesítenie kell, -amelyet mi felügyelünk. Az első pillanattól „képben van az ügyészség”. Ezen nyomozás felügyeleti tevékenységünknek egyik kiemelt lehetősége az úgynevezett fokozott ügyészi felügyelet gyakorlása, - amelyet csak meghatározott esetekben jelentünk be, így például az adott ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult – amellyel egyúttal azt kívánjuk biztosítani, hogy a nyomozás jó irányba teljesüljön, az törvénysértéstől mentes, aggálytalan legyen és a fair eljárás elvét is tudjuk biztosítani. Ezek olyan garanciális elemek, amelyek mind a gyanúsított, mind a sértett számára meggyőződésem szerint fontosak. Ezek teljesítéséért vagyunk - többek között - felelősek. Az ügyész munkája a bíróság előtt is megmérettetésre kerül. Egy adott vádirat megalapozottságát, illetőleg annak tartalmi elemeit az eljáró bíró, illetve az adott büntető tanács fogja értékelni. Ha a mi szakmai álláspontunkat osztja, akkor mind a bűnösség, mind pedig a büntetés kiszabása tárgyában tett indítványunk vonatkozásában dönt.
-Minden kész rendőrségi és az ügyészségnek megküldött nyomozati iratanyag bíróság elé kerül?
- Nem! Az ügyészségnek is van quasi „bírói” szerepe. Jelesül, többször előfordul, amikor a nyomozó hatóság által az ügyészségnek megküldött bűnügyben nem emel vádat az ügyész, hanem úgy és akként értékeli a nyomozás iratanyagát, hogy a terhelt cselekménye oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy emiatt büntetés kiszabása szükségtelen, ezért nem fordulunk a bírósághoz, hogy ítélje őt el. Megszüntetjük az eljárást és ügyészi intézkedésként megrovásban részesítjük. Ez az ügyészi megrovás jogintézménye, amely megrovásról szóló érdemi határozatunkban szintén megállapítjuk a bűncselekmény elkövetését, de azt mondjuk, hogy – figyelemmel a gyanúsított büntetlen előéletére, megbánó magatartására, illetve arra a tényre is tekintettel, a sértetti reparáció érvényesült, tehát a gyanúsított a kárt megtérítette, ezekre tekintettel nem vádoljuk meg, nem visszük bíróság elé, nem kérjük személyével szemben a büntetés kiszabását, helyette ügyészi megrovásban részesítjük és rosszallásunkat fejezzük ki. A másik lehetőségünk az úgynevezett vádelhalasztás jogintézményének alkalmazása, amikoris az ügyész vádemelés helyett 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt – a bűncselekmény tárgyi súlyára és a rendkívüli enyhítő körülményekre is tekintettel - akár két évre - határozatával a vádemelést elhalaszthatja. Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. A vádelhalasztás ideje alatt, olyan külön magatartási szabályt is meghatározhatunk a terhelt számára, amelyben arra kötelezzük, hogy a sértettnek okozott kárt térítse meg, vagyis a sértetti reparációnak tegyen eleget. Amennyiben ennek eleget tesz, akkor az eljárást megszüntetjük. Ha az ügyész által megjelölt határidőig ennek a terhelt nem tesz eleget, úgy személyével szemben vádemelésre kerül sor. Talán érzékelhető az elmondottakból, hogy munkánk során – a büntetés kiszabásának elvei szem előtt tartása mellett - nagy hangsúlyt kap a sértetti reparáció. Nem arról van szó, hogy az ügyész csak vádol, vádol… Nem egy esetben előfordul az is a fentieken túl, hogy az ügyész a nyomozó hatóság által hozzá vádjavaslattal megküldött bűnügyben megszünteti a nyomozást, mert például úgy látja, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, avagy az adott bűncselekményt nem a gyanúsított követte el, ellentétben azzal, amit a nyomozó hatóság szakmai álláspontjában az ügyészség felé megjelöl. Nem mindig találkozik a nyomozó hatóságnak a szakmai álláspontja az ügyészségével. A nyomozó hatóság is önálló szerv, amely a számára meghatározott jogszabályok keretében látja el a munkáját. A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény szerint is az ügyészség a nyomozás felügyeletét ellátó szerv, ő az, aki – a nyomozó hatóság által hozzá vádjavaslattal megküldött ügyben - eldönti, hogy az adott személlyel szemben a büntetőeljárás befejezését követően milyen ügyészi érdemi intézkedések meghozatalára kerül sor. Ezek olyan garanciális elemek, amelyek a gyanúsítotti és a sértetti oldalt egyaránt képviselik. Az ügyészség számára ezek fontos intézkedések és bátran használjuk őket. Igazi értékmérője ennek a dolognak – az Állam büntetőjogi igényének érvényesítése mellett -, amikor az ember tiszta szívvel és lelkiismerettel néz bárkinek a szemébe. Vannak olyan cselekmények - a jogalkotó szándékánál fogva is -, amelyeknél fel sem merül a fenti két jogintézmény alkalmazásának a lehetősége. Ezen két jogintézmény alkalmazásánál jelenik meg az ügyész mérlegelési jogköre, de ezen mérlegelési jogkört korlátozza a jogalkotó azzal, amikoris kizárja például a vádelhalasztás jogintézményének alkalmazását az úgynevezett visszatérő „ügyfélkör”, a többszörösen visszaesők esetében.
-Az ügyészség, illetve a rendőrség illetékességi területén melyik bűnözési forma a legelterjedtebb?
- A Kőszegi Rendőrkapitányság illetékességi területén a 2014. év adataihoz képest – amikoris a rendőri eljárásban 432 ügy volt folyamatban – 2015. évben 8,5%-kal, 469-re emelkedett. Leggyakoribbak a vagyon elleni bűncselekmények – amelyek közel 2/3-át teszik ki a fenti adatoknak -, a többi vonatkozásában nagyon széles a skála, ide sorolható például az ittas állapotban elkövetett járművezetés, a kábítószer fogyasztás, a kábítószer kereskedés, a garázdaság, illetve a súlyos testi sértés. Kiemelendőnek tartom, hogy a kábítószer-fogyasztókkal szemben célunk elsődlegesen nem a büntetés, hanem a megelőzés. Erre ad is lehetőséget a jogalkotó az elterelés jogintézményének alkalmazhatóságával.
-Mit jelent a gyorsított eljárás?
-Ezen eljárási jogintézményt a büntetőeljárási törvény önálló fejezetként jelöli meg. Eljárásjogilag ezen jogintézmény alkalmazása azt jelenti, hogy az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított 30 napon belül bíróság elé állítja, ha a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte, a bizonyítékok rendelkezésre állnak, az ügy megítélése egyszerű, illetve ha a törvény 8 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel az adott bűncselekmény vonatkozásában. Ez egy rendkívül gyors jogintézmény és amely találkozik azzal a senki által nem vitatott kiemelt jogpolitikai igénnyel, ami az időszerűséget jelenti. Az egy fantasztikus dolog, hogy a gyanúsítás időpontjától 30 napon belül a vádemelés egy sajátos formájára – amikoris nem vádiratot készít az ügyész, hanem ún. feljegyzést a bíróság elé állításról -, valamint ez alapján bírói ítélet meghozatalára kerül sor. Ebben benne van a nyomozó hatóság gyors, de ugyanakkor szakmailag igényes munkája is. Meghatározott ügycsoportoknál gyakran élünk is ennek a jogintézménynek az alkalmazásával.
-Mi tartozik még az ügyészség feladatkörébe?
- Nagyon komplex a feladatunk, ami azonban a társadalom számára elsősorban megjelenik, az a büntetőjogi tevékenységünk, hiszen a médiában az állampolgárok ezen feladatunkról kapnak hangsúlyozottaban információt. El kell mondanom azonban azt is, hogy ezen a területen kívül apparátusunk nem kevésbé fontos közjogi feladatokat is ellát, amely két részből tevődik össze, egyik része a büntetésvégrehajtási felügyelet, míg a másik része a közérdekvédelmi tevékenység.

-Nagyon szép az a kitüntetés, amelyen alig egy éves dátum olvasható és Dr. Kordé Csaba kőszegi járási vezető ügyészének szól, a laudáció pedig így hangzik: kiemelkedő színvonalon és hivatástudattal végzett eredményes szakmai munkájáért Magyarország Legfőbb Ügyésze Magyar István-díjat adományozott Önnek.
-Igen nagy büszkeséggel tölt el ez az elismerés, melyet Polt Péter legfőbb ügyész úr adott át tavaly június 10-én a Magyar Ügyészség Napján, ugyanis Kozma Sándor mellett Dr. Magyar István koronaügyész, jogi író volt az, aki munkásságával öregbítette az ügyészség szakmai hírnevét.
Kiss János