„Vendéglátóipari zenész”

Bakos József előadóművésszel - büszkén mutatja ezt bizonyító igazolványát - elevenítettük fel egy letűnt világ itt-ott még felbukkanó emlékeit. Az ötvenes években a „vendéglátóipari zenész" vizsgához és működési engedélyhez kötött foglalkozás volt.

„Vendéglátóipari zenész”

Bakos József előadóművésszel - büszkén mutatja ezt bizonyító igazolványát - elevenítettük fel egy letűnt világ itt-ott még felbukkanó emlékeit. Az ötvenes években a „vendéglátóipari zenész" vizsgához és működési engedélyhez kötött foglalkozás volt. Tánczenét, operettet, magyar nótát, közkedvelt műdalokat, opera egyvelegeket, ismert klasszikus műveket, sanzonokat, röviden mindent el tudott játszani. Ha van funkcionális zene (márpedig van), akkor a vendéglátós zene multifunkcionális, rendkívül széles zenei választékkal; a klasszikustól a napi slágerekig, a cigányzenétől az afroamerikai, vagy latin zenékig. Kőszegen a 70-es években szinte minden vendéglátóhelyen volt élőzene. Betérhettünk a Ruby-ba, ahol a Bakos-Tóth Duó, a Kulacsba, ott a Draskovics Sanyiék játszottak, vagy a még meglévő Kongóba, (a mai Írottkő helyén állt) ahol maga Bakos Józsi is kezdett, vagy akár a Monoszlói borozóba, ahol az öreg Poncza bácsi sétált a padok és asztalok között egy szál hegedűjével, várva a zenerendelést. Később a Szabóhegyi Napsugár Vendéglőben is ott voltak Józsiék. Túró Karcsi hegedült, ő meg tangóharmonikázott. A pápai származású fiúnak magyarnóta, tánczene, vagy örökzöld, mindegy. Hatezer dalt tud eljátszani, 80 kilónyi kottája van. Tizennégy évesen már kész zenész volt, Bakonyszentlászlón kezdte. Játszott Sárváron a Tinódiban, Celldömölkön a Rezgőnyárfában, Balatonkenesén, Füreden. A vendéglátózásban azt szerette, ha valaki ránézett, amikor muzsikált, jó volt a lelkének, mert érezte, hogy értékeli a zenét. A fent említett időben a Bakos-Tóth Duó a város egyik legkedveltebb együttese volt, akik koraestétől, amíg csak vendég volt, bármit játszottak, hogy legközelebb is idejöjjenek. Hosszú időre Bük-fürdőre, a Svéd Szállóba szólította őket a szerződés. Ott még a Tóth Karcsival együtt voltak, aztán jött az új zeneszerszám, az ötregiszteres szintetizátor, amely gyakorlatilag egy komplett zenekart képes helyettesíteni, akkor tértek külön utakra. Fizikailag is bírni kellett az éjszakázást, volt amikor hajnalban érkezett az osztrák vadász csoport, nekik az ő nótáikat játszotta. Bakos Józsi sajnálja, hogy ma a városban nincs élőzene, mert annak óriási csábereje van, jó a vendéglősnek, jó a zenésznek. Néha még hívják, szívesen megy. Büszke arra is, hogy 30-40 tanítványa volt, akiket harmonikázni, gitározni és zongorázni tanított. A különböző alkalmakra idehozott zenés műsoros estek nem helyettesítik a vendéglátós élőzenét. Hová tűntek a vendéglátózó zenészek? Meghaltak, elköltöztek. Változott a világ. Ma már Józsi is házibulik fellépője, lakodalmakat zenél végig. Felesége, Vera halála óta egyelőre visszavonult. Később talán, ha egy Jótündér hívná, hogy újra vendéglátózó zenész legyen, a Strucc és az Írottkő biztos befutó lenne nála.
Fotó, szöveg: Kiss János