Városháza
Magyarországon egyedüliként, egészen a 14-15. századtól folyamatosan ebben az épületben tanácskoztak és bíráskodtak a város vezetői.
Ítélkeztek a helybeliek felett, az elítéltek pedig a földszinti börtönben töltötték le büntetésüket. A jogszolgáltatás mellett innen irányították a közösség ügyeit is. 1848-ig a pincében őrizték a község borának egy részét, amit aztán helyben, a város korcsmájában mértek a polgároknak. Itt laktak a városi alkalmazottak is, sőt egy időben kovácsműhely és mészárszék is helyet kapott benne. 1950-től városi tanácsnak nevezték, 1990-től viszont újra polgármesteri hivatalként működik.

Az épület 1820 körül nyerte el a mai formáját. Homlokzatát az 1710-es tűzvész után alakították a mainak megfelelően, címereit 1712-ben festették. Ezek egy részét megújították 1884-ben, illetve 1943-1944-ben az üres helyeken faliképekkel bővítették. A címerek közül balról a legszélső a Jurisics család címere, a középső a történelmi Magyarország kiscímere, a harmadik Kőszeg történeti városcímere. A két falkép: balról a második kép Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben.

Fotók




Térkép




Sétaútvonalak