Séta az „Iskolavárosban”

1. Evangélikus felsőbb leányiskola – gimnázium – líceum – mezőgazdasági szakközépiskola, Árpád tér 1. GPS: 47.392308 / 16.539842

1899-ben avatták fel a Ludwigh Schöne tervezte evangélikus felsőbb leányiskolát, amely a dunántúli egyházkerület fenntartásában működött. Az elemi iskolából érkezett leányokat íratták be ide, akik a gimnázium alsóbb osztályaihoz hasonló képzést kaphattak. Mellette háztartási és háztartásvezetési elfoglaltságot gyakorolhattak. 1921-ben nyolcosztályosra bővítették. 1927-ben líceummá, majd 1942-ben leánygimnáziummá fejlesztették a Gyurátz Ferenc alapító püspök nevét felvett intézetet. 1945-től mezőgazdasági ismereteket is oktattak. Az államosítás után mezőgazdasági technikusi képzést indítottak, a későbbiekben szakközépiskolává alakították. Az 1990-es években kereskedelmi és informatikai képzéssel bővítették a kínálatot. 2001-ben újra az evangélikus egyház lett a tulajdonosa.

2. Egykori gimnázium, Jurisics M. tér GPS: 47.3898026307668 / 16.540716769744378

Az 1677-től működő gimnázium fő gondviselője az alapító, építtető és a fenntartásra 60.000 forintos alapítványt létrehozó gr. Széchényi György érsek volt. Épületét Pietro Orsolini építőmester tervezte, aki az 1680-ban befejezett építkezést vezette. Az intézményben szerzetesek tanítottak, 1773-ig a jezsuiták, 1777 és 1815 között a piaristák, végül 1815-től 1948-ig a bencések. A 19. század második felében négyosztályos algimnáziummá alakított iskolának 1908-ban új épületet avattak és nyolcosztályosra bővítették. A régi épületet lebontásra ítélték. Helyét ma az ásatások alkalmával megtalált alapjainak felszíni kivetítése őrzi. A rendház falában emléktáblák örökítik gr. Niczky Kristófnak az iskola II. József-kori Kőszegen tartójának emlékét, valamint az iskola neves tanárainak és diákjainak nevét.
Jelenleg Benedict Hotel néven, szálláshelyként funkcionál.

3. Kelcz-Adelffy Árvaház, Kőszegi Tanítóképző, Kelcz-Adelffy u. 3. GPS: 47.390233 / 16.541614

Az épület helyén működő Kelcz-Adelffy Árvaház elődjét 1741-ben hozták létre. 1749-ben vették át a jezsuita szerzetesek, akik szinte fél Dunántúlról befogadni képes nagy intézetté fejlesztették. Mai alakját a Hefele Menyhért vezette átépítés után, 1781-ben nyerte el. Eleinte a neveltek tanítása is itt folyt, majd a városi tanulókkal közös iskolába jártak. 1930-tól újra oktatási intézménynek adott helyet. Akkor költözött ide az 1926-ban alapított Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet internátusa. Ennek az intézménynek lett jogutóda a Szombathelyi Tanítóképző. 1958-ban koedukált állami általános iskola költözött ide, amely 1961-ben vette fel Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros nevét. Az intézmény elköltözése után 1989-től üresen áll.

4. Brenner Ház, hajdani Nemzeti Oskola, Kelcz-Adelffy u. 4. GPS: 47.390013 / 16.541598

Az 1842-re felépült és átadott hajdani iskolaház épülete ma Brenner János közösségi Házként működik. A régi alapfokú katolikus iskoláját kinőtte a város, ezért 1837-ben nagyobb telket kerestek a belvárosban, amelyért 4000 forintot fizettek. Az építkezést 1841-ben kezdték és a következő évben adták át az új iskolaházat. Homlokzatára a „Nemzeti Oskolák” feliratot festették. Ebben csak fiúosztályokat helyeztek el, a lányoknak különálló épületet biztosítottak. Itt oktatták a mesterséget tanuló ifjakat az úgynevezett vasárnapi iskolában, de itt kapott helyet a rajziskola és a Kőszegi Hangászegylet zeneiskolája is. 1871-ben a leányokat elköltöztették a domonkos apácák rendházába. A 19. század második felétől az iparostanoncok oktatása is itt folyt. Ennek folytatásaként is felfogható az 1967-ben alapított és 1979-ig működő 413. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola.

5. Hajdani Nemzeti vagy triviális iskola, Kelcz-Adelffy u. 13. GPS: 47.389064 / 16.542105

Az első kőszegi iskola alapításának ideje ismeretlen, de a 17. században már biztosan működött. Az épület 1653-ban készült el. Két iskolamestere volt, akik közül az egyik magyarul, a másik német nyelven oktatott. 1673-ig az evangélikusok használták, akik gimnáziumot is működtettek itt. Mária Terézia oktatási reformját követően minden gyermek számára 6 és 12 éves kor között kötelezővé vált az iskoláztatás. Ekkor már nem latinul, hanem nemzeti nyelven folyt az oktatás. Az új rendnek megfelelően három osztályt indítottak a fiúknak, egy tanító pedig a leányokkal foglalkozot. A Kelcz-Adelffy Árvaházban lakókat is itt okították, ezért az egyik tanító fizetését az alapítvány biztosította. A tanítók is itt kaptak lakást, de amikor az épület szűkösnek bizonyult, újat és nagyobbat építettek helyette. 1842-ben az épületet Klügel József orgonaművész és orgonaépítő mester vásárolta meg. A tantermekből és a tanítói lakszobákból lakásokat alakítottak ki.

6. Polgári Iskola, Várkör 35-37. GPS: 47.389681 / 16.542596

Az 1876-ban alapított Állami Segélyezésű Magyar Polgári Fiú- és Leányiskola a város által megvásárolt épületben kezdte meg működését. Ez az iskolatípus a négyéves elemi és a középiskolák között helyezkedett el. 4 éves tanrendjével nagyjából megfelelt a mai felső tagozatnak. A gimnázium alsó négy osztályától leginkább abban különbözött, hogy latin nyelvet nem tanítottak benne. 1901-ben megszűntek a leányosztályok. 1922-ben teljesen az állam vette át, akkor kapta a Széchenyi István Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola nevet. Az 1940-es években a polgári iskolákat megszüntették, beolvasztották őket a 8 osztályos általános iskolákba. Az Állami Általános Fiúiskola kapta az épületet. Egykori termeiben 1984 óta a városi könyvtár működik.

További információk

Az 1800-as évek első felében klasszicista stílusban épült egykori Musser-féle házban 1984 óta a városi könyvtár működik. Az 1876-ban alapított Állami Segélyezésű Magyar Polgári Fiú- és Leányiskola a város által megvásárolt épületben kezdte meg működését. Ez az iskolatípus a négyéves elemi és a középiskolák között helyezkedett el. 4 éves tanrendjével nagyjából megfelelt a mai felső tagozatnak. A gimnázium alsó négy osztályától leginkább abban különbözött, hogy latin nyelvet nem tanítottak benne. 1901-ben megszűntek a leányosztályok. 1922-ben teljesen az állam vette át, akkor kapta a Széchenyi István Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola nevet. Az 1940-es években a polgári iskolákat megszüntették, beolvasztották őket a 8 osztályos általános iskolákba. Az Állami Általános Fiúiskola kapta az épületet.
A városi könyvtár jogelődjét 1952-ben alapították. A könyvtár 1984 óta működik jelenlegi helyén, nyitáskor, 1984-ben az ország egyik legkorszerűbb könyvtára volt 1340 négyzetméteren. Takarékossági okokból ma már csak 914 négyzetméteren működik az intézmény. Kőszeg vonzáskörzetének ellátórendszeri központja, 14 település könyvtári ellátásáról gondoskodik. Közel 70ezer dokumentum várja a könyvtárhasználókat, köztük több mint 2500 DVD, 1500 CD és 120 féle folyóirat.

7. Óvoda, Várkör 20-22. GPS: 47.38961 / 16.54299

Az óvodák, korábbi elnevezésükkel „gyermekkertek” a 19. század első felében terjedtek el Magyarországon. A város első óvodáját az 1869-ben alapított Kőszegi Kisdedóvó Egyesület tartotta fenn, amely elsősorban adományokból gyűjtötte pénzalapját. Schey Fülöp kőszegi születésű, Bécsben élő nagykereskedő több mint 20.000 forintos felajánlásával lehetővé tette, hogy 1871-ben új épületet emelhettek. Az alapító feltételként szabta, hogy a kisgyermekeket vallási különbség nélkül vegyék fel, az intézményt pedig Erzsébet királynéról nevezzék el.

További információk

Az épület helyén állt a város első óvodája. Az óvodák, korábbi elnevezésükkel „gyermekkertek” a 19. század első felében terjedtek el Magyarországon. A város első óvodáját az 1869-ben alapított Kőszegi Kisdedóvó Egyesület tartotta fenn, amely elsősorban adományokból gyűjtötte pénzalapját. Schey Fülöp kőszegi születésű, Bécsben élő nagykereskedő több mint 20.000 forintos felajánlásával lehetővé tette, hogy 1871-ben új épületet emelhettek. Az alapító feltételként szabta, hogy a kisgyermekeket vallási különbség nélkül vegyék fel, az intézményt pedig Erzsébet királynéról nevezzék el.

8. Katonai iskola, Kiss J. u. 31. (Dr. Nagy László EGYMI – Iskola a határon) GPS: 47.392739 / 16.549048

1853-ban kezdték építeni a lovassági laktanyát mintázó épületet, amelyben a katonai felsőbb nevelőintézet 1856-ban kezdte meg működését. A 19. századtól állandó jelleggel fontos szerepet töltött be az intézmény mind a mai napig. A császári és királyi hadsereg tisztjeinek utánpótlását biztosító iskolát katonai alreáliskolává szervezték át 1875-ben. A közös hadsereg intézete 1918-ban a magyar honvédségé lett. 1922-ben a trianoni békeszerződést kijátszva az akkor polgári jellegű iskolában továbbra is katonai nevelést folytattak. Ekkor Hunyadi Mátyás nevét vette fel. 1945-ben Németországba telepítették át az iskolát, az épületeket magyar katonaság foglalta le. Szovjet katonai kórház működött falai között 1956-ig. 1958-ban alapították az Országos Gyógypedagógiai Intézetet, amely ma is működik Dr. Nagy László EGYMI néven.

9. A Szent Domonkos-rendi nővérek oktatási központja, Várkör 34. GPS: 47.390749 / 16.542610

1868-ban Grazból 4 domonkos apáca érkezett Kőszegre azzal a szándékkal, hogy rendházat és leánynevelő intézetet alapítanak. A nevelőintézetbe mindössze egy jelentkező akadt, ezért a nővérek bevétel nélkül maradtak. A város plébánosa sietett segítségükre, aki megbízta őket a helybeli katolikus leányok elemi iskolai oktatásával. 1874-ben nyitották tanítónőképzőjüket, amelyhez gyakorló iskola is csatlakozott. 1895-ben polgári iskolai leányosztályokat indítottak. Ehhez kapcsolódott a polgári iskolai tanárnőképzés, amelyet az állam 1926-ban Szegedre telepített. Az épület mai formáját 1929-ben nyerte. Az államosításkor Állami Tanítónőképzőre és Állami Általános Leányiskolára osztották fel. Előbbit Szombathelyre telepítették át, utóbbi később Kossuth Zsuzsanna nevét vette fel. 1995-től egyházi iskolaként működik.

10. Evangélikus elemi iskola, Várkör 44. GPS: 47.391103 / 16.540755

II. József türelmi rendelete tette lehetővé 1785-ben, hogy az evangélikus iskolák visszatérjenek Nemescsóról. Egy tanító foglalkozott a lányokkal és kettő a fiúkkal. Utóbbiak tanulmányaik végeztével 1876-ig a latin vagy kisgimnáziumban bővíthették tudásukat. A nagyhírű intézménybe több megyéből érkeztek diákok. 1843-ban új, önálló iskolaépületet kaptak a Gyöngyös utcában. 1868-ban kialakították a népiskolai törvény előírta a négyosztályos elemi iskolát. 1930-ban kinőtte régi termeit, a gyülekezet új épületet emeltetett. Az államosítás után itt helyezték el a város óvodáját, amely ma Központi Művészeti Óvoda néven működik.

11. Jurisich Miklós Gimnázium GPS: 47.387521 / 16.536203

1883-ban Trefort Ágoston megteremtette az első középiskolai törvényt, amelyben meghatározták a tanítás anyagát, bevezették a tanmenetkészítés gyakorlatát. A törvény hatására teljessé vált Kőszegen a szakrendszerű oktatás. A kőszegi képviselőtestület alapítványt hozott létre a főgimnáziumi épület létesítésére, szerződést kötöttek tanítás céljára a bencés renddel, megszerezték a telket az Eszterházy-családtól, az engedélyt az uralkodótól és 1908-ban elkészült a Hunyadi úti épület. (Az építési tervet készítő csoportban ott találjuk Hajós Alfréd nevét.) Az 1909/10. tanévre épült ki a teljes nyolc osztályos szerkezet.

A II. világháború hadieseményei csak az 1944/45. tanévet zavarták meg, amikor a gimnázium épülete először német főparancsnoksági székhely, majd hadikórház lett.

1948. augusztus 13-án az 1948. évi XXXIII. törvény alapján az intézmény állami kezelésbe került a felszereléssel, a hozzá tartozó földterülettel és a fiúnevelővel együtt. Ekkor kapta a Jurisich Miklós Állami Gimnázium nevet. A még nyolc osztályos gimnáziumba beiratkozott utolsó osztály az 1951/52. tanévben érettségizett. Az államosítást követően a rendi tanárok távoztak, a helyi tanítóképzők, az evangélikus leánygimnázium, a katonai reáliskola egykori tanárai és a Szombathelyről ide helyezett tanárok alkották az új iskola tantestületét.