Kőszeg Város Hivatalos Honlapja

Séta az irodalmi emlékhelyekre

11 állomás ~ 2.7 km
Kőszeg város története során számos alkalommal kapcsolódott be az egyetemes és a magyar irodalom történetébe.
Séta az irodalmi emlékhelyekre

Országos, sőt európai hírű alkotóknak, műalkotásoknak volt szülőhelye a város, de van, akit a Kőszegen töltött néhány esztendő ihletett meg, s ennek nyomán keletkezett vers, novella, regény. A séta célja, hogy – elsősorban a Belvárosra fókuszálva – felkeresse és bemutassa azokat a helyeket, amelyek kapcsolatba hozhatók alkotók és/vagy műalkotások emlékével.

1. Egykori gimnázium, Jurisics M. tér GPS: 47.389803 / 16.540731

A Városkúttól a vár felé a Rájnis utcán visz az út. Rájnis József a 18. századi magyar kultúra meghatározó alakja volt, Kőszegen született 1741-ben, iskoláit is a városban végezte a jezsuita gimnáziumban. Kazinczy Ferenc barátjaként a nyelvújítási mozgalom kiemelkedő alakja volt, nevéhez fűződik a kor egyik legjelentősebb irodalmi/nyelvi vitájának, az ún. prozódiai vitának az elindítása. Szülővárosát több versében is megidézte.

További információk

Az 1677-től működő gimnázium fő gondviselője az alapító, építtető és a fenntartásra 60.000 forintos alapítványt létrehozó gr. Széchényi György érsek volt. Épületét Pietro Orsolini építőmester tervezte, aki az 1680-ban befejezett építkezést vezette. Az intézményben szerzetesek tanítottak, 1773-ig a jezsuiták, 1777 és 1815 között a piaristák, végül 1815-től 1948-ig a bencések. A 19. század második felében négyosztályos algimnáziummá alakított iskolának 1908-ban új épületet avattak és nyolcosztályosra bővítették. A régi épületet lebontásra ítélték. Helyét ma az ásatások alkalmával megtalált alapjainak felszíni kivetítése őrzi. A rendház falában emléktáblák örökítik gr. Niczky Kristófnak az iskola II. József-kori Kőszegen tartójának emlékét, valamint az iskola neves tanárainak és diákjainak nevét.

2. Városkút, Jurisics M. tér GPS: 47.389054 / 16.540806

A séta kiindulópontja a Belváros szíve, a Jurisics Miklósról elnevezett tér. A Városkútnál állva a tér 7. számú háza, a Sgraffitos ház hívja fel magára elsőként a figyelmet. A művészettörténeti értékei révén is figyelemre méltó épület homlokzatán latin nyelvű idézetet olvashatunk (Non est volentis neque currentis, sed miserentis Dei) Szent Pál egyik leveléből: ez a mondat adja az Iskola a határon című regény két fejezetének címét. A mű szerzője Ottlik Géza 1923 és 1926 között volt kőszegi diák, az itt töltött három esztendő emlékét (is) megörökíti Európa-hírű regénye.

További információk

A Jurisics tér egyik dísze az egykori Városkút. 1766-ban létesítette a város egy korábbi láncos kút helyén, amelynek egykori létezését írásos adatok bizonyítják. A copf stílusú, finom arányú kútház eredetileg zárt volt a múlt században készült fényképek tanúsága szerint, s az ablakszerű nyílásokat zsalugáterek fedték. 1818-1824 között klasszicista stílusban a nyílások kibontásával átformálták.

Mai képében a kútház négy irányban ívekkel nyitott, laposívű csehsüveg boltozata római dór pilaszterekkel díszített pilléreken nyugszik.

A nyílások, illetve fillérek fölött körbefut a párkány, felette az alacsony attikafallal, amelyre a boltozat támaszkodik. A kútház közepén lévő csurgó az 1970-es években készült, a teljes felújítással egyidőben.

3. Kincs István emléktáblája, Kincs István köz, Jurisics M. tér (Szent Imre-templom) GPS: 47.389194 / 16.540558

A Szent Jakab- és Szent Imre-templomok közt, utóbbinak falán találjuk Kincs Istvánnak, Kőszeg egykori apátplébánosának emléktábláját. Kincs szépirodalmi munkái (elbeszélések, regények) nagyobbrészt Kőszeghez és a város környékéhez kapcsolódnak. A 20. század elejének országos hírű alkotóját Mikszáth Kálmán és Gárdonyi Géza mellett emlegették a magyar irodalomban.

További információk

A templomot 1615 és 1618 között építették a város magyar nyelvű protestáns gyülekezete számára, a polgároktól kapott hozzájárulásból. 1673-ban a katolikusoknak adták. 1703-ban Franz Anton Pucheim bécsújhelyi püspök szentelte fel katolikus rítus szerint és akkor kapta a Szent Imre titulust. A jezsuiták érkezése után a város plébániatemploma lett, egészen a Jézus Szíve-templom építéséig.

Az épület gótizáló stílusú, nagyobbrészt és szándékosan a mellette álló Szent Jakab-templomra hasonlító. Főoltárának képén Szt. Imrét ábrázolták (ifj. Dorfmaister István alkotása), mellette Szt. Péter és Szt. Pál apostolok, az oltár két oldalán Szt. István és Szt. László, magyar királyszentek szobrai állnak.

4. Szent Jakab-templom, Jurisics M. tér GPS: 47.389406 / 16.540378

Fikció és valóság kapcsolatán gondolkoztathat el a Szent Jakab-templom. Altemplomában minden bizonnyal egy irodalmi hősnő nyugszik: Széchy Mária, a 17-18. század „bestsellerének”, Gyöngyössi István Márssal társalkodó murányi Vénuszának női főszereplője. A barokk elbeszélő költemény első kiadása 1664-ből való, majd a második kiadás (1704) után többször is megjelentették. Egy főúri házasságkötést mesél el, Wesselényi Ferenc nádor és Széchy Mária lakodalmát. A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése és a nádor halála után Széchy Máriának Kőszeget jelölték ki kényszerlakhelyül, itt hunyt el 1679-ben.

További információk

A gótikus és barokk képet mutató templomot a 14. és 15. század fordulóján építhették. A gótikus és barokk képet mutató templomot a 14. és 15. század fordulóján építhették. Egyes feltételezések szerint a 13. század végén elpusztított ferences-rendi kolostor és templom részeinek felhasználásával. A családi címerrel ellátott zárókő a Garai család építkezésének nyomait mutatja. A reformáció idején a német és a magyar anyanyelvű gyülekezetek eleinte közösen használták a város plébániatemplomaként, majd csak a németeké lett. A jezsuiták betelepítésekor a rendnek ajándékozták, akiket a piaristák majd a bencések követtek tulajdonosokként.

Középkori oltárait 1653-ban a protestánsok lerombolták. Barokk főhomlokzatát az 1700-as tűzvész után alakították ki. 1937-ben előkerült falfestményein a Palástos vagy Köpönyeges Mária, Szt. Kristóf és a Háromkirályok láthatók. A főoltáron álló Madonna-szobor 15-16. századi. Kriptájában a város urai és előkelő lakói temetkeztek, többek között itt temették el Jurisics Miklós két gyermekét is.

5. Faludi Ferenc emléktáblája, Rájnis J. u. 2. (Bencés rendház) GPS: 47.389596 / 16.540142

Rájnis József szeretve tisztelt tanára, Faludi Ferenc 1704-ben, Németújvárott született. Először tízesztendős korában került a kőszegi gimnáziumba, majd 1751-től 1754-ig újra Kőszegen találjuk, mint a jezsuita gimnázium rektorát. Faludi irodalmi munkássága tudós jezsuitaként fordításokkal indult, majd időskorában, Rohoncon teljesedett ki: itt született az a 42 versből álló kis, kéziratos kötet, amelynek verseiről Weöres Sándor azt tartotta, hogy velük kezdődött a modern magyar irodalom.

További információk

A hozzákapcsolt gimnáziummal együtt a belváros legnagyobb épülete jezsuita rendháznak épült Pietro Orsolini olasz származású építőmester tervei alapján. A rend feloszlatása után piarista, majd bencés szerzetesek lakták. A bencések kiűzése után helyiségeiben lakásokat rendeztek be, majd 1950-től a korábbi Írottkői járást váltó Kőszegi Járási Tanács székhelye lett. Az új intézmény pályafutása rövidre méretett, mert 1954-ben felszámolták, magát a járást is megszüntették, területét a szombathelyihez csatolták.

1990-ben a bencések visszakapták tulajdonjogát, de használati jogát az Isteni Ige Társaságnak engedték át.

6. Torkos ház, Chernel K. u. 2. GPS: 47.389142 / 16.539630

Torkos László költő 1839-ben Kőszegen született, Budapesten hunyt el 1939-ben. Az irodalmárokat összefogó Kisfaludy Társaság, majd később a Petőfi Társaság tagja volt, élénken részt vett a 19. század végének illetve 20. század elejének magyarországi irodalmi közéletében. Verseskötetei, verstani munkái, esztétikai írásai jelentek meg.

További információk

Középkori eredetű Torkos-ház a 18. században barokk stílusban átalakított épület. A kívülről szerény ház érdekes tulajdonosi körrel bírt. A 17. század végén régi dunántúli nemesi család tagjai a Hosszútóthyak birtokolták.
Az 1700-as években kézműves foglalkozású polgárok adóztak utána. 1806-ban a gazdálkodó nemes Fodor családé lett, utolsóként Joseph Theumern nyugalmazott dragonyos vezérőrnagy özvegye Fodor Erzsébet örökölte.

Kőszeg magyarosodásáért sokat tett evangélikus lelkész, Turcsányi Lajos követte őket családjával. Itt született Torkos László költő, akit 100 éves korában a város díszpolgárává választottak. Utánuk lovag Rudolf Brehm altábornagyé lett, akitől a Chernel család vette meg. Közülük 1893 és 1918 között a kiváló régész, báró Miske Kálmán Chernel Sarolta férje tulajdonában.

7. Chernel-palota, Chernel K. u. 10. GPS: 47.388838 / 16.539380

Bár Chernel Istvánt elsősorban természettudósként ismerjük, érdemes megállni a szülőháza előtt egy pillanatra, s felidézni a jórészt publikálatlan, kéziratban megmaradt verseit. Ezek az alkotások még diákkorában keletkeztek, nem is esztétikai értékeik révén irányítják magukra a figyelmet elsősorban: sokkal inkább azért, mert egy olyan kort idéznek, amelyben még magától értetődő volt, hogy egy művelt fiatalember versben tudjon vallani érzéseiről, szülővárosáról és arról a világról, amely körülveszi.

8. Kristóf Ágota nyughelye, Temető u. 5. (Kőszegi temető)

A városi temetőben kereshetjük fel Kristóf Ágota nyughelyét. Az 1935-ben született írónő Svájcban, Agota Kristof néven vált francia nyelvű műveivel európai hírűvé. Kőszeghez gyermekkora és legjelentősebb művei fűzik. 11 esztendőt töltött családjával a városban a II. világháború után. Legnagyobb írói sikert eredményező regénye, A nagy füzet a városban játszódik. Az írónő 2011-ben Svájcban hunyt el, hamvait – végakaratának megfelelően – a kőszegi temető őrzi.

9. Jézus Szíve-templom, Fő tér GPS: 47.387899 / 16.540970

A Chernel utcán a történelmi belváros városfalait elhagyva a Jézus Szíve-templom magasodik. Itt a templomban találhatjuk Székely Lászlónak, a Kincs Istvánt követő kőszegi apátplébánosnak emléktábláját. Székely 1894-ben, Budapesten született, 1938-ban került Kőszegre. A Vas megyei irodalmi közélet jelentős alakja volt, egyik alapítója a szombathelyi Faludi Ferenc Irodalmi Társaságnak. Versei, gyermekkönyvei jelentek meg, meghatározó barátja volt Weöres Sándornak, amiről fennmaradt levelezésük is tanúskodik.

További információk

A 19. századra a város kinőtte addigi plébániatemplomát. Az 1849-ben elhunyt Győri János plébános vagyonának nagy részét egy új templom építésére hagyományozta. Utódai adományokat gyűjtve növelték ezt az alapot. 1889-ben megvásárolták a helyén korábban álló három épületet, közöttük az Arany Korona vendégfogadót. 1892-ben a bécsi Ludwig Schöne tervei alapján indult meg az építkezés. A historizáló neogót épület 57 méteres tornya sokáig a környék legmagasabb építménye volt. Sokszínű belső festése szintén bécsi mester, Otto Kott munkája.

A szentély üvegablakain a Jézus szíve hittitkot és az Árpád-házi szenteket ábrázolták. A hajóban a helybeli adományozók védőszentjei láthatók.

10. Malomárok, Kiss J. u. vége GPS: 47.391438 / 16.546646

Az „Iskolát„ a várostól a Gyöngyös patak és a Malomárok választja el. A hídon megállva Kőszegi Imre emlékét idézhetjük. Kőszegi Imre 1903-ban született Kőszegen, jellemzően ifjúsági történelmi regények szerzőjeként ismert. Regényeinek „alapanyagát” Kőszeg városa és a város történelme jelenti; a Malomárok történetesen A diákszázad becsülete című regényének az egyik helyszíne.

További információk

A hídon megállva Kőszegi Imre emlékét idézhetjük. Kőszegi Imre 1903-ban született Kőszegen, jellemzően ifjúsági történelmi regények szerzőjeként ismert. Regényeinek „alapanyagát” Kőszeg városa és a város történelme jelenti; a Malomárok történetesen A diákszázad becsülete című regényének az egyik helyszíne.

11. Dr. Nagy László EGYMI, Kiss J. u. 31. GPS: 47.392739 / 16.549048

Ha kilépünk a Jézus Szíve templom kapuján, s rátekintünk a jobbra álló Arany Strucc Szállodára, lényegében már az Iskola a határon című regény terébe léptünk. A regény szerint itt töltött néhány éjszakát az egyik főhősnek, Medve Gábornak az édesanyja, amikor pedig elindulunk a Dr. Nagy László EGYMI, az egykori Hunyadi Mátyás Alreáliskola felé, ugyanazt az utat járjuk be (fordított irányban), amit a regényben Medve az első naplóbejegyzésében gondolatban végigjárt. Ottlik Géza 1923 és 1926 közt volt a katonai iskola tanulója, s az itt töltött éveknek köszönheti a magyar irodalom az Iskola a határon című regényt. Az épületegyüttesben felkereshetők a regény meghatározó helyszínei (étkezde, az egykori kápolna, kórház stb.), a parkban sétálva pedig megsejthető valami abból az atmoszférából, amely a regény egészét meghatározza.

További információk

1853-ban kezdték építeni a lovassági laktanyát mintázó épületet, amelyben 1856-ban kezdte meg működését a katonai felsőbb nevelőintézet. A császári hadsereg tisztjeinek utánpótlását biztosító iskolát 1875-ben katonai alreáliskolává szervezték át. A közös hadsereg intézete 1918-ban lett a magyar honvédségé. 1922-ben a trianoni békeszerződést kijátszva polgári jellegű iskolában továbbra is katonai nevelést folytattak. Ekkor vette fel Hunyadi Mátyás nevét. 1945-ben Németországba telepítették át, épületeit magyar katonaság foglalta le. Szovjet katonai kórház működött falai között 1956-ig. 1958-ban alapították az Országos Gyógypedagógiai Intézetet, amely ma Dr. Nagy László EGYMI néven működik.

Összeállította:_dr. Bokányi Péter
Fordítás (angol nyelvre): Keresztes Nóra, Angol nyelvi lektorálás: Eliza Plous
Fordítás (német nyelvre):

Térkép Nagyobb térkép