Kőszeg Város Hivatalos Honlapja

35/2012. (XI. 1.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Lehetőségek
Mentés saját gépre:
Rendelet letöltése
Az eredeti dokumentumot - a gyorsabb letölthetőség érdekében - zip formátumba tömörítve tettük letölthetővé.
A zip formátumú állományok megnyitásához használja a WinZip programot, amit közvetlenül letölthet innen.
Off-line olvasás:
Rendelet nyomtatása
[A 39/2012. (XII. 21.), a 9/2013. (III. 29.), a 35/2013. (XI. 29.), a 9/2014. (II. 28.), a 21/2015. (IX. 25.), a 30/2016. (XI. 26.) és a 9/2017. (V. 26.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]


Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a helyi adókról az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő hatállyal:
- építményadót,
- telekadót,
- magánszemélyek kommunális adóját,
- idegenforgalmi adót és
- iparűzési adót
vezet be.

II. Fejezet

ÉPÍTMÉNYADÓ

AZ ADÓ ALAPJA

2.§

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

AZ ADÓ MÉRTÉKE


3. §

Az építményadó évi mértéke:
a) egyéb nem lakás céljára szolgáló épület és szállásépület esetében 200 m2 alapterületig 150 Ft/m2, a 200 m2 alapterület feletti rész 300 Ft/m2,
b) kereskedelmi egység – kivéve szállásépület – esetében 200 m2 alapterületig 350 Ft/m2, a 200 m2 alapterület feletti rész 1.000 Ft/m2,
c) üdülő, lakás esetében 200 m2 alapterületig 500 Ft/m2, a 200 m2 alapterület feletti rész 1.000 Ft/m2.


ADÓMENTESSÉG

4. §

(1) Mentes az építményadó alól a magánszemély tulajdonában álló lakás, a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló, továbbá az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak minősülő építmény.
(2) Mentes az építményadó alól belterületen a 30 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó üdülő és külterületen a 30 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó építmény, amennyiben az adó alanya magánszemély.
5 (3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható, ha az adótárgy vonatkozásában az adóalany a vállalkozó, és ez az adótárgy üzleti célt szolgál.



III. Fejezet

TELEKADÓ

AZ ADÓ ALAPJA ÉS MÉRTÉKE

5. §

(1) Az adó alapja a telek m²-ben számított területe.
(2) Az adó mértéke:
a) épülettel benem épített földterület esetén, ha az adó alapja nem haladja meg a 300 m2-t 0 Ft/m²/év, ha az adó alapja meghaladja a 300 m2-t 50 Ft/m2/év, az adóalap 1500 m2-t meghaladó része után 10 Ft/m2/év,
b) épülettel beépített földterület esetében 0 Ft/m2/év.
(3) Az (2) bekezdés b) pontjában foglalt adómérték csak akkor alkalmazható ha az épület alapterülete a 30 m2-t meghaladja, egyéb esetben az (2) bekezdés a) pontja szerint kell az adó mértékét megállapítani.
(4) A Helyi Építési Szabályzat alapján egy telektestnek minősülő telkeket telekadó szempontjából egy teleknek kell tekinteni.

5/A. §

ADÓMENTESSÉG

5/A.§ (1) Mentes a telekadó alól a magánszemély tulajdonában álló, a Helyi Építési Szabályzat alapján parkolónak kijelölt területen és védő erdő területen fekvő telek.
6(2) Hatályon kívül helyezve.
(3) Mentes a telekadó alól a magánút.
5(4) Az (1)-(3) bekezdés nem alkalmazható, ha az adótárgy vonatkozásában az adóalany a vállalkozó, és ez az adótárgy üzleti célt szolgál.


ADÓKEDVEZMÉNYEK

6. §


(1) Az önkormányzat illetékességi területén földterülettel rendelkező magánszemély adóalany az egyébként fizetendő adó
a) 50%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben az adóköteles ingatlana külterületen – ideértve a zártkertet is – fekvő telek,
b) 50%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben az adóköteles ingatlana a Helyi Építési Szabályzat alapján üdülőterületen fekvő telek,
c) 50%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben a tulajdonát képező belterületen fekvő telek köz- vagy magánúton gépjárművel közvetlenül nem közelíthető meg vagy a megközelítésére szolgáló köz- vagy magánúton az elektromos és az ivóvízvezeték nincs kiépítve,
d) 75%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben a tulajdonát képező külterületen – ideértve a zártkertet is –fekvő telek köz- vagy magánúton gépjárművel közvetlenül nem közelíthető meg vagy a megközelítésére szolgáló köz- vagy magánúton az elektromos és az ivóvízvezeték nincs kiépítve.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti adókedvezmény a Helyi Építési Szabályzat alapján üdülőterületen fekvő telek után nem vehető igénybe.
(3) Adókedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adótárgy vonatkozásában az adóalany a vállalkozó, és ez az adótárgy üzleti célt szolgál.


IV. Fejezet

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

AZ ADÓ MÉRTÉKE

7. §

Az adó mértéke
a) lakás céljára szolgáló építmény és nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezés esetén 4 9.000 Ft/év
b) lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló, továbbá az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak minősülő építmény után: 6.000,- Ft/év.


ADÓMENTESSÉG

8. §

(1) Mentesül a kommunális adó alól az az építmény és telek, amely után a tulajdonosnak építményadó-fizetési, illetve telekadó-fizetési kötelezettsége keletkezett.
(2) Mentes az adó megfizetése alól:
a) az, akinek egy főre eső jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át nem haladja meg.
(3) Mentes a lakástulajdoni és bérlet utáni kommunális adófizetési kötelezettség alól az a magánszemély, aki a tárgyévet megelőző évben 6 hónapot meghaladó időtartamban aktív önkéntes tűzoltó testületi szolgálatot látott el.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételek együttes meglétét – büntetőjogi felelőssége tudatában – önkéntes tűzoltó testületi tag esetében a parancsnok, ez utóbbi, illetve az egyesületi elnök tekintetében pedig a szervezet két tisztségviselője igazolja.



ADÓKEDVEZMÉNYEK

9. §

(1) Az egyébként járó adó 50%-át fizeti az az adóalany, aki az előző év végéig a 70 életévét betöltötte és nincs vele együttélő vagy eltartásra kötelezhető közeli hozzátartozója, továbbá havi jövedelme a mindenkori legkisebb nyugdíj 200 %-át nem haladja meg, és ezeket a körülményeket az önkormányzat jegyzője (adóhatóság) előtt megfelelően igazolja.
(2) Az egyébként járó adó 50%-át fizeti az a magánszemély, aki a tárgyévet megelőző évben 6 hónapot meghaladó időtartamban tényleges polgárőri szolgálatot látott el és ezt a polgárőrség parancsnoka – büntetőjogi felelőssége tudatában – igazolja.


V. Fejezet

IDEGENFORGALMI ADÓ

AZ ADÓ MÉRTÉKE

10. §

Az adó mértéke személyenként és megkezdett vendégéjszakánként 380 Ft.


NYILVÁNTARTÁS

10/A.§

(1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 34.§ (1) bekezdése alapján adóbeszedésre kötelezett (a továbbiakban: szállásadó) köteles a szálláshelyen megszálló vendégről az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezetni az alábbi adatokkal:
a) a vendég vezeték- és utóneve,
b) a vendég születési helye és ideje,
c) a vendég lakóhelye,
d) a vendég személyazonosításra alkalmas okmányának (pl.: személyazonosító igazolvány útlevél, vezetői engedély) száma,
e) a vendég állampolgársága,
f) a szálláshelyre érkezés időpontja,
g) a szálláshelyről távozás időpontja,
h) a vendégéjszakák száma,
i) az idegenforgalmi adó teljes összege,
j) az idegenforgalmi adómentesség jogcíme,
k) a vendég sajátkezű aláírása, kivéve, ha a vendég nem tud vagy nem képes (pl.: életkor, egészségi állapot miatt) írni.
(2) A nyilvántartás vezetése akkor is kötelező, ha a szállásadó a magánszemélytől átvállalja az idegenforgalmi adó megfizetését.
(3) A szállásadó személyes adatokat csak a nyilvántartási kötelezettség teljesítése céljából jogosult kezelni.
(4) A szállásadó jogosult megválasztani, hogy az (1) bekezdésben rögzített nyilvántartást manuális vagy elektronikus formában vezeti. Amennyiben a szállásadó a nyilvántartást elektronikus formában vezeti, köteles legalább az (1) bekezdésben meghatározott adattartalmú bejelentőlapot a vendéggel kitöltetni. A bejelentőlap a nyilvántartás mellékletét képezi.
(5) A szállásadó a szálláshelyre bejelentkező vendéget a megérkezését követően haladéktalanul köteles nyilvántartásba venni, vagy amennyiben a szállásadó a nyilvántartást elektronikus formában vezeti, a bejelentőlapot a vendéggel kitöltetni. A szálláshelyet a vendég a nyilvántartásba vételt követően foglalhatja el.
(6) A Htv.-ben meghatározott adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a nyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató igazolását, mely tartalmazza a Htv.-ben meghatározott adómentesség feltételeit (vállalkozó neve, székhelye, adószáma, a munkavégzés helye), ennek hiányában az adót meg kell fizetni.
(7) A szállásadó köteles gondoskodni arról, hogy a nyilvántartás a szálláshelyen rendelkezésre álljon az önkormányzati adóhatósági ellenőrzés számára.
(8) A szállásadó az adómegállapításhoz és ellenőrzéshez szükséges nyilvántartást köteles megőrizni az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 47.§ (3) bekezdésében meghatározott elévülési időn belül.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba az önkormányzati adóhatóság jogosult ellenőrzés keretén belül betekinteni. Az ellenőrzéshez a szállásadó köteles minden segítséget megadni.
(10) Amennyiben a szállásadó a vendég nyilvántartásba vételét elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, továbbá a nyilvántartási kötelezettségét nem az előírt módon és időben teljesíti, az önkormányzati adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg.


VI. Fejezet

IPARŰZÉSI ADÓ

AZ ADÓ MÉRTÉKE


11. §

Az adó mértéke:
a) az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az adóalap 2%-a;
b) az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az adóátalány naptári naponként 5000 Ft.


VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. §

A helyi adókból befolyó valamennyi bevétel kizárólag a helyi adókról szóló jelen rendelet megalkotása céljaként megjelölt feladatokra használható fel, így különösen:
a) köztisztasági feladatok megoldására;
b) parképítésre,- és fenntartásra;
c) közterületek és épületek virágosítására;
d) közterületek fásítására,
e) közterületei berendezési tárgyak vásárlására, kar-bantartására;
g) a városkép, a kommunális- infrastrukturális ellá-tottság javítását, a turizmus előmozdítását szolgáló célokra.


13. §

(1) Jelen rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 19/1993. (XII. 1.) önkormányzati rendelete és azt módosító 25/1994. (XII. 1.), a 30/1995. (XII. 15.), az 5/1996. (III. 15.), a 31/1996. (XII. 30.), a 27/1997. (XII. 12.), a 16/1998. (IX. 25.), a 22/1998. (XII. 18.), az 1/1999. (II. 1.), a 12/1999. (IV. 30.), a 20/1999. (XII. 1.), a 31/2000. (XII. 22.), a 13/2002. (VI. 1.), a 14/2002. (VI. 1.), a 25/2002. (XII. 4.), a 6/2003. (IV. 1.), a 18/2003. (IX. 1.), a 38/2004. (XII. 27.), a 10/2005. (III. 1.), a 38/2007. (XII. 22.), a 34/2008. (XII. 22.), a 37/2009. (XII. 21.,, a 17/2010. (V. 3.), a 34/2010. (XII. 20.) és a 22/2012. (VI. 4.) önkormányzati rendelet.

Kőszeg, 2012. november 29.


Dr. Tóth László s. k. Huber László s. k.
jegyző polgármester