26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről

Lehetőségek
Mentés saját gépre:
Rendelet letöltése
Az eredeti dokumentumot - a gyorsabb letölthetőség érdekében - zip formátumba tömörítve tettük letölthetővé.
A zip formátumú állományok megnyitásához használja a WinZip programot, amit közvetlenül letölthet innen.
Off-line olvasás:
Rendelet nyomtatása
[A 28/2005. (IX. 5.), a 14/2006. (IV. 20.), a 29/2006. (IX. 1.), a 10/2007. (IV. 1.), a 24/2010. (X. 1.), a 26/2013. (IX. 27.) és a 19/2015. (VIII. 28.) önkormányzati rendeletekkel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testüle-te a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján a következő önkormányzati rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2A rendelet hatálya
1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Kőszeg város önkormányzati tulajdonú lakásaira és helyiségeire.
5 (2) Hatályon kívül helyezve.

A bérbeadó alapvető jogai és kötelességei
2. §

(1) Kőszeg városban az önkormányzati tulajdonú bérlakások és helyiségek bérbeadója a 2 5Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft., amely egyúttal a vagyonkezelési feladatokat is ellátja. E tevékenységi körében köteles és jogosult a kezelésében lévő bérlakások állapotát, az azokban életvitelszerűen tartózkodók személyét évente megtartott szemle által ellenőrizni.
(2) A bérbeadó köteles az önkormányzati tulajdonú lakásokról és helyiségekről naprakész számítógépes nyilvántartást vezetni, a bérleti jogviszony megszűnését 8 6munkanapon belül a 6 Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatallal (a továbbiakban: hivatal) közölni, és a nyilvántartásból a hivatal által kért adatokat szolgáltatni.



A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE

A pályáztatási rendszer
2 3. §

4 5(1) Kőszeg városában az önkormányzati bérlakások -- az 5 - 7. §-aiban foglaltak, és az Ltv. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével -- pályázat útján adhatók bérbe. A Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: bérbeadó) által a nem elidegeníthető lakás megüresedéséről Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete 6Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottságának (a továbbiakban: bizottság) – a 2.§ (2) bekezdése alapján – küldött tájékoztatójában javaslatot kell tennie arra, hogy a lakás szociális, költségelvű, vagy piaci alapon kerüljön-e bérbeadásra, illetve meg kell határoznia, hogy a pályázati felhívásban a leendő bérlő részére felújítási kötelezettséget - bérbeszámítási lehetőség biztosítása mellett - elő kell-e írni.
Az elidegeníthető megüresedett lakások esetén a bérbeadó az erről szóló tájékoztatóját a Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztálynak küldi meg.
5 (2) A nem elidegeníthető megüresedett lakásokat pályázatra a bizottság írja ki. A pályázat benyújtása a jelen rendelet 4. számú mellékletét képező nyomtatvány kitöltésével történik, amelyet zárt borítékban kell a 6 Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási és Építéshatósági Osztálya (a továbbiakban: Igazgatási és Építéshatósági Osztály) hivatali helyiségében elhelyezett (lezárt és lepecsételt) gyűjtőládába eljuttatni.
4(3) A pályázati hirdetményeket a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán) közzé kell tenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
– a lakás címét, műszaki jellemzőit,
– a lakás alaplakbérét és az igénybe vehető kedvezmények körét,
– bérbeszámítás melletti felújítási kötelezettséget, amennyiben a bérbeadó ezt az (1) bekezdés szerinti tájékoztatójában előírta,
– azt, hogy a lakás határozott időre vehető bérbe,
– azt, hogy a bérlakásra milyen feltételekkel lehet pályázni,
– azt, hogy több pályázó esetén kik részesülnek előnyben, továbbá
– a pályázat benyújtásának határidejét.
(4) A pályázat elbírálásához a kérelmező köteles családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző 3 hónap, az egyéb jövedelmeknél pedig a megelőző egy év.
(5) A családi pótlék, a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, továbbá az öregségi nyugdíjminimumhoz kapcsolódó ellátások esetében az (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adott hónapra érvényes összeget kell figyelembe venni.
4 5(6) A pályázó tényleges körülményeit a bizottság környezettanulmány útján vizsgálja. A környezettanulmányt a jelen rendelet 3. számú mellékletét képező adatfelvételi lap felhasználásával kell elkészíteni. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a pályázó 6 1 éven belül ismételten pályázatot nyújt be, feltéve, ha pályázati adatlapja szerint lakó-, illetve tartózkodási helyében és életkörülményeiben változás nem következett be.
5 (7) A megpályázható önkormányzati bérlakások bérlőit az 6Igazgatási és Építéshatósági Osztály javaslatára a 6 bizottság jelöli ki. Erről a pályázat nyertesét és a bérbeadót az 6 Igazgatási és Építéshatósági Osztály”a döntést követő 10 munkanapon belül értesíti.
(8) A kijelölésről szóló értesítést követő egy hónapon belül a bérleti szerződést meg kell kötni. Ennek elmulasztása jogvesztő hatályú. A bérbeadó haladéktalanul értesíti a 6 hivatalt, ha a bérleti szerződést határidőben nem kötötték meg. Ez esetben a hivatal a többi pályázó közül új javaslatot tesz a kijelölőnek, ha nincs több pályázó, új pályázatot kell kiírni.
(9) Bérbeadó a bérlővel jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott bérleti szerződést köti meg. A bérlő az általa addig bérelt önkormányzati bérlakását beköltözhető és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.


A lakáshoz jutás feltételei
24. §

3 6(1) Szociális helyzet alapján egy év időtartamra adható bérbe az önkormányzati lakás annak,
a) akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó nettó jövedelme
aa) egy személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 350%-át,
ab) két-három személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át,
ac) négy vagy annál több személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át
nem haladja meg,
b) akinek a vagyoni helyzete vizsgálata során a vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (2) bekezdésben meghatározott értéket, és
c) aki Kőszeg város közigazgatási területén nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdonjogával.
6(1a) Amennyiben a bérlőnek nincs kettő hónapot meghaladó lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása, úgy a lakásbérleti szerződés egy-egy évvel ismételten meghosszabbítható.
(2) Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek,
a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének negyvenszeresét, vagy
b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
6 (3) A pályázók közül elsőbbséget élveznek az alábbi sorrendben (több szempont együttes előfordulása esetén különösen):
a) akik Kőszegen hosszabb ideje rendelkeznek lakó- vagy tartózkodási hellyel és életvitelszerűen itt élnek,
b) 7akinek a pályázat benyújtásakor a bérbeadó felé nincs 5 éven belüli lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása,
c) akik életveszélyes vagy egészségre ártalmas körülmények között laknak, illetve akiknél a lakáskörülmények veszélyeztetik a gyerek(ek) fejlődését,
d) a zsúfolt lakáskörülmények között élők (ahol egy személyre 6 m2-nél kevesebb hasznos lakóterület jut),
e) akik albérletben laknak,
f) akik a jelenlegi bérlakásuk indokolt cseréjeként pályáznak,
g) akik gyermeket nevelnek, különös tekintettel a többgyermekes családokra.
(4) Szociális helyzet alapján legfeljebb a következő méretű lakások adhatók bérbe:
1 fő esetén 1 szoba, 2--3 fő esetén 2 szoba, 4--6 fő esetén 3 szoba, minden további 1 fő esetén plusz 1/2 szoba.
(5) Szociális helyzet alapján nem adhatók bérbe a 2. mellékletben felsorolt utcákban lévő önkormányzati bérlakások.

2 4/A. §

6(1) Költségelven öt év időtartamra adható bérbe az önkormányzati lakás annak,
7a) akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó nettó jövedelme
aa) egy személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300-400 %-a,
ab) két-három személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200-300 %-a,
ac) négy vagy annál több személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 180-230 %-a
között van,
b) akinek a vagyoni helyzete vizsgálata során a vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (2) bekezdésben meghatározott értéket,
c) aki Kőszeg város közigazgatási területén nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdonjogával, és
d) akinek a pályázat benyújtásakor a bérbeadó felé nincs lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása.
(2) Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek,
c) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát, vagy
d) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százhúszszorosát meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(3) A pályázók közül elsőbbséget élveznek az alábbi sorrendben (több szempont együttes előfordulása esetén különösen):
• akik Kőszegen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen itt élnek,
• akik életveszélyes vagy egészségre ártalmas körülmények között laknak, illetve akiknél a lakáskörülmények veszélyeztetik a gyermek (ek) fejlődését,
• a zsúfolt lakáskörülmények között élők (ahol egy személyre 6 m2-nél kevesebb hasznos lakóterület jut),
• akik albérletben laknak,
• akik a jelenlegi bérlakásuk indokolt cseréjeként pályáznak,
• akik gyermeket nevelnek, különös tekintettel a többgyermekes családokra.
(4) A bérleti szerződés lejártát követően – a pályázati feltételek változatlan fennállása esetén – további öt évvel, több ízben is meghosszabbítható.

24/B. §

6(1) Piaci alapon három év időtartamra adható bérbe az önkormányzati lakás annak,
a) akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó nettó jövedelme
aa) egy személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400%-át,
ab) két-három személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%-át,
ac) négy vagy annál több személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 230%-át
meghaladja,
b) aki Kőszeg város közigazgatási területén nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdonjogával, és
c) akinek a pályázat benyújtásakor a bérbeadó felé nincs lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása.
(2) A pályázók közül elsőbbséget élveznek:
• akik Kőszegen legalább 3 éve lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen itt élnek,
• akik a városban munkahelyteremtő vállalkozást folytatnak,
• akik a város szempontjából kiemelkedő jelentőségű gazdasági, oktatási, kulturális, művészeti, hivatali, közéleti munkát végeznek.
(3) A bérleti szerződés lejártát követően – a pályázati feltételek változatlan fennállása esetén – további három évvel, több ízben is meghosszabbítható.


A LAKÁSBÉRLETI JOVISZONY LÉTREJÖTTÉNEK EGYÉB ESETEI

Az átmeneti szállás
5. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások egy része a polgármester döntése alapján átmeneti szállásként kerülhet hasznosításra.
(2) E lakásokat rendkívüli élethelyzetbe került személyek legfeljebb 12 hónapig tartó elhelyezésére lehet felhasználni. Az elhelyezés időtartama egy ízben meghosszabbítható, azonban az így sem haladhatja meg a tizennyolc hónapot.
(3) Amennyiben a lakások átmeneti szállásként kerülnek hasznosításra, úgy azok használatáért az azonos komfortfokozatú önkormányzati bérlakásokra a lakbérekről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott mértékéig terjedő bérleti díj kérhető.
(4) E rendelet értelmében rendkívüli élethelyzetben van különösen az a személy, akinek lakását tűz, árvíz, vagy más természeti csapás megrongálta, részben vagy egészben elpusztította vagy, műszaki okokból életveszélyessé vált.


A bérlőkijelölés és a bérlőkiválasztási jog
6. §

(1) Határozott időre vagy valamely feltétel fennállásáig (a munkaviszony, megbízatás időtartamára) az alábbi esetekben, a polgármester az önkormányzati bérlakásba bérlőt jelölhet ki:
– a városban kiemelkedő fontosságú állást betöltő személyek elhelyezése céljából, vagy
– köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyra tekintettel, a munkakör ellátása érdekében.
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokra vonatkozóan az alábbiak szerint szerezhető bérlő-kiválasztási jog:
– háromszori bérlő-kiválasztási jog biztosítható a lakás teljes forgalmi értékének, vagy bekerülési költségének megtérítése ellenében,
– kétszeri bérlőkiválasztási jog biztosítható a lakás teljes forgalmi értékének, vagy a bekerülési költsége 70%-ának megtérítése ellenében,
– egyszeri bérlőkiválasztási jog biztosítható a lakás teljes forgalmi értékének, vagy a bekerülési költség 40%-ának megtérítése ellenében.
7(3) A bérlő kérelmére a bizottság kisebb vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást jelölhet ki a bérlő számára a korábbi lakásbérleti jogviszony Ltv. 23. § (3) bekezdése szerinti megszüntetése mellett.



2AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOKRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

7. §

Önkormányzati lakást meghatározott időre csak abban az esetben lehet nem lakás céljára bérbe adni, ha valamely nem lakás céljára szolgáló helyiséget valamilyen rendkívüli esemény (katasztrófa, tűz, életveszély) miatt ki kell üríteni, és az elhelyezéshez más helyiség nem áll rendelkezésre, feltéve, ha a helyiségben gyakorolt tevékenység ellátási szempontból nélkülözhetetlen. Az ilyen célú igénybevételhez a polgármester engedélye szükséges, és időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot.

8. §

7Önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződés az Ltv. 4. § (4) bekezdésén túlmenően akkor köthető, ha a bérlő utólag házasságot köt és a szerződés módosítását ilyen tartalommal közösen kérik, továbbá ha a bérlők (leendő bérlők) legalább 5 évi élettársi kapcsolatot igazolnak közjegyző által kiállított tanúsítvánnyal.

9. §

(1) Megüresedett társbérleti lakrészt a társbérlőnek pályázat mellőzésével teljes egészében bérbe lehet adni.
(2) Amennyiben az így kialakult lakás nagysága meghaladja a 4. § (5) bekezdésében foglalt mértéket a bérlő a lakbérkedvezményeket akkor is elveszti, ha a jövedelmi viszonyai alapján azok egyébként megilletnék.
(3) Amennyiben a visszamaradt bérlő nem kíván élni az (1) bekezdésben biztosított lehetőséggel, részére megfelelő cserelakást kell felajánlani, a társbérletet pedig egy lakássá vagy két különálló lakássá kell alakítani.


A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A lakbér
10. §

(1) Az önkormányzati bérlakások lakbérét külön rendelet állapítja meg. A bérlő a rendeletben meghatározott lakbér ismeretében köti meg a lakásbérleti szerződést, amelynek elfogadásáról a szerződés aláírásával nyilatkozik.
2(2)

2Az életvitelszerű bentlakás
11. §

5(1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.
6A bérlő bejelentett – különösen: egészségügyi ok (ide nem értve az egészségi állapot megromlása miatt tartós bentlakásos intézménybe történő elhelyezés), munkahely megváltoztatása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt erre hivatkozással a lakásbérleti szerződést felmondani nem lehet.
Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el és erről a bérbeadót – felhívására annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül – írásban tájékoztatja.
Az életvitelszerű bentlakás kötelezettségének fentieken kívüli megszegése esetén a 7 felmondás jogával kell élni.
(2) A távollét okának fennállásáról a bérbeadónak az orvos, a munkáltató, a tanintézet vezetőjének igazolása, illetőleg más, hitelesnek elfogadható okirat alapján lehet meggyőződnie.
(3) A bérlő bejelentése alapján a bérbeadónak a lakásokról vezetett nyilvántartásában fel kell tüntetnie a távollét tényét és időtartamát,és a 2.§ (1) bekezdése szerinti ellenőrzéseket erre figyelemmel kell lefolytatnia. Ennek megfelelően, ha a bérlő az ellenőrzéskor igazoltan távol van a lakásból, a bérbeadónak ilyenkor is a helyszínen meg kell győződnie arról, hogy a lakásban nem lakik-e más, arra jogosulatlan személy.


2A bérbeszámítás szabályai
12. §

4(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, illetve komfortfokozat emelést eredményező ( fűtéskorszerűsítés, fürdőszoba kialakítás), vagy bővítési célú ( tetőtér beépítés, pince átalakítás, stb.) beruházást végezhet. Ilyen esetben külön szerződésben kell rögzíteni az elvégzendő munkákat, annak költségeit és a visszatérítésre vonatkozó feltételeket.
(2) A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével, mérséklésével, pénzvisszafizetéssel, vagy ezen módszerek kombinációjával nyerheti vissza. Erre vonatkozóan a bérbeadó és a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott külön szerződésben szabadon megállapodhat.
(3) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő köteles a lakás és a hozzá tartozó helyiségek (fáskamra, pince- és padlásrekesz) burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetve azok pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek viselésére. A bérbeadó ettől eltérő megállapodást nem köthet.
(4) A költségelven és piaci alapon történő bérbeadás esetén a lakás és a hozzá tartozó helyiségek (fáskamra, pince- és padlásrekesz) burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(5) A lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket a bérbeadó a bérleti szerződés mellékleteként írásban közli a bérlővel.


A jogcím nélküli lakáshasználat
13. §

1 2Az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó személy lakáshasználati díja a jogcím megszűnését követő két hónapig azonos a lakbér mértékével, azt követően hat hónaponként a lakbér 100%-ával kell emelni.


A befogadás feltételei
14. §

17(1) A bérlő a törvényben meghatározott eseteken kívül lakásába a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja az élettársát, illetve a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek házastársát, ha azok saját lakással (tulajdon, bérlet, társbérlet) nem rendelkeznek. Az élettársi kapcsolatot a bérbeadónál az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésről szóló végzéssel vagy közjegyző által kiállított tanúsítvánnyal, a házasságot anyakönyvi kivonattal igazolni kell.
(2) Abban az esetben, ha a befogadásra törvény alapján bérbeadói hozzájárulás nélkül kerül sor, a bérlő köteles a befogadás tényéről haladéktalanul, írásban tájékoztatni a 5Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft.-t.
(3) Az önkormányzati lakásba való befogadást – amennyiben ahhoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges meg kell tagadni:
- ha a bérlőnek díjtartozása van,
- ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb életkörülmények alakulnának ki.



A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

15. §

(1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák:
-- a lakás birtokbavételekor meglévő minőségű falfestés, mázolás,
-- a lakásberendezések működőképessé tétele.
(2) A bérbeadó átvállalhatja az (1) bekezdésben leírt munkálatok bérlő helyett történő elvégzését, ha a bérlő a felmerülő költségeket a bérbeadónak előre kifizeti.

416. §

7(1) Amennyiben a szociális helyzet alapján történő bérbeadással létrejött lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján másik lakás biztosításával szűnik meg és a lakás a korábbinál kisebb vagy alacsonyabb komfortfokozatú, a bérlő jogosult a két lakás 6 havi lakbére közötti különbség megtérítésére. A rendelkezés a 6. § (3) bekezdése szerinti esetben nem alkalmazható.
(2) Amennyiben a szociális helyzet alapján történő bérbeadással létrejött lakásbérleti jogviszony a Ltv. 23. § (3) bekezdésben foglaltak alapján másik lakás biztosítása nélkül szűnik meg, a volt bérlőnek 7 1 évi, az utolsó 10 év lakbérátlagával számított összeget kell pénzbeli térítésként megfizetni, feltéve, hogy a bérlő legalább 10 éves, folyamatos bérleti jogviszonnyal rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését a bérbeadó kezdeményezi, úgy az utóbbi feltétel meglététől el lehet tekinteni.
(3) A bérbeadó köteles a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti pénzbeli térítés kifizetendő összegéből levonni:
- a lakáson fennálló teljes lakbérhátralékot, valamint
- a lakás helyreállítására fordított költségeket, amennyiben a volt bérlő a lakást nem a 15.§ (1) bekezdésében meghatározott műszaki állapotban adja le.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, ha a bérleti jogviszony az Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján szűnik meg.


17. §1

5(1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után az önkormányzati lakásban visszamaradó – a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult – személyek elhelyezésére a bérbeadó kizárólag az élettárs tekintetében, műteremlakás esetében a házastárs és az élettárs tekintetében vállal kötelezettséget.
(2) Elhelyezésére az előző bekezdésben meghatá-rozottak csak akkor jogosultak, ha a város közigazgatási területén nincs beköltözhető lakásuk és 5 éven belül ilyennel nem is rendelkeztek.
(3) Az elhelyezésre jogosultak lakásigénye egy sze-mélyt alapul véve 1 szoba, konyhás, komfort nélküli önkormányzati lakással kielégítettnek tekinthető. Együtt elhelyezendő minden további személy esetében az igényjogosultság fél lakószobával emelkedik. Magasabb komfortfokozatú lakás rendelkezésre állása esetén az elhelyezésre az is felhasználható.
(4) Amennyiben a bérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy nincs, az örökösöknek a lakást kiürített és tiszta állapotban 30 napon belül a bérbeadónak le kell adniuk.”


A LAKÁSCSERE

18. §

Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el.


AZ ALBÉRLETBE ADÁS SZABÁLYAI

19. §1

(1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegés-nek minősül, amely megalapozza a 7 felmondást.
(2) Nem adható albérletbe a szükséglakás.
(3) A bérlő csak olyan albérleti szerződést köthet, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

MÁSODIK RÉSZ

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

A helyiségbérleti szerződés
20. §

6(1) Az önkormányzat tulajdonában álló üres helyiségek bérbeadása határozatlan időre lehetséges. A helyiségek bérbeadásáról a bérleti szerződést a bérbeadó köti meg.


Pályázati feltételek
21. §

(1) Az önkormányzati helyiségek bérleti jogát általában pályázat útján lehet elnyerni. Pályázaton kívül bérlőt – indokolt esetben - csak a képviselő-testület jelölhet ki. A bérleti díjat pályázat útján, vagy nyilvános versenyeztetéssel kell meghatározni.
(2) A pályázatot a bérbeadó írja ki.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
-- a bérleti díj legkisebb (induló) összegét,
-- a helyiség adatait (helyiségméret, felszereltség),
-- a benyújtás határidejét,
-- a foglaló összegét.
(4) A bérlő kiválasztása:
a) a pályázatot az a pályázó nyeri el, aki a legmagasabb bérleti díjat ajánlja meg;
b) ha a pályázó a bérleti szerződést 8 napon belül nem kötötte meg, a szerződés a második legjobb ajánlattevővel megköthető, feltéve, ha az általa megajánlott bérleti díj nem alacsonyabb a pályázatban kiírtnál.
(5) Sikertelen pályáztatás esetén a pályázati kiírás eredeti határideje három hónappal meghosszabbodik.


A helyiségek bérleti joga átruházásának és cseréjének feltételei
22. §

(1) Az önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházása, vagy elcserélése abban az esetben engedélyezhető, ha az új bérlő a bérbeadóval az addig fennálló bérleti szerződés tartalmában újra megállapodik.
(2) A régi és az új bérlő, illetve cserepartner között a bérleti jog átadás-átvételére, cseréjére megkötött írásbeli megállapodást a bérbeadó rendelkezésére kell bocsátani. Az abban kikötött pénzbeni ellenszolgáltatás (átadási, lelépési díj) 10%-át - de legalább a helyiség 6 havi bérleti díjának megfelelő összeget – az átvevő fél, illetve a cserepartner köteles a bérbeadónak megfizetni.


Az átalakítás, felújítás szabályai
23. §

(1) A helyiségen végzett bármely átalakítási és felújítási munka csak a bérbeadó hozzájárulásával végezhető el.
(2) A helyiségen a bérbeadó tudtával, beleegyezésével és írásbeli engedélyével végzett munkálatoknál az átalakítási és felújítási költségek viseléséről a bérbeadó és a bérlő külön megállapodása rendelkezik.
(3) A bérbeszámítással végzett munkák alapján létrehozott berendezési tárgyakat a bérlő a helyiség visszaadásakor nem szerelheti le, és nem viheti el.


HARMADIK RÉSZ


VEGYES ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

A szolgálati lakás
24. §

Az önkormányzat intézményei az intézmény területén lévő szolgálati lakásokat az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó szabályok szerint adhatják bérbe. A szolgálati lakásokra csak a bérlő bérbeadáskori beosztása fennállásának tartamára lehet (e feltétel megszűnéséig tartó) bérleti szerződést kötni.


Az adatszolgáltatási kötelezettség
25. §

Az önkormányzati lakásokkal összefüggő bérleti jogviszony elnyerése, és fennállása alatt az állampolgár a következő adatokat köteles az e rendeletben megjelölt szervek tudomására hozni:
a) név,
b) születési hely és időpont,
c) anyja neve,
d) lakáscíme,
e) családi állapota,
f) a vele együtt lakó családtagjainak száma és adatai.
g) saját és vele együtt lakó családtagjainak jövedelem és vagyoni helyzete

2 6Fogalom-meghatározások
26. §

E rendelet alkalmazásában
a) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint.
b) nem minősül jövedelemnek: az Szt. 4.§ (1a) bekezdésében meghatározottak szerint.
c) beköltözhető lakás: olyan lakóingatlan, amelyet harmadik személyt illető, a pályázó tulajdonos(ok) használati jogát korlátozó jog nem terhel, kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja nem lakik az ingatlanban.
7d) élettárs: az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába élettársként bejegyzett személy.


HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

27. §

(1) Jelen rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 15/2002. (VII. 1.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.


Kőszeg, 2004. szeptember 28.


Kuntner Ferenc s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző



(A mellékleteket lsd. a letölthető formátumban, valamint a mellékletek között.)