Kőszeg Város Hivatalos Honlapja

20/2005. (VI. 1.) önkormányzati rendelete Kőszeg város jelképeiről és a Kőszegre utaló elnevezésekről, azok használatáról, valamint a középületek és közterületek nemzeti és városi ünnepeken történő fellobogózásának rendjéről

Lehetőségek
Mentés saját gépre:
Rendelet letöltése
Az eredeti dokumentumot - a gyorsabb letölthetőség érdekében - zip formátumba tömörítve tettük letölthetővé.
A zip formátumú állományok megnyitásához használja a WinZip programot, amit közvetlenül letölthet innen.
Off-line olvasás:
Rendelet nyomtatása
[Az 5/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]

Kőszeg Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában, a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 13. §, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 16. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében, a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről szóló 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendeletben és az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2003. (VII. 3.) számú rendeletének (SZMSZ) 2.-3. §-ában meghatározottakkal összhangban különös tekintettel a város történelmi hagyományaira és jelképei méltóságának megőrzésére az alábbi rendeletet alkotja.


1. cím: A város zászlója (lobogója)

A város zászlója (lobogója), használatának köre és szabályai

1. §

(1) Kőszeg város zászlója (lobogója) fekvő téglalap alakú, oldalainak aránya 1:2, aranysárga színű, egyik oldalán középen a város címerével. Anyaga textil szálasanyagból, szövéstechnológiával készült, amely megfelel a zászlószövetek színjellemzőiről és színtartóssági követelményeiről szóló MSZ 1361-1988 szabványnak.
(2) A város zászlóját a nemzeti zászlóval együtt állandó jelleggel ki kell tűzni a Polgármesteri Hivatal épületére és a Jurisics vár bejáratára.
(3) A város zászlója (lobogója)
a) nemzeti ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával (lobogójával) együtt, azonos nagyságban úgy, hogy ezen zászló jelentőségét ne csökkentse,
b) az Európai Unió közös ünnepei, eseményei, vagy magas rangú tisztségviselőinek jelenlétében az uniós zászlóval, a város életében jelentős rendezvények alkalmából más hivatalos zászlókkal együtt,
c) a városi ünnepek alkalmával és a képviselő-testület ülésein önállóan,
d) több település részvételével tartott rendezvényen megkülönböztetésül,
e) jelentős gyászesemény alkalmával az országzászló rúdján félárbocra eresztve,
f) a város nemzetközi kapcsolataiban cserezászlóként,
g) a polgármester irodájában a nemzeti és az uniós zászlóval együtt,
h) a Polgármesteri Hivatal helyiségeiben és rendezvényein asztali zászlóként
használható.
(4) A város zászlója (lobogója) a polgármester külön engedélyével használható fel a (2) bekezdésen kívüli esetekben. A zászló előállításának és használatának engedélyezésére a város címerére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Az állami és városi zászló (lobogó) vízszintes keresztrúdról lelógó, függőleges helyzetben való alkalmazása az asztali zászlók kivételével nem megengedett.


Az épületek és közterületek ünnepi fellobogózásának rendje

2. §

(1) Valamennyi épületet és az (5) bekezdésben meghatározott közterületeket fel kell lobogózni.
a) március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulóján
b) augusztus 20-án, államalapító Szent István király ünnepén
c) október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulóján
d) november 6-án, a Város Napján, Kőszeg 1648-ban történt szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulóján.
(2) A város polgármestere az (1) bekezdésben felsorolt ünnepeken kívül is elrendelheti a város közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózását.
(3) Egyházak, társadalmi szervezetek, országos hatáskörű szervek jelentős események alkalmából kérhetik a polgármestertől a fellobogózás elrendelését.
(4) Társadalmi méretű tragikus esemény, tömegszerencsétlenség, valamint köztiszteletben álló személyeknek, így különösen a Magyar Köztársaság közjogi méltóságainak, az Országgyűlés Kőszeg városhoz köthető tagjainak, az önkormányzati képviselőknek elhunyta esetén a polgármester elrendelheti a Rendelet szerint egyéb alkalmakkor fellobogózni kötelezett önkormányzati tulajdonban lévő középületek gyászlobogóval való fellobogózását, vagy a nemzeti zászlón jól látható gyászszalag elhelyezését.
(5) A nemzeti és városi ünnepnapokon, valamint a polgármester külön intézkedésére a Fő tér – Várkör – Rákóczi F. út – Munkácsy M. utca – Kossuth L. utca által határolt területen minden épületre és az e területen kívül eső középületekre a nemzeti zászlót kell kitűzni az ünnepnapot vagy az intézkedésben megjelölt napot megelőző nap 12 órától, az azt követő nap 12 óráig.
(6) Műemléképületekre, közterületeken álló létesítményekre, különösen köz- és díszkivilágító berendezésekre zászlótartót csak úgy szabad felszerelni, hogy az épületre való rálátást, a létesítmény üzemeltetését, karbantartását ne akadályozza, balesetet ne okozzon.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott közterületi lámpaoszlopok, mindegyikére ki kell tűzni a nemzeti és a városi, illetve az alkalomnak megfelelően az uniós zászlót. A Munkácsy M. és Rákóczi F. utcák találkozásától a Rákóczi F. utcának a vasútállomásig terjedő szakaszán, továbbá a Velemi úton minden második lámpaoszlopra a nemzeti zászlót kell felhelyezni.
(8) Az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő épületeket kezelőik kötelesek fellobogózni. A közterületek zászlókkal való feldíszítéséért a Polgármesteri Hivatal, illetve az általa megbízott végrehajtó szervezet együttesen felelős.
(9) A zászlók (lobogók) állagára, méretére, az általuk kötelezően megjelölendő épületekre vonatkozó 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendeletet és a 23/2000. (BK. 14.) BM utasítást jelen rendelet mellett alkalmazni kell.


2. cím: A város címere

A címer leírása

3. §

(1) Kőszeg Város Önkormányzata által használt címer lényegében azonos a városnak III. Frigyes császár által 1446-ban adományozott címerrel. A város címere szerepel a Címernyilvántartó és –Szakértő Iroda által vezetett hivatalos magyar Közigazgatási Címernyilvántartásban.
(2) A címer szabályos kerekített oldalú háromszögű pajzs alakú. A pajzs a pajzsláb magasságában jobbról balra a pajzs alsó széléig négy ívesen lefutó hullámvonallal zöld színű pajzstalpra és kék színű mezőre osztott. A pajzstalpon kétoldalt a pajzsderékig ezüstözött, három-három oromzattal és egy-egy aranyozott felhúzott rostélyú kapuval áttört várfal középen bástyatalapzatból kinövő, a pajzsfőig érő, három oromzattal ellátott kerek bástyatornyot fog közre, amit a várfal oromzatának magasságában háromágú nyitott leveles aranykorona övez. A szélesedő ormos bástyafőt csúcsban végződő vörös bástyasisak zárja le, rajta arany gombbal és a pajzs felső széléig érő zárócsúccsal. A várfalak és a bástyatorony felülete feketével kváderezett, a bástyát három (egy a korona és a bástyafő, kettő a korona és a bástyatalapzat között), a várfalak ormait egy-egy körben végződő rövid szár alakú fekete mesterjegy töri át. (1. számú melléklet)
(3) A címert kétoldalt egy-egy térdeplő helyzetű pajzstartó angyal egészítheti ki. A jobb oldali lefelé tekintő angyal ruházata és a bal oldali felfelé tekintő angyal szárnyai vörös, a baloldali angyal ruházata és a jobb oldali angyal szárnyai zöld színűek (2. számú melléklet). A címer kiegészítő tartozékaként a pajzs alatt, annak alsó szélével párhuzamos arany színű szalagon kék betűkkel (zászlón alkalmazva ezüst szalagon fekete betűkkel) „ADIUTORIUM NOSTRUM DEUS” felirat is elhelyezhető. (A szalag szövege magyarul: „Isten a mi segítségünk”.) (2. sz. melléklet.)
(4) A címer lényeges elemeinek megtartásával különleges esetekben használható más stílusú (pl. barokk) vagy más pajzsú (pl. ovális) változatban, ezüsttel vagy arannyal damaszkolt mezővel, más elrendezésű pajzstartókkal is.


4. §

(1.) A város címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
(2) Amennyiben nincsen lehetőség a város címerének színhű ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, illetve grafikai sokszorosításra alkalmas egyszínű rajz esetében a címerkép kontúrjaival, vagy a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megfelelően történhet.


A város címere használatának köre és szabályai

5. §

(1) A város címere díszítő és utaló jelképként engedély nélkül használható fel az alábbi célokra és helyeken úgy, hogy az állami címer jelentőségét ne sértse vagy kisebbítse:
a) az önkormányzat pecsétjén és a körbélyegzőjén,
b) a város zászlóján és annak változatain,
c) az önkormányzati szervek épületein és helyiségeiben,
d) a városban lévő intézmények helyiségeiben,
e) az önkormányzat, vagy intézményei által megjelentetett kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon (pl. díszplakett),
f) az önkormányzat által adományozott címek, díjak és elismerések plakettjein, oklevelein,
g) önkormányzati levélpapírok fejlécén, az önkormányzati képviselők és tisztségviselők névjegykártyáján, a képviselő-testület üléseinek meghívóján,
h) az önkormányzat protokolláris rendezvényein,
i) a városba vezető utak mellett, a közigazgatási határnál lévő táblán,
j) az önkormányzat jelvényein,
k) a kisebbségi önkormányzatok hivatalos helyiségében.
(2) a) A város, illetve az önkormányzat körpecsétje a város címerét tartalmazó „KŐSZEG VÁROS PECSÉTJE … - 2005.” köriratú vésett pecsétnyomó, amit a polgármester ünnepélyes vagy különleges oklevelek vörös viaszpecséttel történő hitelesítésére használ.
b) Az önkormányzat bélyegzőjéről és annak használatáról a 15/2003. (VII. 3.) rendelettel megállapított SZMSZ 3. § rendelkezik. A város címerével ellátott körbélyegző hatósági eljárás során, nem alkalmazható.
(3) Kőszeg polgárainak közösségéhez való tartozás kifejezésére, annak eszközeként jelvény formájában magánszemélyek is használhatják a város címerét, a címer tekintélyének megőrzése mellett.


6. §

(1) A város címerét védjegyként sem önkormányzati, sem más szervek nem használhatják.
(2) A város címerét a 5. § (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül más, az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken a címer méltóságának megtartása mellett az önkormányzattal kötött megállapodás alapján használhatja. A megállapodást az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.
(3) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester állapítja meg. A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy az elért árbevétel arányában. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves bruttó árbevétel 0,1%-a, de legkevesebb 5 000 Ft, ugyanez az évi átalány alsó határa is.
(4) A díjfizetési kötelezettségtől a polgármester eltekinthet
a) a várost bemutató, népszerűsítő kiadványok,
b) a városban hagyománnyal rendelkező jellegzetes termék,
c) sportruhák, egyenruhák
esetében.




7. §

(1) A város címerének használatára vonatkozó kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A város címerének használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét,
b) a címerhasználat célját,
c) az előállítani kívánt mennyiséget,
d) a forgalomba hozatal, terjesztés módját,
e) a címer használatának időtartalmát,
f) a címert hordozó tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképét stb.),
g) a felhasználásért felelős személy, nevét, beosztását.
(3) A címer használatára vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a jogosult megnevezését és címét,
b) a címerhasználat célját,
c) az előállítható mennyiséget,
d) a forgalomba hozatallal, terjesztéssel kapcsolatos kikötéseket,
e) a címerhasználat, illetve a megállapodás érvényességének időtartamát (meghatározott ideig vagy visszavonásig),
f) a címerhasználatért felelős személy megnevezését,
g) amennyiben a címerhasználatért díjat kell fizetni, a díj összegét.
(4) Nem köthető címerhasználati megállapodás, illetve, a már megkötötteket fel kell bontani, ha a címer használatának módja vagy körülményei, az önkormányzat vagy a város lakosságának jogát, jogos érdekeit, a címer, mint önkormányzati jelkép méltóságát sértenék vagy veszélyeztetnék, illetve sértik vagy veszélyeztetik.


3. cím: A polgármesteri díszlánc

8. §

(1) Kőszeg Város Önkormányzata jelen rendeletével polgármesteri díszláncot, mint városi jelképet alapít.
(2) A polgármesteri díszlánc 100 cm hosszúságú, a város történelmi pecsétjeit tartalmazó díszlánc, középső medáljának hátoldalán „ALAPÍTOTTA KŐSZEG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA A.D. 2005.” vésettel.
(3) Kőszeg város polgármestere a nemzeti és városi ünnepeken, vagy egyéb, hivatala ellátásával kapcsolatos ünnepélyes alkalmakkor, mint a képviselő-testület alakuló ülésén (eskütétele után), az önkormányzat által alapított kitüntető címek, díjak és elismerések átadásakor, állampolgári eskütételkor stb. polgármesteri díszláncot visel.


4. cím: A „Kőszeg” és „Kőszegi” név használatának szabályai

9. §

(1) A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok számára a „Kőszeg” és „Kőszegi” közigazgatási, kereskedelmi megjelölés, illetve a név használata elnevezésükben és megkülönböztető jelzőként történő felhasználása engedélyköteles. A név felvételét csak olyan jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok kérhetik, amelyeknek székhelye Kőszeg város közigazgatási területén van. Engedély iránti kérelem benyújtására nem kötelezettek azok a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb szervek, szervezetek, amelyek a jelen Rendelet hatálybalépését megelőzően a „Kőszeg” vagy „Kőszegi” nevet jogszerűen felvették, és folyamatosan használják.
(2) A név használatának engedélyezése iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kérelmező megnevezését, székhelyét,
b) a kérelmező tevékenységi körét,
c) a név használatának célját és módját.
(3) A kérelmeket a polgármester bírálja el.
(4) A név felvételének és használatának módjára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell a jogosult megnevezését és székhelyét, valamint az engedély érvényességének körét és időtartalmát. Az engedély érvényessége szólhat a tevékenység folytatásának időtartalmára, meghatározott időpontig, egy alkalomra, vagy visszavonásig.
(5) Az engedély kiadása megtagadható, vagy a korábban kiadott engedély visszavonható, ha a használat módja, illetve körülményei az önkormányzat vagy a város lakosságának jogát, jogos érdekeit sértenék vagy veszélyeztetnék, illetve sértik vagy veszélyeztetik. A városra utaló engedélyezett névhasználat ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.


5. cím: Vegyes és záró rendelkezések

A városi jelképek engedélyezett használatának nyilvántartása

10. §

Kőszeg város zászlójának (lobogójának), címerének és nevének használatával kapcsolatban kiadott engedélyek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A nyilvántartás tartalmazza az engedély iktatószámát, a jogosult természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet, szerv nevét és székhelyét, valamint az engedély érvényességnek határidejét.


A városi jelképek jogosulatlan használata, a velük kapcsolatos kötelezettségek megszegése

11. §

1 Hatályon kívül helyezve.


Záró rendelkezések

12. §

(1) Jelen Rendelettel nem szabályozott esetekben az 1995. évi LXXXIII. törvény, a 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet és a 23/2000. (BK. 14.) BM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jelen Rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg Kőszeg város zászlójának alkotásáról és használatának rendjéről szóló 4/1974. tanácsrendelet, a középületek és közterületek fellobogózásáról, ünnepi feldíszítéséről szóló 11/1991. (VIII. 8.) önkormányzati rendelet, valamint a város címeréről és a címerhasználat rendjéről szóló 2/1994. önkormányzati rendelet hatályát veszti.


Kőszeg, 2005. május 31.


Kuntner Ferenc s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző