A Kőszegi Kaszinó 170 éve

2003 szeptemberében jelent meg a Kőszegi Várszínházért Alapítvány kiadásában A KŐSZEGI KASZINÓ 170 ÉVE című helytörténeti mű. A hiánypótló könyv a szerző által felkutatott, összegyűjtött adalékok kronologikus sorával mutatja be 1832-től a kisvárosi társasági élet eddig kevésbé ismert színterét, a kaszinót. A több mint 220 jegyzet, a korabeli és a jelen kaszinó névsorait, jegyzőkönyveit is bemutató tudományos munka élvezetes leírásokkal vezeti végig az olvasót 170 év jelentősebb eseményein.
Az alábbiakban néhány részletet közlünk a könyvből.

ADALÉKOK A KŐSZEGI KASZINÓ(K) TÖRTÉNETÉHEZ
(1832-2003)

A reformkori Vasvármegye egyetlen szabad királyi városa Kőszeg volt. Az 1830-as évek közepén 5757, 1848-ban pedig már 7145 lelket számlált. Azt gondolhatnánk, hogy a gazdasági, kereskedelmi élet jelentősége, nagyságrendje - ami feltehetően minden település társasági életét is befolyásolja - ennek megfelelően alakult. Azonban egy Tilcsik György által 1982-ben feltárt dokumentum módosítja korábbi elképzeléseinket. A 7000 feletti lélekszámú Kőszeg lemaradása a 4893 lakosú Szombathelyhez képest már 1847-ben jelentős volt. Amíg kőszegi piacon, pl. 150 000 pozsonyi mérő gabona és 14-15 000 akó bor, 10 000 mázsa gyapjú, addig a szombathelyi piacon 650 000 mérő gabona, 90 000 akó bor, 16 000 mázsa gyapjú fogyott. Mindez közvetett módon természetesen kedvezett az egyesületalapítási törekvéseknek is. Az említett okok ellenére, vagy éppen azok hatására ugyanúgy, mint az ország más településein - pl. Orosházán (1835), Gyarmaton (1833), Losoncon (1834), Szakolcán (1830), Pápán (1834), Sátoraljaújhelyen (1831) - az 1830-as évek elején, Kőszegen is megalakult a társas élet haladó formája, amely azonban csak az 1840-es évektől teljesedett ki.

A legkorábbi (olvasó ) egyesület megalakításának ötlete 1832-re datálható. 1918-ban nyolcvanhat év távlatából "polgári kör" - így idézőjelben - alapításáról számol be visszaemlékezésében egy helyi újságíró , amely eseményen jelen voltak: Ertl János, Gyurász Ádám, Graff Károly, Horváth Dávid, Hrabovszky János, Mecsery (Mecséry?) Dániel, Nagy Károly, Schlamadinger András, Vidos Lajos ügyvédek; Kikaker Imre, Pados György, Pados János gyógyszerész; Gaal János táblabíró, Russ József őrnagy, Kristiany Pius és Schmidt Szörény professzorok. A cikk fontos információja, hogy 1832. december 1-jén az egybegyűltek tizenhatan csak "elhatározták", hogy 12 pengőforint értékű részvények jegyzésével olvasó egyesületet alapítanak. Ezzel a megállapítással el is érkeztünk az első sarkalatos kérdéshez. Mondhatjuk-e, hogy ez, vagyis az 1832-es decemberi dátum, a megalakulás időpontja? Ha következetesek vagyunk, akkor a híradás más "tényeit" is el kell fogadnunk. Akkor pedig az alakuló gyűlés időpontja 1833. január 16-ra tehető. Akkorra, amikor Gyurász Ádám elnök, "remek beszédet mondott, melyet a társaság közakaratjával - díszes emlékül - jegyzőkönyvbe beiktatni elrendelt és egy csinos emlék-árkuson a társaságnak minden tagja által aláirva az egyesület tárában elhelyezett." Az elhangzottakból is következtetni lehet a pontos dátumokra: "Második hónapja annak, hogy egy olvasó-egyesület egyébb társasági kellemekkel párositott létrehozása közóhajtás következtében nyilvánositatott, s alig két hét multával - ez az óhajtott Intézet el rendelkezett, ugy hogy 53 részvényes lett taggá ...." Az olvasó egyesület "1833. évi főhó (január) 16.-án megis alakult." A mai fül számára különösen cirkalmas beszédből kiderül, hogy a kör megrendelt négy magyar, három német hírlapot; hat magyar és ugyanennyi német folyóiratot, négy magyar zsebkönyvet, "az országgyülés napló könyve Iratával együtt, egy általános egész világot ábrázoló [...] postai-föld abroszá"-t. Előre elrendelték a "magyar Tudós társaság" által kiadott művek meghozatalát. Szükségesnek látták mindezt, mert "az egyes miveltség és erő középponti egyesületre törekszik, hogy annál hathatósabban közeledhessék a társasági és miveltségi főcélhoz." (Az újságcikk félreértéseket okozhat, hiszen a címe "A "polgári kör" alapítása 1832-ben".) A kőszegiek is azt szerették volna, hogy legyen egy hely, ahol "főbb és előkelőbb és jobb nevelésűek, eszes, értelmes férjfiak, a társasági rendnek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett" találkozhassanak vagy olvasgathassanak, így az idejüket kellemesen tölthessék. Az említett írás szerzője valószínűleg olvasta a Társalkodó korabeli számát, ami - bár utal arra, hogy az előző év végén már gondolkodtak a műveltebb polgárok az egyesület megalakításán - de ez a cikk is a januári időpontot jelöli meg. Az 1833-as évszámot kell elfogadnunk, már csak azért is, mert jan. 16. és a beszámoló között egy hónap sem telt el. "Szép volt e' nap (jan. 16.) reánk nézve 's talán Kőszeg' nevezetes napjainak legszebbike", mert ezen a napon "kebelében alapított Olvasó Egyesület"-et.

"Közeledünk a kétezredik évhez, amelyről meg lett jövendölve, hogy nem telik be" - olvashatjuk egy 1890-es cikkben. Ma már tudjuk, hogy betelt. Talán azért, mert az új évezred emberére is szabatott feladat. Az európaiság nem a vágyak, hanem a tettek eredménye. A civil társadalom teret követel magának, s ha hagyják, felépíti érdekérvényesítő hálózatát. Teret követel, mert tenni akar. Úgy gondolom, hogy ez az igazi oka annak, hogy az ezredvégen sok más civil szervezettel együtt újra megkezdte munkáját a Kőszegi Polgári Kaszinó.

EZREDVÉG

Mennyi bűn és bánat:
áldozat a mának.
Mennyi, mennyi vádlott:
kárhozattal áldott.

Valahol valaki mindig
keserű könnyeket ejt,
s hogy újrakezdeni ne kelljen,
makacsul mégse felejt.
Tudd meg végre, magyar!
Ha meg is áld Isten,
nincs más választásod,
élned, halnod itt kell!

Nem azért sír fel a gyermek,
nem azért áld meg a pap,
s hogy újrakezdenünk ne kelljen,
nem azért kel fel a nap.
Ezeréves földek,
ezeréves vágyak
remélik, hogy végre
megnyugvást találnak.

Felelősség: a jelenben
örökül hagyni a mát,
s a nagyvilágot átölelve
simogatni a hazát,
s tenni, tenni érte,
nem csak szólni róla!
Ez a föld hol élünk,
ez is Európa.

Sok-sok év telt el azóta, hogy 1832-ben tizenhat kőszegi polgár felvetette, hogy követni kellene Széchenyi gróf példáját. Sok-sok átalakulás és újrakezdés eredményeként forrta ki magát a Polgári Kaszinó. S lám, most megint akadtak olyan kőszegi polgárok, akiknek az lehet a feladatuk, hogy a legendává váló elődök nyomába lépjenek.
Változóban van az állam és a civil szféra viszonya. Fokozódik a civil kezdeményezésekre irányuló figyelem. Egyesületek sora alakul, s újjáalakul. Az állam által létrehozott szervezeteknek számos funkcióját - magasabb szinten - a civil kezdeményezések töltik be.

Engedje meg nekem a kedves Olvasó, hogy a magam nevében hadd kívánjak emberséget, kitartást az elkövetkező 30 évre. Hadd kívánjam azt, hogy a Kőszegi Polgári Kaszinó találja meg azokat a fiatalokat, akik az ősök által kijelölt úton haladnak tovább! Legyen valaki, aki három évtized múlva kiegészíti ezt a történetet, új lendületet kölcsönözve a 2033-as év tagságának! Ha nem így lenne, legalább őrizzük meg azokat a gondolatokat, amelyek - bármi történjen is e gyönyörű hazában - örök érvényűek maradnak. Ehhez kívánok sok-sok olyan "mesterséges egybegyűlést", amelynek humánus tagjai képesek "a nagyvilágot átölelve / simogatni a hazát" s ezáltal gazdagítani az egyetemes kultúrát.

A könyv megvásárolható a Városkapu könyvesboltban, vagy megrendelhető a következő e-mailen: jurisics@koszeg.hu

További oldalak