2007. Május 16., Szerda, 10:30 óra, Városháza 101. számú tanácskozóterme: Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság ülés

1. napirendi pont:
Tájékoztató az idegenforgalom helyzetéről

ELŐTERJESZTÉS
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
2007. május 22-i ülésének
… napirendi pontjához



Tisztelt Képviselő-testület!

Kőszeg Város Önkormányzata Kulturális, Idegenforgalmi, Oktatási és Sport Bizottsága felkérésére 2007. májusában elkészült a város turisztikai helyzetének értékelő összegzése és turisztikai fejlesztési koncepciója. (1. számú melléklet)

A helyzetelemzés áttekintést nyújt a turisztikai kínálat elemeiről, értékeli azok működését. A keresletelemzés 2001 és 2006 közötti statisztikai adatokat elemez, a vendég és vendégéjszaka-szám alakulását vizsgálja. Bemutatjuk a nemzetközi és hazai utazási trendeket, a magyar lakosság utazási szokásait.
Az összegző értékelést (erősségek, gyengeségek meghatározása) követően a problémák megoldására célokat határoztunk meg, melyeket a fejlesztési koncepcióban és rövid távú cselekvési programban is megjelenítünk.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, a fejlesztési koncepció elfogadására!

Polgármester nevében:

Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi
Pályázati-és turisztikai koordinátor









Kőszeg, 2007. május 07.

HATÁROZATI JAVASLAT

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a beszámolót és fejlesztési koncepciót. A rövid távú cselekvési program megvalósítására felkéri az érintett szervezeteket, hogy készítsenek előterjesztést a 2007-es évben az egyes témák megtárgyalására.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi ügyintéző
Határidő: azonnal.


1. számú melléklet
HÉTFORRÁS PROGRAM

Kőszeg város turizmusának értékelő összegzése és fejlesztési koncepciója


1. Helyzetelemzés

Kőszeg Város Önkormányzata Kulturális, Idegenforgalmi, Oktatási és Sport Bizottsága felkérésére készítettük el a város turisztikai helyzetelemzését, teszünk javaslatot a városi szerepvállalásra és jövőbeni fejlesztési lehetőségeire. Az előterjesztés három fő egységből áll: értékelő elemzést adunk a jelenlegi helyzetről – kínálati és keresleti oldal - , meghatározzuk a célkitűzéseket közép-és rövidtávon, és egy rövidtávú cselekvési programra teszünk javaslatot.
1.1 Visszatekintés: a turizmus helyzetének alakulása
Kőszeg idegenforgalma kiváló indikátorként jelezte a város gazdasági-társadalmi életében bekövetkezett változásokat.
Az Ausztriával határos, egy időben elzárt határsáv-övezetnek számító Kőszegen ipartelepítés soha sem történt, a gazdasági élet legfőbb motorja a szolgáltató szektor ágazatai – elsősorban az élőmunka-igényes kereskedelem és turizmus – volt. A turizmus előtérbe helyezését nemcsak gazdasági okok indokolták, hanem az a vitathatatlan tény is, hogy a város és vonzáskörzete kiemelkedő gazdagságú természeti, kulturális és történeti értékekkel rendelkezik.
A város első turista-tájékoztató kiadványa 1890-ből származik, amely már ekkor említi a település idegenforgalmi lehetőségeit, természeti szépségeit és gyógyító hatású szubalpin klímáját, a környék 20 településének legkedveltebb kirándulóhelyeiként említi a Királyvölgyet, a Szabó-hegyet, az Óházat, a Hétforrást és a Hörmann-forrást.
A Kőszegi-hegység hazai viszonylatban magas helyei, erdőségei, tiszta levegője, az ormokon magasodó kilátók már a 19.század második felében sokakat csábítottak turizmusra. Kőszeget, az Írottkőt, Borostyánkőt, az Óházat és a jelenleg Ausztriához tartozó környékbeli települések várait, fürdőit és egyéb látványosságait már 1891-ben kiadványok említik. 1888-ban a 134 tagot számláló Magyarországi Kárpát Egyesület Vasvármegyei Osztálya kiépített, útjelzőkkel, esőbeállókkal, padokkal is felszerelt turistaút-rendszert alakított ki, melynek tagja volt egyebek mellett Kőszeg is. 1891-ben az Egyesület szervezésében avatták fel az Írottkő-kilátót, a megyében a semmiből indulva meghonosították a turizmust, a terület megismertetése érdekében intenzív "marketing" tevékenységet folytattak és megteremtették a szervezett turizmus alapjait. Ekkorra datálhatóak az egészségturizmus (Tarcsafürdő, Kőszeg klimatikus adottságai), az ökoturizmus és a kerékpáros turizmus kezdetei is. A város főterén üzemélő Strucc és Fehér-ló szállodák, 8 további fogadó, valamint a működő három kávéház és számos vendéglő jelentős vendégforgalmat realizáltak. Korabeli cikkek szerint Kőszeget ekkor évente közel 3.000 turista kereste fel. A városban kaszinó és színház működött. A 20. század elején bekövetkező gazdasági válság a turizmust sem kerülte el, a vendégforgalom csökkent, a vállalkozások többsége tönkrement. Kőszegen Idegenforgalmi Bizottság alakult, felmérték a város turisztikai kínálati elemeit és adottságait, erős propagandatevékenységet kezdtek, megteremtették a mai fizetővendéglátás feltételeit. Az intenzív munka aránylag rövid időn belül eredményt hozott: a fővárosból, Bécsből, de Romániából, Németországból és Svédországból családok százai kezdtek érdeklődni Kőszeg és vonzáskörzete iránt, kialakult az üdülőturizmus és megkezdődött a "turisztikai packagek" összeállításával történő értékesítés.
Kőszeg sajátos "fürdővárossá" Dr. Dreiszker József hidegvíz-gyógyintézetének és a hozzá tartozó fürdőháznak az 1894. évi megnyitását követően vált. Az intézet az ún. Kneipp-kúra módszereinek alkalmazásával az ember és környezete közötti felborult viszonyt a fény-, nap-, levegő-, klíma-, hideg-meleg ingerek, mozgás és hidroterápiás beavatkozások segítségével igyekezett visszaállítani. A vízkúra mellett masszázst, villanyozást, gyógytornát és pneumatikus belégzést is alkalmaztak a gyógyítás során. Kőszegen hideg víz nagy mennyiségben rendelkezésre állt, a tiszta levegőt és változatos természeti környezete a város és vonzáskörzete biztosította. A szezonalitástól mentes lehetőség a megnyitását követő 6 év alatt több, min 1.200 beteget fogadott. Az esetenként csodaszámba menő gyógyulásokat reklámszerűen közzétették, ami a város jóhíre mellett a turizmusra is kedvezően hatott. Az alapító 1916-os halála után fia vette át a szanatórium működtetését, a két világháború között tüdőbetegségek kezelésére alakította át és ért el kiváló eredményeket. A szanatóriumot 1930-ban a OTI vette át és tüdőbeteg-gondozóként használta tovább.
A város életében mindent átfogó változást hozott a Trianoni békeszerződés megkötése. Nyugat-Magyarország egy része (a Kőszegi erdőből 1200 holdnyi) Ausztriához került, a terület piackörzetének jelentős részét elvesztette, a turizmus felértékelődött, a gazdaság lehetséges kitörési pontja lett. Relatív kedvező helyzet volt, hogy az ország hegyvidékeinek jelentős részét elvesztette, a belföldi vendégforgalom a megmaradt hegyek – így természetesen a Kőszegi hegység – felé irányult. A civil egyesületek és város vezetése célul tűzte ki az üdülővárossá, klimatikus gyógyhellyé minősítést. 1923-ban megnyílt a városi fürdő, a magánszemélyek fokozódó beruházási kedve a vendéglátásra koncentrálódott, a turizmus fellendült. Bár a 30’-as évek gazdasági válsága itt is éreztette hatását, a turizmus második aranykorát 1933-44 között élte. A város erőfeszítései révén Kőszeg 1932-ben például minimum 20 ezer vendéget fogadott. Nagyrendezvények, intenzív marketingmunka, beruházások jellemezték a tudatos tevékenységet. 1933-ban turizmus stratégia és intézkedési terv készült, melynek fókuszában ismét a klimatikus adottságok, az egészséges levegőre alapozott gyógyhely jelleg állt, tervben szerepelt a magyar "Davos" felépítése. 1937-ben átadták a Hörmann-forrás melletti idegenforgalmi központot és menedékházat, a következő évben kibővítették a Strucc-szállót (utóbbi 1943-ban 703 betérő és 2.214 szállóvendéget fogadott), két az OTI-val szerződésben álló szanatórium és honvédtiszti Gyógyház létesült. Hét teniszpálya, 200 főt befogadni képes strand, síugró sánc és lesiklópálya is a vendégek rendelkezésére állt. Az 1934.évi BNV-n Kőszeg mint "nyaraló és iskolaváros" jelent meg.
1939-től a vendégforgalom csökkent, az országos nagyrendezvények elmaradtak, a korábbi beruházások immár szükségessé vált felújítása elmaradt, nagy gondot okozott a fürdő-felület hiánya és a kereskedelmi szálláshelyek színvonalának leromlása. A második világháborút követően csak igen kevesen gondolhattak több hetes nyaralásra, a gazdasági válság hatásai már a szektorban is érezhetőek voltak. Kőszeg és a Kőszegi hegység turizmusa igazán az 50’-es évektől lehetetlenült el. Határközeli helyzete miatt zárt övezetté vált, a határvédelmi bázisok átvették az egykori menedékházakat, a hegység nagy része még a helybéliek által sem volt látogatható.
A turizmus csak a ’60-as évek második felében kezdett újra szerveződni, de a háború után kialakult helyzetet máig sem heverte ki.
A 90’es években a város vendégei és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma folyamatosan csökkent, bár a regisztrált vendégforgalom kb. ötszörösét tette ki a nem hivatalos, un. fekete-forgalom. A regisztrált, csoportokat is fogadni tudó kereskedelmi szállásférőhelyek száma folyamatosan ingadozott, a szállodai férőhelyek száma csökkent, ugyanakkor a kimutatásokban gyakran nem szereplő vendégfogadást realizáló magánszállásadók és a kisebb panziók száma növekedett. Az átlagos tartózkodási idő az évtized végére mind a belföldi, mind pedig a külföldi vendégek tekintetében csökkent, a várost leginkább egy napos kirándulásokra érkezők, illetve a bevásárló-turizmusban résztvevők keresték fel.
A hanyatlás okai között kell megemlítenünk természetesen egyfelől az egykori "nyugati határszél" varázs megszűnését, a világútlevél bevezetését, ugyanakkor a turizmus tudatos, Kőszeg turisztikai attrakcióira építő fejlesztésében a városvezetés sem vállalt jelentősebb szerepet, az infrastrukturális háttér egyre romlott, a hosszabb tartózkodást biztosítani tudó programokra, turisztikai termékfejlesztésre nem helyeztek hangsúlyt.
A turizmus fejlesztése az elmúlt évtized végén újra előtérbe került. 1997-ben térségi összefogás eredményeképpen létrejött az Irottkő Natúrparkért Egyesület, melynek működési területe Kőszeg város és Kőszeg-hegyalja területe. Az egyesület közhasznú szervezet, melynek a településfejlesztés, az épített- és természeti környezet védelme, a kulturális örökségek megóvása, a térségi turizmus fejlesztése és a város-marketing egyes kérdései is a feladatai közé tartoznak. Az országhatárokon átnyúló együttműködés keretei között az osztrák Geschriebenstein Natúrparkkal is folyamatos kapcsolatot tart az összehangolt, tudatos fejlesztés érekében.
A 2002-ben elfogadott cselekvési program a turizmust kiemelt fejlesztési területként jelölte meg elismerve ezáltal, hogy a város gazdaságszerkezetének megújításában a turizmus az egyik legfontosabb alkotóelem lehet. Az elsősorban a szubalpin adottságokra, a légzőszervi megbetegedések gyógyítására hagyományosan kiválóan alkalmazható klímára épülő egészségturizmus fejlesztését, infrastrukturális feltételeinek megteremtését a cselekvési program külön is kiemeli. A klimatikus gyógyhellyé nyilvánításra 2004-ben elkészült egy tanulmány , és cselekvési program, szakvéleményt kaptunk az Országos Meteorológiai Intézettől, bevizsgálásra került ismételten a szénsavas kút vize.
A 2007-ben az elfogadott négyéves cselekvési program az alábbiak szerint fogalmaz:
A város következő négy évének fejlődésében kiemelt, meghatározó szerepet kap az idegenforgalom fejlesztése. Ez nemcsak Kőszeg vonzerejét növeli, hanem jelentős foglalkoztatóvá is válik. Infrastrukturális fejlesztésekkel elő kell segítenünk – elsősorban pályázatok útján –, hogy a Kőszegi Hegység, mint kiemelt turisztikai vonzerő jelenjen meg a következő években.
Kőszeg idegenforgalmának hosszú távú meghatározó tényezője a gyógyturizmus lehetne. Meg kell teremteni az asztmás gyermekek gyógyüdültetésének feltételeit, hiszen ennek már a rendszerváltás előtt nagy hagyománya volt. Ehhez a programhoz kell kapcsolni a volt határőrizeti őrsök és a MÁV nevelőotthon hasznosítását. A képviselő-testület tegyen lépéseket ezen ingatlanok városi tulajdonba kerüléséért.
A város idegenforgalmi vonzerejét az épített és természeti környezeten túl a történelmi örökségre kell építeni. Fel kell tárni azokat a helyi, megyei, országos illetve nemzetközi szinten történt fontos, kiemelkedő, eseményeket melyek a város életében meghatározó szerepet játszottak. E történésekre építve kell olyan rendezvénysorozatot elindítani, amely hosszútávon biztosítja a vendégforgalmat.
Nagyon jelentős hatással lehet a város idegenforgalmára a Jurisics vár felújítása és turisztikai fejlesztése. A cél a látogatók számának a megháromszorozása és az önfenntartás elérése. A fejlesztés a Regionális Operatív Program turizmus fejlesztésének Pannon kulturális út alfejezetében kaphat támogatást. A turinform irodát a funkciójának megfelelő helyre kell költöztetni.
Szorgalmazni kell a volt SZOT üdülő területén félbeszakadt beruházás mielőbbi befejezését.
Meg kell valósítani az egységes információs és utcanévtábla rendszert.
Bővíteni és erősíteni kell a családi turizmus lehetőségét és feltételeit.
A városi strand megépítésére és üzemeltetésére befektető vállalkozó felkutatása szükséges.
Szükségesnek tartjuk egy legalább négy csillagos szálloda megépítését a minőségi turizmus kiszolgálása érdekében.















1.2. Kínálati elemek összegzése

A város főbb turisztikai jellemzői

Kőszeg város vonzerejének alapját történelme, műemléki és természeti környezet adja. Turisztikai erőforrásai ezen elemeken alapulnak: erőforrásokról beszélhetünk, hiszen ahhoz, hogy turisztikai kínálati elemmé váljanak attraktívvá kell tenni őket. A mai kor turistája nemcsak nézelődni szeret, hanem felfedezni, élményeket keresni, ezért a meglévő erőforrásainkat bemutathatóvá, látogatóbaráttá kell tennünk.

Erőforrás, kínálati elem megnevezése Leírása
Történelmi múlt erőforrásai
1532. várostrom Attrakció szintén nem jelenik meg, a 475. évforduló alkalmat nyújt egy új program elindítására, illetve a várfelújítás egy állandó bemutatásra.
Wesselényi-féle összesküvés Nem jelenik meg a turisztikai kínálatban
Szent Korona őrzése Kálvária lábánál, elhanyagolt állapotban
Határsáv, vasfüggöny Kevésbé jelenik meg a kínálatban: vasfüggöny túraútvonal kialakításra került 2006-ban

Épített örökség
Történelmi belváros épületegyüttese Vár-város szerkezet, védműrendszer
Nemzeti örökség része
Jurisics vár Látogatható: nem attraktív, látogatóbarát, nem nyújt igazi élményt
Múzeumi funkció + Közművelődési funkció elsősorban
Nyári Várszínház színhelye (leglátogatottabb)
Gyógy-és fűszernövénykert, Natúrbolt
Hősök tornya Múzeumi funkciót tölt be
Nyitva tartásával problémák vannak
Templomok
Jézus Szíve
Szent Imre templom
Szent Jakab templom
Kálvária templom
Evangélikus templom
Református templom Részben látogathatók, leírás, információs anyag nem áll rendelkezésre
Fő tér Felújított, hangulatos, több rendezvény szükséges
Az épületek felújítása hiányzik.
Kulturális elemek
Múzeumok
Várostörténeti
Céhek, kézművesek
Arany Egyszarvú Patikamúzeum
Fekete Szerecseny Patikamúzeum
Postamúzeum
Marcipán Múzeum A Vas megyei Múzeumi Igazgatósághoz tartozó múzeumok megújításra szorulnak, a nyitva tartásnál problémák merülnek fel.


Vállalkozói üzemeltetés.
Leglátogatottabb múzeum
Kiállítóhelyek
Zwinger
Csillagterem(Református templom)
Sgraffitos ház
Hotel Írottkő
Szecessziós ház Ideiglenes programot nyújtanak.
Irodalmi emlékhelyek Kőszegen Új termék, az iskolás korosztály számára ajánlható.
Rendezvények Folyamatos, sokszínű
Szőlő-és bortörténet Kőszegi borút létrejötte, Kőszegi Borok Háza
Folyamatos fejlődés a minőségi termelésben és vendéglátásban egyaránt

Természeti értékek
Hétforrás Egyik legismertebb kirándulóhely
A forrást az Erdészet tartja rendben, a határőrlaktanya tulajdonjogára az önkormányzat igényt nyújtott be.
Óház tető További fejlesztést igényel, elsődleges a környezetének karbantartása.
Stájer házak Erdei iskola és Erdészeti Múzeum a Szombathelyi Erdészeti zRt. működtetésében.
Források Részben felújítottak (Natúrpark, Erdészet), kitáblázás, jelölés nem mindehol megoldott
Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont
Chernel kert és arborétum Vonzó, újszerű kínálati eleme a városnak

Szabadidős lehetőségek
Regionális kerékpáros centrum Kölcsönzés, javítás, programszervezés
Csónakázótó Csónakkölcsönzés, horgászat
Uszoda Elsősorban a helyiek használják.
Teniszpálya Elsősorban a helyiek használják.
Sípálya
Síugrósánc Fejlesztést igényel
A síugró szakosztály fejlesztést tervez (nyári-téli sánc építése, felvonóval)
Túraútvonalak A kijelölést civil szervezetek végzik
Rendszeres túraprogramok
Rendezvények Természetjáró túrák, teljesítménytúrák ( Natúrpark szervezésében)
Kerékpáros versenyek: országos és regionális ( Kőszegi Kerékpáros Egyesület)
Síugró verseny (Síugró szakosztály)

Turisztikailag jelentős rendezvények
Rendezvény megnevezése Célcsoport Látogatottság
( fő) Hatókör
Szőlő Jövésnek könyve ünnepségek
( április 24.) borászok 1000 regionális
Ost-West Folkfesztivál fiatalok 500 országos
Kőszegi Várszínház Széles körű 22 000 országos
Kőszegi Szüret Széles körű 10 000 Regionális/országos
Natúrpark ízei-Orsolya napi vásár családosok 10 000 országos
Márton nap borászok 300 Regionális/helyi
Kőszegi Advent családosok 500 helyi

2005-ben indította az Írottkő natúrpark a "Ha hétvége akkor Kőszeg" című programsorozatot, amely márciustól novemberig minden hétvégére garantált programot kínál az alábbi tematikában: természetjárás, kultúrtörténeti séta, borkóstoló, kerékpártúra.

Múzeumok látogatottsága 2006-ban

Jurisics vár 30 000 fő
Várostörténeti Múzeum 19 865 fő (diák:6808, külföldi:345)
Tábornokház 4 638 fő (diák:1688, külföldi:142)
Arany Egyszarvú Patikamúzeum 8 200 fő (diák:3122, külföldi:142)
Postamúzeum 5000 fő
Marcipán Múzeum 36 640 fő


A kínálat megközelíthetősége, hozzáférhetősége:

Kőszeg négy irányból közelíthető meg: a legismertebb Szombathely irányából (87-es főúton), innen vasúton és autóbuszon is elérhető. A vasúti kocsik legtöbbje elhanyagolt, a vasútállomáson a városról nem kapható információ. Az autóbusz-pályaudvar előnye, hogy a belvárosban van, de környezet elhanyagolt, egy térségi információs tábla található itt. A Budapestről érkezők Horvátzsidány felől érkeznek, sajnos a hulladéktelep környéke gyakran szemetes.
A városon belül található látnivalók jól megközelíthetők, a turisták számára a Károly Róbert téri parkoló ajánlható, bár ez hét közben fizetős. Az iskolai kirándulócsoportok magasnak találják a parkolási díjat, ezért gyakran rövidebb ideig tartózkodnak a városban. Sajnos a városon belüli eligazodás, tájékoztatás már kevésbé megfelelő: a Fő téren található egy információs tábla, de a ráirányító táblák hiányoznak.
A Kőszegi-hegységben található kirándulóhelyek elsősorban gyalogosan közelíthetők meg, sajnos a Szabóhegyi út állapota rendkívül rossz.

A kínálati elemek nyitva tartása

Jurisics vár: megfelelő, hétfő kivételével naponta
Múzeumok: Az elmúlt években a létszám leépítések miatt problémák vannak a nyitva tartással, nem mindig a turisztikailag frekventált időpontokhoz igazodik.
Templomok: egyénileg a bejáratig, csoportosan igényelhető a templom kinyitása
Természetvédelmi látogatóközpont: májustól hétvégeken is nyitva van

Turisztikai attrakciók kitáblázottsága, egységessége, táblatípusok:

A műemléképületeken a műemléki hivatal által kihelyezett kovácsoltvas táblák egységesek, rövid leírást tartalmaznak. A város belső információs táblarendszere hiányzik.
A Kőszegi-hegységben néhány évvel ezelőtt készültek el az információs táblák, ezek felújítása azonban már szükségessé vált.
Turisztikai információs rendszer:
Kőszeg Város Önkormányzata az Írottkő Natúrparkért Egyesületet bízta meg a Tourinform iroda működtetésével. Az iroda 2001-től működik: 1 fő irodavezető, 1 fő Tourinform munkatárs, félállású gazdasági ügyintéző. 2007. májusában az iroda új, frekventáltabb helyre a Rajnis u. 7 –be költözik.
Az iroda látogatottsága az évek alatt folyamatosan növekedett, 2006-ban 13 548 fő kért személyesen telefonon vagy e-mailen keresztül információt.

Tourinform iroda szolgáltatásai:
 Információgyűjtés- és nyújtás
 Térképek, kiadványok értékesítése
 Idegenvezető közvetítés
 Turisztikai kártyák értékesítése
További eszközök a tájékozódásra:
• Érintőképernyős információs torony a Fő téren
• Térségi információs táblák a város öt pontján
• Információs pont a Jurisics várban működő Natúrboltban ( a hétvégi nyitva tartása miatt fontos szerepet tölt be)

Szálláshelykínálat, vendéglátás

Szállástípus Darab Férőhelyszám
Szálloda 1 db ***
1 db ** 111 fő
40 fő
Panzió 8 db 299 fő
Turistaszállás, Ifjúsági szállás 4 db 230 fő
Magánszálláshely, vendégház 12 db 113 fő
Kemping 2 db 350 fő
Összesen 28 db 1143 fő


A kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése országosan a magasabb kategória felé tolódik, addig Kőszegen a panzió, magánszálláshely kategória fejlődött. Ugyanakkor a négy-ötcsillagos szállodák iránti kereslet növekedett meg elsősorban, itt jóval magasabb a költési arány is egy éjszakára levetítve, illetve a téli időszakban a wellness szolgáltatások miatt keresettebbek. Kőszegen a szálláshely árak középkategóriás áraknak felelnek meg; mint a szolgáltatás színvonala, mint az árak a közép-és alacsonyabb fizetőkeresletet célozzák meg.
A vendéglátóhelyek száma a város turista forgalmának megfelelő, minőségben és kínálatban is megfelelőek, az elmúlt években hangsúlyt kapnak a kínálatban a helyi termékek pl. kőszegi bor, gesztenyés ételek.

1.3. Keresleti tendenciák

TURISZTIKAI TRENDEK EURÓPÁBAN A KÖVETKEZŐ 5-10 ÉVES IDŐSZAKBAN
A világ turizmusában az elmúlt években jelentős változások következtek be. A 35 európai ország nemzeti turisztikai hivatalait tömörítő Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission, ETC) által 2006. szeptember 27-én, a Turizmus Világnapja alkalmából publikált tanulmány a turizmust, ezen belül kiemelten az európai turizmust jellemző legfontosabb tendenciákat ismerteti. Az ETC tagok - köztük a Magyar Turizmus Zrt. -, az Európai Utazási és Turisztikai Csoport (European Travel & Tourism Action Group), illetve további turisztikai szakemberek közreműködésével összeállított dokumentum a turizmust az elkövetkezendő öt-tíz évben befolyásoló külső tényezőket és azok hatásait részletezi. A befolyásoló tényezők között a turizmus külső környezetéhez tartozó politikai, gazdasági, szociális és környezeti trendek; az életstílust és a fogyasztási szokásokat alakító tényezők; valamint a turisztikai szolgáltatókat közvetlenül érintő (például marketing, közlekedés és informatika fejlődése) tényezők egyaránt szerepelnek.

A TURIZMUS KÖRNYEZETE
A turizmus környezete vonatkozásában a legjelentősebb trendek a demográfia, a környezeti kérdések, a makrogazdaság, a politika, a kultúra és a biztonság témájához kapcsolódnak. A DEMOGRÁFIAI TRENDEK közül a népesség öregedése meghatározó szereppel bír: Európában rövid- és középtávon az idősebb korosztályba tartozók száma emelkedik, egészségi állapotuk tovább javul. Hosszabb távon ugyanakkor a nyugdíjak reálértékének csökkenése, valamint a nyugdíjkorhatár emelkedése várható. Az idősebb korosztályok mellett azonban nem szabad megfeledkezni a fiatalokról sem, akik jelenleg a világ turisztikai keresletének egyötödét képviselik. A fiatalabb korosztályok növekvő jövedelme, az egyedülálló, egyszemélyes háztartások számának emelkedése, valamint az új társadalmi struktúrák következtében kialakult szociális és szakmai hálózatoknak köszönhetően a 16-35 éves korosztály egyre többet utazik. A M A G Y A R T U R I Z M U S Z R T.
fiatalabb korosztályok szerepe az Európán kívüli fejlődő országokban (például Kína, India és Oroszország) jelentős, ahol a fiatalok a lakosság nagyobb hányadát alkotják, és a jövedelmek is – bár relatíve alacsony szintről – gyorsan emelkednek. Az egyszemélyes háztartások mellett a – hagyományosan két felnőttből és két gyermekből álló – családszerkezet is átalakult. A globalizációnak köszönhetően számos család költözött korábbi lakhelyéről másik országba, ami a barát- és rokonlátogatások növekvő népszerűségét eredményezi. Valószínűsíthető az "időmilliomos" és az időhiányban szenvedő piaci szegmensek élesebb elhatárolódása egymástól. Az aktív keresők egyre kevesebb idővel rendelkeznek, ezért időspórolás céljából hajlandóak többet költeni, speciálisabb szolgáltatásokra. Globálisan, úgy tűnik, hogy növekszik a szabadidő mennyisége, de egyes kulcsfontosságú csoportok, különösen a gazdagok esetében ez egyre kevésbé igaz. Ennek eredményeként Európában több, de rövidebb utazást tesznek. Az időhiányban szenvedő utazók előnyben részesítik az életüket megkönnyítő megoldásokat (például all-inclusive szolgáltatások). Ez természetesen nem minden piaci szegmensre igaz.
A demográfiai trendek eredményeként tehát a turizmus területén a főszezonon kívüli, illetve a rövid utazások, a sokféle élményt nyújtó szolgáltatások/látnivalók, a kényelmes vásárlási lehetőségek iránti kereslet növekedése várható. Az egészségtudatosság erősödése az egészségturizmus keresletének bővülését eredményezi, a fiatalabbak körében az aktív turizmus formái egyre népszerűbbek. A személyes fejlődésre fordítható idő hiánya az ún. kreatív turizmus iránti igényt erősíti, amelynek során az utazóknak lehetősége nyílik a kreatív képességeik fejlesztésére.
A turizmus számára hosszú távon az egyik legnagyobb kihívást a KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK jelentik, hiszen a globális felmelegedésnek számos természeti erőforrásra épülő, illetve alacsonyan fekvő tengerparti desztináció - például Velence - eshet áldozatául. A környezeti változások következtében nagyobb szerepet kap a biztonság és a válságkezelés. Az éghajlatváltozás és az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás szintén a főszezonon kívüli, illetve a "télből a nyárba" típusú utazások népszerűségének növekedését okozza. A természeti erőforrásokra épülő desztinációk (például tengerpartok és síterepek) fenntartása egyre jelentősebb többletköltségekkel jár. A turisztikai termékek közül az ökoturizmus és a természeti turizmus iránti kereslet növekedése várható.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező években a VILÁGGAZDASÁG bővülése várható, az egy főre jutó jövedelem reálértéken mérve 2010-ig évente két százalékkal emelkedik. A gazdasági növekedésből elsősorban a kelet-ázsiai és a nyugati országok fognak profitálni. A globalizáció következtében a fogyasztási cikkek és szolgáltatások nemzetközi forgalma bővül. A 2 világgazdaság szempontjából a szolgáltatások, és ebből adódóan a turizmus jelentősége – például a GDP-hez való hozzájárulása, szerepe a foglalkoztatásban, illetve a beruházásokban stb.– emelkedik. A makrogazdasági trendek következtében a globális verseny erősödése várható.
Az utazási ajánlatok az internet segítségével könnyen összehasonlíthatóvá válnak, az új, feltörekvő országok fogadó- és küldőterületként egyaránt megjelennek a turizmus piacán. Európában a desztinációk együttes marketingjének erősítésére lesz szükség. A globalizáció hat a fiatalok értékrendjére és utazási szokásaira: jelentős szerephez jut a "minőségi" tájékoztatás, az internetes elérhetőség és a szálláslehetőségek választéka. A növekvő mobilitás a turizmus munkaerőpiacára is hatással lesz, így a munkahelyeket bővülő részarányban töltik be majd külföldiek.
Rövidtávon ez a kulcsfontosságú utazási célpontokon enyhíteni fogja ugyan a munkaerőpiac szűkösségét, hosszú távon azonban problémákhoz vezethet a nyújtott
szolgáltatások kulturális "eredetiségét" illetően.
A POLITIKA vonatkozásában a kormányok által a szociális igények kielégítése, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a nyugdíjak biztosítása érdekében megemelt adók a turizmusra költhető jövedelmeket csökkentik. A biztonsággal, egészséggel és bevándorlással kapcsolatosan erősödő veszélyek miatt a kormányok erősebb ellenőrzést léptetnek életbe az utazás területén. A termékek nemzetközi kínálata és az internet a fogyasztóvédelem területén is jelentős
következményekkel jár. A határok lebontása negatívan érinti a termékek és szolgáltatások nemzeti jellegét. Mindezen trendek következtében növekszik az igény a naprakész utazási tanácsadás és a biztonságra vonatkozó tájékoztatás iránt. A desztináció imázselemei között egyre fontosabb tényezővé válik a biztonság és a higiénia. A szolgáltatók – például nemzetközi utazásszervező cégek – körében a márkajelleg erősítésére egyre nagyobb szüksége lesz.
A KULTÚRA fogalma a tömegfogyasztásra szánt "pop" kultúra (például film, zene, sport) elismerésének térnyerésével folyamatosan tágul. Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában új küldőpiacok kerülnek előtérbe. Európában a kulturális turizmus bővülése várható, ezt azonban az egyes kulturális turisztikai úti célok növekvő népszerűsége mellett az általános képzettségi szint emelkedése motiválja. A kulturális látnivalók megtekintése egyre szélesebb rétegeket vonz, a motivációk a speciális igényekkel szemben az általános kulturális érdeklődés irányába tolódnak el,
ami a kulturális turizmus és egyéb szabadidős termékek összekapcsolását támogatja.
A váratlan események, külső negatív tényezők – mint például terrortámadások és természeti katasztrófák – következtében a BIZTONSÁG az utazások területén is egyre fontosabb szerepet játszik. A bizonytalanságot/veszélyérzetet fokozza, hogy ezek az események a tömegtájékoztatásban is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Úgy tűnik, hogy a természeti katasztrófák gyakorisága is nő. Az utazók figyelmét a fenti esetek azonban általában csak viszonylag rövid ideig kötik le, akik mára némileg "beletörődtek" abba, hogy katasztrófák bárhol előfordulnak. A negatív események az információ koordinálását, a gyors reakciót és a rugalmas tervezést teszik szükségessé a turizmusforgalom esetleges csökkenésének hatékony kezelése érdekében.


FOGYASZTÓI TRENDEK

Az EGYRE TAPASZTALTABB UTAZÓK jobban megismerik a felkeresett desztináció kultúráját, ami saját életstílusukat is befolyásolja. Az utazási tapasztalatokkal, élményekkel párhuzamosan nő az utazás iránti vágy, ami újabb és újabb utazási élményekben testesül meg. A vendéglátó és a vendég kapcsolata megváltozik, az utazók "mélyebb" és "tartalmasabb" élményekre vágynak. Az utazási tapasztalat ugyanakkor – a globalizáció révén – a kultúrák iránti tiszteletet, a toleranciát és a kulturális különbségek elfogadását is erősíti. Az utazók nagyobb gyakorlattal rendelkeznek az utazás megszervezésében is, aminek következtében az áraktól függetlenül igényelnek magasabb színvonalú szolgáltatásokat. A desztinációk/szolgáltatók számára ugyanakkor problémát jelent a visszatérő vendégek számának csökkenése.
Az ÉLETSTÍLUSBAN bekövetkezett változások közül kiemelten fontos szerepet játszik, hogy az embereket saját "elégedetlenségük", a valami jobb megismerése iránti vágy utazásra készteti. Az élet azonban a felkeresett desztinációkban is hasonló, egyre kevesebb különbséget lehet felfedezni. Sokak számára az utazás a mindennapi élet részét képezi, ami – különösen a rövid utazások esetében – késői utazási döntést és foglalást eredményez. Az utazás szabadságát erősítik a családszerkezetben bekövetkezett változások – például az idősebb korban történő gyermekvállalás, az egyfős háztartások számának növekedése. A közös értékek, célok alapján kialakuló csoportok/közösségek szerepe az ismeretközvetítés, szórakozás és biztonság területén egyre jelentősebb. Az európai orvosi ellátás drágulása következtében az európaiak számos gyógyászati szolgáltatásért utaznak (például Ázsiába). Ezzel párhuzamosan Európán belül is növekszik a kereslet az egészségturizmus, a jóléttel, egészséggel és fittséggel kapcsolatos termékek és szolgáltatások iránt. Az életstílusban bekövetkezett változások eredményeként a turisztikai szolgáltatók piaci résekre fejlesztenek ki ajánlatokat. A fogyasztók egyre inkább az élményszerűséget keresik, emelkedik a "biztonságos veszélyhelyzetek" (például a kalandutak) iránti kereslet. Másrészt viszont nő majd a kereslet a belső élményekre épülő (például egészséggel kapcsolatos) termékek iránt is, az egészségturisztikai termékeket gyakran más termékekkel kötik össze.

TURISZTIKAI TERMÉKEK ÉS MARKETING

A TURISZTIKAI MARKETING területén fontos kiemelni, hogy a fogyasztók egyre gyakrabban más fogyasztóktól tájékozódnak az interneten (például blog), aminek következtében az utazók a szolgáltatóknál is "képzettebbek" és több információval rendelkeznek bizonyos piaci szegmensekről/termékekről. Növekszik az internetes reklám és az új kutatási technikák szerepe, amivel párhuzamosan a hagyományos marketingeszközök veszítenek jelentőségükből. Az állami és a magánszektor közötti együttműködés a turizmusmarketingben is egyre inkább teret nyer. A következő években az internet népszerűségének további növekedése várható, ami a fogyasztói szegmensek motivációinak és utazási szokásainak pontos megismerését/feltérképezését igényli. Ennek következtében a marketingben a szegmentáció és a pozícionálás nagyobb szerepet kap. Az élmények és érzések a marketingüzenetekben is fokozottan jelennek meg. Az utazásszervezők a trendekhez igazodva újabb szerepkört látnak el, hozzáadott értéket biztosítva az utazók számára.

Az INFORMATIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ területén az internet mellett a mobiltelefont és a digitális televíziót is további fejlődés jellemzi, így a barátokkal, rokonokkal való kapcsolattartás utazás közben is egyre olcsóbbá és egyszerűbbé válik. A kommunikációnak, a nemzetközi hálózatoknak köszönhetően az utazók az árakat és termékeket könnyen összehasonlíthatják. A termékinformációk egyre szélesebb tárháza érhető el az ún. globális disztribúciós csatornákon (GDS) keresztül, amelyek segítségével a felhasználók nem csak kiválaszthatják, de valós idejű felvételek megtekintésével alaposan meg is ismerhetik a szálláshelyeket. Az új kereső és térképalkotó szolgáltatások segítségével bővülni fognak az utazók ismeretei és ezzel párhuzamosan az elvárásaik is. Az online hitelkártyás fizetés még biztonságosabbá tétele érdekében, új elektronikus fizetési rendszereket fejlesztenek ki. A kommunikáció és a közlekedés olcsóbbá válása a turizmus gyors fejlődését ösztönzi. A GPS és más új technológiák révén a szolgáltatók követhetik az utazók térbeli és időbeli mozgását, ami a reklámtevékenység hatékonyságmérését és a fogyasztói trendek megismerését segíti.
A turizmusban továbbra is a gépkocsi marad a legfontosabb KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ: a fejlett országokban a turisztikai célú utazások több mint 70%-a autóval történik. A gépkocsival való közlekedés dominanciája közép, illetve hosszú távon is megmarad. Az autóbuszos közlekedést a parkolás nehézsége, a városközpontok elérhetősége, illetve a kedvező árú légi közlekedés befolyásolja negatívan. A légi közlekedésben a tengerentúli járatokat üzemeltető társaságok további összeolvadása várható, a diszkont légitársaságok figyelme pedig egyre inkább a másodlagos úti célokra irányul. Az üzemanyag-költség emelkedése, a biztonság és a repülőtéri díjak lassíthatják a fejlődést. A vasúti közlekedést hosszabb távon alacsonyabb árak, magasabb minőségű és gyorsabb szolgáltatások jellemzik majd az új gyorsvasutak megvalósulása nyomán. A hajóközlekedés piacán a kereslet növekedése új kikötők létesítésével elégíthető ki. A sétahajók esetében a kínálatbővülés csökkenő árakat eredményez. A közlekedést jellemző trendeknek köszönhetően, például új repülőterek létesítésével "új" desztinációk jelennek meg. Az új úti célok egyben új küldőpiacok megjelenését is eredményezik. A közvetlenül nem, illetve nehezen elérhető desztinációk ezzel párhuzamosan viszont jelentős versenyhátrányba kerülnek. A rövidebb utazások esetében a vasút a légi közlekedés jelentős konkurenciájává válhat. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok – különösen a melegebb éghajlatú területeken – viszonylag olcsón elérhetők, a MÁSODIK LAKÁSOK, NYARALÓK iránti kereslet tovább növekszik. A második lakások vásárlására Európában elsősorban az északról dél felé történő mozgás volt a jellemző, de egyre népszerűbbek a közép- és kelet-európai ingatlanok. Az ingatlanvásárlás költségeit gyakran az ingatlan bérbeadásával kompenzálják, ami a bérelt házakban történő önellátó utazásokat támogatja. A desztinációk szempontjából a második lakások számának növekedése negatív hatásokkal is jár, jelenleg is több önkormányzat korlátozza a nyugdíjas korosztályok betelepülését.

















A magyar lakosság belföldi utazási szokásai
A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készült felmérés eredményei szerint a magyar lakosság közel fele tervez utazást a főszezonban május-szeptember közötti időszakban. Az utazók kétharmada választ belföldi úti célt, közülük 100-ból 14 külföldi utazást is tesz. A becslések szerint ez várhatóan 1,8 millió belföldi utazást jelent a nyári szezonban. A belföldi utazást tervezők egyharmada 30 év alatti, további egyötöde a 31-40 éves korosztályba tartozik. Az utazók között többségben vannak a városokban élők, az átlagos vagy átlag feletti jövedelemmel rendelkezők, valamint a két- és négyfős háztartások. Az utazók közel négytizede a Közép-Magyarország tervezési-statisztikai régióból indul útnak, az Észak-Alföld régió lakosainak 13%-a, a Dél-Alföld régióbelieknek pedig 12%-a tervez utazást a május-szeptember közötti időszakban.
A legnépszerűbb belföldi úti cél továbbra is a Balaton, a külföldi desztinációk közül pedig Horvátország. A legtöbben július és augusztus hónapban utaznak, a legnépszerűbbek a 4-7 éjszakás utazások. Mind a belföldi, mind pedig a külföldi főutazások tekintetében nőtt azon utak száma, amelyek esetében fizetős szállást vesznek igénybe. A kutatás eredményei szerint a magyar lakosság várhatóan 107 milliárd forintot fog elkölteni belföldi utazásra a május-szeptember közötti időszakban.

Az utazási kedv az iskolai végzettséggel, a háztartás létszámával és a jövedelemmel párhuzamosan nő, emellett a nagyobb településeken élők is az átlagosnál szívesebben utaznak. Az utazást nem tervezők döntésüket elsősorban anyagi (55,5%) és egészségügyi (24,8%) okokkal indokolják.

Az utazást tervezők kétharmada belföldön utazik, ezen belül 52% csak belföldi, 13,8% pedig belföldi és külföldi utazást is tesz. A csak belföldre utazók átlagosan 1,54, míg a belföldre és külföldre is utazók átlagosan 2,81 utazást terveznek a május-szeptember közötti időszakban.

A belföldi utazások közel fele (44,4%) a Balaton turisztikai régióba irányul, amelyet a Budapest-Közép-Dunavidék (11,7%) követ. Az utazások kétharmada július és augusztus hónapra esik, ezen belül a július hónap részesedése (36,7%) kiemelkedő. Júniusban az utazók egyötöde, szeptemberben egytizede tervez útra kelni. Egy belföldi utazás átlagos időtartama várhatóan 5,2 éjszaka lesz, az utazások egyötödét (19,5%) egyhetesre tervezik. Az 1-3 éjszakás utazások részesedése 36,9%. Egy belföldi utazáson átlagosan 2,38 fő vesz részt. Az utazók 47,1%-a kereskedelmi alapon működő szálláshelyet fog igénybe venni.

A belföldi főutazások négytizede (40,3%) szintén a Balaton turisztikai régióba irányul, amelyet az Észak-Alföld (14,2%) követ. Az utazások nyolctizede a július-augusztus hónapokra esik, ezen belül a július hónap részesedése (49,1%) kiemelkedő. Júniusban az utazók 14,9%-a, szeptemberben mindössze 4,7%-a tervez útra kelni. Egy belföldi főutazás átlagos időtartama várhatóan 6,3 éjszaka lesz, a főutazások több mint egyötödét (21,9%) egyhetesre tervezik. Az 1-3 éjszakás főutazások részesedése 29,4%. Egy belföldi főutazáson átlagosan 2,8 fő vesz részt. Az utazók kétharmada (66,6%) kereskedelmi alapon működő szálláshelyet fog igénybe venni.


Magyarország turizmusa 2006.

2006-ban 38,3 millió külföldi látogató érkezett hazánkba. 11%-kal nőtt az egy napra Magyarországra látogatók száma, míg a több napra látogatóké 8%-kal csökkent. A külföldi látogatók által hazánkban eltöltött összes idő 2006-ban az előző évhez képest 6%-kal, 100 millió napra emelkedett. A több napra látogatók által eltöltött összes idő kismértékben, 4%-kal nőtt. Az egy napra hazánkba látogatók 49%-a jellemzően átutazik hazánkon. A turisztikai céllal érkezők aránya 17%, ezen látogatók közel egytizede üzleti céllal tartózkodott Magyarországon. A hosszabb ideig hazánkban tartózkodók esetében meghatározó a szabadidős (68%) és az üzleti cél (13%). A több napot hazánkban tartózkodó külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régiók Budapest, a Nyugat-Dunántúl és a Balaton voltak. Az 1–3 napra hazánkba látogatók kimagasló arányban (41%) Budapesten fordultak meg. A négy- vagy többnapos látogatások esetében Budapest 36%-kal, de a Nyugat-Dunántúl és a Balaton 22–23%-kal szintén jelentős vonzerővel bír. Az összes látogató több mint 75%-a ezt a három régiót kereste fel. A külföldi látogatók 958 milliárd forintot – ezen belül a turisztikai motivációval utazók 670 milliárdot költöttek el hazánkban. A szabadidős céllal érkezők kiadásai 21, az átutazóké 20%-os részarányt képviseltek. A több napra ide látogatók 717 milliárd forint értékben vettek igénybe turisztikai és egyéb szolgáltatásokat. Kiadásaik nagy része, 66%-a a szabadidős utakhoz, 20%-a pedig az üzleti utakhoz kötődött. A külföldiek kiadásaiban a legnagyobb tételek a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások, valamint a különböző termékek és szolgáltatások (élelmiszer, ital, egyéb árucikk, egyéb szolgáltatások) vásárlása voltak.
2006-ban a magyar állampolgárok 17 millió alkalommal utaztak külföldre. Kismértékben csökkent az egynapos utazások száma (2%), míg a többnapos látogatások esetében nagyobb visszaesés tapasztalható (14%). A turisztikai motivációjú utazások az egynapos utazásoknak csak 33%-át képviselték, míg a többnapos utazások 85%-át. A lakosság 61 millió napot töltött el külföldön, ennek 17%-át egy-, 83%-át többnapos látogatásokon. A többnapos utazásoknál a lakosság külföldi átlagos tartózkodási ideje 8,4 nap volt. 2006-ban a külföldre látogatók csaknem 558 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan. Az utasforgalmi egyenleg 400 milliárd forintot tett ki, amiből a turisztikai fogyasztás egyenlege 277 milliárd forint volt.

Magyarország turizmusára ható tényezők

Pozitív tényezők Negatív tényezők

• A lakosság jövedelmi helyzetének változása miatt a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti kereslet növekszik

• Bővülő EU támogatások következtében javuló infrastruktúra

• A második illetve harmadik, rövid utazások népszerűsége

• Egészségturisztikai és wellness utazások, szolgáltatások népszerűsége

• Az üdülési csekk népszerűségének növekedése

• Intenzívebb együttműködések szakmán belül, vállalkozások, önkormányzatok, civilek között

• A lakosság jövedelmi helyzete számottevően romlik (reálkereset csökkenése, munkanélküliség növekedése)
• Az Áfa emelés a turisztikai termékek árainak emelkedését vonta maga után
• A külföldi utazások népszerűsége még mindig magas


A Nyugat-dunántúli régió turizmusának jellemzői

A Nyugat-dunántúli Turisztikai Régióban 2003-2005 években a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma 679 ezerről 721 ezerre növekedett, amely 6,1-6,2%-os fejlődést jelentett. Ugyanakkor a vendégéjszakák száma 1.951 ezerről 1.934 ezerre, 0,9-0,8%-kal csökkent. E két ellentétes irányú folyamat eredőjeként az átlagos tartózkodási idő is lecsökkent: 2,9-ről 2,7 vendégéjszaka/főre.
Addig, ameddig 2003-ról 2004-re a régió a vendégszám tekintetében Budapest-Közép-Dunavidék régió mellett egyedül tudott fejlődést felmutatni, és országosan a második volt – az összes többi turisztikai régióban visszaesett a vendégek száma –, addig 2004-ről 2005-re már az ötödik helyre szorult vissza a fejlődés dinamikáját tekintve. Az éjszakázásokat nézve nem csupán a növekedés lassulásáról szólhatunk, de a 2005-ben regisztrált vendégéjszaka-szám már ténylegesen sem érte el a 2003. éves szintet.
A Nyugat-Dunántúli Régió keresletében a 2005-ös esztendőben látványos elmozdulás nem történt, 2004-nél valamivel több vendégszámot, és egy kicsit kevesebb vendégéjszakát realizáltak a kereskedelmi szálláshelyek. Mint ez is mutatja, csökkent az átlagos tartózkodási idő (mintegy 4%-kal), amely követi a nemzetközi és az országos trendeket. (maximális élmény – minimális idő alatt).
A Régiót alkotó három megye között eléggé nagy az eltérés a kereskedelmi szálláshelye¬ken mért szállásigényes vendégforgalom és az átlagos tartózkodási idő tekintetében. A számok Zala és Vas fölényét mutatják, a régiós átlagot Győr-Moson-Sopron "húzza le". A tranzitforgalomnál az arányok pont a fordítottak, Győr-Moson-Sopron megye a legna¬gyobb "átjáróház" a keresztező K-Ny és É-D irányú turisztikai fő áramlási folyosók miatt.
A küldő piacok tekintetében lényegi elmozdulás nem történt, továbbra is a belföldi, a német és az osztrák vendégéjszakák adják a régió forgalmának jelentős, majdnem 90%-át kitevő részét. A német forgalom egy kicsit gyengébben, az osztrák egy kicsit erősebben szerepelt 2004-hez képest. Legerősebben a román, lengyel, spanyol és az angol piac fejlődött, de egyik sem haladja meg a Régió összforgalmában az 1,5%-os részarányt. A vendégforgalom trendje árnyalatnyi különbségekkel ugyan, de igazodott az országos tendenciákhoz. Változatlanul nem szignifikáns a többi országból származó vendégforgalom.
Örömteli a szállásdíj-bevételek erőteljes növekedése, amely – az infláción túl – a drágább szálláshelyek felé történő keresletelmozdulást jelez.


Kőszeg városának keresleti jellemzői

A Kőszegre érkező vendégek kb. 90%-a belföldi turista, a külföldiek elsősorban német nyelvterületről érkeznek, illetve az elmúlt évben a cseh, lengyel turisták száma is növekedett.
A belföldi turizmus vendégösszetételében jelentős a fővárosból és a Közép-Magyarországról, továbbá az alföldi területekről érkezők aránya. A város népszerűsége a városi, aktív kereső, közepes jövedelmű rétegek és a fiatalok között a legnagyobb. A potenciális turisztikai piacot a magasabb iskolai végzettségű, városi, szellemi foglalkozású, közepes vagy annál kevéssel jobb jövedelmi viszonyok között élő fiatal-középkorú, egy-két gyermekes családok és a huszonéves függetlenek jelentik.
A vendégek túlnyomó részben egyénileg, gépkocsival érkeznek a városba. A szervezett utazás aránya - hasonlóan a megyei szinthez - városi vonatkozásban sem túl magas, évről évre csökken, főleg iskolai és nyugdíjas kirándulásokra terjed ki. Míg öt évvel ezelőtt három utazási iroda (az Expressz és az IBUSZ városi kirendeltsége, valamint a megyei idegenforgalmi hivatal tulajdonában lévő és üzemeltetésével működő Savaria Tourist) segítette a város turizmusát, addig napjainkban csak ez utóbbi tevékenykedik. Éves szinten 8-10 csoportot fogad elsősorban Ausztriából. A komplett packageket igénybevevő belföldi szervezett beutaztatás szinte nem is jellemző, a csoportok az utazási irodák segítségét csak egy-egy konkrét program leszervezéséhez veszik igénybe. Kőszegen a szálláshelyek közül a Hotel Írottkő nyújt komplex csomagokat vendégeiknek, illetve szervezett formában foglalkozik üzleti, konferenciaturizmussal.


A térség főbb célcsoportjai:
Korosztály szerint kiemelt célcsoport
• Ifjúsági, diákok (10-18 éves korosztály, 18-24 éves korosztály egyetemisták, főiskolások)
• Családosok
• Középkorosztály, nyugdíjasok

Érdeklődés, motiváció szerint:
• Természetet kedvelők, kirándulók
• Aktív kikapcsolódást kedvelők ( túrázás, kerékpározás)
• Városnézést, kulturális örökséget kedvelők
• Fesztiválokat, rendezvényeket kedvelők

Mit ajánlunk a célcsoportoknak?

Ifjúsági célcsoport
10-18 éves korosztály Osztálykirándulás
Erdei iskolai programok
Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont
Nyári táborok
18-24 éves korosztály Természetjárás
Kerékpározás
25-40 éves korosztály
Családosok Kulturális programok, rendezvények
Természetjárás
Kerékpározás
Bor-és gasztronómia
Tágabb térség fürdőhelyei
Középkorosztály Városnézés
Természetjárás
Rendezvények
Bor-és gasztronómia
Nyugdíjasok Városnézés
Természetjárás
Bor-és gasztronómia

Kereskedelmi szálláshelyek statisztikai adatai a kőszegi térségben (2001-2005 között)
A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK ÉS A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK KAPACITÁSA ÉS VENDÉGFORGALMA

2005.
Település Férőhely Vendég Vendégéjszaka
Össz. Ebből külföldi Össz. Ebből külföldi
Bozsok 107 1 576 77 3 552 160
Cák 18 99 46 330 141
Horvátzsidány 25 338 - 834 -
Kőszeg 742 18 212 1 866 43 842 4 513
Kőszegdoroszló 16 196 - 318 -
Kőszegszerdahely 71 363 179 1 188 536
Ólmod 6 77 - 374 -
Velem 362 2 956 3 7 572 10
Összesen: 1347 24 393 2171 58 010 5360




2004.
Település Férőhely Vendég Vendégéjszaka
Össz. Ebből külföldi Össz. Ebből külföldi
Bozsok 188 1 878 76 5 424 185
Cák 8 73 - 274 -
Horvátzsidány 20 243 - 786 -
Kőszeg 865 19 687 1 332 44 465 3 145
Kőszegdoroszló 16 173 - 459 -
Kőszegszerdahely 71 410 161 1 478 806
Ólmod 6 84 - 425 -
Velem 318 5 280 30 10 017 59
Összesen: 1492 27 828 1599 63 328 4195


2003.
Település Férőhely Vendég Vendégéjszaka
Össz. Ebből külföldi Össz. Ebből külföldi
Bozsok 204 2 643 100 7 381 261
Cák 4 40 - 80 -
Horvátzsidány 10 299 - 564 -
Kőszeg 899 19 931 1 253 48 906 3 065
Kőszegdoroszló 10 161 - 387 -
Kőszegszerdahely 63 450 173 1 586 795
Ólmod 6 85 2 405 12
Velem 324 3 393 11 8 259 31
Összesen: 1520 27 002 1539 75 593 4164


2002.
Település Férőhely Vendég Vendégéjszaka
Össz. Ebből külföldi Össz. Ebből külföldi
Bozsok 184 2 745 66 7 604 305
Cák 4 - - - -
Horvátzsidány 10 65 4 1 016 14
Kőszeg 872 19 264 2 009 43 831 4 439
Kőszegdoroszló 10 147 - 405 -
Kőszegszerdahely 66 427 127 1 884 715
Ólmod 6 82 - 453 -
Velem 342 1 802 143 6 063 534
Összesen: 1494 24 532 2349 61256 6007


2001.
Település Férőhely Vendég Vendégéjszaka
Össz. Ebből külföldi Össz. Ebből külföldi
Bozsok 182 2 681 114 7 392 396
Cák 4 35 - 245 -
Horvátzsidány 10 79 - 288 -
Kőszeg 763 14 748 1 735 45 273 8 105
Kőszegdoroszló 10 66 - 231 -
Kőszegszerdahely 60 502 149 1 659 547
Ólmod 6 46 - 242 -
Velem 445 6 149 174 17 490 878
Összesen: 1480 24306 2172 72 589 9926








Kőszeg összesített táblázat

Kőszeg Férőhely Vendég Vendégéjszakák
összesen ebből külföldi összesen ebből külföldi
2005 742 18 212 1 866 43 842 4 513
2004 865 19 687 1 332 44 465 3 145
2003 899 19 931 1 253 48 906 3 065
2002 872 19 264 2 009 43 831 4 439
2001 763 14 748 1 735 45 273 8 105
1997 833 15 085 1 842 45 653 9 077
1995 660 13 507 2 397 29 795 4 736




A statisztikai adatok bemutatásánál a térség, a natúrpark településeinek adatait is ismertettük, hisz a közvetlen térségbe érkezők Kőszeget is felkeresik. Kőszeg adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1995-ös képest a férőhelyek számában 8 %-os növekedés mutatható ki, a vendégéjszakaszám 6,7 %-al nőtt, a vendégszám 7,4 %-al növekedett. 1997-ben volt egy jelentősebb növekedés, az ezt követő években a 2003-as esztendőt kivéve stagnálás volt jellemző a turizmus vendégforgalmának alakulására.

2006-os nem véglegesített adatok:
Az előzetes adatok szerint a város vendégszáma és vendégéjszaka száma növekedést mutat, a megelőző évekhez képest a legmagasabb, mintegy 12 %-os növekedést mutat a vendégéjszakaszám.
Vendégéjszaka-szám: 52 943
Adómentes: 22 905
Ifás: 30 038

Idegenforgalmi adó befizetése
2006 Ifa befizetés: 9 011 434.-
Kereskedelmi szálláshely: 5 955 500.-
Magánszálláshely: 3 055 934.-



1.4 . Marketingtevékenység

Pozicionálás:

Kőszeg Magyarország egyedülálló történelmi kisvárosa: kulturális öröksége, természeti környezete, romantikus hangulata a pihenésre, kikapcsolódásra vágyók paradicsoma.

Kommunikációs üzenet:
Kőszeg egy kellemes, hangulatos város - jó itt lenni

Kommunikációs eszközök

• Kiadványok ( Kőszeg, Kőszeg gyöngyszemei, Turisztikai kalauz, Múzeumok, Éves rendezvénynaptár)
• Honlap ( www.koszeg.hu, www.naturpark.hu)
• Vásári megjelenés ( önállóan belföldi várásokon: Budapest, Debrecen, Pécs, Veszprém, regionális szinten: Ausztria, Németország, Csehország, Lengyelország)
• Tanulmányutak (utazási irodák, sajtó meghívása)
• Sajtómegjelenés (hirdetések, PR cikkek)

2004-től került bevezetésre a vállalkozók részére az un. Turisztikai támogatási rendszer, amely annyit jelent, hogy a turisztikai vállalkozók egy szolgáltatási csomagot vásárolhatnak meg éves szinten (marketingcsomag), amelyeket a Tourinform iroda nyújt. Ez tartalmazza a honlapon, kiadványokba történő megjelenést, vásárokon szórólapppal való részvételt. A támogatási összeg a szállásoknál férőhely alapján változik ( 15.000 és 70.000.-Ft között van), a vendéglátóhelyeknek 50.000.-, pizzériáknak 40 000.- kávézóknak 30 000.- , utazási irodának 25.000.-Ft. 2007. májusáig 1 405 000 Ft. értékben kötött szerződést a Tourinform iroda a térségi szolgáltatókkal. ( 16 település)
Kőszeg Városa az elmúlt években 4.000.000.-Ft-al támogatta éves szinten a marketingtevékenységet (kiadványok, vásárok, hirdetések), 2007-ben ez módosításra került, a támogatási összeg annak arányában kerül meghatározásra, hogy a helyi vállalkozók mekkora összeggel támogatják a közös marketinget. Az önkormányzati támogatás összege max. 2.000.000.-Ft. lehet 2007-ben.


1.5. Szervezeti háttér

Kőszeg Város Önkormányzata 2004-ben kötött megbízási szerződést az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel a város turisztikai feladatainak ellátására. A feladatok között szerepel az információs tevékenység ellátása, a város piaci megjelenítése, marketingtevékenység.
2007. április 01-től a Polgármesteri Hivatal keretei között 1 fő pályázati-és turisztikai koordinátor dolgozik. Feladata a turisztikai koncepció és stratégia mentén a turisztikai kínálat fejlesztését, a város hatékonyabb marketingtevékenységét.







1.6. Az elmúlt 10 év fejlesztései

A fejlesztés bemutatása Év Megvalósító Költség
Natúrpark kerékpárút 1998 Kőszeg Város Önkormányzata 120.000.000.-
Szénsavas kút, pihenőhely
Királyvölgyi tanösvény 1999 Kőszeg Város Önkormányzata 25.000.000.-
Kőszegi-hg, információs táblák 2000 Írottkő Natúrparkért Egyesület 800.0000.-
Csillaghúr tanösvény 2000 Írottkő Natúrparkért Egyesület 300.000.-
Marcipán Múzeum és Borház 2000 Ternay András
Információs táblarendszer a térségben 2002 Írottkő Natúrparkért Egyesület 4.000.000.-
Stájer Házak Erdei Iskola létrejötte 2004 Szombathelyi Erdészeti Rt.
Kőszegi Kerékpáros Centrum 2004 Kőszeg Város Önkormányzata 18.000.000.-
Keresztkúti Turista Pihenőhely létrejötte 2005 Hotel Írottkő
Postamúzeum 2005 Hotel Írottkő
Gyógynövénykert-és Natúrbolt 2005 Írottkő Natúrparkért Egyesület 2.500.000.-
Regionális Kerékpáros Centrum 2006 Kőszegi Kerékpáros Egyesület 120.000.000.-
Borárium 2006 Hotel Írottkő
Kőszegi Borok Háza 2006 Írottkő Natúrparkért Egyesület
Kőszeg és környéke hegyközség 12.000.000.-



Összefoglalva:

Erősségek
 A város turisztikai adottságai jók: természeti és kulturális öröksége jelentős
 Gazdag és összetett stílusjegyeket hordozó városszerkezeti és építészeti értékek
 Kiemelkedő történelmi események színhelye
 A város turisztikai image jó: ismert és kedvelt turisztikai célpont
 Turizmusa régi hagyományokra nyúlik vissza
 Turisztikai infrastruktúra kiépült: szálláshelyek, vendéglátóhelyek
 Rendezvényei turisztikai vonzerővel is bírnak
 Koordinált marketingtevékenység
 Önkormányzat és vállalkozók közötti együttműködés
 Térségi szintű együttműködés
 Határon átnyúló kapcsolatok
 Testvér-és partnervárosi együttműködések
 Új turisztikai fejlesztések: látogatóközpont, kerékpáros centrum
 Jó közbiztonság

Gyengeségek
 A turisztikai statisztika csökkenést, stagnálást mutat (vendégszám, vendégéj)
 Rövid az itt-tartózkodás
 A kirándulócsoportok csak a várat nézik meg
 Múzeumok bezárása, belépőjegy eladás csökken
 A múzeumok nem a mai kor igényeinek megfeleltek
 Parkolási problémák
 Parkolójegy ára magas, főleg a buszos kirándulócsoportoknak
 Tourinform iroda helye
 Hiányzik a magas színvonalú szálloda
 Elsősorban kis férőhelyszámú vendégházak jöttek létre
 Nagyobb beruházás nem történt
 Külső forrás, működő tőke bevonása gyenge
 A városnak csökkent a versenyképessége
 A térség, város megközelítése nehéz (autóút, autópálya nincs közelben)
 Szakképzett munkaerő Ausztriában dolgozik ( elsősorban a vendéglátásban)
 A régión túlmutató, imázs alkotó rendezvénye nincs a városnak
 A testvér-és partnervárosi együttműködések turisztikailag nem kihasználtak



Az elmúlt években nagyarányú fejlesztések történtek hazai szinten a turizmusban, elsősorban az egészségturizmus területén a magán és állami tőke megmozdulásával.(Széchenyi terv, Nemzeti Fejlesztési Terv) Meglévő létesítmények újultak meg, illetve teljesen új helyszínek létesültek, így a turisztikai kínálati piac kibővült, számos új szereplő jelent meg, akik az új piaci trendeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtanak.
Kőszegen ez a folyamat még nem kezdődött meg, a kínálati elemek megújítása azonban egyre sürgetőbb feladattá kezd válni. Elindulni látszik egy pozitív folyamat (Fő tér felújítása, Látogatóközpont, Regionális Kerékpáros Központ, Keresztkút), azonban az igazán turistacsalogató befektetések még váratnak magukra.



Piaci lehetőségek Kőszegen (olyan növekedési lehetőségek, amelyek a piaci trendek által mutatkoznak meg):
- a városnéző, kulturális turizmus töretlen trendje
- kultúra és természet egysége, komplex kínálati elemek létrehozása
- a közeli gyógyfürdőkkel az együttműködés javítása
- aktív, kerékpáros turizmus fellendülése, kereslet növekedése
- a téli sportokra, síelésre alapozott fejlesztési elképzelések
- az egészségturizmus területén piaci rés megtalálása, erre építve termékfejlesztés
- befektetők bevonása, a szállodaépítésben a magántőke megjelenése
Piaci kockázatok, a konkurenciaharc, a kínálatok helyettesíthetősége, új versenytársak megjelenése:
- Kőszeg számára országos és regionális szinten is a hasonló kínálatot nyújtó történelmi városok jelentenek elsődleges versenytársat
- az egészségturizmus területén a klimatikus gyógyhelyek (Sopron, Mátraháza, Lillafüred)

Stratégiai sikerpozíciók, azaz melyek azok a képességek, amelyek Kőszeg és térségégében átalagon felüliek és ezekre hosszú távon is alapozhatunk:
- kultúra, tudomány és természet városa
- klimatikus viszonyok
- színes programkínálat

A városnak jelentős hagyományai vannak a turizmus területén, mind a szálláshelyek, vendéglátóhelyek száma, kulturális intézmények (múzeumok, kiállítóterek) és a turisztikailag is jelentős rendezvények sokasága azt mutatja, hogy a város életében fontos szerepet tölt be a turizmus. Ugyancsak kedvező helyzetet teremt a jó közbiztonság, az idegen nyelvet beszélők aránya, az emberi környezet. Ugyanakkor a rendszerváltozást követő jelentős visszaesést a város nem igazán tudta kezelni és a mai kor tendenciáinak megfelelő turisztikai kínálatot nem tudott kialakítani. Kőszeg jelentősen veszített korábbi vezető szerepéből, bár ismertsége és image még mindig jó, a vendégmegtartó képessége csökkent.

Kőszeg város versenyképességének és piaci pozíciójának visszaszerzése érdekében a turizmus területén komoly fejlesztésekre, beruházásokra van szükség. A város jelenlegi kínálata, szolgáltatásai révén a turisztikai piacon a stagnálók, leszakadók közé tartozik, a város iránti kereslet csökkenést mutat.
A város adottságai, a meglévő vonzerők a további fejlesztésekre kötelezik a várost, ehhez azonban megalapozott tervekre, az önkormányzati – állami és magántőke összefogására van szükség.


Kiemelt problémák és jövőbeni célok megfogalmazása

Problémák Célok
Épített örökség állapota Műemlék-felújítási akcióterv készítése, tudatos felújítás (védnökségvállalás)
Országosan ráirányítani a figyelmet Kőszeg egyedülálló műemléki környezetére
Jurisics-vár, belváros turisztikai szempontú felújítása
Gyöngyös utca, Hegyalja út bevonása a turisztikai körforgásba (felújítási, hasznosítási program)
Múzeumi nyitva tartás A turisztikailag frekventált időpontokra koncentrálni a nyitva tartást
Önkéntesek bevonása
Múzeumok elavultsága A kiállítások megújítása: interaktív, látogatóbarát, újszerű kiállítások létrehozása
Együttműködés a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságával (közös pályázat)
A pályázati lehetőségek kevésbé kihasználtak Széleskörű pályázatfigyelés, projektek előkészítése, tervezése, ütemezése.
- a pályázati saját erő hiánya Partnerség vállalkozókkal
Erőforrás koncentráció
A fő közlekedési tengelyektől messze esik a város - gyorsforgalmi út megépülése S31 illetve a Győr-Szombathely autóút megépülése
A parkolás megoldatlansága (több kárt okoz a turizmus ágazatban, mint amennyit a város profitál) Autóbuszok számára belvároson kívüli ingyenes parkolás
Több éjszakát itt töltő turista részére kedvezményes (ingyenes) parkolójegy vásárlás
A városban élők gondatlansága, szemetelés, rongálás Tudatformálás, büntetés szigorítása
Zöldfelületek növelése illetve a meglévők megújítása
Virágosítás akciók ("Legyen egy virágod" – helyi lakosság virágültetése)
A városi lakosság érdektelensége a rendezvények iránt Több információs anyag készítése
Frekventált helyekre információs táblák kihelyezése, pl. újságos, üzletek
A közösségi tudat, együttműködés gyenge a különböző szolgáltatók között Szolgáltatói együttműködések, közös akciók elősegítése, lojalitás erősítése, pl. Fő téri vállalkozók, szállásadók együttműködése

Írottkő Natúrpark szerepének erősítése a vállalkozói szférával
A megtartó-képessége gyenge a városnak - több napos rendezvények, fesztiválok
- város és térsége közös megjelenés
- térség gyógyfürdőivel együttműködés
- komplex ajánlatok összeállítása
Az infrastruktúra kiépítettségének gyengesége A kirándulóhelyek, szolgáltatások infrastruktúrájának növelése pl. mobilbüfé

Városi táblarendszer kialakítása
A vasútállomás, buszpályaudvar elhanyagolt környezete Felújítás, a vasútállomáson turistabarát szolgáltatások (pl. információs tábla, csomagmegőrző, kerékpárkölcsönző)
A forráshiány miatt a már meglévő látnivalók, infrastruktúra színvonalának csökkenése A már meglévő infrastruktúra folyamatos karbantartása (pl. kerékpárút, információs táblák)
Az információ hiánya, elsősorban a helyiek nem tájékozottak eléggé lakóhelyükön lévő turisztikai kínálattal kapcsolatban Tudatformálás, a helyi sajtóban egy-egy látnivaló/érték bemutatása (Ezt mindenképp nézze meg…)

A strandolás megoldatlansága Intenzív befektető keresés illetve partnerség
Komplex ajánlat kidolgozása befektetők részére (strand, üdülőfalu, szálloda)
-A fiatalok részére hiányzik egy szabadidős park Csónakázó-tó környékének fejlesztése
Az esti szórakoztató programok hiánya Kulturált szórakozási lehetőségek növelése, mozi újraindítása ( a mozi specializálása)
(Bálház?)

































2. Jövőkép

Milyen adottságokból merítkezik Kőszeg? Milyen erőforrásai vannak?

1. Kulturális öröksége (Nemzeti örökség része, műemlékekben az ötödik leggazdagabb város)
2. Természeti környezete (Natura 2000 terület)
3. Klimatikus viszonyai (Szubalpin klíma)
4. Események, rendezvények (Sokszínű, folyamatos kínálat a különböző célcsoportoknak)
5. Határmenti fekvése (két ország meglátogatása, burgenlandi magyar emlékek)
6. Közösségi marketing (az érdekeltek együttmüködése)
7. Térségi együttműködés (kistérségi, regionális és határon átnyúló együttműködések)

Kőszeg turizmusának hét forrása, hét alapja van, amelyre a jövőben alapozhatunk. Ezen források mentén tudjuk megfogalmazni céljainkat.

Általános cél: a város gazdasági életében a turizmus szerepe erősödjön, új munkahelyek jöjjenek létre, és a bevételek növekedjenek.
 Célunk, hogy a város turizmusa növekedjen, versenyképességét és piaci részesedését növelje
 Célunk, hogy 2010-ig létesüljön egy magasabb kategóriájú szálloda, az egészségturizmus piacán megjelenjen a város és a vendégéjszakám 15%-al növekedjen.
 Célunk, hogy a város erőteljesebben kommunikálja értékeit, szolgáltatásait
 Kőszeg város, mint turisztikai márka építésére nagyobb hangsúlyt fektessünk
 Az egyedi karakterek, jellemzők jobb kiemelése, erősítése
 Biztosítanunk kell, hogy a város attrakciói és szolgáltatásai képesek legyenek magas szinten kielégíteni a turisták igényeit, illetve a helyi lakosság számára a turizmus fejlődése kedvező változásokat eredményezzen.
 Célunk, hogy Kőszeg egy olyan hely legyen, ahol a történelem tovább folytatódik, ahol a látogató első kézből ismerheti meg a múlt örökségét, olyan hely legyen ahol a látogató a történelem szereplőjévé válhat.
 Célunk, hogy a város természeti környezete, tiszta levegője, klímája megőrződjön és a szabadidő aktív eltöltéséhez, az egészséges életvitelhez ezáltal hozzájáruljon.

















Célrendszer


Kőszeg életében a turizmus szerepe erősödjön

Vendégszám növelés
Vendégéjszaka növelés Vendégelégedettség növelés Bevételek növelése
Keresleti tendenciáknak megfelelő termék- és szolgáltatásfejlesztés
(kiemelten: egészségturizmus) Komplex ajánlatok (szállás és programkínálat) létrehozása Információs rendszer működtetése (tájékoztatás, segítségnyújtás) Idegenforgalmi adó befizetés ösztönzése illetve ellenőrzés
Célcsoportorientált ajánlatok
Rendezvények, szórakozási lehetőségek bővítése Vendégbarát szolgáltatások
(célcsoportoknak megfelelően) Speciális ajánlatok
Kommunikáció új célterületeken, a meglévő célcsoportok hatékonyabb elérése Együttműködések térségen belül és regionális szinten Parkolási problémák megoldása Új szálláshelyek, szolgáltatások létrehozása
A téli időszak turisztikai ajánlatainak kiépítése Környezetrendezés
Zöld felületek növelése, virágosítás
Kirándulóhelyek gondozása


















Fejlesztési szintek

Kulturális örökség Természeti környezet Klimatikus viszonyok Események Határmenti fekvése Közösségi marketing Térségi együttműködés
Műemléki környezet felújítása, attrakcióval megtöltése (Jurisics vár, Jurisics tér) Természetjárás: kirándulóhelyek, pihenőhelyek infrastruktúrájának fejlesztése.
Turistaszállások fejlesztése Klímára épülő egészségturisztikai fejlesztés Történelmi fesztivál létrehozása Kőszegen Határon átnyúló programajánlatok Az érdekeltek együttműködése, közös arculat, közös promóció
(Külső és belső kommunikáció erősítése) Az Írottkő natúrpark települések közötti turisztikai együttműködés
Múzeumok látogatóbarát fejlesztése (Hősök tornya, Patikamúzeum) Ökoturizmus: bemutatóhelyek, programok Szénsavas víz hasznosítása Garantált turisztikai programok hétvégeken Alpannonia projektben aktív részvétel Tourinform iroda fenntartása Komplex turisztikai programajánlatok
Bor és gasztronómiai programok Aktív turizmus:
Kerékpáros turizmus, téli sportok fejlesztése Wellnes szolgáltatások fejlesztése, egyedi egészségturisztikai fejlesztések
A szomszédos tartományokkal közös fejlesztések, piaci megjelenés. Márkaépítés Szomszédos térségekkel együttműködés: Szombathely, Csepreg, Bük ,



Rövid távú cselekvési terv
(2007-2008 időszak)


Tevékenység Várható költség Felelős

Jurisics vár rekonstrukció, turisztikai hasznosítása
Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése
Felújítási tervek elkészítése
Pályázat benyújtása, megvalósítás


5.000.0000.-

100.000.000.- önerő
( ROP támogatás)
Pócza Zoltán projektmenedzser
A klimatikus gyógyhellyé nyilvánítás elősegítése (cselekvési terv készítése) Önkormányzat

Városi információs táblarendszer kialakítása
15.000.000.-
Kőszegi Városüzemeltetési Kht.

Parkolási rendszer turistabaráttá szervezése Kőszegi Városüzemeltetési Kht.

Félhold és telihold című új rendezvénysorozat elindítása
2.000.000.-
Önkormányzat
Jurisics vár Művelődési Központ és Várszínház

Fő téri rendezvénysorozat elindításának elősegítése
Vállalkozók

Tábornokház múzeumi megújításában partnerség vállalás Vas megyei Múzeumok Igazgatósága
Önkormányzat

A Hétforrás és Hörmann forrás határőr bázisainak önkormányzati tulajdonba kerülése
Befektetői partner keresés
Önkormányzat

Gyöngyös patak menti terület rekonstrukciója: kerékpárút építés, szabadtéri színpad, központi épület létrehozása
80.000.000.- önerő
( Interreg pályázat)
Önkormányzat

Történelmi belváros rekonstrukciós terveinek elkészítése

Önkormányzat

Vállalkozói fejlesztések támogatása, önkormányzati partnerség (pl. síugrósánc építése, csónakázó-tó fejlesztése)
Vállalkozók, önkormányzat

A testvér-és partnervárosok körében a turisztikai kapcsolatok erősítése Önkormányzat

Desztinációs marketingtevékenység
(térségi marketing)
2.000.0000 (önerő)
ROP pályázat Írottkő Natúrparkért Egyesület

Városi marketing erősítése
- Somogyi Győző féle Kőszeg térkép javított kiadása
- Bariska István féle Útikönyv kiadása
- Kőszegről egy reprezentatív album készítése
- Kőszeg reklámfilm készítése
- Legyenek a városnak "nagykövetei", ismert személyek, akik a Kőszeget szeretik, jó hírét viszik
5.000.000.-
Önkormányzat
Tourinform
2007. nyarán a Tourinform iroda végezzen kérdőíves felmérést a turisták elégedettségéről Tourinform

Városi sétaútvonalak kijelölése és leírása, kiajánlása
250.000.-
Önkormányzat

Turisztikai befektetői kiajánlások készítése

Önkormányzat