2007. Január 17., Szerda, 16:00 óra, Városháza 137. számú tanácskozóterme: Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság ülés

3. napirendi pont:
Helyi értékvédelmi rendelet-tervezet

TERVEZET !
Kőszeg Város Képviselő-testületének
a helyi építészeti értékek védelméről szóló
…./2007. (….) rendelete

Kőszeg város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról rendelkező 1990. évi LXV. Törvény 8.§.(1), a 16.§.(1) az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvényt-t módosító 2006. évi L. Törvény 62.§. valamint az építészeti örökség védelmének szakmai szabályaitól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján a helyi építészeti értékek védelméről az alábbi rendeletet alkotja:

1.§.

A helyi építészeti örökségi érték fogalma és a védelem célja:
(1) Helyi építészeti örökségi érték minden, az épített környezettel összefüggő táji-természeti, építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi szempontból jelentős- együttes, egyedi emlék, annak tartozéka- különösen település-rész , utca, épület, építmény, épületrész/, ami nem minősül műemléknek, illetőleg külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt, de a jövő nemzedékek számára történő megóvása fontos városi érdek. Ide tartoznak az ember által alakított egyedi tájértékek, a települési sziluett, a kilátáshoz- rálátáshoz kapcsolódó, valamint a város arculatát befolyásoló, karaktert teremtő egyéb sajátos értékek is.
(2) E rendelet célja az (1) alatt felsorolt értékeknek a fenntartása, megőrzése és helyreállítása Kőszeg város közössége számára.

2.§.
A rendelet hatálya:
A rendelet hatálya Kőszeg város közigazgatási területén lévő és ezen rendelet alapján védetté nyilvánított helyi értékekre terjed ki.

3.§.

A helyi építészeti örökségi értékek védelmének irányítása, hatósági feladatok
(1) A védelem irányítása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
(2) A helyi értékek védelmével kapcsolatos építésügyi igazgatási/ hatósági/ feladatokat Kőszeg város jegyzője látja el.

4.§.

(1) A helyi építészeti értékvédelem fajtái Kőszegen:
I. Városszerkezeti Integrált Területi Védelem/ VIT/
II. Városképi védelem / VK/
III. Helyi egyedi védelem /He/
IV. A tájértékekhez, kilátáshoz- településképhez kötődő védelem / TKR/
V. Helyi jelentőségű közterületekre kiterjedő védelem /Hkt/

(2) A helyi építészeti értékvédelem fajtáinak kiterjedése:
I. Városszerkezeti Integrált Területi Védelem/ VIT/kiterjed:
-Az épített környezet olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálja,
az olyan térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak illetőleg az értékek egyedi védelemmel csak zárványként, sziget-szerűen maradnának fenn.

II. Városképi védelem / VK/ kiterjed:
-A kilátáshoz, a rálátáshoz, sziluetthez, jellegzetes településképi egységekhez kötődik

III. A helyi egyedi védelem /He/ kiterjed:
épület, építmény egészére és annak földrészlete , esetleg
részére ,tartozékára

IV. A tájértékekhez,kilátás–településképhez kötődő értékelemek védelme Hkr kiterjed:
A város táji környezetének jellegzetes részeire, az ember által átalakított táj és a település jellemző kapcsolódásaira ,a településkép megőrzésére a főbb rálátási helyek felöl, a városból a környezetre feltáruló látványelemekre, a városon belüli utcaképekre -a szőlőgazdálkodással kapcsolatos dombvidéki elemek védelmére.

V. A helyi jelentőségű közterületekre kiterjedő védelem /Hkt/ kiterjed
a város jelentős közterületi felületeire

5.§.

Védetté nyilvánítás és megszüntetés
(1) A védetté nyilvánítást és megszüntetést bármely jogi vagy természetes személy kezdeményezheti Kőszeg város Városfejlesztési, Vagyonügyi és Környezetvédelmi Bizottságánál. A védetté nyilvánításra és megszüntetésre ugyanez a bizottság tesz javaslatot.
(2) Az eljárás előkészítése a főépítész feladata. Az előterjesztés a következőket tartalmazza:
-A helyi érték megnevezése, helye
- A helyi értékvédelmet megalapozó értékvizsgálat vagy egyéb anyag
-A védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés indokolása

(3) Vitás esetekben a főépítész kikéri a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalását.
(4) A rendelet tervezetét az ÉTV. 57.§. (4) szerint meg kell küldeni a KÖH-nak.

6.§.

A védetté nyilvánítás
(1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Kőszeg város Képviselő-testülete rendelettel dönt. A döntésről értesíteni kell a tulajdonost és a kezdeményezőt, a földhivatalt és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

(2) A helyi védelem hatálya alá tartozó értékek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi értékek nyilvántartását a Hatósági Osztály vezeti.
Az érték nyilvántartásban szerepel:
-A helyi építészeti érték megnevezése, a terület vagy objektum helye/ helység, utca, házszám hrsz/.
-Az elrendelő vagy megszüntető önkormányzati rendelet száma
- A helyi értékre vonatkozó értékvizsgálat
- A folyamatosan gyűjtött további adatok, / fotó ,térkép és tervanyag/
-Az önkormányzati támogatás biztosításának mértéke, rendeltetése.

7.§.

(1) A védett érték használata:
-A tulajdonos köteles a védett építmény vagy épület fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni, állapotát időszakonként felülvizsgáltatni. A fenntartás költségei a tulajdonost terhelik.

8.§.

(1) A természetes személy tulajdonában álló védett érték megóvása érdekében a tulajdonos kérelmére pályázat útján , vissza nem térítendő önkormányzati támogatás adható.
(2) A támogatás az elvégzett munkák számlával igazolt értékének a Városfejlesztési, Vagyonügyi és Környezetvédelmi Bizottság által megállapított százalékáig terjedhet.
(3) A támogatási kérelemhez jogerős építési engedélyt és tételesen beárazott költségvetést tartalmazó kivitelezői ajánlatot kell benyújtani.
(4) A anyagokat döntésre a főépítész készíti elő, az elbírálásról a Városfejlesztési, Vagyonügyi és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

9.§.

(1) Az építési engedély kérelemhez a következőket kell csatolni:
-színes fotók, állapotrögzítő felmérési dokumentáció
-építéstörténeti adatok , az értékek leírása
a 46/1996.KTM rendeletben felsoroltakon túlmenően.

Kulturális örökségvédelmi Hivatal 410/0712/2004. sz. levele alapján az 1950 előtt épült házak teljes felmérési tervének elkészítése szükséges a bontási dokumentációhoz.

10.§.

(1) Az építési hatóság a főépítész illetve a tervtanács javaslatának figyelembe vételével az építési engedély kiadását megtagadhatja, ha a tervezett létesítmény :
-A védett települési szerkezet, az utcaszerkezet, a telekosztás, az építési vonal, tér és tömegarányok előnytelen megváltozását eredményezné, a környezettől idegen építéstechnológiával valósulna meg, a védett értékek jellegét változtatná meg, megőrzését veszélyeztetné.

-A tartozékok és belsőépítészeti elemek/ stukkók, diszítőfestés, burkolatok, rácsok, vasalatok, világítótestek stb. megőrzését nem biztosítaná.

-A város táji környezetének és a beépített területek átmenetét, harmóniáját zavarná.

-A településkép átalakítását a látványelemek kitakarását, a városból a táji környezetre irányuló látványelemek, a városon belüli tér és utcaképek megváltozását eredményezné.

11.§.

Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Kőszeg, 2007 …..hó …. nap


Huber László s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző






1. sz. melléklet
a helyi építészeti értékek védelméről szóló
…./2007. (….) rendelethez


I. Városszerkezeti Integrált Területi Védelem
magába foglalja Észak felé a Kálvária utca elejét, a teljes Sziget utcát, az Árpád tér felső szakaszát, a Hegyalja utcát;
Dél felé az Ady Endre utcát, a Győry János utcát, a Temető utca elejét, a teljes Rákóczi utat a Rohonci útig, a Rohonci út elejét, a teljes Kossuth Lajos és Munkácsy Mihály utcákat.

II. Városképi védelem kiterjed:

Amely kiterjed az alábbi utcákra
1. Kálvária utca
2. Temető utca
3. Rákóczi út (külső szakasza)
4. Liszt Ferenc utca
5. Petőfi Sándor tér (északi területe)
6. Táncsics Mihály utca (északi szakasza)
7. Kiss János utca
8. Dózsa György utca
9. Puskapor utca
10. Munkás utca
11. Gyöngyös utca

III.- helyi egyedi védelem épületei
Belváros (+Várkör)
1. Bem utca 2. (1777) lakóépület
i. A belvárosi piactér (Jurisics tér) utolsó házának (15.sz.) hátsó telekrésze és a rajta álló, ma már külön használatú földszintes lakóépület mai formájában klasszicizáló stílusú a XIX. század közepéről.

2. Bem utca 4. (1776) lakóépület
i. A belvárosi piactér (Jurisics tér) utolsó házának (15. sz.) hátsó telekrésze, amely egykor lezárta a telket a Kelcz-A. utca felé kapuszínes kijárattal. A földszintes épület tömegével és belső beosztásával őrzi a barokk-kori kialakítást.

3. Fő tér 2. (2248) üzletek és lakóépület
i. A főtér déli sarkán álló emeletes épület egykor a Fehér Ló fogadó volt, amely északi szárnyának bontása után került sor a mai egységes, historizáló homlokzat kialakítására. A régi barokk eredetű épület belső beosztása és a homlokzat méretével és a városképben betöltött szerepe miatt védelemre méltó

4. Fő tér 3. (1884) üzlet
i. Az egykori városbejárat mellett legelőször megépült üzletek még álló képviselője a barokk stílusú földszintes épület, amely a középkori elővédmű falához támaszkodik és az ellenfalra épült rá.

5. Fő tér 5. (1886, 1887) üzletek
i. Az egykori városbejárat mellett legelőször megépült üzletek még álló képviselője a barokk stílusú, fiókos dongaboltozatú, földszintes épület, amely ma magában foglalja az ellenfal mögé, a városárokba épült szomszéd épület (7.sz.) kétszintes bővítményét.

6. Jurisics tér (1867) Hősök tornya
i. A kőszegi Belváros 1880-ban lebontott középkori várostornya helyén 1932-ben emelt Hősök tornya a város látképi jelképévé vált. A négyszintes, historizáló homlokzatú épületben a városi múzeum kiállításai vannak, felső szintjén kilátó loggiafolyosóval.

7. Kelcz-Adelffy utca 12. (1767) lakóépület
i. A belvárosi piactér (Jurisics tér) keleti oldalán álló házak (3. sz.) telke a hátsó egykor Oskola (ma Kelcz-A.) utcáig nyúltak, onnan való bejárattal is. Rajta hátsó lakószárnyak és melléképületek álltak, amelyek részben még állnak.

8. Kelcz-Adelffy utca 17. (1883) lakóépület
i. A belvárosi hátsó utcára nézően épület fel a XVIII. század végén, a XIX. század elején a déli városfalszakasz részbeni visszabontása után a városárokba épített, földszintes, klasszicizáló stílusú épület. Tömegalakításával és belső beosztásával méltó képviselője a belvárosi terjeszkedő építkezéseknek.

9. Táblaház utca 5. (1804) lakóépület
i. Az emeletes épületrész egykor a Rajnis utca 4. sz. lakóépület hátsó, barokk kori épülettraktusát alkotta, amelyet később, a XIX. században alakítottak lakássá a mai formájában, oldalsó bejárattal.

10. Várkör 59. (1832) Taverna vendéglő (egykori lakóépület)
i. A belváros fokozatos körbeépítésekor az ellenfal visszabontása után barokk stílusban épült a földszintes, alápincézett épület további udvari toldásokkal. Tömegalakítása és fő beosztása az építéskori állapotokat őrzi.

11. Várkör 63. (1864) lakóépület (egykor a polgármesteré)
i. A belváros körbeépítésekor épült barokk lakóépületet 1894-ben valószínűleg Schőne Lajos, bécsi építész tervei alapján alakították át mai formájára historizáló stílusban Bertha Anna megbízásából. A stílusos és egységes homlokzat kialakítás nagyon gazdag és igényes belső kiképzéssel párosul, amely lényegében érintetlenül megőrződött.

12. Várkör 67. (1871, 1872, 1873) lakóépület és üzletek
i. A belváros körbeépítésekor, 1767-ben, barokk stílusban épült az emeletes ház, amely a későbbi átalakítások után romantikus-historizáló homlokzatképzést nyert. Pincéjében az ellenfal nyomon követhető.

13. Várkör 69. (1874, 1875) lakóépület (Lauringer-ház)
i. A belváros körbeépítésekor barokk stílusban épült emeletes épület teljes mértékben megőrizte építéskori formáját és homlokzatát, amely magába foglalta a későbbi, keleti bővítményét is. A nyugati, háromtengelyes, romantizáló homlokzatú toldalék épületrész, amely az ellenfal elé épült, 1949 óta tartozik az épülethez. A belső berendezések, szerkezetek és egységes enteriőr kialakítás a XX. század első feléből származik


14. Várkör 16. (2185/1/A/ ….) üzletek és lakóépület
i. A Várkör keleti térfalának kialakítása egy korábbi barokk lakóház utcai traktusának átépítésével jött létre a XIX. század utolsó harmadában. Az emeletes alápincézett épület még őrzi a korábbi beosztását amellett, hogy az eklektikus épületszárny is védelemre méltó.

15. Várkör 18. (2182/1/A/….) Üzletek és lakóépület
i. A Várkör keleti térfalának képe egy barokk épület utcai szárnyának átalakításával jött létre a XIX. század végén. A belsőben megőrződött korábbi épületrész és az eklektikus utcai szárny minősége és nyugodt, egységes homlokzata miatt védelme indokolt.

16. Várkör 36. (1750-2) lakóépület
i. A Várkör északi oldalán áll a földszintes, "U"-alakú beépítésű ház. Az utcai homlokzatot eklektizálták, ahogy a bal oldali épületrészt is. Mindamellett a jobb oldali rész megőrizte eredeti beosztását és részleteit (boltozott terek), amelyek megőrzése érdekében műemléki védelme indokolt.

17. Várkör 46. (1728) lakóépület
i. A Várkör északi oldalán épült földszintes, középkapuszínes ház hosszú udvari oldalszárnyakkal vegyes lakó és mellékfunkciókkal méltó képviselője a nagyudvaros, kereskedő és gazdálkodó életmód életterének. Beépítése, belső beosztása és részletei, valamint tömegalakítása és utcaképi megjelenése megőrzésre méltó.

18. Várkör 54. (1695) "Borok Háza"
i. A Várkör északi oldalának képében eklektikus homlokzattagolásával kiemelkedő eleme a földszintes, "L"-alakú beépítésű, alápincézett ház. Az igényes kialakítása (részletek, falfestések) és megőrződött régi beosztása, valamint egységes utcai szárnya miatt védelemre méltó.

19. Várkör 72. (1678) saroklakóház
i. A korábbi, a Hegyalja utcára nyíló, fésűs beépítésű földszintes, hagyományos beosztású lakóház sarok felé való bővítésével hozták létre a mai egyszerű eklektikus homlokzatú házat. A fontos városképi helyzetben lévő és beosztását megőrző épület védelme indokolt.

20. Várkör 74. (3713/1) saroklakóépület
i. A Várkör vár mögötti kapásházainak sorát indítja a földszintes, "L"-alakú beépítésű lakóház, amely részben alápincézett. Az igényes eklektikus homlokzata és belső elrendezése méltóvá teszi a védelemre.

21. Várkör 112. (3503-4) barokk lakóház
i. A Flórián térre néző zártsorú, "L"-alakú beépítésű földszintes, részben alápincézett lakóház szinte teljes mértékben megőrizte barokk kori kialakítását (stukkós boltozatos helyiségek: szoba, konyha, kapualj, árkádos oldalfolyosó), ezért védelme igen fontos!

22. Várkör 116. (3497) lakóház
i. A Flórián térre néző, zárt sorú, fésűs beépítésű, földszintes ház őrzi a korai hagyományos beosztását és mint ilyen méltó képviselője e házsor korai beépítésének.




Északi városrész (Német Hóstád)

23. Árpád tér 13. (1596/A/1-8) lakóépület
i. A korábbi barokk épületből emelettel és hátsó, udvart körülvevő szárnyakkal bővített épület eklektikus homlokzatú, gazdagon díszített. Egységes kialakítása, szép kertje (benne üveges szaletli) és építészettörténeti értékei miatt védelme indokolt.

24. Árpád tér 15. (1594) református zarándokszállás
i. A zártsorú utcaképbe harmónikusan illeszkedik az emeletes, alápincézett, egy korábbi épület helyén a XIX. század második felében felépített, "L"-alakú beépítésű, kéttraktusos épület. A jellegzetes homlokzata, belső részletei és egységes beosztása miatt védelme indokolt.

25. Árpád tér 17. (1593) lakóépület
i. A zártsorú utcaképben egységes, klasszicizáló homlokzatú, emeletes, részben alápincézett, "L"-alakú beépítésű épület a XVIII. század végén épült. A hagyományos beosztású, kéttraktusos, boltozott konyhájú épület belső részleteivel együtt védelemre méltó.

26. Árpád tér 21. (1590/2) lakóház
i. A földszintes, részben alápincézett épület zárt utcasorban áll. Egyszerű homlokzata, eklektikus beosztása és korábbi épületrészletei miatt védelme indokolt.

27. Árpád tér 23. (1587/A/1-10, 1588) társasházi lakóépület
i. A zártsorú beépítésben álló földszintes, alápincézetlen ház barokk eredetű, "L"-alakú beépítésű, amelyet később udvart körülzáró szárnyakkal bővítettek. Az istálló emeletráépítése 1845-ből való. Az elpusztult kerti pihenőépülete különlegesség volt. A jellegzetes homlokzata, számtalan boltozott tere és különleges beépítése miatt védelemre méltó.

28. Árpád tér 31. (1584) lakóépület
i. Az Erdő utca sarkán álló földszintes, részben alápincézett, zártsorú, "L"-alakú beépítésű épület egytraktusos. A fokozatosan kiépülő együttes különleges beépítése és belső értékei (boltozott terek és stukkós díszű barokk szoba) miatt védelemre méltó.

29. Árpád tér 6. (1293-4) lakóház
i. A zártsorú beépítésben álló földszintes, részben alápincézett lakóház hagyományos beosztása, boltozott terei és részletei miatt védelemre méltó.

30. Árpád tér 8. (1295) lakóház
i. A földszintes, részben alápincézett, eklektikus homlokzatú épület hagyományos beosztása és megőrzött értékei miatt védelemre méltó.

31. Árpád tér 12. (1297/1-2) lakóház
i. A zártsorú beépítésű, földszintes, részben alápincézett lakóház valószínűleg a XIX. század elején újraépítették csehsüveg boltozatokkal. Egyszerű, egységes homlokzata, belső hagyományos elrendezése miatt védelme indokolt.

32. Árpád tér 14. (1298) lakóház
i. A zártsorú beépítésű, földszintes, szinte teljesen alápincézett lakóházat 2004-ben hátsó szárnnyal bővítették. A stukkós boltozatokkal, és oldalfolyosóval, valamint az MNB budapesti székháza (1905.) homlokzati domborműveinek gipszmintáival díszített, egyszerű homlokzatú ház méltó a védelemre.

33. Árpád tér 18. (1300-3) lakóház
i. A zártsorban álló földszintes, részben alápincézett, hátul kétszintes lakóház jellegzetes, lépcsős kiugrású homlokzata miatt védelemre méltó.

34. Árpád tér 20. (1304) soros lakóház
i. A földszintes, teljesen alápincézett, zártsorú beépítésben álló lakóház hagyományos beosztású boltozott konyhákkal, pór fafödémekkel. Jellegzetes kialakítása és beépítése, valamint egyszerű, klasszicizáló homlokzata miatt védelemre méltó.

35. Auguszt János utca 15. (1182) lakóépület
i. A Gyöngyös-patak partján épült emeletes,összetett tömegű épület a XIX. század elejéről való. A földszinti terek csehsüveg boltozatosak, az emelet síkmennyezetes és a nyugati oldalán kiugró tömegben, oszlopos loggiával tagolt. A történeti és művészi értékei miatt védelme indokolt.

36. Auguszt János utca 17. (1184/1,3) lakóépület
i. A Gyöngyös-patak partján épült részben emeletes épület beosztásával és tömegével különleges kiképzésű, amely megőrzésre méltó műemlékileg.

37. Auguszt János utca 2. (1213) villaépület
i. A XX. század elején nyitott új villa-utca induló elemeként épült meg a földszintes, manzárdtetős épület, amelyet a spanyol nagykövet birtokolt a két világháború között. Tömegalakítása és igényes belső kiképzése a védelmét indokolja.

38. Auguszt János utca 4. (1212, 1214/1) lakóépület
i. Valószínűleg a közeli és már lebontott laktanyához tartozó melléképületből átalakított földszintes lakóépület belső kiképzésével és rendkívüli tömegformálásával méltó a védelemre

39. Bajcsy-Zsilinszky utca 2/a-b (1223-4) villaépület
i. Andráskay-Müller Ede építőmester a lánya és veje számára 1929-ben építette az emeletes, modern stílusú villát az akkori parcellázott, új kertvárosrészben. Az alápincézett épület eredeti beosztása és e területen ritka stílusa miatt védelemre méltó.

40. Dózsa György utca 3. (1233) lakóépület
i. A hagyományos kialakítású földszintes, hosszhomlokzatú, "L"-alakú épület még őrzi eredeti beosztását, tömegformálását. Ezért védelme indokolt.

41. Dózsa György utca 17. (1225/3/A/1-8, 1225/4-5) lakóépület
i. Az egykori molnárház barokk eredetű, alápincézett, földszintes, részben boltozatos kialakítású épület, amely tömegénél és beosztásánál fogva méltó a védelemre.

42. Dózsa György utca 21. (1170/1/A/1-35) lakóépület
i. A háromszintes tömbház 1956-ban épület szocialista-realista stílusban egyedüliként a városban. Jellemzői: tömeg, bejárat, homlokzat kialakítás, tetőkialakítás, és belső beosztás indokolják védelmét.

43. Dózsa György utca 14. (1968) lakóház
i. A malomhoz vezető kisutca jellegzetes, földszintes, hagyományos beosztású, oromfalas elemeként őrizte meg az utca eredeti fésűs beépítését, amely védelmét indokolja.

44. Erdő utca 7-9-11. (1561,1556) lakóépület
i. A szőlőhegy oldalában épült emeletes épületek kialakításukban erősen kötődtek a szőlőműveléshez, azonban utóbb szolgáltató funkciót is betöltöttek. A boltozott földszint felett az emeleti terek lakásként szolgálnak. Az épület érdekes elhelyezkedése és beosztása miatt védelemre méltó.

45. Erdő utca 22. (3831-2) Kincs-villa
i. A költői vénával is megáldott, több évtizedig plébános Kincs István szecessziós díszítésű nyári villát építtetett a XX. század elején a villaépítészet egy új korszakát megnyitva ezzel a magasföldszintes, alápincézett épülettel. A villa különleges kiképzése és elhelyezkedés indokolja védelmét.

46. Gyöngyös utca 3. (1753) lakóépület
i. A Gyöngyös utca jellegzetes ívelő vonalvezetését követő kiugrásokkal telepített, földszintes "U"-alakú épület hagyományos kialakítása, belső elosztása, boltozatos térlefedései a XVII. század végéről származik. Utolsó nagyobb átalakítása az 1940-es években folyt Fodor kádármester igényei szerint.

47. Gyöngyös utca 9. (1747) lakóépület
i. A Gyöngyös utca belső utcaívébe simuló, zártsorú beépítésű
ii. épület a XVII. században létesült, amely 100 évvel később emelettel bővült. Mai megjelenése és belső beosztása, valamint boltozatos terei műemléki értékűek.

48. Gyöngyös utca 11. (1745, 1746) lakóépület
i. A Gyöngyös utca belső utcaívébe simuló, zártsorú, belső és hátsó udvaros, földszintes ház követi a XVII. századi beépítés és kialakítás jellemzőit. A koraeklektikus homlokzat mögött ott sejthető a korai épület, amely utcai részen alápincézett.

49. Gyöngyös utca 17. (1740) lakóépület
i. A Gyöngyös utca belső utcaívébe simuló, zártsorúvá alakított fésűs beépítésű, földszintes ház részben alápincézett. Belső boltozatos terei a korai háztípus beosztását követik, homlokzata az egyszerű megoldás ellenére megőrizte a XVIII. századi hagyományokat.

50. Gyöngyös utca 2. (1954) kollégium
i. A domonkos apácák rendháza mellé korábbi épületek helyére épült a XIX. század második felében az emeletes, alápincézett, utcai oldalfolyosós, historizáló homlokzatú épület. Karakteres utcaképi megjelenése és belső kiképzése miatt védelme indokolt.

51. Hegyalja utca 11. (3758)+(3714,kút) lakóépület
i. Valószínűleg a Hegyalja utca hegy felé vezető útja melletti saroktelek melléképülete a földszintes, lapos dongaboltozattal alápincézett, egytraktusos ház, amelyben az egyik szobaajtó a XIX. század első feléből való klasszicista, pilaszteres-párkányos tokborítású.

52. Hegyalja utca 13. (3759) polgármester háza (mentőállomás)
i. A lejtős terepen hátul földszintes, elöl emeletes kialakítású, barokk eredetű, mai homlokzatával neobarokkos architektúrájú ház a Hegyalja utca 11-13-15-17. sz. házakkal együttest alkot. Alsó szintje boltozatos( donga- és csehsüveg-) haránttraktusokból áll; az emelet síkmennyezetes, hasonlóképpen haránttagolású. Az emeletre íves lépcső vezet. A keleti főhomlokzatot földszinti árkádívek és emeleti nyitott és zárt erkélyek díszítik.

53. Hegyalja utca 15. (3761) lakóépület-együttes
i. Az emeletes-földszintes épület együttest alkot a Hegyalja utca 11-13-15-17. sz. házakkal. Valószínűleg istálló és kocsiszín szerepű volt az alul csehsüveg boltozatokkal osztott, felül síkmennyezetes, kéttraktusos lakóház.
54. Hegyalja utca 17. (3762) lakóépület-együttes
i. A földszintes, nyeregtetős épület a Hegyalja utca 11-13-15-17. sz. házakkal alkot együttest. Abban a cselédház volt a szinte teljesen boltozott (csehsüveg) középfolyosós beosztású ház részben régi nyílászárókkal. Az épület sarka előtt az utcán régi kút állt.

55. Hegyalja utca 29. (3772) villa épület
i. A szomszédos műemlék pince-présházra épült lakóház típusát követi a romantikus átalakítású épület. A belső térosztása, részletei és historizáló homlokzata miatt védelme indokolt.

56. Hegyalja utca 39-41. (3788-92) lakóépület
i. A Hegyalja utca felső szakaszának jellegzetes, a XIX. század közepén zártsorúvá alalított, előtte fésűs, hagyományos beosztású (szoba-konyha-szoba) lakóháza, boltozott pitvarral (csehsüveg) és konyhával (donga). Kamrák pórfödémmel, a borospince dongaboltozattal készültek. A kapualj sarkában van a kútja.
57. Hegyalja utca 6. (1672) lakóépület
i. A zártsorú beépítésű, hagyományos (szoba-konyha-kamra) beosztású épület tipikus képviselője a régi szőlős utca alsó házainak. Műemléki értékei miatt védelme indokolt.
58. Hegyalja utca 16. (1657-64) soros lakóépület
i. Az utca fésűs, földszintes beépítéseinek tipikus példája, amelyben több család együttlakása valósult meg. A ház belső beosztása is ezt tükrözi (szoba-konyha, konyha-szoba, kamra, szoba-szoba-előszoba-konyha). A ház hátsó része 50 éve épült újjá.

59. Hegyalja utca 22. (1649) hátsó lakóépület
i. A Pék utcai beépítés telekvégében lévő pincéje és a felette lévő lakóháza.(Pék u. 7.) A klasszicista beépítés mai képében harmonikusan simul az utcaképbe.

60. Hegyalja utca 24. (1648) hátsó lakóépület
i. A Pék utcai beépítés (7. sz. ház) telekvégi pincéje és lakóháza. A dongaboltozatos poncéje jégverem volt.

61. Hegyalja utca 30. (1638) szőlős gazda háza
i. Az egykori fésűs beépítésű földszintes, alápincézett épületet zártsorúvá építették a kapualj beépítésével és másik lakóegység megépítésével. A megmaradt belső beosztás, a boltozatos pincék és legfőképpen az utcai klasszicista homlokzat miatt védelme feltétlenül indokolt.

62. Hegyalja utca 38. (1609) lakóépület
i. Az utca fésűs beépítésének szép példája a földszintes, oldalfolyosós épület árkádívekkel, szoba-konyha-szoba beosztással, boltozott konyhával és a folyosón lévő kúttal.


63. Kálvária utca 19. (1458) lakóépület
i. Az utca legrégebbi háza még az eredeti előkertes telepítéssel, fésűs beépítéssel és hagyományos beosztással (boltozott konyhával, szobával. Megőrzése feltétlenül indokolt.

64. Kálvária utca 23. (1452/A/1-2) Dreiszker-villa
i. A túloldali hidegvíz gyógyintézet tulajdonosának lakóháza ez a földszintes, alápincézett, tipikus hegyvidéki villaépület. Az egytraktusos, előkertes elhelyezésű ház különös dísze a faveranda oromzatos tetőfelépítménnyel. Eredete a XIX. század elejére tehető.

65. Kálvária utca 27. (1443) saroképület
i. Hosszú ideig (a századfordulóig) az utca szélső, saroképülete ez a földszintes, tömbös kialakítású ház. A különleges beosztásában a homlokzati helyiségeket követő "U"-alakú folyosó közrefogja a belső, dongaboltozatos konyhát és előterét. Eredete a XVIII. századra tehető.

66. Kálvária utca 29. (1442) cselédház
i. Valószínűleg a szomszédos lakóház egyik cselédháza a földszintes, csapott-tetős, szoba-konyha-kamra beosztású ház piciny kerttel és oldalsó kamrával.

67. Kálvária utca 31. (1440) Küttel kertészház
i. Valószínűleg a szomszédos Küttel-villa melléképületeként itt lakott a kertész a földszintes, alápincézett, egytraktusos házban. Mai homlokzata az 1895-ös építés szerint eklektikus stílusú.

68. Kálvária utca 33. (1438) Küttel-villa
i. Az egykori, barokk gazdasági épület telkén épült fel 1895 táján a Küttel család számára a földszintes, alápincézett, kúria megjelenésű hegyvidéki villaépület. A "T"-alaprajzú ház utcai díszítettségét emeli a közép terasz és a felette lévő tetőfelépítmény is. A belső részletei és rendkívüli külső architektúrája miatt védelme feltétlenül indokolt.

69. Kálvária utca 2. (1433-4) lakóépület
i. A Kálvária utca kezdő, saroktelkén fésűs beépítésben áll a földszintes, teljesen, dongaboltozattal alápincézett, "L"-alakú lakóház. A szoba-konyha-szoba-kamra beosztású hagyományos épület kapualja és a kamra helyisége az alatta lévő fagerendás külön picével későbbi toldás, mint ahogy a telekdél-nyugati sarkán álló műhely poroszsüveg boltozattal és raktár épület is a XIX. század második felében épült.
ii. A telek kapcsolódhatott a Szegényházhoz és átjáró kapcsolata van a Meskó u. 3. sz. házhoz.

70. Kálvária utca 10. (1405) lakóház
i. Az utca zártsorú, páros oldalának utolsó elemeként épült meg 1847-ban a földszintes, részben alápincézett, "L"-alakú beépítésű lakóház. A több lakást magában foglaló épület részben boltozott konyhával, oldalt árkádíves folyosóval, hátul nagy raktárépülettel, valamint a telek Meskó utca felé eső végében a már 25 éve lebontott pajta helyével és az utcai jellemző klasszicista lizénás faltagolású homlokzatával i védelemre méltó.

71. Kálvária utca 12. (1403) József-villa
i. Feltehetően a szomszédos, Dreiszker-féle vízgyógyintézet részeként épült meg a fésűs beépítésű, magasföldszintes, teljesen alápincézett, egytraktusos épület. A nívós utcaképi megjelenés a XIX. század végén készült eklektikus stílusban. Helyén valamikor a csordásház állt.

72. Kálvária utca 14. (1399) Dreiszker-féle vízgyógyintézet
i. Korábbi épületek helyén a XIX. század végén épült eklektikus stílusban az utcavonalban az emeletes, alápincézett, 11+4 tengelyes, nagy épület. A későbbi hátsó és oldalsó toldalékok részben korábbi épületek helyére kerültek. A szép kialakítású, közel egyhektáros kertjéből választották le a Meskó utcai sörkertet. Igényes eklektikus kialakítása miatt védelemre méltó az együttes.

73. Kálvária utca 16. (1398/1A/8) Eitner-villa
i. A Gyöngyös-patak melletti malom tulajdonosa építette 1905-ben a szecessziós stílusú magastetős, teljesen alápincézett, oldal- és mellékszárnyakkal bővített villaépületet. Gazdag külső architektúrája és homlokzati elemei, valamint a különleges belső kiképzése, beosztása védelmét indokolják.

74. Kálvária utca 18. (1397/1) lakóépület
i. Az utca hajlatában, utolsó házként áll a földszintes, donga- és csehsüveg boltozattal teljesen alápincézett, egytraktusos épület. Régi beosztását megtartotta, de a legutóbbi korszerűsítéskor (1999.) eklektikus díszeitől megfosztották, faverandáját beépítették. Mégis megtartásra érdemes.

75. Királyvölgy utca 2. (1601) lakóépület
i. Az Árpád tér előtti kiteresedés lezáró elemeként áll a barokk kori földszintes, részben alápincézett, egytraktusos épület, amelyet klasszicizáló stílusban emeletessé építettek a XIX. század közepén. Elhelyezkedése és külső-belső értékei miatt védelme indokolt.

76. Királyvölgy utca 4. (1600) lakóépület
i. A barokk kialakítású, földszintes épület tömegformája és belső egyedi beosztása miatt műemléki védelemre méltó.

77. Királyvölgy utca 11. (3813/1-3,3814-6) Villaépület
i. A XIX. századi királyvölgyi villaépítkezések egyik első eleme az emeletes, faverandás épület, amely tömegével és beosztásával kiemelkedő szerepet tölt be, ezért megőrzése indokolt.

78. Királyvölgy út 17. (3819) villaépület

79. Királyvölgy utca 26. (1575) Küttel-villa kertészháza

80. Királyvölgyi út 32. (1567) villaépület

81. Kiss János utca 13. (1920,1921,1946) lakóépület
i. Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épült házak sorában egyedi értékekkel bír az "U"-alakú beépítésű, földszintes épület, amely részben alápincézett. Keleti épületszárnya még őrzi a hagyományos szoba-konyha-szoba elrendezést boltozott megoldással.

82. Kiss János utca 25. (1935,1941) lakóépület
i. Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épült házak sorában egyedi értékekkel bír az emeletes, historizáló architektúrával kiképzett épület. Belső beosztása és részletei megőrzésre méltóak.

83. Kiss János utca 2. (2174) lakóépület
i. Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út elején, a Várkör sarkán épült épület ma igényes historizáló homlokzattal foglalta egységbe a korábbi fésűs beépítésre jellemző, földszintes, boltozott kapualjas házat. Egyedi elhelyezkedése és a korai archaikus mérete miatt védelme indokolt.

84. Kiss János utca 14. (2169) villaépület
i. Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épület házak sorában egyedi értékekkel bír az utca közepén épült magasföldszintes sarokház a Táncsics Mihály (egykor Kert) utcánál. Az 1928-ban épült villa utcai megjelenése és belső beosztása értékes sarokeleme az itt induló villasornak.

85. Kiss János utca 18. (2143,2144) Halászcsárda
i. Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épület házak sorában egyedi értékekkel bír a fésűs beépítésű, földszintes kis lakóépület, amelyet most halászcsárdaként használnak. Az egységes megjelenés és belső kialakítás megőrzése indokolja védelmét

86. Kiss János utca 20. (2142) lakóépület
i. Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épület házak sorában egyedi értékekkel bír a fésűs beépítésű, földszintes kis lakóépület. His lakóépület. Hi és beosztása méltóvá teszik a védelemre.

87. Kiss János utca 30. (2136-7) lakóépület
i. Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épület házak sorában egyedi értékekkel bír az utca végén sarokházként épült, földszintes lakóház, amely külső homlokzata és belső elosztása alapján klasszicizáló stílusban készült. A homlokzattal kelet és nyugat (udvar) felé forduló ház jellegzetessége, hogy a szokásos stílusformák alkalmazásával egy szimmetrikus, kapualjas ház architekturáját mutatja. Térfalképző szerepe is egyedi.

88. Kiss János utca 34-36-38-40 (2134/2/A/1-7,2133,2132/A/1-5) lakóépületek
i. Az egykori Halász-kaputól kiinduló utca a Stipkovics-malomhoz vezetett, amely előtt kialakult kis térség épületei a gazdasági használat és életmód életterei voltak. A földszintes épületek kialakítása és elrendezése szerves fejlődését mutatja az egykori molnár foglalkozásnak. Együtteskénti megőrzése feltétlenül indokolt.

89. Kiss János utca 42. (2131) Stipkovics-malom
i. Az egykori Halász-kaputól induló utca végében épült a Gyöngyös-patak partján, a XVIII. században a malom, amelyet később több szakaszban bővítettek.

90. Meskó utca 3. (1430) lakóház
i. A régi bécsi út palánkkapun kívül eső területén egyetlen megmaradt fésűs beépítésű telke, amely még őrzi a hagyományos beépítés mellett az épület szoba-konyha-szoba-kamra beosztását boltozott pitvar-konyhával. Hátsó szobája alápincézett. Külső-belső értékei miatt megőrzése feltétlenül indokolt.

91. Meskó utca 21. (1395) Eitner-malom
i. A barokk kori építésű felső malom emeletes kialakításával és későbbi toldásával nyerte el mai alakját. Tömegformája és kiemelkedő városképi szerepe miatt védelemre méltó.

92. Meskó utca 2. (1386/1-2) kocsma és lakóház
i. A felsővárosi szegényházzal átellenben elhelyezkedő földszintes sarokház ma kocsma és lakóház, amely részben alápincézett. Romantizáló homlokzata és belső beosztása, valamint városképi szerepe miatt megőrzése indokolt.

93. Munkás utca 19. (1158) lakóház
i. A posztógyári munkásoknak építtetett fésűs beépítésű telepen az egyik legépebben megmaradt szoba-konyha-kamra beosztású lakóház megőrzése feltétlenül indokolt.

94. Pék utca 15. (1641) lakóépület
i. A zártsorú utcából nyíló Fürdő köz sarkán áll a földszintes, részben alápincézett, manzardtetős, egytraktusos lakóház. Egyszerű, tiszta beosztása és különleges, századfordulós homlokzati kiképzése miatt méltó a védelemre.

95. Pék utca 17. (1640/A/1-5) lakóépület
i. A zártsorú, "U"-alakú beépítésű, földszintes, hagyományos beosztású épületben korábban pékség és szikvízüzem is működött. A boltozatos belső terek, jellegzetes beépítés, az utcaképi klasszicizáló homlokzat miatt védése indokolt.

96. Pék utca 25. (1616) lakóépület
i. Zártsorú beépítésben áll az emeletes, "L"-alakú ház. Az épület korábbi barokk ház bővítésével jött létre íves lépcső hozzáépítésével. Az utcai szárny két-, az udvari egytraktusos. Tipikus kialakítása, homlokzata és belső részletei miatt védelemre méltó.

97. Pék utca 31. (1607/A/1-5) lakóépület
i. A Pék utca végének sarokháza az emeletes, részben donga boltozattal alápincézett, egy- illetve kéttraktusos, alul boltozott, felül síkmennyezetes épület. A XIX. század elején épület ház klasszicista homlokzatával és jellegzetes belső beosztásával védelemre méltó.

98. Pék utca 4. (1697-8) kettős lakóház
i. Az íves fordulású, zártsorú utca földszintes, középkapualjú épülete, "U"-alakú beépítéssel. A ház hagyományos beosztása és boltozott stukkós terei, valamint homlokzata miatt védelemre méltó.

99. Puskapor utca 1. (1289) villaépület
i. Az Árpád téri Stégmüller-ház telkén az 1930-as években felépült az emeletes, manzárdtetős kialakítású villa tömegével és formájával egyedülálló megjelenésű az utcaképben, ezért védelme indokolt.

100. Puskapor utca 3. (1290) pajtamúzeum
i. Az Árpád téri Stégmüller-házhoz tartozott az egykori, emeletes, oromfalas pajtaépület őrzi régi beosztását és szerkezeteit, ezért műemlékileg védendő.

101. Puskapor utca 9. (1328-9) lakóépület
i. A barokk kori földszintes, szeres telep és beépítés egyik jellegzetes, fésűs elrendezésű épülete, amely több lakórészt tartalmaz. Beosztása és kialakítása miatt érdemes a megőrzésre.

102. Puskapor utca 4. (1282) lakóépület és műhely
i. A földszintes, alápincézett, fésűs beépítésű lakóépület ma már historizáló homlokzattal és a végében álló, csehsüveg boltozatos műhelyépület együttese érdekes indító eleme a régi szeres utcának, értékei miatt védelme indokolt.

103. Sziget utca 1/a (1553/1) magtár
i. A zártsorú beépítésben álló keskeny épület egyterű földszintjére kétemeletnyi raktár tereket építettek. A különleges kialakítású és az utcakép egyedi megjelenésű elemeként látható épület védelemre érdemes.

104. Sziget utca 5. (1547/1,2,3,5,6) lakóház
i. A zártsorú beépítésben álló földszintes, részben dongaboltozattal alápincézett ház boltozott szobával és konyhával. A XIX. századi bővítéskor épült be a kapualj és a déli lakóegység. Különleges beosztása és archaikus homlokzata miatt védelme indokolt.

105. Sziget utca 11. (1543-41) soros lakóház
i. A zártsorú beépítésben áll a fésűsbeépítésű, kapuval lezárt homlokzatú, földszintes lakóház több lakóegységgel. A hosszúház tartalmazza egységenként a gazdasági melléképületeket is. Az egyszerű régies beépítés és kialakítás miatt megőrzése szempontból indokolt.

106. Sziget utca 23. (1517/1-3) lakóépület
i. A zártsorú földszintes beépítésből kiemelkedik a barokk eredetű földszintes lakóház emelettel való bővítése a XIX. század második feléből. A régies földszinti kialakítás (fagerendás szoba és boltozott konyha) és az eklektikus homlokzat miatt műemléki védelme indokolt.

107. Sziget utca 14-16. (1350,1351,1352,1353/1-3) lakóépület
i. A zártsorú beépítésű földszintes épület utcai szárnyát a XIX. század végén átalakították, míg az udvari épületrész megmaradt a barokk alápincézett, boltozatos terek sorával rendelkező formában. A 14-es számú házzal egységet alkot.
ii. Hagyományos beépítése és beosztása, valamint belső részletei miatt védelme indokolt.

108. Sziget utca 20. (1357) lakóépület
i. A földszintes, "U"-alakú beépítésű lakóház zárt utcasorban áll. Boltozott kapualját két oldalról hagyományos beosztású, alápincézett lakóegységek fogják közre. A belső térkialakítás és a különleges klasszicizáló-későbarokk homlokzatképzés miatt védelemre méltó.

Déli városrész (Magyar Hóstád)

109. Ady Endre utca 7. (3446) lakóház
i. Az "L"-alakú beépítésű, földszintes épület az Ady utcáról előkertes, a Győry utca felé zártzsorú. A kettős bejáró érdekes szerkezeti megoldás. Az udvari szárny barokk boltozatos, oldalfolyosós , hosszanti elrendezésű. A különös beépítés és belső részletek miatt védelme indokolt.

110. Ady Endre utca 6. (3484-8) kettős lakóház
i. A zártsorú beépítésben áll a földszintes, részben alápincézett, középkapualjas, boltozott terekkel bíró (kapualj, konyhák, pince), klasszicizáló későbarokk homlokzati részleteket tartalmazó ház méltó a védelemre.

111. Győry János utca 7. (3436) lakóház
i. A zárt sorú beépítésben álló, földszintes, részben alápincézett épület őrzi barokk kori építésének részleteit ( boltozott szobák, -kapualj, -árkádos oldalfolyosó, -pince). A részben beépített udvar ellenére az épület méltó a védelemre.

112. Győry János utca 9. (3437) lakóház
i. A zártsorú, földszintes utcaképben álló, "L"-alakú beépítésű épület részben alápicézett, minden helyisége boltozott (teknő, fiókos donga, csehsüveg). Különleges beosztása is figyelemreméltó ezért védelme igen indokolt.

113. Győry János utca 11. (3438/1) lakóház
i. A zártsorú utcaképben álló földszintes, részben alápincézett, boltozott kapualjjal, konyhával és pincével bíró ház klasszicista építésével méltó a védelemre.

114. Hunyadi János út 5. (3520) Villaépület
i. Az egyik legszebb villaépület áll a Lőwy S. utca sarkán. Az emeletes, gazdagon tagolt hegyvidéki stílusú homlokzat elemeiben a szecessziós motívumokat vonultatja fel. Az egyedi tömege és homlokzata, valamint a belső megmaradt értékei miatt védelemre méltó.

115. Hunyadi János út 7-9. (3522/A/… ) Andráskay Müller Ede nyaralója
i. A Lőwy S. utca sarkán lévő teleken összetett tömegű, földszintes, részben alápincézett lakóház áll. A XIX. század első harmadában épült együttest a század végén romantikus elemekkel gazdagították. A külső belső értékei miatt védelme indokolt.

116. Hunyadi János út 6. (3674) Villaépület
i. A Lőwy S. utca sarkán áll az emeletes, részben alápincézett neobarokk villa. A gazdag tagolású és belső részletekkel rendelkező épület védelemre méltó.

117. Hunyadi János út 8. (3667-8) Jurisich Gimnázium és Kollégium
i. A belvárosi iskola helyett 1908-ban építtették a bencések ezt az emeletes, "T"alaprajzú épületet, amely szecessziós jellegű díszítésével és tiszta alaprajzával műemléki védelemre méltó.

118. Hunyadi János út 14. (3659/1) villaépület

119. Hunyadi János út 19. (3537/1) villaépület

120. Hunyadi János út 26. (3613/1-3) Terplán-villa

121. Kossuth Lajos utca 5. (2200) barokk lakóház
i. A XIX.században emeletessé kiépült utcasorban egyikként maradt meg a földszintes, stukkós boltozatú, hagyományos beosztású lakóház. Az építészettörténeti szempontból értékes épület védelme indokolt.

122. Kossuth Lajos utca 11. (2204) barokk lakóház
i. A XIX. század végén emeletes, zártsorúvá kiépült utcasorban másikként maradt meg a földszintes, teljesen boltozott terekkel bíró, "L"-alaprajzú ház, amelynek további belső részletei miatt is indokolt a műemléki védelme.

123. Kossuth Lajos utca 17. (2208/A/1-4) lakóépület
i. Az utca XIX. századvégi átformálódásaként a földszintes ház helyén emeletes, alápincézett, gazdageklektikus homlokzattal és belső kialakítással bír az épület. Az épület egységes és színvonalas kiképzése miatt védelemre méltó.

124. Kossuth Lajos utca 18. (2270/A/1-4) emeletes lakóépület
i. A Kossuth utca déli végében ez az emeletes, részben alápicézett épület elhelyezésénél fogva utcaszűkületet okoz. Az "L"-alaprajzú ház másféltraktusos, íves lépcsőházú, koraeklektikus homlokzati kiképzésű. A ház külső-belső értékei és utcaképi szerepe miatt védelemre méltó.

125. Liszt Ferenc utca 5. (2212/A/1-8) lakóépület
i. A XIX. század fordulóján kiépült Kossuth utcai historizáló, emeletes épületek folytatásaként a Liszt Ferenc utca elején áll az 5. számú, emeletes, alápincézett, kéttraktusos 11 tengelyes ház. A szecesszióba hajló díszítésű homlokzat mögött takarékpénztár és posta működött.

126. Liszt Ferenc utca 13. (2216-2221) lakóépület
i. Az utca északi házsorának egyik, legépebben megmaradt földszintes, részben dongaboltozattal alápincézett, "U"-alakú beépítésű eleme hagyományos beosztással.

127. Liszt Ferenc utca 2. (2296) lakóépület
A Liszt és Munkácsy utca sarkán álló épület kiemelkedő helyzetű és kialakítású. A földszintes, kéttraktusos téglány alaprajzú, részben alápincézett ház ma a Munkácsy Mihály utca 1. számú házat is magában foglalja. A klasszicizáló homlokzatú, kontyolt nyeregtetős épület belső beosztása is méltóvá teszi a védelemre.

128. Liszt Ferenc utca 14. (2305) lakóépület
Az utca déli házsorának jellegzetes eleme a földszintes, alápincézett, historizáló homlokzatú, "L"-alakú beépítésű épület.

129. Liszt Ferenc utca 26. (2528/A/1-7) lakóépület
A Liszt Ferenc utca (egykori Csorda út) fordulójában álló épületegyüttes telepítése, beépítése és elhelyezkedése miatt rendkívül érdekes. Az egykoron itt álló Csepregi-kapuhoz tartozó épület földszintes, alápincézett, összetett tömegű, "L"-alakú beépítéssel, de az utcán kiszögellő sarokkal. A többszöri bővítéssel kialakult együttes a XVII. századból való, barokk eredetű, klasszicizáló stílusú. Külső tömege és belső boltozatos terei miatt a védelme feltétlenül indokolt.

130. Liszt Ferenc utca 30. (2530) malom-együttes (v. botgyár)
Az utca patak menti végén áll a XVII. századból való malom-együttes. Az emeletes, most manzárdtetős téglány alakú, kéttraktusos épület a háború előtt botgyár volt, a formája ebből a korból való. A lakóépület földszintes, fésűs beépítésű, kontyolt nyeregtetős, hagyományos beosztással, boltozott konyhával. Az első, utcai lakóegység mögött takartan áll az 1828-as évszámmal jelzett, csonkakontyos, barokkizáló oromfal. Az együttes összetettsége és több periódusú kiépítése, történeti érdekességei, valamint külső-belső építészeti részletei miatt védelemre méltó.

131. Lőwy Sándor utca 2. (3676) villaépület
A hercegi birtokból nyitott villautcán a XX. század elején épültek a szecessziós villák földszintes, alápincézett formában. A tipikus megjelenésű épület védelemre méltó.

132. Lőwy Sándor utca 6. (3681) Kaposy-villa
A hercegi birtok területén nyitott utcában áll az emeletes, alápincézett, összetett tömegű, gazdagon tagolt épület. A külső megjelenése és belső igényes kialakítása miatt műemléki védelme indokolt.

133. Lőwy Sándor utca 8. (3688) modern villa
A villasoron épült emeletes, alápincézett épület már a modern beosztást és homlokzat kialakítást követi. Tipikus megjelenése és új fajta beosztása miatt védelme indokolt.

134. Munkácsy Mihály utca 1. (2297) saroképület
A most megosztott lakóház (Liszt F. u. 2.) földszintes, alápicézett, kéttraktusos sarok elhelyezésénél fogva igen lényeges utcaképi szerepű. A klasszicizáló homlokzata és belső beosztása miatt védelme indokolt.

135. Munkácsy Mihály utca 7. (2325/A/1-6) lakóépület
A valószínűleg két épületből, a XIX. század elején kialakított "U"-alaprajzú, földszintes, részben alápincézett ház további belső értékes részletekkel is gazdagított. Az épület külső-belső értékei miatt műemléki védelemre méltó.

136. Munkácsy Mihály utca 15. (2329) Öregek Otthona
A lépcsőzetes utcaképben áll az emeletes, "U"-alaprajzú épület, amelyet egy barokk épület emeletráépítésével hoztak létre. A földszinti helyiségek boltozottak, az emeletiek síkmennyezetesek a konyhát kivéve. Az eklektikus homlokzatú és belső barokk értékekkel bíró épület méltó a védelemre.

137. Munkácsy Mihály utca 2. (2271) étterem és lakóház
Az utca zártsorú térfalában áll az emeletessé kiépített, részben alápincézett épület. A homlokzati megjelenés és beosztás miatt műemléki védelme indokolt

138. Munkácsy Mihály utca 6. (2277) lakóház
Az utca zártsorú térfalában áll a földszintes, alápincézett ház, amelyet 1910-ben építettek nívós utcai homlokzattal. Utcaképi megjelenése és belső beosztása miatt védelme indokolt.

139. Petőfi tér 1. (2532-2535) lakóépület
Ezen a területen egykor álló Csepregi-kapu külső oldalán épült, fésűs beépítésű, földszintes házsor kezdő eleme ez az oromzatos kialakítású ház, amelynek belső beosztása követi a XVIII. századi hagyományokat.

140. Petőfi tér 13. (2543, 2544) volt szappangyár
A Petőfi (egykor Marhavásár) térről kelet felé vezető (Csorda út)leágazás sarkán lévő telek több, korábbiból egyesítve képezte egy ipartelep helyét, amely többszöri bővítés után nyerte el mai kiterjedését és beépítettségét a XVIII-XIX-XX. század folyamán. A földszintes és emeletes tömegekből álló együttes nőtt formájával kedvező átmenet a zártsorú városi utcaképből a telepszerű megjelenésbe.
Petőfi tér 17. (2548,2549,2550) MÉH-telep (volt hercegi-malom)
A Gyöngyös-patak malom-patak ágának malomsorában egyedi megjelenésű a kétszintes, háromkerekű barokk malomépület és a hozzácsatlakozó, XIX. századi, földszintes lakóház és melléképület együttes.

141. Petőfi tér 21. (2553-2555) Szova-kertész lakóháza
A Gyöngyös-malom-patak mellett fekvő Esterházy-hercegi, majd később Czeke-féle major és kertészet kertészének földszintes, "L"-alakú lakóháza a XIX. század elején épült klasszicizáló stílusban. A kisebb átalakítások ellenére az épület megőrizte eredeti gazdasági és lakófunkciójának XIX. századi jellegzetességeit.
Petőfi tér 12. (2464/1-3) lakóépület, volt csendőr laktanya
A Petőfi téren (volt Marhavásártér) a sánc külső oldalán álló katonai raktárak és istállók mellett a XIX. század végén épült a földszintes, kéttraktusos, alápincézett, középrizalitban kiemelt, eklektikus stílusú szállásépület. A későbbi csendőrlaktanya tiszti szállása. A jellegzetes középület külső homlokzata és belső részletei alapján védetté válhat.
Petőfi Sándor tér 29. (2558/1-2) Ágyterítőgyár (volt Czeke-féle malom)

142. Rákóczi út 7. (2258/1-3) lakóépület
Az utca felső szakaszának zártsorú képében áll az emeletes, részben alápincézett épület, amelyet 1930 körül egy korábbi épület helyén építettek art-deco stíluselemekkel. Az épület különlegessége miatt védelme indokolt.

143. Rákóczi út 9. (2259) lakóépület
A zártsorú beépítésben álló "L"-alaprajzú, emeletes épület még teljesen őrzi a barokk kori kialakításának részleteit, boltozott tereit, fő térelosztását, ami miatt védelme indokolt.

144. Rákóczi út 11. (2260) lakóépület
A barokk kori eredetű emeletes, zárt sorú épületet 1930 körül bővítették és átalakították. Az így létrejött ház külső-belső értékei miatt védelemre méltó.

145. Rákóczi út 17. (2268) lakóépület
A Temető utca (egykor Rohonci út) torkolatánál áll az emeletes, zártsorú beépítésű, "L"-alakú épület. A több ütemben épült, eklektizált homlokzatú, boltozatos terekkel rendelkező, az eredeti térbeosztást megőrző ház védelemre méltó.

146. Rákóczi út 41. (2333) lakóház
A zárt sorú beépítésben álló földszintes, "L"-alaprajzú épület őrzi a hagyományos beosztását és egyszerű homlokzatával, valamint árkádos udvarával méltó a védelemre.

147. Rákóczi út 53. (2353-5) lakóház (egykori Bárány fogadó)
Az utcaképben oldalhatáron álló "L"-alakú beépítésű, földszintes, részben alápincézett épület az utcai szárnyon két-, az udvarin egytraktusos kiképzésű. A Sáncárok utca 22. sz. alatt álló lakóház egykor idetartozó melléképület volt. Az épületegyüttes gazdag kiképzésével és tiszta alaprajzával méltó a védelemre.

148. Rákóczi út 55. (2356-72) iker soros lakóház együttes
Az utcakép egyik legérdekesebb háza a közös udvar felé néző két, földszintes, oromfalas hosszú épület hagyományos beosztással több család számára. A különlegesen régi beépítés és a megőrződött belső tere miatt védelme indokolt.

149. Rákóczi út 69. (2417) lakóépület
A zártsorú utcaképben álló, földszintes, "L"-alaprajzú épület hagyományos beosztásával és jellegzetes falusi melléképületeivel (hidas, pajta) méltó a védelemre.

150. Rákóczi út 75. (2446) lakóépület
A Sánc utca sarkán álló, ma két felé osztott (Sánc utca 2. sz.), földszintes, zárt sorú beépítés ű, kéttraktusos épület klasszicizáló homlokzata, nyugodt tömege és tiszta belső elosztása miatt védelemre méltó.

151. Rákóczi út 77. (2447) lakóépület
Az egykori sáncon kívül a XIX. század elején megépült épület zárt sorú beépítésű, "U"-alaprajzú, oldalfolyosós, földszintes, részben alápincézett. A nagy gazdaságot sejtető mellékfunkciókkal kiképzett együttes megőrzése indokolt.

152. Rákóczi út 79. (2449/A/1-19) Zöldfa fogadó
Az egykori sáncon kívül, a mai Rohonci utca sarkán álló emeletes, részben alápincézett épület "L"alakú beépítésű és boltozatos terekkel rendelkezik. Az udvarán több épülettel alkot együttest, amelyek így klasszicizáló megjelenésükkel méltóak a védelemre.

153. Rákóczi út 85. (2491) lakóház udvarán istálló
Az egykori Fehér Kereszt fogadó melléképülete volt az udvaron keresztben álló földszintes, három egységből álló, boltozott istállóépület, amely mint ilyen különlegesség védelemre méltó.

154. Rákóczi út 87-89/a. (2495/2)(2496/1) lakóházak (volt Fehér Kereszt fogadó)
Az egykori Fehér Kereszt fogadó épülete földszintes, részben alápincézett téglány alakú ház. Udvarán egykor lábas pajta állt, valamint az istállóépület még áll. A külvárosi fogadók típusát követő épületegyüttes védelemre méltó.

155. Rákóczi út 91. (2498,2499/A/1-10) Köles-ház
Az utcaképben jellegzetes földszintes, "U"alaprajzú, részben alápincézett épület oldalfolyosós-árkádos kialakítású. Az egykori szállásépület külső képe és belső beosztása miatt védelemre méltó.

156. Rákóczi út 93. (2500-1) lakóház
Az előző, Köles-ház melléképülete volt a telek mélyén álló földszintes épület. Az együtteshez tartozása miatt i védelme megfontolandó.

157. Rákóczi út 95. (2502/1/A/1-8) lakóépület
A kertvárosias beépítésű utcaszakaszon a XIX. század végén épült, valószínűleg bérházként az emeletes alápincézett téglány alakú ház. A gazdag kiképzésű homlokzat, valamint a belső eklektikus részletek indokolják műemléki védelmét.

158. Rákóczi út 103. (2511/1-2) ABC és lakóház (volt Angyal fogadó)
A Rákóczi út külső szakaszának utolsó épülete volt a keleti oldalon az egykori Angyal fogadó épülete, amely földszintes, részben alápincézett, boltozott oldalfolyosós kialakítású és ma sarokházi megjelenésű. Az épület tömegére és belső beosztására való tekintettel védelme indokolt.

159. Rákóczi út 105. (2569/1) villaépület
A villaépületek sorában áll az 1930-as években épült, földszintes, részben alápincézett, oromzatos homlokzati díszű épület. Az egységes és jól megőrződött épület méltó a védelemre.

160. Rákóczi út 109. (2571) villaépület
A villaépületek sorában áll az 1930-as években épült, földszintes, részben alápincézett, oromzatos homlokzati díszű épület. Az egységes és jól megőrződött épület méltó a védelemre.

161. Rákóczi út 121. (2840) alsó Vámház
A város déli végén , a Gyöngyös-patak mellett áll a barokk eredetű, földszintes, alápincézett, csehsüveg boltozatos épület. A különös épületfajtára való tekintettel védelme indokolt.

162. Rákóczi út 4. (3428) lakóépület
A utcaképben zártsorú, "U"-alaprajzú, emeletes, részben alápincézett épület a századforduló táján épült gazdag homlokzati kiképzéssel és belső részletekkel, amik indokolják védelmét.

163. Rákóczi út 14. (3201,3202/1-2) lakóépület együttes
A Rákóczi utca és Temető utca sarkához közel áll a zártsorú beépítésű, részben földszintes, részben emeletes épület-együttes "U"-alakú beépítéssel. A barokk eredetű együttes külső, egyedi tömegével és megjelenésével, valamint a belső kiképzésével, boltozott tereivel méltó a védelemre.

164. Rákóczi út 18. (3193/A/1-2) lakóépület
A zártsorú beépítésű, földszintes, "L"-alakú beépítésű épület utcai szárnyát a XIX. század elején átformálták klasszicista stílusban. Az udvari barokk árkádok, belső boltozatok és további melléképületek (magtár) együttese miatt védelme indokolt.

165. Rákóczi út 28. (3180/1-2,3181-2) Kakas vendéglő sarok épülete
A Rákóczi út középső szakaszán, egy jellegzetes teresedésben áll a földszintes, részben alápincézett, kéttraktusos, "L"-alakú beépítésű épület. Főleg az utcaképi megjelenése és telepítése, valamint belső beosztása miatt indokolt védelme.

166. Rákóczi út 30. (3179) lakóház-együttes
A zárt sorú beépítésben álló, földszintes, "L"-alakú épület őrzi a hagyományos beosztását, boltozott tereit és egyszerű tömegével, homlokzatával, melléképületeivel méltó a i védelemre.

167. Rákóczi út 38. (3159) lakóépület
A zártsorú beépítésben álló "U"-alaprajzú, földszintes, boltozatos terekkel rendelkező (konyha, kapualj, istálló), hagyományos beosztású épület árkádos udvari oldalfolyosóval. Külső-belső barokk eredete miatt védelme indokolt.

168. Rákóczi út 40. (3158/A/1-7) lakóépület
A zárt sorú beépítésben áll az emeletes, klasszicista homlokzatú és beosztású, kéttraktusos épület boltozott kapualjjal és íves lépcsővel. Külső-belső értékeire való tekintettel védelme indokolt.

169. Rákóczi út 44. (3150/1-2) lakóépület és Gotthárd-gyár
A zárt sorú beépítésben álló földszintes, udvarán emeletes hátsó épületekkel, díszes homlokzatú ház különös értékeire és ipari funkciójára tekintettel műemléki védelemre méltó.

170. Rákóczi út 48. (3146-8) lakóépület
A zártsorú beépítésben álló földszintes épület a XIX. század elejéről való csehsüveg boltozatos tereivel. Díszes homlokzata és belső értékei indokolják védelmét.

171. Rákóczi út 52. (3139-44) lakóház
A XIX. századi zártsorú, földszintes beépítést jól tükröző épület hagyományos, szoba-konyha-kamra beosztása jól képviseli e korszak építkezéseit.

172. Rákóczi út 54. (3138) lakóház-együttes
A XIX. század elejéről való, zártsorú beépítésű, klasszicista földszintes épület-együttes jól megőrizte a gazdaporta jellemzőt, épületeit és kialakítását, amely miatt i védelme indokolt.

173. Rákóczi út 72. (3070/1-2) lakóépület (egykori laktanya tiszti épülete)
A város XIX. századi laktanyája tiszti épülete ez az emeletes, különleges elhelyezésű és tömegű épület hátul istálló épületszárnnyal. A városképi kiemelkedő szerepe és belső boltozott terei, kialakítása miatt védelme indokolt

174. Rákóczi út 74. (3068-9) lakóépület (egykori laktanya szállásépülete)
A város korai laktanyaépülete volt ez a földszintes, oldalfolyosós hosszú ház "L"-alakú beépítéssel. A hagyományos beosztása és utcaképi szerepe miatt védelme indokolt.

175. Rákóczi út 76. (3066-7) lakóház
Az egykori laktanya telkén épült a XX. század 10-es éveiben a földszintes, alápincézett épület szimmetrikus oromzatos homlokzattal. A stílusában ritka megjelenésű és beosztású ház védelme indokolt.

176. Rákóczi út 78. (2976) lakóépület (volthonvéd laktanya)
A korábbi helyett 1872-ben épült a Rohonci utca sarkán az emeletes, alápincézett zárt sorú beépítésű, boltozott oldalfolyosós-árkádos épület. Jelentős középületi mivoltára és külső-belső értékeire való tekintettel védelme indokolt.

177. Rákóczi út 84-86. (2963-2) lakóépület
Az emeletes, téglány alakú épület jellegzetes tömegével és belső beosztásával méltó a védelemre.

178. Rákóczi út 104. (2945) villaépület
A Rákóczi út külső szakaszán a XIX. század végén épült a földszintes, alápincézett tipikus elrendezésű villaépület hegyvidéki stílusban faragott oromzattal. A jellegzetes villa-megjelenés miatt védendő.

179. Rákóczi út 106. (2937) lakóépület
Az oldalhatáros beépítésű, földszintes, hagyományos belső elrendezésű épület megőrződött részleteivel méltó a műemléki védelemre. Telkéből nyitották a Forintos Mátyás utcát a XX. század közepén. Melléképületei, más telkeken hátul még részben megmaradtak.

180. Rákóczi út 114. (2927/A/1-6) Villaépület
A Rákóczi út külső szakaszának beépítésére jellemző a földszintes, alápincézett századfordulós villaépület. A külső egységes eklektikus megjelenése és belső részletei miatt védelme különösen indokolt. A telkén melléképületek is állnak.

181. Rákóczi út 116. (2926) Czeke/Jámborffy/Rajnai-féle villaépület
A Rákóczi út külső szakaszára jellemző a földszintes, alápincézett, fűrészelt oromzatú villaépület. Az 1900-ban épület ház külső megjelenése és belső beosztása és értékei miatt védelemre méltó.

182. Rákóczi út 118. (2923) lakóház
A fésűs beépítésű, földszintes, hagyományos beosztású (szoba-konyha-kamra) épület boltozott konyhájával és archaikus belső kiképzésével méltó a védelemre.

183. Rohonci utca 7. (2489) Veér ezredes háza
A Rákóczi út sarkán zárt sorú beépítésben áll a földszintes, kéttraktusos, utcai részben dongaboltozattal alápincézett lakóház, amely a közeli laktanyák parancsnokának épült 1840 körül klasszicizáló stílusban. Az egyszerű tömegű, de tiszta alaprajzú ház udvari traktusában csehsüveg boltozattal fedett mellékterek vannak. Külső tömege és elhelyezkedése, valamint belső értékei miatt védelemre méltó.

184. Rohonci utca 9. (2976) Honvéd laktanya
A korábbi kisebb laktanya helyett épült 1872-ben az "L"-alakú beépítésű, emeletes, részben alápincézett, árkádos oldalfolyosós épület. A jellegzetes középület belső boltozott tereivel méltó a védelemre.

185. Sánc utca 3. (2428) lakóépület
A déli sánchoz vezető kis utcában, fésűs beépítéssel áll a hagyományos szoba-konyha-szoba-kamra beosztású (boltozatos középrésszel), földszintes, oromzatos homlokzatú épület. A XVIII. századi épület ritka példája e korai kialakításnak.

186. Sánc utca 2. (2445) Rákóczi u. 75-tel együtt lakóépület
A kis Sánc utca külső sarkán álló épület indító eleme a Rákóczi út (Új utca) külső szakaszára jellemző zártsorú, illetve utcával párhuzamos gerincű földszintes beépítésnek. A XVIII. századvégi épület klasszicizáló homlokzata és belső, kéttraktusos beosztása a külvárosias építéseket jellemzi. (Az épület másik része a Rákóczi út 75. (2446) alatt szerepel.

187. Sánc utca 8. (2440) lakóépület
A Sánc utca déli oldalának közepén áll a földszintes "L"-alakú, oromzatos lakóház. Az alaptípus továbbfejlesztett változataként a szoba-konyha-szoba és kamra beosztás egy boltozott oldalfolyosóról nyílik különös barokkos bájt kölcsönözve a klasszicizáló, XVIII. századi épületnek. Külön érdekessége a déli utcaoldalnak, hogy a régebbi beépítésű másik oldal házaihoz tartozott itt egy-egy kamra-melléképület kis telekkel: Sánc u. 9-hez a 2439 hrsz., a Sánc u. 5-höz a 2441 hrsz. telek.

188. Sáncárok utca 4. (2312-2321) soros lakóház
A város keleti sáncára tájoltan épült a földszintes, -most- négy lakóegységes, soros lakóház. Egy korai telepként a XIX. század elején létesült a szoba-(boltozott)konyha-kamra, szoba-konyha beosztású hosszú ház korai, romantizáló utcai, áloromzatos homlokzattal.

189. Sáncárok utca 22. (2351) lakóház barokk pincével
A Rákóczi utcában (53. sz.) állott Arany Bárány fogadó hátsó telekvégében álló egykori melléképületből (?) alakították lakóházzá a földszintes, de négyszakaszos csehsüveg boltozattal fedett pincéjű épületet. A későbbi, legutóbb 1964-es toldások ellenére és az eredetinek csak fele részében megőrződött épület mértéke még mindig érdemes a védelemre.

190. Sáncárok utca 36/a,b (2435,2436) öregek otthona
A Sáncárok és a Sánc utca sarkán álló épület fölszintes, zártsorú, a Sánc utca felé alápincézett historizáló kialakítású. A csatlakozó, azonos használatú épület a korábbi középkapualjas homlokzatát megtartva kapcsolódik a sarokházhoz.

191. Sáncárok utca 1. (2456) lakóépület
A Sáncárok utca északi torkolatában áll a földszintes, "U"-alakú, zártsorú beépítésű épület, amely sarokelhelyezése okán, valamint hogy a keleti, egykori Csepregi-kapu mellett áll érdemesült a védelemre.

192. Táncsics Mihály utca 7. (2149) református lelkészház
A zártsorú beépítésben áll az emeletes, kéttraktusos épület. A nyugodt homlokzat és a mértéktartóan egyszerű beosztású belső miatt védelemre méltó

193. Táncsics Mihály utca 11. (2151-60) épületegyüttes
Az oldalhatáros elhelyezésű épületek közül az utcai eklektikus korú, de a hátsó épületek a XIX. század elejéről valóak. Mind földszintes, részben alápincézett. A legszebb részlet hátul, Vidos néni konyhájában egy csodálatos kemence-tűzhely. Mindezek miatt védelme indokolt.

194. Táncsics Mihály utca 15. (2161-2) Gürtl-villa
Az egykori Kert utca kiemelkedő épülete a tipikus századfordulós villaépület. A szecessziós motívumokkal díszített ház fűrészelt oromzatával és igényes belső beosztásával méltó a védelemre.

195. Táncsics Mihály utca 17. (2163) villaépület
Az egykori Kert utca villaépületei mellé sorakozik a századfordulós kialakítású, földszintes, alápincézett, neobarokkos megjelenésű ház. A külső képe és belső beosztása miatt védelemre méltó.

196. Temető utca 11. (3210) lakóépület
A Temető utca déli házsorának indító eleme. A földszintes, zártsorú, "L"-alakú beépítésű épület klasszicizáló homlokzatú, benne két lakóegységnyi beosztás boltozott konyhákkal. Udvarán egy földszintes raktár alatta dongaboltozatos pincével. A hagyományos és jellegzetes épület megtartása szükséges.

197. Temető utca 15. (3214) lakóépület
A zártsorú, földszintes utcaképben klasszicizáló megjelenésű, részben alápincézett épület "L"-alakú beépítéssel. A belső hagyományos beosztásban boltozott konyhák vannak. Védése indokolt.

198. Temető utca 33. (3238) lakóépület
Az utca középső szakaszának földszintes, nyeregtetős lakóépülete, amelyet a XIX. század közepén építettek kéttraktusos formában a vidéki kiskúriák mintájára. Kapuja felett barokkos díszítésű lezárás. Egyszerű megfogalmazása ellenére megőrzése szükséges.

199. Temető utca 41. (3246/1) lakóépület
A külvárosi beépítések zártsorú, földszintes típusa az íves, oldaltornácos, "L"-alakú beépítésű, eklektikus homlokzatú épület részben alápincézve. A gazdasági porta elemeiből a későbbi lóistálló még áll, de a tehénistállót már elbontották.

200. Temető utca 47. (3250) lakóépület
A Temető utca ritka, fésűs beépítésű földszintes példája oromzatos, háromablakos homlokzattal ez a ház.. A hagyományos beosztással védelemre méltó az épület.

201. Temető utca 59. (3265/3,5,6) lakóház és étterem
A külvárosi laza beépítésben áll a földszintes, "L"-alakú beépítésű, csehsüveg boltozattal teljesen alápincézett, kosáríves oldaltornácú épület a XVIII. század végéről. Belső beosztása és tömegalakítása miatt nyilvánítása indokolt.

202. Temető utca 61. (3266/1) lakóépület
Az utca felső szakaszának önálló, kiskúria-típusként megépült, földszintes, nyeregtetős háza az udvari oldalon kőoszlopokra támaszkodó portikusszal. A kéttraktusos épület utcai oldala csehsüveg boltozattal alápincézett. 1986-ban átalakítva.

203. Temető utca 67. (3267) lakóépület és gazdaság
Az utca egykori végében szabadon álló, egyszerű, földszintes lakóház mögött nagy pajta és istállóépület-együttes fekszik meglehetős földterülettel. Ez a gazdaság utolsóként őrzi a múlt századi parasztgazdaság épületállományát és rekvizítumait, amelynek megőrzése indokolt.

204. Temető utca 4. (3423) lakóépület és jégverem
A Rákóczi út 10.számú épület valószínűsíthető melléképülete a földszintes, kéttraktusos, utcai oromfalas ház, amely mögött romosan áll az utóbb városi jégveremnek szolgáló építmény és az egyszerű, félnyeregtetős műhelyépület. A beépítése és utcaképi szerepe miatt védelme indokolt.

205. Temető utca 32. (3529/1) Stettner-villa
A Temető utca végén épült fel 1930 körül a földszintes, kéttraktusos barokkizáló homlokzatú, részben alápincézett villaépület. A jellegzetes díszítettségű ház belső szobái is kifestettek. Megtartása feltétlenül indokolt.

206. Tüskevár utca 2. (3129) lakóépület
Az egykori déli sánc mentén létesült Tüskevár utca sajátos és egyedi fésűs, földszintes beépítéseinek zárttá alakított változata a XIX. század elejéről.

207. Tüskevár utca 4. (3126) lakóépület
Az egykori déli sánc mentén létesült Tüskevár utca sajátos, fésűs beépítésű, földszintes, szoba-konyha-kamra-raktár beosztású épülete, fafödémmel, amely mellett az utcafronton még egy pince-raktár is épült.


Külső területek


208. Alsó körút 3. (2838/A/1-10) Wechter-ház
A Vasútállomással szemben áll zárt sorú, "L"-alakú beépítésben az emeletes egytraktusos lakóház több melléképülettel. Az egykori kereskedőház belső beosztása mellett különleges értéke az utcai homlokzata, amely klasszicizáló stílusával védelemre méltó.

209. Alsó körút 2. (2899/2) Vasútállomás felvételi épülete
A vasútvonal 1883-as átadásakor épült a mai főépület elődje, amelyet a 30-as években bővítettek emelettel manzárdtetősre. A jeles középületi mivolta miatt védelemre méltó.

210. Alsó körút 10. (2890/A/1-4) vasúti tiszti lakóház
A vasútállomáshoz tartozóan épült fel az emeletes, alápincézett tiszti lakóház. Egységes megjelenése és tiszta alaprajza miatt védelemre méltó.

211. Alsó körút 42. (2859/3,2860,2862/2) téglagyári együttes

212. Alsó körút 71. (2055) Netter-, Szeybold-villa

213. Bezerédj Imre utca 2. (1160/4) Frigyes laktanya legénységi épülete

214. Borsmonostori utca 6. (1133/4) lakóépület
A város külső területén áll a fésűs beépítésű, földszintes lakóház eddig tisztázatlan eredettel a XIX. század elejéről. Történeti és telepítési helyénél fogva védelme indokolt.

215. Felső körút 10. (1160/9) Frigyes laktanya tiszti épülete

216. Kálvária utca 35. (7848/1-2) Eisner-villa
A Nemezgyár tulajdonosa építtette a XX. század elején saját számára az emeletes, alápincézett modern villaépületet. Művészi megformálása és belsőkialakítása miatt műemléki védelme indokolt.

217. Kórház utca 5/a (2116/7) volt bencés, majd Herényi-kertészház

218. Kórház utca 7. (2110/8-9) volt kórház és szanatórium

219. Kórház utca 24. (2866/6) klasszicista lakóház

220. Rákóczi Ferenc út 124. (2917/9-11) Posztógyár

221. Rőtivölgyi út (1105,1107,1111) Nemezgyár
A Gyöngyös-patak melletti malomból többszöri átépítéssel és bővítéssel alakult ki a mai együttes. Ipartörténeti szempontból védelemre méltó.

222. Kőszegfalvi út Római Katolikus temetőkápolna

223. Kőszegfalvi út Óvoda épülete


IV.-a tájértékekhez,kilátáshoz- településképhez kötődő kultúrtáj védelem/ TKR/
1./A kilátás-rálátáshoz kultúrtáji elemekhez kötődő védelem kiterjed
város táji környezetének jellegzetes részeire, a szőlőgazdálkodással átalakított táj dombvidéki elemeinek védelmére
-A Guba hegyen Horvátzsidány felől a Gyöngyös völgy látványa
-Az Ólmodi út felöl a Szvetits kert és a Rőti völgy
-A régi pozsonyi útról a sziluett
-A Kálvária domb és Hősök tornya közti panoráma
-A Trianoni kereszt és az Előalpok látványa
-A sípálya felöl a városkép
-Az Ó-ház alól a városkép
-Az Ó-ház tetőről a panoráma
-A Panoráma út feletti domboldal látványa a Várkör/ Kapásházak/ irányából.
- a Gyöngyös patakra és Malom árokra rátelepült lakó és ipari /malom stb./funkciójú együttesre a Nemezgyártól a Gullner-malomig


2./A nagyméretű zöldkörnyezettel együtt védendő együttesek

-MÁV nevelőotthon/ T: Thier Manó 1913./Felső körút 4./
-Beszédjavító és Gyógypedagógiai intézet / Katonai alreáliskola 1853.T: Pollini F. 1927. Kiss J. u. 31.
-Szt. Imre Missziósház/ Isteni Ige Társasága Rendháza 1930. Park u. 2.
-Volt Honvédtiszti később SZOT gyermeküdülő 1932. Ürhajós u. 2. .(3277/29)
-Kiss János utca 31. Katonai alreáliskola

-Bencés gimnázium / Jurisich gimnázium 1908. T: Herczeg Zsolt
-Kelcz-Adelffyanum/ gimnáziumi kollégium/ 1930. T: Antal Dezső
--Izraelita temető


3./A közterületekről feltáruló alábbi városképi látványok

-A Kálvária domb látványa a Hősök kapujától a Rajnis u. felé
-A Jurisics tér térfalainak látványa
-A Jurisics vár és a várkör látványa körben

V. A helyi jelentőségű közterületekre kiterjedő védelem /Hkt/ kiterjed
/ Elsődlegesen a lepusztult állapotok vagy korábbi hibák korrigálását segíti elő/
Várudvar / várárok park/ burkolatcsere, Trafó áthelyezés
Gyöngyös u- Várkör sarok közkert
Evangélikus templom udvara

2007. hó… ..