| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. Április 25., Csütörtök, 09:00
2017. Szeptember 21., Csütörtök, 09:30 óra, Városháza 137. számú tanácskozóterme: Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság ülés
5. napirendi pont:
A Kőszegi Városi Múzeum digitális stratégiája.
Tisztelt Képviselő-testület!
A Kőszegi Városi Múzeum figyelemmel az 1997. évi CXL. törvény 42.§ (4) bekezdés b) pontjára, elkészítette Digitalizálási Stratégiáját.
A múzeumi Digitalizálási Stratégia a múzeumok digitalizálási tevékenységét megalapozó dokumentum, amely a törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017-2025) iránymutatásai alapján rögzíti a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásának céljait és prioritásait, a digitalizálással létrehozott digitális adatvagyon hosszú távú tárolásának feltételeit, valamint a közzététel, a felhasználás és a hasznosítás szabályait, beleértve a köznevelési célú hasznosítást is.
A digitalizálás a muzeális intézmények alapfeladatainak ellátását új alapokra helyezi. Biztosítja a közgyűjteményekben meglévő tudás hosszú távú megőrzését, ehhez széles körű hozzáférést biztosít, megújítja a kiállítási és múzeumpedagógiai tevékenységet, támogatja a kulturális javak állományvédelmét. A digitalizálás gyorsabb adatszolgáltatást, pontosabb keresést, jobb állományvédelmi feltételeket, szélesebb körű hozzáférést biztosít.
A fentiek alapján kérjem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés mellékleteként szereplő Kőszegi Városi Múzeum Digitalizálási Stratégiáját jóváhagyni szíveskedjen.
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Városi Múzeum Digitalizálási Stratégiáját jóváhagyja.
Felelős: Révész József múzeumigazgató
Határidő: folyamatos
Kőszegi Városi Múzeum
DIGITALIZÁLÁSI STRATÉGIÁJA
2017
Bevezető 5
A digitalizálási stratégia célja 5
A digitalizálási stratégia 6
Digitalizálandó tárgytípusok és elérhetőségük 6
A helyi anyag digitalizálásának fontossági sorrendje 6
A digitalizálás kimeneteként létrejövő dokumentumok leírása, meghatározása 6
A digitalizálás céljai 7
A digitalizálás helyzete 8
A digitalizálás stratégiájának sarokpontjai 8
Bevezető
A többször módosított 1997. évi CXL. törvény 42. § (4) bekezdés b) pontja szerint „A múzeum a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal, stratégiai tervvel, állományvédelmi tervvel, gyűjtemény gyarapítási és revíziós tervvel, továbbá múzeumi digitalizálási stratégiával rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja.” Az 1. számú melléklet zs) pontja alapján: „a múzeumok digitalizálási tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rögzíti a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásának céljait és prioritásait, a digitalizálással létrehozott digitális adatvagyon hosszú távú tárolásának feltételeit, valamint a közzététel, a felhasználás és a hasznosítás szabályait, beleértve a köznevelési célú hasznosítást is.” A digitalizálás a muzeális intézmények alapfeladatainak ellátását új alapokra helyezi. Biztosítja a közgyűjteményekben meglévő tudás, ismeret hosszú távú megőrzését, ahhoz széles körű hozzáférést biztosít, megújítja a kiállítási és múzeumpedagógiai tevékenységet, támogatja a kulturális javak állományvédelmét. Nélküle a korszerű muzeológia ma már elképzelhetetlen. A digitalizálás gyorsabb adatszolgáltatást, pontosabb keresést, jobb állományvédelmi feltételeket, szélesebb körű hozzáférést biztosít.
A digitalizálási stratégia célja
Jelen dokumentum célja meghatározni azon feladatokat, módszereket és eljárásokat, melyeket a múzeumnak alkalmaznia kell a rábízott kulturális javak információtartalmának digitális formában való létrehozása során, új tartalmakhoz (kiállítások, múzeumpedagógiai előadások, tartalmak) irányelvek mutatása. A digitális stratégiának tartalmaznia kell a technikai (hardver, szoftver) és a humán erőforrások leírását, az előállított digitális tartalmak tárolásának, hozzáférhetőségének kérdéseit, valamint szabályoznia kell a szerzői jogok törvényben előírt védelmének kérdéseit.
Jelen digitalizálási stratégia általános célokként a következőket határozza meg:
1. állományvédelem, állagmegóvás, értékmentés –a digitalizálás ebben az esetben a tönkrement hordozón tárolt anyag megmentése, illetve az értékes eredeti dokumentum megóvása érdekében történik,
2. szolgáltatás –a nagyközönség számára történő szolgáltatás, elsősorban az Interneten vagy más digitális hordozón keresztül.
3. reprodukálás –a digitalizálás ebben az esetben az eredeti dokumentum eredeti minőségű reprodukálhatóságát biztosítja.
A digitalizálási stratégia
Digitalizálandó tárgytípusok és elérhetőségük
a) A Kőszegi Városi Múzeum gyűjteményeiben található három dimenziós tárgyak, valamint fényképek, képeslapok, kisnyomtatványok (meghívók, plakátok, emléklapok, röplapok, oklevelek, gyászjelentések, szabályzatok, stb.), hangdokumentumok (főleg hangkazetták), kartográfiai dokumentumok (különböző térképek), okiratok, továbbá video dokumentumok,
b) A Kőszegi Városi Múzeum gyűjteményein kívüli, azonnal digitalizálandó tárgyak, dokumentumok stb. amelyek eredetijét a tulajdonosa meg kívánja őrizni.
A helyi anyag digitalizálásának fontossági sorrendje
A digitalizálás során az alapvető fontossági sorrend:
1., a legveszélyeztetettebb,
2., a legnagyobb érdeklődésre számot tartó,
3., a legkutatottabb,
4., a legértékesebb
Az aktuális digitalizálási tervezésénél figyelembe veendő további tényezők:
1., A gyűjtemény mennyisége, állapota, előkészítettsége.
2., A feladatra aktuálisan beosztható munkatárs felkészültsége.
3., A infrastruktúra megléte, aktuális állapota.
A digitalizálás kimeneteként létrejövő dokumentumok leírása, meghatározása
Műtárgy
Lehetőség szerinti legnagyobb, minimum 16Megapixeles, 14 bites fotó, nyerskép (NEF) formátumban tárolandó. Ebből kell kialakítani egy hétköznapi használatra alkalmas alacsonyabb felbontású (javaslat legalább 200dpi) JPG-formátumot
Szöveg
A szöveg kimenete: kétrétegű PDF-fájl, amely megőrzi az eredeti dokumentum képét is, illetve felismeri a szöveget. (A kézzel írt dokumentumokat egyrétegű PDF-ben szkenneljük.)
Kép
A fényképek, képeslapok, aprónyomtatványok esetében 24 bites, minimum 600 dpi felbontású, tömörítetlen TIFF-képformátumban tárolandó az eredeti dokumentum archív-állományát vagy mesterfájlját.
Ebből kell kialakítani egy hétköznapi használatra alkalmas alacsonyabb felbontású (javaslat legalább 200dpi) JPG-formátumot.
Mozgókép-, video dokumentum
A VHS-videokazetták digitalizálása során keletkező állományok. A digitalizálás tárolási kimenete H.264 formátum.
Hangdokumentum
Viszonylag kevés, de helytörténeti szempontból rendkívül értékes dokumentumokról van szó, melyeket hangszalagokon rögzítettek. Tárolása veszteségmentes FLAC formátumban. Ebből kell kialakítani egy hétköznapi használatra alkalmas MP3 formátumot.
A digitalizálás céljai
A digitalizálás célja a minél több és minél pontosabb digitális tartalom előállítása egy tárgyról, képről, papír alapú dokumentumról, analóg hang- és képfelvételről. A digitális információ előállítása során törekedni kell a költséghatékony módszerekre, az adatbázisba szervezhetőségre, a közzétételi megfelelhetőségre. Figyelembe kell venni a jelenleg elterjedt információs szabványokat, digitalizálási eljárásokat. Ezek alapján az előállított információk jpg, bmp, doc, docx, pdf, xls, mp3, wav, mpg, mp4, html, pps típusúak. Az alkalmazott eljárások során szükséges eszközök: scannerek, digitális kamerák, számítógépek, melyekkel a múzeum részben vagy már teljes egészében rendelkezik.
• A digitalizálási stratégia keretében szükséges egyfelől a korábbi, analóg adatok - történeti értékű feljegyzések, grafikák, képek és más gyűjteményi egységek - digitalizálásának megoldása, a háromdimenziós tárgyak kétdimenziós reprodukálása, valamint mindezeknek esetében a széles körű hozzáférés lehetővé tétele, ezáltal a meglévő tudás hosszú távú megőrzésének biztosítása.
• Másfelől legalább ennyire lényeges a metaadatok segítségével adatbázisok kialakítása, azaz a hagyományos hordozókról a digitálisra áttérés a nyilvántartások esetében. Lényegesnek tartjuk az adatbázisok mielőbbi auditálását, valamint a széles körű online hozzáférés biztosítását. Hosszabb távon célunk az adatbázisok csatlakoztatása az Europeana rendszerhez. Végső cél a teljes nyilvántartás digitális feldolgozása és közzététele.
• Harmadrészt a Kőszegi Városi Múzeumban őrzött kulturális örökség széles körű társadalmi hasznosulása érdekében lényeges a kiállítások digitális támogatása, illetve a virtuális kiállítások létrehozása.
• A múzeum digitalizálási stratégiájában másodlagos szempontként még figyelembe vesszük az állományvédelemben betöltött szerepét. Itt elsősorban a jövő muzeológus generációit segíthetjük azzal, ha például a restaurálás jelenlegi módszereit metaadatként megőrizzük a tárgy további állagvédelmének előmozdítása érdekében. Másodlagos szempontunk, de nem lényegtelen, hogy az állandó helyhiánnyal küszködő intézmény helyet spórolhat meg a digitalizálás révén. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont az adatok és dokumentumok cseréje. E tekintetben feltétlenül figyelembe kívánjuk venni az adatbázisok átjárhatóságát, kiemelten kezeljük a szakmai konszenzus kérdését.
A digitalizálás helyzete
A Kőszegi Városi Múzeumban a digitális adatgyűjtés igen későn kezdődött meg. Ez azonban jelenleg némi előnyt is jelent, hiszen a technológia–technikai fejlődés nem tette, használhatatlanná a digitalizált egységeket.
2016–ban megvásároltuk és folyamatosan bővítjük a HunTéka múzeumi nyilvántartó rendszert, mely lehetővé teszi a digitalizált tartalmak tárolását, elérhetőségét. A HunTéka rendszer az auditálást követően lehetővé teszi majd a hagyományos nyilvántartási formák elhagyását.
A digitalizálás stratégiájának sarokpontjai
• Kiemelendő a korábbi információk nagy léptékű digitális feldolgozása. Ennek alapját a hagyományos hordozókon készített leltárkönyvek és adattári feljegyzések jelentik. Ehhez rendeljük hozzá a tárgyak illusztrációs anyagát, amennyiben volt ilyen, illetve ellátjuk friss felvételekkel. Ezt az alapot az egyes gyűjteményeknek megfelelő adatok egészítik ki. Az adott műtárgyról a legteljesebb információmennyiséget szükséges összegyűjteni. Az adatok rendezését, szelektálását, előkészítését az adatbázisba történő felvételhez a gyűjtemények kezelői, illetve a szakmuzeológusok irányítják.
• Az újonnan bekerülő digitális adatok rendszerezését és előkészítését az adatbázisba történő felvételhez a felelős szakmuzeológusok irányítják.
• Külsős, alkalmanként megbízott informatikus felel a digitalizálási folyamatokhoz szükséges eszközök és szoftverek, valamint a folyamatot végző dolgozók műszaki, informatikai támogatásáért.
• Az adatbázisokban a jogosultságok megfelelő karbantartásáért a szakalkalmazottak, az adatbevitel megfelelő színvonaláért, fejlesztéséért a szakalkalmazottak és alkalmazottak felelnek. Feladatuk az adatbázis pontosságának időről-időre történő ellenőrzése, az adatbázisok online nyilvánossá tétele, az auditálás előkészítése és lefolytatása, a digitális leltárkönyvek nyomtatása az auditálási követően, az adatbázisok online nyilvánossá vagy korlátozottan nyilvánossá tételének kidolgozása.
• A múzeum valamennyi muzeológusának különös figyelmet kell fordítania az adatmegőrzésért. Kötelezően szem előtt kell tartani, hogy minden adatkorrekció esetén be kell jegyezni a módosítás dátumát és a korrigáló nevét úgy, ahogyan az a papír alapú nyilvántartásnál előírt volt.
• A digitális nyilvántartásokban külső kutatók számára is minél szélesebb használati jogot kell biztosítani.
• Az elektronikus rendszerben rögzített, online nyilvános vagy korlátozottan nyilvános adatbázisban közzétett tartalmakra szakalkalmazottak tesznek javaslatot a szellemi tulajdonjogok, a szerzői jogok figyelembevétele mellett. Javaslataikról a múzeumigazgató dönt.
• A Kőszegi Városi Múzeum hosszú távon az adatbázis nyilvánossá tételére épülő feldolgozásokat kívánja támogatni, mivel így az egyes örökségvédelmi elemekhez jóval szélesebb körű hozzáférést biztosíthatunk.
• A digitális fejlesztések során fontos szempont az európai együttműködéshez (Europeana) történő csatlakozás és a nemzetközi digitális tartalomszolgáltatás (Light Information Describing Objects) jövőbeli lehetősége.
• Magyarország Digitális Startup Stratégiájánk (1858/2016. (XII. 27.) Kormányhatározat) Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájára vonatkozó célkitűzéseihez csatlakozva a Kőszegi Városi Múzeum a digitális tananyagok fejlesztéséhez kíván hozzájárulni tematikus anyagok elkészítésével és azok közzétételével a múzeum honlapján (ezek közé tartozik a havonta megjelenő hónap műtárgya sorozat). Felelőse elsősorban a közművelődési szakalkalmazott.
• Ugyancsak az MDO-hoz csatlakozva a kiállítások informatikai támogatását elsősorban a meglévő adatbázisok alapján kell fejleszteni. A jövőbeni kiállítások esetében a megfelelő vizuális nyelv kialakítása, a játékosabb, látogatóbarát megjelenés kialakítása szükséges. Ennek felelősei a kiállítások kurátorai, valamint a közművelődési szakalkalmazott.
Kőszeg 2017. szeptember 6.
Révész József s.k.
igazgató
Kőszegi Városi Múzeum
A Kőszegi Városi Múzeum digitális stratégiája.
Tisztelt Képviselő-testület!
A Kőszegi Városi Múzeum figyelemmel az 1997. évi CXL. törvény 42.§ (4) bekezdés b) pontjára, elkészítette Digitalizálási Stratégiáját.
A múzeumi Digitalizálási Stratégia a múzeumok digitalizálási tevékenységét megalapozó dokumentum, amely a törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017-2025) iránymutatásai alapján rögzíti a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásának céljait és prioritásait, a digitalizálással létrehozott digitális adatvagyon hosszú távú tárolásának feltételeit, valamint a közzététel, a felhasználás és a hasznosítás szabályait, beleértve a köznevelési célú hasznosítást is.
A digitalizálás a muzeális intézmények alapfeladatainak ellátását új alapokra helyezi. Biztosítja a közgyűjteményekben meglévő tudás hosszú távú megőrzését, ehhez széles körű hozzáférést biztosít, megújítja a kiállítási és múzeumpedagógiai tevékenységet, támogatja a kulturális javak állományvédelmét. A digitalizálás gyorsabb adatszolgáltatást, pontosabb keresést, jobb állományvédelmi feltételeket, szélesebb körű hozzáférést biztosít.
A fentiek alapján kérjem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés mellékleteként szereplő Kőszegi Városi Múzeum Digitalizálási Stratégiáját jóváhagyni szíveskedjen.
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Városi Múzeum Digitalizálási Stratégiáját jóváhagyja.
Felelős: Révész József múzeumigazgató
Határidő: folyamatos
Kőszegi Városi Múzeum
DIGITALIZÁLÁSI STRATÉGIÁJA
2017
Bevezető 5
A digitalizálási stratégia célja 5
A digitalizálási stratégia 6
Digitalizálandó tárgytípusok és elérhetőségük 6
A helyi anyag digitalizálásának fontossági sorrendje 6
A digitalizálás kimeneteként létrejövő dokumentumok leírása, meghatározása 6
A digitalizálás céljai 7
A digitalizálás helyzete 8
A digitalizálás stratégiájának sarokpontjai 8
Bevezető
A többször módosított 1997. évi CXL. törvény 42. § (4) bekezdés b) pontja szerint „A múzeum a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal, stratégiai tervvel, állományvédelmi tervvel, gyűjtemény gyarapítási és revíziós tervvel, továbbá múzeumi digitalizálási stratégiával rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja.” Az 1. számú melléklet zs) pontja alapján: „a múzeumok digitalizálási tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rögzíti a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásának céljait és prioritásait, a digitalizálással létrehozott digitális adatvagyon hosszú távú tárolásának feltételeit, valamint a közzététel, a felhasználás és a hasznosítás szabályait, beleértve a köznevelési célú hasznosítást is.” A digitalizálás a muzeális intézmények alapfeladatainak ellátását új alapokra helyezi. Biztosítja a közgyűjteményekben meglévő tudás, ismeret hosszú távú megőrzését, ahhoz széles körű hozzáférést biztosít, megújítja a kiállítási és múzeumpedagógiai tevékenységet, támogatja a kulturális javak állományvédelmét. Nélküle a korszerű muzeológia ma már elképzelhetetlen. A digitalizálás gyorsabb adatszolgáltatást, pontosabb keresést, jobb állományvédelmi feltételeket, szélesebb körű hozzáférést biztosít.
A digitalizálási stratégia célja
Jelen dokumentum célja meghatározni azon feladatokat, módszereket és eljárásokat, melyeket a múzeumnak alkalmaznia kell a rábízott kulturális javak információtartalmának digitális formában való létrehozása során, új tartalmakhoz (kiállítások, múzeumpedagógiai előadások, tartalmak) irányelvek mutatása. A digitális stratégiának tartalmaznia kell a technikai (hardver, szoftver) és a humán erőforrások leírását, az előállított digitális tartalmak tárolásának, hozzáférhetőségének kérdéseit, valamint szabályoznia kell a szerzői jogok törvényben előírt védelmének kérdéseit.
Jelen digitalizálási stratégia általános célokként a következőket határozza meg:
1. állományvédelem, állagmegóvás, értékmentés –a digitalizálás ebben az esetben a tönkrement hordozón tárolt anyag megmentése, illetve az értékes eredeti dokumentum megóvása érdekében történik,
2. szolgáltatás –a nagyközönség számára történő szolgáltatás, elsősorban az Interneten vagy más digitális hordozón keresztül.
3. reprodukálás –a digitalizálás ebben az esetben az eredeti dokumentum eredeti minőségű reprodukálhatóságát biztosítja.
A digitalizálási stratégia
Digitalizálandó tárgytípusok és elérhetőségük
a) A Kőszegi Városi Múzeum gyűjteményeiben található három dimenziós tárgyak, valamint fényképek, képeslapok, kisnyomtatványok (meghívók, plakátok, emléklapok, röplapok, oklevelek, gyászjelentések, szabályzatok, stb.), hangdokumentumok (főleg hangkazetták), kartográfiai dokumentumok (különböző térképek), okiratok, továbbá video dokumentumok,
b) A Kőszegi Városi Múzeum gyűjteményein kívüli, azonnal digitalizálandó tárgyak, dokumentumok stb. amelyek eredetijét a tulajdonosa meg kívánja őrizni.
A helyi anyag digitalizálásának fontossági sorrendje
A digitalizálás során az alapvető fontossági sorrend:
1., a legveszélyeztetettebb,
2., a legnagyobb érdeklődésre számot tartó,
3., a legkutatottabb,
4., a legértékesebb
Az aktuális digitalizálási tervezésénél figyelembe veendő további tényezők:
1., A gyűjtemény mennyisége, állapota, előkészítettsége.
2., A feladatra aktuálisan beosztható munkatárs felkészültsége.
3., A infrastruktúra megléte, aktuális állapota.
A digitalizálás kimeneteként létrejövő dokumentumok leírása, meghatározása
Műtárgy
Lehetőség szerinti legnagyobb, minimum 16Megapixeles, 14 bites fotó, nyerskép (NEF) formátumban tárolandó. Ebből kell kialakítani egy hétköznapi használatra alkalmas alacsonyabb felbontású (javaslat legalább 200dpi) JPG-formátumot
Szöveg
A szöveg kimenete: kétrétegű PDF-fájl, amely megőrzi az eredeti dokumentum képét is, illetve felismeri a szöveget. (A kézzel írt dokumentumokat egyrétegű PDF-ben szkenneljük.)
Kép
A fényképek, képeslapok, aprónyomtatványok esetében 24 bites, minimum 600 dpi felbontású, tömörítetlen TIFF-képformátumban tárolandó az eredeti dokumentum archív-állományát vagy mesterfájlját.
Ebből kell kialakítani egy hétköznapi használatra alkalmas alacsonyabb felbontású (javaslat legalább 200dpi) JPG-formátumot.
Mozgókép-, video dokumentum
A VHS-videokazetták digitalizálása során keletkező állományok. A digitalizálás tárolási kimenete H.264 formátum.
Hangdokumentum
Viszonylag kevés, de helytörténeti szempontból rendkívül értékes dokumentumokról van szó, melyeket hangszalagokon rögzítettek. Tárolása veszteségmentes FLAC formátumban. Ebből kell kialakítani egy hétköznapi használatra alkalmas MP3 formátumot.
A digitalizálás céljai
A digitalizálás célja a minél több és minél pontosabb digitális tartalom előállítása egy tárgyról, képről, papír alapú dokumentumról, analóg hang- és képfelvételről. A digitális információ előállítása során törekedni kell a költséghatékony módszerekre, az adatbázisba szervezhetőségre, a közzétételi megfelelhetőségre. Figyelembe kell venni a jelenleg elterjedt információs szabványokat, digitalizálási eljárásokat. Ezek alapján az előállított információk jpg, bmp, doc, docx, pdf, xls, mp3, wav, mpg, mp4, html, pps típusúak. Az alkalmazott eljárások során szükséges eszközök: scannerek, digitális kamerák, számítógépek, melyekkel a múzeum részben vagy már teljes egészében rendelkezik.
• A digitalizálási stratégia keretében szükséges egyfelől a korábbi, analóg adatok - történeti értékű feljegyzések, grafikák, képek és más gyűjteményi egységek - digitalizálásának megoldása, a háromdimenziós tárgyak kétdimenziós reprodukálása, valamint mindezeknek esetében a széles körű hozzáférés lehetővé tétele, ezáltal a meglévő tudás hosszú távú megőrzésének biztosítása.
• Másfelől legalább ennyire lényeges a metaadatok segítségével adatbázisok kialakítása, azaz a hagyományos hordozókról a digitálisra áttérés a nyilvántartások esetében. Lényegesnek tartjuk az adatbázisok mielőbbi auditálását, valamint a széles körű online hozzáférés biztosítását. Hosszabb távon célunk az adatbázisok csatlakoztatása az Europeana rendszerhez. Végső cél a teljes nyilvántartás digitális feldolgozása és közzététele.
• Harmadrészt a Kőszegi Városi Múzeumban őrzött kulturális örökség széles körű társadalmi hasznosulása érdekében lényeges a kiállítások digitális támogatása, illetve a virtuális kiállítások létrehozása.
• A múzeum digitalizálási stratégiájában másodlagos szempontként még figyelembe vesszük az állományvédelemben betöltött szerepét. Itt elsősorban a jövő muzeológus generációit segíthetjük azzal, ha például a restaurálás jelenlegi módszereit metaadatként megőrizzük a tárgy további állagvédelmének előmozdítása érdekében. Másodlagos szempontunk, de nem lényegtelen, hogy az állandó helyhiánnyal küszködő intézmény helyet spórolhat meg a digitalizálás révén. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont az adatok és dokumentumok cseréje. E tekintetben feltétlenül figyelembe kívánjuk venni az adatbázisok átjárhatóságát, kiemelten kezeljük a szakmai konszenzus kérdését.
A digitalizálás helyzete
A Kőszegi Városi Múzeumban a digitális adatgyűjtés igen későn kezdődött meg. Ez azonban jelenleg némi előnyt is jelent, hiszen a technológia–technikai fejlődés nem tette, használhatatlanná a digitalizált egységeket.
2016–ban megvásároltuk és folyamatosan bővítjük a HunTéka múzeumi nyilvántartó rendszert, mely lehetővé teszi a digitalizált tartalmak tárolását, elérhetőségét. A HunTéka rendszer az auditálást követően lehetővé teszi majd a hagyományos nyilvántartási formák elhagyását.
A digitalizálás stratégiájának sarokpontjai
• Kiemelendő a korábbi információk nagy léptékű digitális feldolgozása. Ennek alapját a hagyományos hordozókon készített leltárkönyvek és adattári feljegyzések jelentik. Ehhez rendeljük hozzá a tárgyak illusztrációs anyagát, amennyiben volt ilyen, illetve ellátjuk friss felvételekkel. Ezt az alapot az egyes gyűjteményeknek megfelelő adatok egészítik ki. Az adott műtárgyról a legteljesebb információmennyiséget szükséges összegyűjteni. Az adatok rendezését, szelektálását, előkészítését az adatbázisba történő felvételhez a gyűjtemények kezelői, illetve a szakmuzeológusok irányítják.
• Az újonnan bekerülő digitális adatok rendszerezését és előkészítését az adatbázisba történő felvételhez a felelős szakmuzeológusok irányítják.
• Külsős, alkalmanként megbízott informatikus felel a digitalizálási folyamatokhoz szükséges eszközök és szoftverek, valamint a folyamatot végző dolgozók műszaki, informatikai támogatásáért.
• Az adatbázisokban a jogosultságok megfelelő karbantartásáért a szakalkalmazottak, az adatbevitel megfelelő színvonaláért, fejlesztéséért a szakalkalmazottak és alkalmazottak felelnek. Feladatuk az adatbázis pontosságának időről-időre történő ellenőrzése, az adatbázisok online nyilvánossá tétele, az auditálás előkészítése és lefolytatása, a digitális leltárkönyvek nyomtatása az auditálási követően, az adatbázisok online nyilvánossá vagy korlátozottan nyilvánossá tételének kidolgozása.
• A múzeum valamennyi muzeológusának különös figyelmet kell fordítania az adatmegőrzésért. Kötelezően szem előtt kell tartani, hogy minden adatkorrekció esetén be kell jegyezni a módosítás dátumát és a korrigáló nevét úgy, ahogyan az a papír alapú nyilvántartásnál előírt volt.
• A digitális nyilvántartásokban külső kutatók számára is minél szélesebb használati jogot kell biztosítani.
• Az elektronikus rendszerben rögzített, online nyilvános vagy korlátozottan nyilvános adatbázisban közzétett tartalmakra szakalkalmazottak tesznek javaslatot a szellemi tulajdonjogok, a szerzői jogok figyelembevétele mellett. Javaslataikról a múzeumigazgató dönt.
• A Kőszegi Városi Múzeum hosszú távon az adatbázis nyilvánossá tételére épülő feldolgozásokat kívánja támogatni, mivel így az egyes örökségvédelmi elemekhez jóval szélesebb körű hozzáférést biztosíthatunk.
• A digitális fejlesztések során fontos szempont az európai együttműködéshez (Europeana) történő csatlakozás és a nemzetközi digitális tartalomszolgáltatás (Light Information Describing Objects) jövőbeli lehetősége.
• Magyarország Digitális Startup Stratégiájánk (1858/2016. (XII. 27.) Kormányhatározat) Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájára vonatkozó célkitűzéseihez csatlakozva a Kőszegi Városi Múzeum a digitális tananyagok fejlesztéséhez kíván hozzájárulni tematikus anyagok elkészítésével és azok közzétételével a múzeum honlapján (ezek közé tartozik a havonta megjelenő hónap műtárgya sorozat). Felelőse elsősorban a közművelődési szakalkalmazott.
• Ugyancsak az MDO-hoz csatlakozva a kiállítások informatikai támogatását elsősorban a meglévő adatbázisok alapján kell fejleszteni. A jövőbeni kiállítások esetében a megfelelő vizuális nyelv kialakítása, a játékosabb, látogatóbarát megjelenés kialakítása szükséges. Ennek felelősei a kiállítások kurátorai, valamint a közművelődési szakalkalmazott.
Kőszeg 2017. szeptember 6.
Révész József s.k.
igazgató
Kőszegi Városi Múzeum
