2007. Február 14., Szerda, 16:00 óra, Városháza 137. számú tanácskozóterme: Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság ülés

Lehetőségek
Mentés saját gépre:
Előterjesztés letöltése
Az eredeti dokumentumot - a gyorsabb letölthetőség érdekében - zip formátumba tömörítve tettük letölthetővé.
A zip formátumú állományok megnyitásához használja a WinZip programot, amit közvetlenül letölthet innen.
Off-line olvasás:
Előterjesztés nyomtatása
Kapcsolódó anyagok
Az ülés beharangozója:
Meghívó olvasása
Miről volt szó az ülésen:
Előterjesztések olvasása
1. - A tűzoltóság elhelyezése és jövője
2. - Helyi értékvédelmi rendelet
3. - A város vagyongazdálkodási koncepciójának kialakítása
4.a - A Kőszegi Városüzemeltető Kht-val kötött megállapodás felülvizsgálata
4.b - A Kőszegi Városüzemeltető Kht-nál készült vizsgálatról jelentés
5. - A Csónakázó tó haszonbérleti szerződése és a zsilipkezelés megoldása
6. - A pártok és más szervezetek helyiséghasználata
7. - A volt kórház területének hasznosítása
8. - Horváth Árpád (Rákóczi F. 91.) lakáscsere kérelme
9. - A Borsmonostori utcában jelzőtábla kihelyezése
10. - Várkör 39. alatti nyilvános WC határozatának visszavonása
11. - A Jurisics tér 7. alatti épület hasznosítása
12. - A volt posztógyár értékesítése
1. napirendi pont:
A tűzoltóság elhelyezése és jövője

Tisztelt Polgármester úr !
Tisztelt Jegyző úr !
Tisztelt Képviselő-testület !


A múlt:
Kőszegen - Magyarország egyetlen városaként - a harangok tizenegy órakor is megszólalnak. Mint köztudott az 1532. évi török ostrom emlékét idézik fel a harangok. Az már a Kőszegi polgárság nagy része előtt is ismeretlen, hogy a tizenegy órás harangszó 1778-óta nem csak a török ostrom emlékének, hanem Szent Flóriánnak - a tüzes mesterségek védőszentjének, - valamint egy a várost majdnem teljesen elpusztító hatalmas tűzvész emlékének a tiszteletére is szól, az akkori városi magisztrátus megfontolt határozata alapján.
1867 évi kiegyezést követően gr. Széchenyi Ödön által elindított országos mozgalom hatására a Kőszegi szenátorok 1868. augusztus 23.-án megalapították a Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Az akkor alapított egyesület alapszabályában kitűzött cél az eltelt 139 év alatt sem vesztett semmit fő értelméből, azaz "szervezett segélyezés kitört tűzvész alkalmával."
Az egyesület azóta folyamatosan és töretlenül működik. Tevékenysége során nem csak a város mindenkori tűzvédelmét látta el, de tevékenyen kivette a részét a Magyar Országos Tűzoltó szövetség, a dunántúli tűzoltó egyletek kerületi szövetsége keretében is, sőt a város környéki települések önálló önkéntes egyleteinek születésénél is szeretettel és gondossággal bábáskodott. A Kőszegi egyesület alapította meg, például még 1871-ben - a sajnos azóta már az ország területéből elcsatolt - Pinkafői Önkéntes Tűzoltó Egyesületet is, akikkel a kapcsolat, alapításuk óta töretlenül fennáll.
A korai időktől kezdődően napjainkig az egyesület létszáma 25 és 90 fő között változott. A létszám mindig szoros kapcsolatban állt a tűzoltók helyi elismerésével. Voltak olyan időszakok a város életében, amikor az önkéntes tűzoltóság csak megtűrt és szükséges rossz volt. Szerencsére az egyesület mindenkori tagjai és vezetése ezeket az időszakokat nagyon sok lemondás, és türelem vállalásával átvészelték, és most büszkén viselheti Egyesületünk az ország "legrégibb" Önkéntes Tűzoltó Egyesülete megtisztelő címét.
Természetesen az egyesület napjainkra korszerű - a jelenkor követelményeinek, és szükségleteinek is megfelelő - eszközállománnyal, és egyéni védőeszközökkel, technikával rendelkezik, melyekkel a ma is az önkéntes lemondást, tanulást, és leginkább munkát vállaló tagjaink biztonságosan és eredményesen vehetik fel a harcot a mindig fenyegető "vörös kakas" ellen.
Tűzoltóságunk, mind létszámában mind felszereltségében egyenlő szinten áll a "hivatásos" állami szervezetben tevékenykedő tűzoltóságokkal. Tagjaink rendelkeznek a legmodernebb egyéni védőeszközökkel, technikai beavatkozó eszközökkel, gépekkel, műszerekkel.
A testületi ülés témakörében a Kőszegi Önkéntes Tűzoltóság jövője és elhelyezése a napirendi pont. Kérem, engedjék meg, hogy ezt a kiírástól eltérően fordítottan válaszoljam meg.
Először szeretnék foglalkozni a Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület - továbbiakban a megnevezése ÖTE - jelenével, majd a jövőjével, és végül az elhelyezésével.


A Jelen :
Ismerve a T. testület által több alkalommal is megtárgyalt, a Kőszeg városfejlesztési terveivel kapcsolatos elképzeléseket, nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy a város vezetése rövid időszakon belül nem tervezi a város igazgatási területein veszélyes ipari létesítmények, vagy egyedi nagy ipari létesítmények letelepítését.
Amennyiben a fenti feltételezés valóságos, abban az esetben a jelenleg rendelkezésre álló tűz és katasztrófavédelmi rendszer a szükséges védelmi szintet hosszú távon és megbízhatóan biztosítani tudja. A jelenleg rendelkezésre álló rendszer a város és városkörnyék tűz és katasztrófavédelmét optimálisan el tudja látni.
Nem mindenki előtt ismert a Kőszegen a mai jogi helyzet miatt működő tűzoltóság hármas összetételű szerkezete, ezért néhány szóban ismertetni szeretném azt:
Kőszegen a következő tűzoltósági szervezetek működnek:
a. Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság (Önkormányzat intézménye)
Létszáma 2 fő hivatásos és 1 fő közalkalmazotti létszám.
Feladata a város és városkörnyék vonzásterén belül a tűzvédelemmel és tűzoltással kapcsolatos hatósági munkák elvégzése (szakhatósági engedélyek kiadása, tűzvizsgálat, KET feladatok elvégzése). Finanszírozása állami költségvetésből történik.
b. Kőszegi Önkéntes Tűzoltóság (Kőszeg városa, 14 környező önkormányzat és az Egyesület által alapított köztestület)
Létszáma: 5 fő főállású tűzoltó
35 fő önkéntes tűzoltást, műszaki mentést végző fő
Feladata: a város és városkörnyék mentő tűzvédelme, Kőszeg város és a vonzásköréhez tartozó 14 településén, és melynek kötelező tartalmú tűz és katasztrófavédelmi feladata van Kőszeg városának, melyért megszabott állami támogatást kap. A tűz és katasztrófavédelmi feladatok ellátását önkéntes tagság végzi, míg az 5 fő főállású személy a folyamatos ügyeleti szolgálatot és a technikai berendezések műszaki szinten tartását végzi el.
c. Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület (ÖTE)
Létszáma : 90 fő önkéntes tűzoltó tag.
Feladata: az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Tűzoltó Egyesület (köztestület ) önkéntes tagutánpótlását biztosítani főleg a fiatalok bevonásával és nevelésével.
Fenntartani a 139 éves ÖTE bel,- és külföldi kapcsolatait, és lehetősége szerint azokat tovább fejleszteni. Ápolni a haladó tűzoltó hagyományokat.
A Kőszegi ÖTE - nem nagy nyilvánosságot látott - legfontosabb feladata azonban, hogy a köztestület által használt, illetve az ÖTE részére a különböző pályázatokon elnyert vagy beszerzett eszközök, berendezések és anyagok tulajdonlása és megőrzése.
Ennek indoka, hogy amíg 1993-ban a Kőszegi ÖTE mintegy 20-25 millió Ft értékű berendezés, gép és eszközállománnyal bírt, ez napjainkra már több százmillió forintértékre növekedett a különböző pályázatok útján.
Mivel az eszközök, berendezések használója a köztestület, egy nem várt állami jogszabályváltozás esetén a köztestületek részére beszerzett vagyon a köztestületek állami feloszlatása esetén felosztásra kerülne az alapító tagok között (a 14 település között). Ebben az esetben a jelenleg birtokolt eszközállomány egy része elveszne, azaz a várost a tűzvédelmi biztonság csökkenésén kívül jelentős anyagi kár is érhetné.
A környező alapító tagok irányába tűzvédelmük erősítésére egy új ma még kevés helyen elterjedt, de német testvérvárosunkban már kiépített rendszert szeretnénk megvalósítani. Ez a rendszer követné a kistérség és térségünk valamikori vonzáskörzetét, az általunk kiépített rendszert ma Magyarországon a tűz és katasztrófavédelem irányítói követendő példaként állítanak a más területeken működő köztestületek és Önkéntes Tűzoltó Egyesületek elé. Ez az úgynevezett őrsi felépítés.
A jövőkép :
a. Személyi és szervezeti
A tűzoltóságunk tudatosan építi ki a fentiekben leírt "őrsi" rendszert. Ennek lényege, hogy a környező 14 településen kötelezően ellátandó tűzvédelem első vonala magán a veszély helyén, a településen épüljön ki. Azokon a településeken, ahol jól működő Önkéntes Tűzoltó Egyesületek vannak, ( Peresznye, Cák, Bozsok, stb. ) ott a tagokat a Kőszegi Köztestületbe integráljuk, és az ÖTE segítségével folyamatosan továbbképezzük, ellátjuk a részükre szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, riasztókkal, és egy esetleges riasztás esetén a Kőszegi ügyeleti központ először a helyi önkéntes tűzoltó egyesületeket riasztja. A helyi erőket vonja be a helyi védelemi feladatok elhárításába. Ezen erők működtetésével nem csak a helyi erők de a sok kis jól működő erővel a térség védelme is erősödik, mert ezek az erők egy nagyobb eseménynél gyorsan és hatékonyan összevonhatóak.
A korai beavatkozás - a tapasztalatok szerint - a legtöbb esetben sokmilliós értékek megmentését jelenti, és az esetek (az európai adat) 90 %-nál elegendő a teljes esemény felszámolására.
Természetesen a fő erő a kőszegi tűzoltóság minden esetben azonnal riasztásra kerül, és szükség esetén a rendelkezésére álló erőkkel beavatkozik.
Fentiek érdekében a Kőszegi Tűzoltóság az "őrsöknek" a saját - régebbi, de műszakilag és szakmailag megfelelő és biztonságos - eszközállományából biztosít eszközöket, melyeket a helyi tűzoltók tartanak fenn.
Az így felépített rendszer jól működik, hatékonysági szintje azonos a hivatásos tűzoltóság által felügyelt területek tűzbiztonsági szintjével, de költségigénye nagyságrendekkel kisebb azon területek tűzoltóságainál.
Itt kívánjuk megjegyezni, hogy minden erővel tudatosítani kellene az országos vezetés és a lakosság, a védett polgárok felé, hogy az önkéntes tűzoltósági munka nem azonos az ingyenes tűzoltói munkával.

Egyrészt igen jó gyakorlatnak tartjuk, hogy Kőszeg Város Önkormányzatának mindenkori segítségével - bár munkabért soha nem adunk - tagjaink mégis anyagi és erkölcsi elismerést kapnak az Önkormányzattól. Ez elsősorban az Önkormányzat által adott különböző kedvezmények adásában nyilvánult meg. (Pl. nem kell helyi adót fizetniük, szintén erkölcsi és anyagi elismerésként lehetne mentesíteni tagjainkat például a tervezett ingatlanadó befizetés alól, stb.)
Ennek a segítségnek a tudatosítása a helyi polgárság felé véleményünk szerint még mindig nem kapott kellő mértékű országos publikációt.
b. technikai fejlesztések
A tűzoltó testület vezetése minden időben tudatosan - és néha az anyagi lehetőségeit is meghaladó módon - törekedett arra, hogy a bevetésre kerülő tagjainak személyi, műszaki, és biztonsági körülményei a kor mindenkori színvonalának legmagasabb szintjén teljesüljenek.
Mindenkor tudatában kell lenni annak a szorító ténynek, hogy tűzoltóink a bevetéseken önként vállalva végezik az életveszélyes feladatukat, soha nem tudják hova vonulnak ki, és milyen veszélynek teszik ki magukat. Mindezek ellenére a családjukban hazavárják őket, és erkölcsi kötelességünk a munkát végző tagjainkat a családjuknak a bevetések után egészségesen visszaadni.
Egy tűzoltó személyi felszerelése - a kor színvonalán - milliós értékeket jelent. A fokozott védelem ellenére is történhetnek tragédiák, de célunk, hogy azok ne a hiányos vagy nem kellően biztonságos felszerelésre, kiképzésre, vagy eszközhiányra legyenek visszavezethetők. Ezt egy vezetés, vagy vezető testület sem vállalhatja fel.
Ezért történt a tűzoltóság részéről az elmúlt időszaki fejlesztések sora, a 20 millió forintot meghaladó hitelfelvétel felvállalása, a sokszor a környező ipari üzemektől "kikunyerált" pályázati önerők beszerzése, mert így mondhatjuk csak el, hogy a munkát végző tagjaink eszköz és személyi védőfelszerelése a XXI. századnak megfelel. Ezért van a birtokunkban egy 100 millió forintot érő tűzoltófecskendő kocsi, és sok olyan felszerelés, ami csak a jól "pénzelt" hivatásos tűzoltóságoknál található.

Az elhelyezés :
A tűzoltóság jelen elhelyezése elérte a lehetőségeinek határát. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy bizonyos esetekben már méltatlan ehhez a nagy múltú, a városnak sok elismerést szerzett egyesületéhez.
A személyi elhelyezés hiányosságai nem csak kényelmetlenek, de a mai korban már sajnos néha életveszélyesek lehetnek.
Gondolunk itt arra, hogy a bevetések előtti és utáni átöltözés egy fűtetlen garázstérben történik, ahol a minimális tisztálkodásra sincs, vagy csak nagyon kis mértékben van lehetőség.
A napjainkban már nem csak tűzoltás (korom, füst, stb.) van, hanem egyre gyakoribbak a vegyi és biológiai fertőzés lehetőségei is, melyeket esetenként "fürdetlenül" hazatérve, otthon a családban is okozhatnak fertőzést, katasztrófát.
Ugyancsak beszűkült a technikai felszerelés elhelyezése. Itt nem csak arra gondolok, hogy az új motorfecskendőt csak a garázskapu átépítésével, és a terepszint süllyesztésével lehetett megoldani, hanem arra is, hogy a további szakfelszerelés elhelyezésére már egyszerűen nincs elegendő lehetőség.
Az az eszköz pedig, ami "kinn áll a szabadban", vagy sok száz méter, vagy utca távolságban távoli garázsban van elhelyezve egy max. 8 perces riasztási normaidő esetén semmit nem ér. Márpedig ha a riasztási normaidőt nem lehet tartani, a szakfelügyelet megvonja a köztestület hatáskörét.
Arról már nem is beszélünk, hogy a berendezéseink fenntartása, javítása szintén nem megoldható csillag(nap)fényű szerelőműhelyben. (szabadban)
Szintén problémás egy szombat délelőtti piaci napon egy riasztásra kivonuló szer "átverekedése" a piac környéki forgalomban. Elő is fordult már szándékolatlan károkozás, de nem kizárt egy személyi sérülés lehetősége sem!
Már 1998 előtt felmerült a város vezetésének a lakótelep V.-ös ütem kialakításával egy időben a tartalék terület kijelölése, a volt Gábor Áron utcai bútorraktár helyett, de az mostanra már elvesztette időszerűségét.
Ugyancsak felmerültek más területek is (Pl. a városgazdálkodási telephely), de ez egy önkéntes egyesület esetében szóba sem jöhet, mivel annak riasztás esetén történő elérése még dupla normaidőn belül sem lehetséges. A laktanyát az otthon tartózkodó önkénteseknek úgy kell elérniük, hogy a jelzés vételétől a fecskendő nappal 8 perc éjjel 10 percen belül kivonuljon.
1998 után új koncepcióként a Táncsics M. utca végén található un. Both gyár területe jött szóba.
Maga a tervezett terület ideális egy tűzoltó laktanya létesítéséhez, mivel jól megközelíthető, kellően izolált, elég hely áll rendelkezésre a technika elhelyezésére, a városközpontban van, de mégsem egy exponált helyen, innen kivonuló eszközeink jól és gyorsan elérhetik a város bármely pontját, ugyanakkor egy vidéki riasztás esetén a Kórház utcán keresztül hamar kijutnak a várost elkerülő főútra, ami szintén igen előnyös.
Kuntner Ferenc építészmérnök úr 2001. év végére költségigény nélkül elkészítette az új laktanya és kapcsolódó létesítményeinek tanulmányterveit, majd ezt követően a létesítmény kiviteli terveit, ezt követően 2005. év elejére szerállások engedélyezett építési terveit.
Az új laktanya szerállásának építése elkezdődött, majd 2005 végén testületi határozatra a jelenlegi állapotában felépülve áll. Jelenleg raktározás céljából azokat a szereket tartjuk benne, amit nem használunk, mert az "őrsökre" tervezünk kiadni, de még nem tudtuk azokat a feladatra felkészíteni.
Gyakorlatilag egyre sürgetőbb a tervezett új laktanya kialakítása. Természetesen érthető, hogy a jelen gazdasági helyzetben ez egy menetben nem készülhet el. Ugyanakkor mégis szükség lenne a laktanya folyamatos továbbépítésére.
Ezt a szorító gazdasági helyzetet kívánjuk úgy feloldani, hogy a jogi kérdések megoldását mindenképpen a Tisztelt Önkormányzatnak kell vállalni, a kiviteli (építési) munkákban pedig a tűzoltóság pályázatok útján és fizikailag is segíteni kíván. Mind saját erővel (tagjaink között több szakiparos van) mind pedig a környező ipari létesítmények további segítségével, melyet megszervezünk. Mind országos szintű pályázatok, mind a kistérségi pályázati lehetőségek igénybevételével.
Ugyancsak bevonhatók a környező települések tűzoltóinak és azok kapcsolatainak segítsége is. Erre sok jó példát láttunk a környező ausztriai települések tűzoltólaktanyáiban. (Pl. az elkészült laktanyák falán kialakított hálafalak, stb.) Az ottani építési munkában részt vett "segítségek" neve "örök időkre" megörökítésre került a tűzoltóság épületében, ahol a nyílt a napos alkalmak esetén a jelen lévő "civil" személyek részére mindig példát jelentett, illetve kitűnő reklámnak bizonyult.
A laktanya épületének folytatásánál több ütemet javasolnánk felállítani, az első a földszintes épületsorból a lakók áthelyezése után a szociális és öltöző blokk kialakítása, második a többszintes főépület lakóinak elhelyezését követően a tűzoltóság ügyleti és hivatali elhelyezésének kialakítása, a következő lépcső a belső és külső utcai területeken a terep rendezés és megfelelő utak kiépítése és utcai kapcsolatainak kialakítása. Majd a Malomárok tereprendezése és a főépület tűzoltóság működését kiegészítő helyiségeinek kialakítása.
Kérjük, tehát a Tisztelt Testületet, hogy a tűzoltóság támogatását a jövőben is a már eddigi szinten (vagy ha van rá mód jobban) szíveskedjenek támogatni, és a laktanya kiépítése ügyében a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjenek.
Javasoljuk, hogy amennyiben ennek a célnak a T. Testület "zöld" utat adna, és a nevezett célokkal a T. Testület is egyet értene, akkor egy közös "ad hoc" bizottság felállítását kezdeményezze, melynek önkéntes tagjai és szakemberei között az Önkormányzat és a Testület tagjain kívül a tűzoltóság tagjai is részt vehessenek, hogy a laktanya fejlesztés további lépéseinek megtételekor, már a közös gondolkodás mellett a tűzoltás sajátos, speciális szakmai irányítása, illetve javaslatai is megjelenhessenek.

A tűzoltóságunk ez úton is szeretné kifejezni a Tisztelt Önkormányzat felé a gondoskodása irányában a nagyrabecsülését, hogy szervezeteinket költségvetésében súlyának megfelelően tervezi és ismeri el a szervezetben tevékenykedők munkáját.
Az eddigi költségvetési tervezésben az önkormányzat azonos költségvetési helyen tervezte a Kőszegi Önkéntes Tűzoltóságot, mint alapított köztestületet az Egyesülési törvény által alapítható civil szervezetekkel.

Javasoljuk ezért, hogy a Kőszegi Önkéntes Tűzoltóság támogatását, mivel a Tűzvédelmi törvény a 1996. évi XXXI. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról I. fejezet
2. § (2) A tűzoltás és a műszaki mentés azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek.
Jogszabály értelmében a testület a Kőszegi Önkéntes Tűzoltóság támogatását ne a civil szervezetek fejezetében tervezze és támogassa!


Kőszeg, 2007. február 2.


............................. ..........................................................
parancsnok elnök