| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. Április 25., Csütörtök, 09:00
185/2009. (VIII. 27.) képviselő-testületi határozat
|
Határozat letöltése
Határozat nyomtatása
H A T Á R O Z A T
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ETHOFER Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. részére mezőőri járulék kivetése tárgyú, Kőszeg Város Polgármestere, mint elsőfokú hatóság által hozott 9563-1/2009. számú határozatot
helyben hagyja.
E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
I N D O K O L Á S
Kőszeg Város Polgármestere 9563-1/2009. számú, 2009. július 13-án kelt határozatában az ETHOFER Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. 9484 Pereszteg, Ady E. u. 2. (a továbbiakban: Kft.) a Kőszeg város közigazgatási területén lévő földterületei után 29.375,- Ft mezőőri járulékot állapított meg, és az összeg 15 napon belül történő megfizetését rendelte el.
A Kft. képviseletében Dr. Benke László ügyvéd a határozat ellen a törvényes határidőben fellebbezést nyújtott be, melyben előadta, hogy a Kft. használatában lévő kőszegi 081/5 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában nem hajlandó megfizetni a mezőőri járulékot, mivel szerinte a rendelet hiányos, pontatlan és tartalmilag jogsértő, többek között azért, mert ugyanazon testület bírálja el a határozat elleni fellebbezést, mint amelyik a határozatot hozta.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. tv. (Ötv.) 11.§ (2) bekezdése alapján a polgármester önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. tv. (Ket.) 107.§ (1) bekezdésének értelmében az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
A fellebbezésben továbbá az alábbiakat fogalmazta meg: "A járulékfizetésre kötelezett állampolgárnak alapvető alkotmányos joga megtudni, a járulékfizetéssel kapcsolatos ellenszolgáltatások pontos mibenlétét. Pl. mennyi a mezőőr fizetése, ez a javadalmazás évente a mezőgazdasági év végéig, azaz a termény betakarításáig tart-e, vagy egész éven át kapja a mezőőr a havi fizetését, tehát akkor is, amikor a mezőgazdasági év végével a betakarítás után a mezőőrnek tulajdonképpen nincs mit őriznie."
A fellebbezésben kifogásolta, hogy a határozat nem tartalmazza a mezei őrszolgálattal érintett összes terület mértékét, a díj összegét az érintett területeken. Szerinte a járulékfizetésre kötelezett állampolgárnak alapvető alkotmányos joga megtudni, a járulékfizetéssel kapcsolatos ellenszolgáltatások pontos mibenlétét. Szerinte a rendelet hiányos azért is, mert nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy az őrzés ellenére bekövetkezett lopási, vagy rongálási károkat ki fedezi, illetve ilyen esetre a szolgálat esetleges gondatlan mulasztásaira vagy egyéb káreseményre, a mezőőri szolgálat egészére az Önkormányzat kötött-e biztosítást.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. tv. 20.§ (1) bekezdése értelmében a mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. A 23.§ (1) bekezdése szerint a mezőőr a működési területén jogosult és köteles: az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani; azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni; a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni; a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.
Fentiekből következik, hogy a mezőőr feladata a "mezőgazdasági év" végével nem zárul le, így fizetést sem csak erre az időszakra kap. A mezőőr fizetése az 1992. évi LXIII. tv. alapján személyes adatnak minősül, annak nyilvánosságra hozatalát törvény nem rendelte el.
A lopási illetve rongálási károkért az a személy felelős, aki a szabálysértést, illetve bűncselekményt elkövette. A kártérítés megállapítására a szabálysértési eljárás keretében van lehetőség, illetve a kártérítési igény polgári jogi úton érvényesíthető. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a mezei őrszolgálatról szóló 37/2007. (XII. 22.) rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4.§-a, és 5.§ (2) bekezdése alapján a mezőőri járulékfizetési kötelezettség azt a személyt terheli, akinek használatában, ha ez ismeretlen, a tulajdonában a termőföld a tárgyév január 1. napján van.
A Képviselő-testület a megtámadott határozat és az eljárás megvizsgálása eredményeként megállapította, hogy a határozat törvényes és megalapozott, a mezőőri járulék megfizetésére az ETHOFER Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Földhasználó köteles.
Fentiek alapján az I. fokú határozatot a Képviselő-testület Ket. 105.§ (1) bekezdése alapján helybenhagyja.
Amennyiben a Rendelet véleménye szerint alkotmányellenes, úgy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. alapján van lehetőség annak utólagos vizsgálatára.
A határozat a már hivatkozott rendelkezéseken túl a Ket. 104-105.§-ában, az Ötv. 11.§ (1) és (3) bek-ben foglaltakon alapul.
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ETHOFER Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. részére mezőőri járulék kivetése tárgyú, Kőszeg Város Polgármestere, mint elsőfokú hatóság által hozott 9563-1/2009. számú határozatot
helyben hagyja.
E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
I N D O K O L Á S
Kőszeg Város Polgármestere 9563-1/2009. számú, 2009. július 13-án kelt határozatában az ETHOFER Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. 9484 Pereszteg, Ady E. u. 2. (a továbbiakban: Kft.) a Kőszeg város közigazgatási területén lévő földterületei után 29.375,- Ft mezőőri járulékot állapított meg, és az összeg 15 napon belül történő megfizetését rendelte el.
A Kft. képviseletében Dr. Benke László ügyvéd a határozat ellen a törvényes határidőben fellebbezést nyújtott be, melyben előadta, hogy a Kft. használatában lévő kőszegi 081/5 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában nem hajlandó megfizetni a mezőőri járulékot, mivel szerinte a rendelet hiányos, pontatlan és tartalmilag jogsértő, többek között azért, mert ugyanazon testület bírálja el a határozat elleni fellebbezést, mint amelyik a határozatot hozta.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. tv. (Ötv.) 11.§ (2) bekezdése alapján a polgármester önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. tv. (Ket.) 107.§ (1) bekezdésének értelmében az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
A fellebbezésben továbbá az alábbiakat fogalmazta meg: "A járulékfizetésre kötelezett állampolgárnak alapvető alkotmányos joga megtudni, a járulékfizetéssel kapcsolatos ellenszolgáltatások pontos mibenlétét. Pl. mennyi a mezőőr fizetése, ez a javadalmazás évente a mezőgazdasági év végéig, azaz a termény betakarításáig tart-e, vagy egész éven át kapja a mezőőr a havi fizetését, tehát akkor is, amikor a mezőgazdasági év végével a betakarítás után a mezőőrnek tulajdonképpen nincs mit őriznie."
A fellebbezésben kifogásolta, hogy a határozat nem tartalmazza a mezei őrszolgálattal érintett összes terület mértékét, a díj összegét az érintett területeken. Szerinte a járulékfizetésre kötelezett állampolgárnak alapvető alkotmányos joga megtudni, a járulékfizetéssel kapcsolatos ellenszolgáltatások pontos mibenlétét. Szerinte a rendelet hiányos azért is, mert nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy az őrzés ellenére bekövetkezett lopási, vagy rongálási károkat ki fedezi, illetve ilyen esetre a szolgálat esetleges gondatlan mulasztásaira vagy egyéb káreseményre, a mezőőri szolgálat egészére az Önkormányzat kötött-e biztosítást.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. tv. 20.§ (1) bekezdése értelmében a mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy. A 23.§ (1) bekezdése szerint a mezőőr a működési területén jogosult és köteles: az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani; azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni; a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni; a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.
Fentiekből következik, hogy a mezőőr feladata a "mezőgazdasági év" végével nem zárul le, így fizetést sem csak erre az időszakra kap. A mezőőr fizetése az 1992. évi LXIII. tv. alapján személyes adatnak minősül, annak nyilvánosságra hozatalát törvény nem rendelte el.
A lopási illetve rongálási károkért az a személy felelős, aki a szabálysértést, illetve bűncselekményt elkövette. A kártérítés megállapítására a szabálysértési eljárás keretében van lehetőség, illetve a kártérítési igény polgári jogi úton érvényesíthető. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a mezei őrszolgálatról szóló 37/2007. (XII. 22.) rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4.§-a, és 5.§ (2) bekezdése alapján a mezőőri járulékfizetési kötelezettség azt a személyt terheli, akinek használatában, ha ez ismeretlen, a tulajdonában a termőföld a tárgyév január 1. napján van.
A Képviselő-testület a megtámadott határozat és az eljárás megvizsgálása eredményeként megállapította, hogy a határozat törvényes és megalapozott, a mezőőri járulék megfizetésére az ETHOFER Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Földhasználó köteles.
Fentiek alapján az I. fokú határozatot a Képviselő-testület Ket. 105.§ (1) bekezdése alapján helybenhagyja.
Amennyiben a Rendelet véleménye szerint alkotmányellenes, úgy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. alapján van lehetőség annak utólagos vizsgálatára.
A határozat a már hivatkozott rendelkezéseken túl a Ket. 104-105.§-ában, az Ötv. 11.§ (1) és (3) bek-ben foglaltakon alapul.
