13/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról

Lehetőségek
Mentés saját gépre:
Rendelet letöltése
Az eredeti dokumentumot - a gyorsabb letölthetőség érdekében - zip formátumba tömörítve tettük letölthetővé.
A zip formátumú állományok megnyitásához használja a WinZip programot, amit közvetlenül letölthet innen.
Off-line olvasás:
Rendelet nyomtatása
[A 40/2007. (XII. 22.), a 39/2008. (XII. 22.) és a 36/2013. (XI. 29.), a 39/2014. (XI. 28.) és a 19/2018. (X. 26.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 34. §-ában kapott felhatalmazás alapján a lakbérek mértékéről és a lakbérkedvezmény megállapításáról az alábbiak szerint rendelkezik:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Kőszeg Város Önkormányzata közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonú bérlakásokra terjed ki, beleértve az önkormányzat költségvetési szerveihez (intézményeihez) tartozó szolgálati lakásokat is.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakásnak a Lakásrendeletben foglalt nem lakás célú bérbe adásának esetére.

II. fejezet

A lakbérfizetési kötelezettség

2. §

(1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni.
(2) A lakbérfizetési kötelezettség attól az időponttól keletkezik, amikor a 3Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: bérbeadó) a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően átadta a bérlőnek és a lakásnak a bérbeadó részére – a Lakásrendelet 15. §-ának megfelelően – történő visszaadásáig tart.
(3) A bérlő a lakbért a lakásbérleti szerződében meghatározott időben és módon köteles rendszeresen, egy összegben megfizetni.




A lakbérmentesség

3. §

A lakbért a bérlő kérelmére el kell engedni, ha:
a) a lakás vagy egyes helyiségei a bérbeadó kötelezettségeinek elmulasztása miatt 30 napot meghaladóan rendeltetésszerűen nem használhatóak, vagy
b) a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, illetve jelentős mértékben korlátozza.

A lakás alapterületének megállapítása

4. §

(1) A lakás alapterületének megállapításakor figyelembe kell venni:
a) a lakás összes (lakó, főző, egészségügyi, közlekedő, tároló) helyiségei területének a vakolt falsíkok közötti, a padlószint felett 1 m magasságban mért teljes területének 1,9 m szabad belmagasságot elérő részét,
b) a loggia és a zárt (fedett) és oldalról átlátást gátló módon kialakított erkély területének a felét,
c) a beépített bútorok által elfoglalt területet.
(2) Nem számítható be a lakás alapterületébe:
a) a falsíkokon kívül eső terület (ajtónál, ablaknál lévő beugrások, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkék),
b) a falsíkokból kiugró, a 0,5 m²-nél nagyobb falpillérek által elfoglalt terület.

III. fejezet

A lakbér mértéke

5. §

(1) A fajlagos alaplakbéreket (Ft/m2) a lakás komfortokozatának megfelelően a képviselő-testület állapítja meg, melyeket az 3 1. melléklet tartalmaz.
(2) Az alaplakbér havi összege az 1 m2-re jutó bérleti díj és a lakás alapterületének szorzata.
(3) A fizetendő lakbér összegét a bérbeadó a lakás minőségi jellemzőinek, illetve a szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő szociális helyzetének figyelembevételével (lakbérkedvezmény) állapítja meg, illetve módosítja.
(4) Az alaplakbérek mértékére a bérbeadó a tárgyév október 1. napjáig tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület az október havi ülésén dönt.
(5) A bérbeadó az elfogadott új alaplakbérek alapján minden év november 15. napjáig köteles a bérlővel a minőségi jellemzők alapján korrigált lakbérét közölni. A lakbér közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a bérlőt a szociális lakbérkedvezmény igénybevételének lehetőségéről és annak módjáról. Az új, ténylegesen fizetendő lakbéreket január 1. napjától kell alkalmazni.

A lakás minőségi jellemzőinek figyelembe vétele

6. §

A lakbér összegét a bérbeadó a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakás minőségi jellemzőit tartalmazó szempontrendszer alapján állapítja meg, melynek során az alábbi minőségi engedményt kell alkalmaznia:

Pontszám szerinti besorolás Az engedmény mértéke
0-10 30 %
15-25 15 %


A lakbérkedvezmény jogosultsági feltételei, mértéke

7.§

(1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén lakbérkedvezményre jogosult az, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja és a vagyoni helyzet vizsgálata során a vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a ( 6 ) bekezdésben meghatározott értéket.
(2) A lakbérkedvezmény esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 Ft.
(3) Az elismert lakásnagyság:
a) ha a háztartásban egy személy lakik 40 m²
b) ha a háztartásban két személy lakik 55 m²
c) ha a háztartásban három személy lakik 65 m²
d) ha a háztartásban négy személy lakik 70 m²
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(4) A lakbérkedvezmény egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata,
de nem kevesebb, mint 2500 forint, legfeljebb azonban 5000 Ft. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
J – 0,5 NYM
TM = 0,3 – NYM X 0,15
ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(6) Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan-jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek,
a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének negyvenszeresét, vagy
b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét, meghaladja,azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(7) Nem jogosult lakbérkedvezményre az a bérlő, aki a lakásbérleményt nem lakás céljára használja, továbbá annak albérletbe adásából vagy más módon történő hasznosításából rendszeres jövedelme származik.

Eljárási szabályok

8.§

(1) A lakbérkedvezmény igénybevételére kérelmet a bérbeadónál lehet benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozójának:
a) jövedelem- és vagyonnyilatkozatát,
b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot (munkáltatói igazolás, nyugdíjszelvény, ..stb.).
(2) A lakbérkedvezményt egy évre kell megállapítani, mely a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg. A kérelem az év folyamán bármikor benyújtható.
(3) A kérelmek alapján a ténylegesen fizetendő lakbér mértékét a bérbeadó állapítja meg.
(4) A lakbérkedvezményben részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles a bérbeadót értesíteni.
(5) A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző 3 hónap, az egyéb jövedelmeknél pedig a megelőző egy év.
(6) A családi pótlék, a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, továbbá az öregségi nyugdíjminimumhoz kapcsolódó ellátások esetében az (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adott hónapra érvényes összeget kell figyelembe venni.
(7) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól nem közöl valós adatot, a jövedelmében, vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változásokat az előírt határidőben nem jelenti be, vagy a bérbeadót egyéb módon megtéveszti, köteles a jogosulatlanul igénybe vett lakbérkedvezményt egy összegben (a mindenkori, Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamattal együtt) visszafizetni.

IV. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések
9. §

A bérlő részére a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásért a külön jogszabályokban megállapított díjtételeket kell fizetni a lakbéren felül, amelyek fajtáit a lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell.

10. §

(1) Jelen rendelet a (2) és (3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel a kihirdetésének napján lép hatályba.
3(2) Hatályon kívül helyezve.
(3) A jelen rendelet felhatalmazza a bérbeadót arra, hogy a hatályba lépése előtt piaci alapon már megkötött szerződésekben foglalt lakbérmértékeket mindaddig alkalmazza, amíg azok a fenntartási költségekre és a nyereség tartalomra fedezetet nyújtanak.
(4) Hatályon kívül helyezve.

Kőszeg, 2006. április 18.


Kuntner Ferenc s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző





1. számú melléklet a 13/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez:

A fajlagos alaplakbérek mértéke


A B C D
1 Komfortfokozat Bérbeadás jellege
2 Szociális
Ft/m2 Költségelvű
Ft/m2 Piaci
Ft/m2
3 Összkomfortos: 550 680 1000
4 Komfortos I.
(gázkonvektoros fűtéssel) 430 600 900
5 Komfortos II.
(nem gázkonvektoros fűtéssel) 350 550 850
6 Félkomfortos 200 - -
7 Komfort nélküli 100 - -


2. számú melléklet a 13/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez:








Szempontok Pontszámok
10 5 0
1. Az épület műszaki állaga jó állagú közepes állagú rossz állagú
2. Az épületen belüli lakásszám 1-2 3-15 16-
3. A lakás állaga falak, padozatok
szárazak falak vagy padozatok nedvesek nedvesek, penészesek
külső nyílászárók
korszerű hőszigetelő képességűek hagyományos szerkezetű, kapcsolt vagy pallótokos jó állapotúak elöregedtek cserére, felújításra szorulnak