27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete Kőszeg Város településkép védelméről

Lehetőségek
Mentés saját gépre:
Rendelet letöltése
Az eredeti dokumentumot - a gyorsabb letölthetőség érdekében - zip formátumba tömörítve tettük letölthetővé.
A zip formátumú állományok megnyitásához használja a WinZip programot, amit közvetlenül letölthet innen.
Off-line olvasás:
Rendelet nyomtatása
Mi tartozik még a rendelethez:
Mellékletek olvasása
1 melléklet: a helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása.
2. melléklet: Kőszeg város egyedi helyi védelem alatt álló épületeinek jegyzéke.
3. melléklet: a településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása.
4. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek.
5. melléklet: KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ (formanyomtatvány)
6. melléklet: TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS (formanyomtatvány)
Kőszeg Város Önkormányzatának képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Kőszeg Város sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzussal történő védelme és alakítása érdekében meghatározza:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban: helyi védelem), a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályait,
b) a településképi szempontból meghatározó területeket,
c) a településképi követelményeket,
d) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményeket,
e) településkép-érvényesítési eszközöket,
f) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.

2. §

A helyi védelem célja:
a) a város településképe és történelme szempontjából meghatározó - a hatályos országos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett- építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása és bemutatása,
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség- tulajdonformára tekintet nélkül-, mint a nemzeti közös kulturális kincs közérdeken alapuló fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása,
c) tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. §

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) a település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése,
b) a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése,
c) az évszázadok során kialakult sajátosan sokszínű településkép megőrzése és továbbfejlesztése.

4. §

E rendelet alkalmazásában:
1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm.rendelet) meghatározott fogalom. Minden egyéb cégérszerűen kifüggesztett, de a cégér előírásaitól eltérő tartalommal rendelkező eszköz hirdető-berendezésnek minősül.
2. Cégtábla, cégfelirat és címtábla: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építmény homlokzatán, tetőzetén elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló önálló betűkből kialakított felirat.
3. Cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló, anyaghasználattól függetlenül.
4. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 m2, látható, papír- (vagy fólia) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 m2 látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 182,88 – 228,6 cm (72”-90”) képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
6. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és a CityBoard formátumú eszköz.
7. Kirakatportál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata.
8. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve olyan módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
9. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott fogalom.
10. Közterületi berendezés: az utcabútor és a közterületi bútor fogalmába nem tartozó a közterületen ideiglenesen elhelyezett berendezés, eszköz (különösen: építési kordon, konténer, szőnyeg, díszlet, jármű- vagy árubemutatás, földön vezetett kábel, növénytartó dézsa, kiállítási vagy reklámpulpitus, párakapu).
11. Közterületi bútor: az utcabútor kivételével a közterület használatát komfortosabbá tevő berendezés vagy eszköz (különösen: pad, hulladékgyűjtő, kerékpártároló, kandeláber, parkolást gátló oszlop, ivókút, telepített sporteszköz).
12. Megállító tábla: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11/F. § 3. a) pontja szerint a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot – különösen annak megközelítését – és más grafikai megjelenítést tartalmazó eszköz, berendezés.
13. Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve olyan módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
14. Totemoszlop: legfeljebb 6,0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely a vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére, nyitva-tartásáról történő tájékoztatására szolgál. A totemoszlop alaprajzi méretét teljes magasságában megtartja, vagy attól legfeljebb ± 10%-ban térhet el.
15. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

5. §

A helyi védelem feladata a különleges oltalmat igénylő, a város történeti múltját és építészeti kultúráját magában hordozó, a városban élők önbecsülését elősegítő építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes építmények, építmény együttesek, épített és természeti környezetek (a továbbiakban együtt: védett érték)
a) számbavétele, meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése,
e) károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése,
f) helyreállítása, újjáépítése.

6. §

(1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A védelemre a településrendezési terv értékvizsgálati munkarésze, vagy önálló értékvizsgálat és az értékleltár is tartalmazat javaslatot.
(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését,
b) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) utca, házszám, helyrajzi szám, vagy épület-, telek, valamint telekrész pontos helyének megjelölését,
d) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, rendeltetését, használatának módját és
e) a kezdeményezés indoklását, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását és a rendelkezésre álló, vonatkozó irodalom, fotó dokumentumok megjelölését.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek (2) bekezdés a)-c) pontján túl tartalmazni kell a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, és a jelenlegi állapotot bemutató fotókat, a károsodást igazoló felméréseket, szakvéleményeket.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről az előkészítés során érkezett vélemények kikérését követően, a főépítész szakmai véleménye figyelembevételével, a városfejlesztési feladatokat ellátó bizottság tesz javaslatot, és a képviselő-testület rendeletben dönt.
(5) A helyi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték
a) megsemmisül, vagy károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható vagy
b) országos védelem alá kerül, ez esetben az országos védelem hatályba lépésének napján a helyi védelem külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

7. §

(1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a közvetlen érintetteket írásban értesíteni kell.
(2) Az eljárás szempontjából közvetlen érintettnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett objektumok ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosait és
b) a kezdeményezőt vagy képviselőjét.
(3) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárással kapcsolatban a közvetlen érintettek az értesítéstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(4) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést az erről szóló döntést megelőzően 15 napra közszemlére kell tenni.
(5) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás szakmai előkészítését a főépítész – szükség esetén szakértők bevonásával – végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges. A főépítész az értékvizsgálat elkészítése során figyelembe veheti a tulajdonosok, használók, civil szervezetek védelemmel kapcsolatos véleményét.
(6) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell a közvetlen érintetteket és az illetékes ingatlanügyi hatóságot.

8. §

(1) A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre vonatkozóan:
a) a megnevezését, védelmi nyilvántartási számát,
b) a védelem fajtáját,
c) a telek helyrajzi számát, pontos címét,
d) az elhelyezkedést bemutató helyszínrajzot,
e) a védelem rövid indoklását,
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát,
g) tulajdonos, kezelő nevét, címét,
h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát, határozati számát) és
i) az értékvizsgálatot, fotódokumentációt.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

2. A helyi területi védelem meghatározása

9. §

(1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetére, beépítési módjára, a területen található zöldfelületi elemekre és a településkép jellegzetes elemeire terjed ki.
(2) A helyi területi védelem alá tartozó területek elnevezése, lehatárolása és térképi bemutatása az 1. mellékletben találhatóak.

3. A helyi egyedi védelem meghatározása

10. §

(1) A helyi egyedi védelem a település egyes építményeire, ezek részleteire terjed ki, amely építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó tömegképzéssel, homlokzati kialakítással és építészeti részletekkel rendelkeznek.
(2) A helyi egyedi védelem alá tartozó építészeti örökségeket a 2.melléklet tartalmazza.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. §

(1) A védett értékek fennmaradásának célja, feladata, a megőrzés módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat. Az épület, építmény használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(2) Az egyedi védelem alá vont érték állagának megóvásáról és karbantartásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell, állapotát időszakonként kötelesek felülvizsgáltatni.
(3) Helyi védelem alatt álló érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.
(4) A védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el. Életveszély esetén részleges bontás végezhető szakvélemény alapján. Feltételként megszabható az egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, az új épületbe való beépítésének kötelezettsége.
(5) A védett értéken kizárólag olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.

III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

12. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja, a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján kiemelten kezelendő területek meghatározása.
(2) Kőszeg város településképi szempontból meghatározó területei:
a) óvárosi karakter
b) történeti belvárosi karakter és
c) hegyvidéki karakter.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

13. §

(1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani.
(2) Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztésének módját.
(3) Beépítésre szánt területen – az iparterület és a kereskedelmi, szolgáltató területek kivételével – újépítés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
(4) Az közterület felőli kerítések esetében nem alkalmazható az épület építészeti karakterétől, anyaghasználatától, megjelenésétől elütő anyag és szín.
(5) Új építés esetén minden esetben vizsgálni kell a látványvédelmet a kilátóhelyek felől és a várból.
(6) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések, térbútorok, valamint a reklámhordozók kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához, mellettük lévő épületek jellegéhez.

6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi és egyedi építészeti követelmények

14. §

(1) Az óvárosi karaktert a területen álló nagyszámú, országosan védett műemlék épület határozza meg. A felújítás és foghíjbeépítés a műemléki szempontokat figyelembe véve kell, hogy történjen.
(2) Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet. Cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.
(3) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani, jellemzően zárt falazott kerítésként.
(4) Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei:
a) anyaghasználat: a helyreállítások során elsősorban a művészettörténeti kutatáson alapuló hagyományos anyagokat (kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni,
b) tömegformálás:
ba) megengedett legnagyobb szélesség: kialakult,
bb) tetőzet kialakítása: magas tető, égetett agyagcseréppel, terméspalával, fazsindellyel fedve,
c) homlokzatalakítás: csak épületdiagnosztika és falkutatás eredményeinek tükrében történhet.

15. §

(1) A történeti belvárosi karakter megőrzése érdekében ezeken a területeken a homlokzatképzés, során elsősorban a történeti szerkezeteket kell alkalmazni.
(2) Meglévő épület felújítása a védettségnek megfelelően őrizze meg az épület védendő adottságait. Bővítés csak úgy alakítható ki, ha az utcaképet nem torzítja, kisebb, vagy egyenlő méretű a meglévő épülettel.
(3) Zártsorú beépítési mód esetében foghíjtelek új beépítése során törekedni kell a szomszédos épületek tetőhajlásszögének megtartására, a meglévő tűzfalak takarására.
(4) A közterületek burkolt és nem burkolt felületeinek arányát úgy kell meghatározni, hogy azok használhatósága - beépítés okozta gépjármű-terhelés fokozódása ellenére –biztosított legyen.
(5) A közterületek anyaghasználatát úgy kell meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.
(6) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és az utcaképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni.
(7) Cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
(8) Cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
(9) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 1,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.
(10) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
(11) A történeti belvárosi karakter egyedi építészeti követelményei:
a) anyaghasználat: Foghíjbeépítés és felújítás esetén kerülni kell a modern anyagok markáns megjelenítését, elsősorban a hagyományos építőanyagok preferáltak.
b) tömegformálás:
ba) megengedett legnagyobb szélesség (kialakult),
bb) tetőzet kialakítás: magas tető,
c) homlokzatalakítás: a nyílászáró szerkezetek, homlokzatfestékek, tetőfedő anyagok igazodjanak a hagyományos építési stílushoz, technológiához.

16. §

(1) Hegyvidéki karakter területi építészeti követelményei:
a) új építésű kerítés nem lehet tömör kialakítású, csak élő sövénnyel tehető zárttá, tömör lábazat magassága maximum 50 cm lehet,
b) lejtős terepen a földkivágás egyensúlyát be kell tartani.
(2) Hegyvidéki karakter egyedi építészeti követelményei:
a) új építés és épület-felújítás esetén falfelületek felületképzésére erős, sötét, élénk, vakító, kontrasztos színű anyag nem alkalmazható,
b) új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható,
c) az épület terepcsatlakozása illeszkedjék a terepadottságokhoz.

7. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozóépítészeti követelmények

17. §

(1) Helyileg védett területen az utcaképi illeszkedést a szomszédos épületek és a csatlakozó közterületek épületei magasságának, tömegének, anyaghasználatának, homlokzati kialakításának és színezésének figyelembe vételével kell biztosítani.
(2) A védett épületen a kor kívánta technológia berendezései építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára telepíthetőek.
(3) A helyi védelemben részesülő területen:
a) vezeték nélküli szolgáltatás antennatartó szerkezetei újonnan nem helyezhetők el,
b) kizárólag földalatti vezetésű közművezetékek létesíthetők,
c) új közműberendezések, műtárgyak anyaghasználatának igazodnia kell a helyszín sajátosságaihoz, továbbá a védett érték zavartalanérvényesülésének biztosítása érdekében meg kell teremteni az igényes, minőségi anyaghasználat és a védett érték összhangját.
(4) Redőnytok csak nem látszó módon létesíthető.
(5) Tetőtér utólagos beépítése esetén síkban fekvő tetőablak vagy az alatta lévő építményszint nyílászáróival összehangolt tetőfelépítmény helyezhető el.

18. §

(1) Egyedi védelem alatt álló épületen védettség alapját jelentő érték külső megjelenését úgy kell megvalósítani, hogy
a az eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét és
b) a homlokzat meghatározó elemeit, (például: bádogos, lakatos szerkezetek, vakolat díszek, tetőforma) eredeti formáját
megőrizze.
(2) Ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.

8. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

19. §

(1) A településképet meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(2) A 4.mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(3) Épülettől független, önálló antennatartó szerkezet lakó-, vegyes, oktatási, egészségügyi területen, illetve attól 300 m távolságon belül nem helyezhető el.
(4) Védett területen lévő közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.

9. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

20. §

(1) Kőszeg közigazgatási területén közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak a tulajdonos hozzájárulásával, településképi bejelentés alapján helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.
(2) Kőszeg Város közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a Tvtv-ben, valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám, reklámhordozó és cégér közzététele vagy elhelyezése.
(3) Kőszeg közigazgatási területéhez tartozó fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám berendezés - kivéve a területen állandó vagy rendezvényhez kapcsolódóan alkalmi jelleggel működő kereskedelmi és vendéglátó egységek működési körébe tartozó megállító tábla, reklámzászló, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés -nem helyezhető el.
A településkép védelme szempontjából fokozott védelem alatt álló területek:
a) a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe,
b) a védett temető területe,
c) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
d) a helyi egyedi és területi védelem alatt álló terület,
e) a NATURA 2000 terület, a tájvédelmi körzet területe, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe,
f) a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe,
g) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
(4) Kőszeg közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:
a) csak a főépítész által jóváhagyott típusterv szerinti közművelődési hirdetőoszlopon, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,
b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési napló vezetésére fennálló kötelezettség és építési napló vezetésére nem kötelezett építési tevékenység esetén az építkezés időtartama alatt lehetséges,
c) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése információs berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon, molinón lehetséges,
d) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.
(5) Reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatán – építési reklámháló, önkormányzati információs tábla és közérdekű molinó kivételével – nem helyezhető el.
(6) Reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(7) Közterületen és közterületről látható magánterületen a menetirány szerinti azonos oldalon ötven méterenként egy reklámhordozó helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

21. §

(1) Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozó, a megállító tábla, a mobil plakáttartó berendezés, a közérdekű molinó, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés és a reklámzászló kivételével
a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközökön,
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben vagy
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön
helyezhető el azzal, hogy egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla kerülhet a nyitvatartási idő alatt, oly módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.
(2) Magánterületen elhelyezett cégér, cégtábla, cégtábla, cégfelirat, címtábla és cégzászló kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.


10. Utcabútorokra vonatkozó szabályok

22. §

(1) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban, a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz, valamint a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével – nem helyezhető el.
(2) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(3) Kőszeg Város közigazgatási területén 20 db közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 11 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk és
e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt tartalmaz.


11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok

23. §

(1) Kőszeg rendezvény-naptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett.
(2) Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.

12. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és cégzászlók elhelyezése

24. §

(1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.
A cégérek kialakításának illeszkednie kell az épület
a) homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,
b) színéhez,
c) arányrendszeréhez,
d) nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához és a
e) homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.
(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-rel, kapukon nem helyezhetők el, elhelyezhetők azonban kapu pilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.
(3) Cégérek elhelyezése nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarok kialakítás esetén 2 db lehetséges, konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel.
(4) Futófényreklám homlokzaton nem helyezhető el, kirakatban az adott üvegfelület maximum 10 %-a lehet.
(5) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.
(6) Cégzászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként maximum 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

25. §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt az alábbi bekezdések szerinti előírásokat kell betartani:
a) új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel,
b) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz,
c) a légvezetékek oszlopai megtarthatók, felújítás esetén földkábeles hálózatra kell kiváltani,
d) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területen a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni.
(3) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:
a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
b) tájképvédelmi területen,
c) Natura 2000 területen,
d) helyi jelentőségű védett természeti területen,
e) helyi területi védelem alatt álló területen,
f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.
(4) Transzformátorállomás helyi területi védelem alatt álló területeken kizárólag építményben helyezhető el.
(5) Óváros és történeti karakteren belül az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró létesítményt - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

V. FEJEZET
A KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

26. §

(1) A településkép védelme érdekében az önkormányzati főépítész vagy a polgármester kérelemre tájékoztatást ad, és biztosítja a Korm.rendelet szerinti szakmai konzultációt a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező, ha az építési tevékenység:
a) helyi védett épületet illetve utcaképet érint,
b) az épület két építési övezet határán van, és a két építési övezetben eltérőek a beépítési magasságra, vagy a beépítési módra vonatkozó előírások,
c) az Étv.szerinti egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület építéséhez kapcsolódik.

27. §

(1) A szakmai konzultáció az önkormányzathoz benyújtott papír alapú kérelemmel indul. A kérelemhez csatolni kell a tervezett építési tevékenység építészeti műszaki dokumentációját.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát,az építési tevékenység rövid leírását. A bemutatott dokumentációnak tartalmazni kell az elbíráláshoz szükséges munkarészeket (helyszínrajz, homlokzat, tömegvázlat, fotódokumentáció), melyek az illeszkedés módját bemutatják.
(3) A szakmai konzultációk alapján készített emlékeztetők a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően a feleket kölcsönösen kötik a településképi eljárások során.


VI. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

14. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

28. §

(1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően az alábbi esetekben:
a) közösségi, kereskedelmi szolgáltató, ipari rendeltetést magába foglaló épület,
b) helyi védett épület,
c) kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület,
d) egy telken több főépület elhelyezése esetén,
e) közterületről látható homlokzat átalakítása esetén a településképi szempontból meghatározó területen.
(2) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében adott településképi véleménye az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
(3) A településképi vélemény iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon.
(4) A településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, önkormányzati beruházással megvalósuló építési tevékenység esetén.

15. A véleményezési eljárás részletes szabályai

29. §

A főépítészi véleményre alapozott településképi véleményben vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelésen túl az alábbi illeszkedési szempontokat egyenként és összességében is mérlegelve:
a) alkalmazkodás a beépítés és rendeltetés módjában, mértékében,
b) a közterületek használhatóságának megőrzése a beépítés okozta gépjármű terhelés eredményeként,
c) a bejárati előlépcsőnek az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának, a közterület fölé benyúló építményrésznek a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása,
d) a telek előtti közterületi járda, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, szakmai álláspont meghatározása.


VII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,
rendeltetésváltozások köre

30. §

(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, valamint cégér elhelyezése tekintetében:
a) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámok, reklámhordozó berendezések, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésénél,
b) építési reklámháló elhelyezésénél,
c) a város szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén és
d) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött cégér elhelyezésénél.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:
a) a négy rendeltetési egységet elérő épület esetében a homlokzat utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, helyi védettségű területi érték területén valamennyi épület, továbbá a helyi védettségű egyedi érték részét képező épület vonatkozásában homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
b) helyi egyedi védelem alatt lévő épület homlokzati felújítása, színezése, valamint nyílászáróinak cseréje,
c) helyi védettségű területi érték területén lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
d) közterületen és helyi védettségű területi érték területén kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,
e) helyi védettségű területi érték területén lévő közterületről közvetlenül látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot, és a 4,5 m gerincmagasságot,
f) közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,
g) emlékfal építése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3 m-t,
h) helyi védettségű területi érték területén közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

17. A bejelentési eljárás részletes szabályai

31. §
(1) Reklám közterületen történő elhelyezésekor a közterület-használati engedély kiadására a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
(2) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani az 6. melléklete szerinti nyomtatványon.
(3) A polgármester a bejelentést önkormányzati hatósági határozatban- kikötéssel vagy a nélkül - tudomásul veszi, ha a benyújtott dokumentáció és melléklete, valamint a tervezett tevékenység megfelel a Korm. rendeletben és e rendeletben előírtaknak.
(4) A polgármester önkormányzati hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését, ha az nem felel meg a Korm. rendeletben és e rendeletben előírtaknak.
(5) A tervezett reklám-, cégérelhelyezést a hatósági határozat kiállításának dátumától számítva 6 hónapon belül meg kell valósítani, kivéve, ha a határozat másképp rendelkezik.
(6) A (6) bekezdés szerinti megvalósítás hiányában ismételten településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.




VIII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

18. A településképi kötelezési eljárás

32. §

(1) A településképi szempontok teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, amennyiben az építési tevékenységet:
a) e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértésével végezték,
b) a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
c) a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó vagy figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították, vagy
d) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósították meg.
(2) A polgármester és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

19. A településképi bírság

33. §

A településképi kötelezésben foglaltak nem teljesülése esetén településképi bírság szabható ki, melyről a polgármester átruházott hatáskörben dönt.


IX. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

34. §
(1) Kőszeg Város Önkormányzata támogatja az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.
A támogatás odaítélésének szabályait Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007 (II.2.) önkormányzati rendeletének VIII. fejezete tartalmazza.

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. §

(1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kőszeg Város településképi védelméről szóló 29/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 7/2008. (III. 31.) rendelete.
(4) Hatályát veszti a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1) önkormányzati rendelet 17. § és 18. §-a.

Kőszeg, 2017. december 21.


Dr.Zalán Gábor s. k. Huber László s. k.
jegyző polgármester


A mellékleteket lsd. a letölthető formátumban.)