Tóthárpád Ferenc

MIKULÁS A PARKBAN


Mindenki ünnepel! Mi is ünnepelünk?!
Mikulás a parkban megpihen-e velünk?

Megáll itt a téren, vagy csak csenget egyet?
Siet, vagy a tűznél meg is melegedhet?

Elmondhatom néki,
vágyam milyen régi?
Nem beszéltem vele
álló esztendeje!

A múlt évben sem jött! Tudja, mire kértem?
Írtam neki lapot, még az elmúlt télen!

Küldtem levelet is,
súgtam ezerszer is
anyukámhoz bújva,
minden este újra,

s újra: "Nem kell cukor, édes csokoládé,
csak egy apró mosoly: az Édesanyámé!

Ne gondoljon arra…!
Van fenyő a parkba'…
Lelkünk legyen újra
Jézus birodalma!"

Kedves, jó Mikulás, azt értesd meg vele,
Ő az ajándékom, és a szeretete!

Tóthárpád Ferenc

MIKULÁS A PARKBAN


Mindenki ünnepel! Mi is ünnepelünk?!
Mikulás a parkban megpihen-e velünk?

Megáll itt a téren, vagy csak csenget egyet?
Siet, vagy a tűznél meg is melegedhet?

Elmondhatom néki,
vágyam milyen régi?
Nem beszéltem vele
álló esztendeje!

A múlt évben sem jött! Tudja, mire kértem?
Írtam neki lapot, még az elmúlt télen!

Küldtem levelet is,
súgtam ezerszer is
anyukámhoz bújva,
minden este újra,

s újra: "Nem kell cukor, édes csokoládé,
csak egy apró mosoly: az Édesanyámé!

Ne gondoljon arra…!
Van fenyő a parkba'…
Lelkünk legyen újra
Jézus birodalma!"

Kedves, jó Mikulás, azt értesd meg vele,
Ő az ajándékom, és a szeretete!