Kőszeg Város Önkormányzatának legalább annyira fontos volt az, hogy létrejöjjön ez a jogügylet a vevővel, azaz a Zöld Erőmű Kft-vel, mint magának a vevőnek. A képviselő-testület hitt, mert hinni akart a vevőnek, pontosabban a Zöld Erőmű Kft. képviselőjének, célja a város fejlődése volt, hisz a beruházás megvalósításához a lehetséges segítséget biztosítani akarta.

Felháborítónak tartom, hogy az Alpokalja Zöldek Egyesület cikkeket író képviselői olyan kifejezéseket, célzásokat tesznek közzé, melyekkel az újságot olvasó polgárokat - lehet, hogy akaratlanul? – megtévesztik.
Leírják, hogy az aláírt szerződésnek nem volt része az elidegenítési és terhelési tilalom, de azt nem írják le, hogy milyen folyamat eredményeként nem lett része. Arról nem tájékoztatják az olvasókat, hogy két bizottság tárgyalta majd a képviselő-testület hagyta jóvá a szerződést oly módon, hogy több egyéb módosítás mellett megszavazták, hogy maradjon ki belőle az elidegenítési és terhelési tilalom.

Ennek előzménye, hogy a vevő kérelmezte, – tekintettel arra, hogy pályázaton kíván indulni, s ennek akadálya az, ha terhelt az ingatlan – ne kerüljenek a szerződés tárgyát képező ingatlanok megterhelésre elidegenítési és terhelési tilalommal az Önkormányzat javára. (Ugyanis a szerződés tervezetében, mely a bizottság elé került, szerepelt az elidegenítési és terhelési tilalom)
A bizottság elfogadta a vevő kérését, s megszavazta, hogy a szerződés ezen pontja kerüljön ki a szerződésből.

A képviselő-testület elé került előterjesztés mellékletét képező szerződésnek szintén részét képezte az elidegenítési és terhelési tilalom, azt a polgármester úrral egyeztetve - a bizottsági döntés ellenére – nem vettem ki a szerződésből.
A képviselő-testület is azonban - azt követően, hogy a városfejlesztési bizottság ismertette ez irányú döntését, és módosító javaslatként megfogalmazta – elfogadta a vevő kérését e tárgyban, és úgy döntött, hogy kerüljön ki a szerződésből az Önkormányzat javára bejegyezhető elidegenítési és terhelési tilalom.

Hangsúlyoznom kell, hogy a bizottságnak és a testületnek nyilvánvalóan nem az volt a célja, hogy ,, szabadjára engedje" a telkeket, hanem támogatni kívánta azt, hogy a célul kitűzött beruházás könnyebben megvalósulhasson, hogy ne gördítsen akadályt a vevő pályázati tervei elé.

A szerződés alapján a Földhivatal bejegyezte a vevő tulajdonjogát, s tekintettel arra, hogy az ingatlanokat nem terhelte az elidegenítési és terhelési tilalom, nem volt ingatlan-nyilvántartási akadálya annak, hogy a tulajdonos, azaz a Zöld Erőmű Kft. azokat elidegenítse.

Arról se az Önkormányzat képviselői, se a hivatal dolgozói - velem együtt - nem tudnak biztosat még jelenleg se, hogy mi is volt a célja a vevőnek. Tényleg a beruházás megvalósítása, vagy pedig egyéb érdekek motiválták. Erről csak a Zöld Erőmű Kft. képviselője tud érdemi nyilatkozatot tenni.
Amennyiben a vevő esetlegesen nem teljes körűen adta elő kérelme indokát, ez szolgálhatott alapjául annak, hogy az Önkormányzat képviselőinek többsége rosszul döntött.

Nem tartom helyesnek azt, hogy egyesek másokra mutogatnak és bűnbakot keresnek. Ez ügyben az Önkormányzat terhére azt lehet felróni, hogy hitt, hinni akart a vevő komoly beruházási céljainak, hitt abban, hogy ez a cél megvalósul, s a tőle telhetően ezt próbálta támogatni a város érdekében is.

Én, mint a szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd azt foglalhatom okiratba, ami megfelel a felek szándékának, szerződéses akaratának. Amennyiben a testület el akar térni a polgármester által előterjesztett – s általam, hosszas egyeztetéseket követően szerkesztett - szerződés tervezettől, azt megteheti, de ne csak a jó döntéseket, hanem az esetlegesen utólag rossznak bizonyult döntéseket is fel kell vállalni, nem célravezető utólag másokat hibáztatni.

Amikor a hivatkozott Egyesület képviselői kérdésessé teszik, hogy a Jegyző úr, az Aljegyző Úr és jómagam, mint közreműködő jogászok a város vagy a Zöld Erőmű Kft. képviseletét látjuk-e el, szomorúsággal tölt el, hogy ez egyáltalán felmerülhet. Nem az alapján kell megítélni, ki képviseli leginkább a város érdekeit, hogy ki csapkodja legjobban az asztalt: ,, pereljük be, pereljük be a Zöld Erőmű Kft-t". A jogásznak az a kötelessége, hogy felhívja a felek figyelmét arra is, hogy milyen esetleges hátrányos következményekkel is járhat egy per elindítása a város részéről, hisz egy kereset benyújtására meg kell találni a megfelelő időt, jogalapot, nem lehet erős felindulásból dönteni.

Meg kell gondolniuk a cikkíróknak, hogy milyen szövegkörnyezetben, milyen kifejezéseket használva tesznek közzé ú.n. ,, ténymegállapításokat", ugyanis az újságot olvasó emberek, akik nem ismerik az adott ügylet folyamatát, részletes körülményeit, esetleg téves következtetéseket vonhatnak le olyan emberekről, akik lojálisan, szakmailag mindent megtesznek azért, hogy a város előbbre jusson.


Kőszeg, 2008-08-26



Dr. Bakács Nóra
ügyvéd
Kőszeg Város Önkormányzata
jogi képviseletében