Egy tudományos ülésszak utóélete

Szerkesztőségünk beszámolt "A kőszegi zsinagóga épületegyüttesének múltja és lehetséges jövője" című konferenciáról, mely júniusban került megrendezésre. Az ott előadó Söptei Imre által most adjuk közre Schey Fülöp (1798-1881)életrajzát, aki tevékenységével sok egyházi és világi épület létrejöttét támogatta.

Schey Fülöp (1798-1881)
Schey Fülöp, a dualizmus korszakának jellegzetes magyarországi zsidó származású üzlet-embereinek reformkori illetve neoabszlutiz¬mus¬kori előfutára, aki termények felvásárlásával, magánkölcsönök nyújtásával, közvetítésével szerzett tőkéjét, az ausztriai kereskedelmi sza-badság nyújtotta lehetőségeket kihasználva, az uralkodóház egyes tagjaival ápolt jó viszony-nak köszönhetően sokszorozta meg. A hazai "nagy gründolásnak" nevezett időszakból auszt-riai üzleti beágyazottsága és magas életkora miatt nem vállalt részt. A kevés magyarországi feldolgozás Fülöpöt szerepét emeli ki, de az osztrák történetírók jobban aláhúzzák az unoka-öcs, Frigyes üzletemberi szerepét, a báróság megszerzését is inkább neki tulajdonítják.
A Schey-család – eredetileg Morvaországból áttelepedett – felmenői már évszázadok óta Nyugat-Magyarországon éltek, az Esterházy-birtokon fekvő Lakompakon (ma Lackenbach, Ausztria). A II. József tolerancia rendelete adta lehetőséget kihasználva Schey Izrael kereske-dő és Mózes nevű fia 1785-1786 környékén költözött Kőszegre. Mózesnek öt gyermeke közül harmadik volt az 1798. szeptember 20-án, Kőszegen született Fülöp.
Fiatal korától a kereskedelem felé fordult, 18 évesen nősült meg, de gyermeke nem szüle-tett. 1823-tól önálló üzletet vitt, 1831-ben 1. osztályú kereskedőként fizetett adót. Ekkor vette át apjától a Somogy megyei Polányban bérelt birtok irányítását. Üzleti kapcsolatban volt a Nyugat-Dunántúl főnemeseivel, a Batthyányakkal, Esterházyakkal, Erdődyekkel stb. Az Üz-leti tevékenységében segítségére volt Frigyes nevű unokaöccse, aki az 1830-as évek közepén telepedett le a Bécsben, ahol a Landauer bankházba házasodott be. Ő alapította a bécsi Keres-kedelmi Kamarát és a Stadttheatert, egy időre a bécsi tőzsde alelnökévé választották.
Fülöp is egyre inkább Bécs felé fordult, de szülővárosát sem hagyta el, ahol a korábbi ha-gyományos zsidóellenes hangulatot lassan kezdte felváltani az elfogadás. Az újonnan alakult jóléti és kulturális egyesületek tagjai közé befogadták őket, a gazdasági célúakban pedig egyenesen számítottak nagyvonalú részvételükre.
Az 1844-ben alapított Kőszegi Takarékpénztár 300 részvényéből Fülöp 11-et vásárolt. 1846 és 1868 között alelnöke, majd 1870-től 1874-ig elnöke volt a pénzintézetnek. Elnöksége alatt érte el először a társaság az évi 60%-os osztalékot, 800 Ft-on cserélt gazdát egy-egy 100 Ft névértékű részvény. A Kőszegi Posztó és Gyapjúszövetgyár Egyesületben 15 részvényt jegyzett az 550-ből. Kapcsolatainak is köszönhetően sikerült egy határon átnyúló, regionális tulajdonos csoport kezében levő vállalatot létrehozni, amelynek részvényesei Bécstől Budáig, Varasdtól Pozsonyig jelentkeztek. Schey bekerült a kormányzó választmányba. A megalapo-zatlan üzleti tervvel létrehozott, tőkeszegény üzemet nem hagyta sorsára, még 1852-ben is – amikor már csak vegetált – részt vett munkájában.
1848-ban egy már-már pogromba hajló esemény miatt városbeli üzleti tevékenysége hosz-szabb időre szünetelt. Ennek ellenére jelentős részt vállalt a Kőszegre kirótt hatalmas hadisarc csökkentése érdekében. Említik, hogy hatalmas vagyonát a császári hadseregnek végzett 1848-1849-es hadiszállításokkal alapozta meg. Ha igaz – korábban is gazdag volt – ebben az üzleti ok mellett erősen közrejátszhatott az uralkodóház iránti ragaszkodása. 1848 eseményei sok magyar nemzetiségű honfitársunkat választás elé állították az alattvalói hűség és a nemze-ti érzelem között.
1854-ben a kőszegi képviselő-testület a helyi szegényeknek nyújtott támogatásért hálaira-tot adott át neki, izraelita temetőt létesített ravatalozóval, amit apja emlékének szentelt. 1859-ben adták át a zsinagógát, iskolával és rituális fürdővel. 1859-ben kezdte meg működését az Albrecht főhercegről Albrechtinumnak elnevezett szegényintézet, amelynek anyagi alapját 13.000 Ft tőke jelentette. Ebből és az épület lakásainak bérletéből négy-négy izraelita és kato-likus valamint két protestáns nincstelent láttak el.
Az egyre szorosabb bécsi kapcsolatok tekintélybeli gyarapodást is jelentettek, hozzájárult, hogy Magyarország főkormányzójának, Albrecht főhercegnek személyes bankárja lett, testőr-ségét is ő pénzelte. 1859. március 3-án, Frigyessel együtt, koromlai előnévvel (ma Csatka része, Komárom-Esztergom megye) osztrák nemességet kapott, amelyet követően 1863. de-cember 4-én lovagi, 1869. december 25-én pedig bárói címet nyert.
Szülővárosához egész életében hű maradt. Bár a Bécs melletti Bádenban élt, minden év májusát Kőszegen töltötte. Jelentős összeget ajánlott fel a Győr-Grác vasútvonal Kőszegen keresztül vezetéséhez létrehozott konzorciumhoz. Az Óvoda Egyesületnek 18.000 Ft-ot és egy házat ajándékozott azzal a feltétellel, hogy a főalapítói címet megkapja, az intézményt Erzsébet királynéról nevezik el, és valláskülönbség nélkül veszik fel gyermekeket.
Schey Fülöp 1881. június 26-án halt meg, Badenban. Vagyonában szerepelt a Veszprém megyei csatkai birtok, a felvidéki nagybábi és felsőjattó-sopornyai uradalmak. Nevén volt még Sopronban a 67. sz., valamint Kőszegen a 123., 182., 423. és 559. sz. házak, több szőlő és szántóföldek. Az értékpapírok túlnyomó része ausztriai vasúti és banki részvényekből állt. Az adósságok és kötelezettségek címen levont majd 2 millió Ft után 4.199.637 Ft-ot tett ki a hagyaték értéke. Az örökösök testvérek és azok leszármazottai voltak, de a végrendeletben kedvezményezettjei között szerepelt a budapesti rabbiképző, a bécsi izraelita szegényház, a nagymartoni talmud iskola.
Kőszegről sem feledkezett el: a zsinagóga fenntartására és a rabbi ellátására 32.000, az Abrechtinumban újabb két gondnokolt tartására 5000 Ft-t tőkét rendelt.