2. ág – 2.2 alprogram: "Városok Hálózatai"

PDF Letöltése

A projekt

Városaink hálózatának projektje keretében megvitatjuk Európa öregedő népességének kérdését, és az e tényből felmerülő problémákat. Ezáltal előmozdítjuk az Európa jövőjéről szóló vitát. A hangsúly a helyi szintekre irányul, összehasonlítva Európa 12 önkormányzatának, illetve országának helyi és nemzeti kezdeményezéseit, jól bevált gyakorlatait. Hat nemzetközi rendezvény során a különböző életkorú és társadalmi szerepű résztvevői különféle tevékenységeket folytatnak, amelyek középpontjában a fiatalok és az időskorúak aktív részvétele áll. A projekt foglalkozni fog az időskorúak euroszkepticizmusával, és ez hozzájárul az ifjúság tényeken alapuló véleményformálásához. A projekt várható eredményei:

• • Fotókiállítás (a kiállítás anyaga az egyes események során és a projekt teljes időtartama alatt a hallgatók számára készített fotópályázat alapján történik) A kiállítás témája: a fiatalok és idősek együttműködése, a szolidaritás.
• • Az idősödés 12 arca – elektronikus füzet: (Az egyes önkormányzatok területén élő időskorúak életminőségének összehasonlítása, figyelembe véve az ott élő polgárok véleményét is.)
• • Záró beszámoló: ígéretes gyakorlatok, iránymutatások más városok számára, ajánlások a regionális és nemzeti hatóságok számára.

A projektpartnerek

A projektben 12 város vesz részt. Közülük 11 Douzelage város: Škofja Loka (Szlovénia), Judenburg (Ausztria), Bad Kötzting (Németország), Asikkala (Finnország), Bundoran (Írország), Sušice (Csehország), Rokiškis (Litvánia), Kőszeg (Magyarország), Holstebro (Dánia), Siret (Románia), Meerssen (Hollandia). Mellettük Kruja (Albánia) is projektpartner. A projekt vezetője Škofja Loka.

Az események:

A projekt keretében hat tematikus eseményt szervezünk, amelyekre 2019. szeptember és 2021. május között kerül sor Škofja Lokában, Judenburgban, Kőszegen, Krujában és Bad Kötztingben.
A hat esemény az öt partnervárosban az alábbi ütemterv szerint kerül megrendezésre:

• Škofja Loka, Szlovénia (2019. 09. 26 – 2019. 09. 28.);
• Judenburg, Ausztria (2020. 03. 12 – 2020. 03. 14.);
• Škofja Loka, Szlovénia (2020. 05. 07. – 2020. 05. 10.);
• Kőszeg, Magyarország (2020. 08. 27. – 2020. 08. 29.);
• Kruja, Albánia (20.11.2020. 11. 20. – 2020. 11. 22.);
• Bad Kötzting, Németország (2021 tavasz/nyár).

1. esemény

Résztvevők:

Az eseményen 50 fő vett részt, köztük 24 résztvevő a szlovén Škofja Loka városából; 2 Judenburg városból (Ausztria); 2 Kőszeg városából; 2 a német Bad Kötzting városából; 2 Chojnából, Lengyelországból; 4 Sušice városából (Cseh Köztársaság); 2 a romániai Siret városából; 2 a litván Rokiškis városából; 2 a horvát Rovinj városából; 2 a hollandiai Meerssen városából; 2 Maasmechelen városából (Belgium). 2 képviselő Sherborne-ból (Egyesült Királyság) és 3 képviselő Sesimbra-ból (Portugália) szintén részt vett a találkozón. (Az Adria Airways légitársasággal kapcsolatos problémák miatt a Dániából, Svédországból és Albániából érkező küldöttségek nem tudtak részt venni a találkozón. Albániát a Szlovén Köztársaságba akkreditált nagykövet, Pëllumb Qazimi képviselte

Helye/időpontja:

Az eseményre a szlovéniai Škofja Loká-ban került sor 2019.09.26-tól 2019.09.28-ig.

Az esemény rövid leírása:

A fő téma a népesség különböző nemzedékeinek sikeres együttélése és a partnervárosok jól bevált gyakorlatainak átadása. A népesség elöregedése sürgető kérdés az egész Európai Unió számára, és a projekt befejezése után az újonnan megszerzett tudásunkat szeretnénk felhasználni arra, hogy idősbarát önkormányzattá váljunk. A találkozók témái között szerepel az időskorúak gondozása, az e-műveltség, a generációk közötti együttműködés, az akadálymentesség, a részvétel és az ún. részvételi költségvetés.

A projekt első, bevezető találkozójának a „Polgármesterek nemzetközi találkozója, a fejlesztés és a részvételi gyakorlatok cseréje” címet adtuk. A testvérvárosok és a partnervárosok polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati vezetői aktívan vettek részt az adott témájú nemzetközi találkozón, amelyre 2019. szeptember 27-én, pénteken, a Škofja Loka-i kulturális központban, a „Sokolski Dom”-ban került sor. Tine Radinja, Škofja Loka polgármestere, Miha Ješe, a nemzetközi együttműködések felelőse és Annigje Kruytbosch, a Douzelage Szövetség elnökének bevezető köszöntése után megkezdődött a nemzetközi találkozó hivatalos programja. A konferencia programját, amely a lakosság közügyekben való részvételének különféle formáira összpontosított, Blazinšek Domenis Alenka és Matej Cepin vezette angol nyelven.

A találkozó központi témájának, módszereinek és céljainak bevezető bemutatása után Raf Terwingen, Maasmechelen város polgármestere, Elke Florian, a stájerországi Judenburg alpolgármestere és Janez Černe, a szomszédos Kranj önkormányzatának jegyzője mutatta be a bevált állampolgári részvételi gyakorlatok kiválasztott példáit. A különféle sikeres gyakorlatokban közös a bizalom megteremtése és fenntartása, amely megerősíti a közösséget és tagjainak együttműködését, így az befogadó, azaz minden polgár által alkalmazható, fenntartható és ösztönzi a (nemzedékek közötti) együttműködést.

A második részben a két moderátor lépésről lépésre bemutatta azt a folyamatot, amely az ún. részvételi költségvetés bevezetését, működtetését eredményezte Ajdovščina településen, ahol a moderátorok úttörő tevékenységet folytattak ezen a területen Szlovéniában.

A nemzetközi találkozó utolsó részében a résztvevők műhelymunkában tevékenykedtek. Ötleteket fogalmaztak meg és konkrét javaslatokat tettek arról, hogyan lehetne megvalósítani a minél teljesebb részvételt, és hogyan lehet ez sikeres az idősek és fiatalok számára a helyi közösségben. A workshopok befejezése után a résztvevőket tájékoztatták az események jövőbeni menetéről és az Európa a polgárokért programról, melynek keretében a nemzetközi konferencia Škofja Lokában, 2020 májusában kerül megrendezésre. A találkozó esti részében a résztvevők terveket készítettek a következő öt találkozó szervezéséről és tartalmáról, amelyeket Judenburgban, Škofja Lokaban, Kőszegben, Krujában és Bad Kötztingben tartanak.

2. esemény

Résztvevők: Az eseményen 95 polgár vett részt, ebből 61 résztvevő Škofja Loka városából (Szlovénia), 2 Kruja városából (Albánia), 3 Judenburgból (Ausztria), 5 résztvevő Bad Kötzting városából (Németország), 3 Bundoranból (Írország), 4 résztvevő Sušice városából (Csehország), 4 Rokiškis városából (Litvánia), 4 résztvevő Kőszegről (Magyarország), 3 Siret városából (Románia), 6 résztvevő Meerssen városából (Hollandia).

Helyszín és időpont: Az esemény helyszíne Škofja Loka, Szlovénia, ideje 2020.09.03-tól 2020.09.05-ig.

Rövid leírás:

A Škofja Loka-ban rendezett esemény fókuszában a minőségi idősödés kihívásainak való megfelelés állt, amit műhelymunka keretében, tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztása által vitattunk meg. A programot kifejezetten négy célcsoport igényeire szabtuk: hivatalnokok, tanárok, diákok és idősek számára.

Szeptember 3. csütörtök

Az első napon a résztvevők megérkezése és elszállásolása történt meg. Megismerkedtek Škofja Loka történelmi központjával vezetett városnézés és a kulturális kiállítás megnyitóján való részvétel keretében. A napot üdvözlő vacsora zárta, melynek keretében kitűnő lehetőség nyílt a hagyományos szlovén konyha bemutatására, multikulturális dialógusra és a résztvevők közötti kapcsolódásra.

Szeptember 4. péntek

A második napon mind az 5 jövőbeli esemény részletes programját és „Az idősödés kihívásai az európai városokban” című vitaindítót is bemutatták a résztvevőknek. A plenáris ülés után 4 párhuzamos műhelymunka valósult meg az egyes célcsoportok (hivatalnokok, tanárok, diákok, idősek) számára. Mind a négy műhelyfoglalkozás a következő kulcselemek köré volt szervezve:

• A résztvevők prezentációi
• Az idősödés helyzete az egyes városokban (számok és trendek)
• Kulcsfontosságú kihívások, melyekkel szembe kell néznünk
• Az idősödésre vonatkozó legjobb gyakorlatok az egyes városokban

Az Idősek műhelyfoglalkozásán, amire az állami egyetemen, mint helyszínen került sor, az előadók bemutatták az idősödés helyzetét, a legfőbb kihívásokat és az idősekkel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésben megvalósuló legjobb gyakorlatokat városukban. A résztvevő városok saját anyagot küldtek és kifejtették nézeteiket. Ezek az anyagok és nézetek a műhelymunka során kerültek megvitatásra.

A Hivatalnokok műhelyfoglalkozásán mindegyik városi önkormányzat jó gyakorlatait emelték ki, mint például az idősek tanácsának felállítását, az idősek koordinátorát és az generációközi épületeket stb. A jó gyakorlatokon kívül más lehetséges megoldásokra is rámutattak, mint például a közösségek többgenerációs játszótereinek lehetőségére. A műhelymunka egy részét az egyes önkormányzati idősotthonok problémáinak meghatározására fordították, valamint olyan új ötletekre, hogy hogyan lehetne a koronavírussal kapcsolatos biztonsági intézkedések idején programokat szervezni az időseknek. A műhelyfoglalkozás azt az eredményt hozta, hogy sok önkormányzati hivatal ugyanazokkal a problémákkal szembesül és minden résztvevő város számára jótékony hatású lenne, ha a Douzelage városok hálózatának hivatalos honlapján lenne egy új rész a projektek és az ötletek számára, hogy más közösségek is értesüljenek ezekről legjobb gyakorlatokról.

A Tanárok műhelyfoglalkozásán az idősödés helyzetével, a trendekkel és a helyi szakpolitikával és gyakorlatokkal foglalkoztak a résztvevő városokban a különböző célcsoportok figyelembevételével. Céljuk az volt, hogy megismerjék a különböző helyzeteket, kihívásokat és a résztvevő városok már meglévő gyakorlatát.

A facilitátor meghívta a résztvevőket arra, hogy a következő bevezető „jégtörőket” gondolják át:

1. Még mindig igaz, hogy csak az idősek (a formális oktatásban a tanárok) taníthatják a fiatalságot, vagy megváltozott-e ez a viszony?
2. A nem formális oktatásban az idősek részvételének fontossága
3. Mit tanultunk a koronavírus járványból, különösen, amikor az idősebb tanároknak meg kellett tanulniuk a modern eszközök használatát, hogy kommunikálhassanak a fiatalokkal?

Rövid véleménycsere után a résztvevők saját helyi környezetük helyzetét elemezték. A folytatásban a következő jó gyakorlatok bemutatására került sor:

- a Škofja Loka-i Gimnázium által végrehajtott, az idősekkel foglalkozó projektek
- a judenburgi (Ausztria) helyzet bemutatása, különösen az, hogyan kommunikál a közösség a környék idősotthonaival és az idősekkel (segítség a bevásárlásban, ingázás, önkéntes munka stb.)
- Bad Kötzting (Németország) városának helyzete is bemutatásra került, azaz, hogy hogyan számolták fel az utcai akadályokat, hogy lehetővé tegyék az idősek számára a hivatalok, bankok könnyebb megközelítését. Az idősekkel való együttműködés példái és a nem formális oktatás pozitív eredményei a mindennapi életben is hangsúlyt kaptak.
- kiemelkedő példaként került bemutatásra az önkéntesség és a nem formális oktatás módszerének elegyítése a fiatalok és idősek együttműködésében Kőszeg (Magyarország) városában.
- a Maribori Egyetem tanára, Dr. Jože Gričar a saját gyakorlatából mutatott be néhány példát és felhívta a figyelmet a fiatalok és idősek együttműködésére, különösen az oktatásban (formális és nem formális).
- egy szlovén diák a saját gyakorlatát mutatta be, mely a helyi környezetben a nem formális oktatáson keresztül valósult meg idősekkel együtt.

A vita végén a facilitátor bemutatta azokat a prezentációkat is, melyeket más Douzelage városok (Sušice Csehországból, Bundoran Írországból, Meerssen Hollandiából) készítettek.
A műhelymunka legfontosabb végeredménye az volt, hogy az oktatás terén mindig van lehetőség a kommunikációra, együttműködésre vagy részvételre az idősek és a fiatalok között, vagy a formális (intézményes), vagy a nem formális oktatás keretei között. Ebben a tekintetben ez egy győztes-győztes szituáció mind az időseknek, mid a fiataloknak (látogatások az óvodában, műhelyfoglalkozások az iskolákban; ezek mindig jó gyakorlatnak bizonyultak a kulturális örökség átadásában.) Az önkéntesség, mint az állandó segítségnyújtás egy formája, nagyon hasznosnak bizonyult sok városban.

A Diákok műhelyfoglalkozása 2 kulcsfontosságú kihívásra koncentrált és friss ötletekkel szolgált, hogy áthidalja a fiatalok és idősek közötti szakadékot.

1. kulcsfontosságú kihívás: Az idősek és a fiatalok aktívak, sok különböző lehetőségük van, de nem együtt más generációkkal. A fő kérdés: Hogy oldhatnánk meg ezt a helyzetet?

Megoldás: Köszönhetően a sok jó ötletnek és jó gyakorlatoknak más európai partnervárosokban, arra koncentráltunk, hogy az egyes városok mit tehetnek. A fő megoldás a fiatalok hazai és nemzetközi önkéntességében rejlik. A műhelyfoglalkozás során az önkéntesség dinamikája, akadályai és lehetőségei alapos megvitatásra kerültek. Valamint az új Európai uniós kezdeményezés a fiatalok önkéntességére, az Európai Szolidaritási Testület programot is bemutatták.

2. kulcsfontosságú kihívás: A fiatalok nem akarnak csatlakozni - fel kell ismerniük, hogy valamit ők is nyerhetnek az idősekkel való együttes munkából. Hogyan hozhatnánk össze a fiatalokat és az időseket anélkül, hogy bárkit is kényszerítenénk?

Megoldás: Bevált gyakorlatok példái kerültek bemutatásra, mint például a fényképezés tanfolyam, a számítástechnika tanfolyam, a közös élet, és további ötletek is felmerültek, mint a sport tevékenységek és más hobbik.

A műhelyfoglalkozások után a résztvevők megismerkedtek jó gyakorlatokkal a helyi generációközi központ és a helyi idősotthon meglátogatása révén. Utóbbit az épületen kívüli helyszínen tartották meg a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések következtében.
A délutáni plenáris ülésen minden egyes műhelyfoglalkozás eredményét bemutatták az összes résztvevőnek, valamint azon csoporttagoknak, akik nem tudtak részt venni az eseményen, élő online közvetítés formájában.

Az utolsó napirendi pont célja a következő, Judenburgban megtartandó esemény bemutatása volt.

Szeptember 5. szombat

Az esemény utolsó napját Szlovénia bemutatásának szenteltük. A kulturális örökség megismerése a kézműves piac meglátogatása révén valósult meg. Végül a résztvevők hazaindultak.
 
Műhelyfoglalkozás: Hivatalnokok

Résztvevők: Jernej Tavcar (Skofja Loka), Wolfgang Kerscher (Bad Kötzting), Thorsten Wohleser (Judenburg)
A városokkal szembeni elvárások jelenleg a koronavírus-járvány jegyében értelmezendők és a projektek finanszírozása még nehezebbé vált az egyesületek számára. Ezen műhelyfoglalkozás folyamán a szóban forgó közösségek projektjei kerültek kiemelésre s megvitatásra.
Kapcsolódó projektek és ötletek:

Idősek Tanácsa: A nyugdíjasoknak lehetősége van pályázatokat benyújtani a közösségeknek, melyekkel a megfelelő bizottságoknak kell foglalkoznia.

Idősotthonok: Az emelkedő árak, az emberi erő hiánya és az életkor-struktúra nagy problémákat jelent az érintett közösségeknek. Felmerül a kérdés, hogy melyik jobb: az állami vagy a magán.

Idősek Koordinátora: Jó lenne, ha lenne EGY kontaktszemély, aki egyablakos ügyintézést végezne a nyugdíjasok számára. Ezeknek a személyeknek kellene összekapcsolni a szabadidős tevékenységeket, a finanszírozási lehetőségeket, a támogatásokat stb.

Kapcsolat az idősek és a fiatalok között: Egy lehetőség az többgenerációs helyzetre az, ha az idősotthonok és az óvodák egy épületben vannak elhelyezve. Ez lehetővé teszi, hogy az idősek is tanulhassanak a fiataloktól, és fordítva.

Intergenerációs épületek: A kötelező létesítményeken kívül nagyobb figyelmet kellene fordítani arra a kérdésre, hogy több generációt (egyesületeket, intézményeket, szabadidős létesítményeket) kellene összehozni egy környezetbe.

Ötletek idősotthonok számára: A koronavírus-járvány miatt városainknak ugyanazon problémái voltak. A lakók magányosságának enyhítése céljából például a következő projektek valósulnak meg: biztonságos látogatóközpontok, terápiás kutyák stb.

Korlát-nélküli közösség: A „korlát-nélküliséggel” kapcsolatosan megvalósuló projektekről egy külön prospektus került megjelentetésre, ami szintén meghatározza a következő évekre vonatkozó célokat és projekteket.

Aktívan a parkban: Többgenerációs játszóterek a közösségekben

Egyéb ötletek: Játék estek és megnövelt kooperáció az idősek klubjaival.

Összegzés:

Fontos, hogy a közösségek ismerjék a különböző pénzügyi támogatási lehetőségeket. A kormányzás szintjétől függően ez nagyon különböző és bonyolult lehet az egyes országokban.
Sok közösségnek ugyanazok a problémái; jó ötlet lenne, ha a Douzelage honlapon lenne külön rész az ötletek és projektek számára azért, hogy más települések is tanulhassanak ezekből a bevált gyakorlatokból.

A jelentést a csoportvezetője, Thorsten Wohleser készítette.
 
Műhelyfoglalkozás: Tanárok

Téma: Az idősödés helyzete, trendek és helyi szakpolitika, gyakorlatok a résztvevő városokban a különböző célcsoportok figyelembevételével
Cél: a különböző helyzetek, kihívások és a résztvevő városok már meglévő gyakorlatának megismerése
Facilitátor: Jože Bogataj, prof.

Résztvevők:
- Agatha Kertscher, Bad Koetzting; Németország, volt tanár
- Katarina Hofke, Bad Koetzting, Németország, diák
- Ilona Berger, Judenburg, Ausztria, közszféra
- Darabont Vera Nóra, Kőszeg, Magyarország, diák
- Dr. Jože Gričar, Ljubljana, Maribori Egyetem, tanár
- Ema Nunar, Škofja Loka, Szlovénia, diák
- Ana Prevc Megušar, prof., Škofja Loka, Szlovénia, tanár

A facilitátor meghívta a résztvevőket arra, hogy a következő bevezető „jégtörőket” gondolják át:

1. Az oktatást mindig (már az őskorban is) úgy értelmezték, hogy a tudás/tapasztalat átadása az egyik (általában az idősebb) generációtól a másiknak (általában a fiatalabbnak). Gondoljuk át az időket és találjuk meg a jelenlegi gyakorlatot a modern társadalomban! Még mindig igaz, hogy csak az idősek (a formális oktatásban a tanárok) taníthatják a fiatalságot, vagy megváltozott-e ez a viszony?

2. Tanárokként tudjuk, hogy a mindennapi gyakorlat bebizonyította, hogy a nem formális oktatás egyre fontosabb és a tudás/készségek/tapasztalatok bármilyen helyzetben megszerezhetők, nemcsak az iskolában. Ebben a tekintetben az idősek nagy segítséget nyújthatnak, amikor a nem formális (azaz nem intézményes) oktatásról beszélünk.

3. Az idei év márciusában be kellett zárnunk az iskolákat az egész világon a koronavírus-járvány miatt és elkezdenünk on-line tanítani, különböző eszközök és applikációk segítségével, hogy kommunikálni tudjunk a tanulóinkkal. Mit tanultunk a koronavírus járványból, különösen, amikor az idősebb tanároknak meg kellett tanulniuk a modern eszközök használatát, hogy kommunikálhassanak a fiatalokkal?
Rövid véleménycsere után a résztvevők saját helyi környezetük helyzetét elemezték.

Škofja Loka, Slovenia, Ana Prevc Megušar és Jože Bogataj (lásd power point prezentáció):

- A Škofja Loka-i Gimnázium által az utóbbi néhány évben végrehajtott, az idősekkel foglalkozó néhány projekt bemutatása: Szimbiózis projektek indultak 2011-ben és a fiataloknak lehetősége nyílt megtanítani az időseket a számítógép használatára (e-mail küldés és Google böngészés). Később, 2016-ban a Szimbiózis projekt bevezette a testmozgás programot, amit az idősekkel való együttműködésben valósítottak meg. Nemrégen pedig elindítottuk azt az ötletet, hogy a fiatalok megtaníthatják az időseket a tabletek és okostelefonok használatára.
- Másrészt az idősek nagyon informatívak tudnak lenni, amikor a kulturális örökségről van szó. A Škofja Loka-i gimnázium tanulói meglátogatták a város idősotthonát és felvették/lefilmezték, ahogy idősek elmondanak egy-egy verset vagy elénekelnek egy dalt fiatalkorukból. Így bemutatásra került a helyi örökség és később a legértékesebb példák egy részét könyvben is kiadták.
- A gimnázium egy MEPI projektet (Edinburgh hercege díj) is folytat 2004 óta. Sok diák vesz részt a projektben és a négy tevékenység egyike, melyet végezniük kell, az önkéntes munka. Ezért a Škofja Loka-i gimnáziumban sok az önkéntes és sok önkéntes munkát végeztek az elmúlt évben a helyi társadalomban. (A koronavírus-járvány idején azonban ez a munka megszakadt.)
- A hazai és nemzetközi diákcserék alkalmával a programnak mindig része egy mézeskalács formázó műhelyfoglalkozás. Egy helyi kézművest hív meg az iskola erre.

Judenburg, Ausztria, Ilona Berger jelentése (lásd power point prezentáció):

- Ilona Berger bemutatta a judenburgi (Ausztria) helyzetet, különösen azt, hogyan kommunikál a közösség a környék idősotthonaival és az idősekkel (segítség a bevásárlásban, ingázás, önkéntes munka stb.)
Bad Koetzting, Németország, Agatha Kertscher (lásd power point prezentáció):
- Bemutatta a város jelenlegi helyzetét, azaz, hogy hogyan számolták fel az utcai akadályokat, hogy lehetővé tegyék az idősek számára a hivatalok, bankok könnyebb megközelítését. Továbbá mint volt tanár az idősekkel való együttműködés néhány példájáról beszélt, de az oktatási rendszert nagyon merevnek tartja. Ezért hisz a nem formális oktatásban.
Katarina Hofke, Bad Koetzting, Németország
- Katarina kiemelte a nem formális oktatás pozitív eredményeit, ami a mindennapi életben is hangsúlyt kapott.
Darabont Vera Nóra, Kőszeg, Magyarország, diák (lásd power point prezentáció)
- Bemutatta a helyzetet Kőszeg városában (Magyarország). Az önkéntesség és a nem formális oktatás módszerének elegyítése a fiatalok és idősek együttműködésében.
Ljubljana, Maribori Egyetem Jože Gričar, tanár
- Mint elismert egyetemi tanár, a saját gyakorlatából mutatott be néhány példát és felhívta a figyelmet a fiatalok és idősek együttműködésére, különösen az oktatásban (formális és nem formális). És emiatt bevezetne egy új címet azon iskolák számára, melyek résztvesznek és együttműködnek az idősekkel való programokban, követve a már meglévő “Életkor-barát egyetem” globális hálózatot” mint “Életkor-barát középiskola”.

Ema Nunar, Škofja Loka, Szlovénia, diák

- A saját gyakorlatát mutatta be, mely a helyi környezetben a nem formális oktatáson keresztül valósult meg idősekkel együtt.

A vita végén a facilitátor bemutatta azokat a prezentációkat is, melyeket más Douzelage városok készítettek:
Sušice Csehországból, Bundoran Írországból, Meerssen Hollandiából.

A műhelyfoglalkozás eredményei:
- Az oktatás terén egyetértettünk, hogy mindig van lehetőség a kommunikációra, együttműködésre vagy részvételre az idősek és a fiatalok között, vagy a formális (intézményes), vagy a nem formális oktatás keretei között.
- Ebből a viszonyból mind az idősek, mid a fiatalok profitálnak - ez egy győztes-győztes szituáció (látogatások az óvodában, műhelyfoglalkozások az iskolákban: ezek mindig jó gyakorlatnak bizonyultak a kulturális örökség átadásában.)
- Az önkéntesség, mint az állandó segítségnyújtás egy formája, nagyon hasznosnak bizonyult sok városban.
- Ahogy Gričar úr mondta: Ugyanabban a csónakban evezünk. Mindössze segítenünk kell egymást. Így mindannyian túl fogjuk élni.

Jože Bogataj, facilitátor
 
Műhelyfoglalkozás: Diákok

1. kulcsfontosságú kihívás:

Az idősek és a fiatalok aktívak, sok különböző lehetőségük van, de nem együtt más generációkkal. A fő kérdés: Hogy oldhatnánk meg ezt a helyzetet?
Köszönhetően a sok jó ötletnek és bevált gyakorlatoknak más európai partnervárosokban, arra koncentráltunk, hogy az egyes városok mit tehetnek.

Önkéntesség

Az önkéntes olyan személy, aki segíteni akar az embereknek kényszerítés illetve fizetség nélkül. Ez nem feltétlenül kell, hogy más országból jövő személy legyen. Mivel ez egy európai projekt, szeretnénk összedolgozni a más európaiakkal való kapcsolat ötletét a „Fiatalok az Idősekért” gondolatával. És ezért koncentrálunk a más európai országokból származó önkéntesekre a következő példákban.

A nemzetközi önkéntesek fő célja, hogy kapcsolatot létesítsenek más országból származó emberekkel, új távlatokat ismerjenek meg és inspirációt szerezzenek saját életükre vonatkozóan a jövőre. Legtöbbször a középiskola elvégzése után vagy egy egyetemi szemeszter ideje alatt önkénteskednek a fiatalok külföldön.

Azok, akik önkéntes munkát akarnak végezni, az önkéntesség sok különböző variációja közül kell válasszanak. Olyan, más európai országból származó önkéntes fiatalokkal beszélgettünk, akik egy évig Skofja Loka-ban, Szlovéniában dolgoznak gyerekekkel. Elmondták, hogy ismernek olyanokat, akik az idősekkel foglalkoznak más országokban. De olyat nem ismer egyikük sem, aki idősekkel és fiatalokkal is foglalkozik.

A mi megoldásunk erre a problémára:
Miért ne lehetne kombinálni a fiatalokkal és az idősekkel való munkát? Új programokkal és ötletekkel az önkéntesek pozitív hatással lehetnének a közösség együttélésére minden városban. Különösen a más országból érkezők tudnának új és pozitív hatást gyakorolni azokra az emberekre, amelyik országban önkéntesként dolgoznak, az anyaországuk és az ottani projektek miatt. Valamint rendelkeznek a kívülálló távlatával is, és könnyebben meglátják, hol van a valódi probléma (szervezés, lehetőségek stb.)

Ennek a nézőpontnak és az önkénteskedésnek köszönhetően ezek az emberek új programokat indíthatnának, új ötleteket vethetnének fel és olyan eseményeket tudnának szervezni, melyeken a fiatalok és az idősek együtt dolgoznának.

Az önkéntesség, mint lehetőség

A megoldási javaslatunk megvalósításához az önkormányzatoknak, iskoláknak és kluboknak reklámozniuk kellene az önkéntesség előnyeit.

Ezért kiemeltük a legfőbb előnyeit a más európai (partner) városban való egy éves önkéntes munkának:

• Jó önmagadnak
• sok új benyomás
• sokat tanulsz másoktól
• új emberekkel kerülsz kapcsolatba
• megtanulsz boldogulni egy számodra addig ismeretlen környezetben
• új nyelvet tanulsz meg
• az új kultúra megismerése új távlatokat nyit számodra
• megismered az európai eszmét.
• Az önéletrajzodban jól pont.
• Fontos munkatapasztalatot szerzel.

Megoldandó problémák:

A legfőbb probléma, ami felmerülhet, hogy bizonyos helyzetekben nehéz olyanokat találni, akiknek van bizonyos szakmai tudása. Ami azt jelenti, hogy az olyan fiatalokkal, illetve idősekkel való munka, akiknek valamilyen korlátja van (pl. nagyon idős és beteg emberek), olyan önkénteseket igényel, akiknek van megfelelő képesítése.
Legalábbis a más európai országokból érkezőknek tudniuk kell angolul és hajlandónak kell lenniük arra, hogy megtanulják a helyi nyelvet, ahol ének és dolgoznak.

2. kulcsfontosságú kihívás:
Probléma: A fiatalok nem akarnak csatlakozni - fel kell ismerniük, hogy valamit ők is nyerhetnek az idősekkel való együttműködésből.
Hogyan hozhatnánk össze a fiatalokat és az időseket anélkül, hogy bárkit is kényszerítenénk?
Egy kapcsolódási pont lehet a közös érdeklődés és hobbi!
Fontos, hogy mindkét oldal lássa: Tanulás egymástól!

Legjobb gyakorlat példák:
- Fényképezés tanfolyam
- Számítástechnikai tanfolyam
- Együtt élés

Egyéb ötletek:
- Sport tevékenységek
- Mindenféle hobbi (színház, hangszeres zenélés)

Néha amiatt nehéz összehozni az embereket, ahogy gondolkodunk („Az a fiataloknak való - mit keresnék én ott?”).
Ötlet: Menjünk el fiatalokkal oda, ahol idősek vannak! Például bowlingozni.
Egy másik példa a legjobb gyakorlatra: https://lowvelder.co.za/608958/ball-steel-fun-appeal/

A jelentést a csoportvezetője, Julian Preidl készítette.
 
Műhelyfoglalkozás: Idősek

Az idősek műhelymunkája az Állami Egyetem helyszínén került megrendezésre.

A COVID-19 helyzet miatt nem minden európai résztvevő tudott jelen lenni az eseményen.

18 résztvevő kapcsolódott be a műhelyfoglalkozásba. A projekt csoportból és Škofja Loka egyesületeiből érkezett vendégek voltak a résztvevők.

Az előadók bemutatták az idősödés helyzetét, a legfőbb kihívásokat és az idősekkel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésben megvalósuló legjobb gyakorlatokat városukban.

A résztvevő városok saját anyagot küldtek és kifejtették nézeteiket. Ezek az anyagok és nézetek a műhelymunka során kerültek megvitatásra.

A délutáni plenáris ülésen még több témát megvitattunk a távolról kapcsolódó tagokkal.

Az idősek műhelyfoglalkozásának eredményei

A jelenlegi helyzet:

• Életkor-struktúra: az idősek aránya népességben 16% és 33% között van.
• A 65 évesnél idősebbek aránya a népességben növekszik.
• A kormány (állami szervek) és a civil szervezetek különböző szolgáltatásokat és gondozást nyújtanak az idősek számára.
• Sok projekt folyik jelenleg is az idősek számára és sok már sikeresen be is fejeződött.
• A városok és a szervezetek nagyobb anyagi támogatást reméltek.
• A gondozás és szolgáltatás költségei állandóan nőnek.
• Az idősek számára hiányzik a megfelelő lakhatás.
• Túl sok olyan idő ember van, akik nincsenek a szolgáltatások/gondozás látókörében.
• A technikai fejlődés is hatással van az idősek életre.
• A fiatalok nincsenek eléggé bekapcsolva az idősek gondozásába.
• A COVID-19 járvány is hatással van az idős népességre.

Kulcsfontosságú kihívások:

• Az idősek életmódjának javítása
• Új, az idősekre irányuló programok felajánlása
• Jól szervezett intézményes gondozás és önkéntes munka
• A felajánlott programokba egyre több idős ember bekapcsolódásának előmozdítása
• Megfelelő arányú állami és civil intézmények
• Az állami és civil intézmények, valamint szociális vállalkozások összekapcsolása
• Több idősotthon, menedékhely és napközi otthon létesítése
• Több együtt élő közösség támogatása és népszerűsítése
• Az idős emberek támogatása abban, hogy tovább otthonukban tudjanak maradni
• Közös, közösségi, generációközi életközösség építése
• Több idős ember bevonása a szolgáltatásokba és gondozásba, az életkor alapú diszkrimináció megszüntetése
• Az idősek támogatása az új technológiák terén
• Megfelelő anyagi támogatás a programokhoz, több pénzre van szükség; a támogatásokat meg kell osztani az állami és civil szervezetek között.
• Javítani a lehetőségeken a COVID-19 ellen

Legjobb gyakorlatok:

• Sikeres projektek és szolgáltatások: Határok nélküli város, gyalogutak és kerékpárutak, közlekedési projektek, összejövetelek, tanulás és tudásátadás az idősek száméra; könyvtári és olvasó programok időseknek; jótékonyság, sportolás és pihenés, kreatív műhelymunka, diákok és gyerekek látogatása időseknél...
• Különböző megoldások az idősek lakhatására (saját otthon, idősotthon, nyugdíjasház; szociális farmok (care farm), étkezés kiszállítás...)
• WMO - a felelősségvállalást a gondozási területen és a jóléti szolgálatot a központi kormány az önkormányzatokra ruházza át (Meerssen, Hollandia).
• A fiataloknak civil szervezeteknél kell önkéntes szolgálatot végezniük az érettségi megszerzése előtt (Magyarország).

A jelentést a csoportvezetője, Igor Medič készítette.

3. esemény

Résztvevők: A rendezvényen 90 fő vett részt, köztük 51 résztvevő Kőszeg városból, 5 résztvevő a szlovéniai Škofja Lokából, 4 résztvevő az osztrák Judenburgból, 5 résztvevő a németországi Bad Kötztingből, 3 résztvevő a cseh Sušicéből, 3 résztvevő Rokiškis városából, Litvániából, 2 résztvevő a bulgáriai Tryavnából, 3 résztvevő a romániai Siretből, 3 résztvevő a hollandiai Meerssenből, 4 résztvevő a szlovákiai Zólyomból, 4 résztvevő a lengyelországi Chojnából, 1 résztvevő a dán Holstebroból, Dánia és 2 résztvevő a ciprusi Agrosból.

Helyszín / Időpont: Az esemény Kőszegen, 2021.08.26-2021.08.29. között zajlott

Rövid leírás:
A kőszegi rendezvényen az idősek és a modern technika kapcsolata, az idősek e-oktatása, az oktatás változása, az utazás, a kommunikációs lehetőségek témaköre volt. Céljaink elérése érdekében workshopokat, prezentációkat, megbeszéléseket, tapasztalat- és jó gyakorlatok cseréjét, valamint tanulmányutakat használtunk. A fő célcsoportok a tanárok és a diákok voltak, de fontos volt néhány idős és hivatalos küldött jelenléte és véleménye is.

Augusztus 26., csütörtök:
Az első nap délutánját nagyrészt a nemzetközi résztvevők érkezésének, elszállásolásának és regisztrációjának szenteltük. A megnyitó egy 107 éves hölgy zongorakoncertjével kezdődött; teljesen illeszkedett a projekt témájához. A résztvevőket a találkozók helyszínéül szolgáló evangélikus középiskola vezetője és a szervező Testvérvárosi Egyesület vezetője köszöntötte. A moderátor – egy fiatal egyetemista – arra kérte a résztvevőket, hogy röviden mutatkozzanak be. A küldöttségek átadták azokat az ajándékokat is, amelyek – meglepetésként – másnap kerültek a kiállító szekrénybe. Az estet nyitóvacsora zárta, amely kiváló alkalom volt a hagyományos magyar konyha megismertetésére, a multikulturális párbeszédre és a résztvevők közötti beszélgetésre.

Augusztus 27., péntek:
Az egész második nap egy kemény munkanap volt, reggel 9-kor kezdődött és 17:30-kor ért véget. Bár hosszú és zsúfolt volt, a módszerek változatossága biztosította a résztvevők aktív részvételét.

Először Básthy Béla, Kőszeg Város polgármestere üdvözölte a résztvevőket, aki kiemelte a téma fontosságát, különösen azért, mert a városban sok idős ember él, akiknek az illetékesek igyekeznek segíteni. Annigje Kruytbosch, a Douzelage elnöke örömét fejezte ki, hogy ilyen hosszú idő után, amikor csak az internet segítségével láthattuk egymást, végre személyesen is találkozhatunk, megérinthetjük egymást. Kiemelte továbbá, hogy mennyire fontos a modern technológia ismerete; ezt mindannyian láthattuk, különösen a Covid idején. Beszélt az egyesületek, mint pl. a Douzelage fontosságáról is, mert számos területen segíti a különböző nemzetek együttműködését. A Douzelage elnökeként köszönetét fejezte ki a szlovén projektvezetőknek és a helyi kőszegi szervezőknek.

Miha Ješe, a pályázó szervezet vezetője röviden bemutatta az ACTAGE projektet, kiemelve, hogy a korábbi találkozók összefoglalói már felkerültek a városok honlapjára. Végül Tálos Ilona, a kőszegi program vezetője röviden emlékeztette a résztvevőket a legfontosabb programelemekre, tudnivalókra.
Két rövid előadás segítette a résztvevőket a bemelegítésben, a csoportmunkára való ráhangolódásban. Az első előadás címe egy rövid mondat volt: „Te is leszel öreg”. Claire Strasbaugh tanácsokat adott a jó életminőség megtervezéséhez egy hölgytől, aki idén nyáron ünnepelte századik születésnapját. Arra kérte a résztvevőket, hogy ne csak a külső előkészületekre, mint például az orvosi vagy szállítási igényekre legyenek tekintettel, hanem a lelki felkészülésre és a pozitív hozzáállás fenntartására is. Ezt követően Heitler Anna ismertette a kérdőív eredményeit. A partnervárosoknak félévvel a rendezvény előtt kiküldött kérdőívre 12 ország mintegy 600 idős tagja válaszolt. A kérdőívet Bancsó Andrea készítette. Emellett elemezte a válaszokat, elkészítette a PPT-t grafikonokkal. Ezekre az eredményekre azért volt szükség, hogy meg tudjunk magyarázni a modern technológiához való viselkedéssel és attitűddel kapcsolatos néhány kérdést. (A kérdőív eredményei megtalálhatók a projekt honlapján.)

Az előadásokat workshopok követték 4 vegyes csoportban (életkor és nemzet szerint). A résztvevőket úgy osztottuk 4 csoportba, hogy lehetőség szerint minden nemzet képviselve legyen minden csoportban.

• Az első csoport a következőket vitatta meg: Mit szeretek/nem szeretek a fiatalokban/idősekben.
• A második csoport a fiatalokról/idősekről szóló sztereotípiákat tárgyalta.
• A harmadik csoport a következőket taglalta: Mit irigylek / nem irigylek a fiatalokban / idősekben.
• A negyedik csoport a járvány fiatalok és az idősek kapcsolatára gyakorolt jó és rossz hatásait boncolgatta.

A foglalkozások 4 tanteremben zajlottak (számítógépekkel, projektorral, interaktív táblával). A workshopok mindössze 45 percet vettek igénybe, de nagyon hatékonyak voltak. A csoportvezetők feljegyezték, összefoglalták a workshopok eredményeit. A kávészünet után bemutatták az összefoglalókat.

Az első csoport 22 résztvevőjének őszintén kellett beszélniük egy nehéz kérdésről: mit szeretnek és mit nem szeretnek fiatalokban és idősekben. A csoportvezető, Kuthi Mira, gimnazista bemutatta a témát, és olyan módszert alkalmazott, hogy az egész beszélgetés interaktív volt, mindenki hozzászólhatott, megoszthatta ötletét. A résztvevők a post-it-ekre írták fel véleményüket, és azokat kiragasztották a táblára.

A táblán sok remek ötlet szerepelt, amelyek közül a csoportvezető a legfontosabbakat emelte ki, amikor összefoglalta az eredményeket.
Először az idősekkel kapcsolatos tényeket emelték ki. A legtöbben egyetértettek abban, hogy szeretnek régi történeteket mesélni és megosztani az életük során átélt tapasztalataikat. Emellett a sok jó ötlet között élvezték az életet, és nem kapkodták el a pillanatokat. Rossz tulajdonságként említették, hogy nehezen térnek el megszokott szokásaiktól, és sok mindenben válogatósak, amihez az évek során hozzászoktak. Emellett nehezen viselik el azokat a dolgokat, amelyek zavarják őket, ezért néha könnyen bosszankodnak.

A csoportnak sok ötlete volt a kérdés ifjúsági részére is. Gyakran emlegették a legjobbak között, hogy tele vannak energiával és nyitott az újdonságokra. Azt is megemlítették, hogy jól értenek a modern technológiához, és nagyon fogékonyak, így könnyen megtanulnak és megjegyeznek dolgokat. Azonban nyilvánvalóan sok rossz tulajdonságot is említettek. Először is, impulzívak, ezért gyakran hoznak meggondolatlan, sőt rossz döntéseket. Makacsok is, ezért gyakran a hosszabb és nehezebb utat választják valamihez, mint hogy megfogadják a felnőttek tanácsát, amivel könnyebben elérhetik céljukat. A legfontosabb azonban talán az is, hogy az idősekkel ellentétben ők mindig sietnek, és gyakran nem élvezik minden pillanat varázsát.

Összességében a csoportvezető elmondta, hogy nagyon jó csoportfeladatot tudhattak maguk mögött, ahol nagyon sok tulajdonságot sikerült összegyűjteniük arról, hogy mit szeretünk és mit nem szeretünk az idősebbeknél és a fiataloknál. Szerencsére senkinek nem estek rosszul a vélemények, valójában mindannyian egyetértettek abban, hogy ezek a tulajdonságok helyesek.

A második csoport 22 résztvevője a fiatalokról/idősekről szóló sztereotípiákról beszélgetett. A vezető, Andrasek Hanna egyetemi hallgató rövid időt biztosított a résztvevőknek, hogy névtelenül, post-it-eken elkészíthessék válaszaikat, majd olvasás közben a résztvevők megbeszélhették tartalmukat, elmondva saját véleményüket. Az egyik kulcskérdés a fiataloknál tapasztalt türelmetlenségre irányult, amelyet egyesek a techno-kultúra gyorsasága és innovációja által vezérelt, a hatékonyságra való hiperfókuszáltságnak tartottak. A vita másik témája az volt, hogy a fiatalok a „bennszülött digitális polgárok”, míg az idősebbek a „digitális világba bevándorlók”. A csoport megvitatta a kommunikációs hibák, a lassú haladás és az „új világban” való eligazodás nehézségeit ezen bevándorlók számára.

Az elején sok általános sztereotípiát soroltak fel, hogy néhányat említsünk: a fiatalok figyelmetlenek, túl lázadók, lusták, durvák, és hogy az idősek panaszkodnak kisebb problémákra, és túl sokat aggódnak. A csoport egyetértett abban, hogy ezek a sztereotípiák nagyon szélsőségesek, és nem lehet őket teljes alapossággal megvitatni – bizonyos egyénekhez illeszkedhetnek, de nem egy egész generációhoz.

A leggyakrabban felbukkanó sajátos sztereotípia az a türelmetlenség, amelyet a fiatalok általában az idősebbekkel szemben mutatnak. Ennek sokféle formája van, azonban a műhely idősebb tagjai ezt leginkább vezetés közben tapasztalták, illetve amikor segítséget kértek egy-egy digitális eszközhöz, például mobiltelefonhoz vagy táblagéphez. A csoport rájött, hogy a fiatalok részéről a türelmetlenség lehetséges oka maga a rohanó világ – hozzászoktak az idő hatékony beosztásához, és ez együtt jár a digitális eszközökkel való gyorsasággal is. Egy másik okot az egyik tag példája mutathat be: a fiatalok bennszülött digitális állampolgárok, míg az idősek bevándorlóként ebbe a világba – vagy más szóval, ami a fiatalok számára természetes, azt meg kell tanítani az időseknek. Sok idős nehezen alkalmazkodik az új körülményekhez, mivel egy másik, teljesen más világhoz szokott – sok idős érvelése, miszerint „nálunk mindig is így volt”, olyan mélyen gyökerezik bennük, hogy sokan vonakodnak. alkalmazkodni az őket körülvevő új világhoz.

Ez elvezet a második leggyakoribb témába, hogy az idősek nem értik a fiatalabb generációkat. Egyes fiatalok meséltek arról, hogy az idősek nem hallgattak rájuk az évek során gyűjtött hatalmas élettapasztalataik és bölcsességeik miatt. Hogy hidat képezzenek ezen a két generáció közötti félreértésen, a csoport arra a következtetésre jutott, hogy a fiataloknak nagyobb tiszteletet kell tanúsítaniuk az idősekkel szemben, míg az idősebbeknek nyitottnak kell lenniük, és meg kell hallganiuk a fiatalok mondanivalóját – másképp tekinthetnek az életre.

Végül sokan kijelentették, hogy a fiatalok először cseleksznek, aztán gondolkodnak, míg az idősebbek először gondolkodnak, aztán tesznek. Érdekes módon ebben az állításban teljes egyetértés volt, mindkét generáció úgy gondolta, hogy ez az állítás személyesen rájuk illik. A csoport egyetértett abban, hogy az idősek életük során összegyűjtötték a tapasztalat hiányát, amely arra készteti a fiatalokat, hogy felelőtlen döntéseket hozzanak anélkül, hogy alaposan átgondolták volna azokat. Az idősek is szoktak ilyen döntéseket hozni, csak tanultak a következményekből, és azóta gondolkodnak rajtuk, mióta hasonló helyzetbe kerültek. Kiemelték azt is, hogy sok ilyen hibás döntést nem lehet és nem is szabad megakadályozni, mivel ezek azok az életleckék, amelyek a fiatalabbakat alakíthatják.

Összességében elmondható, hogy amellett, hogy alaposan megvitatták az idősekkel és a fiatalokkal kapcsolatos sztereotípiákat, a workshop minden résztvevőben jó érzéseket hagyott, tudva, hogy mindkét csoport tett egy lépést egymás felé, hogy végre megszűnjön a generációs szakadék.

A harmadik csoport 22 résztvevője a következő témát vitatta meg: Mit irigylek / nem irigylek a fiatalokban / idősekben. A csoport vezetője, Végh Bence egyetemista sorolta először a beszélgetés során felmerült ötleteket. Ezek a következők voltak:

• Az időseknek sok tapasztalatuk van
• A felnőttek nyomást éreznek a kötelezettségeik miatt
• Nem volt rájuk hatással a közösségi média nyomása.
• Szabadabban élvezhették az idejüket, mélyebb kapcsolatokat építettek ki barátaikkal
• Ahogy öregszik, nincs szüksége minden ember véleményére, csak a közeli családjára és barátaira kell figyelnie
• A munka befejezése után van idejük utazni és élvezni az életet.
• Napjainkban a fiatalok 2 évet „veszítettek” életükből
• A fiataloknak van idejük, nincs sok felelősségük
• Manapság a fiataloknak van számítógépük
• Néhány évvel ezelőtt a tanulás és a kommunikáció nehezebb volt.
• Fiatal korban könnyebb új dolgokat tanulni
• Több választási lehetőség a munka és a tanulás területén
• Könnyebb utazás a határokon
• Rugalmasság
• Több lehetőség
• Információhoz való hozzáférés. A hatalmas mennyiségű információ depresszióssá teheti az embereket

Nem volt könnyű összefoglalni, hiszen rengeteg szempont volt. Sok mindenre lehetünk irigyek a fiatalokra és az idősekre egyaránt, de sok okból sem a fiatalokra, sem az idősekre nem vagyunk irigyek. Kiderült: fiatalságnak és idős kornak egyaránt vannak előnyei és hátrányai, amiket lehet, vagy nem irigyelni.

A csoportvezető a végén megosztotta személyes érzéseit, összefoglalóját a következő mondatokkal zárta: Az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ, és ennek köszönhetően a felnőtté válás is. Az idősebbek nem fértek hozzá az internethez, és nehezebb volt tanulni és információkat gyűjteni. De ennek volt jó oldala is, mert mint kiderült, a tanulás mellett a könyvtárak jó randevúzási helyek. A fiatalok egy része irigykedik a közösségi média hiányára, mert a sok információ és a folyamatos jelenlét depresszióssá teheti az embereket. A szüleim az "utcán" nőttek fel, fociztak, barátokkal jártak, így mélyebb kapcsolataik vannak. Másrészt lehetőségem van arra, hogy sok országból legyenek barátaim, és a világ minden tájáról fenntarthatom kapcsolataimat. A munkahelyemen sok mindent tanulok a kollégáktól, és kicsit irigylem a tapasztalatukat, tudásukat, de ez persze idővel eljön. Az öregedéssel felelősség is jár. A fiataloknak nincs annyi felelősségük, mint egy idősebb embernek, és emiatt rugalmasabbak. Félelem nélkül utazhatunk és szervezhetünk ilyen rendezvényeket. A téma lezárásáért szeretném megköszönni a rövid beszélgetést és a remek ötleteket.

A negyedik csoport 21 résztvevője a világjárvány fiatalok és idősek kapcsolatára gyakorolt jó és rossz hatásait vitatta meg. A csoport vezetője, Rezner Hajnalka bevezetőjében nagyon érdekesnek nevezte a workshopot. A megállapításokat és gondolatokat a következőképpen foglalta össze:

• a járvány megtanított bennünket arra, hogy nem vehetünk semmit természetesnek
• a fiatalok tudatosabbá váltak nagyszüleikkel kapcsolatban
• sok fiatal segített nagyszüleinek a Skype és más online chatprogramok felfedezésében
• Sokan azt gondoltuk, hogy a világjárvány miatt a társadalom megváltozik, de most úgy tűnik, hogy a dolgok nem változtak, mivel a legtöbb ember ugyanolyan, mint a covid előtt.
• a 2 bezárás között volt különbség: az első időszak a szolidaritásról szólt, de a másodikban az idősebbek kaptak először védőoltást, és elkezdtek kirándulni, míg a fiataloknak otthon kellett maradniuk, ami feszültséget okozott a generációk között.
• A Covid előtt annyi esemény volt, hogy az emberek már nem tudták élvezni – most már sokkal jobban élvezhetjük azt a néhány eseményt
• kommunikációra, vitákra és kompromisszumokra van szükség a generációk között a generációk közötti feszültség csökkentése érdekében
• Hollandiában a fiatalokat okolták az új hullámért
• Ausztriában sokan a külföldieket hibáztatták a korona behozataláért
• konfliktus van az oltást ellenzők és az azt támogatók között
• Több beszélgetésre van szükség, de ez ne a politikusok, véleményvezérek feladata, hanem a közösségek (influencerek, YouTube) feladata legyen a változások elérése.
• A média/közösségi média szerepe óriási. Sokan hisznek az álhírekben, főleg az idősek könnyen befolyásolhatók, mert általában a politikusokra hagyatkoznak. Az időseknek jobban kellene figyelniük a fiatalokra, és tanulniuk kell tőlük, hogyan legyenek nyitottabbak. Digitális készségeket is elsajátíthatnak tőlük. A bezárás jó alkalom volt arra, hogy megtanítsuk az idősebbeket az online kommunikációs csatornák használatára a családdal való kapcsolattartásra.

Összegzésként tehát kijelenthetjük, hogy a Covid pozitív és sajnos negatív hatással is volt – vagy inkább volt – a fiatalok és idősek kapcsolatára. Ami az internetet illeti, szerepe nem egyértelmű. Sokszor segítette a családtagok közötti kommunikációt, de a közösségi oldalak tartalmát csak kritikával szabad elfogadni.

A csoportképkészítése után a munka egy csoportinterjúval folytatódott. A Ridikül című magyar talkshow mintájára készült panelbeszélgetésen egy többnemzetiségű, többgenerációs „vendég” csoport és két magyar középiskolás diák vett részt műsorvezetőként vagy kérdezőként. Ezt a mintát követve hét résztvevőt kértek fel korábban, hogy vegyenek részt a programban. A témák a következők voltak: Kommunikáció korábban és most; Utazási lehetőségek korábban és most. A két magyar riporter, Benedikti Anna és Andrasek Hanna (mindketten tanulók) különböző földrajzi régióból és korosztályból érkezett érdekes vendégekkel beszélgetett. Kristina Volná, Claire Strasbaugh, Annigje Kruytbosch a Douzelage elnöke, Nicolas Christofi, Julian Preidl, Cezary Salamończyk és Básthy Béla polgármester kiváló interjúalanyok voltak.

A témák a technológiahasználaton, mások gyermekkori felfogásán átíveltek, és röviden a politikát is érintették. A testület nagyrészt egyetértett abban, hogy gyermekkorukban a levélírás és a telefonhasználat volt a kommunikáció fő módja, de a nyugat-európai országok, illetve a kelet- vagy közép-európai országok között eltérő volt a telefonok elérhetősége. A panel legfiatalabb tagja a videokonferenciákkal és a világhálóval való felnőtté válás előnyeit taglalta. Egy másik terület, amelyben a testület nagy egyetértést talált, a személyes kommunikáció értéke volt. A testület egyik tagja, egy amerikai vendégtanár megemlítette, hogy nagyra értékeli a digitális technológiát, amely lehetővé teszi a barátokkal és családdal való könnyebb kommunikációt nemzetközi szinten. A panellistákat a vasfüggöny hatásáról is kérdezték, ez a kérdés szinte minden paneltagot érint, de különösen a csoport legfiatalabb tagját. Elmesélte szülei történetét, az egyik szülő Kelet-Németországból, a másik Nyugat-Németországból származott, és arról, hogy a vasfüggöny leomlása nélkül nem lenne az, aki. A közönség és a többi paneltag meghatónak és éleslátónak találta személyes történetét. A panelbeszélgetés utolsó kérdése közvetlenül a másnapi tevékenységekhez vezetett, egy kiránduláshoz a vasfüggöny információs központba.

Ebéd után a munka az oktatási módszerekről szóló workshoppal folytatódott. Bemelegítésként vagy bevezetőként Claire Strasbaugh megosztotta 100 éves nagymamájával készített interjút, aki mesélt élményeiről. Ezt követően a résztvevők 3 csoportot alkottak: diákok, tanárok, egyéb (szülők, nagyszülők stb.). A workshopok 3 tanteremben zajlottak a változó oktatási módszerekről (porosz, modern, digitális stb.). A munkaértekezlet után a csoportvezetők összegezték a beszélgetés eredményeit.

A diákok műhelyének vezetője, Fazekas Jázmin kiemelte, hogy a diákoknak csak a jelenről van személyes tapasztalatuk, a múltat csak filmekből, szüleik, nagyszüleik történeteiből ismerjük: harminc éve még könyvekre, előadásokra épült az oktatás, ma már ehelyett az iPadek és webhelyek korát éljük. Ez volt a vitájuk alapja.
Eszembe jutott néhány gondolat a múltról, amikor a diákoknak órákat kellett könyvtárakban tölteniük, hogy könyveket nézzenek egy-egy projekthez vagy kutatáshoz. A karnyújtásnyira lévő internet hatalmas előnyeinek köszönhetően 30 másodpercre változtathatjuk a könyvek böngészésének idejét. Az egyik fő különbség, amely az iskolai tantervben megváltozott, az, hogy a tanulóknak készségeket tanítanak a tartalom helyett.

Régebben a diákokat leültették, és azt mondták, hogy memorizálják a tantárgyak tényeit, információit. Most, hogy a tanterv kibővült, és arra készteti a tanulókat, hogy csoportban dolgozzanak, hogy összehasonlítsák, szembeállítsák és megvitassák a témákat, hogy bővítsék tudásukat és fejleszthessék kommunikációs készségeiket, amelyek a tények ismerete helyett hasznosabbak lesznek a jövőben – mindannyian egyetértettek abban, hogy hálásak ezért a javulásért, és nem kell minden adatot emlékezniük a régi könyvekből.
Az iskolai testi fenyítés egy tanuló vagy tanulócsoport nemkívánatos viselkedésére adott válaszként szándékos fizikai fájdalom vagy kényelmetlenség okozása, valamint pszichológiai megaláztatás. Manapság szerencsére tiltják a testi fenyítést az iskolákban, és ezért rendkívül hálásak lehetünk. Véleményük szerint a gyerekeket meg lehet büntetni szóban, nem pedig vonalzóval ütni őket.

Főbb megállapításukat összefoglalva elmondta: leginkább annak örülünk, hogy az oktatási rendszer javult, és várjuk, hogyan fog változni a jövőben.
Várvizi Henrietta, a tanári műhely vezetője foglalta össze a tanárok véleményét. A csoportban szinte minden korosztályból voltak tanárok, volt, aki még csak kezdő, volt, aki már nyugdíjas. A workshop fő célja az volt, hogy megosszák tapasztalataikat az elmúlt évtizedekben az oktatásban végbement változásokról. A workshop oldott légköre lehetővé tette, hogy a résztvevők nagyon aktívak legyenek a beszélgetésben. Kitértek az oktatás néhány kulcsfontosságú aspektusára, köztük az információs technológia terjedésére és az új tanulásértékelési rendszerek megjelenésére az oktatásban, valamint olyan zavaró jelenségekre, mint a túl sok tesztelés, a gyógypedagógiai tanulók számának növekedése vagy az integrált oktatás nevelés. Érdekes volt látni, hogy függetlenül attól, hogy melyik országból származunk és tanítunk, a nehézségek és kihívások, amelyekkel a tanítási gyakorlatunk során szembe kell néznünk és megbirkóznunk, nagyon hasonlóak. Mindannyian egyetértettek abban, hogy az oktatás változhat az idők során, de a jól képzett, odaadó és lelkes tanárok kulcsfontosságúak az oktatásban. Nekünk, tanároknak sokoldalúnak, alkalmazkodóképesnek és kíváncsinak kell lennünk diákjainkra, hogy lépést tudjunk tartani az oktatás folyamatosan változó fejlődésével.

A workshop végén a résztvevők megtekintették Taylor Mali (sajnos már nem él) (https://www.ted.com/talks/taylor_mali_what_teachers_make) háromperces zümmögő slam-poetry előadását, amelyben rámutat arra, hogy a tanárok igen sok változást hoznak, és összességében nélkülözhetetlenek az oktatás konstruktív változásaihoz.

Végül a harmadik csoport (szülők, nagyszülők stb.) vezetője, Irena Mateliene ismertette a beszélgetést. Felsorolta a vita érveit a „Hogy volt” témában. Ezek a következők voltak:

• a diákok tintafoltos fa íróasztalokban ültek.
• egy gyerek, aki korábban bal kézzel írt, arra kényszerült, hogy jobb kézzel írjon. Negatív megjegyzéseket, vagy akár többletleckéket kapott a kézírás „javítására”. Ma senki sem tudja, milyen hatással volt ez a gyermek fejlődésére.
• szoktak engedelmeskedni a tanulók. Azok, akik nem engedelmeskedtek vagy hangoskodtak az órán, testi büntetésben részesültek: arcon ütés, sarokba állás, fejbe ütés, a tanterem előtt térdelt; széket tolni egy osztályteremben, vonalzót ütni az ujjakon, extra idő iskola után. A legszomorúbb dolog az, hogy a szülők általában úgy támogatták a büntetési döntéseket, mintha gyermekeik valóban bűnösek lennének.
• a tanárok szoktak jeleket írni a viselkedésért. Ezek még a rossz osztályzatnál is rosszabbak voltak egy tantárgyból. Lehet, hogy egy tantárgy nehéz, a szülők pedig toleránsak, de soha nem lennének toleránsak a rossz viselkedési jegyekkel szemben.
• az ülőhely elhelyezése az osztályteremben is fontos volt. A helytelenül viselkedő tanulókat a „szamárpadba” kényszerítették.
• sok volt az írásbeli házi feladat, ami napi 2-3 órát vett igénybe.
• Az iskola heti 6 napot dolgozott, de a tanulási folyamat lassabb volt a modern időkhöz képest.
• néhány tanulónak extra tanulási ideje volt a nyári szünetben. Korábban egy oktatót rendeltek hozzá a tanulási hiányosságok pótlására.
• a tankönyvek másolásával történő tanulás a módszertanban volt a legelterjedtebb. Sok kézírást is megköveteltek. Nem lehet összehasonlítani a mai munkafüzet hiánypótlásával. Nem voltak munkafüzetek.
• korábban tanár volt elöl, ő volt az osztályterem középpontja – a legfontosabb személy. Tudása megkérdőjelezhetetlen volt. A tanárt azonban jobban tiszteltek, mint manapság.
• ugyanez vonatkozik az iskolai könyvekre is. Az iskolai könyvekben szereplő információk is megkérdőjelezhetetlenek voltak. A kommunista országokban és Nyugat-Európában élő tanulók különböző történelmet vagy társadalomtudományt tanulnak. Valódi információkat régebben könyvek, tanárok és tudósok kaptak, senki sem kételkedett a tudományban, mint ma.
• a tanulók és a tanárok nemzetközi kapcsolata csekély, látókörük nagyon szűk volt.
• A legfeltűnőbb következtetés az volt, hogy a különböző nemzetekhez tartozó emberek (német, cseh, litván, ciprusi, szlovén, magyar) nagyon hasonló oktatási rendszert éltek át.
• A kávészünet után az utolsó rész a jó gyakorlatok rövid bemutatása volt. A partnereket arra kértük, hogy küldjenek egy rövid PPT-t az alábbi területeken bevált gyakorlataikról:
• informatika oktatása időseknek
• az idősek társadalmi befogadása
• az idősek testi-lelki erőnlétének fenntartása
• mit kapnak az idősek a fiataloktól és fordítva?

A partnereket arra kértük, hogy emeljék ki azokat a módszereket, amelyeket korábban nem láttak, és sikeresek voltak környezetükben.

A fenti témákban sok jó megoldást láthattunk. Néhány résztvevő példát hozott a befogadó társasági életre, az idősek klubjaira, az idősekkel és gyerekekkel való közös ünneplésre. Néhányan az időskorúak Egyetemét, fitneszklubot, fizikai tevékenységeket, azok jelentőségét emelték ki. Minden prezentáció feltöltésre kerül a projekt weboldalára.
A nap zárásaként Bancsó Andrea egy KAHOOT játékkal lepte meg a résztvevőket, amelyet erre az eseményre készített olyan céllal, hogy megmutassa, hogyan használhatják a fiatalok – vagy néha az idősebbek – mobiljukat, az internetet. A kérdések magyar tudósokhoz kapcsolódtak – így a magyar résztvevők nem játszhattak.

Végezetül Lepold Ágnes, aki az egész nap moderátora volt, megköszönte a résztvevők aktív munkáját és kellemes estét – kulturális műsort és vacsorát – kívánt.
Augusztus 28., szombat:

A szombati program egésze hozzájárult az előző napi workshopokhoz és beszélgetésekhez. Városlátogatással kezdődött, de szokatlan módon. Először a „Darabontok” (történelmi egyesület) néhány tagja beszélt a török ostromról (1532), amely Kőszeget Európa-szerte ismertté tette. Jó példa volt az idősebb és fiatalabb tagok együttműködésére is, hiszen a csoport életkora 17 és 81 év között mozog.

Az előadás után az idegenvezetés egy 800 éves város életéről adott benyomást. Nemcsak az 500 éves épületek, hanem a hagyomány, a becsületkasszás vásárlás is lenyűgözte a külföldi látogatókat. Egy másik csoport a város és környéke kerékpáros látogatására jelentkezett. Mindeközben mindkét csoport láthatott példát arra, hogy a város vezetői milyen erőfeszítésekkel próbálnak segíteni az időseknek az utak, járdák stb. javításában.

A vezetés a Testvérvárosi Parkban – vagy Európa Parkban – ért véget, ahol a résztvevők megtekinthették, hogyan ünnepli Kőszeg számos partnervárosát, hogyan mutatják be az önkormányzatok és egyesületek a partnervárosokat a polgároknak és az idelátogatóknak. Meglepetésként az erre a célra tervezett és előkészített szekrényben már láthatták a magukkal hozott, és előző este átadott ajándékokat. A résztvevők tájékoztatást kaptak a tervekről is, hogy a város a testvérvárosi egyesülettel hogyan fogja további könyvekkel, játékokkal, információs anyagokkal a mostaniakat kiegészíteni.

Kőszeg Város Önkormányzata az Európai Uniótól kapott támogatást az ún. „Zöld Város” projekt megvalósítására. A projekt keretében a város öt különböző pontján valósult meg a parkok teljes vagy részleges megújítása. A projekt helyszíneiről Kőszeg Város Önkormányzata a lakosság és a civil szervezetek javaslatait figyelembe véve döntött. Az egyik ilyen terület a Testvérvárosi Park, vagyis Európa Park, ahol egy általános iskola előtti egykori füves területen új közösségi teret alakítottunk ki.

Ebéd után a résztvevőket busszal vittük a Vasfüggöny Múzeumba. A múzeum a vasfüggönyről szól, és egy régi határőr állította fel. Ez egy olyan szabadtéri múzeum, amelyben a vasfüggöny számos része látható. A múzeum három időszakot ölel fel: 1948-1956, 1956-1966 / 1970 és 1967 / 1971-1989. Minden időszaknak vannak sajátos problémái, és ezeket magyarázta el a tulajdonos. A nyugati országokból érkező látogatók vagy a fiatalok el sem tudták képzelni az életet a vasfüggöny mögött. Hallottak róla, de – mint az előző napon kiderült – szinte elképzelhetetlen volt. Nem csoda, hogy az emberek hálásak, hogy megszabadultunk a kommunista korszaktól, és az Európai Unió tagjai vagyunk.

A nap és az egész rendezvény egy népzenei csoport multikulturális fellépésével és díszvacsorával zárult. Másnap, vasárnap délelőtt a delegációk elköszöntek, és hazaindultak.
A következő találkozóra szeptember végén, az ausztriai Judenburgban kerül sor.

4. esemény

Résztvevők: A rendezvényen 75 fő vett részt, közülük 40 résztvevő az osztrák Judenburgból, 16 résztvevő a szlovéniai Škofja Lokából, 4 résztvevő a magyar Kőszeg városból, 3 résztvevő a németországi Bad Kötztingből, 3 résztvevő a cseh Sušicéből, 4 résztvevő Rokiškis városából, Litvániából, 3 résztvevő a hollandiai Meerssenből, és 2 résztvevő az ír Bundoranból.

Helyszín / Időpont: Az ausztriai Judenburgban, 2021.09.23-2021.09.25. között zajlott

Rövid leírás: A judenburgi rendezvényen a központi téma a közlekedés és megközelíthetőség volt. A program a tisztviselők (főleg a politikusok) és az időskorúak célcsoportjaira volt szabva.

Szeptember 23, csütörtök

Az első nap délutánját nagyrészt a nemzetközi résztvevők érkezésének, elszállásolásának és regisztrációjának szenteltük. A vacsora kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy a delegációk ismerkedjenek, és különböző kérdésekről beszélgessenek.

Szeptember 24, péntek

Megnyitó

A kongresszust Hannes Dolleschall, Judenburg város polgármestere, Elke Florian, Judenburg város alpolgármestere, Thorsten Wohleser, a "Douzelage" Judenburg városi tanácsosa és szervezője, Annigje Krytbosch, a "Douzelage" elnöke és Miha Ješe, a „Juniors for Seniors” – aktív idősödés projekt szervezője nyitották meg. A munkát Daniel Peter Gressl – az Ö-Nurse Judenburg – egy mindenre kiterjedő egészségügyi tanácsadó és az ellátó szektor szakértője – által tartott gondolatindító előadást vezette be. Beszédének címe az „Idősödés kihívásai” volt. Beszélt az időskorúak jelenlegi fejlődési trendjéről, különös tekintettel az úgynevezett közösségi ápolók igényeire.

1. Workshop

Az első workshop a résztvevő városok jelenlegi helyzetével foglalkozott. Ez különösen magában foglalja az idősek és különösen a mozgáskorlátozottak helyzetének javítására vonatkozó javaslatokat és a meglévő akadályokat, valamint a részt vevő városok „bevált gyakorlatára” vonatkozó példákat.
A fő megállapítás az volt, hogy minden városnak hasonló problémái vannak. Például lámpák vannak az úton, vagy kátyúk és kiemelkedések vannak. A résztvevők szerint a környezetvédelmi koncepció is kapcsolódik az „akadálymentesítés” témájához. Ennek érdekében egyes városok jelentősen csökkentették az idősek tömegközlekedési költségeit.
Jó példa: Škofja Lokán rövidebb utakon ingyenesen használhatsz bizonyos tömegközlekedési eszközöket.
Ha nem is lehet közvetlenül összehasonlítani az egyes államok/városok körülményeit és jogszabályi követelményeit, néhány dolgon már kis források felhasználásával is lehetne változtatni. Egy másik példa a saját „senior buszpályaudvarok” tervezése a városközpont közelében, valamint a közlekedési eszközök beszállási szintjének csökkentése. A "fogyatékkal élők" örülnének a fogyatékkal élők számára elérhetőbb módoknak, és nagyon hálásak a támogatásért. Ezek az emberek ezt a mindennapi életben csak korlátozottan képesek megbirkózni az akadályokkal, ezért súlyosan hátrányos helyzetűek.
Minden résztvevő város egy előadást készített a témához kapcsolódóan, egyes városok prezentációit a projekt Web oldalára töltöttük fel..

Workshop 2

Ez a workshop a „learning by doing” elve szerint zajlott. A szervezők négy útvonalat határoztak meg, amelyeken a résztvevőknek lehetőségük volt saját maguknak legyőzni az akadályokat tolószékben, gyalogosan, babakocsival és vak szemüveggel. A fogadó Judenburg város legjobb gyakorlati példáit tesztelték, és leküzdhetetlen akadályokat észleltek. Ez az életközeli megközelítés nagyon pozitív fogadtatásra talált, és nagyon informatív módon tudta kézzelfoghatóvá tenni a rendkívül fontos témát, és jó néhány AHA élményt generált! A következő vitakörökben ezeket a tapasztalatokat volt alkalmunk megvitatni, saját példákkal összehasonlítani, és dokumentálni.

A workshop főbb eredményei a következők voltak:

• Vannak olyan akadályok, amelyek egyszerű eszközökkel elháríthatók. (pl. rámpák, nem stabilan rögzített plakátállványok)
• Vannak akadálymentesített létesítmények, amelyek kisebb műszaki hiányosságok miatt nem működnek (pl. lift a helyi postán)
• Vannak akadálymentesített létesítmények, amelyek információhiány miatt nem minősíthetők akadálymentesnek. (néhány nyilvános WC)
• Vannak olyan akadályok, amelyek nem, vagy csak gazdaságtalan erőfeszítéssel távolíthatók el. Vannak erre vonatkozó előírások, de vannak alternatív megoldások is. (Nagy magasságkülönbséggel rendelkező utak, magasabb bejáratok közvetlenül a közterületről stb.)
• A téma még mindig nem rögzült az emberek tudatában, folyamatos és célorientált információs csatornára van szüksége.

A következő intézkedések konkrét lépésekként fogalmazhatók meg ebből a műhelyből:

• További közvetlen ellenőrzések az összes érdekelt féllel (fogyatékkal élők és döntéshozók)
• A városközpontok értékelése a gyorsan nyerő megoldások érdekében
• Az eredményekre tekintettel cselekvési terv készítése
• Cselekvési terv végrehajtása és a Quick-win megállapítások
• Akadálymentességről szóló útmutató készítése vállalkozóknak valamint a közterületekről (forgalom / terek / utak és lakások)
• tájékoztató kampányok
• a közlekedési lámpák hangjelzései nem állnak rendelkezésre, és a vakok számára problémát jelenthetnek.

A lényeg tehát: Az akadálymentesítés mindannyiunkat szolgálja! A lépcsőmentes bejáratok és a jó tájékoztatók, tájékoztatás nemcsak a fogyatékkal élők és az idősek számára jelent hozzáadott értéket, hanem alapvető feltétele a mikromobilitásnak, a babakocsis családoknak és mindenkinek, aki élhető, jövőorientált városban szeretne élni.

Workshop 3

A két fókuszcsoport alakult: „Tisztviselők” és „Idősek” két munkacsoportra oszlottak. Az egyes részt vevő városok képviselői megvitatták az első és második műhelymunka városi sétájának eredményeit, és az egyes városokra vonatkozó konkrét alkalmazásokat, alkalmazhatóságokat kerestek.

A lényeg az, hogy sok mindent természetesnek vesznek. A korszerkezet változását (azaz az emberek öregszenek) be kell építeni a jövő tervezésébe a mikromobilitással és az akadálymentesítéssel kapcsolatos problémák mielőbbi azonosítása és megoldása érdekében. A második workshop sétája során szerzett élmények minden résztvevő számára fontosak voltak, mert bizonyos akadályokat csak közvetlen tapasztalat útján lehetett megérteni.

Egy másik következtetés az volt, hogy meg kell szüntetni a fogyatékkal élők akadályait. Ezeket a változtatásokat folyamatosan ellenőrizni, frissíteni és javítani kell. Az apró fejlesztések nagyban hozzájárulhatnak a mindennapi élet megkönnyítéséhez. Rendkívül fontos lenne nagyobb csoportok (idősek és fiatalok) figyelmét felkelteni ezzel a témával, és ösztönözni őket a fejlődésre.

Összegzésképpen elmondható, hogy a résztvevő városokban már kialakult a „mobilitás (időskori vagy fogyatékossággal élők) témája” tudatossága, de még mindig sok lehetőség van a fejlesztésre. Itt is érvényesült az a tény, hogy minden érintett (fogyatékkal élők, idősek, politikusok...) rendszeres időközönként ellenőrizzék a városok megközelíthetőségét. Tesszük ezt együtt az egyéni körülmények és nem a megrögzött minták alapján.

Aktualitás: A ma még korszerűnek számító nagy része néhány év múlva már elavult lehet, különösen magas beruházási összegek és nagy strukturális intézkedések mellett fontos, hogy ezeket a fejlesztéseket a lehető legjobban építsük be.

Konkrétan meghatározott intézkedések és tanácsok:

• A „városséta” modellt minden városban rendszeresen alkalmazni kell
• Akadálymentességi irányelveket kell kialakítani a városokban, így a polgárokat minél jobban be kell vonni az építési intézkedésekbe.
• Az akadálymentesítést fix pontként kell beépíteni a városfejlesztési koncepciókba. (A finanszírozás és támogatások sok település számára nagy kihívást jelentenek, emellett óriási különbségek vannak az egyes államok és városok között.)
• A városok fejlesztése során figyelembe kell venni a korstruktúra változásait
• A kerékpárutaknak és járdáknak korszerűnek kell lenniük
• A tömegközlekedési állomások alkalmasságát és megközelíthetőségét ellenőrizni kell
• A tömegközlekedés (kulcsszó: bejáratok) gyakran komoly probléma
• A nyilvános illemhelyek komoly problémát jelentenek. Ezek vagy nem léteznek, be vannak zárva, vagy nem hozzáférhetők. Pozitív példaként említhetők a judenburgi Europapark egészségügyi létesítményei.
• Az ereszcsatornák és aknafedelek gyakran leküzdhetetlen akadályt jelentenek, ezért ellenőrizni kell, hogy milyen akadályokat jelentenek.
• Magasságukból és méretükből adódóan a gépek, postaládák gyakran hozzáférhetetlenek az emberek egy része számára.
• A padlójelzések potenciális veszélyforrást jelentenek, különösen, ha nedvesek.
• A dísztárgyak gyakran jelentenek problémát a babakocsik és kerekesszékek számára.
• Sok rámpát gyakran elzárnak más tárgyak (például szemetes konténerek)

5. esemény

Résztvevők: A rendezvényen 53 fő vett részt, közülük 4 résztvevő az osztrák Judenburgból, 5 résztvevő a szlovéniai Škofja Lokából, 7 résztvevő a magyar Kőszeg városból, 20 résztvevő a németországi Bad Kötztingből, 3 résztvevő a cseh Sušicéből, 3 résztvevő Rokiškis városából, Litvániából, 7 résztvevő a hollandiai Meerssenből, 3 résztvevő az ír Bundoranból, és 1 résztvevő a spanyol Alteából.

Helyszín / Időpont: Az esemény a németországi Bad Kötztingben 2022.04.21 és 2022.04.23. között zajlott.

Rövid leírás: A Bad Kötztingben megrendezett eseményen az európai partnervárosok lakhatási formái és életvitelei, valamint az együttélés lehetőségei kerültek a középpontba. A résztvevők bemutatták azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a fiatalok és idősek együttélését, és a helyszínen, Bad Kötztingben gyakorlati példát is bemutattunk.

2022. 04. 21, csütörtök

Az európai partnervárosok delegációi a délelőtt folyamán érkeztek meg. Közvetlenül a szállodába való bejelentkezés után minden résztvevő kapott egy információs táskát Bad Kötztingről, a bajor-erdői üdülőrégióról, a Cham tartományról, valamint szórólapokat olyan érdekes helyekről, amelyeket az Európai Unió a nemzetközi megértést előmozdítandó terjesztett a német-cseh határon. A Bajor-erdőben, a cseh határ közelében található határrégió érdekes szabadidős tevékenységeket kínál, amelyeket az Európai Unió finanszíroz. Az információs táskák összeállítása során ezekre kiemelt figyelmet fordítottak. Ezenkívül mellékeltünk a Furth im Wald-i „Europe Direct” információs központ tájékoztató anyagát is. A táskákat Bad Kötztingi fiatalok állították össze, csomagolták és osztották szét. Minden repülővel érkezett résztvevőt közvetlenül a repülőtéren fogadott a főszervező, Julian Preidl. A vendégek angol, német és francia nyelven cseréltek eszmét. A Bad Kötztingbe tett utazás során volt egy kis körutat iktattunk be Alsó-Bajorország érdekes helyeinek érintésével, mint például Deggendorf és Viechtach.

Megjegyzés:

A Bad Kötztingben megrendezett Juniors for Seniors - aktív idősödés hétvége alábbi leírásaiban gyakrabban szerepel az úgynevezett "Jugendrat Bad Kötzting". Ez Bad Kötzting város pártatoktól független ifjúsági bizottsága sok elkötelezett fiatallal. A főszervező célja az volt, hogy minél több fiatalt inspiráljon Európa és az európai értékek megismerésére. A rendezvények közös szervezésével és felelősségvállalásával lebontották a korlátokat, bővült az európai ifjúsági hálózat és nőtt a békés, interkulturális eszmecserével szimpatizálók száma. A Bad Kötztingi ifjúsági tanács már többször részt vett a Douzelage városi partnerség projektjeiben. A saját szülővárosi rendezvények közös szervezésével ismét jelentősen nőtt Európa népszerűsége és az interkulturális csere öröme. A Juniors for Seniors - Aktív időskor rendezvényei keretében megrendezett közös találkozók óta néhány fiatal résztvevő szinte naponta cserél eszmét az Instagram és a Snapchat közösségi platformokon.

A rendezvény hivatalos megnyitója

A küldöttségek bejelentkezését követően a vendégeket szállásukról elkísérték a Bad Kötzting város parkjába. Az európai vendégeket hagyományos bajor fúvószenekari zene fogadta a parkban, az úgynevezett "Európai Kőkör" közelében. A jól ismert Bad Kötzting-i "Die Weißenregner" fúvószenekar bajor, cseh, osztrák és szlovén tradicionális indulókat játszott. Az ifjúsági tanács tagjai szervezték meg a megnyitót, és hagyományos ruhát viseltek. A főszervezők megnyitó beszédében az ukrajnai háborúról és az Európa előtt álló kihívásokról is szó esett.
Julian Preidl a következőket mondta: Sok az aggasztó jelenség, változás az európai eseménysorozat kezdete óta. Emlékezhetünk még arra, amikor tavaly ősszel Kőszegen a színpadon a hidegháborúról, az akkori tapasztalatokról beszélgettünk. Itt, Bad Kötztingben is láthatjuk azokat a titkosszolgálati tornyokat, amelyek 40 évvel ezelőtt kémkedtek a Szovjetunió után. Sajnos alig néhány hónappal később a világ ismét rosszabbra fordult. Ukrajna sokkal közelebb van Bad Kötztinghez, mint portugáliai testvérvárosunkhoz. Kelet-európai barátaink körében terjed a félelem és a rémület. Újra háború van Európában. Azok az érzések, amelyekről Kőszegen meséltek, hamarabb visszatérhettek, mint szeretnénk. Vajon a szabadság és a nyitottság csábít egyeseket szörnyűségek elkövetésére? Megdöbbentenek bennünket a képek, az agresszió, a sok ártatlan halál. Szabadságunk és közösségünk olyan veszélyben van, mint még soha. Békét remélek, és azt, hogy kelet-európai partnervárosaink közelében többé ne épüljenek olyan tornyok, mint amilyeneket Kőszegen, Sušicében és itt, Bad Kötztingben látunk. A béke üzenete ezért fontosabb, mint valaha, és a Douzelage is fontosabb, mint valaha.
Európa virágzik az összetartozás és a békét garantáló hálózat miatt. Ez az esemény és a Douzelage is ezt jelképezi. Mi vagyunk az az üzenet, amelyre Európának most szüksége van. Testvérvárosi kapcsolataink reménysugár ezekben a sötét időkben. Tartjuk a kapcsolatot és mindenkit szeretettel várunk. Ezért örülök, hogy Franciaországból és Spanyolországból is eljöttek olyan képviselők, akik valójában nem vettek részt a programban. Itt, nálunk mindenkit szeretettel várunk. Mert bár mindannyian különbözőek vagyunk, európaiak vagyunk, mert alapvetően ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe, mert mindenki a legjobbat próbálja kihozni magából, és ezzel inspiráljuk egymást. Skoja Lokán, Judenburgban és Kőszegen lenyűgözött bennünket az a sok fejlesztés, amely ötvözi a már kipróbált, bevált módszereket az újakkal. Ötletek kicsiknek és nagyoknak, új perspektívák azok, amelyek gazdagítják életünket. Mert az a célunk, hogy összehozzuk az embereket az „Active Aging – Juniors for Seniors” programmal.
A beszédek után egy kis fogadáson volt lehetőség a résztvevőknek eszmecserére. A város és az ifjúsági parlament képviselői a projekt lebonyolítását segítő névkártyák mellett a vendégszeretet jeléül jellegzetes bajor mézeskalács szíveket ajándékoztak a résztvevőknek. Ezt követte a közös vacsora a Bajor-erdő régió jellegzetes ételeivel.

2022.04.22, péntek

Reggeli után a Bad Kötztingi fiatalok kísérték el a delegációt a helyi középiskolába.

Először Spela Justin és Miha Jese ismertette a felmérés eredményeit. Néhány héttel korábban a résztvevőknek kérdőíveket küldtek ki a szervezők, amelyben az egyes testvérvárosok életviteléről kérdezték az időseket, fiatalokat és a városvezetést, Az európai partnervárosokban összesen több mint 500-an töltötték ki a kérdőíveket. A fiatalok esetében nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb válaszadó középiskolába vagy egyetemre jár, 3000-20 000 lakosú városban él, és nincs élettársi kapcsolatban. A megkérdezett idősek többsége is ilyen méretű városokban él, 65 és 90 év közöttiek.
A fiatalok jelezték, hogy a többség kétgenerációs házban, míg a megkérdezett idősek egygenerációs házban lakik. Joggal feltételezhető, hogy a fiatalok szüleiket is más generációként írják le. A két korosztály együttesen azonban azt nyilatkozta, hogy egyértelmű többségnek több mint 60 m2-es lakóterülete van. Az idősek több mint 75%-a azonban úgy nyilatkozott, hogy a teljes életteret magának birtokolja, míg a fiatalok többnyire 20-30 m2 közötti területtel rendelkezik. Érdekes módon a fiatalok lakástípusukat illetően azt állítják, hogy a házak több mint 60%-a 40 éves vagy annál fiatalabb, jó állapotú, míg az idősek házainak többsége 40 év feletti, és csak részben. felújított. Az egy főre jutó lakótérköltség mindkét korcsoportban azonos szinten van. A fele kevesebb, mint 200 eurót fizet havonta, egynegyede legfeljebb 300 eurót. Csak a járulékos költségek valamivel magasabbak az idősek számára. Szerencsére a fiatalok többsége több generációval is el tudja képzelni az együttélést. További információért látogasson el az Active Aging Program weboldalára.
Az eredmények ismertetése után a résztvevők megvitatták a kérdőívek eredményeiről szóló összegzést.
Ezt követően a résztvevőket csoportokra osztották, és megbeszélték az előkészített kérdéseket. A következőkben először a kérdéseket, majd a megbeszélések során felmerült válaszok rövid összefoglalását mutatjuk be.

• Van-e elegendő közös tevékenység fiataloknak ÉS időseknek? Melyek ezek? Van-e még szükség további intézkedésre?

Kivonat a résztvevők válaszaiból:

Sok tevékenységet klubokban rendeznek, ez szinte minden városra vonatkozik az asztalnál.

A különbségek abból adódnak, hogy az egyes országok és városok finanszírozási modelljei nagyon eltérőek. Fúvószenekarok, tűzoltóságok, futballklubok, színházi klubok alkalmasak a fiatalok és az idősek közötti együttműködésre. Emellett szinte minden településnek van saját nyugdíjas egyesülete, ezért itt is fontos, hogy tudás- és tapasztalatcsere történjen a generációk között. Az iskolákkal, kulturális központokkal való együttműködés gyakran sikerrel kecsegtet.

Kihívások:
- pénzügyi akadályok
- jogi akadályok

Az ötleteknek azonban a lakosságtól kell származniuk, hogy a politikusok támogatni és megvalósítani tudják azokat. Ez azért is fontos, hogy a lakosság is támogassa ezeket a kezdeményezéseket.

• Milyen körülmények között működik a legjobban, a több generáció együttélése egy házban? Garantált-e a vita? Példa: Az idősek csendre vágynak, míg az unokák pont az ellenkezőjét. Hogyan lehet megoldani a problémákat?

Kivonat a résztvevők válaszaiból:
Itt nem lehet minden polgárra ráerőltetni egyetlen gondolatot. Minden helyzetet egyénileg kell mérlegelni és megoldani.
Úgy tűnik, hogy a legfontosabb szempontok a következők:
- Ez kölcsönösségen alapul
- Egész egyszerűen, az együttélés gyakran nem kívánatos, és nem szabad kényszert alkalmazni.

Ötletek:
- állampolgári részvétel pl. kérdőívekkel
- kombinált lakások szolgáltatásokkal (pl. óvoda és asszisztens szolgáltatás)
- Közös helyek (pl. többgenerációs játszóterek)
A fiataloknak szóló kérdőíves felmérés azt mutatja, hogy ha a fiataloknak elég pénzük lenne, nem élnének együtt az idősebb generációval. Milyen messze van társadalmunk attól, hogy a valóságban együtt éljünk? Az együttélésnek mindig anyagi okai vannak?

Kivonat a résztvevők válaszaiból:
Át kell gondolnunk a megfelelő finanszírozási modelleket. Az országtól függően vannak ösztönzők, hogy az emberek saját lakással vagy a „Mamahotel” szállással rendelkezzenek. A körülmények az élet során változnak, és az embernek gyakran függetlenednie kell ahhoz, hogy aztán visszatérjen egy többgenerációs otthonba.
Következtetés:
- Meg kell tanulnunk újra együtt élni

• Mi az oka annak, hogy olyan sok idős ember egyedül (vagy párjával) él? Miért költöznek el a gyerekek?

Kivonat a résztvevők válaszaiból:
Nem akarsz kimozdulni abból a házból, amelyben egész életedben éltél. A másik ok sokszor a pénz, sokszor drágább egy kisebb lakást venni, mint a régi lakásban/házban lakni.
A gyerekek elköltözésének egyik leggyakoribb oka a karrierváltás és a főiskola.


• Hatékonyabb hogyan éljünk úgy, hogy élettérkihasználásunk hatékonyabb legyen? Támogatja a kormány?

Kivonat a résztvevők válaszaiból:
A jogi hátteret és az építési terveket hozzá kell igazítani. Az 50 évvel ezelőtti lakásépítés már nem hasonlítható a maihoz.
Ötletek:
- Adócsökkentés
- legyen több lakás magántulajdonban
- Airbnb szabályzat

• Milyen ajánlatokat kell kínálniuk a kluboknak, hogy összehozzák a fiatalokat és az időseket?

Kivonat a résztvevők válaszaiból:
- Vonzó ajánlatok mindkét korosztály számára, például kerékpártúrák
- Javítani kell a kommunikációt a klubok között, mert az ajánlat csak akkor kerül felhasználásra, ha azt a lehető legjobb módon kommunikálják. Sokan nem veszik észre az ajánlatot, pedig szívesen részt vennének benne

• A fiatalok és az idősebbek ugyanazt a nyelvet beszélik, de más szavakat használnak. Okozhat ez kommunikációs akadályokat? Hogyan lehet leküzdeni a kommunikációs akadályokat a fiatalok és az idősebbek között?

Kivonat a résztvevők válaszaiból:
A nyelvi fejlődés mindig is létezett és mindig is lesz. Ezeket a nyelvi különbségeket csoportunkban nem tekintettük szignifikánsnak.
Egy rövid kávészünet után az európai partnervárosok delegációi felkészültek a szülővárosukról tartott előadásukra. (Néhány héttel a Bad Kötztingi rendezvény előtt prezentáció elkészítésére kérték a résztvevőket a szervezők.) Ezek a bemutatók a következő kérdésekre keresnek választ:


- Hogyan élnek az emberek (diákok, fiatal családok, idősek) az egyes településeken?
- Könnyű-e házat vásárolni vagy építeni az egyes városokban? Ha nem, miért?
- Az idősek még mindig olyan házban élnek, ahol nem használnak minden szobát, míg a fiatal családok kis lakásokban laknak, mert nem találnak házat?
- Vannak-e olyan intézményei, ahol fiatalok és idősebbek együtt élnek?
- Vannak kifejezetten fiatalok és idősebbek számára kialakított lakóterek?
- Várhatók-e olyan demográfiai és társadalmi változások az ön városában, amelyek megváltoztatják az emberek életmódját? Mik a megoldások a jövő kihívásaira?
- Milyen problémák és megoldások vannak az Ön városában/országában a lakhatás terén?
- Van-e az Ön városában/országában olyan kormányzati kapcsolattartó pont, amely a „lakhatás” témájával foglalkozik? Mit kínálnak?
- Vannak-e olyan projektek az Ön városában, amelyek "közös apartmanok fiataloknak/időseknek" témában?
A részletes eredményeket tartalmazó előadások az „Aktív időskor – Fiatalok az idősekért” weboldalon találhatók. Az előadások célja az volt, hogy projekteket és legjobb példákat találjanak a sikeres megvalósításra a megfelelő partnervárosokban. A rendezvény célja, hogy inspiráljuk egymást Európában, hogy a jó, a társadalomra pozitív hatású projekteket más európai országokban is felhasználhassák. Érdekes módon kiderült, hogy a partnervárosok egy része hasonló kihívásokkal és problémákkal küzd, de néha eltérő módon oldják meg azokat. A különböző megközelítések eredményeit bemutatták, megvitatták és már elfogadták.
Ebédidőben az európai hasonlóságokról és különbségekről szóló beszélgetések után a partnervárosok delegációi elindultak Bad Kötztingben, hogy bemutassák az első legjobb gyakorlatot. Nyugdíjas otthonról van szó, óvodával. Idősek és gyerekek együtt élnek itt, és gazdagítják egymást. Fiatalok és idősebbek találkoznak egy közös étkezőben és a napi tevékenységek során. A gyerekek gondozása kis csoportokban történik. Az idősek minden nap énekelhetnek, beszélgethetnek és nevethetnek a gyerekekkel. Az európai vendégeknek volt néhány kérdésük a projekt megvalósításával kapcsolatban. Az óvodavezető és a vezetőség lehetővé tette a résztvevők házlátogatását, készséggel válaszoltak a kérdésekre.
Ezt követően a résztvevők a belváros irányába indultak. Ott Bad Kötzting város levéltárosa fogadta őket. Ismert történészről van szó, aki a városházán végzett munkája mellett saját személyes blogján is széleskörű tájékoztatást ad a város történetéről. Beszámolt Bad Kötzting legfontosabb hagyományáról, amelyet az országhatárokon túl is ismernek, a Bad Kötztingi pünkösdi lovaglásról. Annak érdekében, hogy a hagyomány több mint 600 éves legyen, fiatal és idős Bad Kötztingiek minden évben részt vesznek a pünkösdi lovagláson, és így tovább éltetik a hagyományt. A kor nem számít, a hagyományt együtt élik meg. A lovaglás során szerzett közös élmény kortól független, nincs különbség fiatalok és idősek között. A levéltáros történeti beszámolóit egy rövid városnézés egészítette ki, melynek során bemutatta a Douzelage testvérvárosi házat is. Ez az egyik legrégebbi ház a városközpontban, és művészi különlegesség is. Az európai barátok megkeresték saját városuk és barátaik homlokzatát, majd közös csoportképet készítettünk.
A munkanap végén a résztvevők megtekintették az úgynevezett "Sinocur" épületet. Ott Prof. Dr. Wühr érdekes előadását hallhatták a vendégek a város lakóinak és látogatóinak egyedülálló egészségügyi kínálatáról. A hangsúly a lehető legstresszmentesebb életen, az egészséges táplálkozáson és a hagyományos kínai orvoslás lenyűgöző eredményein volt. A Bad Kötztingben található hagyományos kínai orvoslás klinikája egy világhírű pekingi egyetemmel működik együtt. Emellett elmagyarázták az úgynevezett Kneipp-kúra mögött meghúzódó gondolatot. Az egészségügyi szobákban tett bejárás során a résztvevőknek részletesebben ismertették a Sinocur koncepciót és bemutatták a Kneipp alkalmazásokat.
Rövid szünet után közös vacsorára került sor. Az estet az ifjúsági tanács tagjai szervezték. Kék fényben, csillagos ég mellett, az európai zászló alapján jellegzetes bajor specialitásokat élvezhettek a résztvevők. Az asztalokon Európa-párti matricákat osztottak ki, amelyeket a résztvevők magukkal vihettek. A jó hangulatról egy DJ gondoskodott. Az étkezés után a Bad Kötztingből érkezett fiatalok bemutatták az e célból kidolgozott Európa-kvízüket. Az Európai Unióval kapcsolatos, időnként trükkös kérdések próbára tették a vendégek tudását. Mindenki nagy lelkesedéssel vett részt a játékban. A három legjobb európai csapat pénz nélküli, Bad Kötztingi termékekből összeállított jutalomban részesült. Ezt követően a küldöttségek szülővárosukhoz kapcsolódó csodálatos ajándékokkal ajándékozták meg a házigazdákat. A résztvevők késő éjszakáig beszélgettek, szórakoztak együtt.

Szombat, 2022.04.23
Ezen a napon nem kötelező, kiegészítő programmal kedveskedtek a résztvevőknek szervezők, Bad Kötzting város fiataljai. A programok során a résztvevők még jobban összebarátkoztak, folytatták az eszmecserét. A delegációk három szabadidős lehetőség közül választhattak:

Látogatás a SPA AQACUR-ban
A Bad Kötztingi uszodában számos különböző medence, nagy szaunarészleg és számos csúszda várja a gyerekeket és a fiatalokat. A látogatás során a Bad Kötzting európai partnervárosaiból érkezett vendégek megtapasztalhatták a fürdő- és szaunázási táj sokrétű lehetőségét, ami Bad Kötzting turisztikai régióját különlegessé teszi.


Séta a Planet-Way-n Wettzellben található Geodéziai Obszervatóriumunk meglátogatásával
A bolygók és az univerzum témája is nagy szerepet játszik Bad Kötztingben. Az ok a Wettzell kerületben található geodéziai csillagvizsgáló. Ott a Szövetségi Térképészeti Ügynökség és a müncheni Műszaki Egyetem végzi a talajméréseket. Az ott összegyűjtött adatokat a földtudományok területén különböző számításokhoz használják fel. A Bad Kötzting külvárosában található különleges helyet az intézet egyik munkatársa mutatta be. Például elmagyarázta, hogyan tudjuk megmérni a műholdak és a Hold távolságát a lézerteleszkóp segítségével.

Túra a Kaitersberg hegyen
A Bad Kötzting leghíresebb, pontosan 999 méteres hegyén való túrázást néhány résztvevő örömmel fogadta. A csúcsra érkezve a résztvevők megtekinthették az úgynevezett "Zellertalt" és Bad Kötztinget. Utána a csoport együtt ebédelt egy hegyi kunyhóban.

Este a delegációk meglátogatták Bad Kötztingben az állami kaszinót. Ott a házfőnök fogadta a vendégeket, és benyomást nyerhettek az épület egyedi építészetéről. A Bad Kötzting kaszinó egy kék gyöngyszem látszatát kelti, amely a fénnyel „játszik”. A Casino Lounge művészeti és kulturális eseményeket kínál. A kaszinó hangulatában gyertyafénynél volt az utolsó közös vacsora.

6. esemény

Résztvevők:

A rendezvényen 242 fő vett részt, közülük 99 résztvevő és szervező a szlovéniai Škofja Lokából, 1 résztvevő az albán Bashkia Krujaból, 4 résztvevő az osztrák Judenburgból, 9 résztvevő a német Bad Kötztingből, 4 résztvevő a finn Asikkala városból, 6 résztvevő az ír Bundoranból, 8 résztvevő a cseh Sušicéből, 6 résztvevő a litván Rokiškis városból, 7 résztvevő a magyar Kőszegről, 7 résztvevő a dán Holstebroból, 5 résztvevő a bulgár Tryavnából, 6 résztvevő a román Siretből, 15 résztvevő a holland Meerssenből, 6 résztvevő a lengyel Chojnából, 2 résztvevő a ciprusi Agrosból, 4 résztvevő a horvát Rovinjból, 6 résztvevő a portugál Sesimbrából, 5 résztvevő a Spanyol Alteából, 7 résztvevő a Francia Granville-ből, 10 résztvevő a máltai Marsaskalából, 3 résztvevő a luxemburgi Niederanvenből, 3 résztvevő a svéd Oxelösundból, 12 résztvevő az angol Sherborne-ból, 3 résztvevő a lett Siguldából, és 4 résztvevő az észt Türiből.

Helyszín / Időpont:

Az esemény a szlovéniai Škofja Lokában a Sokolski dom kulturális központban, a gimnáziumban, valamint a Rdeča ostriga ifjúsági központban zajlott 2022.08.25 és 2022.08.28. között.
Rövid leírás:

A rendezvényt már 2020-ban, majd 2021-ben kellett volna megszervezni, de a koronavírus miatt elhalasztottuk, és végül csak most tudtuk megszervezni. A háromnapos rendezvény a fotókiállítással nyílt meg 2022. augusztus 25-én, csütörtökön. A következő két napon három helyszínen külön találkozókat és workshopokat szerveztünk a résztvevők három csoportja számára: tisztviselők, tanárok és diákok. Valamennyi csoport műhelymunkáit az időseknek is bemutattuk.

A tisztségviselők találkozójának összegzése.

Nagyon örültünk, hogy idén sikerült megszerveznünk a találkozót, és annak, hogy Európa minden országából érkezett barátainknak és partnereinknek végre sikerült összejönniük városunkban, és megosztották elképzelésüket az együttműködésről.

A háború e rendkívül bizonytalan időszakában Európában – melynek következményeit néhány partnervárosunk közvetlenül is megérezte – összegyűltünk, és együtt dolgoztunk – minden nemzet barátságáról és szolidaritásáról tettünk tanúbizonyságot!

Közösen – a „Juniors for Seniors – aktív időskor” nemzetközi projekt következtetéseinek bemutatásával egy másik rendkívül időszerű kihívásra is próbáltunk megoldást találni: hogyan lehet kialakítani, megőrizni és erősíteni az aktív együttműködést fiatalok és idősek között.

A Douzelage idei közgyűlése a szlovéniai Škofja Lokában augusztus 25 (csütörtök) és 27 (szombat) között került megrendezésre. A Közgyűlés részeként természetesen tartottunk Ifjúsági Találkozót is.
Bár a GM hivatalosan 25-én, csütörtökön kezdődött, szerdán már jó néhány küldött érkezett a Škofja Lokába. Velük egy könnyű vacsora elfogyasztása közben folytattuk a megbeszéléseket, beszélgetéseket, így másnap mindenki pihenten tudta kezdeni a találkozót.

A GM hivatalos programjára a Škofja Loka Sokolski dom-ban került sor. Itt először a korábbi Douzelage fotópályázatok kiállításának megnyitójára került sor. A házigazdák köszöntő beszéde után a vacsora során, és ezt követően lehetőségünk volt az ismerkedésre.

Fő témánkban felmerülő kérdésekre a válaszokat a következő négy fókuszcsoport szemszögéből kerestük: tisztviselők, tanárok, diákok és idősek.
Augusztus 25-én, pénteken együttes ülést szerveztünk, a projekt végső következtetéseit ismertettük, és megvitattuk minden résztvevővel, több EU tagország nagykövetével, a szlovén vezető szervezetek képviselőivel, valamint a vendégekkel.

A szervezőket dicsérték a résztvevők kiterjedt munkájukért és nagyon gyakorlatias beszámolóikért. Ezeknek az összefoglalóknak az alapján (amelyek megfelelő, máshol is alkalmazható megoldásokat, következtetéseket, javaslatokat és jó gyakorlatokat tartalmaznak) az önkormányzatok azonnal megkezdhetik a szükséges intézkedések megtételét a különböző városok példái alapján.
Összefoglaló a tanári megbeszélésekről
Jože Bogataj igazgató elmondta, hogy miután tavaly októberben ideiglenes oktatási bizottság (EM) elnökének nevezték ki Cipruson, személy szerint nagy megtiszteltetés és kiváltság volt számára, hogy személyre szabhatta az EM-programot.

Az EM programot az Európa a polgárokért – Fiatalok az Idősekért – azaz Aktív időskor című fő témával összhangban készítették a Škofja Loka Gimnázium tanári csapatával. Szerették volna megosztani iskolai gyakorlataikat, helyi civil szervezeteik különféle tevékenységeit, és végül 26 EU-ország vendégtanárait kérték meg arra, hogy osszák meg példáikat az fiatalok és idősek együttműködésével kapcsolatban, és azokkal a problémákkal, amelyekkel meg kell birkózniuk.

A Škofja Loka Gimnáziumban számos workshopot szerveztek, ahol megvitatták, hogy milyen lehetőségek léteznek az EU iskoláiban, amikor az idősekről beszélünk: különböző iskolai projektek, önkéntes munka a helyi közösségekben és idősotthoni intézményekben, valamint különféle tevékenységek a helyi közösségi központokban.
Másrészt a szlovén civil szervezetek (Škofja Loka Nyugdíjas Egyesületi Központ, Felnőttképzési Központ stb.) mutatták be helyi és országos programjaikat a szlovén idősgondozási intézményrendszerről és az idősek integrációs támogatásáról, valamint az önkéntesek egyesületeiről.

Az ezt követő beszélgetés során kiderült, hogy többé-kevésbé mindannyian ugyanazt a gyakorlatot követjük, amikor a különböző Douzelage városokban zajló, több generációra kiterjedő tevékenységekről beszélünk.
Egyik műhelyünk a helyi kulturális örökségre fókuszál. Cirila Šmid, helyi kézműves asszony minden szükséges hozzávalót és anyagot előkészített a tanároknak, hogy megmintázhassák két formás helyi virággal díszített mézeskalács szívüket. Kora (80) és nyelvi akadálya ellenére nagyon sikeresen (őszintén szólva némi segítséggel) sikerült átadnia tudását másoknak. Mi, tanárok, diákok lettünk, az ő utasításait követve – nagyon tantermi szituáció – új készségeket tanultunk. Amikor elkészültünk, hazavitte a mézeskalácsokat, megsütötte, végül mézzel bevonta. Másnap reggel mindegyik szépen becsomagolva várta tulajdonosait. A workshop nagy sikert aratott. Úgy döntöttünk, hogy meghívjuk dr. Žan Lep urat a Ljubljanai Pedagógiai Intézet tinédzser-szakértőjét, aki előadást készített az EM résztvevőinek: Beszéljünk a zoomerekről. Az EM résztvevői mind középiskolákban tanítanak, ami azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazokkal a problémákkal találkozunk, hiszen a 2000 után született fiatalok (azaz a zoomerek) Európa-szerte egyformák.
Végül a vendégtanároknak is jutott idő helyi gyakorlataik bemutatására. Észrevehettük, hogy országos szinten minden település, így minden iskola a helyi civil szervezetek, önkormányzatok segítségével sokféle tevékenységgel, projekttel, program keretében foglalkozik aktívan az idősekkel.
Mivel az EM pozíció ideiglenes volt, új elnököt kellett választanunk. Az egyetlen pályázatot munkatársunk, Riikka Penttilä a finnországi Asikkala városából nyújtotta be. Teljes támogatásunkban részesült a következő mandátumhoz, hogy ő legyen az EM elnöke. Találkozásunk megünnepléséhez egyedülálló lehetőségünk volt meghallgatni a nagy-britanniai Sherborne-ból származó Mrs. Rachel Milestone rövid zongoraelőadását iskolánk aulájában.

„Nagyon tanulságos, hasznos és érdekes” – hangzott el vendégeink megjegyzése a találkozó végén. Személy szerint az elnök is kifejtette, hogy nagyon örült, hogy csapata felkészült és sikeresen megvalósította az EM programot.

A pénteki nap volt a legintenzívebb az Ifjúsági Találkozó tevékenységét illetően. A tevékenységek első része a Pri rdeči ostrigi MKC-ben zajlott. Kezdésként néhány jégtörő játékon keresztül ismerkedtünk meg egymással, hogy jobban érezzük magunkat és jobban megismerjük egymást. A bulgáriai küldöttek kedves előadása következett, akik pontosan megmutatták, hogyan biztosítják a generációk közötti együttélést és az aktív idősödést. Ezután egy csoportban beszélgettünk saját tapasztalatainkról és jó gyakorlatainkról ezen a területen. A workshopok és a későbbi ebéd után lazító tevékenységek vártak ránk – kézműves foglalkozások a Center DUO-ban az egyik csoportnak, a másiknak strandröplabda. Délután minden résztvevőt egy közös foglalkozáson vártak a Kino Sorában, ahol meghallgatták a 2019 óta zajló „Fiatalok idősekért – aktív időskor” című projekt eredményeit és következtetéseit, amely projektnek utolsó találkozása most van Škofja Lokában. A csoportos fotózás után a delegáció csatlakozott vacsorára a többi küldötthöz Starmanban, ahol az ételeket és italokat egy helyi zenekar remek hangulata kísérte. Az ifjúsági küldöttek a vacsora végeztével az MKC Pri rdeči ostrigi-ban folytatták az estét, ahol egy kis partit rendeztek nekik, amit nagyon élveztek.

A szombati nap az Escape city – Škofja Loka játékkal kezdődött, ami remek alkalom volt a város megismerésére. A szabadulást befejezve a küldöttek összegyűltek az ifjúsági választásokra, ahol megválasztották az új ifjúsági elnököt – Mr. Zino Vreysen. Ezután felszólalt a közgyűlésen és összeállította a bizottságot. Délután a küldöttek szabadon választhatták meg tevékenységeiket. A legtöbben fővárosunk, Ljubljana látogatása mellett döntöttek, vagy a Škofja Loka-i Poljanska Sora folyóban úsznak.
A rendezvény hivatalos része szombat este gálavacsorával zárult, amelyen minden résztvevő oklevelet kapott a részvételről.
Az Ifjúsági Találkozót nagyrészt Sergej Novak úr szervezte a Škofja Loka-ból, a bolgár Evelin Koev segítségével, aki akkoriban az ifjúsági bizottság aktív tagja volt.

Európa a Polgárokért, fiatalok az idősekért – aktív öregedés projekt tájékoztató Asikkalában a konferenciát követően, 2022. 09. 16-án

A résztvevők listája mellékletként

1. Marja Koivisto, Asikkala város népjóléti koordinátora megnyitotta az ülést, és üdvözölte a beszélgetés minden résztvevőjét.
2. Merja Palokangas-Viitanen, Eero Ala-Heikkilä és Saimi Vesterinen, akik tagjai voltak az augusztusi Skofja Loka-i projekttalálkozó Asikkala delegációjának, beszéltek az ott szerzett tapasztalataikról.
3. Miha Jese, a Juniors for seniors – aktív időskor projekt menedzsere a Teams-en keresztül vett részt a foglalkozáson.
Miha Jese bemutatta a projektet a résztvevőknek, és a projekt során más városokban lezajlott különböző ftalálkozókról beszélt.
Hallottunk a különböző ülésekről, a projekt elsődleges céljairól és következtetéseiről. Nagyon világossá vált, hogy az öregedéssel kapcsolatban Európa szerte ugyanazokkal a kihívásokkal és nehézségekkel nézünk szembe, és minden résztvevő megpróbálta egyedül megoldani ezeket.
Felhasználhatjuk egymás ötleteit és tapasztalatait, hogy együtt kezeljük ezt a kihívást. A projektek fő céljai: generációk közötti együttműködés és idősek e-oktatása, mobilitás és akadálymentesítés,
Az idősek és a fiatalok lakhatása olyan terület, amelyekről beszélnünk kell, és megoldásokat kell találnunk Asikkalában is.
4. Megbeszélés
A projekt nagyon érdekes, nagyon fontos téma számunkra Asikkalában jelenleg.
Néhány ötlet:
- Olyan számítógépes kurzus idősek egyesületei számára, amelyeket diákok vezetnek, és legyen ez nagyon könnyű, nagyon nem professzionális, inkább időseknek való. Ez egyben lehetőség a fiatalokkal való együtt tanulásra.
- Gimnazistáink minden évben zenés produkciót készítenek a tanulmányaik során – különböző olyan helyszíneket kellene találni a musical bemutatására, hogy az az idősek számára is elérhető legyen.
- Fiatal önkéntesek otthoni segítsége, például a tévé működésbe hozásához vagy a számítógépes asztal felállításához
- Több ilyen találkozót kellene szervezni, és különböző módszereket találni a fiatalok és az idősebbek aktivizálására.
- Különböző közös klubok fiataloknak és időseknek – például főzés, kézművesség, kötés, olvasás, természet stb.
- Különböző témákban önként választott kurzusok a középiskolásoknak, amelyek részben az idősekkel közös műhelymunkákat is magukba foglalják.
- Közös zenei produkciók vagy stand up minden korosztály számára
- közös klub vagy találkozók szervezése, ahol beszélgethetnénk a különböző hagyományokról, illetve néhány ünnep, mint pl. a Karácsony, Húsvét, Szent Iván éj, Mindenszentek napja, Függetlenség napja stb. megünneplésének modern módozatairól.
- Önkéntesség az Olo idősek központjában – egyik hallgatónk, Sauli beszélt az idősek mindennapi környezetben történő aktivizálása során szerzett tapasztalatairól, és mindenkit bátorított, hogy jöjjön el és szerezzen saját tapasztalatokat. Így könnyebben találkozhatnak a fiatalok az idősekkel – mindkét oldalról kisebb lesz az előítélet!