EULOCAL HU

Az « EULOCAL (Even Us the Little Ones Count A Lot) » projektet az Európai Unió finanszírozta az „Európa a polgárokért” program keretében


2. ág – 2.2 "Városok hálózatai" intézkedés



A projekt



Projektünk fő célja az, hogy meggyőzzük az embereket arról, hogy mennyire előnyös az EU tagjaként élni. A családban is egyértelmű, hogy a legkisebb is fontos. Mi a helyzet a társadalomban, egy városban, egy országban vagy az EU-ban? Fontosak-e a kisebb nemzetek is, jelentősek-e az EU-ban? Nekünk is fontos-e az Európai Unió? Elbukik-e, mint a Római Birodalom? Lesz-e újabb kilépés? Nap mint nap találkozhatunk valamennyien ezekkel a kérdésekkel. Nagyon nehéz erre válaszolni, különösen, ha demagógia és előítéletmentesen szeretnénk ezt megtenni. Nagyon fontos, hogy erről a témáról a fiatalokkal is beszéljünk, hiszen ők még tapasztalatlanok, és nem ismerek az EU munkáját. Projektünknek az a célja, hogy segítsünk a polgároknak, különösen a fiataloknak abban, hogy ezekkel a kérdésekkel megismerkedjenek. A résztvevők részletesen megbeszélik az előbb említett kérdéseket. A közvetlen módszerek helyett a közvetetteket részesítjük előnyben, olyanokat alkalmazunk, amelyekkel helyes válaszokat tudunk adni. A műhelymunkák, a szimulációk, a viták és kiállítások, valamint a tanulmányutak és esetleg előadások, mind olyan módszerek, amelyek hozzájárulnak a kérdéskör megértéséhez. Valamennyi tevékenység segíti azt, hogy a fiatalok felismerjék, hogy a kicsi országok is fontosak az EU-ban. Különböző tevékenységeken keresztül megértetjük, hogy mennyire fontos a kulturális sokszínűség. Fontos az is, hogy a döntéshozók milyen módon támogatják a majdnem elfelejtett kisnyelvek, mint például a máltai nyelv fennmaradását. Projektünk további célja annak hangsúlyozása, hogy minden cselekedet, tett, még a legkisebb is hozzájárul a közös cél eléréséhez a környezetünkben is, és egész Európában is. Ez igaz minden egyéni tevékenységre (környezetvédelem, önkéntes munka, még a legcsekélyebb tett is), valamint a helyi és EU-szintű vezetők határozatalkotó folyamataira, mint pl. az EU elnökség rotációja. Céljainkat még a hálózat összetétele is tükrözi, hiszen nagy országok – Németország, Olaszország és Lengyelország – , valamint kicsik, mint például Málta és Magyarország vesznek részt a közös munkában. A legfontosabb célcsoport a fiatalok, hiszen ők azok, akik a jövő Európájában építik saját életüket. Bővebben a pályázati űrlapon (angolul)

A projektpartnerek



A Kőszegi Testvérvárosi Egyesület Kőszeg város képviseletében vesz részt a projektben, annak koordinátora. A koordináló munka és az összes partnerre vonatkozó feladatok mellett tanulmányutat és műhelyfoglalkozást vezet a víztisztasággal és a vízzel való takarékoskodással kapcsolatban. A Douzelage Association in Chojna a projekt lengyel partnere. A mindenhol megbeszélendő általános kérdések mellett bemutatják, mi a véleményük a helyi és külföldi résztvevőknek a külföldi munkavállalásról, valamint a diákok külföldi szakmai gyakorlatával kapcsolatos tapasztalataikat – amely egy ki lépés az európaiság felé. Marsaskala Local Council a projekt máltai partnere. Az általános kérdések mellett összegzik a helyi és külföldi résztvevők véleményét a nagyon kicsi, elszigetelt ország fontosságáról és a kicsi, csaknem elfelejtett nyelvről. Tratti, amely az olasz Velletrit képviseli, egy tipikus kulturális és szociális egyesület nagyon sok fiatal taggal, akik több nemzetközi projektben vettek már részt. Az ő speciális témájuk: Hány európai volt már menekült a múltban? A német Stadt Bad Kötzting, a Felső-Bajorországi Erdő természeti rekreációs parkjában található a német – cseh határon. A szokásos kérdések mellett speciális témájuk a méhészet lesz. Ennek kapcsán mutatják be, hogy mennyire fontos a nemzetközi összefogás e kis állatokat érintő járványoktól való megóvásában.

Események



A projekt ideje alatt az előkészítés és a disszemináció mellett mindegyik partnervárosban lesz egy találkozó.

1. esemény:



Részvétel:

Az eseményen 30 fő vett részt, 14 résztvevő a fogadó városból, Marsaskalából, Máltáról. A magyarországi Kőszegről 5, a németországi Bad Kötztingből 3, a lengyelországi Chojnából 4, és az olasz városból, Velletriből 4 fő dolgozott együtt a találkozó során.

Hely/dátum:

A találkozó a máltai Marsaskala városban került megrendezésre, 2017. október 19-től 2017. október 22-ig.

Rövid leírás:

Az első találkozó célja - ugyanúgy, mint a tervezett 5 eseményé - az, hogy megbeszéljük a projekt kiemelt támáját, és beszéljünk a következő találkozók fő céljairól, specialitásairól. Mindezek mellett tanácskoztunk az EU tagság előnyeiről, az európai államok méretének lehetséges hatásairól. Tanulmányút során bizonyosodhattunk meg arról, hogy miért fontos, illetve milyen előnyök származnak a kicsiségből.

Az első találkozót Marsaskala város vezetése szervezte, ahol a polgármester, Mario Calleja a kollégáival és a barátaival egy jól szervezett programot biztosított a 30 hivatalos résztvevőnek, akik között 15 külföldi volt. A résztvevők Németországból, Magyarországról, Olaszországból és Lengyelországból érkeztek.

A konferenciát a város polgármestere, Mario Calleja nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta a találkozó fontosságát, és kifejezte a közös európai jövőbe vetett hitét. A tervnek megfelelően az első este (október 19.) megnyitott kiállításon a résztvevők bemutatták, hogy milyen előnyei vannak annak, hogy az EU tagjai vagyunk. A konferencia teremben posztereken kiállított fotók egész héten láthatók voltak. A csoportoknak megvolt a lehetőségük, hogy elmondják az érdeklődőknek azt, miért ezeket az épületeket, városrészeket és eseményeket hozták a kiállításra. A fotók között voltak olyanok, amelyek az EU által támogatott nemzetközi projekteket, a város egy adott részének fejlődését stb. mutatták be.

Következő reggel (október 20.) a polgármester, Mario Calleja megnyitója után, a projekt koordinátora, Dr Mátrai István mutatta be a programot, és beszélt annak jelentőségéről. Hangsúlyozta az euroszkepticizmust, hogy néhány ember nem akarja meglátni az EU létezésének előnyeit. Kifejezte, hogy hisz abban, hogy az ilyen konferenciák, események hozzájárulnak az EU jobb hírének kialakításához.

A konferenciát megtisztelte Dr. Owen Bonnici, igazságügyért, kultúráért és az önkormányzatokért felelős miniszter. Beszédében hangsúlyozta az EU fontosságát, és példákat mondott arra, hogy milyen előnyei vannak Málta EU tagságának. Mint egykori marsakalai alpolgármester, felsorolt néhány befektetést, projektet, amelyek az EU segítségével valósultak meg. Kifejezte büszkeségét azzal kapcsolatban is, hogy Marsaskala aktívan vesz részt ebben a nemzetközi projektben.

Rövid szünet után minden partner szervezet rövid előadást tartott a „helyi problémákról”, amelyek az adott városokban szervezett találkozók témái lesznek.

Kőszeg, Magyarország arról beszélt, hogy mennyire fontos az, hogy minél több szervezetet bevonjunk a vízzel való takarékosságba, annak védelmébe. M. Tálos Ilona PPT előadásában vázlatosan körvonalazta a kérdést, amely később kerül tárgyalásra. Néhány megválaszolandó kérdés feltevésével is a hallgatóság érdeklődését a téma felé irányította. Jó válaszok esetén a válaszadó apró ajándékot kapott. Beszélt arról is, hogy a kőszegi találkozó előkészítéséhez házi feladatot is kap minden partner, amelyet a magyar csapat küld át mindenkinek áprilisig.

Chojna, Lengyelország: A csoport vezetője beszélt a helyiek és a külföldi látogatók külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdjéről. PPT előadásában Janusz Cezary Salamończyk beszélt az EU által támogatott külföldi gyakorlati képzés előnyeiről. Kiemelte a program fontos aspektusát, és beszélt azokról a különbségekről, amelyek tapasztalhatók a nemzetközi programokban való részvétel előtt és után azon iskolákban, amelyeket Comenius, Leonardo, Erasmus+ segítik.

Velletri, Olaszország: Az ország képviselője előadásában beszélt az európai új falakról és az új európaiakról, olyan fiatalokról, akik külföldi szülők gyermekei. Andrea Chiara Bauco a “Ki a menekült?” kérdéssel indította előadását. Megadta a menekült szó meghatározását, és néhány szám ismertetésével illusztrálta a világon tapasztalható menekült helyzetet. Előadásában a témát történelmi szempontból közelítette meg, végül a saját nézeteiről is beszélt. Kifejezte a jövő nemzedékbe vetett reményét is.

Bad Kötzting, Németország: Az előadó beszélt a valamikori határzónában való életről, és hidegháború maradványairól. Simona Gogeiβl a határzónában való élet előnyeit és hátrányait mutatta be PPT előadásában. A téma megbeszélésére később városukban kerül sor. Ilyen területeken a természetvédelem és a fenntartható fejlődés fontos szerepet játszik. Beszélt a méhészettel kapcsolatos problémákról, amelyeket paraziták, szennyező anyagok és növényvédő szerek okoznak. Kiemelte a természet óvatos kezelésének fontosságát az egész világ népességének megóvásához.

Marsaskala, Málta beszélt a nagyon kicsi, elszigetelt élettel és egy majdnem elfelejtett nyelvvel kapcsolatos attitűdökről, amelyek tapasztalhatók a helyiek és a külföldiek között. Emanuel Casingena előadásában beszélt a máltai nyelvről, annak eredetéről. A máltai nyelv a világi arab és a szicíliai nyelv keveréke, egy sémi/szemita nyelv római hatással. Nyelvüket nehéz megérteni, és nehéz írni. Második nyelvük az angol, amelyet napjainkban sok más országban megértenek. Elmondta, hogy a tanulmányutunk során hallhatjuk a mindennapi életben használt nyelvet, de nem tudjuk megkülönböztetni a máltai nyelv különböző dialektusait. Megemlítette, hogy a résztvevők személyesen is megtapasztalhatják ezt a következő napi gozoi tanulmányút során. A jobb megértés érdekében adott néhány szempontot.

Az előadások után beszélgetés és vita volt a következő kérdésekkel kapcsolatban: Fontosak-e a kis országok az EU-ban? Vannak-e ugyanolyan jogaik? A csoportokban való beszélgetés és a vita után a szóvivő összefoglalta a csoport véleményét. Végül megfogalmazódott egy közös vélemény.

Az általános vita a „Még mi a kicsik is számítunk” témában a következő kulcsfontosságú pontokat eredményezte: bevándorlás, kultúra, folklór, LGBTIQ jogok, diákcsere, generációk közötti váltás, fiatalítás, munkatapasztalat, erős gazdaság, szociális jólét, nemzetközi konferenciák, gazdag történelem, nyelvi sokszínűség, önkéntes szervezetek, hagyományok.

Részletesen a következő véleményeket mondta el a szóvivő: (természetesen az utolsó csoportnak nem sok lehetősége volt arra, hogy újakat tudjon mondani, de minden csoport hozzájárult a beszélgetés sikeréhez.)

Nyilvánvaló, hogy a nagy országok, a nagy városok erősebbek, jobban befolyásolhatják a többieket. Azonban még a kicsi országok is ragaszkodhatnak a saját véleményükhöz. Sok országban többféle kisebbség él együtt, és jogaik is vannak, ha nem, akkor kérhetnek segítséget.

Még az uniós szabályozás is azt mutatja, hogy a kis országok is fontosak. Annak ellenére, hogy a kisebb országok kevesebb képviselővel rendelkeznek, az EU elnöksége nem függ a méretétől, az országok rotációban töltik be ezt a pozíciót. Emellett a vétó is segíthet a kisebb nemzeteknek – persze egy ésszerű határon belül. A kis nemzetek nagy tevékenységekkel, figyelemre méltó eredményekkel rendelkezhetnek, és híres tudósokkal, feltalálókkal is rendelkezhetnek (például Magyarországon). Ugyancsak fontos minden kis cselekedet is, így még a kisebb csoportok, egyesületek is nagyon pozitív és hatékony lépéseket tehetnek. (Így pl. projektünkben szereplő témák is segíthetnek komoly kérdések megoldásában, mint a méhészet, a fogyatékkal élők problémája, a környezetvédők erőfeszítései stb.)

Annak bizonyítására, hogy még a legkisebbek is sokat számítanak, többet kellene beszélnünk Európáról az iskolában. Be kellene bizonyítanunk a diákoknak, hogy vannak különbségek az EU-ban, de vannak hasonlóságok is, és ez nyilvánvaló. A generációk párbeszéde is fontos: a fiatalok és idősek sokat tanulhatnak egymástól, és ez kölcsönösen előnyös lehet. A Brexit tapasztalata megmutatja nekünk, hogy a nagyvárosok valószínűleg jobban európainak érzik magukat, míg a kisebbek inkább a hagyományokat őrizik.

A csereprogramok, különösen a fiatalok cseréje segíthet annak bizonyításában, hogy milyen előnyei vannak az EU tagságnak, és mindezek hozzájárulhatnak az EU jobb elismertségéhez. Ez még könnyebb, ha kicsi az ország, mivel az emberek között szorosabb a kapcsolat, jobban ismerik egymást, így könnyebb változtatásokat véghez vinni.

Az ebéd és a rövid szünet szintén hozzájárultak a project céljainak eléréséhez. A nemzetközi konyha jó példája a kulturális sokszínűségnek, és lehetőséget ad az ötletek cseréjéhez, és az ismerkedéshez. A különböző országokból érkezetteknek lehetőségük volt arra, hogy megismerjék más nemzetek ételeit, azok elkészítési módját, valamint azt, hogy miért fontos a kultúrájukban. Mindenki komolyan készült az eseményre, valamennyi partner főzött étellel kedveskedett másoknak, annak ellenére, hogy repülőn kellett hozniuk. Természetesen a vendéglátók is megkóstoltatták hagyományos ebédjüket. Ez is egy kitűnő példa arra, hogy egy kis ötlet, egy kicsi együttműködés is hogyan segítheti az esemény sikerét. Az előkészítés, a tálalás ideje, és a várakozás, mind a kötetlen beszélgetéshez adott megfelelő alkalmat.

Ebéd után -figyelve az egészséges életmódra is – elsétáltunk a Douzelage emlékműhöz, ahol csoportkép is készült. Az öt évvel ezelőtt készült emlékműnél a város polgármestere, Mario Calleja beszélt az emlékmű fontosságáról. A város egyik fő terét diszitő emlékművön minden Douzelage város címere megtalálható, amelyeket fémrudak kötnek össze, szimbolizálva az Európai Unióhoz tartozó országok és a Douzelage városok szoros kapcsolatát. A város minden lakójának tudomása van arról, hogy a városban nemzetközi projekt események vannak, mert ebben az időben a résztvevő országok zászlói lobognak a téren. Poszterek is hirdetik az eseményeket.

Délután a résztvevők öt nemzetközi csoportot alkotva műhelymunkában vettek részt. A nagyon jól szervezett műhelymunka során minden nemzet felelős volt egy témáért. A témák a következők voltak: A kicsiség előnyei és hátrányai, amiért a magyar csoport volt a felelős. A lengyel küldöttség gondozta „a fiatalok a politikában” témát. A bevándorlás témáért az olasz csoport felelt. A német partnereké volt a „fiatalok a sportban” téma. Az örökségek, a fejlődés és a fiatalok generációja volt a máltaiak témája. A műhelymunka végén minden csoportból egy-egy szóvivő összegezte a téma során felmerült gondolatokat, és válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

A magyar csoport összegezte a kicsiséggel kapcsolatos előnyöket és a hátrányokat. A nemzetközi csoport tagjai több hátrányt említettek, mint előnyt. A beszélgetés során az volt a legnehezebb, hogy eldöntsük azt, hogy az előnyök, vagy a hátrányok fontosabbak. Végül a csoport tagjai megegyeztek abban, hogy az előnyök talán sokkal fontosabbak, és az előnyök kompenzálják a hátrányokat. Az előnyök között szerepel a könnyű kommunikáció. Az emberek ismerik egymást, könnyebben jönnek létre csoportok, értik egymást, hasonlóak a problémáik, amelyeket könnyebben meg lehet oldani. Nagyon fontos az, hogy a hagyományok őrzése könnyebb. A csoport ezeket az előnyöket említette.

A beszélgetés során a következő hátrányokat említették a csoport tagjai. Bizonyos pozíciókra a kisebb választási lehetőség miatt elég nehéz a megfelelő személyt megtalálni. Keményebb munka szükséges a megfelelő munkahely és a jobb lehetőségek megtalálásához. Túl zsúfolt helyek, kevés parkolási lehetőség, bizonyos projektekhez nem elegendő tér, mindezek a hátrányok közé tartoznak. A tehetségeket nehezebben ismerik el külföldön. Sportban kevés a versenytárs a kis településeken, ezért el kell menni máshova, ha valaki a képességeit bizonyítani akarja. A nagy cégek jobban kedvelik, előnyben részesítik a nagyobb városokat. Az ipari szennyezés a kis országban jobban érezhető, mint a nagyobbakban.

A szóvivő összegzése után a résztvevők többsége egyetértett a listán szereplő előnyökkel és hátrányokkal. Kiegészítésként elmondták, hogy a fiataloka nagyobb városokba költöznek tanulás céljából, és sajnos nem térnek vissza a kicsi városukba, vagy országukba. A hátrányok ellenére a kicsiségnek inkább előnyei vannak. Közös véleményként arra jutottunk, hogy jobban kell hangsúlyoznunk az előnyöket, annak érdekében, hogy a kicsiségből fakadó hátrányokat csökkenthessük.

A „Fiatalok a politikában” témát a lengyel csoport összegezte. A csoport a beszélgetést néhány statisztikai adattal kezdte. A legtöbb kutatás szerint a fiatalok nem nagyon érdeklődnek a politika iránt. Az Európa Parlamenti választás során a 18 és 25 év közötti korosztály részvételi aránya volt a legkisebb, alacsonyabb, mint bármely más korosztályé. Lengyelországban ennek a korosztálynak csak a 40%-a szavazott, ez a szám jellemző húsz éve. Ez annak tudható be, hogy a fiatalok a tanulmányaikkal vannak elfoglalva. Ez a munkahely keresés ideje, a családalapítás ebben az életkorban zajlik, ezért a politikába való bekapcsolódást nem tartják fontosnak. A városvezetésben résztvevő fiatalok száma csökkenő tendenciát mutat, az Európai Testvérvárosi Szövetség, a Douzelage partner városainak fiatal képviselői között csak néhány 30 év alatti fiatal van. Országos és európai szinten is kevés a fiatal politikus, kivétel az osztrák miniszterelnök.

A fiatalok között az az általános vélemény alakult ki, hogy politikai ismereteik hiányosak, és nem is érdekli őket. Számos kezdeményezés született a helyzet megváltoztatására. Máltán vitát folytatnak arról, hogy a helyi választásokon a szavazásra jogosultak korhatára 16 év legyen. Hasonló javaslatok az EU más országaiban is születtek, sőt olyan gondolatok is voltak, hogy a jelöltek életkorát 16 évre lehetne csökkenteni. Az online szavazás is növelhetné a számukat. Véleményünk szerint ezek a javaslatok csak bizonyos mértékben szolgálják a fiatalok bevonását. Aktivitásuk növelésének legfőbb módja az oktatás lenne. Az iskoláknak, a civil szervezeteknek és más társadalmi szervezeteknek kellene a fiatalokat felkészíteniük arra, hogy döntéseik az élet minden területét befolyásolhatják. A szóvivő beszámolója utáni vitában azt is megemlítették, hogy az Erasmus+ pénzügyi támogatást nyújt az ifjúsági projektek számára, a KA3 akció az ifjúságpolitika fejlesztésére összpontosít, és strukturált párbeszéd projektekre is felhasználható. Egy másik lehetőség az Erasmus+ akció KA2, nemzetközi ifjúsági kezdeményezéseket támogat, amelyek célja a bevált gyakorlatok megosztása. Az Európa a polgárokért projektek szintén segíthetnek a fiatalok politikába való bevonásában.

A menekültekkel kapcsolatos kérdést az olasz csoport összegezte. A beszélgetés során voltak hasonló és eltérő vélemények egyaránt. Egyetértettünk abban, hogy a menekültkérdés országonként más és más jelentéssel bír. Málta és Olaszország erősen érintett a menekült problémával, mivel a legtöbb esetben ez a két ország a menekültek első állomása. Málta különösen szenved a problémától, hiszen a migránsok száma igen nagy a helyi lakosság számához képest. Folyamatosan kérik az EU segítségét, hogy könnyebben megbirkózhassanak a problémával. Az olasz partoknál is túl sok a menekült, és néha nagyon nehéz a problémát kezelni. A menekültek többsége inkább Németországot választja úti célként, és az olaszok megpróbálnak annyi segítséget adni ehhez, amennyi lehetséges. Lengyelországban és Magyarországon nincs sok menekült. Ezt részben az magyarázza, hogy ezekben az országokban a belépést szigorúbb szabályok teszik lehetővé, másrészt nem is akarnak itt maradni. Nem akarnak maradni, mert mindkét országban fejletlenebb a gazdasás és alacsonyabb az életszínvonal. Jó volt azt megtudni, hogy a résztvevők nem panaszkodtak a bevándorlás ellen az idegengyűlölet, a rasszizmus és önző gazdasági okok miatt. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy minden embernek becsületes úton kellene belépnie egy másik országba, és megfelelő iratokkal kellene bizonyítaniuk a korukat és a származásukat. Azt is megtudtuk, hogy néha a menekültek biztonsági okok miatt nem rendelkeznek a megfelelő dokumentumokkal. A menekültek társadalomba való beilleszkedésével kapcsolatban pozitív és negatív példákat is sokan említettek. Abban valamennyien egyetértettünk, hogy a fogadó országok nem azt akarják, hogy felejtsék el a saját kultúrájukat, nyelvüket és hagyományaikat. Azt viszont elvárjuk, hogy éljenek a befogadó, új országuk törvényei szerint. Megtudtuk, hogy a téma bővebb kifejtésére és elemzésére Velletriben kerül sor.

A német csoport összegezte a „fiatalok a sportban” témát. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a fizikai tevékenység minden formája hozzájárul a fittséghez és a mentális egészséghez. A sportban való részvétel az aktív társadalmi tevékenységet is segíti, ami azemberek társadalmi életére pozitív hatással van. A becslések szerint a gyermekek több, mint 25 %-a túlsúlyos vagy kövér, és ez a szám emelkedőben van. Az elhízás az egyik nagy egészségügyi probléma, a szívbetegségek, a cukorbetegség és csontritkulás mellett. A sportban való aktív részvétel jelentősen csökkenti ezeket a problémákat. Azt is megtudtuk, hogy a sport egy társadalmi tevékenység is. Nagyszerű lehetőség a fiataloknak, hogy biztonságos, egészséges környezetben találkozhatnak. Emellett a sporttevékenységek lehetőséget adnak az embereknek, hogy más ország béliekkel is találkozhassanak. A közös érdeklődés, a hasonló gondolkodás biztosan segít abban, hogy aktív európai polgárként élhessenek.

A máltai csoport összegezte az „örökség, fejlődés és a fiatal nemzedék” témát. Rengeteg érdekes és fontos tényezőt említettek, amelyek hatással vannak a fentebb említettekre. Ami az örökséget illeti, mindig könnyebb megőrizni, ha a hely kicsi. Nem csak az ország, hanem a falvak és a kisvárosok is életben tartják a hagyományokat. Ugyanakkor a nemzetközi találkozók is fontosak, mert a hagyományokat más országoknak is megmutatjuk. Fontos, hogy a műemlékek mind a lakosságot, mind a látogató vendégeket elvezessék a múltba. Könnyebb ezt megtenni, ha a hely kicsi, és az embereknek csak néhány épületet kell megőrizniük. Minden nemzet egyetértett abban, hogy ez egy európai program, és az EU támogatja ezeket a helyi kezdeményezéseket. Máltán pl. számos templomot és kápolnát újítanak fel. Felújítanak olyan épületeket is, amelyek a bizánci időktől a római korig, az ottománok és normannok jelenlétéig vezetik vissza a látogatókat. Velletri is és Kőszeg is nagyon gazdag a sikeres ásatásokban. Ami a fejlődést illeti, figyelembe kell venni a kultúra, a társadalom és a vallás fejlődését is, nemcsak az új építéseket és a helység fejlődését. Egyetértettünk abban, hogy a fejlesztés kis helyen nehezebb, de még a legkisebb is könnyen észrevehető. A helyi önkormányzatok támogathatják a fejlődést a kulturális és szociális területeken. Minden város küzd a fiatalok problémájával. Általános probléma, hogy a fiatalok elmennek a kis városokból és kicsi országokból, és nem térnek vissza. A közösségek megpróbálják biztosítani a fiatalok számára megfelelő létesítményeket, de az egyetemeket és főiskolákat nem tudják helyben biztosítani számukra. Málta kivétel, mert éghajlata, vonzó földrajzi környezete miatt még népszerű a fiatalok körében.

A fárasztó napot egy kulturális műsorral gazdagított gála vacsora zárta. Lehetőségünk volt a máltai népzene megismerésére, és két kitűnő énekes előadásának meghallgatására. Előzetesen minden partnerországot me kértek arra, hogy hozzanak zenét hazájukból, így az este folyamán nemzetközi muzsika szórakoztatta a jelenlevőket.

A konferencia utolsó napján tanulmányútra mentünk Gozora, Málta „kishúgára”. A teljes napi program tökéletesen mutatta be a kicsiség előnyeit és hátrányait. Ámulattal hallgattuk, ahogy „idegenvezetőink”, John Baptist Camilleri és Charlot Mifsud bemutatta a kis sziget kulturális örökségeit, hagyományait, földrajzi és történelmi helyzetét is.

Különleges haszna volt a számunkra összeállított programnak az, hogy tökéletesen alátámasztotta a kicsiség előnyeiről és hátrányairól folytatott korábbi megbeszélésünket. Tapasztalhattuk, milyen nehéz a nagy szigetről Gozot megközelíteni, különösen a komp menetrend miatt: ha lekésed, egy újabb két órát kell várnod. Szintén a kicsiség miatt a városok annyira zsúfoltak, hogy nehéz nagyobb sebességgel közlekedni, a sok autó miatt pedig sok időt vesz igénybe a behajózás. Megfigyelhettük, hogy a legtöbben halászatból és mezőgazdaságból élnek. A települések zöme a hegytetőkön található, mivel a völgyekben lévő jó talajt a gyümölcsösök, zöldségeskertek számára kell fenntartani. A telkek szokatlan alakja miatt egyszerű, hagyományos módszerrel gazdálkodnak. Még a 21. században is szamárral húzott szekereket, kézi9 ekéket stb. használnak. Csodálattal figyeltük a kézi kapások heroikus munkáját.

Comino, a kis sziget (mindössze négy fő állandó lakosa van) elszigeteltsége különösen fontos volt 1980-ban, a sertéspestis kitörésekor. Ez volt az egyedüli érintetlen terület, így a máltai farmokat az itt tenyésztett sertésekkel lehetett újra benépesíteni. Így e sziget génbankként is szolgált.

Az informális tanulás kiváló példájaként szolgáló tanulmányút végén rövid megbeszélésre együtt maradtunk. Az esti vacsora alatt folytattunk kötetlen megbeszéléseinket.

Minden eredmény és összefoglaló a fotókkal együtt a projekt honlapján látható. A következő esemény az olaszországi Velletriben lesz áprilisban.

2. esemény:



Részvétel:

Az eseményen 30 fő vett részt, 15 résztvevő a fogadó városból, Velletriből, Olaszországból. A magyarországi Kőszegről 4, a németországi Bad Kötztingből 3, a lengyelországi Chojnából 4, és az máltai városból, Marsaskalából 4 fő dolgozott együtt a találkozó során.

Hely/dátum:
A találkozó az olasz Velletri városában került megrendezésre, 2018. április 12-től 2018. április 15-ig.

Rövid leírás:

A második esemény célja Az Európai Uniós tagság előnyeinek bebemutatása volt, valamint annak demonstrálása, hogy egy nagy ország, az EU egyik alapítója hogyan gondolkodik a kisebb országok fontosságáról, milyen partnerség alakulhat ki. Ezenkívül a másodlagos cél az volt, hogy a résztvevők megvitassák a menekültek helyzetét, és induljon el egy beszélgetés a jelenlegi menekülthelyzet problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

Az eseményt számos fiatal egyetemi hallgató és polgár egyesülete, a TRATTI szervezte mentoruk, volt tanáruk, Dr. Alessandra Modio valamint kollégái és barátai segítségével. A Tratti, amely ebben a projektben Velletri város nevében jár el, kitűnő programot készített a 30 hivatalos résztvevő számára, akik közülük 15 német, magyar, lengyel és máltai volt.

A konferenciát Dr. Alessandra Modio, a Tratti mentora, egykori tanácsnok nyitotta meg a vacsora előtt. Beszédében hangsúlyozta, mennyire fontos a fiatalok közéletben való részvétele. Azt is megemlítette, hogy sok fiatal résztvevő dolgozik a kiállításon, amelyet a következő napon nyitunk meg. Hangsúlyozta a nemzetközi találkozók fontosságát is, ahol nagyon különböző résztvevők működhetnek együtt. Jó emlékeket idézett fel a korábbi Kőszegen szervezett sikeres uniós projektekről. A vacsora után nagyszerű alkalom kínálkozott az informális vitára. Fontos megemlíteni, hogy a rendezők megpróbálták megtalálni az események (könyvtár), a tanulmányutak (múzeum, borászat), az étkezések (pizzéria, agroturizmus), és a szállás (agroturizmus) legjobb helyeit: akár hagyományos olasz, akár nemzetközi vagy EU által támogatott helyeket.

Másnap reggel (április 13) Edoardo Menicocci, a TRATTI elnöke nyitotta meg a napot. Beszédében üdvözölte a projekt valamennyi résztvevőjét. Elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy milyen sokan jöttek el a hirdetőtáblán közzétett programokra. Hivatalosan bemutatta a 4 másik ország delegációit és a fogadó csoportot. A projektben részt vevő partnerek nevében is köszönetet mondott mindazért a segítségért, amelyet Dr. Alessandra Modio adott.

Azt is elmagyarázta, hogy az esemény helyszíne a város nagyon fontos helye: a könyvtár. A város kulturális életének központi szerepe miatt Velletri könyvtára a Kultúra és a Zene Házaként is ismert. Mivel az EU támogatásával építették újjá, ezért azt gondolták, hogy tökéletes lesz az esemény megnyitására – szimbolikus státusza miatt.

A programot egy film megtekintésével kezdtük. A Nagy Európai Katasztrófa című filmet Annalisa Piras olasz rendező készítette. A film egy olyan nem túl távoli jövőről szól, ahol Európa már nem létezik, és nem csak a valószínű okokat hangsúlyozta, hanem a szörnyű következményeket is, amelyeket a nacionalizmus visszatérése okozhat Európában. Az egész film nagyon megrázó, és megtalálhatjuk a hasonlóságokat a múlt és az esetleges jövő között. Mivel a programot az esemény előtt időben kiküldték, a résztvevők jól felkészültek erre, de mindannyiunkat nagyon megérintettek a film szomorú történetei, amelyeket különböző európai országok lakói mondtak el. A szervezők azt kérték, hogy gondoljuk át a látottakat, és készüljünk fel a következő nap folyamán tartandó megbeszélésre.

A konferenciát David Sassoli úr, az Európai Parlament alelnöke is megtisztelte jelenlétével. Beszédében kiemelte az olyan események fontosságát, mint az EULOCAL, amelyben Európa különböző országainak projektrésztvevői beszélgetnek az európai problémákról. Nagyon lenyűgözte a sok fiatal jelenléte a közönség körében, mivel a fiatalokat általában nem érdekli a politika. Nekik is, és valamennyi résztvevőnek nagyon sikeres konferenciát kívánt. Előadása után lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők kérdéseket tegyenek fel: optimista az EU jövőjéről, vár egyéb kilépést stb.

A kérdések és válaszok után Fausto Servadio, a város polgármestere osztotta meg gondolatait a közönséggel. Kifejezte, mennyire örül, hogy Velletri részt vesz az Európa a Polgárokért, a Városok Hálózata keretében szervezett projektben. Elmondta, hogy nagyon büszke a Trattira, mivel ők annyit tettek azért, hogy a fiatalok részt vegyenek a város társadalmi életében. Felhívta a színpadra Dr. Alessandra Modiot, a csoport mentorát, a volt tanácsost, és kiemelte, hogy mennyire fontos az a segítség, amelyet a lelkes fiataloknak adott.

Dr. Mátrai István a projekt koordinátora röviden bemutatta a programot és annak fontosságát. Hangsúlyozta, hogy sok ember euroszkeptikus, és nem akarja látni az EU létezésének előnyeit. Ezenkívül kifejezte meggyőződését, hogy a konferenciák és rendezvények sorozata hozzájárul az EU jobb megítéléséhez. Azt is megemlítette, hogy az első konferenciát Máltán, Marsaskalában szervezték, és nagyon hatékony volt. A résztvevők új szempontokat és tényeket fedeztek fel, amelyek mindegyike kiemeli a kicsi és nagy, a régi és az újabb EU-országok együttműködésének szükségességét. Köszönetét fejezte ki a találkozó előkészítéséért, szervezéséért és minden résztvevőnek sikeres konferenciát kívánott.

Rövid szünet után a konferencia résztvevői és a városból érkező látogatók megismerhették Abdoulaye Mbodj úr előadását hallgathatták meg. Az afrikai bevándorlók első generációs értelmiségijeként Milánó bírósági ügyvédje lett. Beszélt családja életéről. Apja Senegalban élő családjától azzal az ígérettel vált el, hogy mindegyiküknek egy jobb jövőt találjon, mint amit a szülőföld kínálhat. Soha nem adta fel, és most Lodi határában dolgoznak és élnek. Legnagyobb büszkeségük a három gyermek, akiket nagy szeretetben neveltek. Abdoulaye Mbodj kijelentette, hogy soha nem érezett hátrányos megkülönböztetést, sem az iskolában, sem munkahelyén. Saját példájával egy olyan Olaszországot mutatott be, amely üdvözöl, és nem elutasít. Apjához hasonlóan tiszteletre méltónak érzi magát, és hálás azért a hatalmas segítségért, amelyet sok embertől kapott. Most úgy érzi, itt az ideje annak, hogy mindezt visszafizesse, ezért mindent megtesz azért, hogy segítse azokat, akiknek szüksége van rá. Előadása mintegy bevezetője volt annak a kiállításnak, amelyet ezt követően néztünk meg. Ennek témája az "Új Európaiak". Ez olyan bevándorlók gyermekeiről készült, akik úgy döntöttek, hogy Olaszországban maradnak, és megváltoztatják az életüket, mindig szem előtt tartva azokat a szörnyű megrázkódtatásokat, amelyeket családjaiknak át kellett élniük.

Ezután közösen megnyitottuk a nyilvánosság számára is nyitott kiállítást. Szerencsére sok diák is eljött a megnyitóra, és meghallgatta Abdoulaye Mbodj hozzá fűzött szavait. Lehetőségünk volt olvasni olyan sikeres és kevésbé sikeres történetekről, mint olyan híres sportolók, akik nem tartozhatnak a nemzeti csapathoz, mivel menekültek voltak, olyan tudósok, akik dolgozni tudtak és elismertek. Ahogyan Abdoulaye Mbodj úr elmondta, mindannyiuknak keményen kellett dolgozniuk, hogy elérjék céljaikat. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a program jól megtervezett: a kiállítás után lehetőséget kaptunk arra, hogy informálisan beszéljünk az "új európaiakról", és délután is beszélhessünk országunk helyzetéről.

Ebéd után visszatértünk a könyvtárba a workshopra: fő témája volt a migráció, mivel érthető módon a témának nagy a jelentősége az európai történelemben. Négy nemzetközi csoportban dolgoztunk. Mindegyik csoport egy-egy kérdést kapott, és 3 egyszerű javaslatot kellett bemutatnia a műhely végén. A négy témakör a migráció és az integráció, a fenntartható növekedés és fejlődés, a védelem és biztonság, az információ és kommunikáció.

Következtetéseink különbözőek voltak: először is hangsúlyoztuk a gazdasági és politikai bevándorlók közötti különbséget, valamint a média fontosságát a bevándorlók és a bevándorlás terén tapasztalható felfogás szempontjából hazánkban és általában Európában. Az is előkerült, hogy a nyilvános viták és a kritikus gondolkodás mennyire lényeges, amikor ilyen témákról beszélünk.
Másodszor, a csoportok arról beszéltek, hogy szüksége van-e Európának a bevándorlókra pl. a népesség elöregedése miatt, ami hozzájárul a munkaerő iránti igényhez. A kérdés az, hogy ez-e a valódi megoldás? A dolgoznak-e a menekültek? A tanításhoz és a képzéshez pénzügyi segítségre van szüksége.

Végül foglalkoztunk az integráció problémájával: a legtöbb résztvevő megemlítette az integráció problémáit, az erőszak problémáit és a megosztottságot Európában. Többen említették azt a nehézséget, hogy az emberek különböző szabályokkal és hagyományokkal rendelkező teljesen más környezetből származnak. De lehetséges-e egyáltalán megoldani a különböző kultúrák integrációjának problémáját? Néhányan közülünk megpróbáltunk néhány lehetséges megoldást felvázolni, hangsúlyozva a nyelvi akadályok csökkentésének és az oktatás fontosságának szerepét az integráció folyamatában. Azt is kiderült, hogy egy igazi integráció nem is várható el, és lehetetlen. Meg kellene fontolni, hogy ezeknek az embereknek abban az országban kellene segíteni, ahonnan származnak – ha ez biztonságos ország.

Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a valódi veszélyben lévő menekültek minden segítséget megérdemelnek, de együtt kell működniük, elfogadniuk új országaik szabályait és törvényeit. Azt is megemlítettük, hogy sajnos egyes migránsok bűnözők, és a helyiek hajlamosak arra, hogy az összes menekültet ugyanabba a skatulyába helyezzék, így a migránsokkal szembeni hozzáállás egyáltalán nem pozitív.
A műhelymunka után a meghívott országok küldöttsége röviden beszélt otthon saját tapasztalatairól.

A Bad Kötztingi delegáció két szempontot emelt ki: a menekültek elszállásolása és munkábaállást segítő oktatás. Mindkettőre van jó és rossz példájuk is. Náluk mintegy 160 szír, etióp, iraki, iráni, kazah, orosz, ukrán, mali, eritreai, szomáliai és nigériai menekült él. Többségük egy valamikori kórházban lakik, és csak néhány regisztrált menekült él a városban lévő lakásokban. Csak hatvanan rendelkeznek menekült státusszal, és csupán ketten dolgoznak. A gyermekek egész napos iskolába vagy óvodába járnak.

A legfontosabb pozitív tény az, hogy aktív és elkötelezett önkéntesek nagy menekült-támogató hálózata létezik, és segíti a menekültek integrációját különböző tevékenységekben, például sportklubokban és önállóságra nevelési tréningeken. A férfiak és a nők külön oktatást kapnak: a férfi menekültek számára - hogyan viselkedjenek a nőkkel való kapcsolatban vagy az uszodákban; a nők számára nyelvtanfolyamokat tartanak, ahol a gyermek- és csecsemőgondozáshoz szükséges szókincset sajátítják el. Egy másik pozitív példa a német lakosság és a menekültek együttműködése a közös kötő és főzőtanfolyamok szervezése. Van még egy kerékpárjavító műhelyük is, amelyet menekültek vezetnek.

Negatívum azonban az, hogy az állam nagymértékben függ az önkéntesek munkájától, akik között vannak kevésbé megbízhatóak. A menekült státuszúak lakhatási problémákkal kűzdenek. Az elszigetelt szálláshelyek ugyan megakadályoznak néhány problémát, de nem segítik az integrációt.

Ami az oktatást illeti, 11 osztályban körülbelül 180 hallgató van. Az oktatás szintek szerint történik, és a legtöbbjük hajlandó tanulni. A pontosság kezdetben problémát jelentett, de mostanra a diákok nem kevésbé megbízhatóak, mint a németek.

Pozitív példa: Egy szíriai menekült (feleség és 2 gyermek), aki arab irodalmat tanult, tolmácsként vesz részt az ügynökségnél, és a szakiskolában szociális munkásként dolgozik, emellett a megyei közigazgatás teljes munkaidős szociális munkása, menekültügyi helyettes. Érdekelt az integrációban; gyermekei németül is beszélnek.

Vannak azonban negatív példák is. Egy szíriai diáknak, aki deviáns magatartást tanúsított, és nem követett szabályokat, még kábítószerekkel is kereskedett, el kellett hagynia az iskolát, és nincs jövője Németországban.

A megyei vállalatok hajlandóak a menekültek oktatására és képzésére, és a szakképzés után alkalmazzák őket, különösen az afganisztáni diákokat. Többségüket érdekli a tanulás és az integráció. Esélyeik arra, hogy maradhassanak minimálisak, mivel a szövetségi kormány Afganisztánt biztonságos országgá nyilvánította, amely nem egyértelmű Németországban, így állandóan félnek a kitoloncolástól. Még azt is megtörtént, hogy egy diákot a rendőrség egy iskolai osztályból vitt el.

Az integrációnak még hosszú útja van. A menedékjog megadására vagy tagadására vonatkozó eljárás túl sok időt vesz igénybe. Nehéz a menekültstátuszúak számára, hogy munkát vagy szállást találjanak. Sok német menekültek irányába mutatott attitűdje egyáltalán nem pozitív.

A Kőszegi delegáció nem tudott túl sok példát adni. Elmondták, hogy Magyarország is sok menekültnek ad otthont, ha azt kiérdemlik, és akkor jó körülmények között élnek. Kőszegen is élnek külföldiek, pl. örmények stb. Sok szakember, például orvosok, építészek és más dolgozók érkeztek Magyarországra, így Vas megyébe is, és nagyon jó hírnevük van. Azonban nem túl sokan szeretnének Magyarországon maradni, többnyire tranzit országként szeretnék használni, és Németországba akarnak költözni. Ennek egyértelmű oka az, hogy Németországban magasabb az életszínvonal.

Magyarország nem tagadja meg a segítséget a veszélyben lévőktől, de a magyar kormány a legális beutazáshoz személyi okmányokat igényel. Azokat, akik illegálisan szeretnének bejutni az országba - és így Európába - visszaküldik. Az is igaz, hogy a magyar kormány határozottan úgy véli, hogy a segítséget a származási országban kell biztosítani; Magyarország már sok pénzt küldött az életkörülmények javítására, kórházak, iskolák stb. építésére.

A Chojnai küldöttség nagyon különböző helyzetekről beszélt. Jó példaként említették egy 17 éves bevándorlót Szíriából. Az állandó bizonytalanság és félelem miatt a család úgy döntött, hogy Lengyelországba költözik. A menekültek legnagyobb kihívása a lengyel nyelv tanulása. Enélkül nehéz volt egy tinédzsernek új barátokat találni, vagy tanulni a középiskolában. Egy másik probléma az diákság negatív attitűdje a menekültek irányába. Három évig tartó lengyelországi tartózkodás után leány elmondta, hogy diáktársai már pozitívan viszonyulnak hozzá, ugyanakkor nem változott a menekültekkel szembeni magatartásuk. Véleménye szerint ez nem helyes, mert mindenki megérdemli mások segítségét és a biztonságos, békés életkörülményeket. A család azt tervezi, hogy Lengyelországban marad a szíriai konfliktus végéig, vagy talán még tovább is.

Az eljárások Lengyelországban bonyolultak és több hónapig tartanak. A különböző országból érkező menekültek mind ugyanabba a központba kerülnek. Egy csomó frusztrált ember él egy helyen, hiszen hosszú és bizonytalan ideig kell várakozniuk. A menekültügyi központokban a nagy kulturális különbség konfliktusokat okoz. Ráadásul a menekülteknek csak kevesebb, mint egynegyede szeretne megtanulni lengyelül.
Nagyon hosszú a bevándorlók befogadása és a menekültstátusz megítélése Lengyelországban. A szabályok szerint legfeljebb hat hónapig tarthatna, de a valóságban két évet is elérheti. Ez idő alatt a külföldiek különleges központokban vannak. Kapnak lakást, ételt, orvosi ellátást, zsebpénzt és biztosítják a lengyel nyelvtanfolyamot. Mindaddig, amíg nincs törvényes tartózkodási engedélyük, nem dolgozhatnak, és nem hagyhatják el a központot.

Lengyelországnak nagy problémák vannak a külföldiek integrációjával és a társadalomba való beilleszkedésük előkészítésével. Bár menekültstátuszt igényeltek, vagy már meg is kapták azt, legtöbbjük nem hajlandó tanulni a lengyel nyelvet. A központokban közel négyezer ember van. Az utóbbi években csak mintegy 100 felnőtt és mintegy 500 gyerek vett részt nyelvórákon. Nincsenek következményei az órákon való részvétel megtagadásának. A másik probléma az, hogy nincsenek tapasztalt tanárok. Lehet, hogy a helyzet hamarosan megváltozik, mert nemrégiben egy céget azzal bíztak meg, hogy az egész országban koordinálja az oktatást.

A menekültstátusz megszerzése után a külföldiek egy évig tartózkodhatnak a központban. Ezután a segítség megszűnik, és függetlenné válnak. Az egy év azonban nem elég idő ahhoz, hogy mentális, fizikai és érzelmi szempontból megerősödjenek, elfelejtsék a háborút, megtanuljanak egy nyelvet, és munkát találjanak. Miután elhagyják a központot, a menekültek alig vagy egyáltalán nem részesülnek támogatásban.

A Marsaskalai delegáció beszélt a problémájáról: nem akarják kirekeszteni a Máltára érkező menekülteket, de a sziget nagysága és viszonylag magas népessége komoly problémákat vet fel. Földrajzi helyzetük miatt sok hajó köt ki, és ha csak ideiglenesen is, sok menekültet nem lehet kezelni.

Az est is hozzájárult az egész rendezvény sikeréhez. A vacsora a falusi turizmus keretében szálláshelyünkön volt. Azt is megnézhettük, hogyan készülnek a hagyományos ételek. Ezután élveztük a hagyományos olasz zenét, amit egy helyi csoport játszott. Emellett gondolatainkat informálisan is megoszthattuk egymással, bár a nap tele volt megbeszélésekkel és kemény munkával.

Szombaton Velletriben sétáltunk, és meglátogattuk a múzeumot és a templomot. Mindkét helyen részletes tájékoztatót kaptunk, beleértve a régészeti munkák leírását is. A szokásos olaszos hangulatú ebéd során megízlelhettük a hagyományos olasz, valamint a reform ételeket. Ezt követően örömmel látogattuk meg Velletri egyik kísérleti pincészetét. Ott a pincészet vezetője elmagyarázta e létesítmények olaszországi központi szerepét. Elmondta, hogy nem nyereségorientált bortermelők, hanem olyan tudományos munkát végeznek, amelynek az a célja, hogy a lehető legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű terméket lehessen előállítani e csodálatos természetes forrásokból.

Nem csupán a workshopokon, hanem e szabadidős programok keretében is lehetőségünk volt megfigyelni, hogy Velletriben uniós források felhasználásával milyen sok projektet hajtottak végre az elmúlt évek során.

3. esemény:



Részvétel:

Az eseményen 35 fő vett részt, 13 résztvevő a fogadó városból, a németországi Bad Kötztingből, a magyarországi Kőszegről 6, a lengyelországi Chojnából 3, és az olasz városból, Velletriből 4, Marsaskalából, Máltáról 9 fő dolgozott együtt a találkozó során.

Hely/dátum:

A találkozó a németországi Bad Kötzting városban került megrendezésre, 2018. június 7-től 2018. június 10-ig.

Rövid leírás:

A harmadik esemény célja az volt, hogy elmélyítsük az "Európa" témáját általában, és megvitassuk azokat a kérdéseket, hogy "miért legyünk az EU-ban" és "tiszteletben tartjuk-e az EU-t?" Mindezeket panelbeszélgetésekben és workshopokon vitattuk meg. A műhelymunkára a cseh határ közelében levő, valamikori katonai bázison került sor. A bázis a hidegháború idején lehallgató állomásként működött, ma már csak emléke az akkori időknek. A vasfüggöny lebontása előtt itt volt az EU határa. A Bad Kötztingben tartott EULOCAL-találkozó részeként a Benedikt-Stattler-Gimnázium diákjai a vitát előkészítő, a Bad Kötztingben tartott EULOCAL program előkészítéseként kiállítást készítettek ötleteikből és kérdéseikről: Mit jelent az EU, hogyan működik, mi a jelene és a jövője, és milyen sors várhat rá.

A találkozó másik témája a "Méhészet és a méhek pusztulásának kérdése" volt, amelyben kiemelték e kis rovarok fontosságát a világ minden táján. A téma feldolgozása elméleti és gyakorlati úton történt. Nemcsak a partnervárosok projektpartnereinek volt lehetősége a programon való részvételre, hanem Bad Kötzting lakói is élvezhették az e témával kapcsolatos tevékenységeket. Ezt a témát a helyi Benedikt-Stattler-Gimnázium középiskolásai közösen dolgozták ki Karsten Nasdal és Simon Haselbauer tanárok irányítása mellett.

A Bad Kötztingben tartott EULOCAL találkozó részét képező workshop előkészítéseben a Benedikt-Stattler-Gimnázium 10. évfolyamos tanulói végezték az előkészítő munkát, amely során különböző típusú gyepeket vizsgáltak, különös tekintettel a biológiai sokféleségre és a méhek jelenlétére.

A kutatás alapja az volt, hogy a különböző környezeti érdeklődésű csoportok a mezőn virágágyásokat építettek annak érdekében, hogy növeljék e területek ökológiai értékét, és táplálják a méheket. A projekt során összehasonlították a telepített virágágyásokat a hagyományos réttel, egy kétéves méhészeti legelőt és egy gyepet, amelynek során elemezték a biológiai sokféleséget és a méhek előfordulását az adott területeken. Munkájuk során választ kaphattak arra a kérdésre, hogy mely területek kedvezőbbek a méhek részére. A projekteket és azok eredményeit a méhekkel kapcsolatos műhelymunka során mutatták be az EULOCAL résztvevőinek.

Előzetes tevékenységek:

2018. március: A tizedik osztályos diákok egy virágágyást készítettek. Június eleje került sor az előzőekben említett négy különböző terület vizsgálatára. A kísérleti parcellákban dokumentálták a növényzetet, és megmérték a biológiai sokféleséget (fauna és növényvilág).

A növénytakaró elemzése mellett a méhek jelenlétét is vizsgálták. A cél elérése érdekében megszámlálták, és összehasonlították a rovarok által megporzott virágok számát. Ezeket a virágok beporzásával, és a beporzó fajok vizsgálatával kapcsolatos elemzések követték. Az összegyűjtött adatokat a tanítási órákon finomították, feldolgozták, és az EULOCAL-Workshopra előkészítették. A vizsgálati eredményeket bemutatták a műhely résztvevőinek.

Az esemény lebonyolítása:

2018. június 7. Csütörtök - Miután minden résztvevő megérkezett Bad Kötztingbe, a vacsora előtt egy rövid beszélgetésre került sor. Wolfgang Pilz, alpolgármester, Bad Kötzting városi, és a Cham kerület megyei képviselője üdvözölte a vendégeket, hangsúlyozva barátságuk fontosságát európai partnereikkel. Ezt követően a projektvezető, Dr. Mátrai István üdvözölte a résztvevőket, és egy rövid ismertetőt tartott a Bad Kötztingben szervezett rendezvény témáiról. A fő téma a méhészet és a méhek világméretű kihalásának veszélye volt. A már említettek mellett egyéb aktuális kérdések, mint pl. az EU jövője, a menekültkérdés az EU-ban, és a határmenti területek helyzete a vasfüggöny megléte és lebontása után. A témával foglalkozó műhelymunkákra az egykori kommunista országok határainak közelében, Hohen Bogen hegyvidéken, a valamikori NATO toronyba szervezett tanulmányúton került sor.

2018. június 8. péntek - A nap teljes egészében a méhészetről és a méheknek a betegségek és járványok miatti világméretű pusztulásával kapcsolatos ismeretek átadásáról szólt. Ezt a témát a Bad Kötzting-i Benedikt-Stattler Gimnázium diákjai készítették tanáraik vezetésével. A projektben résztvevők, a diákok és a város lakói már előre felkészültek erre a témára. Az előadásra, a rendezvényre meghívást kaptak a helyi méhészek is. A középiskola diákjai már 2018 tavaszán, szemben a szokásos termesztési formákkal, referenciaterületként virágágyásokat alakítottak ki.

A gimnázium vezetője, Birgit Maier igazgatóasszony és Markus Hofmann, Bad Kötzting polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Az iskola tanárai, Karsten Nasdal és Simon Haselbauer mutatták be a napi témát, amely elméleti és gyakorlati részből állt.

A workshop célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a mézelő méh (Apis mellifera) nehéz helyzetére és az emberiség által okozott problémáikra. Az EULOCAL projekt azt mutatja be, hogy a kis önkormányzatok (a kicsik) is hozzá tudnak járulni a probléma megoldásához.

Simon Haselbauer és Karsten Nasdal kétnyelvű (angol és német) nyilvános előadást tartott a mézelő méhek életével foglalkozó kutatás alapjairól és jelenlegi állapotáról. Az előadás tartalma magában foglalta a mézelő méhek mindennapi életünkben betöltött szerepét, ökológiai értéküket és a méhek pusztulásával kapcsolatos problémákat. Az előadás közben egy kávészünet biztosított lehetőséget a felmerült kérdések megbeszélésére. Különös figyelmet szenteltek az egyes egyének és az önkormányzatok kérdéssel kapcsolatos szerepére.

Az előadás és az azzal kapcsolatos nyilvános vita után az EULOCAL résztvevői az ebéd során is folytathatták megbeszéléseiket.

A workshop második, gyakorlati része a méhészetre és a vizsgálat eredményére összpontosított, amelyet a diákok a helyszínen mutattak be. A résztvevőket kis csoportokba osztották, így lehetősége nyílt arra, hogy saját maguk végezzék el a méhészettel kapcsolatos alapvető feladatokat. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy az előadás tartalmát gyakorlatban is megismerjék, és közvetlen kapcsolatba kerüljenek az állatokkal.

Ezt követően a diákoknak lehetőségük volt arra, hogy bemutassák a műhely résztvevőinek az előzetes elvégzett projektmunkájukat. Ezt a bemutatást a már korábban említett területeken, a helyszínen végezték el. A diákok elmondták, hogyan dolgozták ki az alkalmazott módszereket, hogyan tervezték meg a kísérleteket és beszámoltak az eredményekről. A műhely résztvevőit arra ösztönözték, hogy maguk is végezzenek gyakorlati munkát, például azonosítsák a növényeket és az állatokat, hogy túllépve a puszta elméleti megközelítésen tovább mélyítsék ismereteiket.
A természettudományos rész után lehetőségünk nyílt a kiállított poszterek megtekintésére. Nagyon hasznos volt mindannyiunk számára, hogy tapasztalhattuk, hogy a fiatalok hogyan látják az EU-t és annak jövőjét, és mindannyian örülünk pozitív hozzáállásuknak.

A nap végén kávé és sütemény mellett lehetőségünk volt arra, hogy megvitassuk és összefoglaljuk a nap eseményeit.

2018. június 9., szombat - E napon a projekt résztvevői kirándulást tettek a múltba. Bad Kötzting csak néhány kilométerre fekszik a cseh határtól, ezért közvetlenül érintette az úgynevezett vasfüggöny és a vele együtt járó határőrzés. A csoport drótkötélpályán jutott fel annak Hohenbogens hegyi állomására, majd egy 20 perces séta után ért el a korábbi NATO megfigyelőtornyokhoz – az F telekommunikációs szektorhoz.
A projekt résztvevőit már ott várta ma önkéntesként szolgáló két volt katona, Franz Treml és Hubert Wenzl, hogy meséljenek a látogatóknak a térség történelméről. A résztvevők megtudták, hogy az első torony 1965-ben épült. A Bundeswehr tagjai mellett 1992-ig amerikai egységek, 1994-ig francia egységek is állomásoztak itt. 2004-ben a rendszer bezárt. A tornyok belsejében a látogatók megismerhették az eredeti felszerelést, és a két szakértőtől sok érdekességet hallhattak a határmenti térségre jellemző életről a hidegháború idején. Néhány idősebb résztvevő arról számolt be, hogyan élték meg a hidegháborút. A fiatalok alig tudják elképzelni az életet a "nem szabad, megosztott Európában". Minden látogatót lenyűgözött a torony berendezése, még akkor is, ha a ma azt a technikát elavultnak tekinthetjük.
Csodálatos élmény volt annak az 50 m magas kilátótoronynak a tetejébe felmenni, amelyet 2014-ben építettek az egyik torony mellé. (Ez önkéntes túra volt.). Innen csodálatos látványban volt részük azoknak, akik feljutottak. Ma Németország és a Cseh Köztársaság közötti átmenet folyamatos - nincs semmi, ami a határra utalna.

Az ezt követő műhelyben a résztvevők a következő kérdéseket vitatták meg kis csoportokban: Miért legyünk az EU-ban? Miért tiszteljük az EU-t? A csoportoknak mind a páneurópai, mind saját országukra jellemző konkrét példákat is figyelembe kell venniük.

Marsaskala (Málta) küldöttsége elmondta, hogy Málta kis országként olyan problémákkal szembesül, amelyekkel csak más EU-országok együttműködésével tud megbirkózni. Az országok kulturális, gazdasági és szociális téren élvezhetik az országok kínálta sokszínűséget. Csak szoros együttműködés és kölcsönös tisztelet mellett lehetséges a békés egymás mellett élés fenntartása.

A Velletri (Olaszország) küldöttsége elsősorban a mozgás szabadságára koncentrált. A fiatalok nem tudják elképzelni az életüket egy határokkal szabdalt Európában. Napjainkban a vásárlás, az utazás vagy a külföldön folytatott tanulmányok már nem jelentenek problémát Európában. Nagyon fontos, hogy az egyes országok egymást tiszteletben tartva együttműködjenek az ilyen előnyök fenntartása érdekében.
A lengyel Chojna résztvevői hangsúlyozták, hogy Európa zűrzavaros múltra tekint vissza. Különösen a második világháború volt egy sokat formáló időszak. Egy ilyen tragédia megakadályozható az országok együttműködésével, egymás kölcsönös tiszteletben tartásával, és ellenőrzésével az Európai Unióban. A konfliktusok gyorsan megoldhatók következetesen folytatott eszmecserékkel. A csoport megemlítette egymás kölcsönös támogatását, különösen a gazdasági ügyekben. A kevésbé fejlett országok a gazdaságilag erősebb nemzetektől kapnak segítséget.

A magyar Kőszeg küldöttsége csatlakozva az előző felszólalókhoz, hozzátette, hogy az Európán kívül létező problémákat csak együtt lehet megoldani. Trump amerikai elnök (kül)politikáját figyelemmel kísérve egy erős Európa fontosabb, mint valaha. Minden országnak van erőssége és gyengesége. Az EU-ban minden ország jelentős mértékben járulhat hozzá a békés, a stabil és sikeres Európa fennmaradásához.

Velletri (Olaszország) küldöttsége elsősorban a mozgás szabadságára koncentrált. A fiatalok nem tudják elképzelni az életüket egy határokkal szabdalt Európában. Napjainkban a vásárlás, az utazás vagy a külföldön folytatott tanulmányok már nem jelentenek problémát Európában. Nagyon fontos, hogy az egyes országok egymást tiszteletben tartva együttműködjenek az ilyen előnyök fenntartása érdekében.

A lengyel Chojna résztvevői hangsúlyozták, hogy Európa zűrzavaros múltra tekint vissza. Különösen a második világháború volt egy sokat formáló időszak. Egy ilyen tragédia megakadályozható az országok együttműködésével, egymás kölcsönös tiszteletben tartásával, és ellenőrzésével az Európai Unióban. A konfliktusok gyorsan megoldhatók következetesen folytatott eszmecserékkel. A csoport megemlítette egymás kölcsönös támogatását, különösen a gazdasági ügyekben. A kevésbé fejlett országok a gazdaságilag erősebb nemzetektől kapnak segítséget.

A magyar Kőszeg küldöttsége csatlakozva az előző felszólalókhoz, hozzátette, hogy az Európán kívül létező problémákat csak együtt lehet megoldani. Trump amerikai elnök (kül)politikáját figyelemmel kísérve egy erős Európa fontosabb, mint valaha. Minden országnak van erőssége és gyengesége. Az EU-ban minden ország jelentős mértékben járulhat hozzá a békés, a stabil és sikeres Európa fennmaradásához.

Wolfgang Kerscher (Bad Kötzting) összegezte az elhangzottakat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az európai élet számos előnnyel jár, és érdemes küzdeni egy egységes Európáért. A cserék révén az emberek sokat tanulhatnak egymástól.

Miután a résztvevők visszatértek Bad Kötztingbe, lehetőségük nyílt arra, hogy felkészüljenek a város pihenő és gyógyfürdő parkjában kialakított Európai Határkövek Köre mellett tartott rendezvényre.
A Bad Kötzting város pihenő és gyógyfürdőparkjában 1999-ben avatták fel az úgynevezett Európai Határkövek Köre gyűjteményt. Abban az időben a Douzelage-nak, az európai testvérvárosi körnek 15 tagja volt, és a 15 határkőből álló kör mindegyik köve egy Douzelage várost, és a kör azok egységét képviselte. Mivel mára a Douzelage 28 tagúvá nőtt, az EULOCAL rendezvény keretében ez az "európai emlékmű" kiegészült a hiányzó 13 határkővel. A megállapodás szerint a kör spirállá alakult, azt jelképezve, hogy "Európa nem áll meg". Ez a rendezvény kiváló lehetőség volt arra, hogy a helyi lakosságot nagy számban bevonhassuk a projektbe, így széles körben megismertethessük velük azt, biztosítva a láthatóságot és a dissszeminációt.

Miután a helyi zenekar eljátszotta az európai himnuszt, megtörtént a határkövek leleplezése, és Markus Hofmann polgármester üdvözölte a vendégeket beszédében:

Nagyon örülök annak, hogy vendéget fogadhatunk, aki eljött hozzánk a nagy távolság ellenére a Balti-tengertől Máltáig, Romániától Hollandiáig. Az Önök jelenléte ezen az eseményen nagy megtiszteltetés számunkra. Külön üdvözöljük az "Európa a Polgárokért" által támogatott EULOCAL projekt résztvevőit több Douzelage városból és Velletriből.

Isten hozta Önöket Bad Kötzting városában.

Szép fürdő parkunkban ma ismét műalkotásokat helyezünk el. Boldogok vagyunk, hogy mind a huszonnyolc Douzelage várost szimbolizáló határköveket helyezhetünk el a park gyepjébe. Ennek gondolata Alois Öllinger Bad Kötztingi művész nevéhez köthető. Sajnos ő személyesen nem tud részt venni elképzelésének végleges megvalósításában, mivel betegsége miatt kórházban kell tartózkodnia. Innen is minden jót kívánunk neki.

1999-ben Alois Öllingerben fogant meg az a gondolat, hogy a 15 Douzelage partnerváros egy-egy határkövét helyezzék el egy körben a gyógyfürdő kertjében. A kör jelképezi a partnerek harmóniáját és szolidaritását, legyőzve az országok közötti határokat. 2016-ban cseh partnervárosunk, Sušice határkövével bővült a kör.

Azóta a Douzelage nőtt, sok új partner csatlakozott a Douzelage-hoz. Huszonnyolc partnerváros, Az Európai Unió 28 országának mindegyikéből egy-egy város együttműködésével együtt erősítjük Európát. E bővülés arra ösztönözte a művészt, hogy megújítsa koncepcióját. A közelmúltban elhelyezett újabb határkövek spirált alkotnak. Ez a spirál a partnerség dinamikájának szimbóluma, amely a határokat legyőzi, anélkül, hogy az egyes partnervárosok jellemzőit és sajátosságait eltörölné. A határoló kövek eredeti jelentése tehát játékosan változik. A kövek fizikai jelenléte egész Európából különleges élményt nyújt ez a látogatóknak. Leplezzük le a ma elhelyezett új határoköveket.

Engedjék meg, hogy köszönetemet fejezzem ki mindazoknak, akik segítették projektünk megvalósítását. Először is hadd említsem meg a helyi építési vállalkozást, a Fuchs Marketing Company-t, aki sok segítséget nyújtott, elkészítette a feliratokat. Köszönetemet fejezem ki a városházán dolgozó munkatársaimnak, akik segítettek ennek az eseménynek az előkészítésében. Végül, de nem utolsósorban köszönettel tartozom Wolfgang Kerscher úrnak, Douzelage-menedzserünknek, a projektben végzett fáradságos munkájáért.

Drága barátaim, ezekben az időkben az Európai Unió sok kihívással néz szembe. Rengeteg kritikát tapasztalunk az EU-val kapcsolatban, amely néha jogos, például a néha túlzott bürokrácia miatt. A nacionalizmus erősödését is látjuk az EU egyes országaiban, amely aggodalomra ad okot annak kihívásai, vagy akár az EU alapvető értékeinek tagadása miatt.

Mi kis közösség vagyunk, és nem avatkozunk bele a nagypolitikába. Valójában a mi hitvallásunk az, hogy a Douzelage partnerévé váltunk, mert hiszünk abban, hogy Európa a polgároké. Európában élünk határon átívelő partnerkapcsolatú projektekkel, kölcsönös látogatásokkal, személyes barátságokkal. Isten hozta mindazokat, aki ma megjelentek az ünnepségen. Önök Európa polgárai és a mi barátaink.
Most pedig leplezzük le a határköveket.

Éljen Európa!

A Bad kötztingi találkozó egy grill partival ért véget.

2018. június 10., vasárnap – az olasz, máltai, lengyel és magyar delegációk elutazása.
A következő EULOCAL rendezvényre 2018 júniusában Chojnában kerül sor.


4. esemény:



Részvétel:

Az eseményen 37 fő vett részt, 17 résztvevő a fogadó városból, a lengyelországi Chojnából, a magyarországi Kőszegről 8, a máltai Marsaskalából 6, a németországi Bad Kötztingből 3, és az olasz városból, Velletriből 3 fő dolgozott együtt a találkozó során.

Hely/dátum:

A találkozó a lengyelországi Chojna városban került megrendezésre, 2018. június 28-tól 2018. július 1-ig.

Rövid leírás:

A negyedik rendezvény célja az volt, hogy bemutassa az Európai Uniós tagság helyi szinten tapasztalható előnyeit, valamint hogy egy kelet európai ország, egyike a volt kommunista országoknak, hogyan gondolkodik a tagság fontosságáról és hogyan ösztönzi a helyi közösségeket, hogy azok aktívan részt vegyenek az európai kérdésekben. További cél a határokon átívelő munka és tanulmányi lehetőségek megvitatása volt. Megvitatták a diákok nemzetközi szakképzésbe való bevonásának lehetőségeit, amelyek kis lépéseket jelentenek az európaiság felé. A felmerülő problémákat és azok megoldási lehetőségeit is megtárgyalták.

A rendezvényt egy helyi civil szervezet, a Douzelage Egyesület szervezte Chojnában. Chojna város nevében kitűnő programot készítettek a résztvevők számára. A szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy megtalálják a rendezvények számára a legmegfelelőbb helyeket (az iskola részt vesz EU-s projektekben). Tanulmányutakat tettek különböző helyszínekre (múzeum, tó, piac stb.), Az étkezések (Piastowska, Bielin lótenyésztő farm stb.), a szállások (helyi szállodák és ifjúsági szálló) hozzájárultak ahhoz, hogy minden résztvevő számára hasznos és emlékezetes időt töltöttek ott.

Csütörtök 28. A delegációk megérkezése után Cezary Salamończyk a Chojna Douzelage (Lengyelország) nevében köszöntötte a résztvevőket, és beszélt a projekt fontosságáról. Hivatalosan bemutatta a delegációkat a fogadó csoportnak. Hangsúlyozta a nemzetközi találkozók fontosságát, ahol nagyon különböző résztvevők között valósul meg az EU-együttműködés. Beszélt a korábbi Európai Uniós projektekkel kapcsolatos jó emlékeiről, amelyeket a Douzelage partnervárosok szerveztek. Ezeken a találkozókon nagyon sok ismerőst szerzett. Azt is megemlítette, hogy a lengyel küldöttség egy része nagyon fiatal, és mindannyiójuknak szüksége van az együttműködésre a jövőjük érdekében.

Ezt követően a csoportvezetők néhány mondattal bemutatták csoportjaikat. Lepold Ágnes, a kőszegi csoport vezetője hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a fiatalok bevonása a projektekbe. Bemutatta a csoportját, akik közül legtöbben előtte nap érettségiztek, és egyetemi tanulmányok előtt állnak Magyarországon, vagy külföldön.

Andrea Chiara Bauco, a Velletri csoport vezetője (Olaszország) csatlakozott az előzőekhez, és beszélt a TRATTI egyesületről, ahol az átlag életkor a résztvevőkéhez hasonlóan körülbelül 23 év körül. Azt is hozzátette, hogy szerencsés, mert az Erasmus + támogatással egy félévet tölthet Portugáliában.

A Bad Kötztingből (Németország) érkezett küldöttség vezetője Wolfgang Pilz alpolgármester elmondta, hogy az iskolai vizsgák miatt sajnos nem tudtak fiatalokat hozni a találkozóra, de az ülésről beszámolnak otthon. Az egyik résztvevő a helyi újság újságírója, aki lehetővé teszi azt, hogy a projekt találkozó és annak anyaga a város polgárai számára is ismert legyen.

Jean Carl Cassar bemutatta a Marsaskala küldöttséget (Málta). Elmondta, hogy sok máltai fiatal tanul és dolgozik külföldön, így a helyi téma biztosan érdekes számukra, és minden információ nagyon hasznos lesz számukra is.

A Chojna-i esemény még az első este, a vacsora előtt a "lenni vagy nem lenni - az EU-ban?" vitával folytatódott. A vita nyilvános volt, így a fogadó és a partnerországok projekt résztvevői mellett jelen voltak a helyi érdeklődők is. Bevezetésként egy rövid ismertetés hangzott el az EU-tagság fő előnyeiről, például az uniós országokban való élet és munkavállalási jogokról, a szociális biztonságról, a szabadságról és a liberális demokráciáról. Emlékeztetettek a jelenlegi problémákra, például a bevándorlási válságra, az EU-országok közötti szolidaritás hiányara, és az európai szintű döntéshozatali folyamat elégtelen demokráciájára.
A legvitatottabb kérdés a bevándorlási válság volt. Néhányan a folyamat negatív oldalát hangsúlyozták, különösen a kulturális különbségeket és a terrorista támadásokkal kapcsolatos lehetséges veszélyeket említették. Mások a szolidaritás szükségességét hangsúlyozták, kiemelték, hogy segítő kezet kell nyújtani minden szenvedő, menekülő embernek. A vita résztvevői szükségesnek tartották a menekültek és a gazdasági migránsok megkülönböztetését. A mezőgazdasági termelők részére nyújtott pénzügyi segítséget, a kelet európai országokban történő infrastruktúra fejlesztést is az EU-tagság fő előnyei közé sorolták. A vita informális beszélgetésben folytatódott a vacsora alatt.

Péntek reggel 29-én, a résztvevők részt vettek szakiskolák számára Erasmus + szakképző iskolákban való részvételére. A műhelyt a helyi középiskolában, a Zsepół Szkół Ponadgimnazjalnychben tartották, ahol Adriana Salamończyk iskolaigazgató üdvözölte a résztvevőket. Elmondta, hogy nagyon büszke arra, hogy az iskola 2004 óta részt vesz az Európai Uniós projektekben.

A nemzetközi projektek koordinátora, Cezary Salamończyk beszámolt arról, hogy a Chojna Zespół Szkół Ponadgimnazjalnych (komplex középiskola) elnyerte a szakképzési mobilitás minőségi oklevelét. A kezdetek óta mintegy 300 szakmai mobilitást szervezett diákjainak, akik eljutottak Máltára, Nagy-Britanniába, Németországba, Magyarországra és Luxemburgba. A Chojna ZSP-ben lévő szakmai mobilitási projektek koordinátora PowerPoint bemutatón adott rövid összefoglalót az informatikai, szállodai, vendéglátó és építőipari hallgatók szakmai képzéséről. Bemutatott néhány kereskedelmi céget, akik együttműködve az iskolával, lehetőséget adnak a diákoknak, hogy szakmai tapasztalatot szerezhessenek. Információt kaptunk olyan a kereskedelmi cégekről, amelyek együttműködnek az iskolával, és fogadják a diákokat, hogy ott szerezzenek szakmai gyakorlatot. Tájékoztatást kaptunk, arról is, hogy mennyiben kedvező az egyén és iskola szempontjából is az ECVET (Európai Szakképzési és Képzési Kódex) valamint a Europass Mobilitási Dokumentum.

Az előadás után a résztvevők kérdéseket tettek fel a sikeres pályázatírás titkairól, a projektek pénzügyi szabályairól, és arról, hogy milyen intézmények vehetnek részt az EU-programokban. Mivel a résztvevők egy része és a meghívott helyi fiatalok egy része már vett részt a fenti programokban, így külföldön töltötték szakmai gyakorlatukat, ezért könnyen válaszoltak a feltett kérdésekre. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a külföldön munkával töltött egy hónap egész életen át tartó élményt adott és meghatározta jövőjüket. Cezary Salamończyk azzal a megjegyzéssel zárta a beszélgetést, hogy a kiállítás alatt és után lesz még idő további beszélgetésre a fiatalokkal.
Ezután a műhely résztvevői csoportokban dolgoztak, és megpróbáltak néhány ötletet összegyűjteni ahhoz, hogy hogyan lehetne segíteni a szakmai mobilitásaikat a saját lakóhelyükön. Meg kellett fontolniuk, hogy az iskolák jogosultak-e ilyen mobilitási projektekre, vagy fogadhatnak-e szakmai gyakorlatra diákokat. Ezután minden csoport ismertette az összegyűjtött elképzelésüket, amelyeket a műhely vezetője értékelt.
Egy rövid szünet után a csoport megkezdte az irányított vitát, amelynek témája a kis települések lakói számára biztosított EU munkaerőpiac volt.

A rendezvény előtt a szervezők arra kérték a partnereket, hogy készüljenek fel ebben a témában. Felkérésük szerint egy PPT, Prezi, plakát, vagy szóbeli előadás is hozzájárulhat a program sikeréhez. Az olasz (Velletri), a magyar (Kőszeg) és a német (Bad Kötzting) résztvevők PPT prezentációkat mutattak be - nyilvánvalóan rengeteg információval, ami nem szerepelt a diákon. Marsaskala és Chojna szóbeli előadást tartottak a témában, de Chojna
hangsúlyozta, hogy e témának gyakorlati része lesz is lesz. (PPT-k megtalálhatóak az Anyagok között.)

Minden város leírta a helyi munkaerő-piaci helyzetet a következő kérdések megválaszolására:

  • van-e sok külföldi munkavállaló az városban?
  • mik a külföldiek fő foglalkoztatási területei?
  • vannak-e konfliktusok köztük és a helyi közösség között?
  • találnak-e munkát az emberek a környékről külföldön?
  • végleg elhagyják-e a várost?
  • a külföldön vállalt munka okoz-e problémákat a helyi munkaerőpiacon?

Minden előadás után voltak kérdések és egy rövid vita. Végül a moderátor megismételve a vita néhány pontját bezárta azt.

  • Marsaskalában és Bad Kötztingben sok külföldi munkavállaló van, legtöbbjük a szolgáltatásban, konyhai munkában dolgoznak alacsony fizetésért. Sok ukrán dolgozik Chojnában, míg a Balkánról érkezett munkások közül sokan dolgoznak Kőszegen.
  • Sok kőszegi fiatal ingázik naponta Ausztriába munkavállalás céljából. Hasonló a helyzet Chojnában, ahonnan naponta mennek az emberek Németországban dolgozni.
  • Velletriben a külföldi munkavállalók alacsony fizetésű munkát végeznek, míg a helyi fiatalok bizonyos foglalkozásokkal Svájcban és az Egyesült Királyságban próbálnak munkát találni.
  • Azt is kiderült, hogy a kis települések lakói nem érzik veszélyben magukat a külföldi munkavállalók miatt.
  • Velletri, Bad Kötzting, Marsaskala, Kőszeg és Chojna fiatal diplomásai úgy érzik, hogy ugyanolyan lehetőségekkel rendelkeznek a külföldi munkavállalás szempontjából, mint a nagyvárosok lakói.

Cezary Salamończyk összefoglalja a vitát, és hozzátette, hogy másnap, amikor a résztvevők meglátogatják a határon levő piacot, a való életben fogják látni a helyzetet.

Salamończyk úr bejelentette, hogy Prof. Dariusz Rosati (MEP) levelet intézett a Chojna projekt esemény résztvevőihez. Elolvasta ezt a levelet a résztvevőknek:

"Nagyon köszönöm az Europa a Polgárokért eseményre szóló meghívást. Sajnos a tervezett kötelezettségek és a brüsszeli szolgálat kötelezettségei miatt nem tudom elfogadni azt.
Üdvözlöm a kezdeményezést, hogy megbeszéléseket kezdjenek a kisvárosok uniós tagságának előnyeiről. Meggyőződésem, hogy a gazdag tematikus program, kiemelkedő előadók, a külföldi partnerek részvétele és a szervezők elkötelezettsége nagyon népszerűvé teszi az eseményt.

Köszönöm a szervezők munkáját, erőfeszítéseiket. Ugyanakkor kívánok más hasonlóan értékes kezdeményezést is, sok energiát a további tevékenységekhez, a tervek és a szándékok végrehajtásához.
Kérem az résztvevőket, hogy fogadják üdvözletemet. Jó hangulatot, érdekes, megfigyelésekben gazdag és eredményes megbeszéléseket kívánok Önöknek.”

Ezt követően a Chojna-i Douzelage Szövetség elnöke, az esemény helyi koordinátora bemutatta a vendéget, Obrycki Norbert (MP) urat. Tájékoztatta a vendéget és a találkozó résztvevőit, a projektpartner szervezetek képviselőit, a chojnai érdeklődőket az "Európa a polgárokért " "Még mi a kicsik is sokat számítunk" projekt főbb célkitűzéseiről. Röviden összefoglalta a korábbi találkozók témáit és eredményeit.

Előadása során Norbert Obrycki (országgyűlési képviselő, a lengyel parlament külügyi bizottságának tagja) elmondta, hogy előadása nem lesz túl hosszú annak érdekében, hogy több idő jusson a kérdésekre és azok megvitatására; az ülés résztvevői ezzel egyetértettek. Előadásának a következő címet adta: "A polgárokért van az EU?" Beszédében először kitért szakmai és politikai karrierjére, magánéletére és érdeklődési körére, valamint jelenlegi politikai szerepére. Emellett a nemzetközi kapcsolatokról, a Régiós Bizottságról, a Pomerániai Eurorégióról, valamint a lengyel parlament és az európai intézmények közötti együttműködésről is beszélt. Az ülés résztvevői sok kérdést tettek fel Obrycki úrnak az Európai Parlament szerepéről, a kisebb és erősebb országok közötti kapcsolatokról az EU-ban, az EU és az USA közötti kapcsolatokról, a nemzeti és európai szintű döntéshozatali folyamatokról, az EU populista pártjairól, a soron következő európai választásokról, az EU jövőjéről és a bevándorlási válságról. A résztvevők közül sokakat az foglalkoztatott, hogy a populista kormányok hogy reagálnak az EU-s döntésekre, mások pedig azzal foglalkoztak, hogy a helyi közösségek és a civil szervezetek milyen szerepet vállalhatnak az európaiság érzésének erősítésében.

Az előadás és a kérdések után az ebéd és a rövid szabadidő lehetőséget adott a résztvevők közötti kötetlen beszélgetésre.

A következő program a fotókiállítás volt, amelynek címe: A Chojnai ZSP diákjainak Erasmus+ szakmai gyakorlaton való részvétele az EU országaiban.

Az EULOCAL rendezvény résztvevői Chojnában a Leonardo da Vinci és Erasmus + szakmai mobilitási projektek fotókiállítását nézték meg. Nemcsak fényképeket állítottak ki, hanem rövid leírásokat is bemutattak a projektekről, projektpartnerekről és az Európai Bizottság által nyújtott pénzügyi támogatásról. Ez volt lényegében a lengyel csoport bemutatásának gyakorlati része. Itt a résztvevők további kérdéseket tehetnek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen a projektek megítélése a diákok és a tanárok között. A diákok valóban beszédesek voltak, hangsúlyozták, hogy a külföldön töltött hónap szélesítette látókörüket, fejlesztették angol nyelvtudásukat és szakmai készségeiket, és valóban európaibbá váltak. Emellett erősödött önbizalmuk, függetlenebbé és felelősségteljesebbé váltak.

Mint minden rendezvény helyszínén, a chojnai szervezők is biztosítottak egy kis szabadidőt és kulturális élményt. Bár a kiállítás után nem sok idő maradt, fontos volt, hogy a nem helyi résztvevők képet kapjanak a környékről. A csoportnak lehetősége volt, hogy meglátogathassa Morynt, ahol a helyi ősi állatvilágról kaphattak információt. Ezt követően a résztvevők egy kis szabadidőt kaptak Bielinben a lovas farmon, ahol kocsizhattak, és gyalogtúrát tehettek az erdőben. A hosszú munkanapot egy grillparti zárta.

29-én, péntek reggel tanulmányútra került sor a lengyel-német határon lévő Osinów Dolnyban. Osinów Dolny piaca a legközelebbi bevásárlóhely Lengyelországban a berlini lakosok számára. Több száz apró boltban kapható élelmiszer, ruha, cipő, növény, kerámia, sok fodrász, benzinkút, bár, kávézó és étterem található itt. A lengyel árusok, akik termékeiket a német (és a lengyel) vásárlóknak értékesítik. A németek számára az áruk meglehetősen olcsók, és nem csak a lengyel zlotyval, hanem euróval is lehet fizetni. A tanulmányút nagyon jó alkalom volt arra, hogy a látogatók megtapasztalják a hely sajátos hangulatát, ahol nincsenek nyelvi akadályok, és mint a Harrodsban, szinte bármi eladható, ha van vevő. A projekt résztvevői beszélgettek az árusokkal, vevőkkel, segédekkel, köztük pl. ukrán és vietnami bevándorlókkal. A kőszegi csoport azt is megjegyezte, hogy városukba is sok turista érkezik Ausztriából, de ahelyett, hogy különböző árucikkeket vásárolnának, inkább az olcsóbb szolgáltatás miatt jönnek, mint pl. az esküvői szertartások miatt. A fogorvosok, éttermek, fotósok stb. tele vannak osztrák ügyfelekkel.
Délután a résztvevők Szczecinbe utaztak, ahol a város kulturális emlékeit tekintették meg, és némi szabadidőt is kaptak.

A búcsúvacsorát remekül szervezték meg; egy helyi zenekar élő zenét játszott.

Következő találkozó, az utolsó esemény Kőszegen, október 18. és 21. között kerül megrendezésre.

5. esemény:



Részvétel:

Az eseményen 59 fő vett részt, 31 résztvevő a fogadó városból, Kőszegről, Magyarországról. A máltai Marsaskalából 8, a németországi Bad Kötztingből 9, a lengyelországi Chojnából 6, és az olasz városból, Velletriből 4 fő dolgozott együtt a találkozó során.

Hely/dátum:

A találkozó a magyarországi Kőszeg városban került megrendezésre, 2018. október 18-tól 2018. október 21-ig.

Rövid leírás:

Az ötödik, azaz az öt közül a legutolsó esemény célja az volt, hogy összefoglalja a projekt általános témáját, például felsorolva az európai uniós tagság sok-sok előnyét, és elemezze az euroszkepticizmust. Másik cél az volt, hogy bemutassa az Európai Unió tagságának előnyeit az esemény mind két részében, mind az “elméletiben”, mind a tanulmányi látogatáson keresztül.

Az ötödik rendezvényt a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület szervezte, ahol a tagok nagyon feszített, de hasznos programot állítottak össze az 59 hivatalos résztvevő számára, akik közül 28 volt Németországból, Olaszországból, Máltáról és Lengyelországból.

A konferenciát az egyesület két tagja, Horváth Anikó és Sudár András népzenei előadásával nyitotta meg. Ezt követően Dr. Mátrai István, az egyesület elnöke üdvözölte a résztvevőket, és kérte Huber Lászlót, Kőszeg város polgármesterét, hogy megossza gondolatait a vendégekkel. Beszédében hangsúlyozta azoknak az eseményeknek a fontosságát, ahol több nemzet képviselői összejönnek, hogy megbeszéljék az Európai Unió fontos kérdéseit. Összefoglalta a város gazdag és kihívást jelentő történelmét, hangsúlyozva, hogy a határ melletti élet azt tanította nekünk, hogy tiszteletben tartsuk a többi nemzetet. Példákat említett azzal kapcsolatban, hogy bemutassa, milyen sikeres és jó a kisebbségekkel való együttélés városunkban. E jó kapcsolat teszi városunkat színessé és sikeressé.

A polgármester beszéde után a vendégként érkezett csoportok átadták a szervezőknek a kiállításhoz készített festményeket, rajzokat és fényképeket. A szervezők utána befejezték a kiállítás rendezését. (A megnyitó ünnepség másnap volt.) A vacsora jó lehetőséget biztosított a résztvevők számára, hogy megismerkedjenek egymással.

Másnap, október 19-én, péntek reggel a program bemutatkozással kezdődött. Néhány résztvevő már ismerte egymást, de sokan közülük nem ismerték még egymást. A csoportok vezetői röviden bemutatták csoportjaikat. Bad Kötzting alpolgármestere, Wolfgang Pilz úr bemutatta a 9 tagú csapatot, akik közül 3 fiatal volt. Mario Calleja, Marsaskala polgármestere bemutatta a 8 tagú máltai delegációt. Janusz Cezary Salamończyk, Chojna Douzelage elnöke beszélt a lengyel küldöttségről. A 4 fős olaszországi delegációt Velletriből Edoardo Menicocci, városi tanácsos mutatta be.

Végül Dr. Mátrai István, az egyesület elnöke nemcsak a magyar csapatot mutatta be Kőszegről, hanem üdvözölte a hollandiai Annigje Kruytboschot, Európai Douzelage elnököt is, aki csatlakozott az üléshez. Nagyon tartalmas és hasznos előadást tartott az ülés során, és segít a projekt szélesebb körű terjesztésében is.

Dr. Mátrai István, a projekt koordinátora bemutatta a projekt honlapját, amely tartalmazza a projekt legfontosabb adatait, megmutatta hogyan működik, milyen fájlokat vannak már feltöltve. Megmutatta Kőszeg honlapját is, ahol a projekteseményeket már részben feltöltötték. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontos ez, és a projektben részt vevő valamennyi város számára kötelező a városuk weboldalán ugyanolyan helyet teremteni, mert ez feltétel ahhoz, hogy a projekt megkapja az EU pénzügyi támogatását. Azt is hangsúlyozta, hogy a végső beszámolót a koordinátor fogja elküldeni, de kérni fogja a partnerek segítségét.

A nap további részében a résztvevők egy Vízzel kapcsolatos workshopban vettek részt, amelyet Mátrai-Tálos Ilona és Halász- Mátrai Ilona készítettek elő. Az előkészítési fázisban nagyméretű plakátokat készítettek a vízlábnyommal kapcsolatos általános információkról, valamint néhány konkrét adatról. A külföldi vendégek tájékoztatása érdekében csodálatos képek segítségével készült el a kiállítás a világhírű magyar termálvizekről és gyógyfürdőkről.
A munka egy teszt megoldásával kezdődött, amely 13 többszörös választási kérdést tartalmazott. Az első 10 kérdés a vízlábnyomásra vonatkozott. Ilyen kérdések merültek fel, például: "Mennyi víz szükséges egy csésze kávé elkészítéséhez?” (A válasz sokkolta az embereket: 140 liter), vagy "Mennyi víz szükséges 1 kg marhahús előállításához?" még sokkolóbb volt: 15500 liter). A résztvevők közül csak néhányan voltak jól tájékozottak ebben a témában. Az utolsó három kérdés az édesvízhez kapcsolódik: az édesvíz hány % -át használja a háztartás, az ipar és az öntözés. (A tesztkérdések az "Anyagok" között találhatók)
A résztvevők csoportokban dolgoztak. A válaszok ellenőrzése után a legjobb csoport egy-egy "Balaton szeletet" kapott.

A műhely második részét Mátrai- Tálos Ilona moderálta. Mind az öt csoport egy-egy rövid párbeszédet kapott. A témákat 15 percen belül megvitatták, és egy szóvivő ismertette a beszélgetés eredményét. A kiosztott papírok mindegyike néhány vízlábnyommal, valamint a közvetlen és közvetett vízfelhasználással kapcsolatos információval kezdődött. (Európában például egy átlagos személy közvetlen vízfelhasználása naponta 100-150 liter. Ennyi vizet fogyaszt ivóvízként, ruhadarabok mosására, fürdésre és öntözésre. Az ember közvetetten vízfogyasztása napi 1500 és 10 000 liter között van, attól függően, hogy hol él, és milyenek a vízfogyasztási szokásai. (a vita témái megtalálhatók az "Anyagok" között).

Az A csoport témája étkezéssel volt kapcsolatos, vegetáriánusok legyünk, vagy húsevők? A beszélgetés John (vegetáriánus) és egy Tom (carnetarian) között zajlik egy étteremben. Ismerve a különböző élelmiszerek vízlábnyomát, a csoport megvitatta a témát, és kialakította a véleményét. A csoport szóvivője előnyként említette az emberek egykori táplálkozási szokásait, amikor hetente egyszer ettek csak húst. A csoport úgy fogalmazott, hogy nem kell mindenkinek vegetáriánusnak lennie, de törekedni kell a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ez a vélemény nemcsak a kisebb vízigény miatt fogalmazódott meg, hanem azért, mert az ember mindenevőnek született.

A B csoport témája az iskolai étkezdék kínálata volt. A párbeszédben két szülő, Kate és Ann beszélt az iskolai étkezdében kínált ételek minőségéről. A legfontosabb kérdés az volt, hogy milyen ízletesek a menzákon kínált ételek. A megbeszélés után egyetértettek abban, hogy a kiegyensúlyozott, frissen készített ételek egészségesek a gyerekek számára. Kémiai adalékok használatával az étel finomabbá válhat, de a különböző E számú összetevők egészségkárosodást okozhatnak, pl. nagymértékben növelik az étvágyat. Ezen tényezők mellett a víz lábnyom is nagyon nagy.

A C csoport témája a boltban volt. A legfontosabb kérdés az volt, hogy mi lehet a műanyag zacskók betiltásának következménye, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szemétlerakókat sokkal több vízzel kell tisztítani. A csoport tagjai a víztakarékosságot és a környezetbarát megoldásokat is mérlegelve megegyeztek abban, hogy szupermarketekben betiltanák a (különösen a nagyon vékony zacskók esetén), de még mindig használnák őket a kukákban. Azt is megemlítették, hogy újrahasznosított papírzacskók lennének jók a hulladék tárolására, ugyanis ezek a természetben lebomlanak. Ilyen módon vizet is spórolhatunk.

A D csoport témája a helyi termékek felhasználásának előnyeit állította szembe a távolról szállított javakéval. A megbeszélés után a csoport felsorolta a helyi termékek használatának előnyeit és hátrányait. Figyelembe véve a fenntartható fejlődést, jobb a helyi árut használni, mert nem igényel szállítást, mely során sok mérgező gáz szabadul fel, az üzemanyagot elfogyasztják, stb. Ezen túlmenően sokkal kevesebb vizet pazarolunk a felesleges szállítás.
Az E csoportnak tíz, víztakarékossággal kapcsolatos módszert kellett javasolnia. Azt is el kellett dönteniük, hogy milyen korban a legjobb a víztakarékosságról beszélni. Ez a csoport számolt be utolsóként, hogy összefoglalásként elmondhassák, hogy akár öt éves korban is nevelhető, tanítható a gyermek víztakarékosságra. Felsoroltak tíz olyan módszert, amely segíti a vízzel való spórolást. Mind a tíz felsorolt módszer látható az "Anyagok" között.

A műhely elméleti részét a moderátor, Mátrai -Tálos Ilona foglalta össze. Említette, hogy az 1960-as években csak a föld erőforrásainak kétharmadát használják az emberek. 1992. október 21-én volt a globális túlfogyasztás napja, attól kezdve már a következő év erőforrásai kezdtek fogyni. A jelenlegi életmódunk fenntartása érdekében 1.7 Földre lenne szükségünk, de az csak egy van. A vízhasználat kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség. Hacsak ez a tendencia meg nem fordul, valamint a víz elosztása és a vízfogyasztás fenntarthatósága nem lesz igazságosabb, akkor 2025-re a népesség kétharmada vízhiánnyal fog szembenézni. Ha minden ember felelősséggel gondolkodik és cselekszik a vízfogyasztással kapcsolatban, mint ahogy arról beszéltünk délelőtt, akkor később nézünk szembe a fenyegető vízhiánnyal. A tanulmányi látogatás során holnap látni fogjuk, hogy milyen helyi tevékenységek segítették néhány forrás védelmét.

Lepold Ágnes a vízzel kapcsolatos műhelymunka után megnyitotta az előző este összeállított kiállítást. Elmondta hogy, miért választottuk a vizet a fiatalok festményeinek, rajzainak és fényképeinek témájaként. A megnyitó után kicsi korongokat adott a résztvevőknek, hogy azzal adják le szavazataikat az első helyezett festményre és fotóra. A megnyitó ünnepséget egy rövid kávészünet követte.

A kávészünet után az európai értékekkel folytattuk a munkánkat. Elsőként prof. Dr. Schöpflin György, az Európai Parlament tagja tartott előadást. Meghívott vendégünket Básthy Béla, a város alpolgármestere mutatta be.
A professzor beszámolt az integrációról Magyarország és más kis országok és / vagy az egykori keleti blokkhoz tartozók szemszögéből. Ő is osztotta nézeteit az euroszkepticizmus forrásairól.

Először is beszélt Magyarország EU-ban való helyéről, hangsúlyozta, hogy a méret és a lakosság létszáma meghatározó, a nagy országok dominánsabbak az EU-ban. Azonban amikor az EGK a második világháború után megalakult, a cél az volt, hogy Európát ne csak gazdaságilag, hanem politikailag is kigyógyítsa a traumából, és e cél elérése érdekében olyan intézmények hoztak létre, amelyek megakadályozzák a nagy országok kicsik feletti uralmát az egyenlőség elvének tiszteletben tartásával.

Dr. Schöpflin kifejtette, hogy a második világháború után a szocialista-kommunista szektorban ezeknek az országoknak a fejlődését mesterségesen visszatartották, a parasztság városi emberré alakult és az emberek elnyomottak voltak. Az elnyomás azonban soha nem lehet 100% -ban sikeres, mint azt az 1960-as években már jelezte az ellenállás. Végül a békés forradalmak ezekben az országokban esélyt adtak arra, hogy csatlakozzanak Európához. Magyarország 1989 után nagy elvárásokkal tekintett az integrációra.

Tehát a kérdés az, vajon a kis államok csak egy új birodalom részei az EU-ban, s van-e valamilyen eszközük problémáik megoldására. A professzor hangsúlyozta, hogy az EU-nak lehetőséget kell adnia a kis államok számára is, hogy problémáikat meg tudják oldani. Dr. Schöpflin hangsúlyozta, hogy az EU-tagság számos tekintetben nem teljesítette a kelet-európai elvárásokat. Például, gazdasági szinten nyilvánvaló, hogy az országok rangsorolása nem változott sokat az életszínvonal tekintetében. Emellett 1989-ben a demokrácia felé történő elmozdulás nagy lépés volt a nemzeti emancipációban és a nemzettudat növekvő népszerűségének köszönhetően, a nemzeti identitás megőrzése egyre fontosabbá vált a kis államok számára.

Bár nyilvánvaló, hogy az EU-integráció sikeres, mert kompromisszumot lehet találni, az emberi jogok normatíváinak növekvő fontosságával az elmúlt évtizedben felmerül a kérdés, vajon az országhatalom az EU-ban lehetséges kompromisszum útján lép-e fel.

Az előadás után néhány kérdés merült fel például a hollandok és talán más nyugat-európai emberek érzésével kapcsolatban. Ők gyakran úgy érzik, hogy magas adót fizetnek a kelet-európai országok támogatásáért, és felteszik a kérdést maguknak, hogy az EU milyen előnyökkel jár számukra. A professzor elmondta, hogy az EU által finanszírozott projektek többségét Kelet-Európában a nyugati vállalatok végzik, így ezekből a projektekből is részesülnek, így az alapok mintegy 90% -a nyugatra megy vissza. Az előadás előtt és után kiosztottuk a Schöpflin professzor által írt legújabb cikket: "Az európai kis államok és a nagy örvények. A többpólusú világ bonyodalmai. "
Az előadás és a kérdések után az ebéd lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők kicsit lazítsanak, és felkészüljenek a délutáni foglalkozásra.

A délutáni foglalkozás egy megható visszaemlékezéssel kezdődött. Felkértük Annigje Kruytbosch asszonyt, az Európai Douzelage elnökét, hogy fogalmazza meg azt, hogy: "Mit jelent az Európai Unió számomra?"

Ms. Annigje Kruytbosh először édesapja életéről beszélt, arról, hogy mint az összes 18 éves férfinak, a nácikért kellett dolgozniuk. De ő ehelyett elrejtőzött. A háború után egyetemre ment. Diáktársaival együtt egy erős, stabil és békés Európáról álmodott. Mindannyian megpróbáltak előre tekinteni, és egy széttagolt Európa emléke arra késztette őket, hogy békében újjáépítsék Európát.

Tanulmányait követően külügyi munkát végzett, és hamarosan Párizsba utazott, hogy az Európai Szén- és Acélközösségért dolgozzon. Mint mindannyian tudjuk, ez volt a Közös Piac és az EU elődje. Az Európai Szén- és Acélközösség szerződését 1951-ben írták alá, és 1952-ben lépett életbe, mindössze 7 évvel a háború befejezése után. Ez volt az európai integráció és a béke legfontosabb kezdeményezése. Az előadó még kis baba volt, amikor Párizsba, majd 15 évvel később Brüsszelbe költöztek. 1944-ben Belgium, Hollandia és Luxemburg létrehozta a vámuniót, így megvalósult az áruk és a személyek szabad mozgása e három országon belül.

Gyakran hallom: "Igen, de Belgium, Hollandia és Luxemburg nagyon hasonlít", amit merek vitatni. Különböző nyelveket beszélünk, különböző vallásúak vagyunk, különböző a történelmünk és különböző mentalitással rendelkezünk. De ez működik, és ez a legfontosabb! Utolsó tény apámról, amiért nagyon büszke vagyok rá, ő volt a Schengeni Szerződés megálmodója. Az álma, hogy az volt, hogy nyíljanak meg a határok Európán belül - mint a Benelux államokon belül -, és legyen egy Európai (Gazdasági) Unió.

1985-ben írták alá Luxemburgban a Schengeni Egyezményt. „Szóval mit jelent az EU számomra? Egy Európai Unió létrejöttét megelőző környezetben nőttem fel. Utolsó vizsgáimat 1980-ban Brüsszelben az Európai Iskolában tettem le, ahol akkor 9 nemzetiség gyűlt össze. Jól szórakoztunk az olaszokkal, megpróbáltuk megérteni a dánokat, mert a nyelvünk közel áll egymáshoz, élveztük a magasszíntű oktatást az angoloktól és egy nagy közös baráti családot alkottunk. Én azzal a gondolattal nőttem fel, hogy mi Európából egyesülünk a sokféleségben. Nyugat Európa lakói közel 75 éve élnek békében. Ez nagyon, nagyon hosszú idő. Tudatában vagyok annak, hogy ez nem igaz kelet európai barátainkra, a közelmúltban bizonytalan és ijesztő időket éltek meg. Mindannyiunknak megvan a felelőssége, hogy együtt járjuk a béke útját! Büszke vagyok arra, hogy apám sokat tett a mai európai unióért. Az Ő Európája, az én Európám, a ti Európátok: működjünk együtt azért, hogy Európa egységessé váljék, tanítsuk meg egymást tisztelni. Tudom, hogy meg tudjuk csinálni! (Az egész beszéd megtalálható az Anyagok között.)
A beszéd után a résztvevők elkezdték az euroszkepticizmusról szóló workshopot. Az egész műhely három részből állt. Először minden résztvevő 6 kérdéses többszörös választási tesztet kapott. Olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint pl. mikor kezdődött az euroszkepticizmus, melyek a leginkább euroszkeptikus országok, a 2015-ben a népesség hány százalékának volt pozitív képe az EU-ról. Kiderült, hogy a válaszok közül csak 2 volt 100%. A moderátorok, Nagy Marietta és Claire Strasbaugh részletesen megbeszélték a válaszokat, és bizonyították azokat.

A második rész célja az volt, hogy felmérjék, hogy a résztvevők mennyire vannak tisztában néhány fogalommal, mennyire ismerik a szavakat, például a nacionalizmust, a lágy / kemény euroszkepticizmust, az euro-visszautasításokat, az euro-szerelmeseiket stb. A csoportok különböző színű papírokon kapták meg az egyes fogalmakat és meghatározásokat, majd azokat párosítaniuk kellett. Nem volt nehéz feladat, de fontos volt tudni, hogy mennyire vannak tisztában a résztvevők mindezekkel. (A feladat megtalálható az Anyagok között.)

Az utolsó rész sokkal interaktívabb volt: a résztvevőknek fel kellett állniuk és a helyiség jobb oldalára vagy bal oldalára kell menniük, vagy középen kell maradniuk attól függően, hogy egyetértenek vagy nem a képernyőn olvasható kijelentésekkel. Amikor elmozdultak, meg kellett beszélniük döntésüket a többiekkel. A nyilatkozatok az uniós tagsággal kapcsolatos érzéseikhez kapcsolódtak. Csak néhány példa:

  • Mindent figyelembe véve országom számára előnyös, hogy az EU tagja.
  • Személy szerint inkább európai állampolgárnak érzem magam, mint országom polgárának.
  • A bevándorlás gyengíti a nemzeteket, mivel az új polgárok igényeire kell összpontosítania.

Érdekes volt megfigyelni a küldöttek válaszait. Fontos volt, hogy minden résztvevő úgy gondolta, hogy országaik előnyöket élveznek az uniós tagságból. Néhány résztvevő azonban inkább az országa állampolgárságának érezte magát, és az európai állampolgárság csak utána jött. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy nincs semmi baj ezzel az érzéssel, ha tiszteletben tartják az európai értékeket is. A bevándorlókkal szembeni attitűdök kicsit jobban megosztották a résztvevőket. Rövid összefoglaló után a moderátorok zárták a műhelymunkát.

Egy rövid szünet után a résztvevők a Vár kulturális központba sétáltak, ahol egy népzenei koncertet élvezhettek, majd a Vár reneszánsz termében vacsorával zárult az aznapi program.

Szombat reggel a helyiek kíséretével a külföldi résztvevők városnézésen tekinthették meg a történelmi városközpontot és annak felújítását. Láthatták, mennyi épületet újítanak fel európai vagy kormányzati alapok segítségével. Ezt követően meglátogattuk a hegyeket. Ez a tanulmányút is hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők láthatták az Európai Uniós tagság előnyeit. Az egykori vasfüggöny emlékei figyelmeztettek a múltra. Európai polgárként néha Magyarországon, néha Ausztriában sétáltunk. Nagyon kevesen tudják elképzelni, hogy korábban néhány kilométerre közelíthettük meg ezeket a helyeket.

A hegyi séta része volt a vizes projektünknek, annak gyakorlati része volt. Az utazás során több olyan forrást láttunk, amelyek vize évtizeddel ezelőtt tiszta volt. Később a szennyezés (mind Magyarországon, mind Ausztriában) elrontotta az ilyen források jó minőségét. Azonban a közös erőfeszítés sikeres volt, büszkén mutattuk meg nekik, hogy a híres Hétforrásból bátran lehet inni.

Az ebéd után a résztvevőknek rövid szabadidejük volt: lehetőségük volt arra, hogy meglátogassák a főtéri kirakodóvásárt. A napot és az egész hivatalos rendezvényt búcsúvacsora zárta, ahol bejelentettük a fotó- és rajzverseny győzteseit is.

Vasárnap reggel néhány delegáció itt tudott maradni, és részt vett az úgynevezett Orsolya napi vásáron. Ilyenkor az egyesületek, csoportok, iskolák stb. kínálják az általuk készített ételeket. Arra kértük partnereinket, hogy hozzanak helyi ételeket. Ezeket, és az egyesület tagjai által elkészített édes és sós süteményeket is kínáltuk a vásáron. A projektről szórólapokat is készítettünk, azoknak a látogatóknak adtuk, akik érdeklődésükkel megtisztelték a nemzetközi asztalt. Így nem csak a helyi polgárok, hanem más látogatók - még sok más országból is - lehetőséget kaptak a projekt megismerésére.