8/2007. (IV. 1.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

[A 29/2007. (XI. 1.), a 13/2008. (V. 13.), a 7/2009. (III. 1.), az 1/2010. (I. 31.), a 6/2010. (III. 8.) és a 27/2010. (X. 18.) önkormányzati rendeletekkel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]

Preambulum

Kőszeg az ország egyik legrégibb, mindvégig városi státussal, önkormányzati jogokkal, privilégiumokkal rendelkező települése. Már a 13. században a várost alapító Kőszegi Henrik és János biztosította a városi ügyeket irányító szervezet létrehozását, amely az évente választott bíró és esküdtekből álló tanács volt. Ezt erősítette meg és bővítette ki további önszerveződést és gazdasági előnyöket nyújtó pontokkal Károly Róbert király 1328-ban kiadott oklevelében, melyben Kőszeget „királyi várossá” nyilvánítja. A korábbi önkormányzati kedvezményeket az 1392-től magánföldesúri, majd osztrák zálogbirtokká vált város is megőrizte, az osztrák és magyar uralkodók többször megerősítették azokat. Kőszeg 1648-ban az önkormányzatiság kiteljesedésével elérte a korabeli Magyarországon akkor létező legmagasabb fokot, a „szabad királyi város” rangot: belső ügyeit statútumokban szabályozhatta, és követeket küldhetett a rendi országgyűlésbe. Kialakult a város igazgatási rendszere, a belső és külső tanács, melynek élén a városbíró állt. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás elkülönülésével 1843-tól polgármestert és bírót is választottak. 1870-től „törvényhatósági jogú város”, 1876-tól „rendezett tanácsú város”, 1929-től 1946-ig „megyei város” volt, mindvégig megtartva a „szabad királyi város” címet is. 1946-ban megszűnt az évszázados hagyományú városi közgyűlés, közigazgatási és önkormányzati szerepét a polgármester egy személyben, egyes szakfeladatok felügyeletét beosztott tisztviselők gyakorolták. Az 1950-es tanácstörvény értelmében a történelmi önkormányzatiság feladatait részben a városi tanács, a végrehajtó bizottság és a tanácselnök vették át. 1990 után az önkormányzatokat visszaállító törvények alakították ki Kőszegen is a mai önkormányzati és helyi közigazgatási rendszert.
Az önkormányzat széles feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve Kőszeg Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
A Képviselő-testület fentiekkel összhangban, a helyi önkormányzatokról szóló – módosított – 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére a következő szabályrendeletet (SZMSZ) alkotja.


I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírások alkalmazás során a jelen SZMSZ-ben foglaltakat figyelembe kell venni.


2. §

5(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kőszeg Város Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: Kőszeg, Jurisics tér 8.

Az önkormányzat jelképei, kitüntetései és
pecsétjei

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló.
(2) Az önkormányzat a címeréről és zászlójáról, valamint ezek használatának rendjéről külön rendeletben rendelkezik.
(3) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője, illetve pecsétnyomója kör alakú, közepén Kőszeg város címere látható az angyalokkal, körfeliratát pedig „Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete” képezi. A hivatalos bélyegző használható a címer angyalok nélküli változatában is.
Ünnepélyes alkalmakkor az önkormányzatot képviselő polgármester jogosult a város címerével ékesített díszlánc viselésére.
(4) A város címerét tartalmazó pecsétet kell használni
a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon,
d) önkormányzati ügyben.

4. §

A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának joga a képviselő-testületet illeti meg. Ezekről külön rendeletben rendelkezik.

Hazai és nemzetközi kapcsolatok

5. §

(1) Kőszeg Város Önkormányzata hazai kapcsolatai keretében együttműködik különösen a Vas Megyei Önkormányzattal, az önkormányzatok szövetségeivel, Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsával, a kistérséghez tartozó önkormányzatokkal, a kőszegi kisebbségi önkormányzatokkal, valamint a civil szervezetekkel.
(2) Kőszeg város testvérvárosai:
– Vaihingen an der Enz (Németország),
– Mödling bei Wien (Ausztria).
(3) Kőszeg város barátsági-együttműködési megállapodáson alapuló kapcsolatai:
– Senj (Horvátország),
– Fiume Veneto (Olaszország),
– Nyitragerencsér (Szlovákia).
(4) Kőszeg város tagja a „Jumelage” elnevezésű nemzetközi partnervárosi szövetségnek, továbbá a „Douzelage” elnevezésű Európai Uniós kisvárosi baráti körnek.


II. Rész

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

6. §

„ (1) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.”
(2) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
- civil szerveződések támogatása,
- közösségi és verseny sport támogatása,
- városi hagyományőrző - és tömegrendezvények (Szőlő Jövés ünnepség, szüreti ünnepség stb.) fenntartása,
- időszaki várszínház fenntartása,
- városi újság megjelentetése,
- városi televízió fenntartása,
- kőszegi lakóhelyű gyermekek alapfokú zeneiskolai oktatása,
- nemzetiségi óvodai és általános iskolai nevelés és oktatás,
- általános iskolai néptánc tagozat, mint alapfokú művészetoktatás, fenntartása,
- külföldi testvér- és partner települési kapcsolatok ápolása,
- helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
- a turisztikai fejlesztések támogatása,
- a kőszegi iskolába járó diákok úszásoktatás támogatása,
- gyermekek nyári táboroztatásának támogatása,
- városfejlesztő vállalkozásban való részvétel,
- helyi autóbusz közlekedés fenntartása,
- egészségügyi járóbeteg szakellátás biztosítása,
- gimnázium fenntartása,
- nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása (helyi lakásfenntartási támogatás, adósság csökkentési támogatás, méltányossági ápolási díj, gyógyszertámogatás, Bursa Hungarica támogatás, intézményi térítési díj támogatás, utazási támogatás, méltányossági közgyógyellátás),
- városrehabilitációs (ingatlan felújítási) támogatás,
- lakáshoz jutás támogatása,
- hajléktalan ellátás biztosítása,
- sportorvosi feladatok ellátása.


7. §

„(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.”
(2) A hatáskör-átruházás történhet rendeletben, határozatban és társulási megállapodásban. Az SZMSZ által átruházott hatásköröket a 3.-5. számú mellékletei tartalmazzák.
„(3) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. „
(4) A polgármester, a bizottságok, az átruházott hatáskörében hozott döntésekről – eltérő rendelkezés hiányában – a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.
„(5) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a 10 000 000 forintot meghaladó összegű hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
g) intézmény alapítása;
h) közterület elnevezése, emlékműállítás;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j) a bíróság ülnökeinek a megválasztása;
k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.”


III. Rész

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

I. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja és
munkaterve

8. §

(1) A képviselő-testület gazdasági programot határoz meg. „A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahely teremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.
(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.”
(3) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér, a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(4) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(5) A program időarányos teljesítését a ciklus 4. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.

9. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja az éves – január 1-től december 31-ig terjedő időszakra szóló – munkaterv.
(2) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni és jóváhagyni.
(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni
a) a képviselő-testület bizottságaitól,
b) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
c) a jegyzőtől,
d) a kisebbségi önkormányzatoktól,
e) civil szervezetektől.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell
– a tárgyidőszak fő feladatait,
– az ülések tervezett időpontját, napirendjét és az előterjesztés módját (írásbeli, szóbeli),
– a közmeghallgatás témáját, annak időpontját,
– ünnepi ülés tartását,
– azoknak a napirendeknek a megjelölését, amelyeket két fordulóban kell megtárgyalni. Ebben az esetben, az első fordulóban az elérni kívánt célokat, az előkészítés főbb mozzanatait kell meghatározni, a második fordulóban pedig a napirend részletes vitáját kell elvégezni, majd a döntést meghozni.
(5) Ha a munkatervben szereplő napirendi pont nem kerül megtárgyalásra, akkor a munkatervet módosítani kell a lejárt határidejű határozatokról szóló képviselő-testületi tájékoztatás keretében a képviselő-testület soron következő ülésén.

II. Fejezet

Előterjesztések

10. §

(1) A testületi ülésre, napirendi pont előterjesztésére jogosult: a polgármester, a bizottság, a jegyző, illetve az éves munkatervben erre kijelölt személy.
(2) Az éves munkaterven kívüli tárgykörökben előterjesztésre akkor jogosult valamely, az első bekezdésben megjelölt személy, ha a tárgyától függően önkormányzati intézmény vezetője, ha – tárgyától függőn – a polgármester vagy a jegyző előzetesen engedélyezte a képviselő-testületi ülésre bocsátását.

11. §

(1) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:
a) az éves munkatervben előirányzott napirendi pontból vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat,
b) tájékoztató vagy beszámoló jellegű anyag.
(2) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat
– önkormányzati rendelet megalkotására, vagy
– határozat meghozatalára.

12. §

(1) A képviselő-testület vagy a bizottság ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál (tárgysorozatnál) erre utalni kell. Az egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő csak határozati javaslatot készíteni (szóbeli előterjesztés).
(2) Csak írásos előterjesztés készíthető a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben, illetve rendelet-tervezetek beterjesztése esetében.

Az előterjesztés benyújtása

13. §

(1) Az írásbeli előterjesztést, továbbá a szóbeli előterjesztést önálló határozati javaslatot az éves munkatervben meghatározott időpontig – de legkésőbb a képviselő-testület ülése előtt 15 nappal kell a jegyzőhöz benyújtani. Tartalmáért, törvényességéért és a benyújtási határidő betartásáért előterjesztője felelős.
„(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. „



14. §

Az előterjesztést – annak fejrészén – a képviselő-testületnek kell címezni (kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket) az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának és számának megjelölésével. (Ez utóbbit elegendő kipontozással jelezni.)

A tartalmi és formai követelmények

15. §

(1) Az előterjesztés terjedelme 4 oldalnál több nem lehet, és ez kiegészülhet a szükséges mellékletekkel. E korlátozás nem vonatkozik a rendelet-tervezetekre, a költségvetési koncepcióra, a költségvetési beszámolókra, a képviselő-testület gazdasági programjára és koncepcióira. Egyéb esetben terjedelmi eltérést – kivételesen és indokolás alapján – a polgármester engedélyezhet.
(2) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:
– a tárgy- és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint
– a döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat).
– Az előterjesztések elkészítése során különös figyelemmel kell lenni a magyar nyelv szabályainak betartására, az idegen kifejezések korlátozott, de helyes használatára.
(3) Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, vagy az általa kiírt pályázat megtárgyalása kerül napirendre és tartani lehet attól, hogy a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, a napirend előterjesztője – a polgármester egyetértésével - az előterjesztés végén indokolt javaslatot tehet a zárt ülés tartására.

Az előterjesztés első részének tartalmi
követelményei

16. §

Az előterjesztés első részének tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, mikor, milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.
b) Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.
c) Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos – és a döntés szempontjából jelentős – tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági és politikai hatását is.
d) Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek és személyek (bizottság, képviselő) álláspontjának ismertetésére. Meg kell jeleníteni az érintett bizottság eltérő határozati javaslatát is.
e) A határozati javaslat indokolását, illetve esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.
f) Külön figyelmet kell fordítani a képviselő-testület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések, koncepciók stb.) megvalósulására.

Az előterjesztés második részének tartalma

17. §
Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak:
a) A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatot;
- szabatosan, pontosan és tömören – az általánosság kerülésével – fogalmazzák meg az elérendő célt;
- eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat.
b) Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
c) Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően (különösen, amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van) két, vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, illetve hátrányainak tárgyilagos ismertetése kötelező.
d) A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
e) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén – ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik – az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként egyébként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, az intézményvezető nevezhető meg, illetve rajtuk keresztül hivatali felelősként az osztályvezető, vagy az ügyintéző.
f) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható
g) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.
h) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat teljes szövegét kell írásban kidolgozni.

18. §

(1) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 10-es betűnagysággal kell készíteni.
(2) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.
(3) Az előterjesztést az önkormányzat szerveinek és vállalkozásainak elektronikus formában kell leadniuk. A tervek térképek, rajzok, fotók szükség esetén papír alapon is leadhatók és azokat a polgármesteri hivatalnak digitalizálnia kell.

19. §

Amennyiben a polgármester, illetve a jegyző nem maga készíti és adja elő az előterjesztést, aláíróként a nevükben a tényleges kidolgozó szerepel. Ez esetben őt a napirend tárgyalásakor előadóként kell feltüntetni.

A határozatok végrehajtásának rendje

20. §

1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket a 17. § e) pont szerinti személyek kötelesek meghatározni.
2) A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a jegyző dönt.
3) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.
4) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítani. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és – ha szükséges – a felelősségre vonásra is. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.
5) A jelentést a lejárt határidőtől számított 15 napon belül kell eljuttatni a jegyzőhöz. A jelentést a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
6) A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző a felelős.
7) A határozatot – a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül – a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.


21. §

A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtására a 20. §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, a jegyző helyett pedig a jegyző által külön utasításban megbízott felelőst kell érteni.


Egyes előterjesztésekre vonatkozó
külön szabályok

22. §

(1) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre, sokszorosításra kész állapotban elkészüljön. A bizottságok elnökei kötelesek az előterjesztések készítése során a jelen szabályzatban foglaltak figyelembe vételére.
(2) Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámoltatása) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben, sokszorosításra kész állapotban elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.
(3) Nem önkormányzati intézmény, szervezet előterjesztése (beszámoló, tájékoztató) esetén az ágazatilag illetékes hivatali egység vagy referens felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben, sokszorosításra kész állapotban elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.


III. Fejezet

A képviselő-testület ülései

23. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület a (4) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott munkaterv szerint.
1(3) A képviselő-testületi ülés lehetőleg csütörtöki napon, általában 9 órakor kezdődik és legfeljebb 6 óra az időtartama. Amennyiben a napirendek mennyisége azt indokolja, az időtartamot a képviselő-testület egyszerű szavazással, vita nélkül legfeljebb 1 órával meghosszabbíthatja.
(4) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülést július 1. és augusztus 20. között nem tart.
(5) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

A képviselő-testület alakuló ülése

24. §

(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.
(2) Az alakuló ülésen
a) a képviselő-testület meghallgatja a Választási Bizottság önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját;
b) a Választási Bizottság elnöke átadja a képviselők megbízólevelét;
c) a testület tagjai (képviselők) a Választási Bizottság elnöke előtt esküt tesznek;
d) a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját;
e) a képviselő-testület a korelnök javaslatára megállapítja a polgármester illetményét és költségtérítését;
f) a képviselő-testület megválaszthatja az alpolgármestert, megállapíthatja a tiszteletdíját és költségtérítését, módosíthatja az SZMSZ-t, megválaszthatja a bizottságokat;
g) megbízást ad a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az SZMSZ felülvizsgálatára.



A rendes ülés összehívása

25. §

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma
– az ülés helye és időpontja,
– a javasolt napirendi pontok,
– a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,
– utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,
– utalás arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal vagy anélkül vehet részt a képviselő-testület ülésén.
(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak. A meghívó és az írásos anyag az erre igényt bejelentő képviselőnek csak elektronikus formában is kézbesíthető.
(3) A nyilvános ülés anyagát Kőszeg város hivatalos honlapján a (2) bekezdés szerint közzé kell tenni.

A rendkívüli ülés összehívása

26. §

(1) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.
(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(4) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 8 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.
(5) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, futár stb.).

27. §

(1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat kell szervezni.
(2) A lakossági fórum lehet
- a 28. §-ban szabályozott közmeghallgatás;
- a Kőszegfalvát, illetve valamely városrészt vagy önkormányzati egyéni választókörzetet érintő témakörben megtartandó településrészi tanácskozás;
- a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló várospolitikai fórum, továbbá
- a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.
(3) A város lakóinak naprakész informálását szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a megyei napilapban való megjelentetése, a helyi írott és elektronikus sajtón, és az interneten keresztül történő rendszeres tájékoztatás.

Közmeghallgatás

28. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint de legalább évente két esetben közmeghallgatást tart.
Ezen részt vesznek:
a) a képviselő-testület tagjai;
b) a jegyző, az aljegyző;
d) a polgármesteri hivatal osztályvezetői;
e) az önkormányzati intézmények vezetői
f) a Kőszegi Városüzemeltetési és Kommunális Szolgáltató Kht. ügyvezetője.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.
(3) A közmeghallgatás helyét, idejét és az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgyköröket a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.
(4) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.
(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a városháza hirdetőtábláján, a helyi sajtó és televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(6) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.).
(7) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(8) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot meg kell vizsgálni és a kérdezőnek 15 napon belül írásban választ kell adni. Erről és a soron következő képviselő-testületi ülés tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik.


Az ülések nyilvánossága

29. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot hirdetmény, a város hivatalos honlapja, a megyei napilap (Vas Népe) útján tájékoztatni kell.
(3) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében – a zárt ülési előterjesztések, valamint a 15. § (3) bekezdés szerinti esetek kivételével – valamennyi előterjesztést a városi honlap és a városi könyvtár rendelkezésére kell bocsátani.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
(5) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.


30. §

(1) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
c) A zárt ülésre vonatkozó testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti témában a tárgyi ülést megelőző ülésen a polgármester indokolt javaslatot tehet annak zárt ülésen való tárgyalására, melyről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(3) A zárt ülésen hozott döntésekről – az ülést követő 8 napon belül – a polgármester a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembe vételével a hivatalos honlap útján tájékoztatja a város polgárait.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti témában zárt ülés elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet.


A képviselő-testület üléseire meghívandók köre

31. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni
a) teljes körű tanácskozási joggal:
– az országgyűlési képviselőt,
– a kisebbségi önkormányzatok elnökeit;
b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:
– a könyvvizsgálót,
– a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
– az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,
– azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.
(2) Tanácskozási jog nélkül meg kell hívni
– a helyi írott és elektronikus, valamint a megyei sajtó képviselőjét,
– a helyi pártok vezetőit,
– a többcélú kistérség munkaszervezetének vezetőit, a társulási tanács alelnökét és bizottsági elnökeit.
(3) Tanácskozási joggal, vagy anélkül meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.
„(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbség önkormányzatok elnöke, a jegyző, az aljegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.”*

A képviselő-testület ülésének napirendje

32. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület -- az elhalasztás indokolását követően -- vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

A rendkívüli előterjesztés

33. §

(1) Rendkívüli indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülések megtartását követően merült fel és az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett betartani. A rendkívüli előterjesztéseket a kiküldött napirendi javaslaton fel kell tüntetni és részletes indokolással ellátva, írásba foglalva az előterjesztések anyagához csatolni kell.
(2) A képviselő-testület a rendkívüli előterjesztés tárgyában egyszerű többséggel dönt.
(3) Rendkívüli előterjesztést nyújthatnak be:
- a polgármester,
- a bizottsági elnök,
- a képviselő,
- a jegyző,
- a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke.
(4) Amennyiben a polgármester vagy valamely képviselő nem ért egyet a rendkívüli tárgyalással, akkor ennek eldöntését rövid vitára kell bocsátani.
(5) Ha a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

A sürgősségi indítvány

34. §

Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt – nem terjeszthető elő és az csak ülésen adható át a képviselő-testület tagjainak – a polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően - , a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.

35. §

(1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a jegyző beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, valamint a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről - különös tekintettel a többcélú kistérségi társulási tanács Kőszeget érintő döntéseire -, illetve az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről. A beszámolót minden esetben írásban ki kell adni. A tájékoztató írásban is kiadható az ülés megkezdéséig.
(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület általában vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.
(3) A határidőre végre nem hajtott határozatokról – a felelősök meghallgatása után – a képviselő-testület külön dönt.
(4) Az ülés végén – a közérdekű kérdéseket megelőzve – a polgármesternek ki kell kérnie a társulási tanács munkaterv szerint következő ülésén sorra kerülő, Kőszeg várossal kapcsolatos napirendről a képviselő-testület állásfoglalását.

A tanácskozás rendje

36. §

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester, annak távollétében a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülést vezető) hívja össze és vezeti.
Az ülést vezető munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést, az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.
(3) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.
(4) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.
(5) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata.
Az ülést vezető
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;
b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;
c) rendre utasítja azt, aki a képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít;
d) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.
(6) Az (5) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.
(8) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

Az anyanyelv használatáról

37. §

(1) A képviselő-testület ülésén a valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselők, vagy a kisebbségi önkormányzatok jelenlévő meghívott képviselői anyanyelvüket szabadon használhatják. Ez esetben a nem magyar nyelven elhangzó felszólalást követően a képviselők – a jegyzőkönyv számára – magyarul is összefoglalhatják felszólalásukat.
(2) Amennyiben a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselő nem kívánja magyar nyelven is előadni felszólalását az ülés előtt legalább 5 nappal tolmács iránti igényét jelezheti a jegyzőnek, aki a tolmács közreműködését – a költségvetés terhére – biztosítja.

A felszólalások típusai

38. §

A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:
a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,
b) kérdés,
c) személyes megjegyzés,
d) közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés.


Napirendek megtárgyalásának szabályai

39. §

(1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezetek tárgyalása – a képviselő-testület esetenkénti döntésétől függően – történhet paragrafusonként, fejezetenként, illetőleg az egész tervezetre kiterjedően.
(3) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.
(4) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg, legfeljebb 5 perc időtartamban.
(5) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(6) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 1 perces hozzászólást.
(7) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak – legfeljebb 3 perc időtartamban – az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.


40. §

(1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.
(2) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot pedig a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.


Közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés

41. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után – 2 perc időtartamban szóban vagy írásban – a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.
(2) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek 2 perces időtartamban.

Személyes megjegyzés

42. §

(1) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést – legfeljebb 2 perces időtartamban – a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.
(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy – ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban – az ülésen csak egy alkalommal tehet.


IV. Fejezet

A döntéshozatal szabályai

43. §

A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elhatározhatja, hogy egyes ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

44. §

„(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.”
(2) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.
(3) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, illetőleg tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.
(4) A döntés meghozatalához a minősített többségre (megválasztott képviselők több mint fele) való konkrét utalás hiányában a jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.
„(5) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez
a) a rendeletalkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
e) intézmény alapításához (átszervezéséhez, megszűntetéséhez),
f) a képviselők döntéshozatalból való kizárásához,”
g) zárt ülés elrendeléséhez,
h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
i) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
j) a képviselő-testület költségvetésének megállapításához, módosításához, zárszámadásának elfogadásához, a munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
k) a településrendezési terv elfogadásához,
l) közalapítvány létrehozásához, közalapítványi forrás átvételéhez és átadásához,
m) kötvénykibocsátáshoz,
n) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek megállapításához, használatuk szabályozásához, kitüntetés adományozásához,
o) helyi népszavazás kiírásához,
p) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
r) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához,
s) továbbá minden kérdésben, ahol a minősített többséget törvény előírja.
„(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.”


45. §

A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

A szavazás módja

46. §

(1) Szavazni személyesen kell.
„(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza.” Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is.
(3) A szavazás módját – ha törvény másként nem rendelkezik – képviselői kezdeményezés alapján meg lehet változtatni.

47. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.
A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a határozatot.
(3) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

48. §

(1) Az ülést vezető névszerinti szavazást rendel el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról hoz döntést a képviselő-testület.
(2) Névszerinti szavazást egyébként a képviselő-testület -- egyszerű szótöbbséggel -- bármely ügyben elrendelhet.
(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.
(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket -- az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve -- az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

49. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitüntetés, cím adományozása ügyében – amennyiben több személyre (jelöltre) történik szavazás – lépcsőzetes szavazással is dönthet. Ez úgy történik, hogy a javaslatban szereplő valamennyi személyre szavaznak, és az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb igen szavazatot kapott személy(ek) kiesnek. Nincs további forduló, illetőleg szavazás arra a legtöbb szavazatot kapott jelöltre, aki a szükséges minősített többséget megkapta.
(2) Az alternatív határozati javaslatokat külön-külön kell szavazásra bocsátani. A legkevesebb szavazatot kapó javaslatot a következő szavazási körben már nem kell szavazásra bocsátani. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

50. §

(1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazást elsősorban a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság legalább 3 tagjából alakult szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
-- a szavazás helyét és idejét,
-- a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
-- a szavazás eredményét,
-- a jegyzőkönyvvezető nevét,
-- a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

Szavazategyenlőség

51. §

(1) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha
a) nyílt szavazásnál az igen és nem szavazatok száma megegyezik;
b) titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellene leadott szavazatok száma megegyezik.
(2) Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást szükség szerinti számban meg kell ismételni. Ismétlődő szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésén újból határozhat.

Az önkormányzati döntések

52. §

(1) A képviselő-testület döntése:
a) önkormányzati rendelet,
b) határozat,
c) határozathozatal nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés lehet.

Határozathozatal

53. §

(1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért elsősorban, valamint a jegyző által megjelölt hivatali felelős megnevezését.
(3) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.
(4) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,
c) tájékoztató anyagokról,
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

54. §

(1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, felmerülésekor, vagy legkésőbb a végrehajtásról szóló képviselő-testületi jelentéssel együtt, a képviselő-testülettől kell kérni a határidő módosítását.
(3) A képviselők a végrehajtásról szóló jelentéseket a képviselő-testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
(4) A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembevételével – a város hivatalos honlapján közzé kell tenni. E rendelkezést kell alkalmazni a bizottságok átruházott hatáskörben hozott határozataira nézve is.

A rendeletalkotás

55. §

„(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
(2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti
-- a polgármester,
-- a képviselő,
-- a képviselő-testület bizottsága,
-- a jegyző,
-- az erre irányuló népi kezdeményezés.
(3) A képviselő, a bizottság, illetve a népi kezdeményezést szervezők az indítványt a polgármesterhez nyújtják be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell benyújtaniuk.
(4) A lakosság széles körét érintő rendelet-tervezeteket az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt szakmai vitára kell bocsátani, indokolt esetben közmeghallgatás elé kell utalni, illetve két fordulóban kell tárgyalni. E kérdésben a képviselő-testület előzetesen dönt.
(5) A tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

56. §

A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelet-tervezetből és indokolásból áll. Az indokolás elkészítésekor a 19. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

57. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
1(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve a Városháza hirdetőtábláján történik a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A hirdetmény tartalmazza a rendelet teljes szövegét.
(4) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.
(5) A kihirdetésről szóló hirdetményt az irattárban is el kell helyezni a rendelettel együtt. A rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját.

58. §

Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról – a módosítással egyidejűleg – a jegyző gondoskodik.

59. §

(1) A rendeleteket meg kell küldeni a képviselőknek, az érintett szervezeteknek és intézményeknek.
(2) A rendeletet a városi könyvtárban történő elhelyezéssel is ismertetni kell a lakossággal.

60. §

(1) A rendeletek hatályosulását a jegyző és az illetékes bizottságok is figyelemmel kísérik és szükség esetén intézkedést kezdeményeznek.
(2) A rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületet, annak esetenkénti döntései szerint tájékoztatni kell.

A képviselő-testületi döntések jelzése,
nyilvántartása

61. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.
(2) A rendeletekről és az alakszerű határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.



A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése
62. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésein elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni. A hangfelvételeket 3 hónapig kell megőrizni.
(2) A képviselő-testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből:
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,
b) „egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Vas Megyei Kirendeltsége vezetőjének.,”
c) egy példányt – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a városi könyvtár részére kell megküldeni.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza
– az ülés helyét és időpontját,
– a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét,
– a megjelent képviselők és tanácskozási joggal résztvevők nevét (képviselők esetében a később érkező, illetve az ülés bezárása előtti távozás idejét, tényét),
– a tárgyalt napirendi pontokat, ezek szóbeli kiegészítését,
– az előadók nevét és beosztását,
– napirendenként a szóbeli előterjesztéseket, határozati javaslatokat, a kérdéseket, hozzászólásokat, és a határozathozatal módját, a szavazás eredményét, a határozat megjelölését, szövegét,
– az ülésen elhangzott kérdéseket, interpellációkat és egyéb felszólalásokat,
– a polgármester esetleges intézkedéseit,
– a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,
– az ülésen történt fontosabb eseményeket.
(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.
(5) A hozzászóló és indítványtevő – a testület hozzájárulása nélkül – kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.
(6) A jegyzőkönyv városi könyvtárnak küldendő példányához mellékletet csatolni nem kell.
(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(8) A jegyzőkönyv eredeti és a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Vas Megyei Kirendeltsége vezetőjének megküldött példányához mellékelni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti íveket,
c) a névszerinti szavazásról készült névsort,
d) írásbeli előterjesztéseket,
e) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat, kérdéseket,
f) az elfogadott rendeletet, azok egységes szerkezetbe foglalt változatát,
g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.
(9) Jelen paragrafus rendelkezéseit a (2) bekezdés, továbbá a (6)-(8) bekezdések kivételével a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.

63. §

A választópolgárok a városi könyvtárban és a város honlapján betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, aminek lehetőségéről a lakosságot – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell. Ezért a jegyző felelős.

64. §

A képviselő-testület zárt üléseinek jegyzőkönyvébe a polgármester, a jegyző és a képviselők tekinthetnek be, valamint az adott napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal résztvevők a csak rájuk vonatkozó részbe.

65. §

A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

V. Rész

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Összeférhetetlenség

66. §

„Az önkormányzati képviselő nem lehet:
a) központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
b) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
c) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,
e) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,
f) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
g) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
h) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
i) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
j) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.”

67. §

„A települési képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.”

68. §

„(1) A települési képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottságnak adja át kivizsgálásra.
(3) A Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.”


Jogorvoslat

69. §

„(1) Az érintett önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól.
(2) A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Vas Megyei Kirendeltségének vezetője a Vas Megyei Bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.
(3) A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nem peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett önkormányzati képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.”


A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezések

70. §

„(1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (a továbbiakban: a bizottság tagja) a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.
(2) A bizottság tagja nem lehet a 73. §-ban meghatározott köztisztviselő, tisztségviselő vagy egyéb személy.
(3) A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. A települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.
(4) Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.”


A települési képviselő vagyonnyilatkozata

71. §

„(1) A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén -- annak benyújtásáig -- az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
(3) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát a Polgármesteri Hivatalban a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság által – tagjai közül – kijelölt személynek adja át. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános, mely a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.


A képviselők jogai és kötelességei

72. §

(1) A települési képviselő főbb jogai:
a) „részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,
d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;”
f) évente egy esetben beszámolót tarthat a település lakossága, illetve a választókerületében élők érdekében végzett tevékenységéről, és a képviselő-testület közérdeklődésre számot-tartó döntéseiről.
g) a választókerületét illetve a településrészt érintő ügyben – egyedül vagy több képviselő közösen – a lakosság tájékoztatása illetve véleményének kikérése céljából fórumot szervezhet.
(2) A települési képviselő főbb kötelezettségei:
a) „köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,”
b) a képviselő-testület döntésének megfelelően részt kell vennie a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot meg kell őriznie. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) kapcsolatot kell tartania a választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
e) 1a választókkal való kapcsolattartás érdekében a Városháza e célra kijelölt helyiségében negyedévente 2 óra időtartamban fogadóórát tart.
(3) A polgármesteri hivatal gondoskodik a fogadóórák, fórumok és beszámolók időpontjának és helyének – a helyben szokásos módon történő – közzétételéről, valamint a megtartásukhoz szükséges feltételek –biztosításáról, továbbá közreműködik a képviselői beszámolók előkészítésében.


A képviselők díjazása, költségtérítése

73. §

„(1) A képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kieső jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A térítés összege a ténylegesen kieső kereset.”
(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának járó tiszteletdíjról és juttatásról külön rendeletben rendelkezik.
(3) A külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat abban esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, illetve a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek. Amennyiben valamely ülésen nem, vagy annak ülés idejének kevesebb mint felén voltak jelen, díjazásukat arányosan csökkenteni kell. E tényt – a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva – a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek, illetve a bizottsági elnöknek, aki köteles intézkedni a havi tiszteletdíj csökkentése iránt. A hiányzás következményei alól jogosult a polgármesterhez illetve a bizottsági elnökhöz előzetesen megtett bejelentés esetén mentesül.


VI. Rész

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottság jogállása, megválasztása

74. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellen-őrzésére, rendeletben és határozatban átruházott jogkörben döntések meghozatalára állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester írásbeli előterjesztése alapján meghatározza bizottságait, azok elnevezését és feladatkörét.
„(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
(4) A polgármester, az alpolgármester, illetve a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.”
(5) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.
(6) A bizottság elnökét és tagjait -- a polgármester írásbeli előterjesztése alapján -- a képviselő-testület választja meg legkésőbb alakuló ülését követő első ülésén.
(7) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.
(8) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal, alapos indok nélkül távol marad.

75. §3

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre a megjelölt összetétellel (képviselő+nem képviselő tagok):
– Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság,
tagjainak száma: 5+4 fő
– Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság
tagjainak száma: 5+4 fő
– Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság
tagjainak száma 4+3 fő
A belső használatra szánt ügyiratokban és előterjesztéseken a bizottságok következő rövidített elnevezései is használhatóak: Pénzügyi Bizottság, Humánerőforrás Bizottság, Városfejlesztési Bizottság.
(2) A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.
(3) A bizottságok feladatkörét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza:
a) azoknak az előterjesztéseknek körét, amelyet a bizottság nyújt be;
b) azoknak az előterjesztéseknek a körét, amely bizottság állásfoglalásával nyújthatók be;
(5) Az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza a bizottságokra, a 4. sz. melléklete a polgármesterre, az 5. sz. melléklete pedig a többcélú kistérségi társulás tanácsára átruházott hatásköröket.

76. §

(1) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.
(2) Az I. fokú döntésben részt vett bizottsági tagok az ügy II. fokú elbírálásában nem vehetnek részt.

A bizottság ülései

77. §

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére – az előzőeken kívül -- meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.
Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait Kőszeg város hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.
(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át.
(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.
(4) Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg. A bizottságok ülései legkésőbb 16 órakor kezdődhetnek és időtartamuk a 4 órát – legfeljebb 1 óra hosszabbítással megtoldva – nem haladhatja meg. A hosszabbításról a bizottság vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Amennyiben ezen időtartam alatt a bizottság a napirendek tárgyalásával nem végzett, másnap folytatólagos ülést kell tartania.
(5) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök egyhangú döntéssel jelölik ki maguk közül. Megegyezésük hiányában az ülést az idősebbik elnök vezeti le.
(6) Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne. Erre vonatkozóan az egyes bizottságokra a jelen szabályzatban megfogalmazott eljárási rendet kell alkalmazni.
(7) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.


78. §

(1) A bizottság elnöke, illetve elnökök kötelesek összehívni a bizottságot
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely -- a bizottság feladatkörébe tartozó -- ügy megtárgyalására. A bizottság az indítványt a legközelebbi ülésen köteles napirendre tűzni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. Az indítványozó távollétében az indítványt megtárgyalni nem lehet.
(3) Azokat a képviselőket akik nem kizárólag elektronikus úton kérték az információ-szolgáltatást, értesíteni kell a bizottságok ülésének időpontjáról és napirendjéről.
(4)A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén.
(5) A bizottság, illetve az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van. Határozatot egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A szavazásban csak a bizottság tagjai vehetnek részt.
(6) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

79. §

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés idejét, a jelenlevő és távolmaradt bizottsági tagokat, a tanácskozási joggal megjelenteket, a napirendeket és előadók megnevezését, az elhangzott kérdések, hozzászólások és válaszok rövid ismertetését bizottságonként külön-külön, a döntést, valamint külön kérésre a kisebbségi véleményt.
A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke vagy az őt helyettesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.


80. §

(1) Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.
(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(3) A bizottságok ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
(4) A bizottság ülésének nyilvánosságára a képviselő-testület ülésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok az irányadók.
(5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati (üzleti) titkot megőrizni.

Az ideiglenes bizottság

81. §

(1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes (ad-hoc) bizottságot is létrehozhat.
A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.
(3) Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

82. §

„A bizottság, illetve az együttes ülés döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
A kizárt elnököt, illetve tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.”


VII. Rész

AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI, VEZETŐI

A polgármester

83. §

(1) A polgármestert a település választópolgárai közvetlenül választják.
„(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét – a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság kezdeményezésére – a jogszabály keretei között határozza meg.”
(4) A polgármester megbízatását főállásban látja el, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(5) A polgármester önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

Összeférhetetlenség

84. §

„(1) A polgármester nem lehet:
a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,
b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,
c) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,
e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,
f) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,
h) más települési önkormányzat képviselő-testü-letének tagja,
i) a megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,
m) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,
n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
s) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.
(2) A főállású polgármester:
a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt -- az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével -- nem létesíthet;
b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet
ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,
bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
bc) szövetkezet tisztségviselője,
bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.


A polgármester feladatai

85. §

(1) A polgármester főbb feladatai
-- „a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt;
-- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
-- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
-- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
-- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
-- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
-- a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.”
-- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széles körű nyilvánosságát,
-- tájékoztatja a város lakosságát a várospolitikai szempontból fontos és aktuális kérdésekről,
-- szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
-- menedzseli az önkormányzat gazdálkodását,
-- gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,
-- szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
-- gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről,
-- képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit,
-- segíti a települési képviselők, a bizottságok munkáját, részt vehet a bizottságok ülésein,
-- együttműködik a társadalmi szervekkel, egyesületekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, a kistérségi polgármesterekkel,
-- kapcsolatot tart a helyi pártok vezetőivel, a felsőbb szintű szervekkel, megyei közgyűléssel,
-- indítványozhatja a bizottság összehívását,
-- bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti,
-- ellátja a vezetői ellenőrzési feladatokat,
-- ellátja az átruházott hatásköröket, (4 sz. mell.)
-- végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet hatáskörébe utal.
(2) A polgármesteri hivatal irányításával összefüggő feladatokat a hivatal közszolgálati szabályzata tartalmazza.

Alpolgármester

86. §

„(1) A képviselő-testület -- a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással -- a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester tiszteletdíjának valamint jutalmának és költségátalányának mértékéről – a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság javaslatára -- a képviselő-testület dönt.”

A jegyző

87. §

„(1) A képviselő-testület -- pályázat alapján -- a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.”
(3) A jegyző főbb feladatai
a) „gondoskodik a képviselő-testület és bizottságai működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
c) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,”
d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
e) „döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,”
f) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
g) „dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,”
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
i) biztosítja az ügyek törvényes, szakszerű és gyors intézését,
j) szervezi a polgármesteri hivatal állampolgárokat tájékoztató munkáját,
k) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
l) biztosítja a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát.

Az aljegyző

88. §

„(1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára -- a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint -- aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(2) A kinevezés határozatlan időre szól.”
(3) A jegyzőt -- távolléte esetén -- teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.


VIII. Rész

EGYÜTTMŰKÖDÉS A CIVIL SZERVEZETEKKEL ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL

89. §

(1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.
(2) Az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza azon önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesület felsorolását, melyeket – a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor – tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.
(3) A képviselő-testület megfelelő közösségi célú helyiségek rendelkezésre bocsátásával segíti a kisebbségi önkormányzatok működését. Kérésükre a polgármesteri hivatal biztosítja üléseik jegyzőkönyvének vezetését, hangfelvétel készítését, elvégzi számvitelüket, és ellátja őket az igényelt szakmai és jogi tanácsokkal.


IX. Rész

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

Költségvetés

90. §

(1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.
(2) A képviselő-testület a költségvetést két fordulóban tárgyalja.
(3) Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított gazdasági koncepciót kell a testület elé terjeszteni. Ebben számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét, be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá jelezni kell az egyes döntések hatásait.
(4) A második fordulóban – közmeghallgatást követően - a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a képviselő-testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat.
A tervezet elsősorban a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását és a további még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti.
(5) A költségvetési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a munkatervében meghatározott időpontban. Az előkészítéssel kapcsolatos feladatok elvégzéséről - a polgármester intézkedésének megfelelően - a jegyző gondoskodik.

91. §

(1) A költségvetési évet követően a zárszámadást rendelettel állapítja meg a képviselő-testület.
(2) A zárszámadás előterjesztésére -- a közmeghallgatást kivéve -- és előkészítésére a 89. § (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.


1Önkormányzati feladatellátás

91/B.§.

(1.) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából költségvetési szervként működő önkormányzati intézményt, gazdálkodó vagy más szervezet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.
(2.) A költségvetési szerv ( önkormányzati intézmény) alapító okiratában foglaltakat az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 10.§. (4.) bekezdésében előírt részletezéssel a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. Elkészítéséért és a képviselő-testület elé terjesztéséért a szerv vezetője felelős.


Az önkormányzat vagyona

92. §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonra és forgalomképes vagyonra oszlik.
(3) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.
(4) A képviselő-testület a lakosságot évente egyszer tájékoztatja az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.
(5) A vagyonra vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.


4A belső pénzügyi ellenőrzés
és a belső kontroll rendszer

93. §

(1) Kőszeg Város Önkormányzata belső pénzügyi ellenőrzését külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) valamint belső ellenőrzés útján biztosítja.
(2) A Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság rendszeresen elvégzi az Ötv. 92.§ (13) és (14) bekezdéseiben előírt pénzügyi ellenőrzési feladatokat. E tevékenysége kapcsán szükség szerint, de legalább a teljes tevékenységéről szóló beszámoló keretében ad számot pénzügyi ellenőrző munkájáról és tesz javaslatot a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.
(3) A Polgármesteri Hivatal a saját tevékenysége és az önkormányzati intézmények (költségvetési szervek) gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság, a jegyzőnek közvetlenül alárendelt –a szervezési osztály állományába besorolt –főállású belső ellenőr, illetve esetenként külső szakértő útján látja el a jogszabályokban, belső szabályzatokban, valamint a vonatkozó módszertani útmutatókban foglaltak figyelembe vételével.
(4) A jegyző pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtet, mely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(5) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá.
(6) A polgármester a jegyző által összeállított tárgyévre vonatkozó éves (összefoglaló) ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a képviselő-testület elé.
(7) A Kőszeg Város Önkormányzata által alapított, de a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása fenntartásába adott intézmények belső ellenőrzéséről – a társulási megállapodás alapján – a Társulás munkaszervezetének vezetője gondoskodik. A Társulás éves ellenőrzési tervéhez Kőszeg Város Jegyzője évente javaslatokat fogalmaz meg. A javaslatokat a Társulás munkaszervezetéhez úgy kell eljuttatni, hogy az (5) bekezdésben megszabott határidő betartható legyen.
(8) A Kőszeg Város Önkormányzata által alapított, de a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása fenntartásába adott intézmények belső ellenőrzésének eredményeiről a Társulás munkaszervezetétől évente tájékoztatást kell kérni. A tájékoztatást – a társulási megállapodásban foglaltakra tekintettel – úgy kell kérni, hogy a (6) bekezdésben megjelölt feltétel teljesüljön.
(9) Az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készült jelentést, valamint az ennek nyomán kidolgozott intézkedési tervet – a jelentés megküldését követő első képviselő-testületi ülés alkalmával – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(10) A jegyző a Polgármesteri Hivatal ügyrendjében (közszolgálati szabályzat) szabályozza a szabálytalanságok kezelésének rendjét, kialakítja a megfelelő ellenőrzési nyomvonalakat, a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végez és kockázatkezelési rendszert működtet a hivatalban.


4 A belső ellenőrre vonatkozó előírások

94. §

(1) A belső ellenőr a jegyző közvetlen felügyelete alá rendelt, funkcionálisan független ügyintéző.
(2) A belső ellenőr az ellenőrzési tevékenységen kívül más feladat ellátására nem vonható be.
(3) Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőr kockázatelemzés alapján éves ellenőrzési tervet készít, amelyet a képviselő-testület hagy jóvá.
(4) A belső ellenőr az ellenőrzési tevékenysége végrehajtásakor a tárgyhoz kapcsolódó valamennyi dokumentumhoz hozzáférhet, beléphet a polgármesteri hivatal, illetve az ellenőrzött intézmény bármely helyiségébe, figyelemmel az ellenőrzött szerv biztonsági előírásaira és munkarendjére.
(5) A belső ellenőr ellátja a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. sz. rendelet 12. §-ában meghatározott belső ellenőrzési vezetői feladatokat is. Munkája során a rendelet 13. §-ában meghatározott jogokat és kötelezettségeket gyakorolja.


4A belső ellenőr főbb feladatai

95. §

(1) A vonatkozó jogszabályok, valamint Kőszeg Város Polgármesteri Hivatalának belső ellenőrzési kézikönyve rendelkezéseivel összhangban a belső ellenőr feladatköre keretében:
a) ellenőrzést végez a képviselő-testület hivatalánál és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan;
b) ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, a vagyonkezelőknél valamint a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is;
c) vizsgálja és értékeli a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
d) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
e) figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal működésének a hazai és uniós jogi szabályozással, belső szabályzatokkal, valamint működési kézikönyvekkel való összhangját;
f) vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások és beszámolók megbízhatóságát;
g) ellenőrzi az EU, valamint a hazai kormányzat pénzügyi támogatásaival megvalósuló projektek, programok tervezésében, koordinálásában, végrehajtásában és monitoringjában résztvevő szervezeti egységeket;
h) a polgármesteri hivatal informatikai rendszerével, valamint az általa működtetett információs rendszerekkel kapcsolatban ellenőrzést végez,
i) a vizsgált folyamatokkal összefüggésben megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint értékeléseket, elemzéseket készít a polgármester és a jegyző részére a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése, továbbá a polgármesteri hivatal működése eredményességének növelése, a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési illetve belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
j) nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.


IX. Rész

HELYI NÉPSZAVAZÁS,
NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS,

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

96. §

(1) A képviselő-testület köteles helyi népszavazást kiírni az Ötv. 46. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban, továbbá a jelen rendeletben meghatározott kérdésekben.
(2) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el az Ötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben.


97. §

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete
d) a kőszegi választásra jogosult választópolgárok legalább 15%-a.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a a kérdés megjelölésével kezdeményezte.

98. §

A kőszegi választópolgárok legalább 6%-a a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 8%-a indítványozott.

99. §

A helyi népszavazásra és a népi kezdeményezésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 29/2000. (X. 27.) BM rendelet megfelelő rendelkezéseit, illetve az 1990. évi LXV. törvény 45. § - 50. §-ait kell alkalmazni.


X. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

100. §

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2003. (VII. 3.) számú önkormányzati rendelet.



Kőszeg, 2007. március 27.



Huber László s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző









Jegyzék a Szervezeti és Működési Szabályzat függelékeiről és mellékleteiről


1. sz. függelék:
Azon önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesületek, melyeket tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor tanácskozási joggal a képviselő-testület ülésére meg kell hívni.

1. sz. melléklet:
A bizottságok feladatköréről.

2. sz. melléklet:
Azon előterjesztések köre, amelyet a bizottság nyújt be.

3. sz. melléklet:
Azon előterjesztések köre, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

4. sz. melléklet:
A bizottságokra átruházott hatáskörök.

5. sz. melléklet:
A polgármesterre átruházott hatáskörök.

6 sz. melléklet:
A Kőszeg város és vonzáskörzete többcélú kistérségi társulásra átruházott hatáskörök.