| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
35/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény helyi végrehajtásáról
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendelet letöltése
Rendelet nyomtatása
[A 26/2008. (IX. 1.), a 36/2008. (XII. 22.) és a 4/2009. (II. 15.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. (továbbiakban: Távhőtörvény) 60.§. (3) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. (a továbbiakban: Ártörvény) 7.§ (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RÉSZ
A rendelet célja
1.§
Kőszeg Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) – a hatályos jogszabályokban előírt rendelkezések figyelembevételével - a távhőszolgáltató útján biztosítsa a távhőszolgáltatással ellátott épületek, építmények, épületrészek távhőellátását valamint szabályozza a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatokat ellátó távhőszolgáltató, továbbá a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználó (díjfizető) jogait, kötelezettségeit.
A rendelet hatálya
2.§
A rendelet hatálya Kőszeg város közigazgatási területén a Távhőtörvény 3.§ g) pontjában meghatározott azon felhasználókra terjed ki, akik a szolgáltatóval a távhőszolgáltatásra (általános vagy egyedi) közüzemi szerződést kötöttek, vagy akik a szerződéskötést megelőzően, illetőleg szerződéskötés nélkül a távhőszolgáltatást igénybe veszik, valamint az őket ellátó távhőszolgáltatóra.
Fogalom-meghatározások
3.§
E rendelet alkalmazásában:
a) Szolgáltatói rendszer: A Távhőtörvényben meghatározott szolgáltatói és felhasználói berendezések összessége.
b) Szolgáltatói vagyon:
ba) a szolgáltató tulajdonában lévő – a Távhőtörvény 3.§ o) pontjában meghatározott - szolgáltatói berendezés,
bb) a Távhőtörvény hatályba lépésekor és azt követően a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont és hőfogadó állomás,
bc) a szolgáltató tulajdonában lévő azon épület, építmény, épületrész, amely az a) és/vagy b) pont szerinti szolgáltatói vagyon elhelyezésére szolgál,
bd) egyéb jogcímen a szolgáltató tulajdonában lévő akár ingó, akár ingatlan vagyon.
c) Felhasználói vagyon: A távhővel ellátott épület, építmény, épületrész, valamint ezek alkotórészét képező felhasználói berendezés, kivéve a szolgáltatói vagyont képező felhasználói hőközpontot és hőfogadó állomást.
d) Felhasználói hőelosztó: Az épület, épületrész azon berendezése, amely mérés és szabályozás nélkül csatlakozik a távhőellátásra, és a mérés valamint a szabályozás a szolgáltatói vagy felhasználói hőközpontból az épület, épületrész részére biztosított.
e) Felhasználói érdekképviseleti szervek:
- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelősége (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi hatóság),
- Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Vas megyei Szervezete.
f) Mérés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. tv. szerint joghatással járó, telepített, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által hitelesített, szabványos mérőeszközökkel végzett tevékenység. Mérés szempontjából egy épületnek tekintendő a közös felhasználói rendszerre kapcsolt helyiségek és épületrészek összessége, függetlenül lépcsőházak, dilatációk, stb… számától.
g) Felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó.
h) Díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója.
4.§
A távhőszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet:
a) hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás,
b) hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás, amely lehet:
ba) Fűtési célú távhőszolgáltatás, amely esetben a szolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a felhasználói fűtési- vezetékhálózat részére adja át a felhasználónak.
bb) Használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás, amely esetben a szolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a közműves ivóvizet felmelegítve adja át a felhasználó használati-melegvíz célú vezetékhálózatán keresztül a felhasználónak, amely lehet:
– vízfelmelegítés-szolgáltatás, amely esetben nem a szolgáltató (pl.: közös képviselő, lakásszövetkezet) nevén nyilvántartott vízmérőn mért közműves ivóvíz felmelegítése történik a közüzemi vagy egyéb szerződésben foglaltak szerint,
– melegvíz-szolgáltatás, amely esetben a szolgáltató nevén nyilvántartott vízmérőn mért és a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítése történik a közüzemi vagy egyéb szerződésben foglaltak szerint.
5.§
(1) Fűtési célú hőszolgáltatás időtartama: szeptember 15. és május 15. közötti időszak, amely időtartam alatt a távhőszolgáltatás e rendeletben és az Üzletszabályzatban részletezettek szerint történik.
(2) Ha a napi átlaghőmérséklet 12 °C alá süllyed, a következő napon a szolgáltató köteles a fűtési célú hőszolgáltatást elindítani. A szolgáltató akkor is köteles a szolgáltatást elindítani, ha három egymást követő nap átlaghőmérséklet a 15 °C-ot nem haladja meg.
II. FEJEZET
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK, JOGOSULTSÁGOK
A szolgáltató kötelezettségei
6.§
A szolgáltató
a) biztosítja a távhőszolgáltatás, mint közüzemi szolgáltatás folyamatos, biztonságos és az Üzletszabályzatban, közüzemi szerződésben rögzített mértékű zavartalan ellátását a felhasználó részére;
b) teljesíti a távhőszolgáltatási működési engedélyben meghatározott feltételeket;
c) üzemeltetési és fenntartási feladatokat lát el a folyamatos és biztonságos szolgáltatás érdekében;
d) elvégzi az új vagy növekvő igények kielégítésére a szükséges fejlesztéseket;
e) együttműködik a távhő termelésére és szolgáltatására engedélyt kiadó hatósággal;
f) együttműködik a felhasználókat, illetve a díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználói érdekképviseletekkel;
g) általános közüzemi és egyedi közüzemi szerződést köt a távhőszolgáltatásra a felhasználókkal;
h) szerződést köt a felhasználók (díjfizetők) tulajdonát képező távhőszolgáltatással kapcsolatos berendezések üzemeltetésére vonatkozóan;
i) szerződést köt a nem szolgáltatói tulajdont képező távhővezeték-hálózat vagy annak egyes részei fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére.
j) elektronikus információs rendszert (honlapot) hoz létre és működtet, amelynek adatait egy adott évre vonatkozóan egy évig köteles honlapján hozzáférhető módon megőrizni.
k) ügyfélszolgálatán:
ka) tájékoztatja a felhasználókat és díjfizetőket a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, valamint az általános szerződési feltételekről, és ezeket – a felhasználók számára könnyen hozzáférhető helyen - kifüggeszti valamint a felhasználó (díjfizető) kérésére ingyenesen rendelkezésére bocsátja;
kb) hozzáférhetővé teszi az általa működtetett honlapon található információkat, valamint a szolgáltatói és felhasználói hőközpontokra vonatkozóan meghatározott névleges teljesítményértékeket, és a fűtési idényt követően az igénybevett legnagyobb teljesítményre vonatkozó információkat.
A felhasználó (díjfizető) kötelezettségei
7.§
A felhasználó, díjfizető (a továbbiakban együtt: felhasználó) köteles
a) a távhőszolgáltatás ellenértékét megfizetni,
b) a felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban – az Üzletszabályzat mellékletét képező nyomtatványon – a változástól számított 15 napon belül bejelenteni. A nyomtatványt mind a régi, mind az új felhasználó köteles aláírni. A bejelentés elmulasztásából bekövetkezett jogkövetkezményekért a régi és új felhasználó egyetemlegesen, valamint a régi és új díjfizető egyetemlegesen (az ingatlan tulajdonosával együtt) felel. Mind a felhasználók mind a díjfizetők kötelesek a tulajdonosváltozás igazolására alkalmas okiratot a szolgáltató részére bemutatni, amelyről a szolgáltató másolatot készíthet, amennyiben a felhasználó ezt engedélyezi;
c) a tulajdonát képező felhasználói vagyont folyamatosan karbantartani, és/vagy felújítani oly módon, hogy a távhőszolgáltatás zavartalansága biztosítva legyen.
Panaszügyekkel kapcsolatos eljárások
8.§
(1) A szolgáltató a felhasználói bejelentések intézésére, panasz kivizsgálására és orvoslására a felhasználók tájékoztatására az ügyfelek részére nyitva álló ügyfélszolgálatot működtet.
(2) A szolgáltató az ügyfélszolgálati irodában köteles szembetűnő helyen kifüggeszteni az általános közüzemi szerződést, Üzletszabályzatot és a panaszkönyvet. A panaszokról nyilvántartást köteles vezetni.
(3) Az ügyfélszolgálat ügyfélszolgálati időpontját a felhasználó érdekeivel összhangban, úgy köteles megállapítani, hogy az a felhasználók és díjfizetők részére legalább heti egy alkalommal a szokásos munkaidőn túl is elérhető legyen.
(4) Ügyfélszolgálata útján köteles a felhasználó panaszát megvizsgálni, és lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 15 napon belül annak eredményéről, indokolással ellátva, írásban a felhasználó részére választ adni.
(5) Az ügyfélszolgálat a felhasználói bejelentések intézése, és a felhasználó tájékoztatása során köteles együttműködni a felhasználói érdekképviseleti szervekkel.
9.§
(1) A felhasználó és a szolgáltató közötti vitás ügyben az egyezségen alapuló rendezés céljából a felhasználó a Vas Megyei Területi Gazdasági Kamarák Mellett Működő Békéltető Testülethez fordulhat.
(2) A fogyasztóvédelmi hatóság a felhasználói panaszok vizsgálata során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak alapján jár el.
III. FEJEZET
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A csatlakozás
10.§
(1) A távhőszolgáltatásba új vagy többletteljesítmény igénnyel jelentkező felhasználói hely tulajdonosa az igényének kielégítését szolgáló szolgáltatói vagyon létesítéséhez, bővítéséhez a szolgáltató csatlakozási díjat kérhet.
(2) Nem kell csatlakozási díjat fizetnie a felhasználói hely tulajdonosának, ha a csatlakozni kívánó a Mozgássérültek Egyesületének Országos Szövetsége, Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége, Hallássérültek Országos Szövetsége, Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, vagy ezek bármelyikének tagja.
(3) A szociális rászorultság alapján a csatlakozási díj megfizetése alól a szolgáltató felmentést adhat. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.
(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a csatlakozási díj összegére, valamint fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amelyben meg kell jelölni a távhőszolgáltatói rendszer létesítésének, (bővítésének, átalakításának), valamint a csatlakozási díj megfizetésnek határidejét.
(5) A csatlakozási díj összege tartalmazza a szolgáltatói rendszer bővítésének, átalakításának költségét a csatlakozási pontig. A csatlakozási díj a lakossági távhőszolgáltatási díjjal egyidejűleg kerül megállapításra.
11.§
(1) Ha a távhőszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó felhasználói hely tulajdonosa:
a) az épülettulajdonos, az igényt az épületen belüli valamennyi épületrészre (lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre) vonatkozóan kell bejelenteni;
b) az épületrész tulajdonosa, bérlője, használója, az igényt csak az újonnan bekapcsolódó épületrész vonatkozásában jelenti be, feltéve, hogy az új igény kielégítéséhez szükséges felhasználói berendezés létesítését, bővítését, átalakítását és ezek költségeit vállalja. Ha a felhasználói berendezések közül a felhasználói hőközpont a szolgáltatói vagyon része, annak szükséges bővítésével, átalakításával kapcsolatos költségeket a csatlakozási díj tartalmazza.
(2) Ha az igénybejelentő az épülettulajdonos, a csatlakozási díjat kérelmére a szolgáltató köteles az épületrészek tulajdonosai, bérlői, használói között megosztani. Ebben az esetben a csatlakozási díjat a szolgáltató csak az épületrész tulajdonosoktól kérheti.
12.§
(1) A bejelentett távhőigény kielégítéséhez szükséges szolgáltatói vagyon-fejlesztés csatlakozási díját az Üzletszabályzatban részletezett számítási mód alapján kell meghatározni aszerint, hogy a csatlakozni kívánó felhasználó a szolgáltatói rendszer mely pontján és milyen műszaki megoldással kíván csatlakozni.
(2) A csatlakozási díj az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a szolgáltatói berendezés körébe tartozó, a hőközpontban elhelyezendő, elszámolásra szolgáló hőmennyiségmérő felszerelésének költségét is magában foglalja.
(3) A csatlakozási díj nem tartalmazza az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségét.
13.§
A csatlakozási díj összetevői:
a) a mindenkori gázközmű-fejlesztési hozzájárulás díja;
b) a folyamatos és zavartalan szolgáltatáshoz szükséges, a csatlakozási pontig kiépítendő vezeték, létesítmény és berendezés beépítésének költsége;
c) a fűtőművi többletbővítés költsége.
IV. FEJEZET
VÉTELEZÉS
14.§
A szolgáltató a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSZ) 12.1. pontjában foglaltak alkalmazásával – a szolgáltatói berendezések Üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerint, az adott területre vonatkozóan, a külső hőmérsékletváltozást követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérsékletváltozásának (menetrendnek) megfelelően – olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közüzemi szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.
15.§
Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre rendkívüli esemény bekövetkezése miatt szüksége van, és amennyiben műszaki akadálya nincs, a szolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a szolgáltató közreműködésével azt a szükséges mértékben igénybe veheti.
16.§
(1) Szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén, ha a hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség, a szolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, annak változtatására, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben elégíti ki.
(2) Szolgáltatói hőközpontból ellátott felhasználók az (1) bekezdésben foglaltakról a szolgáltatóval kötött megállapodásban csak egységesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhetnek.
17.§
(1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy ezzel kapcsolatban a felhasználók megállapodásra nem jutnak, vagy erről nem rendelkeznek, és a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi, a szolgáltató a következők szerint szolgáltat:
a) a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti az épület határoló szerkezetének és az épület jellegének megfelelően;
b) a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében használati melegvíz-szolgáltatás célú távhőszolgáltatás keretében a szolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes, megfelelő állapotú felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a kifolyóknál mérve, legalább + 40°C használati- melegvíz hőmérséklet eléréséhez szükséges.
(3) A szolgáltató minden esetben mentesül a felelősség alól, ha a felhasználói berendezések műszaki állapota és/vagy teljesítménye nem megfelelő.
V. FEJEZET
A MÉRÉS SZERINTI ELSZÁMOLÁS FELTÉTELEI
18.§
(1) Kőszeg Város közigazgatási területén kizárólag mérés szerinti elszámolás valósítható meg. Az újonnan létesülő felhasználói berendezés kizárólag egyedi elszámolásra alkalmas módon létesíthető mind a fűtés, mind a használati melegvíz ellátás tekintetében.
(2) E rendelet hatályba lépésétől kezdődően meglévő épület új távhőszolgáltatást csak abban az esetben vehet igénybe, ha az épülettulajdonos mérés szerinti távhőszolgáltatásra alkalmas felhasználói hőközpontot alakíttat ki az épületben. Az épülettulajdonos vagy az épületen belül valamennyi tulajdonos köteles ingatlanában az épületrészenkénti elszámolás lehetőségének megteremtését hőmennyiségmérők vagy költségmegosztók felszerelésével biztosítani.
(3) Távhővel már ellátott épületnek a hőközponti, illetőleg hőfogadó állomáson történő hőmennyiség méréséhez szükséges szolgáltatói berendezés átalakítása a szolgáltató, a felhasználói berendezés átalakítása az épülettulajdonos vagy a felhasználói közösség feladata, kivéve, ha a felhasználói hőközpont a szolgáltatói vagyon része. Ez esetben a felhasználói hőközpont átalakítása a szolgáltatót terheli.
(4) Ha a távhővel már ellátott épület meglévő távhőszolgáltatói rendszerének átalakítása egyúttal növekvő távhőigénnyel jár, vagy a növekvő távhőigény miatt is szükséges a távhőszolgáltatói rendszer átalakítása, az átalakítással kapcsolatban is a 12.§-15.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A távhővel már ellátott épület(ek) felhasználói rendszerének teljes felújítása során az épülettulajdonos vagy az épületen belül valamennyi tulajdonos köteles ingatlanában az épületrészenkénti elszámolás lehetőségének megteremtését hőmennyiségmérők vagy költségmegosztók felszerelésével biztosítani.
(6) Távhővel már ellátott épület felhasználói vezetékhálózata, az azon elhelyezett egyedi hőmennyiségmérők, valamint az egyéb felhasználói berendezésen levő vagy arra szerelendő szabályzók, költségmegosztók költségei nem a távhőszolgáltatót, hanem a tulajdonost terhelik.
19.§
(1) A szolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson – a hőközponti vagy hőfogadó állomás műszaki berendezésének szolgáltató felé eső oldalán az első elzárószerelvény után közvetlenül – köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.
(2) Hőközponti mérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban mért hőmennyiség. A hőfogadó állomáson elhelyezett mérőműszer a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.
(3) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy a költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.
(4) A Távhőtörvény 48.§ (2) bekezdésében szabályozott kötelezettség a szolgáltatót a tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén terheli. A hőmennyiség felhasználónkénti szabályozásának és mérésének feltételeit a szolgáltató 2010. június 30. napjáig az alapdíjban beszedett forrásból – saját beruházásként – az e rendelet 31.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint köteles megvalósítani - ide nem értve a nem szolgáltatói tulajdonú felhasználói berendezések ehhez szükséges átalakításának költségeit. A felhasználó mindehhez köteles a szükséges helyiséget a szolgáltató részére ingyenesen biztosítani. Amennyiben a felhasználó ingyenesen a szükséges helyiséget nem biztosítja, úgy a szolgáltató kötelezettsége nem áll fenn.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettségek megvalósításáig a szolgáltatói hőközpontban mért távhőmennyiségből az épületre jutó hőfelhasználás arányát eltérő megállapodás hiányában a szolgáltató a fűtött légtérfogat arányában határozza meg.
(6) Épületrészenkénti mérés megvalósításához – amennyiben ez nem tejes körű az egész épületrészre vonatkozóan – a felhasználó képviselőjével (pl.: több tulajdonos esetén a tulajdonosok nevében feljogosított képviselővel) kötött megállapodás szükséges, amely tartalmazza a felhasznált távhőmennyiség elszámolásának módját.
(7) Az elszámolásra kizárólag hiteles mérőeszköz alkalmazható. A mérők üzemben tartásáról, időszakos hitelesítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. Mind a szolgáltató, mind a felhasználó jogosult a mérő hitelességének ellenőrzésére. Amennyiben a felhasználó egyedi méréshez, illetve használati melegvíz elszámolásához olyan mérőt alkalmaz, amely nem hitelesített, vagy amelynek hitelesítése lejárt, úgy kell tekinteni, mintha mérővel nem is rendelkezne.
VI. FEJEZET
A SZOLGÁLTATÓ ÉS A FELHASZNÁLÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY
A szolgáltató kötelezettsége
20.§
(1) A szolgáltató a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződést köt.
(2) Az egyéb felhasználóval a szolgáltató egyedi közüzemi szerződést köt.
(3) A közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályokat a Kormányrendelet tartalmazza.
(4) A szolgáltató köteles az Üzletszabályzat mellékletét képező általános közüzemi szerződést az Üzletszabályzatban részletezettek szerint a felhasználó részére megküldeni. Amennyiben a felhasználó az általános közüzemi szerződést nem juttatja vissza a szolgáltató részre, úgy az általános közüzemi szerződés az Üzletszabályzatban részletezettek szerint a szolgáltató által ajánlott tartalommal lép hatályba.
(5) A szerződéses jogviszony a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
A közüzemi szerződés megszegésének következményei
21.§
(1) A szolgáltató a Távhőtörvény 49.§ (1) bekezdésében meghatározott szerződésszegése esetén a Távhőtörvény 50-51.§-ában foglaltak szerint köteles helytállni.
(2) Az alapdíj arányos részét köteles a szolgáltató a felhasználónak visszafizetni, ha
a) a szolgáltató felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszakad, ( 12 óránál hosszabb időtartamban) vagy
b) a szolgáltatást a szolgáltató szünetelteti vagy korlátozza, kivéve az alábbi eseteket:
– az élet, egészség vagy vagyonbiztonság veszélyeztetése esetén,
– a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén,
– más módon el nem végezhető munkák esetén,
– előre nem tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatt,
– országos tüzelőanyag hiány miatt vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél, hőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, illetve
– környezetvédelmi érdekből.
(3) A szolgáltató kötbért köteles fizetni az alábbi esetekben:
– a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;
– a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;
– a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az Üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;
– a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felhasználónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást nem kezdi meg;
– a felhasználó részére történő szolgáltatást nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi.
(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár, amelynek mértékét a szerződésben kell megállapítani.
(5) A szolgálató szerződésszegése esetén a kötbérrel nem fedezett kárt is köteles a felhasználónak megtéríteni.
(6) A felhasználó, díjfizető a Távhőtörvény 49.§ (2) bekezdésében meghatározott szerződésszegése esetén a Távhőtörvény 50-51.-ában foglaltak szerint köteles helytállni.
(7) A szerződésben meghatározott hőteljesítmény túllépése esetén a fizetendő pótdíj mértéke a lekötött teljesítmény és a ténylegesen vételezett hőenergia közötti különbözet éves teljesítménydíja.
(8) A Távhőtörvény 49.§ c)-d), vagy f)-g) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén a pótdíj mértéke a a szerződésszegés időtartamára az alapdíj kétszeresének, az előző év azonos időszakának hőmérséklettel korrigált fogyasztásának másfélszeresének és a mérőjavítás összes költségének (ideértve a hitelesítés költségét is) összege. Használati melegvíz jogosulatlan vételezése esetén a pótdíj mértéke a szerződés szegés időtartamára az alapdíj kétszerese, mérhető vízfogyasztás esetén az elhasznált víz hődíjának másfélszerese, nem mérhető fogyasztás esetén három hasonló alapterületű ingatlan átlagos felhasználásának másfélszerese.
(9) A felhasználó jogosulatlan vételezést követ el szerződés nélküli távhőfogyasztás és/vagy használati melegvíz vételezés esetén, valamint akkor, ha a távhőszolgáltatás szüneteltetése, ideiglenes kikapcsolása és végleges leválás esetén a szolgáltató tudomása és engedélye nélkül a szolgáltatást ( fűtés, melegvíz) visszaállítja, illetve a mérőeszköz befolyásolásával, megkerülésével távhőt, melegvizet vételez.
(10) Az (5) bekezdésben meghatározott esetek bármelyikében – amennyiben az bizonyítható – a jogosulatlanul vételező a visszaállítás időpontjáig köteles a (8) bekezdésben foglalt pótdíjat megfizetni.
(11) Amennyiben a jogosulatlan vételezés időpontja nem bizonyítható, úgy a kikapcsolás időpontjáig visszamenőlegesen - de legfeljebb 5 évig - a jogosulatlanul vételező köteles a (8) bekezdésben foglalt pótdíjat megfizetni.
(12) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott "előző év azonos időszaka" nem állapítható meg, úgy a jogosulatlanul vételező az utolsó üzemszerű fogyasztás hőmérséklettel korrigált értékének másfélszeresét köteles megfizetni.
A távhőszolgáltatás felfüggesztése
22.§
(1) A szolgáltatás felfüggesztése történhet határozott vagy határozatlan időtartamra, amely alatt a szolgáltató a felhasználó részére a távhőszolgáltatást, és/vagy a használati melegvízellátást nem biztosítja.
(2) A szolgáltató a távhőszolgáltatást a Távhőtörvény 51.§ (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben függesztheti fel.
(3) A szolgáltatás felfüggesztése során a szolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a fűtésszolgáltatás és/vagy a használati melegvíz ellátás felfüggesztését az egyes felhasználókkal szemben. A távhőszolgáltatás felfüggesztése nem akadályozhatja a többi felhasználó zavartalan távhőellátását.
(4) A felfüggesztés tartama alatt a szolgáltatás visszaállításáig vagy végleges megszüntetéséig a felhasználó a távhőszolgáltatási alapdíjat köteles megfizetni.
(5) A felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnésére vonatkozó – szolgáltató részéről történő – tudomásszerzést követő munkanapon a szolgáltató a távhőszolgáltatást köteles visszaállítani.
(6) A felhasználó köteles a szolgáltató számára a felfüggesztés érdekében a felhasználási helyre történő bejutást lehetővé tenni. A szolgáltató a bejutás időpontjáról írásban köteles értesíteni a felhasználót.
VII. FEJEZET
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSE, LEVÁLÁS,
IDEIGLENES KIKAPCSOLÁS ÉS KORLÁTOZÁS
A távhőszolgáltatás szüneteltetése
23.§
(1) A távhőszolgáltatás szüneteltetését a szolgáltató és a felhasználó is kezdeményezheti.
(2) A szolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni. A felhasználó a szolgáltatás visszaállításáig a távhőszolgáltatási alapdíjat ezen időtartam alatt is köteles megfizetni.
(3) Az előre tervezhető karbantartási, javítási munkákat és felújítást a szolgáltató a fűtési időszakon kívül köteles elvégezni. Ezen esetben a szüneteltetés időtartama – a felek eltérő megállapodásának hiányában – 8 napnál hosszabb nem lehet. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a szolgáltató egymást legalább 8 nappal a munkák megkezdése előtt köteles írásban értesíteni.
(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről az érintett fél a másik felet 8 órán belül köteles tájékoztatni, és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.
3A távhőszolgáltatás ideiglenes kikapcsolása
24.§
(1) A távhőszolgáltatás ideiglenes kikapcsolása a szolgáltatás (fűtésszolgáltatás és/vagy melegvíz-szolgáltatás) megszakítása, amely lehet határozott vagy határozatlan idejű. Erre vonatkozó kérelmet kizárólag az ideiglenes kikapcsolással érintett ingatlan tulajdonosa jogosult előterjeszteni a szolgáltatóhoz. Az ideiglenes kikapcsolás időtartama alatt a felhasználónak vagy díjfizetőnek a távhőszolgáltatási alapdíjat fizetnie kell a kikapcsolt helyiség(ek) után is.
(2) A felhasználó egyes helyiségek vagy épületrészek távhőszolgáltatásának határozott vagy határozatlan idejű kikapcsolását az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén kérheti:
a) az azonos mérőkörön található összes ingatlan tulajdonosa a kikapcsoláshoz írásban hozzájárult annak ismeretében, hogy az ideiglenes kikapcsolás ingatlanaikban –esetlegesen – hőelvonással járhat;
b) a felhasználó (szolgáltatói hőközpont esetén felhasználók) képviselő(i)je (pl.: közös képviselő, lakásszövetkezet elnöke)a lakóközösség, lakásszövetkezet nevében írásban hozzájárult;
a kikapcsolás műszaki feltételeit a szolgáltató alakítja ki a hőleadók elzáró szerelvényeinek zárásával, vagy ezek hiányában záróelem beépítésével és leplombálásával;
d) a műszaki átalakítások valamennyi költségét a kikapcsolást kérő felhasználó vagy díjfizető viseli.
(3) Tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos köteles a távhőszolgáltatást a szolgáltatóval visszaállíttatni, oly módon, hogy a visszaállítás összes – Üzletszabályzatban részletezett – költségét köteles megfizetni.
(4) A költségosztóval (hőmennyiségmérővel) rendelkező ingatlan(ok)ban az ideiglenes kikapcsolásra nincs lehetőség.
A távhőszolgáltatásról történő végleges leválás
közüzemi szerződés esetén
25.§
(1) A távhőszolgáltatásról történő végleges leválás jelenti a távhőszolgáltatással létrejövő szerződéses jogviszony megszüntetését, amelynek eredményeként a felhasználó a távhőszolgáltatást többé nem veszi igénybe, és a tulajdonát képező ingatlan nincs semmiféle összeköttetésben a szolgáltatói rendszerrel.
(2) Az általános közüzemi szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra a 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendeletben meghatározott módon írásban mondhatja fel.
26.§
(1) Épület esetén a szerződés felbontása az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges:
– a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul annak ismeretében, hogy a rendszeren lévő többi ingatlanban – esetlegesen – alulfűtöttség keletkezhet, és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;
– a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
– a tulajdonosi közösség viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel, viseli továbbá a leválással kapcsolatos valamennyi költséget (értve ezalatt a szolgáltatónál felmerülő egyéb költségeket is, mint például a távvezetéki csatlakozás költsége);
– a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.
(2) A leváló felhasználónak a leválással kapcsolatban műszaki tervet kell készíttetnie, és a leválással kapcsolatos műszaki dokumentációt a szükséges engedélyekkel együtt a szolgáltató részére be kell mutatnia, amit a szolgáltatónak – amennyiben az a hatályos jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfelel – jóvá kell hagynia.
(3) A leválással kapcsolatosan műszaki átadást kell tartani, melyre a szolgáltató képviselőjét meg kell hívni.
27.§
(1) Abban az esetben ha távhővel ellátott épületben lévő épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen írásban kezdeményezheti az általános közüzemi szerződés módosítását, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
– a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja a szolgáltató Üzletszabályzatának mellékletét képező nyilatkozaton külön-külön hozzájárul annak ismeretében, hogy a rendszeren lévő többi ingatlanban – esetlegesen – alulfűtöttség keletkezhet;
– az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátását valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;
– a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
– a leválást kezdeményező épületrész tulajdonosa, vagy tulajdonosai viselik azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel, viseli továbbá a leválással kapcsolatos valamennyi költséget (értve ezalatt a szolgáltatónál felmerülő egyéb költségeket is, mint például a távvezetési csatlakozás költsége);
– a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és nem ütközik egyéb jogszabályba;
– a leválással érintett helyiségekben a távhőszolgáltatással kapcsolatos felhasználói vezeték nem halad át.
(2) A leváló tulajdonos(ok)nak a leválással kapcsolatban műszaki tervet kell készíttetni, és a leválással kapcsolatos műszaki dokumentációt a szükséges engedélyekkel együtt a szolgáltató részére be kell mutatni, amit a szolgáltatónak – amennyiben az a hatályos jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfelel – jóvá kell hagynia.
(3) A leválással kapcsolatosan műszaki átadást kell tartani, amelyre a szolgáltató képviselőjét meg kell hívni.
28.§
(1) Amennyiben a felhasználó a 26-27. §-ban meghatározott feltételeket teljesítette, a szolgáltató a műszaki átadás időpontjában köteles hozzájárulását megadni.
(2) A leválás esetén a teljes éves alapdíj még hátralévő részének megfizetése egy összegben, a leváláskor esedékes.
(3) A 27. §-ban meghatározottak nem teljesítése esetén a felhasználónak meg kell fizetnie a szolgáltató által számítással meghatározott, hőelvonásnak megfelelő hődíjat is. A számítás módját az Üzletszabályzat tartalmazza.
(4) A 26-28.§ rendelkezéseit az egyedi közüzemi szerződés esetén történő leválásra és a szerződéskötés nélkül vételező felhasználó (díjfizető) leválására is alkalmazni kell.
A távhőszolgáltatás korlátozása
29.§
(1) A szolgáltató jogosult országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén vagy környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást e rendeletben meghatározott módon csökkenteni, vagy leállítani. A felhasználó a szolgáltatás visszaállításáig a távhőszolgáltatási alapdíjat ezen időtartam alatt is köteles megfizetni.
(2) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben, és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználók korlátozása után az még szükséges.
(3) A korlátozás elrendeléséről, okairól, fokozatáról és a bevezetés időpontjáról a felhasználókat és az Önkormányzatot a szolgáltató haladéktalanul értesíti.
(4) A felhasználói korlátozás nem terjedhet ki:
a) az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg és szociális fekvőbeteg intézményekre, szakrendelőkre),
b) gyermekintézményekre (bölcsődékre, óvodákra, alsó és középfokú oktatási intézményekre).
(5) A korlátozás elrendelése két fázisban, és fázison belül több fokozatban történhet.
(6) A korlátozás fázisai:
a) I. Fázis: a közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítmény 10%-os csökkentése, és a felhasználók távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére történő felkérése hírközlő eszközökön keresztül (pl.: helyi televízió, rádió).
b) II. Fázis:
ba) 1. fokozat: az alternatív hőforrással rendelkező egyéb felhasználók fogyasztásának 100%-os mértékű csökkentése, és a használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése egyéb felhasználóknál.
bb) 2. fokozat: Az egyéb felhasználók közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 80%-os csökkentése (temperálás).
bc) 3. fokozat: A lakossági felhasználó használati melegvíz-szolgáltatásának szüneteltetése.
bd) 4. fokozat: A lakossági felhasználók közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 80%-os csökkentése (temperálás).
be) 5. fokozat: Teljes felhasználói korlátozás a (4) és (7) bekezdésekben foglalt kivételekkel.
(7) Kizárólagosan I. fázisú korlátozás foganatosítható alsó és középfokú oktatási intézmények kollégiumai és diákszállásai esetében.
(8) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a szolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A feloldásról az Önkormányzatot és a felhasználókat haladéktalanul tájékoztatni kell.
VIII. FEJEZET
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A távhőszolgáltatási díj összetevői
30.§
A távhőszolgáltatási díj
– alapdíjból,
– a felhasználói hőközpontban, a szolgáltatói hőközpontban valamint felhasználási helyen mért távhő mennyiségéért fizetendő hődíjból, valamint
– használati melegvízdíjból áll.
31.§
(1) Az alapdíj éves díj, amelyet a távhőszolgáltatás igénybevételéért és/vagy annak rendelkezésre tartásáért fizet a felhasználó.
(2) Az alapdíjat – egyéb megállapodás hiányában – a felhasználó a helyiségek fűtött légtérfogata alapján, az igénybe vett fűtési és/vagy melegvíz-szolgáltatás után köteles megfizetni.
(3) Az alapdíj tartalmazza a tüzelőanyag nélküli közvetlen és közvetett költségek és ráfordítások összegét, valamint a szolgáltatói hőközpontok megszüntetésének költségét, és a szolgáltató hosszú távú, normál hatékonyságú működésének fedezetét.
32.§
(1) A hődíjat a felhasználó által elhasznált, mért távhőmennyiség után kell fizetni.
(2) A hődíj tartalmazza a szolgáltató által előállított távhő tüzelőanyag,- és fuvarköltségét valamint a szolgáltatáshoz felhasznált villamos energia költségét.
Az távhőszolgáltatási díjak elszámolása
33.§
(1) A távhőszolgáltatási díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként (pl.: lakásonként) is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl.: lakásonkénti megosztása) és a díjfizetők részére történő számlázása - a tulajdonosok által meghatározott arányok valamint az Üzletszabályzat rendelkezései szerint – a szolgáltató feladata.
(2) A szolgáltató köteles az Üzletszabályzat mellékletét képező általános közüzemi szerződést a felhasználó részére megküldeni az Üzletszabályzatban részletezettek szerint. Amennyiben az általános közüzemi szerződés a felhasználó részéről nem kerül aláírásra (pl.: a felhasználó nem válaszol a szolgáltató megkeresésére) vagy "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza az általános közüzemi szerződés a szolgáltatóhoz, akkor a szolgáltató úgy tekinti, hogy a felhasználóval a díjfelosztás módjára vonatkozóan megállapodni nem tudott.
Díjfizetés
34.§
(1) Amennyiben a felhasználó és a szolgáltató a díjfelosztás módjában megállapodni nem tud, úgy a díjfelosztás módjára vonatkozóan az e rendeletben foglaltak az irányadók.
(2) Az éves alapdíjat a felhasználó 12 egyenlő részletben havonta fizeti meg. Az alapdíjat a felhasználó köteles megfizetni akkor is, ha távhőszolgáltatás év közben akár ideiglenesen kikapcsolásra kerül, akár végleges jelleggel megszűnik.
(3) A hődíj megfizetése a felhasználó választása alapján kizárólag a fűtési időszakban havi elszámolás alapján, vagy évente 12 havi egyenlő részletben a fűtési idény végén történő végelszámolással történhet. A használati melegvíz hődíjának megfizetése a mérők négyhavonta történő leolvasása alapján történik. A havi felhasználás elszámolása átlag alapján történik. A kalkulációra és az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza.
(4) A közösen mért távhőellátás fűtési hődíját – egyéb megállapodás hiányában – a fűtött légtérfogat alapján kell az egyes felhasználók között megosztani.
(5) A felhasználók a fűtött légtérfogat alapján történő megosztás helyett úgy is megállapodhatnak, hogy a hőközpontban, a hőfogadó állomáson mért távhőmennyiség hődíját költségmegosztók alkalmazásával osztják szét. A költségmegosztók beszerzésének és felszerelésének, valamint a szükséges egyéb átalakításnak a költségei a felhasználót terhelik.
(6) Költségmegosztók alkalmazása esetén a költségosztós elszámolás évente egyszer történik. Az elszámolás időpontjáig – egyéb megállapodás hiányában – a felhasználó havonta a fűtött légtérfogat arányában fizeti meg a távhőszolgáltatási díjat.
(7) A költségosztós elszámolást a felhasználó által megbízott személy végzi, aki az elszámolásért teljes körű felelősséggel tartozik a felhasználókkal és a szolgáltatóval szemben. A költségosztós elszámolásért a szolgáltatót felelősség nem terheli.
(8) A szolgáltató – a felhasználó által megbízott személy elszámolása alapján – a távhőszolgáltatási díjakat a felhasználók részére kiszámlázza, és a különbözetet beszedi, vagy azt a felhasználók részére visszatéríti.
(9) A költségosztós elszámolás alkalmazása során az épületen belül azon felhasználási helyeken (pl.: lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség), amelyeken bármilyen oknál fogva költségosztók nem kerültek felszerelésre, a távhőszolgáltatási díj elszámolása tekintetében a felhasználók egymás közötti előzetes megállapodása az irányadó. Amennyiben ilyen megállapodás a költségosztó leolvasásáig nem jön létre, úgy a költségosztóval nem rendelkező felhasználási helyeken - az adott épületben - a tárgyév legmagasabb fajlagos hőfelhasználásának 1,2-szeresével kell számolni.
(10) Közös helyiség és garázs esetén:
a) a felhasználók közös használatú helyiségei esetén a hődíj megosztásánál a helyiség fűtött légtérfogatának 60%-át kell figyelembe venni,
b) a felhasználók garázsai esetén a hődíj megosztásánál a helyiség fűtött légtérfogatának 50%-át kell figyelembe venni.
(11) A szolgáltató a használati melegvíz-fogyasztást az egyedi használati melegvízmérőn mért, ennek hiányában a felhasználó által megadott adatok alapján számolja el.
(12) A szolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz készítés céljára felhasznált hőt e rendelet hatályba lépésétől kezdődően a TKSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel határozza meg, és számlázza.
A használati melegvíz
35.§
(1) A használati melegvíz hődíját a díjfizetők által elfogyasztott egyedi, hitelesített használati melegvízmérőn mért és ellenőrzött melegvíz mennyisége (m3) után kell megfizetni. Amennyiben a felhasználó egyedi melegvízmérővel nem rendelkezik, úgy a felosztás mértékéről a felhasználónak kell rendelkeznie. A szolgáltató az e rendelet 17.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint köteles biztosítani a díjfizető részére a használati melegvíz-szolgáltatást.
(2) A szolgáltató a használati melegvíz víz-és csatornadíját a mindenkor érvényes víz-és csatornadíjjal és kezelési költségével ( a víz-és csatornadíj 5%-ával) együtt számlázhatja tovább a felhasználónak.
A fűtött légtérfogat
36.§
(1) A távhődíjak megállapításához szükséges fűtött légtérfogat meghatározásának részletes szabályait az Üzletszabályzat tartalmazza.
(2) A fűtött légtérfogat felülvizsgálatát mind a felhasználó, mind a szolgáltató indítványozhatja. A felhasználó a légtérfogat módosítására irányuló kérelmét írásban köteles benyújtani a szolgáltatóhoz. A felülvizsgálatot a szolgáltató végzi a felhasználó vagy megbízottja jelenlétében. A felülvizsgálat díját és megfizetésének módját az Üzletszabályzat tartalmazza.
(3) A korábbiakban megállapított fűtött légtérfogatot változatlannak kell tekinteni, ha az újabb felméréskor megállapított légtérfogat a mérőkör valamely felhasználójánál +/- 2%-nál kisebb eltérést állapít meg.
(4) Amennyiben akár a felhasználó, akár a szolgáltató indítványozására indult felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a fűtött légtérfogat a +/- 2 %-os eltérést meghaladja, a fűtött légtérfogat díjfelosztás alapjául szolgáló mértékét csak abban az esetben módosíthatja a szolgáltató, ha az adott mérőkör valamennyi felhasználója a módosításhoz írásban hozzájárult. A módosításnak visszamenőleges hatálya nincs. A hozzájárulást az indítványozó köteles beszerezni.
(5) A számítás módosítását a szolgáltató a fenti feltételek együttes teljesülését követő hónapban esedékes számla kibocsátásáig köteles elvégezni.
A távhőszolgáltatási díjak megfizetése
37.§
(1) A díjfizető a távhőszolgáltatás díját havonta, a szolgáltató által kiállított számla alapján, a számlán megjelölt határidőben köteles megfizetni a szolgáltatónak. A számlázás, illetve díjfizetés módját és esedékességét az Üzletszabályzat állapítja meg.
(2) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa a bérlővel vagy használóval együttesen írásban bejelentett kérelmére a szolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik.
(3) A díjfizető személyében bekövetkezett változás esetén az új díjfizető a változás időpontjától jogosult – az általános közüzemi szerződésben foglaltak szerint – a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatási díj megfizetésére.
(4) A bérlőtársak, használók a távhőszolgáltatás díjait egyetemlegesen kötelesek megfizetni.
Az ármegállapítás rendje
38.§
(1) A lakossági távhőszolgáltatási díjak megállapítása a Távhőtörvény 57.§-ában foglaltak figyelembe vételével történik.
(2) Amennyiben a szolgáltató gazdasági érdekei indokolják, úgy jogosult új árkalkuláció előterjesztésére.
(3) Kőszeg Város közigazgatási területén a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb díjait e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mennyiségekre vonatkozóan kell megállapítani.
Fejlesztési terület
39.§
Kőszeg Város közigazgatási területén területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján a távhőszolgáltatás szolgáltató általi fejlesztése a helyi építési szabályzat és szabályozási tervben meghatározott "településközpont vegyes terület" (Vt) és a "kisvárosias lakóövezet – tömbösített" (Lk-T) besorolású területeken célszerű, de igénybevétele teljes közműellátottság esetén sem kötelező.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40.§
(1) E rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 22/1999. (XII. 17.) rendelete, valamint az azt módosító 13/2000. (IV. 20.), 24/2000. (X. 1.), 30/2000. (XII. 22.), 13/2001. (VII. 1.), 25/2001. (XII. 25.), 27/2002. (XII. 27.), 14/2003. (VII. 3.), 23/2003. (XI. 1.), 34/2003. (XII. 8.), 3/2004. (II. 10.), 37/2004. (XII. 27.), 2/2005. (II. 1.), 25/2005. (IX. 1.), 42/2005. (XII. 23.), 31/2006. (IX. 1.) és 42/2006. (XII. 15.) rendelet.
(3) A korábbi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően megkötött szerződések – jogszabályokkal nem ellentétes – rendelkezései hatályukban fennmaradnak mindaddig, amíg az új szerződés megkötésre nem kerül.
Kőszeg, 2007. december 20.
Huber László s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző
1. számú melléklet a 35/2007. (XII. 22.) rendelethez:
A távhőszolgáltatás díjegységei
Díjtétel megnevezése Egység
1. Alapdíj:
lakossági felhasználó részére: Ft/légm3/év
2. Hődíj:
lakossági felhasználó részére: Ft/GJ
3. Használati melegvízdíj: Ft/vízm3
4. Csatlakozási díj esetén a fűtőművi többletbővítés díja: Ft/W
1 22. számú melléklet a 35/2007. (XII. 22.) rendelethez:
2009. január 1-jétől érvényes távhőszolgáltatási díjak
I. Alapdíj
Lakossági fogyasztók fűtés alapdíj: 343,20 Ft/légm3/év
Lakossági fogyasztók hmv alapdíj: 124,80 Ft/légm3/év
II. Hődíj
Lakossági fogyasztók részére: 3.950 Ft/GJ
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. (továbbiakban: Távhőtörvény) 60.§. (3) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. (a továbbiakban: Ártörvény) 7.§ (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RÉSZ
A rendelet célja
1.§
Kőszeg Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) – a hatályos jogszabályokban előírt rendelkezések figyelembevételével - a távhőszolgáltató útján biztosítsa a távhőszolgáltatással ellátott épületek, építmények, épületrészek távhőellátását valamint szabályozza a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatokat ellátó távhőszolgáltató, továbbá a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználó (díjfizető) jogait, kötelezettségeit.
A rendelet hatálya
2.§
A rendelet hatálya Kőszeg város közigazgatási területén a Távhőtörvény 3.§ g) pontjában meghatározott azon felhasználókra terjed ki, akik a szolgáltatóval a távhőszolgáltatásra (általános vagy egyedi) közüzemi szerződést kötöttek, vagy akik a szerződéskötést megelőzően, illetőleg szerződéskötés nélkül a távhőszolgáltatást igénybe veszik, valamint az őket ellátó távhőszolgáltatóra.
Fogalom-meghatározások
3.§
E rendelet alkalmazásában:
a) Szolgáltatói rendszer: A Távhőtörvényben meghatározott szolgáltatói és felhasználói berendezések összessége.
b) Szolgáltatói vagyon:
ba) a szolgáltató tulajdonában lévő – a Távhőtörvény 3.§ o) pontjában meghatározott - szolgáltatói berendezés,
bb) a Távhőtörvény hatályba lépésekor és azt követően a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont és hőfogadó állomás,
bc) a szolgáltató tulajdonában lévő azon épület, építmény, épületrész, amely az a) és/vagy b) pont szerinti szolgáltatói vagyon elhelyezésére szolgál,
bd) egyéb jogcímen a szolgáltató tulajdonában lévő akár ingó, akár ingatlan vagyon.
c) Felhasználói vagyon: A távhővel ellátott épület, építmény, épületrész, valamint ezek alkotórészét képező felhasználói berendezés, kivéve a szolgáltatói vagyont képező felhasználói hőközpontot és hőfogadó állomást.
d) Felhasználói hőelosztó: Az épület, épületrész azon berendezése, amely mérés és szabályozás nélkül csatlakozik a távhőellátásra, és a mérés valamint a szabályozás a szolgáltatói vagy felhasználói hőközpontból az épület, épületrész részére biztosított.
e) Felhasználói érdekképviseleti szervek:
- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelősége (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi hatóság),
- Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Vas megyei Szervezete.
f) Mérés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. tv. szerint joghatással járó, telepített, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által hitelesített, szabványos mérőeszközökkel végzett tevékenység. Mérés szempontjából egy épületnek tekintendő a közös felhasználói rendszerre kapcsolt helyiségek és épületrészek összessége, függetlenül lépcsőházak, dilatációk, stb… számától.
g) Felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó.
h) Díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója.
4.§
A távhőszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet:
a) hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás,
b) hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás, amely lehet:
ba) Fűtési célú távhőszolgáltatás, amely esetben a szolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a felhasználói fűtési- vezetékhálózat részére adja át a felhasználónak.
bb) Használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás, amely esetben a szolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a közműves ivóvizet felmelegítve adja át a felhasználó használati-melegvíz célú vezetékhálózatán keresztül a felhasználónak, amely lehet:
– vízfelmelegítés-szolgáltatás, amely esetben nem a szolgáltató (pl.: közös képviselő, lakásszövetkezet) nevén nyilvántartott vízmérőn mért közműves ivóvíz felmelegítése történik a közüzemi vagy egyéb szerződésben foglaltak szerint,
– melegvíz-szolgáltatás, amely esetben a szolgáltató nevén nyilvántartott vízmérőn mért és a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítése történik a közüzemi vagy egyéb szerződésben foglaltak szerint.
5.§
(1) Fűtési célú hőszolgáltatás időtartama: szeptember 15. és május 15. közötti időszak, amely időtartam alatt a távhőszolgáltatás e rendeletben és az Üzletszabályzatban részletezettek szerint történik.
(2) Ha a napi átlaghőmérséklet 12 °C alá süllyed, a következő napon a szolgáltató köteles a fűtési célú hőszolgáltatást elindítani. A szolgáltató akkor is köteles a szolgáltatást elindítani, ha három egymást követő nap átlaghőmérséklet a 15 °C-ot nem haladja meg.
II. FEJEZET
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK, JOGOSULTSÁGOK
A szolgáltató kötelezettségei
6.§
A szolgáltató
a) biztosítja a távhőszolgáltatás, mint közüzemi szolgáltatás folyamatos, biztonságos és az Üzletszabályzatban, közüzemi szerződésben rögzített mértékű zavartalan ellátását a felhasználó részére;
b) teljesíti a távhőszolgáltatási működési engedélyben meghatározott feltételeket;
c) üzemeltetési és fenntartási feladatokat lát el a folyamatos és biztonságos szolgáltatás érdekében;
d) elvégzi az új vagy növekvő igények kielégítésére a szükséges fejlesztéseket;
e) együttműködik a távhő termelésére és szolgáltatására engedélyt kiadó hatósággal;
f) együttműködik a felhasználókat, illetve a díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználói érdekképviseletekkel;
g) általános közüzemi és egyedi közüzemi szerződést köt a távhőszolgáltatásra a felhasználókkal;
h) szerződést köt a felhasználók (díjfizetők) tulajdonát képező távhőszolgáltatással kapcsolatos berendezések üzemeltetésére vonatkozóan;
i) szerződést köt a nem szolgáltatói tulajdont képező távhővezeték-hálózat vagy annak egyes részei fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére.
j) elektronikus információs rendszert (honlapot) hoz létre és működtet, amelynek adatait egy adott évre vonatkozóan egy évig köteles honlapján hozzáférhető módon megőrizni.
k) ügyfélszolgálatán:
ka) tájékoztatja a felhasználókat és díjfizetőket a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, valamint az általános szerződési feltételekről, és ezeket – a felhasználók számára könnyen hozzáférhető helyen - kifüggeszti valamint a felhasználó (díjfizető) kérésére ingyenesen rendelkezésére bocsátja;
kb) hozzáférhetővé teszi az általa működtetett honlapon található információkat, valamint a szolgáltatói és felhasználói hőközpontokra vonatkozóan meghatározott névleges teljesítményértékeket, és a fűtési idényt követően az igénybevett legnagyobb teljesítményre vonatkozó információkat.
A felhasználó (díjfizető) kötelezettségei
7.§
A felhasználó, díjfizető (a továbbiakban együtt: felhasználó) köteles
a) a távhőszolgáltatás ellenértékét megfizetni,
b) a felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban – az Üzletszabályzat mellékletét képező nyomtatványon – a változástól számított 15 napon belül bejelenteni. A nyomtatványt mind a régi, mind az új felhasználó köteles aláírni. A bejelentés elmulasztásából bekövetkezett jogkövetkezményekért a régi és új felhasználó egyetemlegesen, valamint a régi és új díjfizető egyetemlegesen (az ingatlan tulajdonosával együtt) felel. Mind a felhasználók mind a díjfizetők kötelesek a tulajdonosváltozás igazolására alkalmas okiratot a szolgáltató részére bemutatni, amelyről a szolgáltató másolatot készíthet, amennyiben a felhasználó ezt engedélyezi;
c) a tulajdonát képező felhasználói vagyont folyamatosan karbantartani, és/vagy felújítani oly módon, hogy a távhőszolgáltatás zavartalansága biztosítva legyen.
Panaszügyekkel kapcsolatos eljárások
8.§
(1) A szolgáltató a felhasználói bejelentések intézésére, panasz kivizsgálására és orvoslására a felhasználók tájékoztatására az ügyfelek részére nyitva álló ügyfélszolgálatot működtet.
(2) A szolgáltató az ügyfélszolgálati irodában köteles szembetűnő helyen kifüggeszteni az általános közüzemi szerződést, Üzletszabályzatot és a panaszkönyvet. A panaszokról nyilvántartást köteles vezetni.
(3) Az ügyfélszolgálat ügyfélszolgálati időpontját a felhasználó érdekeivel összhangban, úgy köteles megállapítani, hogy az a felhasználók és díjfizetők részére legalább heti egy alkalommal a szokásos munkaidőn túl is elérhető legyen.
(4) Ügyfélszolgálata útján köteles a felhasználó panaszát megvizsgálni, és lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 15 napon belül annak eredményéről, indokolással ellátva, írásban a felhasználó részére választ adni.
(5) Az ügyfélszolgálat a felhasználói bejelentések intézése, és a felhasználó tájékoztatása során köteles együttműködni a felhasználói érdekképviseleti szervekkel.
9.§
(1) A felhasználó és a szolgáltató közötti vitás ügyben az egyezségen alapuló rendezés céljából a felhasználó a Vas Megyei Területi Gazdasági Kamarák Mellett Működő Békéltető Testülethez fordulhat.
(2) A fogyasztóvédelmi hatóság a felhasználói panaszok vizsgálata során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak alapján jár el.
III. FEJEZET
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A csatlakozás
10.§
(1) A távhőszolgáltatásba új vagy többletteljesítmény igénnyel jelentkező felhasználói hely tulajdonosa az igényének kielégítését szolgáló szolgáltatói vagyon létesítéséhez, bővítéséhez a szolgáltató csatlakozási díjat kérhet.
(2) Nem kell csatlakozási díjat fizetnie a felhasználói hely tulajdonosának, ha a csatlakozni kívánó a Mozgássérültek Egyesületének Országos Szövetsége, Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége, Hallássérültek Országos Szövetsége, Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, vagy ezek bármelyikének tagja.
(3) A szociális rászorultság alapján a csatlakozási díj megfizetése alól a szolgáltató felmentést adhat. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.
(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a csatlakozási díj összegére, valamint fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amelyben meg kell jelölni a távhőszolgáltatói rendszer létesítésének, (bővítésének, átalakításának), valamint a csatlakozási díj megfizetésnek határidejét.
(5) A csatlakozási díj összege tartalmazza a szolgáltatói rendszer bővítésének, átalakításának költségét a csatlakozási pontig. A csatlakozási díj a lakossági távhőszolgáltatási díjjal egyidejűleg kerül megállapításra.
11.§
(1) Ha a távhőszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó felhasználói hely tulajdonosa:
a) az épülettulajdonos, az igényt az épületen belüli valamennyi épületrészre (lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre) vonatkozóan kell bejelenteni;
b) az épületrész tulajdonosa, bérlője, használója, az igényt csak az újonnan bekapcsolódó épületrész vonatkozásában jelenti be, feltéve, hogy az új igény kielégítéséhez szükséges felhasználói berendezés létesítését, bővítését, átalakítását és ezek költségeit vállalja. Ha a felhasználói berendezések közül a felhasználói hőközpont a szolgáltatói vagyon része, annak szükséges bővítésével, átalakításával kapcsolatos költségeket a csatlakozási díj tartalmazza.
(2) Ha az igénybejelentő az épülettulajdonos, a csatlakozási díjat kérelmére a szolgáltató köteles az épületrészek tulajdonosai, bérlői, használói között megosztani. Ebben az esetben a csatlakozási díjat a szolgáltató csak az épületrész tulajdonosoktól kérheti.
12.§
(1) A bejelentett távhőigény kielégítéséhez szükséges szolgáltatói vagyon-fejlesztés csatlakozási díját az Üzletszabályzatban részletezett számítási mód alapján kell meghatározni aszerint, hogy a csatlakozni kívánó felhasználó a szolgáltatói rendszer mely pontján és milyen műszaki megoldással kíván csatlakozni.
(2) A csatlakozási díj az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a szolgáltatói berendezés körébe tartozó, a hőközpontban elhelyezendő, elszámolásra szolgáló hőmennyiségmérő felszerelésének költségét is magában foglalja.
(3) A csatlakozási díj nem tartalmazza az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségét.
13.§
A csatlakozási díj összetevői:
a) a mindenkori gázközmű-fejlesztési hozzájárulás díja;
b) a folyamatos és zavartalan szolgáltatáshoz szükséges, a csatlakozási pontig kiépítendő vezeték, létesítmény és berendezés beépítésének költsége;
c) a fűtőművi többletbővítés költsége.
IV. FEJEZET
VÉTELEZÉS
14.§
A szolgáltató a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSZ) 12.1. pontjában foglaltak alkalmazásával – a szolgáltatói berendezések Üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerint, az adott területre vonatkozóan, a külső hőmérsékletváltozást követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérsékletváltozásának (menetrendnek) megfelelően – olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közüzemi szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.
15.§
Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre rendkívüli esemény bekövetkezése miatt szüksége van, és amennyiben műszaki akadálya nincs, a szolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a szolgáltató közreműködésével azt a szükséges mértékben igénybe veheti.
16.§
(1) Szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén, ha a hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség, a szolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, annak változtatására, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben elégíti ki.
(2) Szolgáltatói hőközpontból ellátott felhasználók az (1) bekezdésben foglaltakról a szolgáltatóval kötött megállapodásban csak egységesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhetnek.
17.§
(1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy ezzel kapcsolatban a felhasználók megállapodásra nem jutnak, vagy erről nem rendelkeznek, és a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi, a szolgáltató a következők szerint szolgáltat:
a) a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti az épület határoló szerkezetének és az épület jellegének megfelelően;
b) a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében használati melegvíz-szolgáltatás célú távhőszolgáltatás keretében a szolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes, megfelelő állapotú felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a kifolyóknál mérve, legalább + 40°C használati- melegvíz hőmérséklet eléréséhez szükséges.
(3) A szolgáltató minden esetben mentesül a felelősség alól, ha a felhasználói berendezések műszaki állapota és/vagy teljesítménye nem megfelelő.
V. FEJEZET
A MÉRÉS SZERINTI ELSZÁMOLÁS FELTÉTELEI
18.§
(1) Kőszeg Város közigazgatási területén kizárólag mérés szerinti elszámolás valósítható meg. Az újonnan létesülő felhasználói berendezés kizárólag egyedi elszámolásra alkalmas módon létesíthető mind a fűtés, mind a használati melegvíz ellátás tekintetében.
(2) E rendelet hatályba lépésétől kezdődően meglévő épület új távhőszolgáltatást csak abban az esetben vehet igénybe, ha az épülettulajdonos mérés szerinti távhőszolgáltatásra alkalmas felhasználói hőközpontot alakíttat ki az épületben. Az épülettulajdonos vagy az épületen belül valamennyi tulajdonos köteles ingatlanában az épületrészenkénti elszámolás lehetőségének megteremtését hőmennyiségmérők vagy költségmegosztók felszerelésével biztosítani.
(3) Távhővel már ellátott épületnek a hőközponti, illetőleg hőfogadó állomáson történő hőmennyiség méréséhez szükséges szolgáltatói berendezés átalakítása a szolgáltató, a felhasználói berendezés átalakítása az épülettulajdonos vagy a felhasználói közösség feladata, kivéve, ha a felhasználói hőközpont a szolgáltatói vagyon része. Ez esetben a felhasználói hőközpont átalakítása a szolgáltatót terheli.
(4) Ha a távhővel már ellátott épület meglévő távhőszolgáltatói rendszerének átalakítása egyúttal növekvő távhőigénnyel jár, vagy a növekvő távhőigény miatt is szükséges a távhőszolgáltatói rendszer átalakítása, az átalakítással kapcsolatban is a 12.§-15.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A távhővel már ellátott épület(ek) felhasználói rendszerének teljes felújítása során az épülettulajdonos vagy az épületen belül valamennyi tulajdonos köteles ingatlanában az épületrészenkénti elszámolás lehetőségének megteremtését hőmennyiségmérők vagy költségmegosztók felszerelésével biztosítani.
(6) Távhővel már ellátott épület felhasználói vezetékhálózata, az azon elhelyezett egyedi hőmennyiségmérők, valamint az egyéb felhasználói berendezésen levő vagy arra szerelendő szabályzók, költségmegosztók költségei nem a távhőszolgáltatót, hanem a tulajdonost terhelik.
19.§
(1) A szolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson – a hőközponti vagy hőfogadó állomás műszaki berendezésének szolgáltató felé eső oldalán az első elzárószerelvény után közvetlenül – köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.
(2) Hőközponti mérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban mért hőmennyiség. A hőfogadó állomáson elhelyezett mérőműszer a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.
(3) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy a költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.
(4) A Távhőtörvény 48.§ (2) bekezdésében szabályozott kötelezettség a szolgáltatót a tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén terheli. A hőmennyiség felhasználónkénti szabályozásának és mérésének feltételeit a szolgáltató 2010. június 30. napjáig az alapdíjban beszedett forrásból – saját beruházásként – az e rendelet 31.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint köteles megvalósítani - ide nem értve a nem szolgáltatói tulajdonú felhasználói berendezések ehhez szükséges átalakításának költségeit. A felhasználó mindehhez köteles a szükséges helyiséget a szolgáltató részére ingyenesen biztosítani. Amennyiben a felhasználó ingyenesen a szükséges helyiséget nem biztosítja, úgy a szolgáltató kötelezettsége nem áll fenn.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettségek megvalósításáig a szolgáltatói hőközpontban mért távhőmennyiségből az épületre jutó hőfelhasználás arányát eltérő megállapodás hiányában a szolgáltató a fűtött légtérfogat arányában határozza meg.
(6) Épületrészenkénti mérés megvalósításához – amennyiben ez nem tejes körű az egész épületrészre vonatkozóan – a felhasználó képviselőjével (pl.: több tulajdonos esetén a tulajdonosok nevében feljogosított képviselővel) kötött megállapodás szükséges, amely tartalmazza a felhasznált távhőmennyiség elszámolásának módját.
(7) Az elszámolásra kizárólag hiteles mérőeszköz alkalmazható. A mérők üzemben tartásáról, időszakos hitelesítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. Mind a szolgáltató, mind a felhasználó jogosult a mérő hitelességének ellenőrzésére. Amennyiben a felhasználó egyedi méréshez, illetve használati melegvíz elszámolásához olyan mérőt alkalmaz, amely nem hitelesített, vagy amelynek hitelesítése lejárt, úgy kell tekinteni, mintha mérővel nem is rendelkezne.
VI. FEJEZET
A SZOLGÁLTATÓ ÉS A FELHASZNÁLÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY
A szolgáltató kötelezettsége
20.§
(1) A szolgáltató a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződést köt.
(2) Az egyéb felhasználóval a szolgáltató egyedi közüzemi szerződést köt.
(3) A közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályokat a Kormányrendelet tartalmazza.
(4) A szolgáltató köteles az Üzletszabályzat mellékletét képező általános közüzemi szerződést az Üzletszabályzatban részletezettek szerint a felhasználó részére megküldeni. Amennyiben a felhasználó az általános közüzemi szerződést nem juttatja vissza a szolgáltató részre, úgy az általános közüzemi szerződés az Üzletszabályzatban részletezettek szerint a szolgáltató által ajánlott tartalommal lép hatályba.
(5) A szerződéses jogviszony a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
A közüzemi szerződés megszegésének következményei
21.§
(1) A szolgáltató a Távhőtörvény 49.§ (1) bekezdésében meghatározott szerződésszegése esetén a Távhőtörvény 50-51.§-ában foglaltak szerint köteles helytállni.
(2) Az alapdíj arányos részét köteles a szolgáltató a felhasználónak visszafizetni, ha
a) a szolgáltató felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszakad, ( 12 óránál hosszabb időtartamban) vagy
b) a szolgáltatást a szolgáltató szünetelteti vagy korlátozza, kivéve az alábbi eseteket:
– az élet, egészség vagy vagyonbiztonság veszélyeztetése esetén,
– a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén,
– más módon el nem végezhető munkák esetén,
– előre nem tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatt,
– országos tüzelőanyag hiány miatt vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél, hőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, illetve
– környezetvédelmi érdekből.
(3) A szolgáltató kötbért köteles fizetni az alábbi esetekben:
– a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;
– a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;
– a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az Üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;
– a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felhasználónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást nem kezdi meg;
– a felhasználó részére történő szolgáltatást nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi.
(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár, amelynek mértékét a szerződésben kell megállapítani.
(5) A szolgálató szerződésszegése esetén a kötbérrel nem fedezett kárt is köteles a felhasználónak megtéríteni.
(6) A felhasználó, díjfizető a Távhőtörvény 49.§ (2) bekezdésében meghatározott szerződésszegése esetén a Távhőtörvény 50-51.-ában foglaltak szerint köteles helytállni.
(7) A szerződésben meghatározott hőteljesítmény túllépése esetén a fizetendő pótdíj mértéke a lekötött teljesítmény és a ténylegesen vételezett hőenergia közötti különbözet éves teljesítménydíja.
(8) A Távhőtörvény 49.§ c)-d), vagy f)-g) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén a pótdíj mértéke a a szerződésszegés időtartamára az alapdíj kétszeresének, az előző év azonos időszakának hőmérséklettel korrigált fogyasztásának másfélszeresének és a mérőjavítás összes költségének (ideértve a hitelesítés költségét is) összege. Használati melegvíz jogosulatlan vételezése esetén a pótdíj mértéke a szerződés szegés időtartamára az alapdíj kétszerese, mérhető vízfogyasztás esetén az elhasznált víz hődíjának másfélszerese, nem mérhető fogyasztás esetén három hasonló alapterületű ingatlan átlagos felhasználásának másfélszerese.
(9) A felhasználó jogosulatlan vételezést követ el szerződés nélküli távhőfogyasztás és/vagy használati melegvíz vételezés esetén, valamint akkor, ha a távhőszolgáltatás szüneteltetése, ideiglenes kikapcsolása és végleges leválás esetén a szolgáltató tudomása és engedélye nélkül a szolgáltatást ( fűtés, melegvíz) visszaállítja, illetve a mérőeszköz befolyásolásával, megkerülésével távhőt, melegvizet vételez.
(10) Az (5) bekezdésben meghatározott esetek bármelyikében – amennyiben az bizonyítható – a jogosulatlanul vételező a visszaállítás időpontjáig köteles a (8) bekezdésben foglalt pótdíjat megfizetni.
(11) Amennyiben a jogosulatlan vételezés időpontja nem bizonyítható, úgy a kikapcsolás időpontjáig visszamenőlegesen - de legfeljebb 5 évig - a jogosulatlanul vételező köteles a (8) bekezdésben foglalt pótdíjat megfizetni.
(12) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott "előző év azonos időszaka" nem állapítható meg, úgy a jogosulatlanul vételező az utolsó üzemszerű fogyasztás hőmérséklettel korrigált értékének másfélszeresét köteles megfizetni.
A távhőszolgáltatás felfüggesztése
22.§
(1) A szolgáltatás felfüggesztése történhet határozott vagy határozatlan időtartamra, amely alatt a szolgáltató a felhasználó részére a távhőszolgáltatást, és/vagy a használati melegvízellátást nem biztosítja.
(2) A szolgáltató a távhőszolgáltatást a Távhőtörvény 51.§ (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben függesztheti fel.
(3) A szolgáltatás felfüggesztése során a szolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a fűtésszolgáltatás és/vagy a használati melegvíz ellátás felfüggesztését az egyes felhasználókkal szemben. A távhőszolgáltatás felfüggesztése nem akadályozhatja a többi felhasználó zavartalan távhőellátását.
(4) A felfüggesztés tartama alatt a szolgáltatás visszaállításáig vagy végleges megszüntetéséig a felhasználó a távhőszolgáltatási alapdíjat köteles megfizetni.
(5) A felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnésére vonatkozó – szolgáltató részéről történő – tudomásszerzést követő munkanapon a szolgáltató a távhőszolgáltatást köteles visszaállítani.
(6) A felhasználó köteles a szolgáltató számára a felfüggesztés érdekében a felhasználási helyre történő bejutást lehetővé tenni. A szolgáltató a bejutás időpontjáról írásban köteles értesíteni a felhasználót.
VII. FEJEZET
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSE, LEVÁLÁS,
IDEIGLENES KIKAPCSOLÁS ÉS KORLÁTOZÁS
A távhőszolgáltatás szüneteltetése
23.§
(1) A távhőszolgáltatás szüneteltetését a szolgáltató és a felhasználó is kezdeményezheti.
(2) A szolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni. A felhasználó a szolgáltatás visszaállításáig a távhőszolgáltatási alapdíjat ezen időtartam alatt is köteles megfizetni.
(3) Az előre tervezhető karbantartási, javítási munkákat és felújítást a szolgáltató a fűtési időszakon kívül köteles elvégezni. Ezen esetben a szüneteltetés időtartama – a felek eltérő megállapodásának hiányában – 8 napnál hosszabb nem lehet. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a szolgáltató egymást legalább 8 nappal a munkák megkezdése előtt köteles írásban értesíteni.
(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről az érintett fél a másik felet 8 órán belül köteles tájékoztatni, és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.
3A távhőszolgáltatás ideiglenes kikapcsolása
24.§
(1) A távhőszolgáltatás ideiglenes kikapcsolása a szolgáltatás (fűtésszolgáltatás és/vagy melegvíz-szolgáltatás) megszakítása, amely lehet határozott vagy határozatlan idejű. Erre vonatkozó kérelmet kizárólag az ideiglenes kikapcsolással érintett ingatlan tulajdonosa jogosult előterjeszteni a szolgáltatóhoz. Az ideiglenes kikapcsolás időtartama alatt a felhasználónak vagy díjfizetőnek a távhőszolgáltatási alapdíjat fizetnie kell a kikapcsolt helyiség(ek) után is.
(2) A felhasználó egyes helyiségek vagy épületrészek távhőszolgáltatásának határozott vagy határozatlan idejű kikapcsolását az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén kérheti:
a) az azonos mérőkörön található összes ingatlan tulajdonosa a kikapcsoláshoz írásban hozzájárult annak ismeretében, hogy az ideiglenes kikapcsolás ingatlanaikban –esetlegesen – hőelvonással járhat;
b) a felhasználó (szolgáltatói hőközpont esetén felhasználók) képviselő(i)je (pl.: közös képviselő, lakásszövetkezet elnöke)a lakóközösség, lakásszövetkezet nevében írásban hozzájárult;
a kikapcsolás műszaki feltételeit a szolgáltató alakítja ki a hőleadók elzáró szerelvényeinek zárásával, vagy ezek hiányában záróelem beépítésével és leplombálásával;
d) a műszaki átalakítások valamennyi költségét a kikapcsolást kérő felhasználó vagy díjfizető viseli.
(3) Tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos köteles a távhőszolgáltatást a szolgáltatóval visszaállíttatni, oly módon, hogy a visszaállítás összes – Üzletszabályzatban részletezett – költségét köteles megfizetni.
(4) A költségosztóval (hőmennyiségmérővel) rendelkező ingatlan(ok)ban az ideiglenes kikapcsolásra nincs lehetőség.
A távhőszolgáltatásról történő végleges leválás
közüzemi szerződés esetén
25.§
(1) A távhőszolgáltatásról történő végleges leválás jelenti a távhőszolgáltatással létrejövő szerződéses jogviszony megszüntetését, amelynek eredményeként a felhasználó a távhőszolgáltatást többé nem veszi igénybe, és a tulajdonát képező ingatlan nincs semmiféle összeköttetésben a szolgáltatói rendszerrel.
(2) Az általános közüzemi szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra a 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendeletben meghatározott módon írásban mondhatja fel.
26.§
(1) Épület esetén a szerződés felbontása az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges:
– a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul annak ismeretében, hogy a rendszeren lévő többi ingatlanban – esetlegesen – alulfűtöttség keletkezhet, és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;
– a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
– a tulajdonosi közösség viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel, viseli továbbá a leválással kapcsolatos valamennyi költséget (értve ezalatt a szolgáltatónál felmerülő egyéb költségeket is, mint például a távvezetéki csatlakozás költsége);
– a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.
(2) A leváló felhasználónak a leválással kapcsolatban műszaki tervet kell készíttetnie, és a leválással kapcsolatos műszaki dokumentációt a szükséges engedélyekkel együtt a szolgáltató részére be kell mutatnia, amit a szolgáltatónak – amennyiben az a hatályos jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfelel – jóvá kell hagynia.
(3) A leválással kapcsolatosan műszaki átadást kell tartani, melyre a szolgáltató képviselőjét meg kell hívni.
27.§
(1) Abban az esetben ha távhővel ellátott épületben lévő épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen írásban kezdeményezheti az általános közüzemi szerződés módosítását, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
– a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja a szolgáltató Üzletszabályzatának mellékletét képező nyilatkozaton külön-külön hozzájárul annak ismeretében, hogy a rendszeren lévő többi ingatlanban – esetlegesen – alulfűtöttség keletkezhet;
– az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátását valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;
– a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
– a leválást kezdeményező épületrész tulajdonosa, vagy tulajdonosai viselik azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel, viseli továbbá a leválással kapcsolatos valamennyi költséget (értve ezalatt a szolgáltatónál felmerülő egyéb költségeket is, mint például a távvezetési csatlakozás költsége);
– a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és nem ütközik egyéb jogszabályba;
– a leválással érintett helyiségekben a távhőszolgáltatással kapcsolatos felhasználói vezeték nem halad át.
(2) A leváló tulajdonos(ok)nak a leválással kapcsolatban műszaki tervet kell készíttetni, és a leválással kapcsolatos műszaki dokumentációt a szükséges engedélyekkel együtt a szolgáltató részére be kell mutatni, amit a szolgáltatónak – amennyiben az a hatályos jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfelel – jóvá kell hagynia.
(3) A leválással kapcsolatosan műszaki átadást kell tartani, amelyre a szolgáltató képviselőjét meg kell hívni.
28.§
(1) Amennyiben a felhasználó a 26-27. §-ban meghatározott feltételeket teljesítette, a szolgáltató a műszaki átadás időpontjában köteles hozzájárulását megadni.
(2) A leválás esetén a teljes éves alapdíj még hátralévő részének megfizetése egy összegben, a leváláskor esedékes.
(3) A 27. §-ban meghatározottak nem teljesítése esetén a felhasználónak meg kell fizetnie a szolgáltató által számítással meghatározott, hőelvonásnak megfelelő hődíjat is. A számítás módját az Üzletszabályzat tartalmazza.
(4) A 26-28.§ rendelkezéseit az egyedi közüzemi szerződés esetén történő leválásra és a szerződéskötés nélkül vételező felhasználó (díjfizető) leválására is alkalmazni kell.
A távhőszolgáltatás korlátozása
29.§
(1) A szolgáltató jogosult országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén vagy környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást e rendeletben meghatározott módon csökkenteni, vagy leállítani. A felhasználó a szolgáltatás visszaállításáig a távhőszolgáltatási alapdíjat ezen időtartam alatt is köteles megfizetni.
(2) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben, és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználók korlátozása után az még szükséges.
(3) A korlátozás elrendeléséről, okairól, fokozatáról és a bevezetés időpontjáról a felhasználókat és az Önkormányzatot a szolgáltató haladéktalanul értesíti.
(4) A felhasználói korlátozás nem terjedhet ki:
a) az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg és szociális fekvőbeteg intézményekre, szakrendelőkre),
b) gyermekintézményekre (bölcsődékre, óvodákra, alsó és középfokú oktatási intézményekre).
(5) A korlátozás elrendelése két fázisban, és fázison belül több fokozatban történhet.
(6) A korlátozás fázisai:
a) I. Fázis: a közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítmény 10%-os csökkentése, és a felhasználók távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére történő felkérése hírközlő eszközökön keresztül (pl.: helyi televízió, rádió).
b) II. Fázis:
ba) 1. fokozat: az alternatív hőforrással rendelkező egyéb felhasználók fogyasztásának 100%-os mértékű csökkentése, és a használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése egyéb felhasználóknál.
bb) 2. fokozat: Az egyéb felhasználók közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 80%-os csökkentése (temperálás).
bc) 3. fokozat: A lakossági felhasználó használati melegvíz-szolgáltatásának szüneteltetése.
bd) 4. fokozat: A lakossági felhasználók közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 80%-os csökkentése (temperálás).
be) 5. fokozat: Teljes felhasználói korlátozás a (4) és (7) bekezdésekben foglalt kivételekkel.
(7) Kizárólagosan I. fázisú korlátozás foganatosítható alsó és középfokú oktatási intézmények kollégiumai és diákszállásai esetében.
(8) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a szolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A feloldásról az Önkormányzatot és a felhasználókat haladéktalanul tájékoztatni kell.
VIII. FEJEZET
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A távhőszolgáltatási díj összetevői
30.§
A távhőszolgáltatási díj
– alapdíjból,
– a felhasználói hőközpontban, a szolgáltatói hőközpontban valamint felhasználási helyen mért távhő mennyiségéért fizetendő hődíjból, valamint
– használati melegvízdíjból áll.
31.§
(1) Az alapdíj éves díj, amelyet a távhőszolgáltatás igénybevételéért és/vagy annak rendelkezésre tartásáért fizet a felhasználó.
(2) Az alapdíjat – egyéb megállapodás hiányában – a felhasználó a helyiségek fűtött légtérfogata alapján, az igénybe vett fűtési és/vagy melegvíz-szolgáltatás után köteles megfizetni.
(3) Az alapdíj tartalmazza a tüzelőanyag nélküli közvetlen és közvetett költségek és ráfordítások összegét, valamint a szolgáltatói hőközpontok megszüntetésének költségét, és a szolgáltató hosszú távú, normál hatékonyságú működésének fedezetét.
32.§
(1) A hődíjat a felhasználó által elhasznált, mért távhőmennyiség után kell fizetni.
(2) A hődíj tartalmazza a szolgáltató által előállított távhő tüzelőanyag,- és fuvarköltségét valamint a szolgáltatáshoz felhasznált villamos energia költségét.
Az távhőszolgáltatási díjak elszámolása
33.§
(1) A távhőszolgáltatási díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként (pl.: lakásonként) is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl.: lakásonkénti megosztása) és a díjfizetők részére történő számlázása - a tulajdonosok által meghatározott arányok valamint az Üzletszabályzat rendelkezései szerint – a szolgáltató feladata.
(2) A szolgáltató köteles az Üzletszabályzat mellékletét képező általános közüzemi szerződést a felhasználó részére megküldeni az Üzletszabályzatban részletezettek szerint. Amennyiben az általános közüzemi szerződés a felhasználó részéről nem kerül aláírásra (pl.: a felhasználó nem válaszol a szolgáltató megkeresésére) vagy "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza az általános közüzemi szerződés a szolgáltatóhoz, akkor a szolgáltató úgy tekinti, hogy a felhasználóval a díjfelosztás módjára vonatkozóan megállapodni nem tudott.
Díjfizetés
34.§
(1) Amennyiben a felhasználó és a szolgáltató a díjfelosztás módjában megállapodni nem tud, úgy a díjfelosztás módjára vonatkozóan az e rendeletben foglaltak az irányadók.
(2) Az éves alapdíjat a felhasználó 12 egyenlő részletben havonta fizeti meg. Az alapdíjat a felhasználó köteles megfizetni akkor is, ha távhőszolgáltatás év közben akár ideiglenesen kikapcsolásra kerül, akár végleges jelleggel megszűnik.
(3) A hődíj megfizetése a felhasználó választása alapján kizárólag a fűtési időszakban havi elszámolás alapján, vagy évente 12 havi egyenlő részletben a fűtési idény végén történő végelszámolással történhet. A használati melegvíz hődíjának megfizetése a mérők négyhavonta történő leolvasása alapján történik. A havi felhasználás elszámolása átlag alapján történik. A kalkulációra és az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza.
(4) A közösen mért távhőellátás fűtési hődíját – egyéb megállapodás hiányában – a fűtött légtérfogat alapján kell az egyes felhasználók között megosztani.
(5) A felhasználók a fűtött légtérfogat alapján történő megosztás helyett úgy is megállapodhatnak, hogy a hőközpontban, a hőfogadó állomáson mért távhőmennyiség hődíját költségmegosztók alkalmazásával osztják szét. A költségmegosztók beszerzésének és felszerelésének, valamint a szükséges egyéb átalakításnak a költségei a felhasználót terhelik.
(6) Költségmegosztók alkalmazása esetén a költségosztós elszámolás évente egyszer történik. Az elszámolás időpontjáig – egyéb megállapodás hiányában – a felhasználó havonta a fűtött légtérfogat arányában fizeti meg a távhőszolgáltatási díjat.
(7) A költségosztós elszámolást a felhasználó által megbízott személy végzi, aki az elszámolásért teljes körű felelősséggel tartozik a felhasználókkal és a szolgáltatóval szemben. A költségosztós elszámolásért a szolgáltatót felelősség nem terheli.
(8) A szolgáltató – a felhasználó által megbízott személy elszámolása alapján – a távhőszolgáltatási díjakat a felhasználók részére kiszámlázza, és a különbözetet beszedi, vagy azt a felhasználók részére visszatéríti.
(9) A költségosztós elszámolás alkalmazása során az épületen belül azon felhasználási helyeken (pl.: lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség), amelyeken bármilyen oknál fogva költségosztók nem kerültek felszerelésre, a távhőszolgáltatási díj elszámolása tekintetében a felhasználók egymás közötti előzetes megállapodása az irányadó. Amennyiben ilyen megállapodás a költségosztó leolvasásáig nem jön létre, úgy a költségosztóval nem rendelkező felhasználási helyeken - az adott épületben - a tárgyév legmagasabb fajlagos hőfelhasználásának 1,2-szeresével kell számolni.
(10) Közös helyiség és garázs esetén:
a) a felhasználók közös használatú helyiségei esetén a hődíj megosztásánál a helyiség fűtött légtérfogatának 60%-át kell figyelembe venni,
b) a felhasználók garázsai esetén a hődíj megosztásánál a helyiség fűtött légtérfogatának 50%-át kell figyelembe venni.
(11) A szolgáltató a használati melegvíz-fogyasztást az egyedi használati melegvízmérőn mért, ennek hiányában a felhasználó által megadott adatok alapján számolja el.
(12) A szolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz készítés céljára felhasznált hőt e rendelet hatályba lépésétől kezdődően a TKSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel határozza meg, és számlázza.
A használati melegvíz
35.§
(1) A használati melegvíz hődíját a díjfizetők által elfogyasztott egyedi, hitelesített használati melegvízmérőn mért és ellenőrzött melegvíz mennyisége (m3) után kell megfizetni. Amennyiben a felhasználó egyedi melegvízmérővel nem rendelkezik, úgy a felosztás mértékéről a felhasználónak kell rendelkeznie. A szolgáltató az e rendelet 17.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint köteles biztosítani a díjfizető részére a használati melegvíz-szolgáltatást.
(2) A szolgáltató a használati melegvíz víz-és csatornadíját a mindenkor érvényes víz-és csatornadíjjal és kezelési költségével ( a víz-és csatornadíj 5%-ával) együtt számlázhatja tovább a felhasználónak.
A fűtött légtérfogat
36.§
(1) A távhődíjak megállapításához szükséges fűtött légtérfogat meghatározásának részletes szabályait az Üzletszabályzat tartalmazza.
(2) A fűtött légtérfogat felülvizsgálatát mind a felhasználó, mind a szolgáltató indítványozhatja. A felhasználó a légtérfogat módosítására irányuló kérelmét írásban köteles benyújtani a szolgáltatóhoz. A felülvizsgálatot a szolgáltató végzi a felhasználó vagy megbízottja jelenlétében. A felülvizsgálat díját és megfizetésének módját az Üzletszabályzat tartalmazza.
(3) A korábbiakban megállapított fűtött légtérfogatot változatlannak kell tekinteni, ha az újabb felméréskor megállapított légtérfogat a mérőkör valamely felhasználójánál +/- 2%-nál kisebb eltérést állapít meg.
(4) Amennyiben akár a felhasználó, akár a szolgáltató indítványozására indult felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a fűtött légtérfogat a +/- 2 %-os eltérést meghaladja, a fűtött légtérfogat díjfelosztás alapjául szolgáló mértékét csak abban az esetben módosíthatja a szolgáltató, ha az adott mérőkör valamennyi felhasználója a módosításhoz írásban hozzájárult. A módosításnak visszamenőleges hatálya nincs. A hozzájárulást az indítványozó köteles beszerezni.
(5) A számítás módosítását a szolgáltató a fenti feltételek együttes teljesülését követő hónapban esedékes számla kibocsátásáig köteles elvégezni.
A távhőszolgáltatási díjak megfizetése
37.§
(1) A díjfizető a távhőszolgáltatás díját havonta, a szolgáltató által kiállított számla alapján, a számlán megjelölt határidőben köteles megfizetni a szolgáltatónak. A számlázás, illetve díjfizetés módját és esedékességét az Üzletszabályzat állapítja meg.
(2) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa a bérlővel vagy használóval együttesen írásban bejelentett kérelmére a szolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik.
(3) A díjfizető személyében bekövetkezett változás esetén az új díjfizető a változás időpontjától jogosult – az általános közüzemi szerződésben foglaltak szerint – a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatási díj megfizetésére.
(4) A bérlőtársak, használók a távhőszolgáltatás díjait egyetemlegesen kötelesek megfizetni.
Az ármegállapítás rendje
38.§
(1) A lakossági távhőszolgáltatási díjak megállapítása a Távhőtörvény 57.§-ában foglaltak figyelembe vételével történik.
(2) Amennyiben a szolgáltató gazdasági érdekei indokolják, úgy jogosult új árkalkuláció előterjesztésére.
(3) Kőszeg Város közigazgatási területén a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb díjait e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mennyiségekre vonatkozóan kell megállapítani.
Fejlesztési terület
39.§
Kőszeg Város közigazgatási területén területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján a távhőszolgáltatás szolgáltató általi fejlesztése a helyi építési szabályzat és szabályozási tervben meghatározott "településközpont vegyes terület" (Vt) és a "kisvárosias lakóövezet – tömbösített" (Lk-T) besorolású területeken célszerű, de igénybevétele teljes közműellátottság esetén sem kötelező.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40.§
(1) E rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 22/1999. (XII. 17.) rendelete, valamint az azt módosító 13/2000. (IV. 20.), 24/2000. (X. 1.), 30/2000. (XII. 22.), 13/2001. (VII. 1.), 25/2001. (XII. 25.), 27/2002. (XII. 27.), 14/2003. (VII. 3.), 23/2003. (XI. 1.), 34/2003. (XII. 8.), 3/2004. (II. 10.), 37/2004. (XII. 27.), 2/2005. (II. 1.), 25/2005. (IX. 1.), 42/2005. (XII. 23.), 31/2006. (IX. 1.) és 42/2006. (XII. 15.) rendelet.
(3) A korábbi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően megkötött szerződések – jogszabályokkal nem ellentétes – rendelkezései hatályukban fennmaradnak mindaddig, amíg az új szerződés megkötésre nem kerül.
Kőszeg, 2007. december 20.
Huber László s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző
1. számú melléklet a 35/2007. (XII. 22.) rendelethez:
A távhőszolgáltatás díjegységei
Díjtétel megnevezése Egység
1. Alapdíj:
lakossági felhasználó részére: Ft/légm3/év
2. Hődíj:
lakossági felhasználó részére: Ft/GJ
3. Használati melegvízdíj: Ft/vízm3
4. Csatlakozási díj esetén a fűtőművi többletbővítés díja: Ft/W
1 22. számú melléklet a 35/2007. (XII. 22.) rendelethez:
2009. január 1-jétől érvényes távhőszolgáltatási díjak
I. Alapdíj
Lakossági fogyasztók fűtés alapdíj: 343,20 Ft/légm3/év
Lakossági fogyasztók hmv alapdíj: 124,80 Ft/légm3/év
II. Hődíj
Lakossági fogyasztók részére: 3.950 Ft/GJ
