Jegyzőkönyv: 2009. Június 22., Hétfő, 17:00 óra, Írottkő Szálló konferenciaterme: közmeghallgatás

598/13/2009. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2008. június 22-én, 17 órai kezdettel, az Írottkő Hotel konferenciatermében megtartott közmeghallgatásról.

A közmeghallgatáson jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Gyarmati Kálmán, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Preininger Ferenc, Racker Béla, Simonits Zsolt, Stampf Ferenc képviselő, így a képviselő-testület jelenlévő létszáma: 9 fő.
Jelen van még: dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Ujvári Csaba ügyintéző, dr. Bokányiné Boda Gyöngyi pályázati és turisztikai koordinátor, valamint a mellékelt jelenléti íven szereplő személyek.

A közmeghallgatásra meghívót kapott az SZMSZ 28. §. (1) bekezdése értelmében – a tisztségviselőkön kívül – valamennyi osztályvezető, valamennyi intézményvezető, és a kisebbségi önkormányzatok elnökei.

Huber László polgármester köszönti a közmeghallgatáson megjelenteket és megállapítja, hogy a képviselő-testület a megjelent 9 fővel határozatképes.
Elsőként szavazásra bocsátja a megtárgyalandó témát, amit a képviselő-testület 9 igen szavazattal elfogad.


A közmeghallgatás tárgya:

A kőszegi történelmi belváros rehabilitációs tervének a bemutatása.

Huber László ismerteti a kőszegi történelmi belváros rehabilitációs tervének előzményeit. Már elég régen, közel 2 évvel ezelőtt, 2007. őszén kezdetek el foglalkozni a történelmi belváros felújításáról, amikor is egy projektindító megbeszélést egy munkacsoport megalakulása követett. Ennek a munkacsoportnak a tagjai voltak: a KÖH, a múzeum, a levéltár munkatársai, régészek, helyi építészek, a főépítész, valamint a hivatal szakemberei. A munkacsoportot időnként más szakember is erősítette, attól függően, hogy mi volt a tárgya a megbeszélésüknek. 2007. novemberére elkészült egyfajta építészeti koncepció, amely a Városház utca, a Jurisics tér, a Rajnis utca, a Táblaház utca, a Schneller utca, a Diák-köz valamint a posta mögötti várárok területének rehabilitációját célozta meg. Az építészeti koncepciót követte 2007. decemberében egy meghívásos tervpályázat, amire 5 tervező adott be pályázatot. A megfelelő fórumot követően, a 2008, január 29-i ülésen hagyta végül jóvá a képviselő-testület a Mangliár Építészeti Kft. pályázatát. Egyúttal köszönti Mangliár László építészmérnököt, aki az engedélyes tervet be fogja mutatni a megjelenteknek. Ezután folytatja a kronológiai sorrendet. Márciusban megküldték az elképzeléseket a vállalkozóknak is, hiszen e pályázatban ők is részt vehetnek, sőt, a pályázat kiírói ezt pozitívan értékelték, ugyanis az elképzelések a gazdaságélénkítést, a funkcióbővítést is megcélozzák, nemcsak egyszerűen a közterület felújítás a cél. Március 14-én nyilvános fórumon tehettek fel kérdéseket a vállalkozók, majd március 26-án, lakossági fórum keretén belül lett ismertetve az akcióterületi terv, a 7-8 évre vonatkozó fejlesztési koncepcióval, a városfejlesztési stratégiával együtt, hiszen ebbe illeszkedik bele. A projekt a lakosság életközérzetének javítását, a turizmus fejlesztését is megcélozza, továbbá segíti a vállalkozók elképzeléseinek a megvalósítását pld. a vendéglátás területén. A közterületek megújítása mellett a közfunkciók megerősítése is a projekt célja. Az ÁNTSZ volt helyén, a Jurisics tér 6. sz. alatt kapna helyet egy osztály – vagy egy része – a polgármesteri hivatalból, ezáltal az ügyfélfogadás feltételei lényegesen javulnának.
Április 21-én, közmeghallgatás keretében mutatta be a tervező az építészeti terveket, amelyen egyúttal az Integrált Városfejlesztési Stratégia is ismertetve lett. Május 8-án, rendkívüli ülés keretében hagyta jóvá a képviselő-testület az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, a belváros akcióterületi tervét és az építészeti terveket. Júniusban sor került a konzorciumi megállapodás megkötésére, azokkal a vállalkozókkal, akik korábban is jelezték részvételi szándékukat. Sajnos magánszemélyek ebben nem vehetnek részt, ezt ugyanis a pályázat kizárja.
2008. június 16-án végül is a város benyújtotta a projektet, július 27-én befogadták a pályázatot, tehát megfelelt a pályázati kiírásnak. Ez kétfordulós pályázat, ami azt jelenti, hogy az első fordulóban a tanulmányterveket és a hatástanulmányt értékelik. Októberben hozták meg az első forduló eredményéről szóló döntést, december 4-én kapta meg az önkormányzat az értesítést arról, hogy a kőszegi, történelmi belváros rehabilitációs pályázata az első fordulóban nyert és 534 M Ft támogatásban részesülhet, ha a második fordulóban is megfelel a kritériumoknak. Ebben benne van a vállalkozók részére juttatandó összeg is, amely sajnos csak 60%-os támogatást élvezhet. A hivatalos értesítés után megtörtént a Mangliár Kft.-vel a szerződéskötés is. 2. fordulóhoz már engedélyes és kiviteli tervekkel kell rendelkeznie a városnak.
Az elkészült tervet megtárgyalta és értékelte az országos műemléki tanácsadó testület is, ahol rendkívüli elismeréssel szóltak róla. Természetesen adtak hozzá finomító javaslatokat, amiket a tervező később beépített a munkájába. Kiemelendő, hogy nagyon ritka, ha az országos műemléki tanácsadó testület, mint egy szigorú, szakmai zsűrin, elsőre átmegy egy terv, pedig ez a kőszegi belváros esetében így történt.
2009. május 30-áig elkészült az engedélyes terv is, amit a mérnök úr most be fog mutatni a hallgatóságnak. Júliusban kezdődik és kb. novemberig tart majd a régészeti ásatás az akció területi terv helyén, amelyet valószínűleg a KÖSZ munkatársai fognak elvégezni. Az erre tervezett összeg 30 M Ft-ban van meghatározva, remélhetőleg sikerül is ezen belül maradni. A 2. forduló teljes pályázati dokumentációját október 30-ig kell elkészíteni és beadni, ami remélhetőleg szintén sikeres lesz. A közmeghallgatáson a tervezőkön kívül jelen vannak még a polgármesteri hivatal pénzügyi, jogi és műszaki szakemberei is, valamint a pályázat projketmenedzsere, dr. Bokányiné Boda Gyöngyi is, akik a felmerülő kérdésekre választ tudnak adni.

Ezután átadja a szót Mangliár Lászlónak, aki szintén visszautal arra, hogy az érdeklődő polgárok már több fórumon, illetve közmeghallgatáson is találkozhattak a történelmi belváros megújulásának a koncepciójával. Ez végül is annak a továbbfejlesztett változata. Azóta elkészültek azok a tervek, amiket az építési hatóságokhoz be lehet adni: pld. a burkolatok felújítását engedélyező hatósághoz. Ezeknek természetesen alátámasztó munkarészei is készültek: útügyi hatósági tervek, az építést megelőzően a közművek, vízvezetékek felújítására külön tervek. A Vasivíz Zrt. mint szolgáltató is komoly beruházást tervez a víz és szennyvíz csatorna hálózatot illetően, részben saját, részben a pályázati forrásból – még a tervvel nem érintett területeken is. A közműveket és az útterveket Somlai Péter és Szemes Tamás készítette. Somlai Péter mérnök úr szintén jelen van a közmeghallgatáson, így a felmerülő kérdésekre választ tud adni, Szemes Tamás viszont más elkötelezettsége miatt nem tudott eljönni.
Képeken és látványterveken mutatja be a történelmi belváros régi, jelenlegi és tervezett állapotát. A tervezési terület súlypontja alapvetően a Jurisics tér. Ehhez kapcsolódik még – tervük szerint színvonalában – a volt bencés gimnázium helyén lévő, jelenleg elhanyagolt terület, amely elképzelésük szerint park és városi tér funkciót kap majd. Ezt a részt a jövőben "Gimnázium tér"-ként lehet említeni, ami a Jurisics térhez hasonló minőségű, de kissé nyugodtabb része lesz a városnak. Ezekhez a részekhez kapcsolódnak még különböző utcák felújítása, ahol alapvetően gyalogos közlekedés lesz, kivéve a Rajnis, a Táblaház, a Schneller és a jelenleg elég elhanyagolt Városház utcákat, amelyekben most is van gépjárműforgalom. A Chernel utcában komoly közmű munkák lesznek, amelyet térburkolat csere fog követni. A szennyvíz és a csapadékcsatorna is cserélve lesz, de az nem ennek a tervezésnek a tárgya.
Bemutatja az építészeti munkák három fő dokumentációját. A Diák köz és az elő vár területén a sétány és a zöldfelület megmaradna, mellette kb. 3 m széles, burkolt sávot alakítanák ki, hogy kerékpárral és babakocsival is lehessen közlekedni. A várköri résznél olyan rámpát fognak készíteni, ami a jelenleginél sokkal korszerűbb és akadálymentes közlekedésre is alkalmas lesz. A várárok területe jelenleg elég kihasználatlan része a városnak. Ide pihenőzónát, valamint a polgármester úr által említett bizottság javaslata szerint igényes parkosítást, rózsakertet terveztek. Ezt nem is inkább a turisták, hanem a kőszegiek használhatnák ki a legjobban.
Az északi részen a közlekedési utak megmaradnának, a Városház kivezető szakasza szintén.
Régi fényképeken bemutatja a Jurisics tér 100 évvel ezelőtti állapotát. Jól látszik, hogy a téren két meghatározó elem volt: a Mária szobor és a kút. Látszik, hogy egységes burkolat volt a téren, kelet felé tartó lejtéssel. A tér változásait is bemutatja régi képeken. Az 1920-as-30-as években aztán a téren két oldalt utcát, középen pedig egy kiemelkedő részt alakítottak ki, mintegy "dombot" építve ezzel a térre. Érdekes, hogy még 1984-ben is kavicsos volt a tér Sgrafittós ház előtti része, az akkori felújítás után kapott szilárd burkolatot. Az elképzelésük lényege az, hogy a Jurisics tér szintje ismét egységes legyen, a középső, kiemelkedő részt lehetőleg meg kell szüntetni, lépcsőből minél kevesebb legyen a téren, illetve csak a járda mellett kelljen megtartani. Lejtéssel ki lehet olyan térszintet alakítani, ami a 100 évvel ezelőtti állapotnak felel meg. Kihangsúlyozza, hogy nem a több 100 évvel ezelőttinek, hanem a 100 évvel ezelőttinek. Csupán a kút és szobor körül lenne egy kisebb kiemelkedő rész. A jelenlegi 6 lépcső kiváltásával egy olyan rendezvényteret lehetne kialakítani a Jurisics téren, ahol le lehet ülni, vagy akár színpadot is ki lehet alakítani. A téren csupán egy fa van, amit mindenképpen meg kell őrizni. Korábban volt 2 tuja is, ezek közül már egyet már kivágtak, a másik is nagyon elöregedett. Elképzelésük szerint minél több zöldet szeretnének visszahozni a térre, ezt támfal-szerűen képzelik el. Ezekkel az elképzelésekkel a tér képe lényegében az említett, 100 évvel ezelőtti képét kapná vissza. A másik oldalon a fasor megmaradna. Azon is gondolkodtak, hogy a Sgrafittós ház előtti részen is fasort kellene telepíteni, de ezt elvetetették, mert az itt lévő házak gyönyörű épületek formája növényzet nélkül jobban érvényesül.
Bemutatja a térburkolat mintákat is. Mivel a beton alkalmazása teljesen kizárt, szürkés-zöldes színű, természetes kőben gondolkodnak, kvarcitban vagy gránitban, olyanban ami a cáki kőhöz hasonló. (Ez utóbbit nem szabad lerakni, mert nem fagyálló.) A felújított Fő tér számára fürdőszoba-jellegű lett a mostani szabályosan lerakott köveivel. Ezzel ellentétben ők nagyobb fúgával, szabálytalan alakban tervezik a köveket lerakni, 3 féle szélességű kőből, melynek a látványa így nem lesz mérnökien szabályos. A lámpák a helyükön maradnának, fekete színben. A Mária szobor díszvilágítást kapna, 3 padozatba rejtett reflektorral. Bemutatja a lehetséges rendezvénytér terveit, szól az utcabútorok és a kerékpártárolók terveiről is.
Bemutatja a tervezési terület különböző szintjeit is, jelenlegi feltöltéseit. A víz elvezetését rácsos folyóka fogja befogadni, nem úgy, mint a jelenlegi víznyelők. A két templom közötti és mögötti gödör is el lesz "tüntetve", a Szent Imre templom előtt pedig – amelyik jelenleg sok vizet kap – külön drénrendszer fogja a vizet bekötni a csatorna hálózatba, ami által a templom jelenlegi vizesedése meg fog szűnni.
A volt gimnázium helyén lévő, kialakult zöldfelületnél is méltatlan a jelenlegi feljárat, itt a támfal nagyon rossz állapotban van. Aki felmegy a gimnázium emléktáblájához, szinte balesetveszélybe kerül. A változásokkal a támfal hátrébb kerülne, új rámpa épülne, pihenőpadok lennének elhelyezve ezen a részen. Lenne itt egy különleges elem is, ez pedig a városnak az a makettje, amely azt rekonstruálná, hogy milyen lehetett Kőszeg a török ostrom elején. Hasonló makettet lehet látni pld. Oberpullendorfban vagy Klagenfurtban is. Ez nyilván a gyerekek és a turisták számára is érdekesség lenne.
A közlekedési renddel kapcsolatban elmondja, hogy az a belváros érintett részein maradna, csak esetleg kitolódnának bizonyos határok. Aki bátor, az a jelenlegi szabályok ellenére is behajt gépkocsival a belvárosba, pedig jelentős útszűkület, keskeny utcák, ráadásul még gyalogos forgalom is nehezíti a közlekedést, nem átlag autóvezetőnek való környezetről van szó. Ők az egész történelmi belvárosra vonatkozóan megtiltanák a behajtást, természetesen az ott lakók és az áruszállítás kivétel lenne. A közlekedési rend módosításáról a képviselő-testület fog dönteni. Ők a Schneller utcában a jelenlegi, kibontott bástyát eredetileg vissza akarták vinni a térszintre, de a műemléki hatóság szakembereinek egy része támogatta, egy rész ellenezte ezt, végül mégis maradni fog. Így a parkolók is megmaradnak. A burkolatok színeivel próbálják majd elválasztani a gyalogos sávot a járműközlekedéstől. Olyan történelmi, hagyományos burkolatokat szeretnének lerakni, ami könnyen járható. A Diák-köz piros klinkert tégla burkolatot kap majd, ami alapvetően gyalogos közlekedést szolgál. Ez a fajta klingert tégla nem potyog, nem fagy ki és nem tévesztendő össze a jelenlegi téglaburkolattal.
A déli várfal előtti várárokban a rámpa szintén téglaburkolatot kap majd. Itt a pihenőpadokon kívül mediterrán, pontosabban délszaki kertet képzeltek el, fügefákkal illetve gránátalmafával. Mostanában merült fel, hogy a Rajnis utcában lévő postamúzeum esetleg a világ postaládáiból állítana ki itt egy gyűjteményt, ami szintén egy újabb látványelem lenne. Ugyanígy azok a korabeli ágyúgolyók is, amelyeket a gyerekek birtokba vehetnek, mintegy "pót-játszótérként". Ők egyébként javasolták egy újabb játszótér kialakítását a tervben, de az említett bizottság szerint újabb játszótér már nem férne el. Több csobogót sem terveztek ebbe a térségbe, mivel egyrészt a Fő téren van elég, másrészt ha van kút, minek csobogó. Összességében igényes, történelmet idéző környezetnek tervezték meg a történelmi belváros új arculatát.

A reprezentáció után Huber László a képviselő-testület most csütörtöki, június 25-én tartandó képviselő-testületi ülésére utal, ahol a napirenden szerepel az elkövetkezendő időszak pályázatairól való döntés. Ezek között szerepel a városrehabilitáció folytatása: a Fő tértől kezdve a Várkör szakasza egészen a Károly Róbert térig, ahol a közterület és zöldterület megújítás lenne a cél. Amennyiben jóváhagyja a képviselő-testület meg lehetne kezdeni ennek is az előkészítését.
Ezután várja a jelenlévőktől a hozzászólásokat:

Kondics Imre az Alpokalja Zöldek képviseletében szól hozzá. Számára nagyon tetszetősek a Mangliár úr által bemutatott tervek. A teljesen sima burkolattal kapcsolatban viszont az a probléma, hogy ha esőt vagy havat kap –ahogyan a Fő téren is – komolyan balesetveszélyes lehet. A Jurisiscs téren lévő nagylevelű hársfa ezek szerint megmarad? Azért kérdezi, mert a Fő téren elkövették azt a hibát, hogy kivágták a szép nagy fákat, pedig azok árnyékot adtak, jelenleg pedig semmi sem ad árnyékot.
A várárokban szerinte nem "bújtatott" játszótérre lenne szükség, hanem valódira, olyanra, ahol játszani tudnának a gyerekek. Ezzel többre menne a város, mint egy kerttel, gránátalmafára sincs annyira szükség szerinte.
A padokkal kapcsolatban úgy látja, hogy Kőszegen nincsen se mozi, se színház, a Fő téren viszont annyi pad van, amennyi egy nézőtéren is elférne, biciklivel szinte nem is lehet elmenni közöttük. Akár át is lehetne csoportosítani ezekből a Jurisics térre, vagy a tervvel érintett területekre.
Összességében az a véleménye a tervekről, hogy valóban méltóak a városhoz az elképzelések.

Mangliár László elmondja, hogy először ő is a Fő téri padok áthelyezésére gondolt, de aztán az érintett szakemberekkel beszélve megtudta, hogy ezek a padok ugyancsak "fogynak", így tehát ezt az ötletet ő is elvetette. A Jurisics tér inkább meredek, így a víz elvezetése a gond, de természetesen meg fogják oldani. A Lábasház előtti részen, a jelenlegi 30-as szűk vezeték szélesebbre lesz cserélve, továbbá víznyelő is lesz. A hársfát mindenképpen meg kell óvni, ez az új térnek is eleme lesz. A jelenlegi tuja viszont már koros, így két fát is ültetnek majd a térre, amelyek idővel árnyékot fognak adni a két templom mellett.
A játszótérrel kapcsolatban tisztázza, hogy tudomása szerint a jelenlegi vár játszótér kiváltása és áthelyezése a város másik beruházásában, a vár projektben szerepel. Ezért gondoltak ők csak "kiegészítő" játék elemekre. Egy történelmi jellegű játszótérre mindenképpen szükség lenne a városban. A szombathelyi Fő teret is hasonló elemekkel tették játszhatóvá. Itt, a belvárosban is a csíkokkal, rézsűkkel kialakított részek alkalmasak lesznek mindenféle játékra.

Kondics Imre azért kétségesnek érzi, hogy a Fő térhez hasonlóan a gránit nagyon csúszni fog, meg ott is potyognak már ki is különböző elemek a burkolatból.
Mangliár László szerint ők nagyobb fúgával gondolták lerakni a burkolatot, mint a Fő téren van, ezáltal nem lesz az a bizonyos fürdőszoba-hatása sem. Továbbá: tudomása szerint a Fő téren használt bazalt követ raktak le, amivel műszaki probléma is adódott.
Martis Anna (Jurisics tér 1.) Ivicsics Péternek, Kőszeg műemléki felügyelőjének a hozzá írt levelét idézi. Ez szerint Ivicsics úr kérte őt, hogy küldjön képet a régi térről, továbbá azt is leírta, hogy a tervezett térszint lesüllyesztését a lehetőségek figyelembe vételével maga is támogatja. A két templom előtti és a Chernel utcába betorkoló rész felújításánál is szükség lenne a szint csökkentésére, ezzel elkerülhető lenne, hogy a házasságkötő terem épülete alá és a Chernel u. 1-5. alatti házak kapuszínébe folyjék be a víz.
Kéri a tervezőt, hogy mutassa be ismét a Klagenfurtról készült képet, ugyanis azon jól látható, hogy ott telis-tele van minden virággal. Amit a tervező úr most bemutatott, abból számára az derül ki, hogy Kőszegen nem hasonló, hanem észtvesztően köves lenne minden. Jó lenne elkerülni azt – és erről Mezős Tamásné dr. Szilágyi Kingával is szót váltott – ami a Fő téren már megtörtént: ott is betonba, az öreg házak alá beszorították a vizet, hogy tönkre menjen minden. Sokkal egyszerűbb lenne a felületeken kavicsot és minél több lehetőséget hagyni a zöld növényekre. Egyébként Mezős Tamásné dr. Szilágyi Kinga vezetésével a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszéke valamint a Corvinus Egyetem Szabadtér tervezés Tanszéke közösen készített egy felmérést a Jurisics térről és műszaki javaslatokat is adtak. Ez a felmérés szerinte a bemutatott tervekben nem hasznosult, jóllehet a város megkapta. A diákok és a professzorok közösen kidolgoztak egy jól értékesíthető, mentő programot a város számára. Kéri, hogy ha eddig ezt a tervezők nem látták, akkor kérjék el újra.

Mangliár László válaszában elmondja, hogy a terv készítése során hosszasan egyeztettek Ivicsics Péterrel és a műemlékvédelmi hatósággal. Megtekintettek több korábbi anyagot is. Mivel az épületek szintje a tér jelenlegi szintjéhez kapcsolódik, olyan döntés született, hogy a térsüllyesztés nem oldható meg. A fő épület szintek is megmaradnak. A Városháza alatti részen sem jó a vízelvezetés, erre is szolgál majd az említett folyóka. A jövőbeni régészeti feltárások egyébként alá fogják támasztani, hogy a tér szintje az elmúlt évszázadokban nagyon sokat emelkedett, pld. az avarkori időkhöz képest most 2,5 m-el magasabb. Sok szint volt már tehát a történelem folyamán, kérdés melyiket kell eredetinek tekinteni.
Martis Anna szerint nem kell annyira visszamenni a történelembe. Tudomása szerint az 1950-es években a "Hány az óra Vekker Úr?" c. magyar film forgatásához feltöltötték a Jurisics teret. Jó lenne legalább ettől a szinttől megszabadulni.
Ismét kéri: a Jurisics tér "zöldesítése" nagyon jó lenne, nem pedig a "kövesítése". Nagyon sok, számításai szerint 5-1000 diák megy a téren keresztül naponta ebben az időszakban, ezért nem kellene ezt is "színháztérré" alakítani. Arra ott van a két színpad is, meg maga a Fő tér is egy nagy színpad.

Mangliár László szerint éppen a zöldfelületek miatt javasolták a Gimnázium teret az elképzelések szerint megvalósítani, mert ott lenne sok virág és árnyékot adó f, tehát ezeket az igényeket kielégíthetné és a Jurisics térnek ilyen értelemben párja lenne. A Jurisics tér déli része valóban, a mostanihoz hasonlóan csupasz lenne, az északi, a templom melletti rész viszont a mai zöldfelület többszörösét kapná, ami ma: 0. Mint említette, két komoly fát is terveztek erre a részre. Ezen kívül, a kertészeti munkarész vizsgálata kiterjedt a meglévő fasorra is. A jelenlegi állomány ugyanis érzékeny a lisztharmatra, tavasszal és kora nyáron még üdítő látvány, de később már nem, így olyan fajtacserét javasolnak, ami a városban jobban érzi magát. Szép ugyan az a fasor, de azt az építészeti emléket, amelyet a Jurisics téri homlokzatok jelentenek – nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában – azt vétek lenne eltakarni növényzettel. Ugyanakkor a pihenőövezeteket meg lehet találni a tervben. Akármerre is nézi az európai városok felújítását, szerinte ezt a vonalat követik számos helyen. Nem lesz tehát olyan park jellege a térnek, mint ami korábban megszokott volt, esetleg kovácsoltvas kerítéssel. Végül is a Jurisics tér hosszú évszázadokon keresztül piac volt és a Szűz Mária szobor közvetlen környékét kivéve, nem is volt rajta növényzet. A történelmi hűség is tehát az elképzeléseiket igazolja.

Martis Anna kéri, hogy az elhangzottak ellenére a tervezők keressék meg Mezős Tamásné dr. Szilágyi Kingát (az elérhetőségét ő megmondja) hiszen ha ők már kidolgoztak egy tervet, akkor legalább az hasznosuljon.

Kolnhofer Renáta a Rajnis u. 11. alatti társasház lakóközössége nevében szól hozzá. A polgármester úr azt említette, hogy a projekt célja: a lakosság életminőségének a megőrzése, javítása, illetve a műemlékek megóvása. Szépek ugyan a tervezett burkolatok, de őket sokkal jobban érdekli az, ami alatta van. A vízelvezetésről érdeklődik, ugyanis ez közvetlenül érinti az épületek állagát. Az infrastruktúra hiányosságainak a korrigálása nélkül ugyanis megvalósíthatatlanok lesznek az építészeti, műszaki és az esztétikai célok is. Szerinte az eddigi feltárások nem elégségesek. Ugyanis a falazott csatornába vannak sok helyen még mindig bekötve a vezetékek. Éppen a napokban kapták meg az önkormányzat levelét arról, hogy 1-2 kivétellel megtörténtek a rákötések. Szerinte az önkormányzatnak fogalma sincs erről, ugyanis tudomás szerint még sokkal többen vannak. Ennek a következménye ismert: ezen ingatlanoknak az állaga olyan nedves lett, melynek következtében nem biztos, hogy kibírják a következő évtizedeket. Konkrétan tehát a Rajnis u. 11. előtti vízelvezetésről szeretne érdeklődni.

Mangliár László válaszában elmondja, hogy a csapadék és a szennyvíz elvezetéssel az egész belvárosban rengeteg probléma van. A víznyelők általában nem a mélyponton vannak, így a víznyelés nem megoldott. Korábban a csapadékcsatornába belekötötték a szennyvízet, a vegyes csatornákat pedig át- illetve ide-oda kötötték és az elmúlt 100 év alatt teljesen összekeveredett a rendszer. Mint említette, külön közmű tervek készülnek a csapadékra és a szennyvízre is. Tehát az egész hálózat, az egész nyomvonal szinte teljesen újra lesz építve. A talajszint nagyon magasan van és sajnos az is probléma, hogy azok az ingatlan tulajdonosok, akik megvettek épületeket ezen a történelmi városrészen és a pincéjükben vendéglátó helyeket akarnak kialakítani, a régi, a várárokba vezető, több száz éves falazott csatornát elbontották. A hagyományosan működő vezetékek már nem működnek. Volt ahol már szivárgó rendszert kellett kiépíteni a városnak, volt ahol pincesüllyesztést alkalmaztak. Ez utóbbit volt aki kulturáltan megoldotta, de a pld. a szemközti házban éppen most folyik a pincesüllyesztés és a tulajdonost nagyon zavarja a többszáz éves vezeték. Azt állítja, hogy szennyvíz folyik ott, pedig a Zwingernél lévő forrásnak is van szerepe ebben. Tehát ennek az ingatlantulajdonosnak tulajdonképpen a saját szennyvize van abban a csapadékcsatornában. Ezek a problémák tehát mind ismertek. A közmű tervezők mindent megtesznek azért, hogy olyan lejtéseket, új nyomvonalakat és keresztmetszeteket alakítsanak ki, ami a szennyvíz és a csapadék biztonságos elvezetését szolgálja. Az egész Kőszeg egyébként egy hegy lábánál fekszik, ezért a felületi vizek és a rétegvizek is érintik a várost. A régi, nyílt árkok betömésre kerültek, így az ideérkező víz nehezen megy tovább. Az új csapadékcsatornák alkalmasak lesznek arra, hogy a környéken a vízszintet kezeljék. Szóba jöhet akár vízszívás is, mindez annak érdekében, hogy az érintett házak vizesedését meggátolja. Alapvető probléma az is, hogy a többszáz éves közcsatornákra a régi polgárok ráépítették a házaikat, viszont az utóbbi 10 évben ezeket a közcsatornákat – "az én házam, az én váram" alapon – egyszerűen elbontják a házak mai tulajdonosai és nem gondolnak arra, hogy a forrás vize hol fog folyni.
A Fő téren a burkolat lerakásának az volt a módja, hogy egy vasbeton hálóra feszített ki egy alaplemezt a kivitelező – ami egy ipari üzem padlójának felel meg – és arra ragasztotta rá a vékony kőburkolatot. Ezzel szemben ők nem ezt a megoldást tervezik, hanem a hagyományos módot. Készülne egy teherhordó és egy vízáteresztő réteg is. Ez egy cementtel stabilizált kavicsréteg lenne (nem beton!) a teherelosztás miatt, valamint 3 cm vastagságú zúzottkavics réteg, amire kerülne rá a vibrálás után a burkolati kő, 8 cm vastagon. A tervvel érintett épületek fala és az új burkolat közé egy drénlemezt írtak elő, amelyet az említett CKT és kavicsréteg közé kell betenni és fel kell hajtani az épület falára. Ezáltal – mintegy lábazatként – elvezetné ez a vizet az épülettől. Az új térszint tervezett süllyesztésével is jobban el fog folyni a felületi víz, nem fog befolyni a pincékbe és kapualjakba. Sőt, ahol még mindig alacsonyabb lesz a kapu, oda folyókát fognak építeni. Sokat fog számítani az is, hogy a Városháza alatti, jelenleg kis kapacitású vezeték nagyobbra lesz cserélve. A templom előtt is egy drén lesz elhelyezve, a templom előtti lejárat viszont megmarad.

Kolnhofer Renáta továbbra is fenntartja álláspontját: az elhangzottak ellenére úgy véli, hogy az alsó csatornarendszer feltárása nélkül nehezen lesz elképzelhető a tervek megvalósulása. Nemcsak a csapadék, hanem a szennyvíz is probléma.

Mangliár László megismétli, hogy ismerik a problémát: van ahol össze van kötve a két vezeték, de az egész területen újra fogják építeni. Az összes lefolyó, ahol most kikötik a vizet a járdára, korszerű módon be lesz kötve a vezetékbe. Ez a sok kicsi, de drága lépés a város részéről mind-mind oda fog vezetni, hogy az állapotok javulnak majd. Ismeri és tudja a problémákat, hiszen többször jártak a helyszínen.

Dr. Nagy István aziránt érdeklődik, hogy a gázellátás meg lesz-e oldva a Jurisics téren? Tudomása szerint a Chernel utcában van gáz, onnan kellene elvezetni.
Lesz-e pályázati lehetőség az épületek homlokzatainak a helyrehozatalára?

Mangliár László tudomása szerint az önkormányzat az összes szolgáltatót megkereste a tervezés folyamán, így mindenki tudathatta a fejlesztési igényeit és előírásait. Tudomása szerint a gázmű nem tervez fejlesztést a területen.

Dr. Nagy István szerint éppen a Jurisics téren nincsen gáz. Jóllehet Ivicsics Péter úr már 10 évvel ezelőtt azt mondta, hogy lesz a plébánia és a Városháza közötti részen is. Csak éppen az ő lakóközösségük képtelen azóta is gázhoz jutni.

Mangliár László szerint a lakóknak kell ezt kezdeményezni a szolgáltatónál, mert ez az ő fejlesztésük lenne. Most kell ezt forszírozni, mert a projekt révén most van rá jó alkalom.

Dr. Bölcs Ágnes is megerősíti dr. Nagy István felvetését. Valóban 10 éve várnak arra, hogy áttérjenek a szénről illetve vegyes tüzelési módról a gázra. Akkor azt a választ kapták a szolgáltatótól, hogy gyakorlatilag nem lehetséges az ő házukat bekapcsolni a rendszerbe és maximálisan elzárkóztak ettől.

Ujvári Csaba a polgármesteri hivatalban a közműfejlesztésekkel foglalkozik és tudomása van arról, hogy a Jurisics tér vonatkozásában többször is meg lett keresve a gázszolgáltató a gázvezeték kiépítése tárgyában. A gázmű el is készítette az ajánlatát, aztán mégsem valósult meg a hálózat tovább építése ez irányba. Ők a maguk részéről természetesen támogatnák a gázvezeték további fejlesztését. Szerinte is ezt most kellene forszíroznia a tulajdonosoknak, ugyanis a burkolat most így is, úgy is fel lesz bontva és korábban is az utcák helyreállítási költsége lett volna az egyik legnagyobb költségtétel.

Dr. Bölcs Ágnes szerint fel kellene mérni, hogy ezen a városrészen hol lenne még máshol is igény erre, mert szerinte egyes házaknál benn van a gáz, máshol meg nincs. Tudomása szerint sok helyen hiányzik.

Ujvári Csaba szerint a Jurisics tér 14.-nél (Stitniczky-ház) is először meghiúsult, aztán mégis meg lehetett tervezni a gáz bevezetését. Kéri a lakástulajdonosokat, hogy keressék meg a hivatalban, mert a fejlesztést nekik kell kezdeményezni.

Kolnhoffer Renáta nem kapott választ a felvetésére. Akkor a történelmi csatornák végül is fel lettek-e tárva már, vagy sem

Ujvári Csaba szerint igen, ugyanis a történelmi falazott csatornák ügye már az 1985-ös, Mélyépterv által készített engedélyes terv készítésekor tisztázódott, ezek vízjogi-üzemeltetési engedélye tehát rendben van. Kérdés, hogy ezzel tisztában vannak-e a lakók, illetve a mai használatra üzemkésze-e.

Bujdosó Balázs a Rajnis utcából kénytelen ennek ellentmondani, mert szerinte a régi csatornarendszer egyáltalán nincsen feltárva. Működik az, de nincsen feltárva. A Chernel utcából, sőt egyes közintézményekből folyik bele a szennyvíz, illetve az illegális bekötések következményeképpen az ő háza is érintett lett. Nem kíván személyeskedni, de ő megvívott már egy-két csatát ebben az ügyben. Mint magánszemély szerinte úgy tett, ahogy kellett, igaz, sok vér is folyt ez miatt. Ugyanilyen közmeghallgatáson felszólalt ő már a csatornarendszer, meg a közlekedési rend miatt is. Semmi eredményre nem vezetett, kivéve azt a fiskális bűntetést, amivel a különböző szakhatóságok a várost illetve az akkori polgármestert elmarasztalták.
Kéri jegyzőkönyvben való rögzítését a következőknek: Ő maga személyesen volt jelen, amikor az ő házánál illetve a velük szemben lévő és a Károly Róbert tér találkozásánál lévő ház kerítésének találkozásánál 170 cm mélyről a földgép kiszedett egy 180 cm-es darabot, amit le is fényképezett. Ott folyt a csatorna, hiszen a város középkori védműve, a Barbakán is ezen a helyen volt. A Barbakánban, mint egy fontos gyűjtőhelyen, 15-17 embert szolgált folyamatosan és mivel akkoriban nagyon féltek a pestistől, a Barbakánba bement a csatorna, tehát ki is kellett jönnie onnan.
Bár nem ide tartozik, azt is el kell mondania, hogy sajnos arról is tudomása van, hogy Kőszegen új csatornák "mennek bele a semmibe". Folyik a víz a csatornában, de az nincs bekötve semmibe.
Mégegyszer kihangsúlyozza: nincsen feltárva a régi csatorna. Kéri annak is a jegyzőkönyvben való rögzítését, mely szerint ő meg tudja mutatni azt a helyet, ahol a falazott csatornát meg lehet találni. Mangliár úr felvezető részében az hangzott el, hogy megszüntették ezeket a háztulajdonosok, pedig szerinte nem ez történt, hanem van, ahol egyszerűen összeomlott. Van olyam pontja is ennek a csatornának, ahol 40-50 éves fák állnak a helyén. Mindez persze nem mostani történet. Az ami történt ezzel a falazott csatornával, az az, amivé alakult. Ha viszont nem tárja fel senki akkor az a fantasztikus munka – és tulajdonképpen ezt akarta elmondani – amit a jelenlegi polgármesteri vezetés jelenleg végez, akkor mindez kárba vész. Ugyanis ennyi pénzt és ennyi energiát még senki sem tudott ebbe a városba fektetni és ezt a lehetőséget nem szabad elhanyagolni azzal, hogy "majd kicsinosítjuk". Nincs más történelme Kőszegnek, csak a belváros. A turisták, akik leparkolnak a Károly Róbert téren, azok csak a várat meg WC-t keresnek. Meg szeretnének időnként ebédelni – aztán eltűnnek. Igaz, hogy ez nem megtartó erő, de ez megint nem a téma tárgya. Ha megszűnik ez a történelmi belváros, akkor mi lesz Kőszegből? Ipari centrum? Vagy semmi? Először tehát az infrastruktúrát kell rendbehozni, nem mindenféle "színes csövekről" kell beszélni. A Fő téren is hasonló a helyzet: ahogy elmondta Mangliár úr, letették a betonlemezt és az alatt megy a víz, gáz, stb, az összes közmű. Mi lesz, ha ott valami tönkremegy és be kell nyúlni a lemez alá? Hogyan lesz ez műszakilag megoldva? Az sem igaz szerinte, hogy a Fő téren mindenütt ki vannak vezetve a csatornák. Ez nagy tévedés, mert éppen az ott lakók ellenállása miatt hátrafelé vezették ki a csatonákat sok helyen, ahogy a Gurisatti úrnak is megvan a csatornája. De nem akar személyeskedni ezzel kapcsolatban. Mégegyszer megismétli: ez egy történelmi lehetőség, ne hagyja a város ezt elszalasztani. Ilyen lehetőség még a rendszerváltást követően sem volt a város kezében.
Néhány szót szeretne mondani a konkrét elképzelésekről is. Ő a Rajnis u. 12. sz. alatt lakik és az ő háza egybe van építve a középkori híddal. Mit szólnak ehhez a tervezők? Hogyan lesz ez statikailag megoldva? Hogyan fogják megvédeni az ő házát a rengések ellen? Neki egy írásos statikai szakvéleménye van arról – melyet a hivatal készíttetett a műemlékvédelmi hivatal felkérésére – mely szerint 2,5 tonnánál, tehát személygépkocsinál nagyobb gépjárműveknek nem szabadna a Rajnis utca ezen szakászában közlekednie. Ezzel szemben neki tízezerszámra van arról felvétele, hogy mekkora autók járnak azon az utcán be, sokszor még a tetőszerkezetek is veszélyben vannak, a közterület-felügyelők segítségét kell sokszor kérni. A terv közlekedésszervezéssel kapcsolatos részében az szerepel a jövőre nézve, hogy az árufeltöltésre szolgáló gépjárművek továbbra is behajthatnak majd a Rajnis utcába. Ezzel szemben ő kéri, hogy a forgalmi rend legyen úgy meghatározva, hogy csakis a statikai szakvéleménynek megfelelő gépjármű behajtására lehessen engedélyt kiadni. Akik ugyanis a belvárosban üzletet működtetnek, azok általában egy-egy áruház lánc tagjai, végigterítik az országot Pécstől Sopronig. Ezért nem fognak Kőszegen sem kisebb kocsikat használni, csak azt, amit mindenütt. Ezt a problémát tehát közlekedésszervezéssel kell megoldani. Az itt is jelenlévő újságíró úr tollából már 3 cikk is megjelent a Kőszeg és Vidéke újságban a Rajnis utcai forgalmi rendről. A műszaki osztály vezetője által jegyzett határozati javaslat arra irányult még 2007. év végén, hogy a Chernel utca forgalmi rendje legyen megfordítva. Ezáltal teljesültek volna a statikai szakvéleményben írtak, hiszen a Rajnis utcai közlekedést a Chernel utca megnyitása váltotta volna ki. Tudomása szerint ezt nem is tárgyalta meg a képviselő-testület, átadta a hatáskört a bizottságnak, az újság viszont megírta. Ez ellen ő fellebbezett – hiszen ez a dolga – ezt a fellebbezést a jegyző úr továbbküldte a bíróságnak, majd a bíróság hosszú idő után visszaküldte azzal, hogy neki igaza volt és ezt az önkormányzatnak meg kellett volna tárgyalnia. Azóta "se kép – se hang". Kérdés mi van ezzel a statikai szakvéleménnyel és a fellebbezésével? Szerinte az épületét érintő rezgések, terhelések a jelenlegi forgalmi rendnek a következményei. Hogyan is tudja elképzelni azt a város, hogy egy ilyen sokmilliárdos beruházást építőanyagokkal megrakodott, 2000 tonnás munkagépekkel, egy középkori hídon le tud bonyolítani, amin jelenleg rajta áll egy lakóház? Szerinte ez teljesen lehetetlen, de kérdés, hogy mi a véleménye erről a forgalomszervezés tervezőjének? Szerinte csakis a statikai szakvéleményt lehet követni és azt, amit a műszaki osztály vezetője akkoriban javasolt – a Chernel utca forgalmi irányának megfordítását. Tudomása szerint ezt mindenki támogatta volna, még a műemlékvédelmi hatóság is jóváhagyta volna. A képlet teljesen világos: semmi nem történt. Hogyan lehet minősíteni ezt egy jogállamban?
Azt a részt tehát, amely azzal kezdődik, hogy "a csapadékvíz elvezető rendszert fel kell újítani" – e helyett azt kell beszúrni, hogy "fel kell tárni". Ugyanis értelemszerűen a feltárás után következhet a felújítás, különben nem tudni, hogy mit, miért kell elvégezni. A szennyvíz esetében is ugyanez a helyzet. Nem az új, osztott gyűjtőcsatornával kell foglalkozni, ugyanis a jelenlegi státusz az, hogy különböző személyeknek a szennyvize abba a középkori csatornába van bekötve, ami jelenleg természetszerűleg szét van terjedve a földben. Lehetne egy egyszerű megoldás ugyan: a vízműtől ki lehetne kérni, hány embernek van csatornája, de ez nem ilyen egyszerű. Ugyanis van hatályos szabályozás arra nézve, hogy a szabályos csatornabekötést hogyan kell elvégezni: a tervtől elkezdve a használatba-vételi engedélyig. Meg kell nézni, minden egyes esetben, hogy megtörtént-e a tervezés, valamint a jogszerű használatbavételi engedélyt kiadták-e. Akkor majd kiderül mi a helyzet: abba az osztatlan, középkori rendszerbe vannak bekötve a csatornák, ami szét van terjedve a városban.
Összegzésül kiemeli, hogy azért mondott ennyi kritikát, mert tényleg megérdemelné a város, hogy megkapja azt a figyelmet és támogatást, ami ennek a hatalmas és határtalan lehetőségnek a nyomán kialakulhat – de csak ha jól gazdálkodnak vele.

Ujvári Csaba reagál Bujdosó Balázs szavaira. Amikor a Rajnis 13.-ban jelentkeztek a problémák, akkor szerinte az eltömedekesítéssel sikerült azokat megoldani, ezt ki lehet jelenteni. A Rajnis u. 11. alatti épület problémájával viszont foglalkozik a terv. Az elővár jobb oldalán van egy kút, aminek a vízszint süllyesztésével reményeik szerint az egész terület vízszintje csökkenni fog és e téren előrelépés fog történni. A Gurisatti ház alatt is meg lesz oldva a probléma, a Jurisics térnek ezen a részén pedig a szűk keresztmetszet miatt keletkeztek elöntések.

Kolnhoffer Renáta ismét arra utal, hogy amíg ez a csatorna rendszer fel nincs tárva, addig nem lehet a problémákat megoldani.

Ujvári Csaba szerint éppen erről beszéltek ők is a tervező kollégával: a munkálatoknál bármi előfordulhat, de sajnos ők sem látnak be a földbe.

Somlai Péter a csapadékelvezetés részét tervezi a projektben. Elsőként a régi nyilvántartások tartalmát vették figyelembe, hogy azok szerint a mai vezetékek milyen anyagból, milyen útvonalon, mekkora keresztmetszettel készültek. A tervezési területen ezek mindenhol ki lesznek váltva.

Bujdosó Balázs közbeszólva megjegyzi, hogy szerinte nem lesz annyi pénz, ami elég lenne a feltárásra, ha nincs ott csatorna – ahogy ő említette, így ez a munka parttalanná fog válni. Ezt ő olyan biztosra veszi, hogy akár letétbe is helyezné az árát. Nem egyet látott már ilyent. Amíg nincs megoldva a feltárás, addig semmihez sem lehet nekiállni.

Somlai Péter folytatja. Ők arra törekedtek, hogy a régi nyilvántartás szerinti csatornabekötéseket meg gerincvezetéket új, PVC csőbe lehessen belekötni, illetve nagyobb átmérőjű betoncsőbe. Szeretnék megfelelő lejtéssel, műtárggyal, korszerű anyagokkal, folyókákkal, esőelvezetővel stb. kiváltani a meglévő rendszereket. Vannak olyan nyilvántartások is, amelyek azt is tartalmazzák, hogy mely ingatlanokhoz van bekötve. Mindez semmi mást nem bizonyít, csak azt, hogy van. Az volt a feladatuk, hogy a folyások irányát a befogadó pontig vezessék el és hogy ami kiváltásra kerül, az lehetőleg ne érintse azt az iszonyatosan sok közművet, amely szinte pókhálószerűen behálózza a városrészt. (Ezeket a térképeket elhozta magával, a közmeghallgatás után át is lehet őket tekinteni.) Kiemeli, hogy most engedélyes tervekről van szó, amely végül is elveket tartalmaz. Ezt követik a kiviteli tervek, ahol még további igényeket lehet még hozzátenni, kiegészíteni. Ezt követi a 3. fázis, amikor ténylegesen megbontják a burkolatot és olyan bekötéseket lehet esetleg találni, amelyekről még nem tudtak. Minden ingatlanhoz terveznek szennyvízbekötést is, amelyet Szemes Tamás kollégája tervezett. Egészen biztos, hogy van kalózkodás és van olyan szennyvízvezeték, amelyik a csapadékcsatornába van bekötve. Ők azzal kezdték a munkát, hogy a teljes tervezési terv területén, a közműszolgáltató nyilvántartása és a meglévő térképek alapján az összes vezeték kicserélését, az új műtárgyak elhelyezését és új gerincvezetéket terveztek és amennyire lehetett, lekötötték a szennyvizet a régi csapadékcsatornáról, illetve teljesen szétválasztották ezeket. Hozzáteszi, hogy külön tervezési nehézséget jelentett a jelenlegi közmű vezetékek összetettsége. Ezek magasságilag annyira kötöttek, és azért, hogy a víz a gravitáció szerint el tudjon folyni, lehetőség szerint kikerülték a kereszteződéseket, szintben és átmérőben egyaránt. Időnként egyébként ők sem tudták elképzelni, hogyan keresztezheti szintben egymást a csatorna és a szennyvíz. Elképzelhető, hogy ilyen helyeken vannak az említett problémák, amelyeket többen is említettek, tehát hogy kőcsatornába folyik, illetve abba vannak bekötve a vezetékek. Ezért teljesen új nyomvonalak és bekötések lesznek, de ennél többet ők nem tudnak tenni ebben a helyzetben – hiszen feltáratlan területről van szó. Ők arra törekedtek, hogy a meglévő adatokat felhasználva egy olyan tervet készítsenek, amely körültekintően, minden egyes ingatlanra vonatkozóan biztosítja a víz, a szennyvíz, a csapadékvíz, továbbá az ereszcsatorna bekötést. Ha pedig esetleg találkoznak olyannal, ahol bárhol is valamilyen probléma van, azt rendbe teszik, ha pedig a szomszéd ingatlanról is ez derül ki, azt is. Nem ezen fog múlni, de sajnos ők nem látnak bele a földbe. A tervezési fázisok tehát még lehetőséget adnak a korrekciókra: az engedélyes terv után a kiviteli tervben lehet többet tenni, majd az építés során, a művezetés is sok mindent meg tud majd oldani. Meglátása szerint a problémák 95%-át megoldották, de megismétli: ők nem tudhatják, hogy milyen bekötések vannak a valóságban. Nyilvánvalóan a városvezetés azért is kezdte el ezt a projektet, hogy a közművek rendben legyenek. Bár az építész kolléga által bemutatott terv látványos dolog, a közművek meg lent vannak, a föld alatt, ennek ellenére, ők is nagyon is komolyan veszik a munkájukat. Örülnek annak is, hogy ha helyismerettel rendelkező személyek tudnak bármiben információt adni, ezeket megköszönik és össze is gyűjtik őket.

Kolnhoffer Renátát kimondottan a "Barbakán" megszüntetése érdekli, ugyanis a Rajnis u. 11. alatti ház ennek a falára van építve. Az épületük falán felfelé szivárog a víz, már lassan az emeletet is eléri.

Somlai Péter a közmeghallgatás után tisztelettel várja Kolnhoffer Renátát a térképeknél, ahol közösen megnézhetik és megbeszélhetik a Rajnis u. 11. ügyét.
Kihangsúlyozza, hogy a házak vizesedését a csapadékvíz elvezetés valóban befolyásolhatja, de minden háznak – akár régi, akár most építettről van szó – kell, hogy legyen szigetelése. Nem feltétlenül jelenti azt, hogy 100 éves háznak a nagyon régen elkészült szigetelése ma is megfelelő műszaki állapotban van. A vízelvezetés egy dolog, a burkolati vizek elvezetése is egy dolog, de ha egy ingatlannak a pincéje, a pince fala vagy esetleg már feljebb is vizesedik, az nem feltétlenül közmű probléma. Ezt fel kell tárni, minden egyes ingatlannál át kell vizsgálni a falazatát, a szigetelés állapotát és ennek orvoslására a megfelelő technológiát (pld. injektálás stb.) ki lehet választani. Ők a terv során csak a bekötésekből adódó vizesedést tudják megoldani.

Kolnhoffer Renáta szerint amíg nincs megszüntetve az oka a vizesedésnek, addig a lakók hiába is akarnak szigetelni.

Somlai Péter szerint elképzelhető az is, hogy egy ház akár talajvízben is állhat, belülről mégsem kap nedvességet. Ez tehát épületszerkezeti kérdés. Persze ha egy ereszcsatornából ráfolyik egy épületre az esővíz, az nem tesz jót neki, de a kapillárisokon felszivárgó vizekkel természetszerűleg ők nem foglalkoznak, ezt a társasháznak, a lakóknak kell megoldaniuk. Ők arra törekednek, hogy a csapadék és a szennyvizet elvigyék, elvezetését megoldják, de az épületszerkezeti, szigetelési problémák feltárása nem a feladatuk. Az elöregedett házak elöregedett szigetelése nyilván sok helyen gond, hiszen egy-egy szigetelés kb. 50 évre nyújt védelmet, ennyi időtartamra adják az engedélyeket is.

Kolnhoffer Renáta kiemeli, hogy esetükben az ún. Jurisics-házról van szó. A műemléki hivatal százféle előírást tud adni, pld. milyenek legyenek az ablakok stb., mindent meghatároz a ház lakóinak, de segítséget végül is senkitől sem kapnak.

Somlai Péter elmondja, hogy ők műszaki segítséget tudnak ugyan adni, de a projekt nem a műemléki házak megújításáról szól alapvetően.

Huber László Bujdosó úr szavaira reagál, aki szerint "korlátlan lehetőségek" előtt áll a város a projekttel kapcsolatban. Éppen ellenkezőleg, szigorú korlátok közé van szorítva, ami főleg pénzügyi korlátot jelent. 540 M Ft-ra adnak támogatást, amihez hozzájön az önkormányzat saját ereje, csak ezen belül lehet gazdálkodni. Több évszázados problémákat nem lehet félmilliárd Ft-ból megoldani. (Csőre József közbeszólva megjegyzi, hogy eddig ő is úgy érezte, hogy "Andersen mese-mozin vesz részt, mert ami elhangzott, az nem fél milló, hanem másfél milliárd Ft-ot tenne ki.) Huber László folytatja. Annak a felújításához, amit az ősök ráhagytak a mostani városlakókra, egészen másfajta programra lenne szükség. Éppen ezért szerinte, ha a tervezők felvállalnak valamit, ami még belefér a keretbe, annak örülni kell, de ami irreális elvárás, azt nem szabad jóváhagyni. Még egy egyszerű homlokzatfelújítás is gondot okoz. Kőszeg a műemlékek számát tekintve az 5. helyen áll az országban, így a műemléki felügyelőség számtalan követelményt támaszt a város irányába, de ehhez segítséget semmit sem kap. Nyugat-Európában a műemlékek védelme nem így működik: ott ad hozzá támogatást az állam, a tartomány, a műemlékvédelem, így a tulajdonosnak csak egy töredéke marad.

Dr. Bölcs Ágnes kérdezi, hogy a homlokzatok felújítása ezek szerint nem lesz pályázati lehetőség?

Huber László elmondja, hogy csak azon vállalkozók számára, akik a projekt benyújtásakor nyilatkoztak, hogy részt vesznek benne. Tudomása szerint az volt ennek feltétele, hogy a tervezési területen kell lennie a székhelyüknek, telephelyüknek stb.

Dr. Bölcs Ágnes szerint őket nem keresték meg ilyen ajánlattal, mert akkor a Jurisics tér 10. alatt lévő vállalkozásával ő is részt vett volna benne. Igaz, hogy másfél évvel ezelőtt még az önkormányzat volt a tulajdonosa annak az ingatlannak, amely most az övé.

Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi elmondja, hogy minden vállalkozót megkerestek, aki akkor érintett volt. Sajnos már nem lehet ehhez csatlakozni.

Hegedűsné Reinhoffer Éva is a Jurisics téren lakik. Csatlakozik Martis Annához a virágosítás kérdésében, bár tudja, hogy a 100 évvel ezelőtti, sivár kinézet lett a döntés eredménye. Ugyanis a Jurisics tér északi részén valóban nincs sehol egy virág vagy egy fa sem. Jóllehet már többször igényelték ezt a lakók, sőt, ezt megerősítette egy kertészeti szakember, Bakos György is. Az is gond szerinte, hogy a turisták inkább a Városháza előtti részen szeretnének pihenni, leülni, a régi házakkal körülvéve, de ott nem nagyon van erre lehetőség.
Egyébként szép a terv, nem is lesz vizesedés, de sajnos mindig akadnak kivitelezők, akik a saját fejük után mennek. Csak meg kell nézni a Kelcz-Adellfy utcát, ott is azt mondták, amikor le lett kövezve, hogy a betonaljzat nem lesz a házak falaihoz támasztva, hanem kavicsrész kerül közéjük, mégsem így történt. Most pedig meg kell nézni a házak oldalát, mindenhol omlik le a vakolat. A kivitelezőket tehát jól meg kell válogatni.

Csőre József (Ady Endre utca) azon gondolkodott, hogy Kőszeg város lakossága miért érdemli meg azt a megalázatást a jelenlegi városvezetéstől és képviselő-testülettől – akinek a bizalmát és szavazatát megkapta – hogy semmiféle kontaktus nincsen köztük és a lakosság között. Egyetért Bujdosó Balázs szavaival is. Ami elhangzott, az szép ugyan, olyan mint egy mese, csak éppen kérdéses, hogy 500 M Ft-ból megvalósulhat-e.
A Fő tér átépítését a mai napig nem heverte ki a város, azóta sem lehet közlekedni. Az Ady Endre utca lakói lakossági fórumon vettek részt ez miatt, 18 lakóház részéről, összesen 64 aláírással adtak be levelet a polgármester úrhoz, amire választ a mai napig nem kaptak. A házaik viszont napról napra mennek tönkre. Csupán 5 cm aszfaltot kaptak az utcán lévő járdára és az országútra, jóllehet ezen az utcán buszok, teherautók közlekednek. Az az építkezés, amelyről most szó van, az is az ő utcájukon fog lebonyolódni, így 30-40 tonnás teherautók fognak rajta közlekedni. Hiába van kirakva a pizzéria előtt a 40-es sebességkorlátozó tábla, ha nincsen más zavaró körülmény, akár 70 km/h sebességgel száguldanak végig a kereszteződésig. Ez ügyben már háromszor voltak ez ügyben a rendőrkapitány úrnál. Bukkanót nem lehet kirakni, mert főútvonal. Ő azt kérte, hogy legalább egy mobil kamerát tegyen ki a rendőrség, mert akkor annyi büntetést lehetne beszedni, hogy luxusvillák épülhetnének az utcájuk két felén. Ugyanis ha így megy tovább, a Jurisics tér felújításánál, amikor kimarkolják a földet, az ő lebontott házaikkal nyugodtan fel lehet tölteni. Azt is szokta mondani, hogy a Fő téren lévő 7 szökőkút az Ady Endre utca lakóinak 1-1 házába került. Az utcájukban a 6. sz. ház már turistalátványosság, hiszen 4 db gerendával van aládúcolva az egész ház, hogy össze ne dőljön. Ha ezeket a gerendákat kivennék, a mellette lévő házak is összeomlanának. Ennek a háznak a tulajdonosa bontási engedélyt kért a műszaki osztálytól, de nem kapta meg, mert a fő statikus azt mondta, hogy inkább tegyen rá új tetőt. Nem tudja elképzelni, hogy a soproni, a pécsi és a hasonló műemléki belvárosokban ilyen "gyönyörű" látványt, ilyen állapotban lévő ház fennmaradhatna-e. Az ő, 12 éves, újszerű állapotban lévő háza is már katasztrofális állapotban van, amit becsületes munkával teremtett meg magának. Felkért egy műszaki-igazságügyi szakértőt is, aki megállapította, hogy 6 M Ft kára keletkezett a forgalom miatt. Ügyvéddel is beszélt, aki 1 M Ft-ért vállalta volna a pereskedést, de azt mondta, hogy kár elkezdeni, mert a várossal szemben úgysem lehet nyerni.
Az elmondottakkal kapcsolatban neki az a véleménye, hogy okosan át kellene gondolni mindent és ott kellene spórolni, ahol csak lehet. Neki például a kiskockakövekkel semmi gondja nincs. A Fő tér ügyét viszont nem lehet egyszerűen feldolgozni. Ő Európa 14 országát járja a Rajna-Majna csatornán, mivel hajózik. Nünberg, Günsburg vagy Passau történelmi városai is mind hasonló kockakővel van lerakva. Amikor ő 1983-ban érettségizett Budapesten, akkor építették a hármas metrót és akkor vették fel mindenütt a macskaköveket, amikor Németországban lerakták azokat. A kőszegi Fő téren elhelyezett összes kő mozog. Ugyanis azért, mert már 500 éve kitalálták, hogy annak azért kell kocka alakúnak lennie, mert valamennyi oldala négyzet. Ellenben itt, Kőszegen, az összes követ félbevágták tégla alakúra. (Megnézné azt is, hogy mit számláztak le ezzel kapcsolatban. ) 3-4 évet nem ad és az összes követ ki kell majd cserélni. Ő az önkormányzat helyében olyan pert akasztana a kivitelező nyakába, hogy megbánná a trehány munkáját.
Ismételten kéri, hogy az önkormányzat változtassa meg a forgalmi rendet, mert az egész város forgalmát az Ady Endre utcára "kenték rá". Arról volt szó, hogy a Hunyadi utcára és a Szent Imre utcára terhelik át a forgalmat. Határozottan kéri, hogy lépjen ebben az önkormányzat, mert eddig süket fülekre talált. Azt kell gondolnia, hogy biztosan van valakinek oka, vagy érdeke, hogy ebben nem történik előrelépés.

Huber László visszautasítja a feltételezéseket. A Szent Imre herceg utcát éppen azért hozatta rendbe az önkormányzat, hogy az Ady Endre utca forgalmát átvegye.

Csőre József közbeszólva megjegyzi, hogy már régen meg lehetett volna lépni a forgalom átirányítást, hiszen a Szent Imre herceg utca már régen készen van. A polgármester úr azt ígérte, hogy karácsonyra készen lesz.

Huber László folytatja. A forgalom áthelyezés nem megy egyszerűen, hiszen a Volánnal hosszasan kell egyezetni a menetirányokról. Az igaz, hogy már 2,5 éve vetődött ez fel. Neki soha nem volt olyan ígérete, hogy ez karácsonyra meglesz, ő azt a Szent Imre herceg utcára ígérte és az meg is lett. Azért késik még a dolog, mert a Hunyadi utca egy részén még további munkákat kell elvégezni, hogy a Volán elfogadja.

Havas Lászlónénak is az Ady Endre utcában van háza és megerősíti Csőre József szavait. Ő azért volt kénytelen elköltözni onnan, mert már nem bírta elviselni a nagy forgalmat a sarkon lévő házánál. Neki sem válaszoltak az ezzel kapcsolatos levelére.

Csőre Jószef szerint nincsen kontaktus a város vezetése és a lakosság között.

Huber László ezzel sem ért egyet, mert ő rendszeresen tart fogadóórát, meg a többi vezető tisztségviselő is, továbbá csak ebben, a belvárosi projektben eddig 3 lakossági fórum volt. Ennél többet szerinte nem lehetne tenni.

Csőre József tovább méltatlankodik, mert szerinte a polgármester úr már régen megígérte a forgalmi rend megváltozatását. Amikor a posztógyár ügye kiderült, ő már akkor azt mondta, hogy álljon fel a város vezetése meg a képviselő-testület. Csak kicsit ki kellene sétálni a városba az emberek közé, kimenni a piacra és megtudhatnák, hogyan forrong a lakosság, mert nyomorban él. 20 év óta 1 munkahelyet sem teremtettek Kőszegen.

Huber László is ugyanezt tapasztalja, mindenütt "nagyon nyomott" a hangulat az emberek között, hogy csak finoman fogalmazzon. De sajnos ez nemcsak a kőszegi önkormányzat "áldatlan tevékenységének" az eredménye. Ők mindent megtesznek, hogy a problémák megoldódjanak, de ezt csak az anyagi lehetőségeikhez képest tudják, tovább nem.

Gurisatti Péter Mangliár Lászlóhoz címezi a hozzászólását. Mangliár úr őt a nagyközönség előtt megsértette, ugyanis ő annak a háznak a tulajdonosa, amelyről Mangliár úr olyant állított, ami egyszerűen nem igaz. Kéri, hogy ha kiáll a nagyközönség elé, akkor mielőtt bárkiről bármit is mond, előtte tudakozódjon, hallgassa meg a másik felet is. Normális helyeken a most elhangzottakért beperelnék. Ha van egy kis tisztesség Mangliár úrban, akkor keresse meg őt, beszéljék meg és hallgassa meg a tényeket. Arról ő is tudna mesélni, hogy az önkormányzat hogyan válaszol a levelekre, erről neki is vannak tértivevényei. Az mese, hogy válaszolnak, meg a határidők szintén. Ismét kéri Mangliár urat, hogy személyesen konzultáljanak az ügyéről – akár a jelenlévőkkel is – és nézze meg, mi a valóság.

Mangliár László tisztázza, hogy ő személyesen járt már az említett házban. Annyit szeretne ehhez hozzátenni, hogy az ilyen történelmi épületek pincéiben soha nem akartak létesíteni se diszkót, se borozót, se sörözőt. A földszinten mindig is üzletek voltak, az emeleten pedig lakások, ahol a tulajdonosok laktak. Most azt látja, hogy lesüllyesztik a pinceszintet – Gurisatti úr házában éppen most süllyesztik le – ennek nyomán a talajvíz előjön, a régi, történelmi csatornák pedig megsérülnek. Volt a szemközti, a 3. sz. házban is, ahol szintén lesüllyesztették a pincét, viszont vasbetonnal körbevették a régi burkolatot, pvc-t is alkalmaztak, ez tehát rendben van. Volt személyesen az un. Barbakán-diszkóban is, ahol szintén állandóan lesüllyesztik a vízszintet, így állandóan feljebb kerül a víz a csatornába, ez a legnagyobb probléma. Ő csak azt akarta jelezni, hogy a korábban kialakult, többszáz éves használathoz képest, az ilyen drasztikus hozzáállásnak ilyen következményei vannak. El kell fogadni azt, hogy ha valaki egy régi pincében akar létrehozni vendéglátóipari egységet, akkor annak nagyon komoly anyagi következményei vannak. És nem biztos, hogy a város hibás abban, ha egyesek belekötették a szennyvizüket a csapadékcsatornába, illetve ha a város által megcsináltatott csatornába nem kötöttek bele. A használati mód megváltozatása és a kialakult, régi állapotok figyelembe nem vétele mindig gondot okoz. Sok helyen megcsináltatták a vízelvezetést, kiszáradt a talaj, megrepedtek a házak, van ahol meg nem jó a vízelvezetés – így mindkét helyzetben lévő tulajdonos perel.
Azt, amit a város most ezzel a projekttel megpróbál elérni, az mindenképpen elismerésre méltó szándék, viszont csodák azért nincsenek. A támogatás 500 M Ft-jához hozzájön az önkormányzat saját ereje, kb. 100 M Ft-tal, de hozzá kell venni a szolgáltató fejlesztését is, így kb szerinte 800 M Ft lesz a vége, de azért mégsem 1,5 milliárd.
A híddal kapcsolatban is megválaszol Bujdosó Balázs kérésére. Ezzel kapcsolatban felvették a kapcsolatot Stampf Gyula statikussal, akinek a javaslata szerint a boltozat alsó része az megfelelő, a felső része jelenleg elbír 2,5 tonnát. Erre rá kell tenni egy vasbeton lemezt, amelynek teherhordó szerepe van, szigeteléssel kell ellátni, ezáltal elbírná a 3,5 tonnás gépkocsi forgalmat, ami a kívánalmaknak megfelel. Nem ő engedélyezte egy CBA üzlet létesítését egy ilyen történelmi környezetben, ennek ellenére mindent megtesznek azért, hogy a követelményeknek megfeleljenek egy belváros korszerű ellátásához.

Bujdosó Balázs Mangliár László válasza közben megjegyezte, hogy szerinte tárgyi tévedés van ebben a dologban.

Csőre József kéri, hogy a tervezők nézzenek utána annak, amit Martis Anna felvetett, a műegyetem által végzett felmérésről.

Gyarmati Kálmán képviselő emlékeztet arra, hogy az 1970-es években az akkori Országos Műemlék Felügyelet régészeti szempontból már megkutatta a Jurisics teret és középkori épületek fa cölöpös maradványait találták meg. Ezeket a kutatási eredményeket is fel lehetne használni.

Mangliár László szerint a polgármester úr által említett bizottság foglalkozott már ezzel a kutatással. Mint ahogy már említve lett, a város a projekt keretén belül több mint 30 M Ft-ot fordít további régészeti kutatásokra.

Gyarmati Kálmán folytatja. Ő is megosztja a hallgatósággal a tapasztalatait a pince süllyesztésekkel kapcsolatban, amelyet az un. "dühöngő"-ben szerzett. Sok elhangzott dologról nem az önkormányzat tehet, hanem fizikiai törvényszerűség a házak falának vizesedésével kapcsolatban. Kéri, hogy ne személyeskedjen senki, csodát sem szabad várni a projekttől. Az rendben van, hogy mindenkinek van sérelme, de azért jött ide ma mindenki, hogy a projekttel foglalkozzon.

Nagyné Kövér Tímea a Városház u. 1. alatti épület tulajdonosa. Nemrég járt náluk a ház régi tulajdonosaina, a Suhajda családnak egy unokája, aki a gyerekkorát itt töltötte ebben a házban és aki úgy emlékszik, hogy egészen a postáig érte el akkoriban a telkük és azon volt egy kút is. A várárokkal kapcsolatban elhangzott tervekről jutott ez eszébe, a mediterrán kert kapcsán. Az a hely valóban erre ideális, de a vízellátását mindenképpen meg kell valahogyan majd oldani. Ő már 5 éve foglalkozik lián termesztéssel, ezért javasolja, hogy ezt a kutat próbálják újra fúrni vagy pedig a házak hátsó részén kellene a csapadékot felfogni öntözési célra. Sok feladatot ad majd egyébként a borostyán is, meg sok szemetet is jelent. Ezen kívül ennek a leendő kertnek a közművesítését, valamint a díszvilágítását is nyilván meg kell oldani.

Mangliár László elmondja, hogy a vízellátásra automata rendszert terveztek, díszvilágítása pedig a várfalnak mindenképpen lesz. Ez bőven elég lesz a kert megvilágítására is.

Nagyné Kövér Tímea javasolja még, hogy ha a költségvetésbe bele fog férni, akkor a kert létrehozása előtt a várfalról kinőtt, kihajtott növényzet is legyen eltávolítva, ugyanis az a magassága miatt biztos speciális eszközöket igé