| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2011. November 10., Csütörtök, 14:30 óra, Városháza tanácskozó terme: rendkívüli, nyilvános ülés
|
1013-19/2011. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2011. november 10-én, 15 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános, rendkívüli ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Kiss Péter, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (9 fő).
Igazoltan van távol:
Dr. Mátrai István, Keszei Balázs és Kiss Zoltán és képviselő (3 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor aljegyző, Bognár-Varga Szilvia pénzügyi osztályvezető-helyettes valamint Ujvári Csaba közbeszerzési ügyintéző.
Huber László üdvözli a rendkívüli képviselő-testületi ülés résztvevőit, köszöni is a megjelenést. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes.
A képviselő-testület kérdés, hozzászólás és más javaslat nélkül, 8 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi napirendet fogadja el:
N A P I R E N D:
1. A Lóránt Gyula Sporttelep sportöltöző és edzőterem felújítására kiírt pályázat eredményhirdetése.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A Lóránt Gyula Sporttelep sportöltöző és edzőterem felújítására kiírt pályázat eredményhirdetéséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Kérdések és hozzászólások:
Rába László elsőként aziránt érdeklődik, hogy szabályos-e ez a képviselő-testületi ülés, annak ismeretében, hogy az ezt megelőzően megtartott Bíráló Bizottság nem foglalt állást az előterjesztésben.
Dr. Zalán Gábor elmondja, hogy a Kbt. ad felhatalmazást az önkormányzatnak arra, hogy a saját szabályait megállapítsa. Ennek értelmében itt Kőszegen a pénzügyi bizottság kapta meg a Bíráló Bizottság feladatait, amelyek a közbeszerzési szabályzatban részletesen le vannak írva. Ennek értelmében a Bíráló Bizottság tesz javaslatot a döntéshozónak, tehát a képviselő-testületnek, hogy kit hirdessen ki nyertesnek. Ha a bizottság nem tesz javaslatot, az ajánlatkérő akkor is köteles 30 napon belül döntést kell hozni, amely mindenképpen csak a képviselő-testület lehet. A képviselő-testület ülése jogilag tehát megtartható, sőt, meg is kell tartani, hogy az ajánlatkérő döntést tudjon hozni.
Simonits Zsolt tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a bizottság a határozati javaslat pontjait külön kezelte. Az 1. pontról – mely szerint a pénzügyi fedezet legyen-e biztosítva – 2 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett nem született döntés. A 2. és 3. pontokról – tehát a nyertes kihirdetéséről – 1 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett megint csak nem született döntés, így a bizottság ezt nem javasolja elfogadásra.
Huber László jelzi, hogy az egyik pályázótól, a Kőszegi Forrás Építőipari és Szolgáltató Kft.-től a mai napon érkezett egy levél. Kéri Ujvári Csabát, az előkészítő munkacsoport vezetőjét, hogy tájékoztassa a jelenlévőket arról, hogy az ebben tett állítások helytállóak-e.
Ujvári Csaba elmondja, hogy a mindkét ajánlattevő előtt ismert volt, mit kell ellátni, mennyi pénz áll rendelkezésre, ezért kérték őket, hogy tegyenek arra javaslatot, hogyan lehet a kiadásokat csökkenteni. November 8-án megtörtént az első borítékbontás és megállapításra került, hogy az önkormányzatnak nem áll a rendelkezésére elegendő forrás. Ezután ismét kérték, hogy mindkét ajánlattevő jelezze: mennyivel tudják a költségeket tovább csökkenteni úgy, hogy az a pályázati célt ne veszélyeztesse. Ezután az ajánlattevők kaptak felolvasólapot, elvonultak és megtették ajánlatukat. A végső eredmény után ismét megállapításra került, hogy ez az összeg nem áll rendelkezésre. A határozati javaslatban nyertesnek megjelölt ajánlattevő még nem biztos, hogy nyertes. Ez feltételezi azt, hogy a képviselő-testület a plusz fedezetet biztosítja. Ha és amennyiben nem, akkor az eljárás eredménytelen lesz. Közölték velük azt is, hogy a határidő nagyon szűkös: november 30-ig el kell számolni a minisztériummal és az előírtak szerint a munkaügyi központtal is megállapodást kell kötni.
Huber László összegzésül megállapítja, hogy ezek szerint a levélben tett állítások nem állják meg a helyüket.
Simonits Zsolt az eljárásra vonatkozóan kérdezi az aljegyző úrtól, hogy ha a képviselő-testület nyertest hirdet, akkor az hatáskör elvonást jelent-e?
Dr. Zalán Gábor szerint nem, mert ez a hatáskör nem a bizottságé. Van olyan hatáskör, ami át van ruházva a bizottságra (pld. az éves közbeszerzési terv elfogadása), de ebben az esetben csak javaslatot kell tennie az ajánlatkérőnek. Mivel a bizottság nem hozott döntést, értelemszerűen a bírálati lapot is a képviselőknek kell kitölteniük.
Váradi Szilárd kérdezi, hogy a végleges összeg, illetve a 400 000 Ft-os eltérés mihez képest alakult ki?
Ujvári Csaba szerint ezt nem lehet tudni pontosan. A nyertesnek jelölt ajánlattevő az első alkalommal 32,3 M Ft, a második alkalommal 28,1 M Ft, majd a 3. alkalommal 24.4 M Ft-ot ajánlott. Ő azt meg is jelölte, hogy mit csökkentett az ajánlatában, a másik viszont nem. Azt egyáltalán nem lehet tudni, hogy a hasznából esetleg csökkentett-e vagy sem.
Básthy Béla is próbálja összerakni a dolgokat. Ezek szerint a 2. tárgyalás után lett kérve tőlük egy 3. ajánlat is, amihez szöveges indoklást kértek, mivel tudják az ajánlatukat tovább csökkenteni. Az egyik adott be erre részletes kimutatást, a másik pedig nem.
Huber László kérdezi, hogy meddig lehetett volna ezt folytatni?
Dr. Zalán Gábor szerint azt a bizonyos benyújtott pályázatot, ami előírt egy tartalmat, azt teljesíteni kell. A tervezőket megkérdezték, hogyan lehet átalakítani a felújítást úgy, hogy a pályázat tartalma megvalósuljon. Ezt még a 8-i határidő előtt megküldték az ajánlattevőknek. Azt kell mondani, hogy sajnos nem egyedüli esetről van szó, sőt már általános gyakorlat az, hogy a tervezői költségvetést egy kivitelező sem tudja tartani. Ezért került sor legutóbb a gimnázium tetőfelújításának a pótmunkáira is.
Huber László meglátása szerint – éppen ezért – addig kellett volna folyatni a tárgyalást, amíg a legjobb ajánlat befért volna a 25 M Ft-ba.
Dr. Zalán Gábor kihangsúlyozza, hogy a két kivitelező cég 3 fordulós tárgyalás után 400 000 Ft-os eltéréssel adott be ajánlatot. Ehhez még 7-7,5 M Ft kell, hogy a pályázati cél meg tudjon valósulni. Kiemeli, hogy ha ezt a képviselő-testület nem teszi hozzá, nem fog megvalósulni a kívánt cél.
Básthy Béla, ha jól érti, akkor a következőkről van szó: a pályázatban megítélt összeg alacsonyabb, mint amit az önkormányzat megigényelt. Mivel nem EU-s, hanem BM-es pályázatról van szó, esetleg nem kellene-e a minisztériumban felvetni, hogy – tekintettel az önkormányzat szűkös anyagi helyzetére – a műszaki tartalmaz csökkentsék-e.
Giczy József úgy látja, hogy a végösszeg talán tovább is csökkenthető lenne, hiszen az egyik ajánlattevő azt írta, hogy nem volt tudomása arról a bizonyos dologról, ezért tovább tudta volna csökkenteni az ajánlatát. Ez lehet, hogy az ő figyelmetlensége volt, lehet, hogy a valami más oka volt. Szerinte érdemes lenne tovább folytatni ezt az eljárást az ajánlatkérőkkel.
Ujvári Csaba szerint nem biztos, hogy csökkenne tovább az ár.
Huber László kihangsúlyozza a következőket: egy köztisztviselő, ha levezet egy eljárást önkormányzati szabályzat alapján és kinyilatkozza, hogy az szabályos volt, akkor szerinte ne fenyegetőzzön senki. Ezért kérdezte, hogy van-e alapja a levélnek, vagy sem.
Rába László emlékezteti a jelenlévőket, hogy a Gyöngyös szabadidőpark esetében is túl magas volt az ajánlat először.
Ujvári Csaba szerinte egyrészt ott három teljesen külön eljárást folytattak le. Ott olyan műszaki megoldást lehetett alkalmazni, amit elfogadott a pályáztató hatóság.
Huber László kérdezi, hogy van-e korlátozva, hány tárgyalást lehet lefolytatni?
Ujvári Csaba szerint nincs, de itt az az egy korlát van, mely szerint november 30-ig meg kell kötni a szerződést. Ha ezt nem tudja az önkormányzat bemutatni, akkor elesik a támogatástól.
Básthy Béla még az előzmények iránt érdeklődik. Ha jól érti, akkor volt egy pályázat, aminek volt egy bizonyos tartalma, de menet közben rájöttek, hogy több műszaki tartalomra van szükség, pld. 2 kazán helyett 3 kazánara van szükség?
Kiss Péter szerint a tervező normálisan megtervezte a szükséges, munkákat, előtte viszont a pályázat összeállítása meg 3 nap alatt „össze lett dobva” a sportklub elnöke által. De amit a pályázatában az önkormányzat írt, azt meg kell valósítani. Azt lehetne csökkenteni, amit a tervező tervezett – ez a lényeg. Sajnos az első csak költségbecslés volt, nem terv. Azt tudni kell, hogy a gépészet önmagában is 13 M Ft – ebből nem lehet lefaragni – és még helyre is kell állítani. Tehát 25 M Ft-ból semmiképpen nem lehet a pályázatot megvalósítani.
Váradi Szilárd arra lenne kíváncsi igazából, hogy mennyit ér ez a munka? Pld. pontosan mennyiből lehet a belső udvart érintő járdát megépíteni betonból? Ő úgy érzi, hogy a vállalkozók nem szívesen csökkentenek árat és ez a csökkentés, amik itt szerepel, azok valójában csak „alibi tételek”. Szerinte lehetne még tovább alkudni. Erre egy példát is tud mondani. Egy új ajtó 30 000 Ft körül van. De a meglévőket le is lehet kezelni, és lefesteni.
Ujvári Csaba viszont úgy látja, hogy a közbeszerzési eljárás során versenyárak alakultak ki. Azt nem lehet feltétezni, hogy komolytalan ajánlatok érkeztek be. Úgy tűnik, hogy van egy eredmény az eljárás végén, van határozati javaslat, amely az egyik félnek természetesen nem tetszik. Ha egy másik eljárásban a másik ajánlattevőt hirdetné ki a képviselő-testület győztesnek, akkor nyilván ő kérdőjelezné meg az eljárást. De így szerinte az egész eljárás tisztessége meg van kérdőjelezve.
Huber László szerint ezt azért nem szabad megtenni.
Rába László kérdezi, hogy Kaltenecker Lajos nevezett-e meg alvállalkozót? Mert szerinte az mindig problémát jelent, hogy ha egy ilyen kis cég alvállalkozót vesz igénybe.
Ujvári Csaba szerint nem nevezett meg alvállalkozót.
Giczy József is úgy véli, hogy ezen az áron lehet még lejjebb menni, és ha az új temetőre elkülönített pénzből át lehet csoportosítani, akkor ezt meg kell próbálni.
Huber László szerint nincs rá pénz, hiszen „virtuális forintokról van szó. Ezek a kötvénykibocsátás utolsó forintjai, amelyek jövőre a temetőnél biztosan hiányozni fognak.
Ezután a polgármester a vitát lezárva, kérdezi, hogy van-e a más javaslat az előterjesztéssel kapcsolatban?
Simonits Zsolt úgy vette ki a vitából, hogy ha van rá mód, akkor további tárgyalásokat kellene folytatni az ajánlatok további csökkentése érdekében. A határidő szorít, de ez kivitelezhető-e?
Ujvári Csaba elmondja, hogy a szerződéskötés időpontja köti az önkormányzatot, meg a munkaügyi központtal is meg kell állapodni.
Rába László javasolja, hogy mivel csak két ajánlattevőről van szó, akár holnapra is be lehet őket hívni, hogy tegyék meg utolsó ajánlatukat.
Ujvári Csaba szerint megvan ennek az előírt menete, ki kell őket hivatalosan értesíteni, az egész sok adminisztrációval jár. Ha mindezt nem tartják be, akkor meg lehet támadni az eljárást. Reálisan akkor valósítható meg, ha a Bíráló Bizottság is, meg a képviselő-testület tart rendkívüli ülést. Dr. Zalán Gábor ajánlja a képviselőknek, hogy jöjjenek el egy ilyen tárgyalásra, hogy lássák, hogyan is zajlik.
Simonits Zsolt kérdezi: ha a város végül is elutasítja a pályázatot és nem köti meg a megállapodást, akkor az önkormányzatot érheti-e valamilyen hátrány?
Básthy Béla szerint a miniszterelnök sport főtanácsadója személyesen lobbizott ennek a pályázatnak a sikeréért a minisztériumban és azt is jelezte, hogy szívesen átvágná a szalagot az átadáson. Ő tehát azt nem mondaná, hogy Kőszeget ez nem érintené hátrányosan. Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás lenne, sőt, akkor legközelebb Kőszeg inkább ne is kérjen semmit.
Váradi Szilárd szerint „az diktál, akinél a pénz van”. Ha valaki nem akar lemaradni, akkor akár egész éjszaka dolgozzon annak érdekében, hogy részt vegyen az utolsó fordulón. A képviselő-testületnek pedig kutya kötelessége, hogy a város pénzén spóroljon.
Kiss Péter megjegyzi: ha a képviselő-testület nem biztosít rá fedezetet, akkor az egészet el kell felejteni.
Dr. Zalán Gábor szerint a 7,6 M Ft önerő, ami még szükséges, egészen biztosan nem fog lecsökkenni 0-ra, úgy hogy minden megvalósul.
Básthy Béla szerint ha pedig az önkormányzat hozzáteszi a hiányzó összeget, onnantól már arról kell beszélni, hogy 65%-os állami támogatással valósult meg, nem 75 vagy 80%-os aránnyal. De ezt fel lehet úgy is fogni, hogy a KSE 100. évfordulóját ezzel segítette a város.
Huber László összefoglalja a módosító javaslatot. Váradi Szilárd, Giczy József és Rába László javaslata értelmében szavazásra bocsátja, hogy legyen-e még egy tárgyalásos forduló. A képviselő-testület erről a következők szerint szavaz: 4 igen, 4 nem szavazat, 1 tartózkodás. – tehát a javaslat nem kapott kellő számú támogatást.
Ezután a polgármester azt bocsátja szavazásra, hogy a képviselő-testület biztosítja-e a sportöltöző és az edzőterem felújításhoz a hiányzó fedezetet. Hozzáfűzi, hogy a bizottság sem ajánlotta a köztemető I. üteméről az átcsoportosítást erre a célra. Az önkormányzat az 500 M Ft-os kötvénykibocsátásból származó keretét már kimerítette. Jövőre az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségei nagyon be fognak szűkülni, ezt is törvény fogja szabályozni. A képviselők a határozati javaslat 1. pontjáról az alábbiak szerint szavaznak: 4 igen, 4 nem szavazat, 1 tartózkodás.
Tekintettel arra, hogy a határozati javaslat 1. pontja nem kapott többségi támogatást, ezért a pénzügyi fedezet hiánya miatt a közbeszerzési törvény értelmében eredménytelen az eljárás a Kbt. 92 § c) alapján. Ezért a polgármester a továbbiakban nem bocsátotta szavazásra a határozati javaslat 2. és 3. pontját.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester 16.30 órakor bezárja a képviselő-testület mai, rendkívüli ülését.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Huber László
aljegyző polgármester
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2011. november 10-én, 15 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános, rendkívüli ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Kiss Péter, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (9 fő).
Igazoltan van távol:
Dr. Mátrai István, Keszei Balázs és Kiss Zoltán és képviselő (3 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor aljegyző, Bognár-Varga Szilvia pénzügyi osztályvezető-helyettes valamint Ujvári Csaba közbeszerzési ügyintéző.
Huber László üdvözli a rendkívüli képviselő-testületi ülés résztvevőit, köszöni is a megjelenést. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes.
A képviselő-testület kérdés, hozzászólás és más javaslat nélkül, 8 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi napirendet fogadja el:
N A P I R E N D:
1. A Lóránt Gyula Sporttelep sportöltöző és edzőterem felújítására kiírt pályázat eredményhirdetése.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A Lóránt Gyula Sporttelep sportöltöző és edzőterem felújítására kiírt pályázat eredményhirdetéséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Kérdések és hozzászólások:
Rába László elsőként aziránt érdeklődik, hogy szabályos-e ez a képviselő-testületi ülés, annak ismeretében, hogy az ezt megelőzően megtartott Bíráló Bizottság nem foglalt állást az előterjesztésben.
Dr. Zalán Gábor elmondja, hogy a Kbt. ad felhatalmazást az önkormányzatnak arra, hogy a saját szabályait megállapítsa. Ennek értelmében itt Kőszegen a pénzügyi bizottság kapta meg a Bíráló Bizottság feladatait, amelyek a közbeszerzési szabályzatban részletesen le vannak írva. Ennek értelmében a Bíráló Bizottság tesz javaslatot a döntéshozónak, tehát a képviselő-testületnek, hogy kit hirdessen ki nyertesnek. Ha a bizottság nem tesz javaslatot, az ajánlatkérő akkor is köteles 30 napon belül döntést kell hozni, amely mindenképpen csak a képviselő-testület lehet. A képviselő-testület ülése jogilag tehát megtartható, sőt, meg is kell tartani, hogy az ajánlatkérő döntést tudjon hozni.
Simonits Zsolt tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a bizottság a határozati javaslat pontjait külön kezelte. Az 1. pontról – mely szerint a pénzügyi fedezet legyen-e biztosítva – 2 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett nem született döntés. A 2. és 3. pontokról – tehát a nyertes kihirdetéséről – 1 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett megint csak nem született döntés, így a bizottság ezt nem javasolja elfogadásra.
Huber László jelzi, hogy az egyik pályázótól, a Kőszegi Forrás Építőipari és Szolgáltató Kft.-től a mai napon érkezett egy levél. Kéri Ujvári Csabát, az előkészítő munkacsoport vezetőjét, hogy tájékoztassa a jelenlévőket arról, hogy az ebben tett állítások helytállóak-e.
Ujvári Csaba elmondja, hogy a mindkét ajánlattevő előtt ismert volt, mit kell ellátni, mennyi pénz áll rendelkezésre, ezért kérték őket, hogy tegyenek arra javaslatot, hogyan lehet a kiadásokat csökkenteni. November 8-án megtörtént az első borítékbontás és megállapításra került, hogy az önkormányzatnak nem áll a rendelkezésére elegendő forrás. Ezután ismét kérték, hogy mindkét ajánlattevő jelezze: mennyivel tudják a költségeket tovább csökkenteni úgy, hogy az a pályázati célt ne veszélyeztesse. Ezután az ajánlattevők kaptak felolvasólapot, elvonultak és megtették ajánlatukat. A végső eredmény után ismét megállapításra került, hogy ez az összeg nem áll rendelkezésre. A határozati javaslatban nyertesnek megjelölt ajánlattevő még nem biztos, hogy nyertes. Ez feltételezi azt, hogy a képviselő-testület a plusz fedezetet biztosítja. Ha és amennyiben nem, akkor az eljárás eredménytelen lesz. Közölték velük azt is, hogy a határidő nagyon szűkös: november 30-ig el kell számolni a minisztériummal és az előírtak szerint a munkaügyi központtal is megállapodást kell kötni.
Huber László összegzésül megállapítja, hogy ezek szerint a levélben tett állítások nem állják meg a helyüket.
Simonits Zsolt az eljárásra vonatkozóan kérdezi az aljegyző úrtól, hogy ha a képviselő-testület nyertest hirdet, akkor az hatáskör elvonást jelent-e?
Dr. Zalán Gábor szerint nem, mert ez a hatáskör nem a bizottságé. Van olyan hatáskör, ami át van ruházva a bizottságra (pld. az éves közbeszerzési terv elfogadása), de ebben az esetben csak javaslatot kell tennie az ajánlatkérőnek. Mivel a bizottság nem hozott döntést, értelemszerűen a bírálati lapot is a képviselőknek kell kitölteniük.
Váradi Szilárd kérdezi, hogy a végleges összeg, illetve a 400 000 Ft-os eltérés mihez képest alakult ki?
Ujvári Csaba szerint ezt nem lehet tudni pontosan. A nyertesnek jelölt ajánlattevő az első alkalommal 32,3 M Ft, a második alkalommal 28,1 M Ft, majd a 3. alkalommal 24.4 M Ft-ot ajánlott. Ő azt meg is jelölte, hogy mit csökkentett az ajánlatában, a másik viszont nem. Azt egyáltalán nem lehet tudni, hogy a hasznából esetleg csökkentett-e vagy sem.
Básthy Béla is próbálja összerakni a dolgokat. Ezek szerint a 2. tárgyalás után lett kérve tőlük egy 3. ajánlat is, amihez szöveges indoklást kértek, mivel tudják az ajánlatukat tovább csökkenteni. Az egyik adott be erre részletes kimutatást, a másik pedig nem.
Huber László kérdezi, hogy meddig lehetett volna ezt folytatni?
Dr. Zalán Gábor szerint azt a bizonyos benyújtott pályázatot, ami előírt egy tartalmat, azt teljesíteni kell. A tervezőket megkérdezték, hogyan lehet átalakítani a felújítást úgy, hogy a pályázat tartalma megvalósuljon. Ezt még a 8-i határidő előtt megküldték az ajánlattevőknek. Azt kell mondani, hogy sajnos nem egyedüli esetről van szó, sőt már általános gyakorlat az, hogy a tervezői költségvetést egy kivitelező sem tudja tartani. Ezért került sor legutóbb a gimnázium tetőfelújításának a pótmunkáira is.
Huber László meglátása szerint – éppen ezért – addig kellett volna folyatni a tárgyalást, amíg a legjobb ajánlat befért volna a 25 M Ft-ba.
Dr. Zalán Gábor kihangsúlyozza, hogy a két kivitelező cég 3 fordulós tárgyalás után 400 000 Ft-os eltéréssel adott be ajánlatot. Ehhez még 7-7,5 M Ft kell, hogy a pályázati cél meg tudjon valósulni. Kiemeli, hogy ha ezt a képviselő-testület nem teszi hozzá, nem fog megvalósulni a kívánt cél.
Básthy Béla, ha jól érti, akkor a következőkről van szó: a pályázatban megítélt összeg alacsonyabb, mint amit az önkormányzat megigényelt. Mivel nem EU-s, hanem BM-es pályázatról van szó, esetleg nem kellene-e a minisztériumban felvetni, hogy – tekintettel az önkormányzat szűkös anyagi helyzetére – a műszaki tartalmaz csökkentsék-e.
Giczy József úgy látja, hogy a végösszeg talán tovább is csökkenthető lenne, hiszen az egyik ajánlattevő azt írta, hogy nem volt tudomása arról a bizonyos dologról, ezért tovább tudta volna csökkenteni az ajánlatát. Ez lehet, hogy az ő figyelmetlensége volt, lehet, hogy a valami más oka volt. Szerinte érdemes lenne tovább folytatni ezt az eljárást az ajánlatkérőkkel.
Ujvári Csaba szerint nem biztos, hogy csökkenne tovább az ár.
Huber László kihangsúlyozza a következőket: egy köztisztviselő, ha levezet egy eljárást önkormányzati szabályzat alapján és kinyilatkozza, hogy az szabályos volt, akkor szerinte ne fenyegetőzzön senki. Ezért kérdezte, hogy van-e alapja a levélnek, vagy sem.
Rába László emlékezteti a jelenlévőket, hogy a Gyöngyös szabadidőpark esetében is túl magas volt az ajánlat először.
Ujvári Csaba szerinte egyrészt ott három teljesen külön eljárást folytattak le. Ott olyan műszaki megoldást lehetett alkalmazni, amit elfogadott a pályáztató hatóság.
Huber László kérdezi, hogy van-e korlátozva, hány tárgyalást lehet lefolytatni?
Ujvári Csaba szerint nincs, de itt az az egy korlát van, mely szerint november 30-ig meg kell kötni a szerződést. Ha ezt nem tudja az önkormányzat bemutatni, akkor elesik a támogatástól.
Básthy Béla még az előzmények iránt érdeklődik. Ha jól érti, akkor volt egy pályázat, aminek volt egy bizonyos tartalma, de menet közben rájöttek, hogy több műszaki tartalomra van szükség, pld. 2 kazán helyett 3 kazánara van szükség?
Kiss Péter szerint a tervező normálisan megtervezte a szükséges, munkákat, előtte viszont a pályázat összeállítása meg 3 nap alatt „össze lett dobva” a sportklub elnöke által. De amit a pályázatában az önkormányzat írt, azt meg kell valósítani. Azt lehetne csökkenteni, amit a tervező tervezett – ez a lényeg. Sajnos az első csak költségbecslés volt, nem terv. Azt tudni kell, hogy a gépészet önmagában is 13 M Ft – ebből nem lehet lefaragni – és még helyre is kell állítani. Tehát 25 M Ft-ból semmiképpen nem lehet a pályázatot megvalósítani.
Váradi Szilárd arra lenne kíváncsi igazából, hogy mennyit ér ez a munka? Pld. pontosan mennyiből lehet a belső udvart érintő járdát megépíteni betonból? Ő úgy érzi, hogy a vállalkozók nem szívesen csökkentenek árat és ez a csökkentés, amik itt szerepel, azok valójában csak „alibi tételek”. Szerinte lehetne még tovább alkudni. Erre egy példát is tud mondani. Egy új ajtó 30 000 Ft körül van. De a meglévőket le is lehet kezelni, és lefesteni.
Ujvári Csaba viszont úgy látja, hogy a közbeszerzési eljárás során versenyárak alakultak ki. Azt nem lehet feltétezni, hogy komolytalan ajánlatok érkeztek be. Úgy tűnik, hogy van egy eredmény az eljárás végén, van határozati javaslat, amely az egyik félnek természetesen nem tetszik. Ha egy másik eljárásban a másik ajánlattevőt hirdetné ki a képviselő-testület győztesnek, akkor nyilván ő kérdőjelezné meg az eljárást. De így szerinte az egész eljárás tisztessége meg van kérdőjelezve.
Huber László szerint ezt azért nem szabad megtenni.
Rába László kérdezi, hogy Kaltenecker Lajos nevezett-e meg alvállalkozót? Mert szerinte az mindig problémát jelent, hogy ha egy ilyen kis cég alvállalkozót vesz igénybe.
Ujvári Csaba szerint nem nevezett meg alvállalkozót.
Giczy József is úgy véli, hogy ezen az áron lehet még lejjebb menni, és ha az új temetőre elkülönített pénzből át lehet csoportosítani, akkor ezt meg kell próbálni.
Huber László szerint nincs rá pénz, hiszen „virtuális forintokról van szó. Ezek a kötvénykibocsátás utolsó forintjai, amelyek jövőre a temetőnél biztosan hiányozni fognak.
Ezután a polgármester a vitát lezárva, kérdezi, hogy van-e a más javaslat az előterjesztéssel kapcsolatban?
Simonits Zsolt úgy vette ki a vitából, hogy ha van rá mód, akkor további tárgyalásokat kellene folytatni az ajánlatok további csökkentése érdekében. A határidő szorít, de ez kivitelezhető-e?
Ujvári Csaba elmondja, hogy a szerződéskötés időpontja köti az önkormányzatot, meg a munkaügyi központtal is meg kell állapodni.
Rába László javasolja, hogy mivel csak két ajánlattevőről van szó, akár holnapra is be lehet őket hívni, hogy tegyék meg utolsó ajánlatukat.
Ujvári Csaba szerint megvan ennek az előírt menete, ki kell őket hivatalosan értesíteni, az egész sok adminisztrációval jár. Ha mindezt nem tartják be, akkor meg lehet támadni az eljárást. Reálisan akkor valósítható meg, ha a Bíráló Bizottság is, meg a képviselő-testület tart rendkívüli ülést. Dr. Zalán Gábor ajánlja a képviselőknek, hogy jöjjenek el egy ilyen tárgyalásra, hogy lássák, hogyan is zajlik.
Simonits Zsolt kérdezi: ha a város végül is elutasítja a pályázatot és nem köti meg a megállapodást, akkor az önkormányzatot érheti-e valamilyen hátrány?
Básthy Béla szerint a miniszterelnök sport főtanácsadója személyesen lobbizott ennek a pályázatnak a sikeréért a minisztériumban és azt is jelezte, hogy szívesen átvágná a szalagot az átadáson. Ő tehát azt nem mondaná, hogy Kőszeget ez nem érintené hátrányosan. Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás lenne, sőt, akkor legközelebb Kőszeg inkább ne is kérjen semmit.
Váradi Szilárd szerint „az diktál, akinél a pénz van”. Ha valaki nem akar lemaradni, akkor akár egész éjszaka dolgozzon annak érdekében, hogy részt vegyen az utolsó fordulón. A képviselő-testületnek pedig kutya kötelessége, hogy a város pénzén spóroljon.
Kiss Péter megjegyzi: ha a képviselő-testület nem biztosít rá fedezetet, akkor az egészet el kell felejteni.
Dr. Zalán Gábor szerint a 7,6 M Ft önerő, ami még szükséges, egészen biztosan nem fog lecsökkenni 0-ra, úgy hogy minden megvalósul.
Básthy Béla szerint ha pedig az önkormányzat hozzáteszi a hiányzó összeget, onnantól már arról kell beszélni, hogy 65%-os állami támogatással valósult meg, nem 75 vagy 80%-os aránnyal. De ezt fel lehet úgy is fogni, hogy a KSE 100. évfordulóját ezzel segítette a város.
Huber László összefoglalja a módosító javaslatot. Váradi Szilárd, Giczy József és Rába László javaslata értelmében szavazásra bocsátja, hogy legyen-e még egy tárgyalásos forduló. A képviselő-testület erről a következők szerint szavaz: 4 igen, 4 nem szavazat, 1 tartózkodás. – tehát a javaslat nem kapott kellő számú támogatást.
Ezután a polgármester azt bocsátja szavazásra, hogy a képviselő-testület biztosítja-e a sportöltöző és az edzőterem felújításhoz a hiányzó fedezetet. Hozzáfűzi, hogy a bizottság sem ajánlotta a köztemető I. üteméről az átcsoportosítást erre a célra. Az önkormányzat az 500 M Ft-os kötvénykibocsátásból származó keretét már kimerítette. Jövőre az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségei nagyon be fognak szűkülni, ezt is törvény fogja szabályozni. A képviselők a határozati javaslat 1. pontjáról az alábbiak szerint szavaznak: 4 igen, 4 nem szavazat, 1 tartózkodás.
Tekintettel arra, hogy a határozati javaslat 1. pontja nem kapott többségi támogatást, ezért a pénzügyi fedezet hiánya miatt a közbeszerzési törvény értelmében eredménytelen az eljárás a Kbt. 92 § c) alapján. Ezért a polgármester a továbbiakban nem bocsátotta szavazásra a határozati javaslat 2. és 3. pontját.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester 16.30 órakor bezárja a képviselő-testület mai, rendkívüli ülését.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Huber László
aljegyző polgármester
