1989-2019 - 30 év múltán - Közép-Európa Globális Szempontból

2019. június 28. és július 6. között 24. alkalommal rendezi meg Nyári Egyetemét a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK), a Társadalmi és Európai Tanulmányok Intézetével (ISES) és a Pannon Egyetemmel együttműködve.

1996 óta a Nemzetközi Nyári Egyetem nagyszerű lehetőséget nyújt a társadalomtudósoknak, politikai döntéshozóknak, kutatóknak és diákoknak, hogy találkozzanak és megvitassák a korszak aktuális kihívásait és a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.

Idén lesz 30 éve, hogy visszafordíthatatlanná vált a közép-kelet-európai országokban a rendszerváltozásnak nevezett folyamat. A nagyhatalmi alkuk következtében a szovjet érdekszférából kikerült egykori keleti blokk országai előtt ismét megnyílt az út a nyugati típusú demokráciák felé. A 90-es évekre jellemző optimizmussal és nagy lendülettel kezdődő európai integrációs folyamatokat előkészítő időszakot követően, a 2004-es jogi csatlakozás után hamarosan már konkrét problémákkal kellett szembenézniük az újonnan csatlakozóknak, illetve Európa magországainak. A 2008-as gazdasági világválság következményei, a közel-keleti háborúk és az észak-afrikai arab tavasz okozta tömeges migráció kihívásai óriási súllyal nehezedtek és nehezednek ma is az EU-vezetésre. Rengeteg külső és belső feszültség okozta társadalmi, politikai, szociális és kulturális alapkérdés merült fel az utóbbi években, melyekre valódi válaszokat kell adnia az egységesülő Európának.

- Érdek- vagy értékalapú közösség-e az Európai Unió?

- Van-e értelme a kétsebességes Európának?

- Létezik-e egységes az európai identitás?

- Kulturális örökségünk milyen módon határozza meg az egyes országok és az egész kontinens jövőjét?

- Lehet erőteljesebb szerepe a Visegrádi 4-ek szövetségének az EU-ban?

- Milyen hozadéka lehet a balkáni országok csatlakozásának?

- Egy erős irányítású unió vagy inkább független nemzetállamok közössége a megfelelőbb szerkezeti forma az EU jövőjét illetően?

- Széthullhat-e az EU, és ha igen, mi következhet azután?

- Mit tehetünk a gyorsuló klímaváltozás ellen?

Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a 24. Nemzetközi Nyári Egyetemen Kőszeg az FTI-IASK-ban. A problémakörök többirányú megközelítését, az egymáshoz kapcsolódó folyamatok megértését, illetve az összefüggések szakmai elemzését a több mint 12 országból érkező előadó és kutató gárda biztosítja. A hazai és nemzetközi szaktekintélyek mellett az előadók között helyet kapnak az FTI-IASK vezető kutatói is. Multidiszciplináris megközelítésben kerülnek napirendre az európai integráció, illetve széthullás veszélyeivel kapcsolatos politikai, ideológiai, gazdasági és kulturális dinamikáját érintő kérdéskörök.

A Nyári Egyetem célja, hogy az előadók és a hallgatók, illetve az érdeklődők között olyan párbeszéd alakuljon ki, ahol nemcsak az eltérő véleményeket ütköztetik, hanem érdemi megoldási javaslatokat is találnak a jelenünket érintő globális problémák lokális kezelésére.

A június 30-i, vasárnap délelőtti vitaindító előadást Erhard Busek volt osztrák alkancellár és Peter Schulze a Göttingeni Egyetem professzora tartja Miszlivetz Ferenc FTI-IASK főigazgató társaságában. A délutáni kerekasztal-beszélgetésen Bogyay Katalin (Magyarország állandó ENSZ képviselője) Emil Brix (történész, volt osztrák diplomata), Gert Weisskirchen (korábbi Bundestag képviselő) és Bába Iván (volt nagykövet, történész) vesznek részt.

Az angol nyelvű előadások mellett esténként ingyenes koncertek (Binder Duó, Kanizsa Csillagai) és beszélgetések (Mark Kramer) színesítik a Nyári Egyetem programját.



Időpont: 2019. június 28. és július 06. között

Helyszín: Kőszeg, H-9730 Chernel u. 14.

A csatolmányban megtalálják az angol nyelvű Nyári Egyetem részletes programját.



További részletek és információk az alábbi honlapon kaphatnak:



https://iask.hu/hu/palyazati-felhivas-xxiv-nemzetkozi-nyari-egyetem-1989-2019-30-ev-multan-kozep-europa-globalis-szempontbol/#1513765057152-e3eca629-ab0b