„Szuzi csíkos kiscica. Franciaországban lakik. Szereti kergetni a pillangókat, és szereti, ha visszafelé simogatják. Szuzi egyetlen dolgot nem szeret: eltévedni…” Ezekkel a mondatokkal kezdődik a tragikusan fiatalon elhunyt brit szerző, Jill Tomlinson meséje. Ez a felütés tökéletesen megmutatja azt a lényegre törő, játékos és izgalmas mesélési módot, mely Tomlinson sajátja, és ami megkülönbözteti a világ többi meseírójától. Tömören, konkrétan és érthető módon fogalmaz. Nála az állatszereplők mindig megtartják valós jellegzetességeiket, nincsenek antropomorfizálva, mégis olyan főhősöket teremt, akikkel lehet azonosulni, akikért lehet izgulni, és akiket nagyon lehet szeretni.
Szuzi véletlenül elalszik egy hőlégballon kosarában, és mire felébred, Angliában találja magát. Egyetlen célja, hogy hazajusson Franciaországba, de sajnos lakóhelyétől és szeretett gazdájától elválasztja a La Manche csatorna. A kiscica egyenlőtlen küzdelme a tengerrel sok izgalmas, komikus (és néha veszélyes) helyzetet teremt, melyek rengeteg játéklehetőséget kínálnak a bábszínpadon.
Az alaphelyzet, az elveszettség érzése nem idegen a legkisebb nézőktől sem, hiszen óvodás, kisiskolás korban egy park, egy játszótér is hatalmas, átláthatatlan térré növekedhet, ha hirtelen - akár csak egy rövid időre - eltűnik a biztonságot jelentő szülő. Szuzi hazajutása tehát az előadás fő témája.

Bábszínpadra írta: Veres András
Tervező: Bartal-Kiss Rita
Zeneszerző: Kiss Dávid
Rendező: Veres András


Szereplők:
Gyurkovics Zsófia
Lukács Gábor