„Asszonyfarsang” – Svábok a németek között
1712-től Kőszegfalva földrajzilag elkülönülve, de Kőszeg szerves részét alkotja. A behívó város részéről nem történt kísérlet a telepesek beolvasztására, igaz ezt a földesúr-jobbágy viszony is gátolta. Sem az itt élő németekkel, sem a magyarokkal nem alakult ki szoros kapcsolat. Ennek eredményeképpen közösségük bezáródott, hagyományaik, szokásaik nem keveredtek, három évszázada élnek és szinte a mai napig tisztán megmaradtak. Nemcsak a magyar, de a kőszegi németekétől is teljesen eltérő „archaikus” gyermekvárási, keresztszülői, születési, házassági szokásaik élnek. A környéken híresek a három napig tartó farsangi vigalmaik, illetve az „asszonyfarsang” szokása.
A település egy olyan város része, amely már alapításától, a Kőszegi grófoktól jelentős német lakossággal bírt. Kuriózum a két „németség”, svábok-hiencek/poncichterek egymás mellett élése és bemutatása. Mindezt a Vas megyei németek bemutatása foglalja keretbe. Így képez egy egységet a falu, a város és a megye, amely hármason keresztül bemutatható a már itt élők és a később betelepítettek világa. Ráadásul Kőszeg a megye egyetlen szabad királyi városa volt, így kontrasztot képez a városi és a falusi németség között is.