Barabás Krisztián edző - Kávészünet

Sportolóival bejárta a világot

Krisztián 1973. november 14-én született Szombathelyen. Velemi származású édesanyja és soproni édesapja akkor már Kőszegen éltek. Anyai nagyszülei - Molnár Dezső és felesége- vezették sokáig a Kulacs Éttermet, illetve a Poncichter Borozót.

Édesanyja is a
kereskedelem, a vendéglátás területén működött, az egykori Kőszeg és Vidéke ÁFÉSZ
kereskedelmi vezetője volt. Az általános iskolát 1980-tól az akkori Kossuth
Zsuzsannában járta ki, ahol a felső tagozatban Molnár Tibor volt az osztályfőnöke és a
testnevelő tanára. A labda, a sport, a mozgás szeretetét ő nevelte beléjük. A kézilabdát
favorizálták és Tibor bácsi vezetésével a megyei bajnokságot is megnyerték
korcsoportjukban. Nyolcadik osztály után felvették a szombathelyi Savaria
Szakközépiskola vasútgépész szakára. Itt kezdődött barátsága a kosárlabdával. Edzője
Hollósy Tibor tanár úr volt. Élete meghatározó időszaka lett ez a 4 év. Nagyon sokat
kapott a sportágtól. Az 1989-es nyarat, sok más társával együtt, a gimnázium
kosárlabdapályáján töltötte. Sok kortársával, későbbi csapattárssal szövődtek nagy
barátságok. 1992 nyarán belekezdtek egy kőszegi kosárlabda csapat szervezésébe. Még
ebben az évben el is indultak a megyei bajnokságban Kolesánszky György edző
irányításával. Húsz év után indult újra kőszegi kosárlabdacsapat hivatalos
bajnokságban. A mai napig büszkeséggel tölti el, hogy részese lehetett a kosárlabda
újraéledésének Kőszegen. A tavalyi volt a 30. szezonjuk. Felesége jelenleg is
gyermekvédelmi ügyintézőként dolgozik a kőszegi gyermekotthonban. 2005-ben
megszületett Bence fiuk, aki jelenleg a helyi gimnázium harmadéves tanulója.
-Az érettségi után technikus minősítést szereztem. A seregben fogalmazódott meg bennem a
gondolat, hogy tovább szeretnék tanulni. A főiskolára 1995-ben vettek fel, matematika-
testnevelés szakra. 1999-ben végeztem és még ebben az évben Rába István állást és szolgálati
lakást ajánlott a Dr. Nagy László EGYMI-ben. Óriási segítség volt ez akkor. 2000. május 27-
én megnősültem.
-2000-ben kerültem kapcsolatba a Magyar Speciális Olimpia Szövetséggel (SO). Rába István és
Pintér István kért fel, hogy szervezzek egy leány kosárlabda csapatot a gyermekotthonban élő,
értelmileg sérült lányokból. Még ezen év novemberében Iváncon vettünk rész első
versenyünkön, ahol második helyezést értünk el. Az immár eltelt 22 év alatt számtalan hazai
és nemzetközi versenyen állhattunk a dobogó legfelső fokára. Eljutottunk 2002-ben
Moszkvába, 2003-ban Lengyelországba, illetve 2004-ben Rodosz szigetére is. Ez volt az első
verseny, ahol az egyesített sporttal ismerkedhettünk meg közelebbről. Itt az ép
partnerjátékosok segítik sérült társaikat. A pályán egyszerre két partnerjátékos és 3 SO
sportoló szerepel. Nagy megtiszteltetés volt, hogy mint partnerjátékos segíthettem a
sportolókat, magamra ölthettem a címeres mezt. Egy ezüstéremmel és fantasztikus
élményekkel tértünk haza.
-A 2007-es világjátékokra két lányt is beválogattak a Kínába utazó keretbe. Ez volt az első SO
világjáték, ahova kőszegi kosaras eljutott. 2. helyet szerezték meg.
-A 2011-es athéni világjátékokra egy lánynak sikerült bekerülnie a válogatottba. Mint edző én
is a helyszínen segíthettem a csapatot. 2. helyezéssel jöttünk haza.
-Időközben igény mutatkozott, hogy fiúk is szívesen járnának edzésre. Az edzések az EGYMI
tornatermében folytak heti két alkalommal. Lehetőség nyílt a városi sportcsarnok használatára
is. Itt a pénteki edzésen a felnőtt kőszegi csapat együtt edzett az SO csapatommal. Ez az
úgynevezett egyesített edzés volt, aminek eredményeként a 2014-es belgiumi Európa
Játékokra a teljes magyar válogatott kőszegi sportolókból állt, a 4. hely lett a miénk.
-A 2015-ös olimpiára válogató budapesti versenyt megnyertük, így a magyar válogatott
gerincét mi adhattuk. A los-angelesi versenyre 4 kőszegi sportoló utazhatott. Ezen a
versenyen felértünk a csúcsra. A dobogó legmagasabb fokára állhatott fel a magyar
válogatott. Mint edző a helyszínen éltem meg ezt a csodát. Jó volt kint magyarnak lenni.
Bármerre mentünk fényképezkedni szerettek volna velünk, ha megkértünk valakit az utcán,
hogy fotózzon le minket, rögtön elkezdte mesélni magyar kötődését. A híres Hollywood
felirathoz sétálva, egyszer csak megjelent egy helyi férfi kezében jégkrémekkel. Kiderült,
hogy felesége küldte magyar származása miatt. Fantasztikus hangulata van egy-egy ilyen
világversenynek! Nem számít ki honnan jött és milyen vallású, vagy bőrszínű! Világbéke!
Ilyenkor minden a sportolókért van! Eljutottunk a Staples Centerhez -a Los Angeles Lakers
otthona-, sétáltunk a híres hollywoodi csillagokon, fürödtünk az óceánban!
-A siker felkeltette a magyar sportsajtó figyelmét is. Az év sportolója választáson az „év sérült
csapata” lettünk. Leírhatatlan élmény volt a Nemzeti Színházban átvenni a díjat. A nézőtéren
számtalan olimpiai, világ- és európabajnok, legendás sportoló tapsolt nekünk. Ezt a következő
világjátékok után is megismételtük. Az Abu-Dhabi-ban megrendezett olimpián is elsők
lettünk. Ezen a versenyen szintet léptünk és igazi csapatként, fantasztikus teljesítménnyel
lettünk másodszor is olimpiai bajnokok, Oroszországot és Japánt legyőzve. A csapat gerincét
ismét a Kőszeg-Wink PSC sportolói adták. Csodálatos két hetet töltöttünk ebben a gazdag
országban. A Nemzeti Színházban ismét a mi nevünket mondták és másodszor is óriási
élmény volt átvenni a szép serleget, melyet én őrzök otthon!
-Ebben az évben immár ötödször tettünk eleget egy olaszországi meghívásnak Trevisoba.
Közben eljutottunk még Ukrajnába is, ahol szintén a teljes egyesített csapat kőszegi
sportolókból állt. Innét is elhoztuk az első helyet. Közben folyamatosan részt veszünk a hazai
bajnokságokon. Budapesten, Tatabányán, Pécsett, Kazincbarcikán, Győrben, Kecskeméten,
Körmenden, Szombathelyen, Szentesen is szép sikereket értünk el.
-Gőzerővel készülünk a jövő évi berlini világjátékokra, ahova egyesített leány csapattal
utazunk. Az utazó keretbe 3 kőszegi sportoló került. Így még szakági edzőtáborok, versenyek,
illetve a kiutazás előtt egy központi edzőtábor is vár ránk és ezek mellett sok-sok edzés.
-Szeptemberben a 24. tanévemet kezdtem meg a Beszédjavító Általános Iskolában.
Iskolánkban beszédhibás, beszédfogyatékos és úgynevezett „diszes” tanulók tanulnak.
Minden gyermek SNI-s minősítéssel rendelkezik. Nagyon nagy kihívás őket tanítani, nevelni,
fejleszteni.
-Van másik hobbim is. Gyerekkoromtól nagyon érdekeltek az autók, főleg a kamionok, teherautók. Kamionsofőr szerettem volna lenni. Édesanyámtól nagyon sok játékot kaptunk és vigyáztunk is rájuk. Innen ered a játék, a játékok szeretete. 2008-ban kezdtem el gyűjteni a retro kisautókat. Most már közel 400 van a birtokomban. A retro játékokat pár éve kezdtem el gyűjteni. A tavalyi évben gyermeknapon Cákra vittem ki a kis gyűjteményemet és a teljes bevétel az SMA-s beteg Noel támogatására ajánlottam fel. Idén a munkahelyemen állítottuk ki öcsémmel a felduzzadt gyűjteményünket. Régi társasjátékokat, műanyag figurákat, pedálos kisautót, lemezjátszót lemezekkel, a hajdani Lemezárugyár játékait, Schenk-féle „húsz forintos” katonákat, matchboxokat láthatott a közönség. A bevételt az intézményünkben rendezendő programok megvalósítására ajánlottuk fel. A lakótelepen nőttem fel, ahol szinte egész nap az utcán, a játszótéren voltunk. Mi még fociztunk, hintáztunk, homokvárakat építettünk, a lépcsőn ülve autós kártyáztunk és ha találtunk egy darab kis téglát, már rajzoltuk is a járdára a kisautóinknak az utakat, parkolókat. Mi még gombfociztunk, bicikliztünk, bujócskáztunk.


Kiss János