Egy kőszegi újra "hazatér"

Dr. Bánfalvi József, a szegedi nóta felcsendítője

Szegeden a "Matematika iskola" megteremtője dr. Bánfalvi József Kőszegen született 1919. július 6-án. Édesapja az Állami Vasútnál dolgozott, édesanyja otthon segítette a családot.
Azidőben a jóeszű fiatal, a szegény sorsú környezetéből papi vagy tanítói pályát választhatott, az utóbbi mellett döntött. Szülőhelyén, Kőszegen végezte alsóbb iskoláit és 1939-ben a tanítóképzőt. Életútját Szegeden folytatta, a Tanárképző Főiskolát 1943-ban fejezte be, és itt is helyezkedett el. Az Apponyi Kollégiumban intézeti tanár, majd 52–55 között Tömörkény Gimnázium igazgatóhelyettese és végül 1955-ben a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatójává nevezték ki, innen vonult nyugdíjba az 1990-es tanévet befejezve.
A Radnóti Gimnáziumban, amely 110 éves múltra tekint vissza sorrendben a hetedik igazgató volt, de az éveket számítva harmadrészt ő vezette e nagyszerű intézményt. Igazgatósága alatt a gimnázium az ország öt legjobb középiskolája között szerepelt, mindvégig nagyszerű tanártársakkal vette magát körbe, de legfőképpen a diákok álltak közel szívéhez. A három és fél évtizedes igazgatói tevékenysége során nem csupán hazai, hanem a nemzetközi pedagógiai berkekben is hírnevessé vált. Legnagyobb erénye, a legszélesebb ismeretekre törekedve a gimnáziumot is úgy irányította, hogy a szélesedő és a világ fejlődését biztosító követelményeknek megfeleljenek. Így a kísérletező igazgatói címet is kiérdemelte. Néhány kezdeményezés a már említetteken túl: a speciális biológia és kémiai tagozatokat elsőként indította, sőt egyedülálló biofizika, illetve biokémiai tagozat beindítása Európában is páratlan. Kijelenthetjük, hogy a tanárok kezdeményezését, az érdeklődő diákok százait indította útjára a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményekbe.
Kezdeményezésére indult be a nyolcosztályos gimnáziumi osztály, az előrehozott vizsgájú osztályok, az idegen-nyelvű oktatásra nyelvvizsga-előkészítő osztályok, a külföldi testvériskolai kapcsolatokban segítséget nyújtott a diákok középfokú nyelvvizsgájának mielőbbi letételéhez. Jellemző módon a speciális tantervek megvalósításához kérte a szegedi egyetem segítségét, s a professzorok jelenlétében biztosította a tagozatok színvonalát. Mindezek alapján a Művelődési Minisztérium a Radnóti Miklós Gimnáziumot 1986-ban "Kísérleti Gimnázium"-i rangra emelte.
Az iskolára az általános szigor, a fegyelmezett légkör volt a jellemző, de számos más területen oldotta a feszültséget.
A gimnáziumi eredmények mellett izgalommal vártuk és olvastuk az érettségizők bakijait, amelyeket nem mulasztott el mások okulására, de elsősorban mások szórakoztatására is közreadni.
Tanulóival rendszeresen eljárt versenyekre, jelenlétével azok magabiztosságát fokozta, de említhetjük, hogy nagy szívében a sporttámogatás is elfért. Nagymértékben támogatta a sportot, úgy tartotta, hogy egészséges mozgás nélkül nem lehetünk egész emberek. Számtalan magyar bajnokság megnyerésével az egyéni és csapatsportokban élen járt a gimnázium, és az egyik leghangosabb drukker az igazgató úr volt. A sportélet támogatásával kosárlabda és röplabda bajnokságon végeztek az élen, de szép eredménnyel szerepeltek atlétikában és kézilabdában is, így Szeged számára az utánpótlás nevelés bázisintézményének számított a gimnázium. Maradandót hozott létre Szeged városnak, amikor a tömegsport területén a felnőttek számára megszerveztette a "Radnóti hétfők" kispályás labdarúgás bevezetését.
Az oktató nevelő és az igazgatói munkája mellett nagy figyelmet szentelt saját tudásának növelésére, számos jelentős tanulmányt jelentetett meg a hazai és külföldi szaklapokban neveléselméleti és neveléstörténeti ismereteiből. Életében jelentős, hogy 1972-ben a Neveléstudományok Kandidátusa, majd 1977-ben a JATE Címzetes Docens címét érdemelte ki.
Vezetői, tudományos és pedagógiai munkáját jelentős kitüntetésekkel ismerték el. Így az Oktatásügy Kiváló Dolgozója 1954-ben, Ságvári Endre Érdemrend 1956-ban, Kiváló Tanár 1961-ben, a Munka Érdemrend arany fokozata 1973-ba, Állami-díj 1978-ban, Pro Urbe díj 1979-ben, Ifjúsági Érdemrend 1982-ben. Az Év magyarnótaszerzője 2009-ben. Több esetben részesült miniszteri dicséretben, sőt tudjuk, hogy Kossuth-díjra és a Magyar Köztársaság egyik legnagyobb kitüntetésére is felterjesztették.
Nyugdíjba vonulása után nem lett hűtlen a pedagógiai pályához, a Művelődési Minisztériumban segédkezett a hat-, nyolc-, illetve tizenkétosztályos gimnázium beindításában, az iskolaszék tagja lett Kőszegen, de elvállalt tanácsadói munkát is.
Szegeden és környékén hagyományosan ismert a magyar nóta és dal kiemelt szerepe, elég csupán néhány nevet említeni Dankó Pista, Lengyel Miska, Huszka Jenő, Járossy Jenő, Erdélyi Mihály. A korai kedvező életkörülmények megszűntek és a múlt század közepén szomorú és szorult helyzetbe került a magyar nóta. A nyolcvanas, illetve kilencvenes években a szegedi nótásokat csupán néhány barát tartotta össze, és dr. Kikli Tivadar mellett dr. Bánfalvi József vezető szerepet töltött be, hogy 1995 nyarán megalakulhatott a Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete. Az egyesület megalakulásától művészeti vezető és titkári teendőket ellátó dr. Bánfalvi József a munkát szívvel, lélekkel vállalta és végezte. Keze alatt nevelkedett az az új nemzedék, amely egyre nagyobb tekintélyt vív ki magának országos viszonylatban is, sőt az egyesületet elvitte Burgenlandba, Erdélybe, Vajdaságba, és a hazai nagyobb városokban vendégszereplésre.
Bánfalvi József titkos fiatalkori álmát a nótaegyesületben valósította meg. Az idők folyamán mindig jelentős szerepet töltött be a magyar nótaszerzésben, műsorok szervezésében. Visszatekintve már 1937-ben zenét szerzett, "Lassan most már ködbe borul a Kőszegi erdő" címmel jelent meg és Banga József néven 1943-ban önálló kiadványát olvashatják, majd hosszú kihagyás után főleg a nyugdíjba helyezésével hatalmas lendületet vett új élete, a nótaműsorok szervezésében és nótaszerzésben. Vezetésével a Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete ez ideig tizenkét nótásfüzetet adott ki, és három önálló nótásfüzetbe foglalta szerzeményeit. E munkássága is szép sikert hozott, így 1998-ban a III. Nótaolimpián harmadik, 2006-ban Bognár Gyula szerzőtársával Hervad már a virág címmel csárdás kategóriában I. helyezést szerzett. Az országban sok helyen játsszák a Tavasz van a Tisza-parton című szerzeményét és más nótáit.
A magyar nótakedvelők nagy táborának készült a Nótás Újság, amelyben dr. Bánfalvi József oly sokat publikált. Az évek múlása nem törte meg jókedvét, halk szavakkal, csöndes mosollyal forgott a nótaszeretők táborában, akik nagy szeretettel vették körbe.
A Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete elhatározta, hogy az alapokmányából adódóan díjat alapít "Magyar Nótáért Szegeden" címmel, amelynek díjazottja dr. Bánfalvi József lett.




Egészségének végletes megromlásakor hagyta meg családjának, hogy hamvait Kőszegre szeretné vitetni, felesége hamvaival együtt. Halálában is szeretett szülővárosában szeretne nyugodni. Nyugodjék hát békében!
Dr. Bánfalvi József hamvait a család kérésére zárt családi körben helyezik el.
Egykori barátai és Kőszeg Város Önkormányzata október 1-jén 16.30-kor hajt fejet sírjánál. Közös főhajtásunkra hozzon Ön is egy szál virágot, közösen búcsúztatva egy "hazatért" kőszegi EMBERT.

A-Z

( A forrásmunkát rendelkezésünkre bocsátotta: Dr. Majzik István)