SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

1950. október 27-én Kőszegen születtem, tanárcsalád ötödik gyermekeként.
A Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karán folytattam tanulmányaimat, szakterületként az iparitalt, borászatot választva szereztem meg mérnöki diplomámat.
A Borgazdasági Vállalatok Trösztjénel 1976. szeptemberében kezdtem el dolgozni, ahol az italipari-, borászati üzemek, technológiák (anyagok, gépek, eljárások és termékek, melléktermék hasznosítás) fejlesztésével, termeléskoordinálással foglalkoztam.
Feladataimmal összefüggésben sikerült Magyarország összes borvidékével, pincészetével közvetlen munkakapcsolatba kerülni.
Több pályázaton vettem részt, melyek közül “A kékszőlő törkölyében lévő színanyagok kinyerése” című, hazai és külföldi pályázatokon rangos helyezést ért el.
1981-től munkámat a Borgazdaságok Kísérleti és Minőségellenőrző Laboratóriumában folytattam kutatómérnökként. Szakterületem az ásványvíztől az üdítőitalokon, gyümölcsleveken, a borokon át a tömény italokig bezárólag terjedt. A termékek fejlesztésével, minőségellenőrzésével, az alkalmazott gépek, anyagok, műveletek technológiák optimalizálásával, italipari szaktanácsadással foglalkoztam és mellette elláttam az igazgató-helyettesi feladatokat.
Több új termék kidolgozásában vettem részt, ezek közül szabadalmaztattam három eljárást: “A diabetikus szörpök előállítása”, “Sörpezsgő”, “Alacsony alkoholtartalmú-, ill. alkoholmentes borok előállítása”.
Rendszeresen tartottam és tartok előadásokat tudományos kollokviumokon, egyesületekben, egyetemeken, szakközépiskolákban, ismeretterjesztő fórumokon, esetenként külföldön egyetemi, főiskolai hallgatókkal konzultáltam.
1990–ben jelent meg “A házibor készítése” című kézikönyvem a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Ugyancsak e cég adta ki 1992-ben az “Italok A-tól Z-ig” című könyvet, melynek megjelenésében társszerzőként vettem részt.
1991-től a Kertészeti Egyetem Borászati Laboratóriumát vezettem.
1994-től önálló vállalkozásba kezdtem borászati fejlesztésekre, INNO-VINO Kft. néven.
Ennek kapcsán közel kétszáz pince szőlőfeldolgozási, borkezelési, palackozási technológiájának kialakításában vettem részt, és köztük az Év Borászainak 80%-val dolgoztam együtt.
Munkám során a legjobb borminőség javító technológiákat sikerült meghonosítanom, olasz borászati cégek szakértői képviseletében (Siprem, Alfatek, Velo, Save, De Silla, Sfoggia, Etycap System, Intec, Oliver Ogar).
Nevezetesen; membránprések, vákumprések, rototartályos vörösborerjesztők, cross-flow szűrés, reverz-ozmozis, nanofiltrácio, borkőstabilizálás, mikrooxidácios borérlelés, szabályozott palackos érlelés, új nem parafaalapú dugók kifejlesztésével.
Szőlőfajtánkénti, termőtájankénti biotechnológia meghatározásával, terjesztésével sikerrel foglalkozom öt éve.
Helyi, megyei es nemzetközi borversenyek rendszeres meghívottja vagyok, mint minősített borbíráló.
Rendszeren publikálok, előadásokat tartok különböző fórumokon a borászati fejlesztés kérdéseiről, irányzatairól, újabb lehetőségeiről. Egyetemi, főiskolai hallgatókkal konzultálok borászati témakörökből.
Jelenleg az Olasz Borászati Akadémia és a kőszegi Polgármesteri Hivatal közötti “Kutatási Szerződés” alapján magyar részről szakmai irányítását végzem az 1740-től vezetett Szőlő Jövésnek Könyve rügyek és klímaváltozás összefüggéseit vizsgálva. Kőszeg Városért kitüntetést kaptam több évtizedes szőlő- , és borkultúráért kifejtett munkám elismeréseképp.
Lassan 35 éve igyekszem felfedezni, megbecsülni, megjeleníteni a bor és szülőföldje értékeit.


Szövényi Ernő

Kelt.: 2009. november 6.

Szövényi Ernő halálára

Egy ötgyermekes család legkisebb gyermekeként született Kőszegen. Édesapja a város díszpolgára lett, édesanyja a Millecentenárium évében zászlóanya. Apai öröksége a múlt és a bor szeretete, anyai öröksége az emberek szeretete. KŐSZEGI volt, bár Budapesten élt. A legkisebb gyermek volt, aki a leghamarabb ment el. Furcsa fintora a sorsnak, hogy egy héten belül szerettük volna ünnepelni Szövényi István 100. és Ernő születésének 60. születésnapját. Csak 59-et élhetett meg. Ezeket az éveket nem töltötte haszontalanul. A Kertészeti Egyetemen szerzett borász és mérnök diplomát. Dolgozott több nagyvállalatnál, ahol a bor-, és italkészítés technológiai oldalával, és fejlesztésével foglalkozott, majd kutatott a Borgazdaságok Kísérleti és Minőségellenőrző Laboratóriumában, ahol szabadalmaztatott több eljárást. A 90-es évek elején jelent meg könyve „A házibor készítése” címmel, és ekkor tért vissza a Kertészeti Egyetemre, a Kutatólabor vezetőjeként. Később vállalkozóként segített modern technológiák elterjesztésében a szőlőfeldolgozás és borkészítés területén. Munkája során a legtöbb meghatározó magyar borászattal kapcsolatba került, így nyerve el saját magára aggatott jelzőjét: „Szabad Királyi Vándorborász”. Járta az országot, de a szíve mindig itthon maradt, Kőszegen. Ezért is vezette a Vas Megyei és a Nemzetközi Borversenyeket, melynek eredményeként a szakma legjobbjai fordultak meg városunkban: borászok, szőlészek, felügyeleti szervek képviselői egyaránt. Jöttek hívó szavára, mert szenvedéllyel teli, hiteles ember volt. Másokat is magával ragadott önzetlensége, és tenni akarása. Jobbá szerette volna tenni a világot… Vagy legalább borospohárral a kézben tenni elviselhetővé… Ernő örökre hazatér. Szülei mellé, szülőföldjébe. Nem fejezheti be utolsó munkáját, melyben az Olasz Borakadémiával és a kőszegi kollégákkal karöltve próbált klímaváltozási következtetéseket levonni a Szőlő jövésnek könyve feljegyzései alapján. Nem lehetett teljes pályája… DE!
“ A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam.” (2 Tim 4,7)
És ez a fontos. Nekünk pedig azt üzeni, hogy legyünk méltó, jó kőszegiek, bárhol is élünk, bárhová is vet minket a sors! Az itt hagyottak nevében: Pócza Zoltán.

Teljes lelkünkkel jelen vagyunk, hogy Ernő barátunkra emlékezzünk.

Közel állt Akadémiánkhoz, az Intézményünkhöz, a Munkánkhoz, de mindezek előtt Hozzánk állt közel az energiájával és nagyszerű, feledhetetlen személyiségével. Benne egy nagylelkű embert ismertünk meg, aki életének és világszemléletének részeseivé tett minket.

A magyar borász társadalom nagykövete volt, aki megszeretette velünk az országotokat. Az együtt kezdett munkánk többet jelentett egy egyszerű szakmai és tudományos kutatásnál, mivel az együtt töltött pillanatokat különleges emberség és spontán barátság jellemezte. Ezért, de sok más dologért is hiányozni fog nekünk.

Viszont itt hagyta nekünk “imádni való” lányát Vikit, akivel együtt kezdtük és Barátunk nevében folytathatjuk a munkát, mely mindannyiunkat boldoggá tesz.

Emlékeinkben örökké élni fogsz: prof. Dr. Antonio Calo az Olasz Borakadémia elnöke, Dr. Lorenzo …………, Dr. Diego Tomasi egyetemi tanár

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Siamo qui presenti con tutta la nostra anima a ricordare l’amico Ernesto.
E’ stato vicino alla nostra Accademia, al nostro Istituto, ai nostri lavori, ma prima di tutto è stato vicino a noi con la sua grande energia e al contempo con la sua grande compostezza. In lui abbiamo conosciuto un uomo generoso che ci ha fatto subito partecipi della sua vita e del suo mondo.
E’ stato l’ambasciatore della grande civiltà enologica ungherese e ci ha fatto amare il suo/vostro Paese. Le collaborazioni che abbiamo intrapreso sono andate al di là del semplice significato tecnico e scientifico, perché si sono sempre rivestite di una immensa umanità e di una spontanea amicizia. Per questo e per molto altro Ernesto ci mancherà.
Ci lascia l’adorabile Viky e i lavori che abbiamo iniziato assieme continueranno nel suo nome, ne sarà felice e noi con lui.
Sarai sempre nei nostri ricordi, Antonio, Lorenzo, Diego

"Az öregedés egy furcsa vetkőzőszám, mikoris testünk ruhadarabjai maguktól hullnak le, lelkünk örökkévalóságáról."
Szövényi Ernő 2010. október

“ A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam,.”
(2 Tim 4,7)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett Férj, Édesapa, Nagyapa, Testvér, Barát
SZÖVÉNYI ERNŐ
Okl.tart.ip.mérnök-borász “Szabad Királyi Vándorborász”
életének 59.esztendejében, 2010 október 22-én, elhunyt.
Búcsúznak tőle: Felesége, Gyermekei és házastársaik, Unokája
Testvérei és családjaik
Rokonai és Barátai.
Utolsó útjára kísérjük 2010 október 29-én 15 órakor a kőszegi temetőkápolnából.
Engesztelő gyászmise 2010 október 29-én 14 órakor lesz a kőszegi Jézus Szíve templomban.
Az örök világosság fényeskedjék neki!
Táviratcím: 9730 Kőszeg, Kelcz-Adelffy u.10
1031 Budapest Zaránd u.17/b