Giacomo Puccini: Messa di gloria
December 7-én, vasárnap, az esti 18.00 órás szentmise után a szombathelyi "Zeneberátok Szent Márton Vegyeskara" adja elő Puccini híres oratóriumát, a kőszegi Jézus Szíve Plébániatemplomban.
December 7-én, vasárnap, az esti 18.00 órás szentmise után
a szombathelyi "Zeneberátok Szent Márton Vegyeskara"
előadja
Giacomo Puccini: Messa di gloria című oratóriumát,
a kőszegi
JÉZUS SZÍVE TEMPLOMBAN
Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22. – Brüsszel, 1924. november 29.)
Ebben az évben ünnepeljük születésének 150. évfordulóját. Művészete elsősorban operáiról híres. A szavak, a mondatok érzékeny, olykor drámai, színpadi jellegű zenei kifejezése, más műveiben is nyomon követhető.
Puccini szülőhelyének, az olaszországi Lucca város székesegyháznak is Szent Márton a védőszentje. - Négy nagyon szép dombormű, és egy kőszobor is tanúskodik ott erről.
Miután ezt megtudtuk, még nagyobb lelkesedéssel készültünk a mű előadására. Horváth Dániel orgona kíséretével szólaltatjuk meg, ezt a gyönyörű kórustételekkel, - és a Puccíni operák kitárulkozó, líraian érzékeny, drámaian szenvedélyes, feszültséggel és érzelmi kontrasztokban gazdag, - szinte operaszerűen áradó dallamokkal bővelkedő oratóriumot, misét.
--------------------
A "Kyrie eleison …" tétel, a könyörgés finom érzékenységétől a "Christe eleison … rész hangsúlyainak sokaságain át, - a kérés, a könyörgés, s a kétségbeesett lélek szenvedélyes, drámai küzdelméig, - elénk tárja az érzelmi állapotok, csak zenével kifejezhető mélységes titkait.
A "Gloria in excelsis…" tétel, a felszabadultan áradó, szárnyaló dallamaival, imitációival, harmóniáival: a fény, a pompa, az ujjongó, dicsőítő, reményt adó, reményt hordozó ünneplés örömáradata.
A "Credo …" tételben mutatkozik meg igazán az operakomponista zeneszerzői vénája. A "Hiszek egy …" szöveg szavai, mondatai, gondolatai, - a hangok zenei színpadán, - érzelmileg oly gazdag dinamikai árnyalatokkal, hangszínekkel, íródtak, hogy a "Crucifixus …" rész keresztre feszítés drámaiságával kidolgozott hangzásaival, a szenvedéstörténet emberiséget, lelket megváltó, katartikus erejével hatnak.
A "Sanctus …" tétel kezdésének méltóságos, titokzatos varázsa, a "Hosanna in excelsis …" ismét eget ostromló tűzes fényei, pompája hatására szelídül le a befejező "Agnus Dei …" tétel, a "Dona nobis pacem" – "adj nekünk békét", elhalkuló, ismételgető pianissimóivá.
Az utolsó néhány ütem a csend, az elcsendesedés, az igazi énünk világával való megbékélésbe vezet át, ahol egy taps helyetti csend, újabb lelki elmélyedés, feltöltődés kezdetét jelentheti a közönségben, a hallgatóban.
Szeretettel várva minden érdeklődőt
a Zenebarátok Szent Márton Vegyeskara nevében:
Horváth Imre, karnagy