Gyöngyszemünk-e Gyöngyösünk?
Gyöngyszemünk-e Gyöngyösünk? címmel kötetlen beszélgetést szervez az Írottkő Natúrparkért Egyesület, a Kőszegi Polgári Kaszinó és a Szövényi Család 2004. november 12-én, pénteken 19.00 órai kezdettel a Schgrafittos házban Szövényi Anna diplomaterve alapján. A beszélgetés vendégei: Bános Gabriella és Hamza István (Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság), Wächter Balázs (stratégiai tervezési irodavezető VÁTI), Stipkovits István vállalkozó, Meggyesei Tamás (BME Várostervezési Tanszék).
Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Történelem
Ki gondolná ma már hogy Kőszeg eredete szerint patak partra települt város. A vadpatak mellett hosszú évszázadok során alakították ki a mai Malomárkot melynek épített medre szabályozható vízhozamával sokféleképpen hasznosítható volt. A vad Gyöngyös árkát is szabályozták, mely ma a Malomároknál 2méterrel mélyebben szalad néha eltávolodva, néhol megközelítve azt. E két patakág öleli közre a 3 km hosszan a város tejes hosszában elterülő zöld "szigetet". Patakpart REvitalizáció hiszen a parti városrész s a hozzákapcsolódó sziget, néhány évtizede is sokkal élőbb volt: zuhogók, zsilipek szabdalták, a vizeket összekötve és szolgálva a malomárok parti ipari épületeket, a vízmennyiség szabályozását.
A történelemben még messzebb tekintve megállapíthatjuk, hogy Kőszeg múltszazadi "virágkorának" mozgatórugóit a partra települt gyárak és a köréjük gyűlt iparos, polgári réteg jelentették. Ekkor épült ezen észak-déli tengely "túlpartján" a város két jelentős tanintézménye is: A Katonai Főreál (Ottlik Géza :Iskola a határon) és a MÁV Árvaház gyermekotthon.
Ha egészen a kezdetekig nyúlunk vissza a történelem folyamában láthatjuk, hogy Kőszeg német neve: Güns, azaz a Gyöngyös-patak nevét veszi fel. Régen mind a külső mind a belső várárkot víz borította, melyet részint a Gyöngyösből részint a hegyről jövő vízfolyásokból töltöttek fel. A mai Gyöngyös utca nevét a házai előtt elcsobogó patakról kapta. Ezt igazolja, hogy több pincében malmok keréknyomait találták meg és az Északi városrész "sziget" elnevezése is erre utal. A terepviszonyokból feltételezhető, hogy a város idetelepülése előtt egészen a Várkör magas pontjától a volt Katonai Főreál hátáig húzódott a patak ártere. Elmondhatjuk tehát, hogy a város vizi élete, vízzel való kapcsolata a történelemben sokkal aktívabb volt. Ebből a "vizi világ"-ból lehetne megcsillantani a revitalizácóval egy-egy darabkát. A meglévő két árok rendezésén kívül érdekes lenne a régi, városon belüli vízfolyások visszaállítása is helyenként, melyek most lefedetten, itt-ott pincéken mennek keresztül és öntik el őket...
A két patakközti vonzó helyekkel élőhelyekkel (füzes, égeres, lápos) zuhogókkal, zsilipekkel és a hozzájuk kapcsolódó épületekkel (botgyár, szappangyár, nemez gyár, posztógyár) teli patakköz, az 1965-ös árvíz utáni "meder mélyítés" áldozatává vált.A környezetvédelmi, tájépítészeti és vízügyi szempontból ma már durvának, hirtelen megoldásnak tartott beavatkozás, az őshonos flórát tönkretette, a zuhogókat megszüntette, betemette. A Gyöngyös- patak ("vad"árok) a mélyítéssel szintben eltávolodott a városlakóktól, 4m-rel lejebb, két hatalmas rézsüfal közé szorult, megközelíthetetlenné vált. Az ipari épületek, a technika fejlődése és a múltrendszer kisiparos réteget nem támogató, politikája miatt, megüresedtek, gazdatlanná váltak, romosodnak. A környékük slumösödik a patakközzel együtt. A meder szétválásánál és összefolyásánál lévő két nagyobb üzem és az alsó posztógyár állami tulajdonba került, sok helybélinek adtak munkát, ma magánkézben vannak, de mind anyagi nehézségekkel küzködnek. Kivétel talán a "felső" Nemezgyár mely közel s távol Közép-Európa egyetlen nemez gyára, a legközelebbi Lengyelországban található.
Koncepció
A két patak közének és környékének revitalizációjáról egy építészeti, városfejlesztési koncepció készült diplomaterv keretében. A patakközt a város új zöld tengelyeként képzelve el a mellette sorakozó épületekben pedig városi, rekreációs és turisztikai funkciókat alakítva ki vegyesen. E megújulás revitalizáció 4 szálra fűzhető fel:
1.Ipari épületek hasznosítása
2.Vízfolyások, vizi-élet visszaállítása
3.Patakparti bicikliút ehhez kapcsolódó városi park létesítése a patakközben
4.A keleti Gyöngyöspart beépülése
1.Ipari épületek hasznosítása
A vonalon elhelyezkedő meglévő ipari épületek újrahasznosítása új szerepben, mint például
• Városi intézmények betelepítése :
-iskola
-hivatal
hogy a tengely a túlparton kialakuló városrész központjaként működhessen.
• Turisztikai funkciók:
- forrásvíz központ kialakítása a sziget centrumában a város kereszttengelyének és a zöld tengely metszéspontján, vizek közt
- a szappangyár 3szintes épületében szálloda kialakítása, melynek szobái gyönyörű kilátást biztosítanának a városra.
- Művésztelep nyitása a nemezgyár nem használt épületeiben a nemezgyártás bemutatásával összekötve (ld. Herendi porcelánmanufaktúra bemutató)
- az"Alsó" posztógyár alacsony, patakparti épületei panzióként "ablaka alatt csobog el a patak" szlogennel lehetnének reklámozhatók.
Fontos, hogy így a két patak köze zölden maradhatna a város szívében. Erre épület nem kerülne, a már rajta lévő családi házas övezetet hosszabb távon kivásárlással hasznosítani lehetne közösségi funkciók számára, így az egész vonal bejárhatóvá válna.
2. Vízfolyások visszaállítása – vizi élet
- zuhogók visszaállítása
- zsilipek visszaállítása, így újra tisztítható lenne a malomárok eliszaposodott medre hajózásra is alkalmas lehetne
- új vízzel kapcsolatos funkciók betelepítése: vadvizi evezős pálya kialakítása
- vizes élőhelyek bemutatószerűen egyes szakaszokon történő visszaállítása
3. Bicikliút – városi park
• Bicikliút létesítése a szigeten közvetlen a Gyöngyös patak partján
ennek előnyei:
- Léka (Ausztria) – Szombathely irány összekötése a legrövidebb útvonalon
- kereszteződésmentesen lehet a bicikliúton végighaladni a hidak alatt
- vízparti kerékpárút, sétaút új élmény, színfolt Kőszegen
• Városi park a bicikli úthoz kapcsolódóan, a patakköz rendezése a metszet szerinti lépcsős terep kialakítása a régi meredek rézsű helyett, ennek előnyei:
-a két vízfolyás vizuálisan összekapcsolódna
-parkosítható, több célra, rendezvényekre alkalmas terek létrejötte
-gyöngyös patak megközelíthetővé válik-bekapcsolódik a város életébe-slumösödés megáll
4. A keleti Gyöngyöspart beépülése
Az újonnan kialakult parkokat rendezvény esetén a meglévő ipari épületekben elhelyezett vendéglátóegységek (Kávézó, Vendéglő, Panzió) szolgálnák ki. A tengely mentén ipari épületnél, hídnál, teresedésnél csomópont alakulna ki, ahol emberek mozognak, találkoznak. A forgalom megindulása a patakköz vársfelőli partjain egy-egy városi teret. Javasolt lenne hogy ez a majdani beépítés a város egész hosszában a már ott lévő rangos városias középületekhez (Főreál, MÁV diákotthon) igazodjon rendjében rangjában stílusában, azaz ne kertváros jelleget öltsön.
Mindezek a város hosszanti irányú továbbfejlesztését igazolják és javasolják.Így azontúl, hogy a közösségi tér egy új színfolttal gazdagodna, a tengely a város fejlődésének egy új működőbb irányt adna, mint a túlzott hegy felé való terjeszkedés, ami hosszú távon a hegyi területek elértéktelenedését, tönkretételét okozza, valamint megakadályozná, a mostani lakótelepi részhez hasonló, láthatólag hibás telepítésű, a település szerkezetéről leszakadó, azon idegen testként lógó "városrészek" létrejöttét.