Kávészünet Bertók Sándor városi főépítésszel
Az építtetőket szakmai tudással tudja segíteni
Bertók Sándor zalaegerszegi, ott is él, szerdánként egy napot tölt Kőszegen, mint városi főépítész. Budapesten a Műszaki Egyetemen végzett a 80-as évek elején, majd a Zalaterv-nél tervezőként dolgozott.
Az építtetőket szakmai tudással tudja segíteni
Bertók Sándor zalaegerszegi, ott is él, szerdánként egy napot tölt Kőszegen, mint városi főépítész. Budapesten a Műszaki Egyetemen végzett a 80-as évek elején, majd a Zalaterv-nél tervezőként dolgozott. ’89-90-ben megalapították saját cégüket, a Régió Építész Kft-t, mellyel sok jelentős épületet terveztek, a hévízi Hotel Európát, vagy a zalakarosi Karos Spa-t, Zalaegerszegen lakóépületeket, OTP székházat, a Zrínyi Gimnáziumot, iskolaépületeket, de Budapesten is ott vannak alkotásaik. Közben 12 évig Zalaegerszeg főépítésze volt, a tervezői munkát azonban nem adta fel. Három éve tölti be Kőszeg főépítészi posztját. Úgy érzi, jó döntés volt. Nagyon megszerette Kőszeget, büszke rá, hogy itt dolgozhat. Olyan dolgokról beszélgettünk, melyekről jó, ha mindenki tud. A városnak több mint 300 műemléke, 275 védett épülete és legalább 20 területi védelem alatt álló utcája van. Azonkívül a MÁV Gyermekotthon, a Gyógypedagógiai Intézet, a Szent Imre Missziós-ház, a SZOT Gyermeküdülő, a Gimnázium, a temető is helyi védelem alatt van. Bertók Sándor a műemlékvédelemmel párhuzamosan végzi tevékenységét. A műemlékek átépítésére, alakítására nincs kompetenciája, mert az a Kormányhivatal jogosultsága. Ennek ellenére kéthetente találkoznak, mindenféle átalakítást, átépítést egyeztetnek. A város igazából akkor tudna törődni az építményekkel, ha a tulajdonában lennének! Pályázhatnának, mint a sgrafittós ház esetében történt. Ilyenformán elválik a műemléki és városképi munka, de a műemlékek a város részei, ezért számára az is fontos terület. Kőszeg Magyarországon az első öt olyan település egyike, amely építészeti műemlékekkel zsúfolva van és olyan értékek vannak, amelyeket meg kell védeni. A kihívásokról, elképzeléseiről, munkája szépségeiről, nehézségeiről, beszélgettünk.
-Kőszeg egy építészeti csoda. Bár a műemlékek eléggé rossz állapotban vannak. Pont abban az évben -2017-ben- amikor idekerültem, Ruston jártam Ausztriában, a Fertő-tó mellett. Kicsit irigykedem, mert az a település annak ellenére, hogy a világörökség része, építészetileg negyedannyit nem nyújt, mint Kőszeg, mégis el tudják adni, jó a marketingjük, büszkék a településükre. -Azóta is azon vagyok, hogy a mi városunk építészeti értékeit élményszerűbben tudjuk bemutatni, abban a történelmi múlttal bíró városban, melynek az életben tartásáért, a hagyományok ápolásért az itt élők sokat tesznek. A táji környezet is olyan, amely mindenkit megérint. Győrffy Gábor turisztikai menedzserrel sokat beszélgetünk. A Dunántúlon, de talán az egész országban sincs olyan általános, vagy középiskolai tanuló, aki ne kirándult volna Kőszegre. Itt vannak egy napot, de azt nem tapasztaljuk, hogy itt szállnának meg. Törjük a fejünket, hogyan tudnánk több napossá tenni az itteni látványosságok bemutatását. -Mint főépítésznek sok fontos feladatom van. Ilyen a rendezési tervnek a készítése, rendben tartása, az azzal való foglalkozás. Tavaly elkezdtük a rendezési terv módosítását, ami nagyjából a lakossági igények figyelembe vételével történt. Előírás, hogy ennek kapcsán legalább 3 lakossági fórumot kell tartani, a lakosság véleményét, kéréseit, javaslatait ki kell kérni. Közel egy évig dolgoztunk az előkészítésén. Alaposan készültünk rá, hirdetést adtunk fel, kiplakátoltuk, vártuk az érdeklődőket. És négyen-öten jelentek meg! Majd amikor bekövetkezik a változás, akkor jönnek a kérdések, hogy ez miért, az miért nem. A fórumon el tudtuk volna magyarázni, sőt, be tudtuk volna építeni a lakossági észrevételeket! -Nemrég -az építész hatósági munkát megpróbálták úgy lecsökkenteni, szabadabb elvűvé tenni, mint ahogy nyugaton is történik -kevesebb dologra kell építési engedélyt kérni. Az lett a végeredménye, hogy az építési hatóság március 1-jétől átkerül a Kormányhivatalokhoz. A lényeg az, hogy a liberalizálás és a városkép alakítása így nem esik egybe! -2016-ot követően kötelezte a településképi törvény az önkormányzatokat, hogy ők is alkossák meg a sajátjukat. Ennek az előkészítése is félévig zajlott, a bemutatón 5-8 fő érdeklődött. Pedig ez is közös ügy. Belül mindenki az egyéni ízlésének megfelelően rendezheti be, alakíthatja ki a lakását, de kívülről a látvány közös érdek, igazodni kell a városképhez. Kőszegnek egyik nagy értéke a szép városképe, azzal kell jól sáfárkodnunk. Töltse el az itt lakókat az a jó érzés, hogy ilyen környezetben élhetnek. -Az említett rendeletben három olyan terület van,- szerencsénkre- ami a polgármesterhez, rajta keresztül a főépítészhez tartozik. Így a településkép véleményezési eljárás, ami azért jó dolog, mert eldönthetjük, milyen esetekben, milyen építési engedélyezési eljárásokhoz szeretne az önkormányzat véleményt adni. Ha azt állapítjuk meg, hogy az a beruházás nem illeszkedik a városképbe, akkor kötelezően figyelembe kell venni az engedélyezési eljárás során. -Fontos tudnivaló a településképi bejelentés, ez azt jelenti, hogy ami nem építési engedélyköteles tevékenység, azokat -meghatározott területeken, meghatározott esetekben, bárminemű homlokzati átalakítást, reklám elhelyezést- a munka elkezdése előtt be kell jelenteni, tervdokumentációval alátámasztva. Ezt a elyi védett épületekre korlátoztuk, a Rákóczi úton és a belvárosban. -A lakótelepi házakra külön kitér a rendelet. Egyre gyakrabban hőszigetelik, újra színezik az épületeket, ez is bejelentés köteles. Erre a választ 15 napon belül megadjuk. Nemkülönben a társasházas sorházak esetében is. Ezeknél sok esetben a tulajdonosok egyenként kezdik a felújítást, a homlokzat átalakítást, tetőcserét. Akad olyan lakó, aki csak két év után tudja megcsináltatni a részét, de azt a már beadott, korábbi terv alapján kell elvégezni. Tehát az egységesség érdekében ezt az összes lakóval előre egyeztetni kell. Erre is vonatkozik a bejelentési kötelezettség. Célunk a segítségadás azoknak, akik ilyen beruházásokra szánják magukat, hiszen a városkép alakítása közös ügyünk. Nagy a felelőssége a kivitelezőnek is, akinek ezekkel a rendeletekkel tisztában kell lennie! -Sokan tudják azt is, hogy a védett épületek felújításához az önkormányzat -amennyiben a költségvetés biztosít pénzt- adhat támogatást. Ez ügyben próbáltam Budapesten lobbizni állami támogatásért, hogy tudjuk segíteni ezeket a munkákat. Akkor, ha az önkormányzat a költségekhez legalább 20 %-ot biztosít, már feltételeket is támaszthat. Korábban az építéshatósági bírságokból kerülhetett ide pénz, de azok elkerültek a központi rendszerbe. - A lakóépületek felépítése előtt -amelyek immár három éve nem építési engedélykötelesek- van még egy úgynevezett szakmai konzultációs lehetőségünk. Az egyszerű bejelentési eljárás előtti kötelezettséget sokan figyelmen kívül hagynak. Úgy gondolják, hogy rendelkeznek építészmérnök által készített tervvel, megfelelnek az építészeti előírásoknak. Azt nem mindenki tartja fontosnak, hogy a városképbe, az utcaképbe illeszkednek-e. Utólag derül ki, amikor már elkészült, hogy hogyan néz ki és milyen véleményt fogalmazott volna meg a főépítész az építés megkezdése előtt a konzultáció során. Pedig csak segíteni akarok, mert 38-40 éves tapasztalattal alátámasztott véleményem van. -Így a főépítész fő feladata, hogy az építészeket segítse abban a csatában, amit nekik kell megvívni a megbízójukkal. A megbízónak is meg kell értenie, hogy az ő egyéni célján túl vannak olyan közösségi célok, amiket figyelembe kell vennie. -Sok zártkert, külterület került át beépítésre szánt kategóriába. Csakhogy utcák, közművek, az infrastruktúra nincsenek kiépítve. Az önkormányzatnak pedig nincs olyan kötelezettsége, és pénze sem, hogy azokat megépítse. Utólag el kéne venni a többiek telkéből annyit, hogy 8 méter széles útfelület legyen. Nem tud bemenni a mentő, a tűzoltó, pedig ez előírás. Össze kéne fognia az ott lakóknak. Ez meg nehezen működik. Aztán az önkormányzatot presszionálják az elmaradt infrastruktúra kiépítésére. A törvényben az áll, hogy új beépítésre szánt területet csak akkor lehetne kijelölni, hogyha már elfogytak ezek az egykori zártkertekből lett beépítésre szánt területek. Kőszegen a sok elaprózott nadrágszíjparcellák miatt ezek belátható időn belül nem fogynak el! A Vaihingen utca jó példa arra, hogy egy beruházónak hogyan kell új lakóterületet, telkeket, azokhoz közműveket kialakítani, majd építkezéshez értékesíteni.
Kiss János