Kávészünet Dr. Fejérdy Tamás műemlékvédelmi szakmérnökkel

Hat milliárd Ft érkezett az egyházi épületek rendbetételére
Az UNESCO Világörökség Bizottság egykori magyar elnöke a felújításokról

Történelmi értékű városfejlesztés, városmegújítás zajlik Kőszegen, melyet nem csak az épületek állapota, de az is indokolja, hogy nyolc év múlva ünnepelheti a királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulóját. Nemrég jelentette be Soltész Miklós egyházügyi államtitkár, dr. Székely János püspök atyával és Básthy Béla polgármesterrel közös sajtótájékoztatón, hogy kezdődhet az egyházi épületek felújítása. A városnak több mint 6 milliárdos összeg áll erre a célra rendelkezésre. A hatalmas munka szakmai irányítói között, pontosabban az élén olyan vendégszakemberek működnek közre, mint Dr. Fejérdy Tamás műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi tanár. A mérnök úr Kőszeggel való kapcsolata műemlékesként hosszú évtizedekre tekinthet vissza. Minőségi és mélységi változást e kapcsolatban az hozott, hogy 2009-ben Miszlivetz Ferenc professzor meghívta előadónak az Európa Ház, az ISES keretében szervezett örökségvédelmi menedzser képzésbe. Ez a kapcsolat azóta is élő, részese az iASK, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete sokrétű munkájának és büszke arra, hogy bekapcsolódhatott az Intézet nagyszerű, inspiratív szellemiségébe. Budapesten született 1947 Pünkösd vasárnapján a család hat gyermeke közül ötödikként. A katolikus hit ajándékát szüleitől kapta. A Rózsadomb tövében, az egykori Rákócziánum kápolnája, a Krisztus Király lelkészség mellett laktak. A II. Rákóczi Ferenc gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1970-ben építészmérnöki, majd 1981-ben műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett, 1984-ben ugyanott doktorált. A DLA (szabad művészetek) fokozatot 2009-ben nyerte el a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskoláján. Mostani kávészünetünkben vele beszélgetünk, őt ismerhetjük meg közelebbről és általa képet kaphatunk azon szakmai rendező elvekről, melyek a projekt során prioritást élveznek.
-Az egyetem elvégzése után néhány évvel, 1976-tól már „műemlékes” lettem, az Országos Műemléki Felügyelőségen és a jogutód állami műemlékvédelmi intézményekben közel 36 évig, 2012 év végéig dolgoztam. Megadatott, hogy egyre aktívabb részese lehessek a hazai és a nemzetközi műemlékvédelemnek, 1987-től különféle vezetői pozíciókban. Az UNESCO Világörökség Bizottság soros elnöke voltam Magyarország képviseletében 2002-2003-ban. -A polgármester úrnak teljes mértékben igaza van, amikor történelmi értékű városfejlesztésként említi ezt a városmegújítási folyamatot. Bár korábban is történtek kisebb-nagyobb műemlék helyreállítások Kőszegen, de a mostani, nagyságrendet lépő megújulás. A fontos kőszegi műemléképületek értékőrző helyreállítása és új rendeltetéssel a fenntarthatóságuk biztosítása a Miszlivetz Ferenc és csapata által kidolgozott KRAFT projekthez kapcsolódik. -A KRAFT projektnek, amely erősen leegyszerűsítve és röviden összefoglalva: város és régiója fenntartható és fenntartó fejlesztéssel megerősített kapcsolatára épít. Kőszeg nemcsak a „szülőhelye”, hanem a megvalósításának első, bizonyos értelemben kísérleti helyszíne is. A néhány év alatt már elért eredményeket nézve mindenki meggyőződhet arról, hogy ez a „kísérlet” nem egyfajta kísérletezgetés. Ez egy átgondolt program, projekt „üzemi” megvalósítása, valós körülmények között. Kőszeg valóban ideális helyszín, a legszélesebb értelemben vett történeti adottságai folytán. Ideértve fizikai és nem anyagi örökségét, értékeit is. Van mit megőrizni, bemutatni, továbbéltetni és továbbadni. Ez egyszerre nagy lehetőség, de nagy felelősség is. Értelemszerűen elsősorban Kőszeg városé és mindenkori vezetőié. Azonban mint az életnek szinte minden területén, ebben is igaz az, hogy együttműködésben, összefogásban nemcsak könnyebb, -de az eredmény sem pusztán matematikai összeadódás- hanem érvényesül az egymást erősítő, sokszorozó hatás is. -Úgy gondolom, hogy a KRAFT program, az iASK, a partner Pannon Egyetem jelenlétének a pozitív hatása egyszerre mutatkozik meg a megújuló műemlékekben, épített örökségi, környezeti elemekben és az általuk iniciált szellemi pezsgésben. Számos tudományterület hazai és nemzetközi kiválóságai már szinte „hazajárnak” Kőszegre. Túlzás nélkül állítható, hogy a Városnak minden korábbinál nagyobb európai és azon is túli nemzetközi láthatóságot, ismertséget hozva. -Az összes érintett épület, létesítmény puszta felsorolása is hosszú, annak ellenére, hogy Kőszeg van olyan gazdag műemlékekben, értékes történeti épületekben, hogy számos fontos épület nincs benne ebben a körben – olyanok sem, amelyekre szintén ráférne a kiemelt gondoskodás. Talán sorra is kerülnek majd, a program következő ütemében, ütemeiben. Ezekben a napokban jelentet meg az iASK egy nagyon szép kétnyelvű (magyar-angol) kiadványt, a Kőszegi Kraft Képes Könyvet, amelyben részletesen esik szó a programmal érintett, már elkészült, illetve előkészületben lévő munkákról, épület felújításokról. Az i ASK és társintézményei által belakott épületek közül kiemelhető a Chernel utcában megújult Sigray palota, azaz az Európa Ház, úgyis, mint az egész KRAFT kezdeményezés „epicentruma”, illetve a Chernel utca 10. szám alatti Festetics palota. Ez utóbbinak a helyreállítása számos korábban rejtett értéket is napvilágra hozott. Lenyűgöző az utcai teremsor most feltárt, restaurált 18. századi elegáns falfestése. A „nagyon kőszegi” műemlékek sorába tartozó Zwinger a teljes felújítása után nagyszerű konferencia és rendezvényhelyszín lett. A szomszédos Szemző ház, szakszerű és érzékeny helyreállítása után most már ugyancsak az iASK munkatársait, kutatóit szolgálja – akárcsak az intézmény (egyik) könyvtárának otthont adó Sgrafittós ház. Legfrissebb eredmény a város egyik legnagyszerűbb történeti épületének, az úgynevezett Bencés Rendháznak a teljes körű helyreállítása, amely után elegáns szállodaként egyszerre tudja kiszolgálni az iASK tanárait, kutatóit, vendégeit-hallgatóit, illetve általában a Kőszegre látogatókat. E mellett a valóban nagyméretű műemléképület mellett természetesen „a kicsi is számít”. Jó példa erre, hogy a Jurisics téren álló város-kút az iASK zenei kutatásait vezető Mizsei Zoltán és kollégái jóvoltából már nemcsak látványával, de „hangzó képességével” is egyfajta megjelenítője a hely szellemének. -További egyedi, kiemelkedő értékű kőszegi épületek – a Zsinagóga, a Bálház, a volt MÁV árvaház, és persze az „iskola a határon” együttes – vagy éppen a helyi ipari örökség (posztógyár) együttese, a Szegényház, a Kálvária – és persze nem egy és nem kettő városi polgárház felújítása még előttünk (értve ez alatt a várost és a KRAFT programot együtt) álló feladat. - A 19-ik század végi Jézus Szíve templom önmagában is egyike a város építészeti csodáinak, mely Kőszeg középkori városfalain kívül, Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján épült. Kétségtelen, hogy egyfajta léptékváltást jelent, méreteivel ma is uralkodik a környezetén. Kiemelkedő, mégis harmonikus tömegével nem lenyomja, hanem felemeli a környezetét, és távolabbról nézve is rangot, hangsúlyt ad a város megjelenésének. A már említett harmonikus megformálás egyaránt igaz a templom tömegalakítására, és a belső tér berendezésére, díszítésére - a korra jellemző igazi műalkotás, „Gesamtkunstwerk”-, amelynek összhatásában minden részletnek megvan a maga szerepe. Az „eklektikának” nevezett historizmus korszakában létrehozott épületeket a „modernizmus” korában sajnos nem tartották igazi értékeknek. Nyilván nemcsak emiatt romlott le számos nagyszerű történeti épület, köztük olyan csodálatos templomok, mint a kőszegi Jézus Szíve templom állapota. Ezért most nagy örömmel és lelkesedéssel fogadható a hír, hogy nemcsak szándék, de anyagi fedezet is lesz -van – a tovább már valóban nem halasztható, teljes körű felújításra. -Biztos vagyok abban, hogy alapos műszaki-diagnosztikai és tudományos -építészettörténeti, művészettörténeti- kutatás, értékleltár készítés, állapotfelmérés fogja megelőzni a tervezést és gondos, restaurátor-szintű, minőségű építészeti és képzőművészeti beavatkozásokat, kivitelezést. Az eredeti tetőfedő mázas cserepek ügye sajnos már műemlékek estében is problematikus, amióta a Pécsi Zsolnay gyár „már nem a régi”. Ennek ellenére biztos vagyok abban, hogy lesz szakszerű, jó megoldás, lehet, hogy megint külföldi -talán csehországi-forrásból… de ezt majd meglátjuk. A gond az, hogy a templom állapota hosszú évtizedekig inkább csak romlott, az viszont jó, hogy most már olyan korszakban lesz helyreállítva, amely értékeli, tiszteli és megbecsüli a 19-ik század jeles alkotásait is. -A Szent Jakab templom a frissen megújított Bencés Rendházzal „összenőtt” templom, Kőszeg igazi ékessége. Történetében benne van a város története, mint cseppben a tenger. Ezért van aztán az is, hogy a mai állapotában még -finoman szólva is- erősen a „stagnálás” éveinek, évtizedeinek a nyomai látszanak rajta. Homlokzatainak a helyreállítása egészen biztosan feladat, de jómagam azt remélem, arra számítok, hogy ennél a kiemelkedően fontos műemléknél sem marad el a mai tudásunk szerinti legszakszerűbb, teljes körű – külsőt és belsőt egyaránt érintő – műemléki helyreállítás. -Nem állhatom meg, hogy a már elkészült, a folyamatban lévő és az előkészítés alatt álló, várható műemlékhelyreállítások kapcsán ne szóljak a helyreállítás utáni feladatokról. Döntően fontos ugyanis az, hogy bár a műemlékek (minden történeti épület) életében a leglátványosabb eredményt egy gondos, jól sikerült helyreállítás mutathatja. Valójában minden helyreállításnál fontosabb a folyamatos gondozás, a jó karbantartás biztosítása! Csak azzal lehetséges garantálni, hogy mind használati, mind látványbeli, -például turisztikai-, szempontból mindig jó legyen az állapota, a helyzete, arról nem is szólva, hogy több nagyságrenddel kevesebbe kerül a folyamatos gondozás, mint az időnkénti - 20-30-40 évenkénti -gyökeres helyreállítás! Tudni kell azt is, hogy minden, még a legszakszerűbben, leggondosabban végzett helyreállítás során sem lehet elkerülni valamilyen mértékű értékvesztést. Ezért aztán inkább az ismételt helyreállítást kell elkerülni, éppen a folyamatos gondozás, a tervezett és időben végrehajtott fenntartó beavatkozások, a szakszerű kezelés révén! - Dr. Székely János püspök atya óhaja szerint, a leromlott állapotú temetői Szent Vér kápolna a felújítás után minden felekezet híveit szolgálja. Nagyon örülök, hogy ennek az épületnek a sorsa is rendeződni fog, nagyon időszerű feladat. Elvileg jónak tartom az ökumenikus használat bevezetését is, csaknem teljesen biztos vagyok abban, hogy nem szükséges hozzá az épület oly mértékű átalakítása, amely ne volna elfogadható, megoldható. Abban is bízom, hogy, -mint ahogyan az megújuló műemlékek, történeti épületek környezetében általában tapasztalható-, a kápolna rendbehozatala az egész környezetére, a temető általános állapotára is pozitív hatással, kisugárzással lesz. -Miután több épületről és többéves -akár évtizedes- programról van szó, nyilván fontos, és több szempontú megfontolást igénylő kérdés az időzítés, ütemezés kérdése. Az is ebbe a kérdéskörbe tartozik, hogy mely épületeken folyhat a munka egy időben, tekintetbe véve a város, a mindennapi élet lehető legkisebb zavarásának az igényét is. Tudomásom -és reményem- szerint a Zsinagóga és a Bálház felújításának az előkészítettsége már lehetővé teszi a munkák megkezdését, és hasonlóan napirenden van az egykori MÁV Árvaház terveinek, felújítási programjának az előkészítése is. -Ezektől függetlenül indulhat, indul a templomok felújítása, amelyekkel kapcsolatban ugyan még számomra nem ismert a projektek időbeli ütemezése, de lehet bízni abban, hogy a mostanában látható, a korábbi évtizedekben megszokotthoz képest „látványosabb” tempóban fognak megvalósulni, már csak a biztosított anyagi források határidős elszámolási kötelezettségeire gondolva is. -Jelent-e korlátozást az épületek funkciójában az építkezés? Erre a kérdésre pontos választ a kivitelezés-szervezés tud majd adni. Ismerve a helyszínek adottságait, valamiféle köztes megoldás valószínűsíthető, azaz csak bizonyos munkafázisokhoz kötődő, átmeneti korlátozásokra kellhet számítani. -Történeti épületek, műemlékek esetében még a leges-leggondosabb előkészítés estén is számítani kell váratlan meglepetésekre, a megőrzésük-bemutatásuk miatt esetleg tervmódosítást igénylő értékek előbukkanására éppúgy, mint rejtett és azonnali-egyedi megoldást, ugyancsak áttervezést maguk után vonó műszaki problémákra. Ezért fontos, hogy legyen egy bizonyos rugalmasság is betervezve a helyreállítások idő- és finanszírozási terveibe. -Nem foglalkoznék a finanszírozásban várható gondokkal, bízzunk abban, hogy ez eset(ek)ben nem lesznek ilyenek. Ami viszont biztosan kihívást jelent, akkor is, ha tudjuk, hogy a mai szabványok, normák teljesítése alól kivételt jelenthetnek a műemlékek, az az akadálymentesség biztosítása -amennyire csak lehet-, illetve az energiahatékonyságot növelő, de értéket nem sértő megoldások megtalálása. -Sajnos nem zárható ki az sem, hogy nem lesz egyszerű a megfelelő szakemberek biztosítása a kivitelezési munkákhoz, mert a történeti épületszerkezetekkel, szakmákkal foglalkozó hozzáértő „szakik” egyre kevesebben vannak. Tekintettel a helyreállítások, de talán még inkább azt követő folyamatos, szakszerű gondozás szakember igényeire, a KRAFT program keretében már felmerült az ilyen irányú tudással rendelkező szakemberképzés -esetleges kőszegi- beindításának a gondolata is. -Már rég óta szeretném az egykori Szegényház különleges barokk épületének a helyzetét megoldottnak látni. Jelenlegi állapota nemcsak méltatlan, de az elhanyagoltsága következtében gyorsuló leromlása miatt egyre nehezebb is lesz és egyre többe is fog kerülni a már most is nagyon indokolt és szükséges helyreállítása! Azt gondolnám, hogy például a Szombathelyi egyházmegye számára lehetne kitűnő ifjúsági zarándokház. Benne közös munkát nyújtó programokkal is erősítve az egyes zarándokcsoportok közösségi élményét – amelynek keretében, természetesen megfelelő szakma irányítással, biztosítható lenne például a kálvária-stációk és környezetük folyamatos gondozása is. -A kőszegi Kálvária-templom az ország legszebb rálátással épült kálváriája. Ennek a tájban csodálatosan elhelyezett épületnek is ugyanaz a „baja”. A régen volt helyreállítás utáni gondozás hiánya. Egészen biztosan, és lehetőleg minél előbb kell a kápolnával és környezetével is foglalkozni, ezért biztos vagyok abban, hogy nem lesz elfelejtve, nem marad ki a programból, annak valamelyik következő -remélhetőleg nem túl távoli- üteméből. -Még egyszer visszatérve az épületekre: a mi számunkra, fizikai testben élő emberek számára fontos, hogy legyenek olyan helyek, ahol különösen és közösségben is átélhetjük az Istennel való találkozást. Nem idejét múlta és nem fölösleges tehát a templomaink léte, amelyek, -II. János Pál pápa megfogalmazásában- eleink hitéről tanúskodnak. Csak örülni lehet annak, ha ezek a megszentelt helyek, épületek méltó állapotban szolgálják a rendeltetésüket. Köszönettel és hálával gondolni mindazokra, akik döntéseikkel, szellemi és fizikai munkájukkal lehetővé teszik, hogy a kőszegi templomok, szakrális épületek ismét méltó állapotba kerüljenek. Azután már „csak” az lesz feladatunk, hogy folyamatosan gondozva, ne hagyjuk ismét leromlani őket. -Mindannyiunk számára szokatlan körülmények között indul ez az új egyházi év, a mostani ádvent. Az én esetemben sincs másképpen. Sajnálom például, hogy az idén teljesen kimaradok a Jézus Szíve templom felejthetetlen szépségű Roráté miséiből, ahogy az év folyamán a nagyon korlátozott számúra zsugorodott kőszegi jelenlétem miatt kevésszer lehettem ott a Verbita kápolnában a napi reggeli zsolozsmán, szentmisén is. Mindez azonban semmit nem vehet el a Karácsony öröméből, mert tudván tudjuk, hogy Gyermek született nekünk, a Megváltó! A Karácsony családi ünnep is, de sokkal több is annál. Természetesen hiányozni fog, ha a szűk család -nálunk ez, a tizennégy unokával összesen huszonnégy személy- nem lehet együtt a megszokott, hagyományos módon a szeretet ünnepén. Karácsony így is a szeretet ünnepe, a valamennyi gyermekét végtelenül szerető, és ezért, a megváltásunkért, az emberi létezés korlátait és a kereszthalált is vállaló Isten szeretetéé! Ő bennünk él, és mindenhol velünk van.
Kiss János