Kávészünet dr. Kiss Gabriella gyermekorvossal
"A diploma kézhezvételekor még csak doktor, orvossá a munka során válik az ember". Gyermekkorát a Rábaközben, egy kis faluban, Pásztoriban töltötte. Nagy családban nőtt fel, heten vannak testvérek. Minden évben többször találkoznak, összejönnek.
A diploma kézhezvételekor még csak doktor, orvossá a munka során válik az ember
Gyermekkorát a Rábaközben, egy kis faluban, Pásztoriban töltötte. Nagy családban nőtt fel, heten vannak testvérek. Minden évben többször találkoznak, összejönnek. Augusztus végén, az egykor élettel-teli családi házban, és a mellette lévő testvér portáján van, amikor hatvanan kanalazzák a hét bográcsban főtt ételt. Kis verseny keretében még helyezéseket is osztanak. A doktornő édesanyja a családot fogta össze, a háztartást vitte, édesapja földműves volt. Sokat tanult, autodidakta módon. Nagyon felvilágosult, jó képességű ember volt. Ő az a korának tipikus embere, aki ha tanulhatott volna, bármi lehetett volna. Hasonlóan az édesanyja is. Az örökség, amit a gyerekekre hagytak, az a munkabírás és a tisztességes munkavégzés. Mindegyik tanult ember lett. Ő volt a sorban a harmadik, a nagy családból adódóan a kisebbeknek mindig segítenie kellett. Kiskorában kialakult benne a segítés képessége. Egészségügyi középiskolában érettségizett Győrben. Ápolónő akart lenni, aztán orvosira ment Pécsre. Az egyetem után 5 évig a pápai kórház gyermekosztályán dolgozott, 1985-ben érkezett Kőszegre, Cholnoki professzor úr hívására. Azóta dr. Kiss Gabriella a kőszegi orvostársadalom egyik meghatározó alakja. Pápai éveire emlékezve idézte vezető főorvosát, Szélinger Tibort, aki a szó szoros értelmében vezette be a szakmába, tőle tanulta meg, hogy a diploma kézhezvételekor még csak doktor, orvossá a munka során válik az ember. Mindenki mellé kell valaki, akitől ellesheti a szakma titkait, a betegekhez való viszonyulást, a velük való kommunikálást. Dr. Ágoston Zsuzsával ketten látják el a város és a környék fiatal lakosságát 18 éves korig. Férjével két fiút neveltek, András, a nagyobbik, pedagógus lett, ahogy édesapja, a kisebbik fiuk, Márton – gimnazista korában a stand up műfajban is tett kirándulást – idén pedig filmtudomány mester szakon végzett az ELTE-n. Gyermekkorukban a művészetek, különösen a zene iránti fogékonyságukra helyezték a hangsúlyt a szülők. Budapesten élnek és dolgoznak. Van egy blues rock zenekaruk. Nem bánja, hogy egyik sem lett orvos. Szép, de nehéz ez a munka.
-Nem bántad meg, hogy a szeretett pápai gyermekosztályt kőszegi gyermekorvosira váltottad?
-Nem. Amikor eljöttem Pápáról, voltak fenntartásaim, de menetközben éreztem rá a családorvoslás ízére. Ebben az a szép, hogy a gyermeket születésétől fogva végigkísérheti az ember 18 éves koráig, sok esetben még azon túl is. Hosszan sorolhatnám, hogy mennyi „unokám” van. A szülők többségét gyerekkoruk óta ismerem, a gyerekeik ellátását is tőlem kérik. Ragaszkodnak hozzám. Azt gondolom ez az elégedettségüket tükrözi. A gyerek háziorvoslás más, mint a kórházi munka, és egy családanyának inkább való. Emellett a munka mellett jobban oda lehetett figyelni saját gyerekeimre is. Reggel fél nyolctól délután ötig – az ügyelet kezdetéig – rendelkezésre kell állni. Ezen belül van a rendelési idő, beteglátogatás, beteghez hívás. Ez rugalmas. Két beteghez hívás között gyermekeimet is tudtam irányítani, hozni-vinni az órákra. Mostanában 1050-1100 között van a körzetemben a bejelentkezett páciensek száma. Ez a 18 évesek kilépésével változik. Az idén rekord számú gyerek születik. Még csak október van és már 80 felett van az újszülöttek száma, ami évekig 90 és 100 között stagnált. Sokan vállalják a harmadik gyereket.
-Az új rendelőben pedig korszerű körülmények között lehet fogadni őket.
-Ez már követi az európai trendet. Korszerűbb, kulturáltabb körülmények között folyik a gyógyító munka. Egyszerűen jó oda bemenni, szép, tiszta. A régi is az volt, csak ott a kopottság miatt nem látszott. A város adja az épületet, de a rezsiköltség az a mienk, vállalkozó orvosoké. Ég és föld a régi épület és a jelen rendelői költségek között a különbség. Sem Bükön, sem Csepregen nincs gyerekorvos, sokan onnét is idejárnak.
-Mi várható a gyermekorvos utánpótlás terén, hiszen Héri doktornő nyugdíjazása után Kőszegen is ketten maradtatok?
-Az utánpótlással gondok lesznek. Az az érzésem, hogy velünk kihal a gyerek alapellátás, kevés gyerekgyógyászt képeznek, nem nagyon választják a szakmát. Talán azért is, mert szakmán belül a gyerekorvosok anyagi megbecsültsége sosem volt az elsők között. Én biztos nem választanék másképp, ha újra kezdeném is gyerekorvos lennék. Nagyon szép szakma, a gyerek nem mindig tudja elmondani a baját, ez is nehezíti a gyógyítást. A dolog másik oldala, kevesen akarnak háziorvosok lenni. Egyrészt elmennek külföldre, másrészt az sem lényegtelen, hogy hány rezidenst vesz fel a kórház, mert ennek anyagi oldala is van. Aztán ha valaki kimegy praxisba, meg kell azt venni. Van olyan, amelyiket jelképes 1 Ft-ért sem vesznek meg, mert orvoshiány van. Praxisvásárlásra, a kezdő orvosok számára jelenleg nincs jó megoldás. Valószínűleg a vegyes praxis lesz a jövő útja. Ez azonban a szakma devalválódását hozhatja magával. Nem lehet elvárni, hogy egyik pillanatban a felnőttek tüdő ödémáját kezelje egy orvos, a másik pillanatban a csecsemő táplálást mondja el. Ezek nagyon távol állnak egymástól és ilyen betegforgalom mellett nem lehet rendesen kivitelezni ezt. Nyáron átlag napi 25, télen 75 fő keresi fel a rendelőt. Egy gyerek kezelésére időt kell szánni, addig nem lehet vizsgálni, amíg meg nem nyugodott. Őszi, téli időszakban csak túlórázással lehet befejezni a vizsgálatokat. Szerencsére a velem együtt dolgozó asszisztencia úgy áll a munkához, hogy csak az elismerés hangján említhetem az együttműködését. A védőnőkkel is kiváló a kapcsolatom, egymás munkáját segítjük. Nélkülük ezt a néha kemény időszakot nem lehetne uralni és megoldani.
-Mit jelent a gyerekgyógyászatban a szakmai siker?
-Ha van az embernek megérzése, azt hagyni kell, ne lépjünk túl rajta. Oda kell figyelni arra. Kezdő kőszegi orvos koromban egy vasárnap este telefonáltak, hogy hétfőn elmennék-e a kisbabához, mert a popsiján van egy kiütés. Nem vártam reggelig, elmentem este hozzá. És milyen jó, hogy így tettem! A három pici bőrvérzéssel kórházba küldtem, és így olyan stádiumban „kapták el” a meningococcus fertőzést, hogy még az agyhártyagyulladás nem alakult ki. De ha reggel megyek el hozzájuk, lehet, hogy az a kisbaba már nincs. Nekem ez az egyik legnagyobb sikerem. Voltak ilyenek. Nagyon fontosnak tartom a prevenció
t munkám során, különös tekintettel a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségekre.
-Milyen a szülő-orvos kapcsolat?
-Tisztelettudó, aminek talán az is oka lehet, hogy a szülőket is kicsi koruktól ismerem, kezeltem őket. Érezze a szülő is, a gyerek is, hogy most vele foglalkozom, érezze, hogy odafigyelek rá, beleérzem magam a helyzetébe. Kialakul köztünk egyfajta kölcsönös szimpátia, kedvesség. Nincs a rendelőben hangoskodás. Olyan előfordult, hogy egy-egy szülő nehezményezte, ha szakrendelésre, kórházi vizsgálatra kellett küldeni gyerekét.
-Milyen a gyerekek egészségi állapota?
- Olyan mint az országos. Ugyanazok a problémák. Egyre több a túlsúlyos gyermek, a lúdtalpas, a hanyag tartású, a gerincferdüléses. Ezek civilizációs ártalmak. Sok a fejfájós gyerek. Előidézője lehet az iskolai stressz, a megfelelni akarás, a másik pedig a számítógépezés. Elcsodálkoznak, amikor a napi fél órát javaslom, hiszen akár nyolc órát is ülnek a gép előtt, szinte az összes szabadidejükben. Kár, hogy ma már az iskolákkal, óvodákkal nincs olyan kapcsolatunk, mint korábban, így szinte nincs alkalom a felvilágosításra. korábban jártunk heti egy alkalommal az óvodákba. Országos szülői kezdeményezésre abbamaradt, nem akarták,hogy jelenlétük nélkül vizsgáljuk a gyereket. Pedig ez jó volt, mert az óvónő is, meg a szülő is más szemszögből látja a gyerek fejlődését. Kőszeg mindig a jó levegőjével dicsekedhetett, ma egyre több az asztmás és allergiás gyerek, emelkedett a lisztérzékeny és a tejérzékeny gyerekek száma. Oka a légköri viszonyok, a táplálkozási szokások változása lehet. Az élelmiszerek alapanyagai is megváltoztak, a sok kemikália és vegyszer használata miatt, az asztma pedig kimondottan pszichoszomatikus betegség, erősen befolyásolja az aktuális stressz helyzet.
-Mennyi idő teleik el a pályán, amikor már az ember biztos lehet a diagnózis pontos megállapításában.?
- Biztosra soha sem mehet az ember, kivéve a banális dolgokat. Óráról órára változhat a gyerek állapota, anélkül, hogy a szülő észrevenné. Ehhez kell jól ismerni a szülőt, mennyire észleli jól az állapotváltozást. Tíz év biztos eltelik a pályán, amikor már sok mindennel találkozunk, tapasztalatot szerzünk, tudunk szelektálni, mi az, ami azonnali beavatkozást igényel, mi várhat.
-A rendelési idő végeztével, ott tudod hagyni a gondolataidat a rendelőben?
-Nem. Még szabadságom első hetében is ott járnak a gondolataim. A mi munkánk folyamatos stressz állapotban zajlik. Sokkal több rekreációra lenne nekünk is szükségünk, hogy megújult, friss energiával kezdhessük egy pihentető hétvége után az új hetet.
Kiss János
Kőszeg és Vidéke