Kávészünet Dr. Miszlivetz Ferenc professzor úrral
(A Kőszeg és Vidéke áprilisi számában megjelent interjú teljes változata)
Negyedszázad Kőszegért, városmentő vízió
Kőszegnek, a késő 19. századtól kezdve volt tanítóképzője, sőt egy esztendeig tanárképző főiskolája is. A középfokú intézményt 1959-ben áttelepítették Szombathelyre. Emberöltőnyi időt kellett várni, mire a kilencvenes évek közepére az Európa-Ház projekt bejáratódott és Kőszegen ismét megteremtődött a felsőfokú tanulmányok lehetősége. Ekkortól lehetett az energiákat inkább a kőszegi innovációkba fektetni. Tulajdonképpen a kilencvenes évek elején tört meg a jég azzal, hogy a szombathelyi Németh László szakkolégium szervezői és az akkor főiskola főigazgatója, Pusztay János professzor meghívására Miszlivetz Ferenc és vele tartó kollégái a határmenti régió nyelvi és kulturális sokszínűségére alapozva belefogjanak az európai szintű felsőoktatás társadalomtudományi megalapozásába. Néhány év alatt kiderült, hogy Kőszeg a maga iskolavárosi elkötelezettségével befogadóbbnak bizonyult az intézményes és tudományos innováció szempontjából. Talán azért is volt könnyebb gyökeret ereszteniük a 90-es évek közepétől, mert ez a jelző az átkosban is letörölhetetlen volt a város homlokáról. Az 1920-as évek végén, mikor a Pozsonyi Egyetem Trianon következtében költözni kényszerült, Szombathely volt az első célpont. A város azonban nem kívánt élni a lehetőséggel. Nyugat-Magyarország, felsőoktatás és tudástermelő intézmények szempontjából hátrányos helyzetű volt az elmúlt száz évben, sőt még azelőtt is. 1920 előtt, az Osztrák-Magyar Monarchiában nem voltak határok, és az itt élő emberek nem érezték szükségét annak, hogy új egyetemet alapítsanak, mert könnyen elérhető volt Pozsony, vagy Bécs. 1920 után viszont világossá vált, hogy itt valami hiányzik, és ez 1989 után még világosabbá vált. Az, hogy Szombathely, a „Nyugat királynője”, képes lett volna versenyezni a nagy vidéki egyetemekkel, nyilvánvalóan illúzió volt. Miszlivetz professzor úr és munkatársai a nyári egyetemeikkel több mint huszonöt éve vannak Kőszegen, számos nemzetközi konferenciát, kutatás-fejlesztést indítottak, épületeket tettek használhatóvá európai uniós támogatással. Kezdetben kormányzati támogatás híján EU-s pályázatokból tartották fenn magukat, később vezető nemzetközi cégekkel kötöttek innovációs kutatási szerződéseket munkakultúrával, felsőoktatással és közép-európai városfejlesztéssel kapcsolatban. Szombathelyen indították el Magyarország első öt éves Európa-tanulmányok egyetemi szintű képzését a nemzetközi tanulmányok keretei között. Kormányzati támogatás a kőszegi FTI megalapítására és a Kőszeg-KRAFT programra csak 2015-től érkezik.
Miszlivetz Ferenc magyar szociológus, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója, a Pannon Egyetem egyetemi tanára, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Társadalomtudományi Szakbizottságának elnöke. Jean Monnet ad personam professzor, számos hazai, európai és amerikai egyetem vendégoktatója, 2012-ben a New York-i Columbia Egyetem Deák-ösztöndíjas vendégprofesszora. 2018-ig a Bolognai Egyetem állandó előadója, tanított a Bécsi, a Salzburgi egyetemeken.
2005-ben a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével tüntették ki, 2009-ben megkapta a Vas megyei príma díjat, 2017-ben a Kőszeg Városért díjat. 2021. március 15-én nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Áder János köztársasági elnök Professzor Dr. Miszlivetz Ferencnek, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete alapítójának és főigazgatójának. A professzor úrral a „kőszegi egyetemi város” megálmodójával és a KRAFT program megfogalmazójával beszélgettünk az elmúlt negyedszázadban történtekről, a város polgáraiban is egyre inkább tudatosuló, az itt élők létét, jövőjét történelmi léptékben meghatározó törekvésekről.
-Professzor úr, Ön fővárosi és külföldi egyetemekről érkezett Kőszegre, mi érintette meg ebben a kisvárosban, hogy „ittragadt" és lassan már tőzsgyökeresnek mondhatja magát? Hiszen Dr. Bariska István főlevéltáros kutatásaiból tudjuk, hogy az itt élőknek mindössze talán 30 százaléka mondhatja magát őslakosnak. Huszonöt év ittlét a feltétele a tőzsgyökerességnek.
-Szerelem első látásra. 1986. december 31-én Szombathelyre indultam, hogy az alakulóban lévő Németh László Szakkollégium szervező gárdájával töltsem a szilvesztert és hogy átbeszélhessük azt a rendkívül széleskörű tematikájú pályázatot, amit az MTA- Soros alapítványhoz készültek benyújtani. Kora délután érkeztem, Tokaji Nagy Erzsébet, -aki akkor a főiskola könyvtárának munkatársa volt,- várt rám a pályaudvaron, és mivel bőven volt még időnk az esti találkozóig, proponálta, hogy látogassuk meg egy közeli barátnőjét Kőszegen. Ez szerintem nem lehetett véletlen. Erzsi jól ismerte a várost, családjának, -ahogy mondják- ’hegye van’ Kőszegen. Elképesztően gyönyörű, máig felejthetetlen kép fogadott: a friss hó lepte alpokalji település József Attilával szólva ártatlanul felfalta szívem.
-Persze a környék vonzereje nem volt ismeretlen számomra. Ekkor már egy éve futottak a ’velemi hétvégék’. A Szabó Gábor fiatal és rendkívül tehetséges szociológus hallgató vezette szombathelyi csapattal kiváló előadásokat és szemináriumokat szerveztünk az ország miden részéből érkező egyetemisták és érdeklődők számára, ahol az akkori rendszer kritikus húrokat is pengető magyar értelmiség színe-java megfordult. A híres Stirling villát, ahol a találkozók folytak, most újítják fel, erről a termékeny és izgalmas időszakról, a kádárizmus agóniájának és az alulról szerveződő mozgalmak szárba szökkenésének időszakáról tanulmány- és dokumentumkötet készül. A könyvbemutatót szeretnénk összekötni a korszakról szóló fotó kiállítással és a Stirling villa megnyitásával. Kőszeg történelmi kisvárosi varázsát erőteljesen fokozza -a szinte karjaival körülölelő- kőszegi hegység és a festői falvak. Kőszeg Kőszeg-hegyalja nélkül elképzelhetetlen.
-Érdekes mozzanat, de szintén nem véletlen, hogy az 1992-ben létrehozott Szociológia- és Politikatudományi Tanszék újdonsült vezetőjeként meghívtam a velemi hétvégék előadóit Szombathelyre tanítani. Így lettünk a ’90-es évek elejétől hosszú éveken át barátokból kollégák Nagy Endrével, Simon Róberttel, de ekkor már csatlakozni tudtak a korábbi diákok, Nagy Anna, Csonka Feri, Sümegi Pista és Szabó Gábor is. Navracsics Tibor frissen végzett jogászként és politológusként is a tanszékre került, mint óraadó.
-A folyamatosságnak ezt az érdekes mozzanatát azért említem, mert az Európa Ház 1994-es megalakításával és az 1996-ban induló nemzetközi nyári egyetemekkel kezdődő kőszegi fejezetben is többségükben is megjelennek ezek a szereplők. Úgy látszik a Kőszeg-mágnes nem csak engem ragadott magával. És persze nyilván hiányzott itt valami, volt egy űr, amit ki lehetett, ki kellett tölteni.
-A város vonzerejére visszatérve: -mindig azokban a városokban szerettem élni és dolgozni, oda járok vissza szívesen, ahol jól esik a séta. Ahol a miliő összetéveszthetetlen, ahol minden megérkezés után fel tudok fedezni valami újat az épületek ornamentikájában, a szín- és hangvilágban mindig van valami bámulatba ejtő. Ahol egyfolytában lehet újat tanulni, felfedezni az ismeretlent. Több nagyobb várossal ellentétben, Kőszeg egy ilyen város. Ezt ugyanúgy érzem ma is, mint ’86 telén.
–Titulusaiban ott van a Jean Monnet ad personam professzor cím is.
-Jean Monnet az európai integráció ikonikus figurája volt, aki rendületlenül hitt abban, hogy az európai nemzetek képesek túllépni a kis különbségek nárcizmusán és saját érdekükben hajlandóak lesznek nemzeti szuverenitásuk egy részét közössé tenni. A ’90-es évek második felében az Európai Bizottság az ő nevével indított egy az egész kontinensre kiterjedő programot, amelyek keretében egyetemi kurzusok indítását, kutatásokat, publikációkat finanszíroztak. Én először 1997-ben, még Szombathelyen lettem Jean Monnet professzor, másodszor már Kőszegről pályáztam meg a címet. Az ad personam azt jelenti, hogy személyre szabva, nem intézménynek ítélték oda a díjat. Ez elsősorban egy nagy kutatási térben jelentett hasznos kapcsolatokat, kutatói hálózatot. Jean Monnet kiválósági központokra is lehetett pályázni, ezt is kétszer nyertük el, egyszer Szombathelyen, egyszer Kőszegen. A program igen hasznos volt az Európa-tanulmányok és a nyári egyetem beindításakor. Európa minden szegletéből érkeztek Kőszegre diákok és előadók, Wroclaw-tól Brugge-ig, Madridtól Tallinig. A Jean Monnet címet az Európai Unióhoz még nem csatlakozott országok kutatói is megpályázhatták, így sok érdeklődő jelentkezett a volt Jugoszlávia tagállamaiból is.
- Kőszegi „letelepedésükhöz”, gyökeret eresztésükhöz szükség volt a város fogadókészségére, talán nevesíteni is lehetne a segítőket.
-A ’90-es évek elején, amikor elvállaltam a szombathelyi tanszékvezetést, egy darabig még tartott ’89 eufóriája. Élénkebbek, nyitottabbak voltak az emberek, volt egy pozitív várakozás országon belül és furcsa módon Ausztriában is. Burgenlandban, ahogyan Szlovéniában és Észak-Olaszországban még aktív volt az Európa-Ház mozgalom. Sok meghívást kaptam a helyi civil társadalom, értelmiségiek, művészek találkozóira. Egy idő után kezdték kérdezni, hogy mikor viszonozhatják a látogatást. Elkezdtem egy méltó helyet keresni, de Szombathelyen nem találtam. Egyszer felívott Gonda György, hogy szívesen látna minket Básthy Tamás, Kőszeg akkori polgármestere. Pusztay Jánossal kirohantunk Kőszegre, így született meg a kőszegi Európa-Ház 1994-ben. Hamarosan megismertem dr. Bariska István akkori levéltár igazgatót, aki elkápráztatott tudásával, helyismeretével és lokálpatriotizmusával. Pusztay professzorral hármasban elindítottuk az Európa-Ház-i beszélgetéseket, innentől ment miden, mint a karikacsapás – párommal Jody Jensennel, akinek oroszlánrész jutott a nemzetközi kapcsolatok kialakításában és működtetésében, otthon éreztük magunkat. Nagyon sok kedves barátunk és segítőnk akadt, a városházáról Balazsin Zsolt nélkül valószínűleg nem tudtunk volna eligazodni a kőszegi útvesztőkben. Mert természetesen itt is vannak ilyenek.
-Honnan ered Önben az a hatalmas optimizmus, kitartás, mely végül a mában ölt testet?
-Azt hiszem, ez a ma holnap van. Ha megnézzük alaposabban ezt a 30 éves röppályát, tele van zsákutcákkal, megtorpanásokkal, sőt kudarcokkal.
-Kezdetben a FÁK országokból kerültek ki hallgatóik, akik az uniós ismereteiket itt szerezték meg. Ma honnét érkeznek a résztvevők?
-Szerte a világból, a tengerentúlról és a Távol-Keletről is. Viszont az is megfigyelhető, hogy az elmúlt években javarészt a tágabban vett közép- és délkelet-európai régióból származnak, és kutatási területek széles skáláját fedik le globális és regionális (európai és közép-európai) összefüggésekben is. Nálunk feltétel az interdiszciplináris érdeklődés és nyitottság.
-Jól mutatja az iASK egyre szélesedő nemzetközi ismertségét, hogy a február utolsó hetében - a járványhelyzetre tekintettel az online térben - megrendezett az UNESCO Téli Iskolánkra mintegy negyven országból közel száznyolcvan jelentkeztek. Végül nyolcvanat vettünk fel, de ők végig kitartottak. Még Binder Károly és Mizsei Zoltán koncertjeit is meghallgatták az egész napos előadásokat követően.
–Felesége Dr. Jody Jensen amerikai származású politológus a nemzetközi tanulmányok mesterszak vezetője, sikeres nemzetközi pályázatok lebonyolítója, a Polányi Központ igazgatója.
-Polányi Központunkba jelentkezik az ösztöndíjasok túlnyomó többsége, az elmúlt öt év során jelentős nemzetközi kutatócsoport jött létre, több mint húsz országból közel nyolcvan nemzetközi ösztöndíjasunk volt, akik közül többen visszajárnak. Egy részük komplex Közép-Európa kutatásokat folytat, a térség európai és globális szerepe újraértékelésének folyamatához angol és magyar nyelvű kötetekkel járulnak hozzá. A Központ kutatásai kiterjednek a balkáni államok helyzetére is, tragikus eseményekben gazdag közelmúltjára és közvetlen jövőjének alternatíváira (a főként fiatalokból álló nemzetközi munkacsoport kutatási eredményeit - Jody szerkesztésében - Emlékezetpolitika és populizmus Délkelet-Európában című kötet mutatja be, amely a Routledge kiadó gondozásában hamarosan megjelenik).
-A Polányi központ égisze alatt folyik többek között a nemzetközi hírű evolúcióbiológus, Dan Brooks professzor által vezetett kutatás a klímaváltozás következtében terjedő járványokról. Kezelésükre szakpolitikai javaslatok készülnek, arra törekszünk, hogy a tudományos eredmények a szakpolitika mellett a szélesebb nyilvánosság előtt is bemutatásra kerüljenek.
-A fentiek mellett Jody vezeti a nemzetközi tanulmányok mesterszakot a Pannon Egyetemen, amelyet a kőszegi kampuszon egy főként külföldiekből álló diákcsoport hallgat. Az intézet kutatási eredményei közvetlenül becsatornázódnak az oktatásba, több hazai és nemzetközi kutatónk bekapcsolódásának köszönhetően. A doktorandusz kutatóink így egyben oktatási tapasztalatot is szereznek, a diákoknak pedig lehetőségük nyílik a legfrissebb kutatási eredmények megismerésére. Mindezt Jody nélkül nem tudtuk volna megcsinálni
– 2020-ban volt ötéves a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete. Felsőfokú, felsőbbfokú. Érdekes az elnevezés. Neves nemzetközi kutatógárda fordult és fordul meg napjainkban is az intézményben.
-Az ötlet 1930-as évek elején eredetileg Albert Einsteintől és Neumann Jánostól származott, akik a Princeton Egyetemen létre is hoztak egy máig működő Center for Advanced Studiest, ahol a világ nagy koponyái kutatnak, vitatkoznak és alkotnak – ez volt az első „advanced study”, nehézkes fordításban a felsőbbfokú tanulmányok intézete. Hankiss Elemér valamikori Eötvös kollégistaként rajongott ezért, vendégkutatója is volt több ilyen intézetnek Berlinben, Bécsben, az amerikai Stanford és Georgetown egyetemeken. Sokat beszélgettünk vele a Kőszegben rejlő lehetőségekről, a város atmoszférájáról, előnyös földrajzi helyzetéről, a többnyelvűségről, a határmentiségről. Elemér nem szűnő morális és szakmai támogatása, lelkesedése és segítőkészsége a programok kidolgozásában döntő fontosságú volt. Végül az elefántcsonttorony helyett a közjót, a társadalmi hasznosságot közvetlenül szem előtt tartó modellt választottunk, anélkül, hogy a minőség követelményéből engedtünk volna. Olyan intézet létrehozását tűztük ki célul, amelyik az alapkutatások és a kutatási területek összekapcsolása mellett feladatának tekinti a társadalmi és intézményi innovációt, különös tekintettel a perifériára szorult kisvárosok és régióik együttes fejlesztésére, a vidék megtartó képességének növelésére. Az iASK-kal reményeim szerint egy olyan kutató és fejlesztő központ jött létre Kőszegen, amely globális szinten is növeli a város ismertségét, egyben tovább erősíti annak iskolavárosi identitását, a kulturális örökség iránti elkötelezettségét. Az Új Közép-Európa ösztöndíjprogram segítségével, és nem utolsó sorban a magas színvonalú kutatási feltételek biztosításával ez alatt a rövid idő alatt is igen jelentős számú fiatal és már tapasztalt kutató került Kőszegre. Közülük többen visszajárnak az Intézet külső munkatársaként.
-A világ különböző részeiről jönnek és térnek vissza hozzánk neves kutatók. Dan Brooks mellett a kvantumfizikus Thomas Filk, a körforgásos gazdaság helyi alkalmazását kezdeményező Hillary Brown és Charles Vörömarty a City University of New York-ról, fiatal és senior tudósok Európa és a világ minden szegletéből. A nemzetközi kutatói hálózatunk gyors bővülését jelentős részben olyan kiváló magyar kutatók bekapcsolódásának köszönhetjük, mint Szathmáry Eörs, Szöllősi-Nagy András, Kerekes Sándor és a Bonni Egyetemről Bogárdi János professzor. A munkánkat rendszeresen értékelő és segítő nemzetközi tanácsadó testületnek tagja többek között Erhard Busek volt osztrák alkancellár, Kroó Norbert és Szentes Tamás akadémikusok. Emellett részt vesznek a kutatói és fejlesztői munkában a kreatív művészetek képviselői is. A Budapesti Moholy Nagy Művészeti Egyetem is érdeklődik a KRAFT programba történő bekapcsolódás iránt.
-Ehhez -a kiváló előadók és támogatók mellett, akiket korántsem sikerült felsorolni,- nélkülözhetetlen egy hátteret biztosító iroda, az a bizonyos back office. Egészen kimagasló teljesítményt nyújtó kollégák, -főként kolleginák- dolgoznak itt jelentős részben Markovits Alíz kiváló szervező képességének és kapcsolati tőkéjének köszönhetően. Nagyrész nekik köszönhető, hogy az intézet nem szállt el, erősen beágyazódik a helyi kulturális altalajba.
-Az évente megrendezésre kerülő Kraft konferenciánk kiváló alkalom arra, hogy bemutassuk Kőszeg város példáján miként sikerült fejlesztési elképzeléseinket megvalósítani, egyben teret biztosítsunk a szélesebb körű regionális koncepciók kiérlelésének. Sikerült életet lehelnünk a Pannon Városok Szövetségébe, amely jelenleg nyolc várost tömörít és motorja lehet a Pannon-KRAFT programnak. A Pannon Egyetem a többi partner intézménnyel együtt biztosítja a szélesebb szellemi és szakmai bázist. Mindebben Gaál Zoltán barátomnak, a Pannon Egyetem volt rektorának, az intézet igazgatóhelyettesének döntő szerepe van.
-Az újszerűséget tekintve itt, a városban a legismertebb a KRAFT program. A most megjelent Képes Könyv, az Images of Kőszeg KRAFT mindennél ékesebb bizonyítéka annak a történelmi léptékű városmegújításnak, értékmentésnek, ami a könyvben szemet gyönyörködtetően elénk tárul. Dr. Fejérdy Tamás műemlékvédelmi szakmérnök mondta, hogy a KRAFT program, az iASK, a partner Pannon Egyetem jelenlétének a pozitív hatása egyszerre mutatkozik meg a megújuló műemlékekben, épített örökségi, környezeti elemekben és az általuk inspirált szellemi pezsgésben. Ez egy átgondolt program, projekt „üzemi” megvalósítása, valós körülmények között.
-Valóban, ez egy teljesen új vízió és fejlesztési stratégia, amelynek segítségével mozgásba lendíthetők a történelmi gyökerű és emlékezetű kis- és középvárosok. Meggyőződésünk, hogy nem elég felújításra kijelölni épületeket, funkciójukban össze is kell őket kötni, és garantálni azt, hogy hosszú távon is fenntarthatóak legyenek. Ebből a vízióból született, a város fejlesztési stratégiai terveivel összhangban, a Kőszeg-KRAFT projekt, ami ma már követőkre is talált - néhány év alatt a Kőszeg-KRAFT-tól eljutottunk a PannonKRAFT-ig. Ma, 2021-ben, már több kis régió és városaik fejlesztési stratégiáin dolgozunk, amelyeket egymással is igyekszünk összekapcsolni. Az Intézet bekapcsolódása az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna stratégiájának megalkotásába egy jelentős léptékváltás, ami megnyitja az utat a Nyugat-Pannon régió egészének fejlesztéséhez. Kőszeg ezzel a regionális fejlesztések gyújtópontja lett.
-A KRAFT program nemzetközi téren is bemutatkozott: az iASK vezeti az Interreg Europe - Local Flavours projektet nyolc EU-s partnerintézmény közreműködésével.
–A legfontosabb a fenntarthatóság és az épületek új funkcióval, tartalommal való megtöltése. Milyen elképzelések mentén valósulhat ez meg?
-Hosszú évtizedek mulasztásait pótolva, tavaly év végén elindult - a második világháború után gazdátlanná vált és nagyon leromlott állapotú - zsinagóga felújítása. A tervek szerint ez év végére, a jövő év elejére be is fog fejeződni.
-Az 1792-ben épült Bálház – amelynek falai között egykor Liszt Ferenc koncertezett – felújítását követően nemcsak az Intézet, hanem Kőszeg város XXI. századi kulturális és közéleti terévé válhat. Nevéhez hűen nemcsak a város, a járás báljainak adhat otthont, de terveink szerint az egész épület nyitott lesz a nagyközönség számára. Terei alkalmassá teszik nagyrendezvények, nagyobb lélekszámú előadások megtartására, emellett méltó helyszíne lehet kiállításoknak, kulturális eseményeknek, irodalmi és zenei esteknek, az Intézet szellemi termékeit áruló könyvesboltnak. A város régi vágya, hogy az épületben újra üzemelhessen filmszínház, kutatóink, diákjaink is örülnének egy filmklubnak és kulturált szabad idő központnak.
-Nagy népszerűségre tett szert a kőszegi polgárok körében a Tudomány a kocsmában című előadássorozatunk, ahol számos izgalmas és különleges témával próbáljuk meg a különböző tudományterületek aktualitásait az érdeklődők számára szélesebb körben vonzóvá tenni. A járvány miatt ez a rendezvényünk is jelenleg az online térben zajlik, bárki megtekintheti az előadásokat Facebook-oldalunkon keresztül. Furcsa paradoxon: a kiber-térben egyre több a látogatónk.
-A zenei kutatások terén is figyelemreméltó eredmények körvonalazódnak.
-A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézet keretei között Mizsei Zoltánnak köszönhetően szárnyait bontogató Zenei Műhely saját fejlesztésű kisvárosi kreatív zenei programja a Hangzó Város, amely az elmúlt öt év alatt valódi márka védjegy lett, és saját zenei fesztivált, illetve nyári zeneakadémiát eredményezett. Kőszeg városát pedig egy, a világon egyedülálló zenei és turisztikai látványosságként egy interaktív zenei harangjátékkal, a Hangzó Városkúttal gyarapította.
-A helyi zenész közösségek -elsősorban a Kőszegi Vonósok- aktív részvételével elindult a helyi zenei örökség feldolgozása és visszavezetése a ma hangzó zenei életbe. Ennek érdekében hosszabb távú kutatás indult a város zenei múltjának feltárására és bemutatására, valamint egy átfogó, országos együttműködésben megvalósuló templomi zenei értékmentő és digitalizáló program alapmódszertanát is elkezdtük kidolgozni. Ennek első kőszegi eredményeiként zenei tanulmányt és egyházzenei kotta sorozatot hangzó kiadványokat szeretnénk publikálni.
-Reményeink szerint a hagyományos zenei kurzusok mellé becsatlakozhatnak a hangtájképi és hangművészeti új ágazatok. Tervezzük, hogy Magyarország első Egyházzenei Fesztiválját rendezzük meg Kőszegen, amely nem pusztán a szent zene előadását, hanem a történelmi egyházak közötti párbeszédet, valamint a különböző helyi egyházzenei hagyományok bemutatását is feladatának tekinti. És persze nem feledkezhetünk meg a a város szülötte, Vukán György alapította improvizációs vetélkedésről, amire két évente szintén Kőszegen kerül sor Binder Károlynak köszönhetően fiatal zongoristák részvételével. Mindez már nemcsak Kőszegről szól, ezek már Pannónia hangjai.
Kiss János