A 14. alkalommal megrendezett konferencia Kőszeg Város Önkormányzata, a Magyar Meteorológiai Társaság és az MCC Klímapolitikai Intézet szervezésében valósult meg. Puskás János több alkalommal tartott előadást az Erdő és Klíma Konferencián. A Szőlő és Klíma Konferencia fő témái - szőlőtermesztés, szőlőművelés, szőlő növényvédelme és ezek kapcsolata az időjárással és az éghajlattal - mellett azt is figyelembe vették, hogy 1740-től kezdve Kőszegen minden évben Szent György napon feljegyezték (berajzolták) a Szőlő Jövésnek Könyve oldalaira az aznap reggel levágott szőlő hajtások képét. Ezenkívül rögzítettek az évre jellemző időjárási jelenségeket. A könyv miatt kézenfekvő volt, hogy a konferenciát Kőszegen rendezzék meg. Ezért 2008-ban megkereste Huber László polgármester urat, akinek tetszett az ötlet és a konferencia támogatásáról biztosította. Így került rá sor első alkalommal 2009-ben Kőszegen, olyan szakemberek részvételével, akik az említett témakörökben mértékadó kutatási eredményekkel rendelkeznek. Az idei téma „Az éghajlatváltozás hatásai és alkalmazkodási stratégiák a borágazatban”. Dr. Puskás János főszervezővel a jelzett téma mellett általában a klíma szőlőtermesztásre gyakorolt hatásairól is beszéltünk az eredeti végzettsége szerint magyar-ének-zene szakos tanár úrral. Vonzotta a földrajz, ezért azt is elvégezte. Az általános iskolai katedráról főiskolai tanári beosztásig jutott. Közben 2011-2017-ig intézetigazgató a Földrajz és Környezettudományi Intézetben. Felsorolni is hosszú lenne, mi mindent oktatott. Alkalmazott meteorológia, földtudományi alapok, Európán kívüli világ természeti földrajza, földrajzi felfedezések, Magyarország gyógy- és ásványvizei, gyógyturizmus, klimatológia voltak többek között az oktatott témái. Ezenkívül az alábbi kutatási területek kiváló ismerője: alkalmazott meteorológia (agrometeorológia, biometeorológia, orvosmeteorológia, közlekedésmeteorológia), klimatológia és földrajz tudománytörténet. Tudományos fokozatai: egyetemi doktor, PhD és habilitáció.
-Korunk legnagyobb kihívásai közé tartozik az emberiséget érintő klímaváltozás. A szakemberek figyelmeztetését a mért adatok alátámasztják. Sajnos ezt nem mindenki veszi figyelembe, mert az éghajlatváltozást tagadók (klímaszkeptikusok) harsányan hirdetik, hogy nincs klímaváltozás. A legnagyobb probléma az, hogy a döntéshozók között is vannak olyanok, akik ezt elfogadják. A földtörténetben mindig voltak felmelegedési és lehűlési időszakok, de ilyen gyors és nagymértékű változás csak az utóbbi évtizedekben volt megfigyelhető.
-Nem megkerülhető ennek az a következménye sem, hogy a Földön jelentős területen okoz az ott élőknek gondot, hogy a mezőgazdaság nem képes ellátni élelmiszerrel az embereket. Ezekben az országokban az ivóvízzel való ellátottság hiánya is jelentkezik. A migrációt erősítik a kedvezőtlen folyamatok, aminek az eredményét tapasztalhatjuk Európában.
-A környékünkön is megfigyelhető, hogy a szőlőtermesztésre hatással van a klíma megváltozása. A Soproni borvidék - ide tartoznak a Kőszeg környéki szőlőtermesztő területek - borai a minőségüket tekintve javulnak. Megállapítható a vizsgálataink után, hogy nyertesnek látszanak a soproni és kőszegi bortermelők, mert a kisebb mennyiség ellenére a borok minőségében jelentős javulás tapasztalható.
-Hogy mit tehetünk az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozására? Az időjárási frontok csoportosítására többféle módszer létezik. Saját kutatásaim alapján a frontokat aszerint különítettem el, hogy milyen típus található meg a Kárpát medencében. A hideg-, a meleg- és az okklúziós frontok a medencében tartózkodhatnak (ezek a tartózkodó frontok), illetve megközelíthetik azt. A frontok közül 1-1 jöhet külön, de lehet 2 (hideg és meleg) egyszerre is. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a hideg-, a meleg- és az okklúziós front egyszerre jelenik meg. Összesen 9 típust különítettem el. A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana Den. et Schiff.) példányok teljesen más aktivitást mutatnak a különböző típusok esetén. Az aktivitás változásukat figyelembe véve eredményes védekezésre nyílik lehetőség.
-Széles körben alkalmazzák a szőlőben a madarak szaporodását segítendő, hogy odúkat helyeznek el, amiben a fészkeket ki tudják alakítani. Az odúk nyílásának mérete meghatározza, hogy milyen madarak tudnak otthonra találni a területen. Elsősorban azokat „csalogatja” az odú, amelyek a szőlőt károsító élőlények számának csökkentését eredményezi.
-A megállapítás szerint a gyakori ellenőrzés segíti a védekezést, ha az mindig időben történik. Természetesen itt nemcsak kémiai védekezés lehetséges, hanem a környezet kímélését és ennek ajánlását is figyelembe kell venni.
-Évszázadokon át a természetben élő népek megfigyelték a természetet és az időjárást. Hosszú időn át folyamatosan megismétlődő időjárási jelenségek rögzültek a gazdák emlékezetében és tapasztalataikat generációról generációra tovább adták, segítve az ésszerű mező-gazdasági, kertészeti, szőlészeti munkáik végzését. Az 1960-as évek elején főként a mező-gazdasági kutató intézményekben felállították az első meteorológiai észlelő kerteket azért, hogy a bennük lévő műszerekkel rögzítsék az adott termőhelyen érvényesülő időjárási jellemzőket -úgymint a csapadék, a hőmérséklet, a szél és a párolgás adatait. A Kecskeméten mért évtizedes adatsorok az alföldi szőlőtermesztést kiválóan szolgálták. A fagyos, a száraz és a csapadékos időszakok gyakoriságának megismerése segítette a síkvidéki szőlőültetvények fajtaszerkezetének szakszerű kialakítását. De a meteorológiai adatok ismerete hatékonnyá tette a szőlő növényvédelmét is.
-Az idei konferencián téma volt a kis jégkorszak is. Az előadásban arra kaptunk választ, hogy a 14. századtól a 19. század végéig tartó kis jégkorszak lehűlése idején miként alakult a szőlőtermelés és a borászat a közép-európai régióban. A klímaromlás következtében a szőlő-termelés északi határa erőteljesen délre vándorolt. A vegetációs időszak rövidülése és a klíma hűvösebbé válása következtében jelentős északnyugat-európai területeken tartósan feladták a borkészítést, ami ugyanakkor kedvezett a borkereskedelemnek, helyzetbe hozva olyan borvidékeket, mint amilyen például Tokaj-Hegyalja volt.
-Ma a technika fejlődésével pontosan ismerjük a termőhely mikroklimatikus sajátosságait és lehetőségünk adódik, hogy az adott termőhelyhez legjobban illeszthető fajtákat és klónokat válasszuk ki a jövőben.
-Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a szőlész-borász képzéshez, illetve a szőlőklíma kutatásokhoz kapcsolódóan a Tokaji és Egri borvidéken hat nagyon jól felszerelt állományi mikroklíma mérőállomást állított üzembe 2019-ben. A mikroklíma mérések horizontálisan pontszerű mérőhelyek, de vertikálisan többszintben tagolt méréseket tesznek lehetővé. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy jól felszerelt állományi mikroklíma mérő állomás segítségével három légköri és három talajmélységben mérhetünk különböző mikroklíma paramétereket, mint a léghőmérsékletet, légnedvességet, talajhőmérsékletet, talajhőfluxust, talajnedvességet, valamint jellemezhetjük a szőlő állományok hőtani, kicserélődési, áramlási, vízháztartási és energetikai viszonyait. A mikroklíma mérőállomásokkal dűlőket jellemez-hetünk vagy hasonlíthatunk össze a vizsgált paraméterek óránként, vagy 10 percenként mért átlagos napi menetei alapján. Az állományi mikroklíma méréseket legtöbbször egy külső kontroll állomás adatához szokták viszonyítani. Ezáltal látható, hogy a szőlőállományok milyen mértékben módosítják az adott terület mikroklímáját. Jelen vizsgálatban az állomások által mért állományi mikroklíma adatokat műholdas adatokból előállított eltérő rácshálózatra interpolált makroklíma adatokkal vetjük össze.
Kiss János