Kávészünet Hámori Ádámmal
Az álmok valóra válnak, ha teszünk érte …
A 190 centis 75 kg-os félnehézsúlyú bokszbajnok, -sportolói körökben „szőke ciklonnak” becézett- Hámori Ádám január végén tölti be a 18-at. Kőszegen él szüleivel és hugával. Ha nem tudnám, hogy az egyik legmarkánsabb küzdősport, a magyar ökölvívás egyik nagy ígérete, inkább gondolnám, hogy verseket ír, koncertekre és kiállításokra járva tölti szabadidejét.
Az álmok valóra válnak, ha teszünk érte …
A 190 centis 75 kg-os félnehézsúlyú bokszbajnok, -sportolói körökben „szőke ciklonnak” becézett- Hámori Ádám január végén tölti be a 18-at. Kőszegen él szüleivel és hugával. Ha nem tudnám, hogy az egyik legmarkánsabb küzdősport, a magyar ökölvívás egyik nagy ígérete, inkább gondolnám, hogy verseket ír, koncertekre és kiállításokra járva tölti szabadidejét. Az Európa Bajnokságon első, a Világ Bajnokságon ötödik helyezést ért el. Szimpatikus fiatalember, aki tudatában van sikereinek, de nincs elszállva tőlük, mert nagyon keményen dolgozik azokért. Beszélgetésünk meggyőz arról, amit Madárnál is Kokónál is láthattunk, ehhez a sporthoz is intelligencia kell. A Béri Balogban végezte az általánost. Szombathelyen tanul az Orlayban, a Kereskedelmi és Vendéglátó Iskolában egy kéttannyelvű osztályban az öt éves tagozaton. A nyelvi előkészítő évfolyamon heti 18 órában tanulta a németet. Legközelebbi terve a tanulmányait illetően az érettségi. Még nem döntött, merre tovább. Maradhat a suliban is még egy kétéves felszolgálói képzésen, de a Testnevelési Egyetem is szóba jöhet Budapesten.
-Birkózóként diákolimpiai bajnok voltál. Neved hallatán mégis a sikeres bokszoló teljesítményére kapjuk fel egyre gyakrabban a fejünket.
-Egyetlen okom volt a váltásra. Birkózóként a heti két edzésnél többre nem volt lehetőségem. Egyik nagyon jó barátom hívott meg Varsányi Áron bokszedzésére. Gondoltam egy plusz tréning segíthet az erőnlétemen. Sok ismerősöm, barátom volt ott. Nagyon megtetszett és ottragadtam. Eleinte heti egy, majd két alkalommal járogattam az edzésre és fokozatosan egyre többször. Igazából nem gondolkodtam azon, hogy a birkózó sikereimet meg tudom-e őrízni, leszek-e eredményes ökölvivó. Egyszerűen jól éreztem magam. Új dolgokat tanultam. Persze őrlődtem magamban, mert édesapámnak hónapokig nem mondtam el, hiszen ő is birkózott és azt szerette volna, ha én is azt folytatom. Nem tudta, hogy bokszedzésre járok. Aztán jött egy tiroli meccs lehetősége, el kellett mondanom neki, eléggé kiborult. Egy heti győzködés után enyhült meg, azzal, hogy ha jól sikerül a mérkőzés, a továbbiakban meglátjuk, mi legyen… de most már ő is örül a váltásnak. Szili Pistára mindig felnéztem, mióta én is bokszolok, ő az egyik példaképem. Ő az, akit nagyra tartok.
-Mit éreztél, amikor az EB-ről bajnokként hazatérve mindenki rólad beszélt, gratuláltak neked, megállítottak az utcán?
-Egy ideig fel sem tudtam fogni a dolog súlyát. Olyanok is megállítottak, megszorították a kezem, akiket soha nem is láttam, az nagyszerű érzés volt. Sok e-mailt kaptam, az ország távoli pontjairól felhívtak, bíztattak, erősítették a hitemet az ökölvívásban.
-Hogyan tudod az edzéseket összeegyeztetni a tanulással?
-Naponta fél négy körül, amikor kevesebb órám van, már egy órakor otthon vagyok. Ötkor kezdődnek az edzések. Eddig sikerült jól összehangolnom a tanulást meg a sportot. Korrektek a jegyeim. Nem vagyok színötös, de úgy érzem a stabil négyes a napi másfél órás tanulással jó.
-A szülői támogatást most már maradéktalanul bírod, mégis miben segíthetnek a környezetedben?
-Maximális mértékben támogatják sportkarrieremet. Az iskolában hasonlóképpen toleránsak velem. A versenysport révén nyilván az iskolám neve is előkerül, hiszen tudják, hogy hol tanulok. A ring körül a családom adja a legnagyobb szurkolótábort, meg a barátnőm, a barátaim, a kedves ismerősök. Ez egy-egy mérkőzésen fél siker.
-Az Európa Bajnokságon első, a Világ Bajnokságon ötödik lettél.
-Az EB-t megelőzően négyhetes edzőtáborban voltam Tatán. Azt a célt tűztem ki, hogy válogatott legyek, kijussak az EB-re. Édesanyám azóta is emlegeti, mit mondtam neki: jó lenne egy ötödik hely, mert az már pontszerző, akkor elégedett lennék magammal. A többiek mind éremre hajtottak, mondom magamban, én miért ne? Végig ez járt az eszemben a felkészülés során. Ez motivált. Az EB előtt azért imádkoztam, nehogy orosszal sorsoljanak össze, mert ők a legjobbak. Jött a sorsolás. A válogatott edző közölte, a 11 ellenfélből, csak kettő az orosz. Mondom, csak nem nekem jut egyik sem! Kihirdetik: Hámori – orosz. Egy világ omlott össze bennem, a sírás fojtogatott. Most mi lesz? Nem hiszem el! Lehet, hogy már az első meccsen összetörnek. Fejben már sikerült is! Rengeteg ismerős, kőszegi, legalább 40 ember jött a meccsre. Ez annyira motivált, úgy mentem fel a ringbe, hogy győztesként fogok lejönni. Sikerült megverni az orosz fiút 10:5-re. A következő ellenfelem egy --korábbi EB bajnok- ukrán versenyző volt. Az első menetben rám is számoltak, nagyon megszédültem, szerencsére a harmadikra kitisztultam és elég nagy különbséggel meg tudtam nyerni ezt a menetet, ezzel behoztam ezt a meccset. Eszméletlenül boldog voltam az érem miatt. Annyira „fel voltam motiválva”, hogy úgy éreztem, innentől nincs megállás. Aztán jött a svéd fiú, akivel a legkönnyebb meccsem volt az EB-n. Ezzel beverekedtem magam a döntőbe, ott pedig egy grúzzal bokszoltam, aki fordított alapállású volt, vagyis a jobb keze volt elől. Ez nekünk nagyon furcsa, szokatlan és kellemetlen. Az első menetet egy ponttal meg is nyerte. Utána én vezettem egy ponttal. A harmadik menet végén az edzőm, Varsányi Áron kiabált, mindenki menjen a sarokba. Ő már tudta, én nem akartam elhinni, hogy megnyertem. Amíg a kezem fel nem emelték, nem hittem el. Ekkor fantasztikus jó érzés lett úrrá rajtam. Sikerült! Ezt követően varrattam magamra egy tetoválást, így szól: Az álmok valóra válnak, ha teszünk érte valamit.
-Az elmúlt évben két magyar bajnokságot is nyertél. Egy ifit és egy felnőttet. Azt írták rólad a szaklapok, hogy tizenhét évesen felnőtt magyar bajnokságot nyerni ökölvívásban ritkaságszámba megy. Hámori Ádámnak, a kőszegi Fitt Boksz Ökölvívó Egyesület büszkeségének ez sikerült december elején Debrecenben. A 190 centis szőke srác egy mindenképpen „férfias” kategóriában, félnehézsúlyban állt a dobogó tetejére, a döntőben a címvédő, ráadásul hazai szorítóban bunyózó Nagy Péter elleni 13:10 arányú győzelemmel.
-Miután megnyertem az ifi magyar bajnokságot, Áron felvetette, induljak a felnőtt kategóriában. Jó lesz tapasztalatszerzésnek, úgyis kevés meccs számom van. Ez az ifi után 3 héttel volt. A megterhelő munka másfél-két hétre korlátozódott. Ráadásul egy héttel a meccs előtt megsérült a kezem. Kesztyűzés közben véletlenül összeütöttünk az edzőpartneremmel. Bedagadt az ujjam, mozdítani sem tudtam. Úgy éreztem, nem fogok bokszolni. Hála Pusztai Szilveszter doktor úr sport iránti szeretetének, -fiatalként ő maga is bunyózott- egy héten keresztül kezelt és hozott rendbe lézerterápiával. Még vasárnap is várt a rendelőjében. Négy meccset úgy végigbokszoltam, hogy nem is emlékeztem a sérülésre. Az első napon egy csepeli versenyzővel kerültem össze, egy tízessel idősebb volt nálam. Elég sima meccs volt. Hamar éreztem az ütőtávot. Majd jött a második meccs, amitől az Áron féltett. Még aktív versenyző korából ismerte a 30 éves győri ellenfelemet. Tudta, hogy nagyon erős. Jól ment a meccs, sok ponttal vezettem. A második menetben rá is számoltak. A harmadikban kaptam egy ütést, nagyon megrendített. Rám is számoltak. Áron majdnem bedobta a törülközőt. Nyolcnál kezdtem kitisztulni, egyből visszaütöttem. Többször találtam. Lábon kimozogtam a meccset, kibekkeltem. Meglett az érem. Ugyanazt éreztem és mondogattam magamban, mint az EB-n, ha idáig eljutottam, nincs megállás! Végül egy vecsési sráccal mérkőztem, aki a korábbi két mérkőzését kiütéssel nyerte. Áron itt is tartott a meccstől, hiszen előző napon „meg voltam ütve”. A meccs szuperül indult. Az első menet után 3 ponttal vezettem. Jóformán ütést sem kaptam. A második menetben egy ütés után megrogyott a srác, rá kellett számolni. Az edzője bedobta a törülközőt. Így bekerültem a döntőbe, ahol hazai, debreceni versenyzővel mérkőztem, aki meg előző éven nyerte a felnőtt bajnokságot. Az első menet 3:3 lett, éreztem, meg tudom nyerni, kicsit fokoztam a tempót. Utána egy ponttal vezettem, végül 3 ponttal nyertem. Így lettem felnőtt magyar bajnok.
-Kikkel találkoztál ezen a bajnokságon?
-Van egy másik példaképem, a Harcsa Zoltán, 19 évesen kijutott az olimpiára és 5. helyet szerzett. Pár évvel idősebb nálam. Óriási sikert ért el. Nagyon tetszik a stílusa. Rá felnézek. Edzőtáborokból ismerem, sokat nem beszélgettünk, de üdvözöltük egymást, gratuláltunk egymásnak. Ezen a bajnokságon ő jött oda hozzám gratulálni. Egy másik híres bokszoló Klassz Árpád is beszélgetett velem. A győzelem után a Kispest vezető edzője, volt szövetségi kapitány Szántó Öcsi bácsi is megdicsért. Kokó is az ő tanítványa volt. Azt nyilatkozta rólam az internetes újságban, hogy szerinte 2016-ban ott lehetek az olimpián. Ez aztán végképp óriási motiváció számomra. Nagyon tudatosan készülök erre. Akkor 21 éves leszek. Célom, hogy egy nagyon jó teljesítménnyel mindenképpen érmet szerezzek. Addig még sok munka áll előttem. Majdnem négy évem van. Köszönöm a szponzorok támogatását, hiszen a versenyekre az ő segítségükkel jutok el, a legtöbbet ott tudok fejlődni. Külön köszönöm, hogy Varsányi Áron mellett a győzelemhez segített Finesz Ernő, Gombai János, no meg a Csingi bácsi. Nem is beszélve edzőtársaimról.
És a nagyszerű siker jutalma máris megvan, Ádám a nagyválogatottal január 7-én Kubába repült 12 napos havannai edzőtáborba, ahol a világ legközvetlenebb élvonalába tartozó kubai klasszisokkal együtt készülhetnek legjobbjaink.
Kiss János