Kávészünet Illés Péter Gábor természetvédő tanárral
A Natúrpark alelnöke
Körmenden született, agrármérnök, középiskolai biológiatanár. 1991. óta oktat a Kőszegi Evangélikus Középiskolában. Lételeme a tanítás. Huszonegy éve él a családjával Kőszegen, erős érzésekkel kötődik a városhoz, a természeti környezetét 30 éve tanulmányozza. Tizennégy évesen határozta el, hogy a madarakat vizsgálja, azóta tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. Felesége gyógypedagógus a Dr. Nagy László EGYMI-ben tanít. Benedek fia Kőszegen él, Dorottya leánya Budapesten. A családban mindenki természetkedvelő, sokat túráznak, a „zero waste”, hulladékmentes életmódra törekvés mindannyiuk otthonában megjelenik. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület újonnan megalakult vezetőségének tagja, de tanárként korábban is részt vett a natúrpark munkájában, így a hulladékmentes életmód népszerűsítésében. Iskolájában, amely ökoiskola, hasonló tevékenységet végez, és ezt a szemléletet a natúrparkhoz tartozó 18 településre vonatkoztatva még tovább szeretné erősíteni.
–Milyen adottságok jellemzik az Írottkő Natúrparkot?
–Az ország első natúrparkjai közé sorolhatjuk, az elmúlt évben ünnepeltük a megalakulás 25. évfordulóját. A kilátónál, az osztrák oldalon áll a „CBE” betűket tartalmazó névadó szikla. A Confinia Batthyanyana Esterhazyana kezdőbetűi valószínűleg a Batthyány-Eszterházy birtok határvonalát jelölhették. Az Írottkő Natúrparkért Egyesületnek Kőszeggel együtt 18 település a tagja. A közel 4300 hektár terület, a Kőszegi Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védettségi kategória, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Vannak fokozottan védett részei, Kőszegen helyi védettséget 27 érték képviseli.
– Mit kell érteni azon, hogy a hegyekben közel 40 forrás fakad, ebből 16 foglalt forrás?
–Bár az éghajlatváltozás már alakított a tájon, az alpesi klíma, a csapadékviszonyok miatt közel száz forrás fakad, de egyre több, amely nyáron kiszárad. Sajnos, a Mohás-forrás is ilyen. A foglalt forrás azt jelenti, hogy természetkedvelők, túrázók, egyesületek, szervezetek valamikor a fakadó forrást kő, vagy beton lapokkal körbevették, és a vizét egy csőbe vezették. A legbővizűbb a Hétforrás.
–Vizes élőhelyekhez sorolható az Abért-tó.
–A Kőszeg-lukácsházi víztározóban (Abért-tó) már 12 éve gyönyörködhetünk. Árvízvédelmi tározónak készült, amit a madarak is felfedeztek. Az elmúlt évektől leginkább a horgászok, a kirándulók és a kutyasétáltatók paradicsoma lett. Ha engem kérdeztek volna, én csak az egyik tavon engedtem volna meg a horgászatot, s másik lett volna a „természeté”. Kezdetben költött rajta a ritka fészkelő kontyos réce és a búbos vöcsök is. A nem őshonos amurok betelepítésével a hínáros vegetáció eltűnt a tóból. Most a terület egyik érdekessége a karmazsinpirók, ami egyelőre csak itt fészkel Magyarországon. A fokozottan védett vidra is megjelent. Bízom benne, hogy a tavak közel természetes állapota nem romlik tovább, megmarad a hegy, az erdő „tükörképének”.
–Mi jellemzi a Kőszegi-hegység erdőit?
–Felszínének 98%-át erdők borítják. A hegy lábától a csúcs felé haladva gyertyános-tölgyeseken és bükkösökön haladunk keresztül. Mária Terézia által a 18. században ide telepített stájer erdészek - emléküket a Stájer-házak, benne az Erdészeti Múzeum őrzi - szakértelemmel végezték az erdőművelés feladatait. Az erdők elsődleges előnye az oxigéntermelő és a szén-dioxid-megkötő képessége. Az erdei séta üdítő és felemelő, de az erdő élőhely is. Az erdőgazdálkodásnak is meg kell találnia azokat a művelési módokat, amivel az idős bükkösökben többek között a fokozottan védett kis légykapó és fehérhátú fakopáncs hosszútávon megmarad. Erdőgazdálkodásról beszélünk, az erdő természetesen faanyag kitermelését is magával hordozza.
–Mit jelent a „Kultúrák hegye”?
–A „Kultúrák hegye” a Szent Vid. Rómer Flóris és báró Miske Kálmán fedezte fel a hely jelentőségét. A gazdag bronzleletek mellett előkerült ott egy arany diadém is, talán a „velemi királylány” koronája? A kőkor, vaskor, rézkor, bronzkor óta lakott hely. Az ott gyártott sajátos antimonbronz eszközök messze földre eljutottak. A kelták (gallok) is lakták a területet. Évezredek kultúrája rejtőzik a mélyben. Amit mi látunk a magaslaton, az a gyönyörűszép Szent Vid-templom.
–Az erdők a természeti értékeik mellett alkalmasak sétára, és kerékpározásra is. Több biciklis ösvényt láthatunk meredek utakon. Mennyire egyeztethető össze a hegyi kerékpározás és természetvédelem?
–A kerékpáros turizmus csak szabályozott keretek között működhet. Zajlanak az egyeztetések a hegyi kerékpározás „legalizálása” érdekében. A magam részéről el tudok képzelni egy olyan hegyi-hegylábi kerékpárutat, amit az osztrák oldalon nemrég adtak át (Burgenland Trails). A bringások közössége a szállásadás és gasztronómia felé is ösztönzőleg hat. A hegyi biciklizés csak a kijelölt pályán történjen, mert fontos ugyan a sport, a testmozgás, de unokáink is szeretnének látni turbánliliomot, leánykökörcsint, kapcsos korpafüvet, foltos szalamandrát. 653
– Melyek a kiemelt látnivalók, túracélpontok?
– Több mint 500 km hosszú jelzett túraútvonal várja a túrázókat. Végtelen soknak is lehet nevezni a látnivalókat. Kiemelem az új jelvényszerző Alpannonia könnyű (light) és nehéz (hard) túraútvonalait, amelyekhez túraútlevél is kérhető a Tourinform irodában. Minden túraútvonal kitáblázott. A Mariazelltől induló Mária Út Kőszeget is érintve az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Az Írottkő tanösvényt a natúrpark megújította. Áprilisban, a Föld napján avatjuk fel a legújabb tanösvényt a natúrpark legújabb településén, Tömördön. A hat táblából álló „Chernel nyomában” tanösvény, az Ablánc-patak, a Nagy-tó és a Madárvárta élővilágát mutatja be. –Módosultak-e a megalakulása óta az Írottkő Natúrparkért Egyesület célkitűzései?
–A szervezet egyesületként működik, magánszemélyek, turisztikai szolgáltatók és cégek tagdíjából, valamint pályázatokból tartja fenn magát. A kezdeti célok egyike volt a turistaforgalom segítése, amely kibővült. A „Zöld Csoport” tagjaként egyik célunk a települési természetvédelem terjesztése, keressük a közös lehetőségeket a helyi természeti értékek megóvására. Így legutóbb Cákon a szelídgesztenye matuzsálemek, az öreg tölgy megóvására, a földutak cserjés-bokros mezsgyéinek kialakítására koncentráltunk, kiemeltük a játszótérben rejlő ismeretterjesztő lehetőségeket. Hangsúlyos cél az ismeretterjesztés, hiszen csak az a személy érzi fontosnak a természeti értékek megóvását, aki ismeri azokat. Célunk, hogy szakértők bevonásával vezetett túrákkal hozzuk közelebb az emberekhez, különösen a gyermekekhez a madárvilág, a lepkék, a növényvilág mellett a kevésbé szeretett vagy ismert élőlényeket. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságával szeretnénk indítani egy tematikus nyári tábort, egyszerre kínálva élményeket és ismereteket.

Kiss János