Kávészünet Lovassy Klárával, a Cőgerek Napja kapcsán
Kötődés a katonai alreál iskolához
Jó érzés megtapasztalni, mily sokan vannak, akik Kőszegről elkerülve is megmaradnak kőszeginek. Közéjük tartozik Lovassy Klára, aki a Jurisichban abszolvált érettségije után, megszerezve Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolai végzettségét, majd megfejelte a Műszaki Egyetem építőmérnöki, később az ELTE kulturális menedzseri diplomájával. Budapestről -ahol az UVATERV-nél dolgozott- útja Veszprémbe vezetett. Megházasodott. Jöttek a gyerekek, Zsuzsanna, majd Endre. A KPM Közúti Igazgatóságán, a Városi Tanács VB. Műszaki osztályán eltöltött évek után 20 évig a Magyar Építőipari Múzeum igazgatójaként lépett a nyugdíjasok táborába. Helytörténeti kutató, író Veszprémben. Mellette mindvégig megmaradt kőszeginek. Édesanyja Pék utcai kis lakását megtartva, szabadon és bármely időben „itthon” tud lenni. Amikor „hazajövet” megpillantja a kéklő kőszegi hegyek sziluettjét, lelkét melegség önti el, átlépve a szülői ház küszöbét, a kilincset érintve mintha áramütés érné. A magyar-francia szakos tanár-hadnagy édesapját, Lovassy Andort 1942 őszén a sors a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai alreál iskolába vetette. A tanár úr ekkor már megjárta diákként Székesfehérvárt, Pécset, és Párizst, majd fél Európát. Tiszaroffon nevelősködött, malomellenőr volt Somogyban, újságíróskodott, Ungváron magyar hivatalnok, ruszin balladák fordítója volt. A II. világégés után a bencés gimnázium tanára lett, rövid ideig igazgatója is, és élete végéig nevelte, tanította a kőszegiek generációit. Barátainak tudhatta többek között Weöres Sándort, Tatay Sándort, Jankovich Ferencet, akik többször megfordultak náluk. Tőlük is hallotta Klári, Zsuzsi nővérével együtt, hogy édesapjuk irodalmi munkássága különleges érték. Versei megjelentek antológiákban, perodikákat szerkesztett, helytörténeti kiadványok társszerkesztője volt. Klári 12, Zsuzsi 15 volt, amikor 1963-ban édesapjukat 54 évesen elvitte a tüdőrák. Kéziratait összegyűjtötték, ládába csomagolták és a padlásra került. Így érintetlenül megmaradt az iratanyag, amit Klári nyugdíjba vonulása óta folyamatosan digitalizál, feldolgoz. Különösen sok, értékes cögeres dokumentumot rejt a láda.
-Semmi csodálnivaló nincs abban, hogy erős a kötődésed a cőgereihez.
-A cőgerei a nevelőotthon német nevéből eredeztethető: az erziehen = nevelni igéből származik. Már 1922-ben: ”Hunyadi Mátyás” magyar királyi reáliskolai nevelőintézetnek hívták. Édesapám 1924-től naplót vezetett, utolsó bejegyzése 1949. november 1-jén kelt. A láda tartalmaz egy nagy halom levelezést is, 1945-ből külön köteg a kis kadétok holléte után érdeklődő szülőktől, a Németországba kitelepített iskola diákjainak a beszámolói a volt, szeretett osztályfőnöknek.
- Beszélgetésünk apropója azé a májusi elismerésé, melyet a Magyar Honvédelem Napja alkalmából kaptál a Honvédelmi Minisztériumban a kőszegi cőgerei emlékeinek ápolásáért.
- Eredendően úgy kerültem az egészbe, hogy Hamburgból keresett meg és hívott egy volt növendék- Hellenbart Gyula író, újságíró, esztéta az egyik találkozóra. Akkor édesapám osztályából még sokan éltek, akik el tudtak jönni. 2002-ben voltam ott először. Majd kezdeményezésemre egy 2015-ös önkormányzati képviselői határozat rendelkezett arról, hogy az 1856-ban alapított ”Magyar Királyi Hunyadi Mátyás Alreáliskola és Nevelőintézet”, valamint az annak a hagyományait őrző „Kőszegi Katonaiskolások Hunyadi Mátyás Baráti Köre” tiszteletére minden tanév végét követő első szombatján tartandó találkozót a „Cőgerek Napjának” nyilvánított. Azóta kihagyás nélkül ott vagyok, tartom az egyre fogyó számú, egykori cőgerekkel a kapcsolatot. Az idén június 17-ére tervezzük a megemlékezést a Dr. Nagy László EGYMI parkjában, 12 órakor megkoszorúzzuk a Hősi emlékművet, aztán a Várkörön a Hunyadi Mátyás szobrot.
-Folyamatosan foglalkozom az iskola történetével. Nagyon érdekes, hogy az iskola a horvátok miatt indulhatott. Kárpótlásért kaphatták, hiszen a horvát hadsereget az osztrákok mellé állították a szabadságharc idején. Amikor Pákozdról „fut(ott) Bécs felé Jellasics a gyáva”, akkor ebben az irányban jöttek és Kőszeg mellett táboroztak le. A megállapodás ellenére betörtek a városba és fosztogattak, a védők lemészároltak 42 két granicsárt, és itt temették el őket. Később a védők közül is felkoncoltak 11-et. Csak zárójelben említem, hogy az iskola alapkőletétele napján -1853-ban - avatta Jellasics az oroszlános emlékművet a temetőben A szüleim sírja ott van tőle pár méterre. Nagy valószínűséggel ott lépkedett valamikor Jellasics. Az első világháború horvát vezérkar nagyjai pl. Svetozar Boroevic tábornagy is szerepelnek már a hallgatói listában. Sőt, eleinte a horvát volt az oktatás nyelve. Az első világháború után egyre kevésbé a szigorú katonai nevelés volt a jellemző. Nevelőintézet, fantasztikus jó pedagógusgárdával. Zerinváry Szilárd földrajztudós késztetésére lett Izsák Imre világhírű csillagász, akiről még krátert is elneveztek a hold túloldalán.
-Somogyvári Géza az ünnepségek fő szónoka volt egyike azoknak a 11-14 éves egyenruhás gyerekeknek, akik az iskola kitelepítésekor hónapokig tartó kényszerű német körúton voltak. Amerikai fogságba is estek, kihallgatták őket, hogy egyáltalán mit tudnak a katonaságról… ”-Vigyázz, pihenj, jobbra át, balra át! -És lőttetek? -Nem!” Olyan összekötő kapocs lett ez az idegenben való együttlét közöttük, ami meghatározta életüket. Somogyváry Géza a cseh-német határon látta egy csűrben eldugva a MÁV 424-es mozdonyait. Budapestre érve úgy szerzett társainak a hazautazásukhoz szükséges ingyenjegyet, hogy ígéretet tett a mozdonyok helyének megmutatására. Vissza is kerültek a hazai vasúti forgalomba. Sajnos betegsége miatt idén Somogyváry Cőger Úr nélkül ünnepelünk.
2006-ban volt 150 éve, hogy a Cőgerei megnyitotta kapuit kis diákjai előtt, ebből az alkalomból egy nagy emlékkiállítást rendeztek a Jurisics Várban. Az édesapám hagyatékából arra nagyon sok tárgyi emlékkel járultam hozzá.
-Budapesten is megalakult egy Hunyadi Baráti Kör, a Honvéd Hagyományőrző Egyesületen belül, mely azt célt tűzte maga elé, hogy a múltjukat dokumentálják. Több katonai reáliskolai történet született Ráskay Pál és Szabó Zoltán cőger urak tollából 1995-ben. Szebenik Nándor a Kőszegi cőger voltam címmel írt egy kötetet. Apró életrajzokat tartalmaz. Kazinczy László Sorakozó címmel örökíti meg emlékeit. Dr. Széll Kálmán szombathelyi főorvos, író, Kovács Dániel főiskolai tanár Sátoraljaújhelyről szintén cőgeres volt, megemlékezik az időszakról…sorolhatnám tovább az általam ismert egykori cőgerek munkáit…és akkor még nem beszéltünk Ottlik Gézáról, aki halhatatlanná tette az ” iskolát a határon”.
-Mint idegenvezető folyamatosan foglalkozom Kőszeg megismertetésével is. Vezettem tematikus sétákat, a “Császárok és királyok nyomában” címmel. Az 1893-as nagy hadgyakorlatra Európa szinte valamennyi országából érkeztek koronás fők Kőszegre, hogy részesei legyenek a monarchia 140 000 katonája részvételével megrendezett nagy hadieseménynek. Abban az évben rövidített tanév volt, átalakították a cőgerei főépületét. Bal oldalon a Vilmos császár, a jobbon Ferenc József volt elszállásolva, a két első emeleti lakosztály egymás tükörképe volt.
-Szívesen vezetek más tematikus sétákat is, „Hajdanvolt kőszegiek nyomában” címmel, igény szerint alakítva a programokat. Nagyon szeretem szülővárosomat és a kőszegieket.
-Volt “ A cőgerek nyomában” című sétám is, amelyben többek között a sgraffitós-ház, a Hunyadi szobor, meg a reáliskola szerepelt. A sgraffitós-ház Ottlikon keresztül került be a feliratával, mely az első fejezet címe is a Szent Pál idézettel: „Nem azé aki erőlködik, sem azé, aki fut, hanem a könyörületes Istené.”
-Sétáim során nem egyszer örömmel találkoztam a Királyvölgy felé tartva egykori rajszakköri társammal, barátommal, a zseniális karikatúrista újságíróval, Lakatos Ferenccel. Aktív éveiben a megyei napilapnál kamatoztatta tehetségét, melyhez fogható csak ritkán születik. Minden napra készített egy karikatúrát, melynek segítségével a képzőművészet eszközeivel mondta el véleményét az aktuális társadalmi, politikai eseményekről. Csodálatos rajzai voltak…szomorúan veszem tudomásul, hogy már csak múlt időben.
-A Felső városi sétákra a Tourinform kért fel, aztán az evangélikusok nyomában is vezettem sétát. Igen jól sikerült a Hajdanvolt kőszegiek nyomában című tematikus temetői sétánk. Ősszel meghirdetjük a második, harmadik részét.
-A városhoz való kötődésedet demonstrálandó volt a Németh János festőművésszel közös könyvetek, a Kőszeg - Tollal és ecsettel bemutatója is a könyvtárban.
-Nagy megtiszteltetés volt, hogy mind Németh tanár úr, mind a kiadó, Farkas Csaba ragaszkodott ahhoz, hogy a festményekhez én írjak szöveget, mely több a képaláírásoknál és olyan kuriózumnak számító információkat ad, melyek kiegészítik, erősítik a vizuális élményt.
-Mindezt azért teszem, mert egy csodálatos élménydús kőszegi gyermekkorom volt és Édesapám, Szeretteim lélekben máig velem vannak.
Kiss János