Kávészünet Schrott Péterrel
A Jézus Krisztus Szupersztárral csillagot kapott a szombathelyi Hírességek Sétányán
A szombathelyi Hírességek Sétányán - hollywoodi mintájú ceremónia keretében - a Voice-ban debütált, civilben hangmérnök rockénekes, Schrott Péter kapta a második csillagot. Ő játszotta ugyanis a megváltót, a Jézust a Jézus Krisztus Szupersztárban. Az Iseumi Szabadtéri Játékok rövid történetének második musicalje -az első az Evita volt- a Jézus Krisztus Szupersztár várakozáson felül teljesített. Csak elismeréssel lehet nyilatkozni a produkció egészéről. –írták róla a kritikák. Ki az a Schrott Péter, aki a musicalt a vállán vitte? Úgye kőszegi? A Dezső fia? Igen, az anyukája pedig a Klári. Pedagógusok. Születésekor -1980-ban – és még néhány évig Kőszegen éltek. Aztán édesanyjukkal Budapestre költöztek. Érettségi után a Szent István Egyetem kommunikáció-technika szakán diplomázott 2003-ban. Saját stúdiója van (Flameborn Studio), ahol zenekari felvételek mellett filmekhez is csinál hangsávokat, illetve TV társaságoknak is dolgozik, és sok minden más mellett hangalámondást, filmfeliratot is készít. Egy éve feltűnt a Voice-ban, ahol a legjobb 12 között végzett, ezzel Magyarország legjobb rockhangja lett. Peti dalszerző, dalszövegíró, musical színész, a Tűzmadár zenekar alapító tagja és frontembere. Azon emberek táborát erősíti, akik nem hagyják kihalni a rockot és a metált a világból! olvashatjuk rajongói oldalán.
-Kőszegi emlékeid?
-Hat éves koromig éltem Kőszegen, rémlik a bölcsi, emlékszem az ovira, Magdi nénire, és hogy az általános iskola első osztályát elkezdtem a régi Balog-ban. Rengeteg bicajozásra, és kalandra mindenfelé, az akkori jóbarátokkal. Jóformán ezekből a kapcsolatokból már nem sok maradt, inkább a család, az eredet, és a város szeretete köt Kőszeghez.
-Hogyan élted meg a költözést?
-Anyám igyekezett lekötni bennünket. Budapesten több a lehetőség. Folyamatos sportolás, vagy inkább csak edzésre járás töltötte ki a gyerekkoromat. Birkóztam, úsztam, műugrottam, fociztam, vívtam -ezt a legtovább, és legtöbb eredménnyel.
Tíz éves lehettem, amikor a Gyermekvasútra toboroztak a sulinkban. Nagyon csábító volt a 15 naponkénti szolgálat, tehát igazolt hiányzás a suliból! No, persze nem csak ezért. Mindig is megvesztem a modellvasútakért. Volt is szép saját készítésű terepasztalom. Imádtam a tanfolyam minden percét. A zenével is itt találkoztam igazán. Nagyon megtetszett, hogy az ifivezetők gitároznak, és mindenki énekel körülöttük, hát gitárt akartam mindenáron.
-Zenei tehetséged - ismerve felmenőidet - valószínűleg kódolva van. Mikor érintett meg az előadóművészet, hogyan kezdődött énekesi pályád?

-Édesanyámtól 10 évesen megkaptam az első háromnegyedes akusztikus gitáromat, ami akkor 4500 lej-be került. Tizennégy évesen - ahogy ez lenni szokott - iskolazenekart csináltunk. Meglett az első elektromos gitár, a Tűzmadár együttest 1999-ben alapítottuk, és mivel én gitáros voltam, énekest kerestünk. Hónapokig nem jelentkezett senki. Így én kezdtem el nyekeregni a mikrofonba, ami rettenetes volt. Aztán kezdtem ráérezni, és két év múlva inkább gitárost vettünk be, nem énekest. Tehát egész véletlenül lettem csak énekes frontember.

-A Tűzmadár ma már egyik meghatározó metál, rock banda, hol léptek fel?
-Tavasszal csináltunk egy turnét, sok helyen voltunk országszerte. Nagyon jó klubokba jutottunk el, és nagyon hangulatos bulik kerekedtek. Együttesünk 14 éves fennállása során rengeteg helyen megfordult. Nagy, külföldi bandák előtt játszhattunk, mint pl Helloween, Saxon, Iced Earth, Edguy, és emellett rengeteg fesztiválra kaptunk meghívást. Az elején határtalan lelkesedéssel szerettük volna a világot meghódítani, aztán rá kellett jönnünk, ez nem ilyen egyszerű, nem elég a hangszert tulajdonolni. Rengeteg gyakorlás, tapasztalat, rutin kell ahhoz, hogy egy banda igazán jól megszólaljon, amíg ez a rutin a sok csalódással, és sikerélménnyel együtt nincs meg, addig az ember minden szempontból amatőr. Mára eljutottam addig, hogy megtaláltam az utat, és talán el is indultam rajta, de még nagyon sok akadály van előttem, amiket meg kell ugrani, és tudom, hogy nem érdemes kikerülni őket.
-Az Iseumi Szabadtéri Játékokon nagyot szólt a Jézus Krisztus szupersztár. Te voltál a főszereplő, te vitted a válladon a musicalt. Mennyi időre volt szükséged, hogy megtanuld a Jézust angolul?
-Volt rá négy kemény hónapom. Nagyon örültem, hogy Tim Rice és Andrew Lloyd Webber nyelvén adtuk elő. Nagyon nagy falat volt, de megbirkóztunk vele.
-Ismert nagy nevekkel dolgoztál együtt. Ők hogyan fogadták a „civil”musical színészt?
- Rengeteget segítettek, és bíztattak, így könnyű volt tanulni tőlük Schwartz Dáviddal. Figyelni kell arra, amit a tapasztaltabb tud, mert abból tényleg lehet tanulni! Soha nem volt olyan, hogy mit keresel te itt, te csak egy rockénekes vagy”, mindenki tisztelettel, és szeretettel fordult felénk. És ez kölcsönös volt.
-Kőszeg közelsége, mennyire volt inspiráló?
-Nagyon örültem, hogy itt adhattuk elő, közel a szülővárosomhoz. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy nagyon inspiráló volt. Le is vittem az egész társaságot egy kőszegi házibuliba. Voltunk vagy 50-en a Szultándombon. Sokan mondták, hogy a szerepet mintha rám öntötték volna. Szerencsére kevés negatív kritikát kaptunk, így könnyebb volt beleélnem magam, de mindvégig tisztában voltam vele, hogy hol vagyok, és hogy itt - akárhogy is, a főszerepet játszom. Azt gondolom, hogy olyan jól sikerült az együttműködés a társulattal, sokan észre sem vették, hogy én nem a színház a világából jöttem. Még Für Anikó is gratulált a premier után. Hihetetlen megtisztelő volt, hogy a csillagról, amit kapTUNK, már ne is beszéljek.
-Mik a terveid? Hogyan tovább?
-Saját szólókarriert szeretnék indítani. Ez már pár éve motoszkál a fejemben, de most kezd alakot ölteni, és eddig jó irányba megy. A Tűzmadár zenekar marad, ahogy eddig is, és ami nagyon feldob, az az a tény, hogy jövőre is lesz Jézus Krisztus Szupersztár, és tárgyalások folynak külföldi fellépésekről.Talán Budapestre is felvihetjük majd a darabot.
-Hogyan viseled a hirtelen népszerűséget, ismertséget?
- Az utcán egy-egy mosolyból, nézésből látom, hogy néha felismernek, ez nagyon jól esik. És megnőtt az üzeneket száma is, amikor időm engedi, szívesen válaszolgatok.
-Mit szólnál, ha jövőre a Tűzmadár kapna egy meghívást a Savaria Karneválra, a koncertszínpadra?
-Nem sírnám csomósra a párnámat éjjel, ha ez megvalósulhatna.
Kiss János