Kávészünet Schwahofer Károly tűzoltóparancsnokkal

Schwahofer Károly a Kőszegi Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka 2013 óta a mostani beszélgetőpartnerem. Születésétől Kőszegen él. A Kossuthban járt iskolába. Az iparit is itt végezte a Lukácsházi Keriparban szerezte vasas szakmáját. A Kőszegi Latexben síelt, ott vált ismert sportolóvá. A katonaságnál a Budapesti Honvédban sportolt 1979-1981-ig. Két felnőtt fia van Ausztriában dolgoznak, a felesége is. Családja minden tagja önkéntes tűzoltó.

Kávészünet Schwahofer Károly tűzoltóparancsnokkal
Védjegye a Pusi

A Kőszegi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság az önkormányzat legfiatalabb intézménye, melyet 1995-ben alapított Kőszeg Város Képviselőtestülete. Furcsa paradoxon ez így, mert a civilszervezetek közül az egyik legrégibb és legtöbb taggal rendelkező egyesület 1868-tól a Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület nevet viselte. Az 1867-es kiegyezést követően gróf Széchenyi Ödön országos mozgalma alapján a Kőszegi magisztrátus 1868 augusztus 23-án alapította az Egyesületet, melynek célja az eltelt évek alatt sem vesztett fő értelméből, azaz "szervezett segélyezés kitört tűzvész alkalmával." Ennek ma is Seper András tűzoltó ezredes a parancsnoka, jelenleg a Vas Megyei Katasztrófavédelem igazgatóhelyettese. A korai időktől kezdődően napjainkig az egyesület létszáma 45 - 100 fő között váltakozott. A létszám mindig szoros kapcsolatban állt a tűzoltók helyi elismerésével. Sajnos, voltak időszakok a város életében, amikor az önkéntes tűzoltóság csak megtűrt, szükséges rossz volt. Szerencsére az egyesület mindenkori tagjai és vezetése ezeket az időszakokat nagyon sok lemondás, munka és türelem vállalásával átvészelte, és most büszkén viselheti az ország "legrégibb" Önkéntes Tűzoltó Egyesülete megtisztelő címet. Az ember a tűzoltók nyilvános tevékenységével általában két alkalommal találkozhat. Az egyik a gondtalan, vidám, örömteli alkalom, ha valamilyen megmozdulás alkalmával nyilvános szerepet kapnak, vagy ilyenben vesznek részt. A második, a tragikusabb eset, ha tűz, víz, baleset, vagy természeti csapás miatt kerülnek bevetésre. Kőszegen - Magyarország egyetlen városaként - a harangok tizenegy órakor is megszólalnak. Mint az köztudott, történik mindez az 1532. évi török ostrom emlékére. Az már a kőszegi polgárság nagy része előtt is ismeretlen, hogy a tizenegy órás harangszó 1778-óta Szent Flóriánnak - a tüzes mesterségek védőszentjének - tiszteletére is szól, a város akkori magisztrátusának határozata alapján. Napjainkra az egyesület korszerű - a jelenkor követelményeinek, és szükségleteinek is megfelelő - eszközállománnyal, és egyéni védőeszközökkel, speciális technikával rendelkezik. Schwahofer Károly a Kőszegi Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka 2013 óta a mostani beszélgetőpartnerem. Születésétől Kőszegen él. A Kossuthban járt iskolába. Az iparit is itt végezte a Lukácsházi Keriparban szerezte vasas szakmáját. A Kőszegi Latexben síelt, ott vált ismert sportolóvá. A katonaságnál a Budapesti Honvédban sportolt 1979-1981-ig. Két felnőtt fia van Ausztriában dolgoznak, a felesége is. Családja minden tagja önkéntes tűzoltó.
-Nem gondolom, hogy lenne valaki Kőszegen, aki a Pusi név hallatán ne rád gondolna. Honnan ered ez az elnevezés?
-Karner Lajos bácsi - a festő- szomszédunk volt. Felesége -ha valamire szüksége volt - vagy lángost, vagy halat sütött, mindig átkiabált hozzánk: -Burschi gyere, ami kölyköt jelentett és igen bizalmas megszólítás volt. Egy alkalommal, amikor a Kenyérhegyre indultunk edzésre, -mindig nálunk találkoztunk- éppen ott volt a Kelemen Zoli és a Hortobágyi Feri bácsi, meghallották ezt a megszólítást, rákérdeztek mi az a Pusi. Így ragadt rám. Azóta vagyok Pusi, ez az én védjegyem. Az egész város így ismer, még a szakma is.
-Nem vagyok egyedül, aki a sísport révén ismertelek meg. A 70-es években, amikor még úttöőolimpiát is rendeztek Kőszegen, berobbantál a köztudatba. Én akkor fiatal tanárként az Olimpikon című újságot írtam, veled is készítettem interjút.
-Ma is őrzöm azt a lapot, sőt a Vas Népébe is bekerült a cikk. A sport lett életem meghatározója, a kertünk végében van az Adler-domb. Nap, mint nap kijártunk, csúszkálni, síelni, az utcabeli és a rokon gyerekekkel. Odajártak a Dreiszkeresek is a Kolonics Karcsival, meg a MÁV-osok a Szolnoki Ottóval, Gráf Laci bácsival. Ott kezdődött minden. Pályát tűztünk ki, megmutatták a fordulásokat, egyre jobban ment a síelés. Pár év múlva már azt mondták, hogy Kölyök, most már te tanítsál minket. Az úttörőolimpa megyei elődöntője 1968-ban volt. Hortobágyi Feri bácsi a Királyvölgyben meglátott a síléceimmel és azonnal benevezett sífutásra, 69-ben a Kenyérhegy tetejéről ugrottam. Sportágam az Északi összetett volt, sífutás, síugrás. 1972-ben az Úttörő olimpiát megnyertük, utána volt a Serdülő Magyar Bajnokság Budapesten, mindkét számot megnyertem, magyar bajnok lettem. 1972-75-ig nem nagyon volt ellenfelem. Nem véletlen, hogy Laci bácsi ragaszkodott hozzám, amikor a 70-es évek végén Zakopánéba vittétek sítáborba a MÁV-osokat. Sportpályafutásom egészen 1981-ig tartott. A Dózsa vendégsportolójaként 1976-ban kimentem az NDK-ba (Németország keleti fele) egy Spartakiadra. Majd szívizomgyulladásom miatt másfélév szünet következett. Végül 1981-ben fejeztem be.
-A tűzoltóság mikor került látóteredbe?
-Amikor 1976-ban „szabadultam”, vagyis letettem a szakmunkásvizsgát, mindjárt el akartak csábítani a Magyar Optikai Művekhez. Családi okok miatt nem mentem el, beteg lett édesapám, ott volt a hegy, segítenem kellett, de Marosvölgyi Imre a Kenyérhegy ötletgazdája, edző is ragaszkodott hozzám. Hazajöttem a Latexbe dolgozni. Idős Kelemen Albert bácsi mindjárt beszervezett egy bevonult fiatal helyébe a vállalati versenycsapatba 77-ben. Vizes szerelés versenyekre jártunk. Eltelt egy kis idő, mire 1982-ben a Kőszegi Önkéntes Tűoltóság tagja lehettem. Riasztás esetén a gyári csapat a rezsi műhely dolgozóiból rögtön mozgósítható volt.
-Ma pedig főállású önkormányzati tűzoltó vagy. Segítsd értelmezni ezt a státuszt.
- Egy BM rendelet értelmében a 20 km-es körzeten kívül eső területeken híradó ügyeletet kellett létrehozni. Így kerültem a Bútorszövetgyárból ide, mert 4-5 fő főállású tűzoltóra volt szükség. Nem lettünk hivatásosok, de minden képzésben, alkalmassági vizsgálaton részt vettünk. Az Önkéntes Tűzoltóság alkalmazottjai vagyunk. Ellátjuk a tűzoltási,- műszaki mentési feladatokat a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározottak szerint Kőszeg városában, és 15 km-es körzetében, 13 településen, 16 000 polgár védelmében, 18 hektár területen. Állandó híradóügyeletünk rögzíti a lakosságtól érkező és a PAJZS jelzéséről a segélyhívásokat, 50-55 fő készenléti szolgálatot ellátó, bevethető önkéntesünk van. A riasztás után 8 percen belül 3+1 fővel az 1-es szerrel meg kell indulnunk. A működéshez a Katasztrófavédelem biztosítja az anyagiakat, valamint Kőszeg városa.
-Kőszegen nagy hagyományai vannak a tűzoltóságnak. Családok több generáción keresztül kötődnek az egyesülethez.
-Így a Fejes család, a Nagy család, Seper család. Ma meg már a feleségek is tagjai az egyesületnek, így könnyebb a szolgálatunk szervezése, még sok esetben itt is együtt lehet a család. Elvégezték a tanfolyamokat, vizsgáztak. Ügyeletet is elláthatnak, ki is vonulhatnak, versenyeznek, a rendezvényeken segítenek. Részt vesznek a Gyereknapon, a Mikulás-ünnepélyen, a Karácsonyi vacsora elkészítésében, ott vagyunk velük az Ostromnapokon, meg az Orsolya-napi vásáron is.
-Maradéktalanul meg lehet szervezni az állandó készenlétet az önkéntesekkel?
-Egy főállású híradóügyeletes mindig szolgálatban van. Ő riasztja be az előző este regisztráltakat, akik vállalták, hogy nem hagyják el Kőszeget és 8 percen belül a laktanyában vannak. Minden alkalommal túl is biztosítják a behívhatókat. Egy szerkocsira 3+1 fő kell, de mindig készen áll 6 fő, az 54 képzett tűzoltóból. Még nem mondott csődöt a rendszer. Járjuk az óvodákat, iskolákat és népszerűsítjük a tűzoltóságot, építjük az utánpótlást. Ott vagyunk a gyereknapi rendezvényeken, versenyekre hívjuk őket, bemutatókat tartunk. Büszkeséggel mondom, hogy a Pintér Richárd tőlünk került el Sárvárra tűzoltó parancsnoknak, Horváth Gábor pedig szolgálat parancsnoknak, a Lakatár Gábor pedig a Szombathelyi Kirendeltség vezetője lett. Vonzó a mi életünkben az is, hogy a versenyek során eljutunk külföldre: Csehországba, Ausztriába, Németországba, Franciaországba. Ehhez persze meg kell nyerni a hazai versenyeket, országos bajnok vehet csak részt külföldi versenyen. Mind a női, mind a férfi csapataink két olimpián szerepeltek kiváló eredménnyel, ezüst minősítéssel. Most pedig már készülünk a 2017-es Olmpiára.
Pusi irodáját és a klubszobát körbe beborítják a falra szerelt polcokon elhelyezett serlegek, kupák, emléktárgyak, a versenyek emlékei, melyeken keményen megdolgoztak a sikerért és a dicsőségért.
Kiss János