Kávészünet Szász Judittal

Negyedszázada a zeneiskola élén

A Zeneiskolát Budaker Gusztáv alapította 1962-ben, azóta is a Chernel utca 12. szám alatti épületben működik. Az alapító nevét 1988 óta viseli. Talán azóta sem volt benne és rajta komolyabb felújítás, pedig nagyon ráférne kívül-belül, egy új díszterem kialakítása, a bővítés, a bútorzat cseréje és nem utolsó sorban a korszerű hangszigetelés.

Kávészünet Szász Judittal
Negyedszázada a zeneiskola élén

(Foto: Németh Iván)
A Zeneiskolát Budaker Gusztáv alapította 1962-ben, azóta is a Chernel utca 12. szám alatti épületben működik. Az alapító nevét 1988 óta viseli. Talán azóta sem volt benne és rajta komolyabb felújítás, pedig nagyon ráférne kívül-belül, egy új díszterem kialakítása, a bővítés, a bútorzat cseréje és nem utolsó sorban a korszerű hangszigetelés. A benne folyó tartalmi munka az általános és középiskolai diákok részvételével nagyjából a déli óráktól este 8 óráig zajlik. Zongorán, furulyán, fuvolán, klarinéton, rézfúvós hangszereken- mint trombitán, harsonán, kürtön, tubán - továbbá hegedűn, gordonkán, gitáron, vagy ütőhangszereken tanulhat, akinek kedve és tehetsége van hozzá. Kiváló tanári gárda oktatja türelemmel és nagy hozzáértéssel őket. Szász Judit a negyedik igazgatója az iskolának. Idestova negyedszázada vezeti a város egyik meghatározó intézményét, hiszen az itt nevelkedő fiatalokból kerülnek ki a fúvósok, a vonósok tagjai, sokan énekelnek a város kórusaiban, de még azt is hozzá tehetjük, hogy az Ocho Macho tagjai is többen itt alapozták meg zenei tudásukat. Szász Judit maga is végigjárta ezeket a lépcsőfokokat, mire a Zeneiskola igazgatójává avanzsált pályázat útján 1993-ban. Tizenkét főállású és néhány részmunkaidős zeneoktató munkáját koordinálja. Harmadikos korában szülei beíratták a Zeneiskolába, ahol zongorát is tanult, kitartóan gyakorolt. Akkor a Zeneiskola igazgatója Gréts Károly volt, később Maitz József, aki St.Pöltenben a színházban futott be énekes karriert. Hatodikos korában döntötte el, hogy zenei pályára készül. Zongoratanára Lasky Mária volt, szolfézsra Maitz Józsefhez járt, az utolsó évben minden nap. Kamaraegyüttesekben is játszott, napjait a zene teljesen lekötötte. Következett a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola. Gyakran indult hajnalban, vagy ért haza éjfélkor, ha reggel még gyakorolni szeretett volna, vagy este koncertet hallgattak a Bartók-teremben. Az érettségit követően az ország másik végére vetődött, hiszen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete Debrecenben készítette fel a pályára. Szolfézs-zeneelmélet, karvezetés szakot végzett, a zongorát később abszolválta Győrben. Itt végezte el az egyházzenét is 2001-ben. Így van három zenei diplomája. Szolfézs-zeneelmélet, zongora és egyházzene. Szász Judit kis kora óta él a zene világában, hiszen a Kossuth Zsuzsanna iskolában zenei általánosba járt. Csermely Irénke néni volt az énektanára. Minden nap volt énekórájuk, kórusban is énekeltek. Kötelező volt furulyázniuk. Emellett alsó tagozatban kötelező tárgy volt a néptánc is, amit Szalai Ferencné Marika néni, Juhász Lajos, Szolnoki Ottó is tanított nekik. A néptáncot az általános iskola végéig a várban, Hortobágyi Ferencné Éva néni szakkörében folytatta.
- Mire az írás megjelenik,becsengetnek. Hol tart az év indítása?
- Már megtörtént az új tanévre a beiratkozás, több mint kétszázötven tanulóval indítjuk a tanévet. Folyik az ideiglenes órabeosztás készítése, hiszen a véglegeset a gyerekek délelőtti iskolai óráihoz kell igazítani. Nem egyszerű feladat, hiszen a hangszeres órák egyéniek, az elméleti, szolfézs órákat tartjuk csoportosan. Nehezebb a csoportos órákat összehangolni, mert a gyerekeknek sok délutáni elfoglaltsága is van. Ez nagyon megnehezíti a szervezést.
-A város közéletében, a hivatalos rendezvényeken gyakran látni zeneiskolásokat. Hogyan kerülnek oda a tanulók?
- Rendszeresen hívnak bennünket akár iskolai, akár önkormányzati rendezvényekre. Ez öröm, egyrészt szereplési lehetőség a gyerekeknek, másrészt azzal, hogy számítanak ránk, egyúttal a munkánkat és a gyerekek tehetségét is elismerik. Mi választjuk ki az alkalomhoz illő műveket, vagy felkészülünk abból, amit kérnek, mondjuk egy koszorúzás alkalmából. Mehet a tücsökzenekarunk, a fúvósaink, ütőseink is, de helyszíntől függően szólóhangszeresek is bemutatkozhatnak.
-Említetted, hogy többen kinézték már maguknak, hogy hol szeretnék a zenei tudásukat később kamatoztatni.
-Nagyon vonzó az utóbbi időben az ATARU TAIKO ütőegyüttes, amely Vörös Emil kollégám vezetésével működik 2006 óta és képviseli hazánkban a japán taiko dobolás hagyományait. Az azóta eltelt időszakban több mint 300 koncertet adott a zenekar, mely a zeneiskolánk égisze alatt működik. Alig várják a gyerekek, hogy bekerüljenek. Hangszigetelt teremben, edzőgépekkel felszerelve gyakorolnak, hiszen a fizikai állóképességre is szükségük van.
-A felújított Fő tér avatási ünnepségén sok-sok év után ismét felhangzott a Kőszegi ének, Malachowszky László-Bárdos Lajos szerzeménye. Azóta sem ült el az a nosztalgiahullám, amit ez kiváltott.
-Rengetegen vannak, akikben ez a 2006-os , dr. Schrott Géza karnagy által felújított mű kellemes emlékeket ébresztett, hiszen annak idején az Éneklő Ifjúság vár-béli rendezvényein nagy siker volt éveken át. Az egyesített kórus adta elő, felejthetetlen élményt szerezve énekeseknek és hallgatóknak egyaránt.
-Néhány egykori MÁV-os növendék, Gráf László - tanítvány még támogatást is megajánlott, hogy kerüljön fel hanghordozóra a mű, mely akár az Ostromnapok himnusza is lehetne, de a Királynapon is elhangozhatna,hiszen ez egy igazi kőszegi alkotás, mely Kőszeg egyik legnagyobb történelmi eseményének állít emléket. Van ennek realítása?
-Legalább hét kórus van a városban, meg lehetne hirdetni, hogy régi kórustagok, akiknek kedve van, azok is vegyenek részt egy próba sorozaton és a hangfelvételen. Nagyon jó gondolat, meg lehet csinálni.
-Az igazgatói munkád mellett melyik szakirányt gyakorlod a legintenzívebben?
-Egyértelműen az egyházzenét. Az Evangélikus Gyülekezet kántora vagyok. Vezetem az Evangélikus Énekkart, orgonálok az istentiszteleteken, büszke vagyok, hogy ezen a téren is Budaker Guszti bácsi utódja lehetek. Rendszeres elfoglaltság ez. Fóton, az Evangélikus Egyház Kántorképző Intézetében 17 nyáron át szolfézst, éneket, harmóniumot és orgonát is tanítottam. Felsőpulyán a Közép-Burgenlandi Magyar Egyesület énekkarát tanítom és dirigálom. Ezen kívül segítem a nemescsói Tézsula Hagyományőrző Egyesület Nótakörének munkáját is.
- Aki orgonál, annak kell-e tudni zongorázni?
- Általában négy év zongora tanulás után lehet megkezdeni az orgona tanulását, akkor, amikor a növendék lába már eléri a pedálokat. Ez nagyon fontos, hiszen az orgonista a lábával is dallamot játszik.
-Hogyan sikerül ezt a sokféle tevékenységet összeegyeztetni a családi teendőkkel?
-Két gyermeket nevelek, a nagyobbik most volt elsőéves egyetemista, a kisebbik pedig most lesz másodikos az alsóban. Szervezés kérdése, arra van időnk, amire szánunk.
-Igazgatói terveid?
-Úgy mondanám inkább, hogy szeretném, ha a közeljövőben sikerülne felújítani az egész tetőzetet, az utcai és udvari homlokzatot, mert most a zeneiskola a Chernel utca leglehangolóbb külsejű épülete. Elavultak a nyilászáró szerkezetek, a fűtés, a vízhálózat. A berendezés nagyon eklektikus, mindenhonnan összeszedett. Nagyban megnehezíti a megvalósítást, hogy az épület műemlék, rengeteg pénz kellene hozzá. Műemléképületre vonatkozó pályázat nem jelenik meg. Hangszerre, berendezésre lehet pályázni, azon szoktunk is nyerni. Folyamatosan figyelem a pályázatokat.
Remélem, hogy amikor sikerül a terveimből valamit megvalósítani, nem csak én örülök, hanem mindenki, akinek fontos városunk zeneoktatása.
Kiss János