Karmester, karnagy, zeneszerző. Zenei ízlésvilága visszatükröződik a szülők értékrendjéből. Óvónő édesanyjától a gyermekdalokat, szigorú édesapjától a ’70-es, ’80-as évek rockzenéjét kapta, hisz gyakran szólt Chris Rea, vagy a Dire Straits. Nagybátyja tanította meg a nyitottságra, és mutatta meg, hogy a maga módján éppúgy értékes lehet Mozart és Beethoven, mint az Omega, vagy a Creedence Clearwater Revival. Éppen ezért vallja, hogy aki zenével szeretne foglalkozni, ismernie kell a nem klasszikus igények mentén kifejlődött popkultúrának a mára klasszikussá nemesült előadóit is. Még végzős gimnazistaként sem tudta, mihez kezdjen. Felütötte a vaskos felvételi tájékoztatót, és így talált rá az ének-zenetanár, karvezetés szakra. Így kötött ki Szombathelyen, ahol vezényelni Vinczeffy Adriennetől és Kocsisné Körmendi Klárától tanult, zeneelméletet és zeneszerzést Tóth Pétertől, később Horváth Barnabástól. Zenetörténetre Tamás Katalin, orgonálni Virágh András oktatta, bár saját bevallása szerint, ez azóta sem tartozik az erősségei közé. 2009 végén a Vas Népe kőszegi fúvósokról szóló, Dohos Lászlót búcsúztató cikkét az egyetemen nyomták a kezébe és bíztatták, hogy jelentkezzen. Bakos György elnök úr szájából ekkor hangzott el az azóta sokszor idézet mondat: „Miklós, mi tulajdonképpen egy őrültet keresünk.” Kapott egy művet, amit próbaként be kellett tanítania a zenekarnak, akik első próbája végén tapssal jutalmazták és végül övé lett a megbízás.
- Amikor Kőszegre jöttem, azt kértem a várostól, hogy a lakhatásom és megélhetésem biztosítva legyen. Kaptam is egy lakást, de sajnos tanárként nem tudtam elhelyezkedni, mert az iskolákban nem volt státusz. -Az én 10 évem Kőszegen csupán az utolsó fejezet abban a könyvben, mely a kórus esetében 160 éve, a fúvósok életében 153 éve íródik. Persze a Kőszegen töltött 10 évemet lehet úgy is vizsgálni, mint egyfajta művészi fejlődéstörténetet. Elvégre itt lettem igazából karmester, zeneszerző. Itt jutottam el a nulláról addig, ahol most tartok. - Kőszegre kerülésemkor, a zenekar kérte, hogy képezzem magam fúvószenekari karnaggyá. Erre két lehetőség kínálkozott, egy zenei tábor, intenzív képzéssel, illetve a Debreceni Egyetem mesterdiplomát adó karmester fúvószenekari karnagy szaka. Az utóbbit választottam és második nekifutásra 2011-ben az első helyen fel is vettek. Ezzel megkezdődött egy csodálatos, de nagyon fárasztó két év, amikor minden vasárnap 8 órát utaztam Debrecenig, majd kedden délután ugyanennyit vissza. Az egyetem légköre fantasztikus volt, ha nem lenne ennyire messze, talán még mindig egyetemista lennék. Fantasztikus tanároktól tanultam, akik közül csak egyik a gyakran emlegetett Dohos László. 2013-ban már a második diplomámat is a kőszegi zenekarral csináltam, a műsoron többek közt Liszt, Lendvay és Erkel művekkel. A koncerten a zenekar is minősült és mindkét vizsga nagyon jól sikerült. - 2013-ban vettem át a Concordia vezetését. Az énekkar tagjai azóta mondják, hogy elevenítsük fel a Bárdos Lajos Kőszegi énekét. Ez a mű egy kicsit félelmetes volt, nem nagyon mertem hozzányúlni, féltem, hogy nem érek fel hozzá, de talán most eljött a megfelelő alkalom a jubileum kapcsán. Talán már egy kicsit „kőszegibb” lettem és úgy gondoltam, hogy most, amikor a Concordia megalapításának 160. évfordulóját ünnepeljük, hozzá merek nyúlni. Az előadásnak nem ez lesz a különlegessége, hanem az, hogy bárki részt vehet benne. Ehhez csupán névvel, telefonszámmal és/vagy e-mail címmel kell regisztrálni. Május 18-án betanítom a művet az arra vállalkozóknak, és a kórusokkal együtt a fesztiválon közel 400-an fogják énekelni. - Nem hagyományos kórustalálkozó lesz az ünneplés, melyen több órán keresztül hallgatja a közönség a fellépő kórusok produkcióit, hanem egy interaktív fesztivált tervezünk. Szeretnénk, ha minden résztvevő, akár énekes, akár hallgató, együtt énekelne. A Kodályi alapgondolat, miszerint „legyen a zene mindenkié” így válik valósággá. Talán ez a közös éneklés felhívja a figyelmet a kóruséneklés szépségeire és hangsúlyt adhatunk annak, hogy mindenkit elvárunk a Concordia soraiba. - Amikor Debrecenben végeztem, Schrott Géza már nagyon beteg volt és az utolsó pillanatban – úgy éreztem – jó szívvel adta át nekem a kórus vezetését. Az ő örökségét kellett átvennem, tovább építenem. Mind a kórusmozgalomban, mind a város zenetörténeti kutatásában elévülhetetlen érdemei vannak. Egy tanévet tanítottam a Bersek József Általános Iskolában, ez idő alatt igyekeztem a kórust építeni a Kodály-koncepció mentén és igyekeztem az eredeti ötlet alapján újragondolni a Szent György-napi kórustalálkozót. Bár ez utóbbi szándékomat nem koronázta siker, az egy tanév alatt valódi közösséggé sikerült formálnom a kis énekkart, és az év végi fellépéseinken -Kőszegen és Lendván- vastapssal jutalmazták a produkciónkat. - 2014 az Ostrom Opera – Kőszeg 1532. bemutatásának éve. A premier teltházas előadása nagy siker volt a második előadással együtt. Az azóta eltelt öt évben, ahogy mondani szoktam: „szellemi szabadfoglalkozású művészként” dolgozom. Jelenleg a fúvószenekar, az ifjúsági fúvószenekar és a kórus vezetése mellett tanítok Répcelakon, vezetem a soproni Fidelissima kórust, és a sopronkeresztúri egyházközség kicsiny templomi kórusát. - A hangszerelések története is 2009-ből indul. Gréts Károly, aki örök példa itt Kőszegen, szerencsére nem csak számomra, azt mondta: a Fúvószenekarnak meg kell állnia a helyét, koncerten, temetésen, esküvőn, menetzenében, protokollon, komolyzenei koncerten, és egy fúvós show-ban is. Gréts Károly példáján felbuzdulva kezdtem el hangszerelni. 2012-ben Benkő László, az Omega billentyűse eljött meghallgatni a Léna című számuk feldolgozását a zenekar előadásában, és nagyon tetszett neki. Innen már csak egy lépés volt az első kórushangszerelések elkészülte, de ez még egy eléggé friss történet, nem tudjuk, hogy ebben a műfajban mennyire tudunk a kórussal otthonosan mozogni. A kórus minden esetre megtapasztalta egy részről, hogy milyen Ave Maria helyett Fekete pillangót énekelni, más részről pedig, hogy könnyűzenét jól csinálni csak vér és veríték, rengeteg munka árán lehet. Ismeretlen terepen járunk, hiszen Magyarországon nincs divatja az ilyen újragondolásoknak. -A Concordia Barátság Énekegyesület 160 éves jubileumán május 25-én nyolc kórus lép fel. A programoknak a Jurisics-vár zajlanak és a várva várt Bárdos-Malachovszky mű, a Kőszegi ének, hét óra körül hangzik el az összkar előadásában a Jézus Szíve templom előtti lépcsőn. - Feleségem fuvolista, ő számomra nem csak társ, hanem tükör is emberi és szakmai szempontból egyaránt, két gyönyörű fiunk van. Szerencsés vagyok, mert a munkám mellett sokat vagyok otthon, így sokat vagyok a gyerekek közelében is.
KISS JÁNOS