közreműködik:
Natasa Jovic-Trivic mezzoszoprán
Aima Maria Labra-Makk zongora
Vezényel: Rade PEJČIĆ művészeti vezető


MŰSOR:
Aleksandar OBRADOVIC: „Diptih“
Georg ARANYI-ASCHNER: Esti ima, Nagypapa rövid tánca a kis Charlotte-tal
Theodoros FOINIDIS (szöveg: Goethe): Értelem
Djuro ZIVKOVIC: III. Zsoltár vonósnégyesre/vonósötösre
Thomas MONETTI: Könnyek a kék égben - vonóstrióra, Az érkezés- vonósnégyesre
Branka POPOVIC: Csillagpor
brácsán közreműködik: Boris BREZOVAC
Takács Jenő: Versenymű zongorára és kamarazenekarra – 1. tétel
Josip SLAVENSKI: Édesanyám dalai – 3. és 4. dal


Belépődíj: 800.-Ft, diák, nyugdíjas: ingyenes

Aleksandar OBRADOVIC (1927-2001) Szerbiában volt zeneszerző és pedagógus. Műveinek legnagyobb részét a szimfonikus zene, a kamarazene és a concertáló formák képezik. Művei összesége több, mint 200 darabot foglal magába. Kreativitását festőként és az irodalomban is megmutatta.
Zeneszerzéssel Belgrádban tanult M. Logarnál, majd Londonba és az Egyesült Államokba utazott Usatschewskyhez, ahol idejét főleg az elektromos zenének szentelte. Tanított a belgrádi zeneakadémián. Pedagógiai és szakmai tapasztalatait zeneszerzéssel foglalkozó könyveiben hozta nyilvánosságra.(Orchestration)
Obradovic 8 szimfóniát írt, (a 3., az 5. és a 7. a leggyakrabban játszottak) és sok más művet is, amik miatt a 20.sz. második felének legjelentősebb zeneszerzője lett az ex-Jugoszlávia területéről.
Obradovic zenei nyelvét "domináló modernizáló" jelzővel illethetnénk. A neoklasszicizmus (1. szimfónia) és a neoexpresszionizmus közötti stilisztikai sávban "mozog". Harmónianyelvezetének alapja a kibővített tonalitás és gazdag a kromatikában. Összetett kontrapunt munkája sok darabban a polytonalitás megjelenését okozza. Hallhatók azonban a cluster, a dodekafónia és a elemei, és az elektronikus média felhasználása.
A "Diptih" című darab zongorára és vonószenekarra 1999-ben született meg.


Georg ARÁNYI-ASCHNER György 1923-ban Budapesten egy kétnyelvű család gyermekeként született. Zenei tanulmányait (zeneszerzés, zongora, oboa és karmester) Kadosa Pál, A. Pehl, és J. Perencsik tanítványaként végezte Budapesten. 1967-ig Magyarországon aztán Bécsben, Grazban tanított és a Raimundtheaterben korrepetítorként dolgozott. Burgenlandban, Mogersdorfban él. Több, mint 500 művet komponált, többek között 5 szimfóniát, versenyműveket és koncertdarabokat szólóhangszerekre és zenekarra, fúvószenekari műveket, kamaradarabokat, egyházi és világi dalokat, kórusműveket, tanulmánydarabokat és sok mást. Stílusát mondhatjuk tonálisnak, ha nem is a hagyományos értelemben. Műveit Európa sok országában és a tengerentúlon is bemutatták már. Egy amerikai egyetem díszdoktorrá választotta.


Theodoros FOINIDIS 1976-ban Thessaloniki-ban, Görögországban született. Miután Görögországban tanulmányait befejezte ( összhangzattan, kontrapont, klasszikus és jazz zongora, hangtechnika), Bécsbe költözött, hogy Dietmar Schermann és Detlev Müller Siemens professzoroknál zeneszerzéssel tanuljon. Master-diplomát 2015-ben szerzett.
Különböző CD-felvételek és tanítás, ezek adják működésének alappilléreit. Hangszeres zenészként, zeneszerzőként is aktív, különböző együttesekre hangszerel.
Az "Értelem"(2016.) című darab mezzoszopránra és vonószenekarra ehhez a projekthez készült, mely a KIBu és a belgrádi „Ljubica Maric“ zenekar között jött létre.
A mű Johann Wolfgang von Goethe Verstand című versét dolgozza fel.

Djuro Zivkovic 1975-Ben Belgrádban született 2000 óta Svédországban, Stockholmban él. Hegedű és zeneszerzés tanulmányait a belgrádi zeneakadémián végezte V. Trajkovicnál. Ezután Stockholmban a „Royal College of Music“ intézményében folytatta. Korán megmutatkozott érdeklődése a népzene és a bizánci zenei hagyományok iránt, melyhez máig hű maradt. Technikája, a "harmonisches Feld" (harmónikus tér) a grázi művészeti egyetemen akadémiai kutatási téma volt.

Zivkovic rendszeres szerzői megbízásokat kap szerte a világból: Klangforum Wien, New York Philharmonic, Royal Concertgebouw Amsterdam, Chicago Symphony Orchestra, Zagreb Bienalle, Musikprotokoll ORF és sokan mások.
Számtalan verseny díjazottja, mint pl. Grawemeyer Award 2014 (USA), Mokranjac-díjazott (SRB), állami díj az „Asket Discourse“ -ért, Pre-Kunstpreis 2005 (CH), svéd Grammy-Grammis díj 2009 stb.
Djuro Zivkovic aktív hegedűs és brácsás, de improvizál is hegedűn és zongorán. Darabjai közül egy párat Dalarna-ban, Svájc vidéki részén komponált.

A XIII.zsoltár részben 2014. májusában a grázi zeneakadémia egy művészetalapú kutatási projektjére ("Patterns of Intuition") íródott és az osztrák tudományos alap támogatta. Eredetileg vonósnégyesre készült, melyet a Klangforum Wien mutatott be. A kompozíció egy dallamvonalra épül fel, egy dallam - mint egy énekes a templomban, zsinagógában vagy mecsetben; és egy pedálhang (Ison), mely egy templomharangot, szitárt vagy orrhangon énekelt dallamot imitáló ismételgetett hang.

XIII. zsoltár

Meddig felejtesz el egészen, Uram?
Arcodat meddig fordítod el tőlem?
Meddig kell gondokat hordoznom lelkemben,
szívemben fájdalmat mindennap?
Meddig kerekedik fölém ellenségem?

Nézz rám és hallgass meg, Uram, Istenem!
Ragyogtasd fel szememet,
hogy halálos álomba sohase merüljek,
hogy sohase mondja ellenségem: »Legyőztem!«
Ne örvendezzenek szorongatóim, hogy meginogtam.

Én azonban bízom a te irgalmadban.
Szívem ujjong, mert megszabadítasz,
énekelek az Úrnak, aki jót tesz velem.



Thomas Maria Monetti

1963 07. 22-én született a Steiermark-i Feldbach-ban.
Zeneelméleti, kontrapont, gitár és zeneszerzés tanulmányait Grazban és Oberschützenben végezte, később jazzgitárt tanult a J. Haydn Konzervatóriumban.
Gitárművész, jazz- és rockzenész, rendszeres kísérője a mesemondó Folke Tegetthoffnak, koncertezik bel- és külföldön, Alsó-Ausztria kulturális díjának birtokosa.
Zeneszerzői felkérések: F. Tegetthoff, Casinos Austria, Stadt Wien, KIBu ….
Együttműködés Angelika Messner szövegkönyvíróval és dramaturggal, a kirchschlagi, Bad Schönau-i zeneiskola tanára, KIBu egyesületi elnök, a burgenlandi zenei tanácsadó tagja.


Branka Popovic (1977, Belgrád) a belgrádi zenei és zeneszerző tanszéken diplomázott Z. Eric osztályában. Masterdiplomáját zeneszerzésből a londoni Guidhall School of Music and drama intézményben szerezte Judith Bingham osztályában. Ebben az intézményben maradt még egy évig zeneszerző kollégaként. 2013-ban megszerezte doktori címét a belgrádi zemeakadémián.
Darabjainak előadásai: Az új zene világnapjai (2013. Pozsony), Reims Scenes d`Europe 2016, International Spring Orchestra Festival 2006. Malta, Bijenala, Kopar Szlovénia, Románia, Anglia stb. Branka együttműködött Stephen Gutmannal, Ellen Egelvikkel, az Ensemble für Neue Musik Salzburg együttesével, az Auris Quartett-tel és még sokakkal. A „Petrograd“ című első kamaraoperáját 2012-Ben mutatták be.
A belgrádi zeneakadémia zeneszerzésszakának docense, 2010-2015-ig a Radio Belgrad 3-nál dolgozott. 2015 óta a "Zeneszerzők nemzetközi színpadja" tanácsadója Belgrádban.
2002-ben megnyerte a Trio Dream (I. S. o. F.) díját Budapest-Prag-Wien nyári akadémián. Az 56. Belgrádi Fesztiválon ( 2009. ) megkapta a legjobb filmzene díját.

„Stardust“ (Csillagpor)
A csillagpor egy kozmikus porfajta, ami különböző tartalmú részecskékből áll. Ezek szóródnak szét a világmindenségben. A napkitörés által különböző fények keletkeznek, mint pl. az állatövi jegyek fénye. A kompozíció kis hangrészecskékből áll. A hallgató zenei tapasztalatának megtörése különböző hangzásélményt kezdeményezhet.




TAKÁCS Jenő 1902-ben, az akkor még nyugat-Magyarországhoz tartozó Cinfalván (Siegendorf) született. 15 évesen írta első műveit, később a bécsi zeneakadémián tanult zongora és zeneszerzés szakon. A zenei tanulmányok befejeztével a nemzeti szocialisták elől Magyarországra menekült. Ott ismerkedik meg Bartók Bélával, akit munkája miatt nagyra becsült. Amikor Magyarországot a kommunisták kerültek hatalomra, elhagyja az országot és Egyiptomba megy. Kairóban az ottani konzervatóriumban tanít zongorát öt éven át. 30 évesen Manilába sodorja az élet. A Fülöp-szigeteken bennszülött törzsekkel találkozik. Zenéiket Edison-hengerre veszi fel. Fontosak Takács utazásai és működése az Egyesült államokban is. Több, mint 18 évet tölt el Amerikban. 1953-ban megkapja a professzori címet, de csak 1970-ben tér vissza Siegendorf-ba. Életében művek százait írta meg Takács. Bár a magyar gyökerek újra és újra az alapot képezik, mindig hallhatók a távol-keleti, arab, amerikai vagy francia hatások. Takács mondta a saját zenéjéről: "Az én zeném nem köthető semmilyen meghatározott irányzathoz. Mindazonáltal nem tagadja meg az osztrák-magyar származását." Takács sok kitüntetésben részesült.
Takács stílusa a legtöbbször hatásokkal teli kompozíciók, melyek visszatérő hivatkozások a magyar zenei örökségre, egy erős ritmikai hajtóerővel tűnik ki. A Bartók-példaképpel iskolázott dallam legtöbbször hosszú, kromatikus ívekbe tűnik el. Harmónia szempontjából mindig megmarad a tonalitás talaján, de ezt szabadon, itt is a Bartók-i példát követve erősen kiszélesítette.
Zongorapedagógiai érdemeit majd minden zongorista ismeri.
2005. november 14-én húnyt el Eisenstadtban. Az utolsó pillanatig szellemileg friss volt és élénken érdeklődött a nemzeti és nemzetközi kulturális élet iránt.


Josip SLAVENSKI (1896-1955) ismert és különösen hatásos zeneszerző volt. A különböző területekből számtalan műve található meg zeneszerzői palettáján: szimfónikus szvitek, vonósnégyesek, balkán táncok szimfónikus zenekarra, dalciklusok énekhangra és zenekarra, kísérleti darabok, filmzene, kórusművek, kamarazene, balettzene, megzenésített művek. Slavenski Bécsben és Budapesten tanult Kodálynál és Nováknál. A második világháború után haláláig a belgrádi művészeti akadémián tanított.
"Édesanyám dalai" (Pjesme moje majke) című darabban (1940-ben keletkezett) különleges teljesítménye lett elismerve. A népzene hagyományaihoz Slavenski mindig hű maradt. A kompozíciói, melyek az egyszerűséget és az anyaggal való gazdaságos bánásmódot tükrözik, azonban a lehető legjobb hatásokat szolgálják. A mű dalait Medjimurje-ből (Horvátország) származó dalok inspirálták, ahol Slavenski világra jött és gyermekként hallotta őket. Az eredeti változat alt szólamra és vonósnégyesre készült. A modális harmóniák használata a darabnak különleges színt kölcsönöz.
A harmadik dal, az „ Imala je majka tri jedine kceri“ (Az anyának három saját lánya volt) szövege népi eredetű,de Slavenski saját dallamot ír hozzá. Ez a dallam azonban tényleg megfelel a Medjimurje-i népzene szellemiségének.
A negyedik dal, a „Raca plava po Dravi“ a karakterének megfelelő, világos és vicces. Háromütemes frázisai, érdekes tonális színe csak pár a jellemzők közül.