Szőlő Jövésnek Könyve Rendezvénysorozat

Április 15. (péntek)
10.00 Vas megyei és Nemzetközi Borverseny (zártkörű) - Hotel Írottkő konferenciaterme
14.00 Bechtold István Megyei Természetvédelmi Vetélkedő - Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont
19.00 Nemzetközi Borbemutató (zártkörű) - Hotel Írottkő konferenciaterme

Április 16. (szombat)
10.00 III. Szőlő és Klíma Konferencia - Európa Ház

Április 17.
17.00 Virágvasárnapi Koncert - Hotel Írottkő
közreműködik a Concordia-Barátság Énekegyesület, Keszthelyi Helikon Vegyeskar, Szász Izabella, prof. Sebestyén Ernő hegedűművész

Április 20. (szerda)
15.00 Szent György-napi Énekkari Találkozó - Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Intézmény

Április 25. (hétfő) Szőlő Jövésnek Könyve ünnepség
09.00 Koszorúzás Bechtold István és Szövényi István díszpolgárok, és Szövényi Ernő sírjánál a kőszegi temetőben
10.45 Zenés menet a város utcáin a Borok Házától a Fő térre
11.00 A szőlőhajtások bemutatása a Polgármesternek, új borhölgy avatása, a szőlőhajtások megáldása a Fő téren
11.30 Szőlőhajtások bejegyzése a Szőlő Jövésnek Könyvébe a Hotel Írottkő aulájában. Vas megyei és Nemzetközi Borverseny eredményhirdetése
13.30-18.00 Zenés Tavaszköszöntő kőszegi művészeti csoportok és a Kőszegi Borbarát Hölgyek közreműködésével

Április 25-én a Fő téren Kézműves Kirakodóvásár, kézműves foglalkozások, és kőszegi borok kóstolója.
Fellépő csoportok:
11.30 - 12.00 óra Kőszeg Város Fúvószenekara
14.00 - Be-Jó Történelmi Tánccsoport
14.30 - Borbarát Hölgyek
15.00 - Zora Horvát Nemzetiségi Énekkar
15.30 - Vadrózsa Népdalkör
16.00 - Tulipán Népzenei Együttes
16.30 - Hajnalcsillag Néptáncegyüttes
17.30 - Kőszeg Város Mazsorettcsoportja

Április 30-án Nyitott Pincék a Pogányokban.
Május 1-jén Cák Borpiknik.

Szőlő jövésnek könyve rendezvénysorozat
sajtó anyag

Szőlő Jövésnek Könyve
A könyv
A tájegység múltjában és jelenében is kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A város birtokában 1755-ben már 45 hold volt. Kétségtelen, hogy ez idő tájt szegénynek, gazdagnak, egyénnek és közösségeknek a fejlett céhes ipari, kereskedelmi tevékenység mellett a borászat is fontos, ha nem a legfontosabb bevételi forrása volt.

Nem csak a bortermés gazdasági fontossága, hanem az a sajátos embersors - szőlő - bor kapcsolat késztette a várost a Szőlő Jövésnek Könyve 1740. évi megnyitására. A művelődéstörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű könyv születésének oka az első lapján olvasható sorokból kitűnik. Nem véletlenül esett egybe évszázadokon át a szőlőhajtások bemutatása a bíróválasztás fontos eseményével.

"Eleitűl ezen N(emes) Városban bévett szokás szerint Szent György napján, úgy, mint szokot, Bírói Választás napján az Hegy Mesterek az Tanátsházba szoktak szőlő jöviseket (hajtásokat) hozni, mellyek által az Városy Lakósok is az Borbéli terméshez reménységhek volt, ezen jövisek ekkoráigh könyvben nem rayszoltattak, következendőképpen Emberekk elméjébül is kihültek, hogy azért az Posteritás is megh tudhassa minémő boldogh lés boldogtalan Sorsra jutott ezen Városnak állapottya, ezen belől irt mód szerint következik az esztendők száma, mellyben continius temporibus de Anno ad Annum minémő jövisek lettenek, azokon minémő bor is termett."

A rügyfakadás a város bortermelő lakosságán kívül elsősorban a város gazdaságpolitikájáért felelős, újonnan választott bírót érdekelte. A szőlőkönyvben évről-évre szebbnél szebb ceruza-, tollrajzok, majd akvarellek örökítik meg a szőlő hajtásait.
PROGRAM
Április 15. (péntek)
10.00 Vas megyei és Nemzetközi Borverseny (zártkörű) Hotel Írottkő konferenciaterme 14.00 Bechtold István Megyei Természetvédelmi Vetélkedő
Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont
19.00 Nemzetközi Borbemutató (zártkörű) Hotel Írottkő konferenciaterme
Április 16. (szombat)
10.00 III. Szőlő és Klíma Konferencia Európa Ház
Április 17.
17.00 Virágvasárnapi Koncert Hotel Írottkő
közreműködik a Concordia-Barátság Énekegyesület, Keszthelyi Helikon Vegyeskar,
Szász Izabella, prof. Sebestyén Ernő hegedűművész
Április 20. (szerda)
15.00 Szent György-napi Énekkari Találkozó Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Intézmény
Április 25. (hétfő) Szőlő Jövésnek Könyve ünnepség
09.00 Koszorúzás Bechtold István és Szövényi István díszpolgárok, és Szövényi Ernő sírjánál Kőszegi temető 10.45 Zenés menet a város utcáin a Borok Házától a Fő térre
11.00 A szőlőhajtások bemutatása a Polgármesternek, új borhölgy avatása,
a szőlőhajtások megáldása Fő tér
11.30 Szőlőhajtások bejegyzése a Szőlő Jövésnek Könyvébe Hotel Írottkő
Vas megyei és Nemzetközi Borverseny eredményhirdetése
13.30-18.00 Zenés Tavaszköszöntő kőszegi művészeti csoportok és a Kőszegi Borbarát Hölgyek közreműködésével

Április 25-én a Fő téren Kézműves Kirakodóvásár, kézműves foglalkozások, és kőszegi borok kóstolója.

Április 15. (péntek)
10.00 Vas megyei és Nemzetközi Borverseny (zártkörű) Hotel Írottkő konferenciaterme
A versenyt 2011-ben a tavaly elhunyt Szövényi Ernő emlékének szentelik a szervezők, hiszen Ő volt az, aki az elmúlt évtizedekben ilyen magas színvonalúvá emelte e nemes vetélkedést. Szövényi István, a múzeum volt igazgatója volt édesapja, aki – Bechtold Istvánnal közösen – újra indította a Szent György-napi bejegyzések ünnepét. A fiú, folytatva atyja örökségét, híres borversennyel gazdagította a programsorozatot. Szövényi Ernő szellemét, szakmai vezetőként, idén, az egykori barát, prof. Dr. Kállay Miklós, a Magyar Borakadémia elnöke viszi tovább.
Az idei Vas megyei borversenyre … bort neveztek a gazdák. A kiírásnak megfelelően ezek mind 2010-es évjáratúak. A Vas megyei termőhelyen termett szőlőből készült borok között megtalálhatók a nagy pincészetek borai ugyanúgy, mint a csak 100-200 l bort „alkotó” hobbi borászok. Jellemző a verseny rangjára, hogy általában ezt megelőzően rendezik a kisebb, települési versenyeket, hogy egyfajta „elő-zsűrizés” után, az ott már jól szerepelt borokat nevezzék a gazdák. Természetesen fontos tapasztalatokat szerezhetnek a szakemberek a versenyen: milyen állapotúak a tavaly termett szőlőből készült borok, mit kell még tenni a jobb minőség elérése érdekében, milyen hibákon kell, vagy lehet még javítani.
A Nemzetközi Borverseny a hagyományoknak megfelelően meghívásos, és kifejezetten a kereskedelmi forgalomban palackozottan kapható borok vetélkedése. Természetesen itt is cél a nemzetközi trendek nyomon követése, boraink elhelyezése a nagy európai piacokon, és új fajták, technológiák megismerése, a szakmai kapcsolatok kiterjesztése. Ide a kőszegi nagyobb pincészetek mellett meghívást kapott Kőszeg partnervárosai közül a Németországi Vaihingen an der Enz, a Szlovákiai Szenc, illetve a szomszédos burgenlandi pincészetek néhány képviselője. Olaszországból – Szövényi Ernő, illetve ma már lánya Viktória révén – 25 bort neveztek. Magyarország történelmi borvidékei közül képviselteti magát Villány, Sopron, Badacsony, Balaton-felvidék, Eger, Mátraalja, Tokaj, Hajós-Baja, Kunság, Mátraalja, Etyek-Buda, Tolna és Szekszárd. A zsűri tagjai is ezekről a területekről érkeznek, kiegészülve a szlovák, osztrák és olasz kollégákkal. Képviselteti magát az Országos Borminősítő Intézet, a Sopron Borvidéki Tanács, Kőszeg-Vaskeresztesi Hegyközség, és jelenlétével megtiszteli a rendezvényt Patthy Krisztina Kőszeg borkirálynője is. A megnyitón közreműködnek:
Kovács Ferenc Vas megyei Közgyűlés elnöke, a Vas Megyei Borverseny fővédnöke
Huber László polgármester
Taschner István Sopron Borvidéki Tanács elnöke
Stefanich Kornél Kőszeg-Vaskeresztesi Hegyközség elnöke
Hatos István Kőszeg-Vaskeresztesi Hegyközség hegybírója
Kőszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete elnöke, Tóth Adrienn
Kőszegi Borbarátok Egyesülete elnöke, Alasz László
Patthy Krisztina borkirálynő,
prf. Dr. Kállay Miklós borász, a Magyar Borakadémia elnöke, szakmai vezető


14.00 Bechtold István Megyei Természetvédelmi Vetélkedő
A verseny szervezője: Bersek József KIKI Általános Iskola, EPSZ (Vilits Katalin tanárnő)
Helyszíne: Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont
Megnyitót mond: Huber László Polgármester Úr
A verseny célja:
A Bersek József KIKI Általános Iskola már tizenkét éve biztosít versenyzési lehetőséget a természetismeret, és a környezetvédelem iránt érdeklődő 11-12 éves tanulók számára.
Az első években körzeti versenyként került meghirdetésre, de a nagy érdeklődés miatt az utóbbi évektől már a megye többi iskolája is bekapcsolódott.
A verseny célja: a környezet és természetvédelemre nevelés, környezettudatos magatartás kialakítása, ismeretterjesztés és versenyzési lehetőség biztosítása a 10-12 éves tanulók számára, akik szeretik a természetet és fogékonyak a környezetvédelem iránt. Ennek a korosztálynak kevés lehetősége van az ilyen jellegű megmérettetésre, mely lehetőséget ad hazánk védett területeinek természeti és kultúrtörténeti értékeinek megismertetésére.
A vetélkedő 3+1 fordulóból áll. Az első három írásbeli, a negyedik a szóbeli döntő, melyen az írásbeli fordulók első tíz helyezett csapata vehet részt. Az írásbeli fordulók anyaga felerészt a tananyagot, másik fele hazánk valamely védett területét tartalmazza.
Az írásbeli fordulókon 21 iskolából 60 csapat vett részt.
A szóbeli döntőt idén is a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban rendezik, melyen 8 iskola 10 csapata vesz részt.
Az impozáns épületben és az élményösvényen látványos, izgalmas, és sok érdekes információt felvonultató interaktív játékok teszik színesebbé a verseny feladatait.


19.00 Nemzetközi Borbemutató (zártkörű) Hotel Írottkő konferenciaterme
Az esti Nemzetközi Borbemutatót Mathényi László a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke, minősített borbíráló vezeti

Április 16. (szombat)
10.00 III. Szőlő és Klíma Konferencia Európa Ház
részletes program és leírás mellékletben

Április 17.
17.00 Virágvasárnapi Koncert Hotel Írottkő
közreműködik a Concordia-Barátság Énekegyesület, Keszthelyi Helikon Vegyeskar,
Szász Izabella, prof. Sebestyén Ernő hegedűművész
Április 20. (szerda)
15.00 Szent György-napi Énekkari Találkozó Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Intézmény

szervező: Bersek József KIKI Általános Iskola, EPSZ (Geosits Andrea tanárnő)
Immár 8. alkalommal szervezi meg a kőszegi Bersek József KIKI Általános Iskola, EPSZ az énekkari találkozót, melynek célja nem a versengés, hanem az együtt éneklés, együtt zenélés öröme.
Szereplők:
BE-JÓ Táncegyüttes
Budaker Gusztáv Zeneiskola:
- Rézfúvós együttes
- Kőszegi Tücskök
- Furulya tanszakos tanulók
Csintekerintők Kamaraegyüttes
Béri Balog Ádám Általános Iskola énekkara és duettje
Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola énekkara
Bersek József KIKI Általános Iskola, EPSZ énekkara
A megnyitó és a záró közös számokat vezényli: Maitz József és Geosits Andrea.


Április 25. (hétfő) Szőlő Jövésnek Könyve ünnepség
A Szent György-napokon az ünnepi hangulat, a várakozás öröme, izgalma szinte tapintható. A hegyőröket a napkelte a különböző dűlők szőlőiben találja, ahol "megszedik" a hajtásokat a vesszőkről.

09.00 Koszorúzás Bechtold István és Szövényi István díszpolgárok, és Szövényi Ernő sírjánál Kőszegi temető
Közreműködnek a Kőszegi Tornyosok, Maitz József tanár úr vezetésével
10.45 Zenés menet a város utcáin a Borok Házától a Fő térre
Készülődnek a Városi Fúvószenekar-, a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes tagjai, a Borbarát Hölgyek Egyesülete, a Borbarátok Egyesülete, az Európai Borlovagrend tagjai, a Lovas Bandérium tagjai, a poncichterek, stb., akik tánccal, fúvósmuzsikával érkeznek a Fő téren felállított színpad elé. Amire a hajtások a kőszegi polgármester elé bemutatásra megérkeznek, a tér zsúfolásig megtelik érdeklődőkkel. Az 1532. évi ostromra emlékező harangszókor érkezik a menet Huber László polgármester úr elé.

11.00 A szőlőhajtások bemutatása a Polgármesternek, új borhölgy avatása,
a szőlőhajtások megáldása Fő tér
Stefanich Kornél Kőszeg-Vaskeresztesi Hegyközség elnöke az előző évi bortermést és a jelen szőlőhajtásait bemutató értékelő gondolatai után a polgármester átveszi a hajtásokat, és fogadóbeszéde után elrendeli a hajtások berajzolását a Szőlő jövésnek Könyvébe
Patthy Krisztina borkirálynő ismerteti a Hölgyek Bora vetélkedés eredményét, és új borhölgyet avat
a szőlőhajtások megáldják a helyi történelmi egyházak: református, evangélikus és katolikus
11.30 Szőlőhajtások bejegyzése a Szőlő Jövésnek Könyvébe Hotel Írottkő
rajzol: Németh János
Vas megyei és Nemzetközi Borverseny eredményhirdetése

14.00-tól Zenés Tavaszköszöntő kőszegi művészeti csoportok és a Kőszegi Borbarát Hölgyek közreműködésével: Be-jó Történelmi Táncegyüttes, Borbarát Hölgyek, Zora Horvát Nemzetiségi Énekkar, Vadrózsa Népdalkör, Tulipánt Zenekar, Hajnalcsillag Néptáncegyüttes

Április 25-én a Fő téren Kézműves Kirakodóvásár, kézműves foglalkozások, és kőszegi borok kóstolója.

3. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA

Kőszeg 2011. április 16.

10.00 A konferencia megnyitása (Kőszeg
Chernel u. 14. – Európa Ház)

10.00–10.05 Huber László Kőszeg város polgármestere

10.05–10.10 Dunkel Zoltán a Magyar Meteorológiai
Társaság elnöke

10.10–10.15 Puskás János a Magyar Meteorológiai Társa-
ság Szombathelyi Csoportjának elnöke


1. SZEKCIÓ

Elnök: Puskás János és Tar Károly

10.15–10.30 Bariska István: Megemlékezés Szövényi
Ernőről

10.30–10.45 Búzás Eszter Bíborka, Csige István: Radon
és toron Tokaj-hegyaljai borospincékben

10.45–11.00 Zelenák István: A Furmint fajta a tokaji borvidéken

11.00–11.15 Puskás János, Unger István: A kőszegi bor minősége, a szüret időpontja és időjárási jellemzők alapján

11.15–11.30 Kiss Andrea, Rob Wilson: A kőszegi „Sző-lő jövésének könyve” (1740-) alapján készített már-cius-április hónapokra vonatkozó régi és új hőmér-sékleti rekonstrukciók

11.30–11.45 Horváth István: „Szüretelni fognak, akár
mi kevés is teremjen.”
Éghajlati rekonstrukció a Pécsi Papnevelő Intézet
szőlőművelése alapján a 19. század első felében



KÁVÉSZÜNET (30 perc)



12.15–12.45 FÓRUM

a szőlőtermesztés és az éghajlat (időjárás) kap-csolatáról (30 perc)

Moderátor: Hajdu Edit és Láng József





2. SZEKCIÓ


Elnök: Hajdu Edit és Bálo Borbála

12.45–13.00 Zsófi Zsolt, Barócsi Zoltán, Balga Irina, Szűcs Erzsébet, Tóth Erika, Vozáry Eszter, Vá-radi Gyula, Bálo Borbála: A kékfrankos szőlőfajta fenolos érésének termőhely és évjárat vonatkozásai. Új módszerek alkalmazása a szőlő optimális érettségi állapotának meghatározására

13.00–13.15 Váradi Gyula, Hideg Éva, Bálo Borbála:
Szőlőfajták eltérő érzékenysége és a fokozódó UV-B sugárzás

13.15–13.30 Borbála Bálo, Sándor Misik, Erzsébet Mik-lós, Zoltán Szilágyi, Gyula Váradi: Production and frost hardiness of irrigated and fertigated Chardon-nay vines

13.30–13.45 Hajdu Edit, Borbásné Saskői Éva: Termé-szeti katasztrófa szőlő-ültetvényeinkben 2010-ben

13.45–14.00 Nagy Enikő: A szőlőterületek szerepe a kő-
szegi táj karakterében – egy rekonstruált 19. századi és a jelenlegi állapot összehasonlítása


KÁVÉSZÜNET (15 perc)

3. SZEKCIÓ

Elnök: Nowinszky László és Mikulás József

14.15–14.30 Ladányi Márta, Kecső Beáta, Fazekas István, Bisztray György Dénes: Klimatikus indiká-torok hatása eltérő érzékenységű szőlőfajták (Vitis vinifera) szürkerothadására

14.30–14.45 Szőke Lajos: Az At-Hu ECOWIN projekt 2010. évi növényvédelmi tapasztalatairól

14.45-15.00 Puskás János, Barczikay Gábor, Nowinsz-ky László: A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana Den. et Schiff.) feromon csapdás fogása a flereket jellemző Q-index eltérő értékein

15.00–15.15 Varga Mária, Mikulás József: A feketerot-
hadás Guignardia bidwellii, a 2010-es év jelentős szőlőbetegsége

15.15–15.30 Varga Mária, Mikulás József: A 2010-es
esztendő tanulságai a Fertő-tó két partján elterülő
szőlőültetvényekben









MEGEMLÉKEZÉS SZÖVÉNYI ERNŐRŐL
(1950-2010)

Bariska István

Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára
E-mail: bavanstar@gmail.com

Nem tudom, illik-e ilyenkor személyes dolgokkal előhozakodni. Fiatal tanár voltam a Kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban, amikor az egyik szünetben odalépett hozzám az egyik tanítványom. Ernő volt az. Amilyen komolyan csak egy diák ezt akkor tehette, feltett egy kérdést: a confucianizmus-ról. Az öt kínai erény érdekelte, és az, hogy Kung-fu-ce idejében, Kr. e. az ötödik században miért voltak ezek a kormányzás feltételei. Döbbenten néztem a szemében csillogó elszántságot, és a bizalmat, hogy választ kaphat a tanárától. Persze csak félig tudtam megfelelni neki, és ígéretet tettem, hogy utánanézek. De még a megismételt találkozáskor is ő maradt fölényben.
Amikor már országos hírű borászati szakemberként újra és újra visszatért a kőszegi borversenyekre, édesapjára, a kiváló mú-zeológus-történészre, Szövényi Istvánra, Kőszeg díszpolgárára kellett gondolnom. Ő is úgy volt, mint a gyermekei. Amikor végre Kőszegre helyezték, akkor érezte végre otthon magát. Innen lehet csak megérteni, hogy miért nevezte ki magát Szövényi Ernő „Szabad Királyi Vándorborásznak”. Országot, világot járva ismerte fel Ernő igazán, hogy ő Vas megye egyetlen szabad királyi városa, a híres szépségű és nagy borászati hagyományokkal rendelkező Kőszeg fia maradt.
Váratlanul halt meg 2010. október 22-én. Egy héttel ké-sőbb verőfényes napon temették Kőszegen. A tanítvány megint megelőzte a mestert. Pedig az életnek nem ez a rendje, ha nem a teljesítményről van szó.



RADON ÉS TORON TOKAJ-HEGYALJAI
BOROSPINCÉKBEN

Búzás Eszter Bíborka1, Csige István2

1Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma,
3950 Sárospatak Rákóczi út 1.
2MTA Atommagkutató Intézete, 4026 Debrecen Bem tér 18/c
E-mail: buzaseszterbiborka@gmail.com; csige@atomki.hu

A földkéregben lévő 238U és 232Th bomlási sorában keletkezik a radon nemesgáz két izotópja, a 222Rn és a 220Tn. Földalatti üregek, így borospincék légterében is jelentős mennyiségben fordulhatnak elő. Jelenlétük sugárveszélyt jelenthet az ott dolgozókra, másrészt nyomjelezheti a pinceklímát is meghatározó szellőzési viszonyokat. Ebben a munkában, Tokaj-hegyaljai borospincékben a radon és toron térbeli és időbeli változásainak vizsgálata céljából végzett méréseink eredményeiről számolunk be. Méréseinkben kétféle módszert használtunk a radon és a toron aktivitáskoncentrációjának mérésére. A Radamon típusú maratott-nyomdetektoros radon detektort és a Genitron gyártmányú PQ200 típusú AlphaGUARD ionizációs kamrás radonmoni-tort. Méréseink helyszínéül a Tokaj-hegyalján 20 borpincét választottuk. Eredményeink szerint a vizsgált pincék kb. 30 %-ának van a 222Rn-aktivitáskoncentrá-ciója az egészségügyi határérték (1 kBqm-3) felett. Megfigyeltük, hogy a pincék döntő többségében a 222Rn-aktivitáskoncentrációja nyáron lényegesen, átlagosan mintegy 3-szor nagyobb, mint télen. Ennek okát a pincék természetes szellőzésének téli és nyári különbözőségében látjuk. A pincében kialakuló 222Rn-aktivitáskon-centráció nagyságát megbecsültük egy egyszerű modellszámítással. A számítások eredményeit a mérésekkel összevetve arra a következtetésre jutottunk, hogy az általunk vizsgált pincékben a szellőzési sebesség 0,03 – 0,30 h-1, ami azt jelenti, hogy az egyes pincék légterének levegője kb. 2-20 perc alatt cserélődik ki. További információkat kaptunk a pincén belüli légmozgásokat illetően a radon és toron aktivitáskoncentrációinak a térbeli eloszlását vizsgálva.
A FURMINT SZŐLŐFAJTA A TOKAJI
BORVIDÉKEN

Zelenák István

Tokaj Vásártér u. 5.
E-mail: zelenakistvan@freemail.hu

A tokaji borvidék történetének dokumentumai közül kiemelkedik egy 1611. évi erdőbényei egyházlátogatási jegyzőkönyv. A prédikátorsághoz van három szőlő, egyike " ...a Furmint szőlő a Giöpiü völgyön..." Eszerint 400 éve bizonyítottan él itt az a szőlőfajta, mely "az aszúnak a tulajdonképpeni maga fajtája". Mikor került ide, azt csupán feltételezik. Lehetséges, hogy már a 13. században. Az első fajtaösszeírás (1576) idején még valószínűleg a "Feiér szőlők" között, elkülönítés nélkül létezett. Kiemelkedése a kései szürettel, illetve a termelési technika megváltozásával függ össze. Mindkettő a 15-16. század fordulóján történt. Jól aszúsodó fajta. Az első aszúk időpontjai (1571, 1632) egybeesnek a furmint diadalútjával. Jelenleg a borvidék fajtái közül 75-80 %-ot képvisel. Őshonosnak tekintik, itt lett világhírű. Bár többfelé telepítették, a Kárpát-medencén kívül egyetlen borvidéken sem lett uralkodó fajta. Kiválasztódása, elismertsége kifejezetten összefügg az itteni éghajlattal, cukrosodása pedig a "vénasszonyok nyarával". Ahogy története speciális, terméke a botritisz közreműködésével létrejött tokaji aszú páratlan ital a többi édesborokhoz képest.
A record from 1611 of a canonical visitation to Erdőbénye stands out among the documents of the history of the Tokaji wine region. The parish has three vineyards, one being "...the Furmint vineyard in the Giöpiü Valley…" Accordingly, it can be confirmed that the grape variety, which is "the true variety of aszú wine", has existed here for 400 years. It is mere supposition when it arrived here – possibly as early as the 13th century. At the time of the first varietal register (1576), it was probably still extant among the "White grapes" without being separated out. Its emergence is related to late harvesting, or rather to the change in production technique. Both took place at the turn of the 15th and 16th centuries. It is a good botrytising variety. The dates of the first aszú wines (1571, 1632) coincide with the triumphal progress of furmint. Among the varieties of the wine region it now represents 75-80 % of vines planted. It achieved world renown here, where it is considered indige-nous. Although it has been introduced into several places, it has not become a prevalent variety outside of the Carpathian Basin. Its selection and recognition are distinctly connected with the climate here, and its saccharification with the "Indian summer". The special history of “Tokaji aszú”, which is brought into existence with the help of noble rot, makes it an unrivalled beverage in comparison with other sweet wines.



A KŐSZEGI BOR MINŐSÉGE, A SZÜRET IDŐPONTJA ÉS IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐK ALAPJÁN

Puskás János 1, Unger István 2

1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Természetföldrajz Tanszék,
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
2 Gerbex Kft. 9700 Szombathely Brigád u. 6.
E-mail: pjanos@gmail.com; unger.istvan@t-online.hu

A bor minőségét döntően befolyásolja a tenyészidőszak-ban az időjárás. Különösen fontosak a szüret előtti hónapok, amikor a szőlő cukortartalma egyre nő.
A bor minőségének elemzésekor Kőszegen, a Rövid-lö-vészárok dűlőben 15 év (1996-2010) szüretének időpontját vettük figyelembe. A szüret ideje 12 évben októberre esett. A must cukortartalma 15 és 18 fok között változott. Minden évben meg-vizsgáltuk azt, hogy a szüret időpontját megelőző 60 napban milyen Péczely-féle makroszinoptikus időjárási típus fordult elő. A típusok ciklonális és anticiklonális csoportba oszthatók. Az érő szőlőnek kedveznek a hosszú napsütéses napok, amikor anticiklon alakul ki a Kárpát-medencében. A ciklonális típusú napokon gyakrabban fordul elő csapadék, ezért – a felhőzet miatt – kevesebb a napsütéses órák száma.
Az eredmények azt mutatják, hogy a legjobb cukorfokú must akkor nyerhető, ha az anticiklonális időjárási típusok aránya 80 % fölött van (2006 és 2009). Ezekben az években a bor minősége is kiváló volt. A leggyengébb években a must sem volt jó (15 és 16 fokos). Ezekben az években a ciklonális és anticiklonális helyzete aránya változatosabb képet mutat.



A KŐSZEGI SZŐLŐ JÖVÉSÉNEK KÖNYVE
(1740-) ALAPJÁN KÉSZÍTETT MÁRCIUS-ÁPRILIS HÓNAPOKRA VONATKOZÓ RÉGI ÉS ÚJ
HŐMÉRSÉKLETI REKONSTRUKCIÓK

Kiss Andrea, Rob Wilson

1 University of Szeged, Physical Geography and Geoinformatics, Szeged, Hungary; E-mail: kissandi@geo.u-szeged.hu
2 University of St. Andrews, School of Geography and Geosciences,
St. Andrews, U.K.

Az előadás keretében részben az eddig a témával foglalkozó legfontosabb munkákban publikált eredmények rövid áttekintése kerül sorra, melyet egy új, bővített adatbázisra épülő hőmérsékleti rekonstrukció bemutatása követ.
Az 1740-től szinte folyamatosan fennmaradt, eredeti nagyságban a mai napig a kőszegi „Szőlőjövések könyvé”-nek lapjain megrajzolt és megfestett, minden év április 24-én gyűjtött szőlőhajtások hossza, illetve az ezek lemérésével nyerhető adatsor klimatológiai vizsgálatával már Berkes Z. és Péczely Gy. is kiemelten foglalkozott. Mindkét klimatológus kimutatta az eredeti méretben lefestett vagy rajzolt szőlőhajtások lemért sorozata és a mért március-áprilisi (közép)hőmérsékletek közötti szoros kapcsolatot. Ugyanakkor ezen adatsor alapján március-áprilisra vonatkozó hőmérsékleti rekonstrukciót először J. Střeštík és Verő J. készített.
A ’Millennium’ elnevezésű FP-6 EU projekt kereté-ben, többek között, e nagy értékű adatbázis újra feldolgozására és új adatok és szempontok figyelembe vételével egy új rekonstrukciós modell alkalmazására vállalkoztunk. E munka keretében
• újra lemértük a szőlőhajtások hosszát (1740-2007), ily módon egyrészt a leghosszabb hajtások hosszára, másrészt az adott évi átlagos (ábrázolt) szőlőhajtás-hosszára vonatkozó (új) adatsort nyertünk. E lépés fő oka az volt, hogy a korábbi elemzések és a rekonst-rukció ugyanazon, egyszer lemért adatsor alapján ké-szült, így a lehetséges mérési hibák kiküszöböléséhez kontrollmérésekre, illetve az utóbbi évek hajtáshosszainak elsődleges lemérésére (tehát az adatbázis meghosszabbítására) is szükség volt.
• a mérések során nemcsak a hajtások, hanem a leghosszabb levelek átmérőjének lemérésére is sor került, ami, a hajtáshossz adatsoron túlmenően, egy második, március-április hőmérsékleti viszonyaira szintén igen érzékeny adatsort eredményezett.
A korábbi rekonstrukcióhoz képest az új rekonstrukciónál eltérést jelent, hogy az 1900 körüli erős törés miatt két teljesen külön adatsorként kezeljük az 1900 előtti és 1900 utáni időszak adatait. További új elem, hogy az általunk elkészített hőmérsékleti rekonstrukció a szőlőhajtások (mért maximális) hosszának és a hajtásokon található levelek átmérőjének adatsorain alapul, mely két adatsor együttes felhasználása pontosabb rekonstrukciót eredményezett. Az új rekonstrukciós modell módszertani alapját a nemrég publikálásra került május-júliusi kö-zéphőmérséklet-rekonstrukció kapcsán már korábban ismertetett, dendroklimatológiai alapú rekonstrukciós módszer képezi.

„SZÜRETELNI FOGNAK, AKÁR MI KEVÉS
IS TEREMJEN”
ÉGHAJLATI REKONSTRUKCIÓ A PÉCSI
PAPNEVELŐ INTÉZET SZŐLŐMŰVELÉSE
ALAPJÁN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

Horváth István

3664 Járdánháza Ady Endre út 18.
E-mail: ppklhorvathi@gmail.com

A Pécsi Papnevelő Intézet birtokain a 18. századtól kezdve jelentős bortermelés folyt, Kökény, Szilvás és Bános helységekben összesen 32 6/8 holdnyi szőlővel rendelkezett az uradalom. Többfajta szőlőt ültettek vegyesen, a bornak való fajták mellett csemegeszőlőt is termesztettek, a 19. században a tokajival emlegették együtt a híres szilvási fehérbort. A Pécsi Papnevelő Intézet Uradalmának Levéltárában őrzött tiszti széki jegyzőkönyvek a szőlőművelésre és pincekezelésre vonatkozó bejegyzéseit vizsgálva jól rekonstruálhatjuk a 19. század első felében bekövetkezett éghajlati változásokat és időjárási esemé-nyeket.















A KÉKFRANKOS SZŐLŐFAJTA FENOLOS
ÉRÉSÉNEK TERMŐHELY ÉS ÉVJÁRAT
VONATKOZÁSAI. ÚJ MÓDSZEREK ALKALMA-ZÁSA A SZŐLŐ OPTIMÁLIS ÉRETTSÉGI ÁLLA-POTÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA

Zsófi Zsolt1, Barócsi Zoltán2, Balga Irina1,
Szűcs Erzsébet1, Tóth Erika1, Vozáry Eszter4,
Váradi Gyula3, Bálo Borbála1

1KRF Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, 3300 Eger Kőlyuktető,
E-mail: zszs@szbki-eger.hu
2KRF Agrotechnológiai Intézet 3200 Gyöngyös Mátrai út 36.
3BCE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete,
6000 Kecskemét Úrihegy u.4.
4BCE Fizika-Automatika Tanszék 1118 Budapest, Somlói u. 14-16.

A szőlő optimális érettségi állapotának meghatározása a minőségi bortermelés egyik alapja. Ennek része a kékszőlők fenolos érettsége is. Az érésdinamikai jellegzetességek eltérő-ek lehetnek a termőhely és az évjárat függvényében. A hagyományos szüreti paraméterek (cukor, sav, pH) nem mindig tükrözik a szőlő optimális érettségi állapotát. Ezért szükséges olyan analitikai és más, alternatív módszerek kifejlesztése, amelyek segítségével hatékonyan lehet segíteni a megfelelő szüreti időpontot kiválasztását. A tanulmány az Egri borvidéken elvégzett, két éves érésdinamikai kutatás részeredményeit mutatja be, két eltérő jellegű termőhely esetében. A kutatások Kékfrankos szőlőfajtán folytak, és kiterjedtek komplex termőhelyi leírásra, bogyó analitikai és bogyófizikai (optikai mérések és textúra elemzés) vizsgá-latokra.




SZŐLŐFAJTÁK ELTÉRŐ ÉRZÉKENYSÉGE ÉS A FOKOZÓDÓ UV-B SUGÁRZÁS

Váradi Gyula 1, Hideg Éva 2, Bálo Borbála 3

1Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti és Borászati Intézet,
Kecskeméti Kutató Állomás, 6000 Kecskemét, Úrihegy 5/a
2MTA Szegedi Biológiai Központ, Növénybiológia Intézet,
6701 Szeged, Temesvári krt. 62.
3Károly Róbert Főiskola, Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, 3300 Eger, Kőlyuktető
E-mail: gyula.varadi@uni-corvinus.hu; ehideg@brc.hu; balob@szbki-eger.hu

Az UV-B (280-320 nm) sugárzás hatását vizsgáltuk különféle szőlőfajták üvegházban nevelt 8-10 hetes egyrügyes dugványain. Az UV-B kísérleteket egy jól szellőző nevelőkam-rában végeztük, ahol a fotoszintetikusan aktív fénysugárzást napi 12 órában fénycsövekkel biztosítotttuk, s napi 4 órás kiegészítő UV-B besugárzást alkalmaztunk 4 napon át. A kezelt növények helyreállását további 4 napon át üvegházban követtük nyomon. A növények levelének fotoszintetikus teljesítményét szobahőmér-sékleten, modulált klorofill fluorométer segítségével végzett fluoreszcencia indukciós mérésekkel értékeltük. A fotoszinteti-kus apparátusban bekövetkező elsődleges szerkezeti változások jellemzésére meghatároztuk a levelek nettó D1-protein tartalmá-nak változását. Levélkivonatokból spektrofotometriásan meg-mértük az UV-B kiszűrésében szerepet játszó flavonoid tartalom alakulását.
Az egyes szőlőfajták az effektív kvantumhatásfok csök-kenésében és a D1-protein degradációt tekintve egyaránt eltérő válaszreakciót adtak a megnövekedett UV-B sugárzásra. A legtű-rőképesebb a Chardonnay, a legérzékenyebb a Muscat Ottonel volt a vizsgált fajták közül, míg a Merlot, a Rajnai rizling és a Cabernet sauvignon a kettő között helyezkedik el. A kiindulási és UV-B indukálta flavonoid mintázat eltérő alakulása azt sugallja, hogy a fajták nemcsak érzékenységben, hanem akklimatizációs stratégiájukban is eltérőek lehetnek.
Másik modellkísérletben üvegházban nevelt edzetlen, il-letve fokozatosan napfényen edzett dugványok válaszreakcióit természetes fényen összehasonlítva, a fajták érzékenységében ugyanolyan sorrendet figyeltünk meg, mint mesterséges fényfor-rások esetén. Akklimatizációs modellkísérletben megfigyeltük továbbá, hogy az üvegházi körülmények között nevelt növények fotoszintetikus kvantumhatásfoka mind teljes napfény, mind pedig szűrőfóliával csökkentett UV-B tartalmú napfény mellett 1 hetes intervallumban egyaránt jól helyreállt.



PRODUCTION AND FROST HARDINESS OF
IRRIGATED AND FERTIGATED
CHARDONNAY VINES
Borbála Bálo1, Sándor Misik1, Erzsébet Miklós2,
Zoltán Szilágyi1, Gyula Váradi2

1KRF Research Institute for Viticulture and Enology,
3301 Eger, P.O.B. 83, Hungary
2 Research Institute for Viticulture and Enology of Corvinus University, 6001 Kecskemét, P.O.B. 25. Hungary

The aim of the research was to develop irrigation and/or fertigation methods for improving grape production, fruit and wine quality and vine cold hardiness in ‘Eger wine region’ of Hungary. Cordon trained Chardonnay vines with different pruning level were irrigated or fertigated in 2002 and 2003. Irrigation and fertigation were carried out from blooming until 2 weeks prior to harvest with Netafim pressure compensated in-line drippers. Changes in soil water content were followed by tensiometers, soil and leaf nutrient analysis was carried out at flowering, veraison and harvest. Different methods were applied in characterizing the dormancy period of buds and canes: microwave technique testing free and bound water content of canes, freezing chamber test evaluating bud’s survival at a given temperature (e.g. -17 °C or -19 °C), differential thermal analysis exploring the median low temperature exotherm (MLTE) values,. Yield of irrigated or fertigated vines exceeded that of control by about 30-50 and 10-30 % in 2002 and 2003 respectively depending on pruning level. Both irrigation and fertigation slightly retarded (by about 1 month) cane ripening, as it is reflected in the ratio of bound to total water content (B/T) of the vine canes. Control vine buds manifested higher frost resistance in November and December but by the end of deep dormancy advantage of irrigation and fertigation became evident at the given circumstances.




TERMÉSZETI KATASZTRÓFA SZŐLŐ -ÜLTETVÉNYEINKBEN 2010-BEN

Hajdu Edit, Borbásné Saskői Éva

Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti és Borászati Intézet
Kutatóállomása, Kecskemét
E-mail: edit.hajdu@uni-corvinus.hu

A klímaváltozás szélsőséges és ritka megjelenési for-máit tapasztaltuk 2010-ben. Nagy mennyiségű csapadék, eső vagy jég formában hullott a Kárpát-medencében elterülő borvidékek szőlőültetvényeire. A csapadék tömege az elmúlt 48 év (1962-2009) átlagának duplája. Az átlagos évi csapadék mennyiséget már június végére megkaptuk.
A mediterrán keletkezésű „Zsófia”, majd a még na-gyobb kiterjedésű „Angela” ciklon nagy sebességű (120 km/h) széllel érkezett. Óriási szélkárok keletkeztek (főként Dunántúlon) a szőlőültetvények tájberendezéseiben és a tőkék hajtásrendszerében. Sok helyütt az esőzések előszelével érkezett jég roncsolta a hajtásokat és a fürtöket óriási károkat okozva.
A csapadék hatására a talajok erodálódtak, főként a hegyvidéki területeken, típusuktól függően telítődtek vízzel. Ennek következménye a tápanyag-kimosódás, a táplálkozási zavarok (Fe-, K-, Mg- és Zn-hiány). A talajban kialakult anaerob körülmények stimulálták a szőlőtörzsek tumorosodását kü-lönösen ott, ahol Agrobacteriummal fertőzött a tőkeállomány. A talajok átázása hetekig ellehetetlenítette azok gépi művelését. A levegő magas páratartalmának köszönhetően léggyökerek képződtek a törzseken (pl. Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér fajtáknál).
Katasztrófa helyzet alakult a szőlő növényvédelmé-ben. A rügyfakadást követő hajtásnövekedés intenzív szaka-szában a rengeteg eső állandó nedves felületet és párás mikroklímát képzett a szőlőtőkék lombsátrában. Ideális feltételek jöttek létre a szőlősorok gyomosodásához, a Bortytis sp. és a Plasmopara sp. szaporodásához. Ez utóbbiak a szőlőtőkék asszimilációs felületének és termésének pusztulását okozták. Ezt az extrém gombafertőzést kiemelkedően jól tűrték a magyar nemesítésű rezisztens szőlőfajták Rendellenes volt a virágkötődés is. Országosan a májusban becsült termésnek közel 30-50 %-a maradt a szüretre, ami nagymértékű kár a magyar szőlő-bor ágazatban.
A károk folytatódnak, hiszen az esős évjárat negatív hatásai a következő évben (2011-ben) is érvényesülnek. A bo-rultság miatt fényszegény évjáratban a rügyek termékenysége is csökkent, ami a következő évben (2011-ben) láttatja negatív hatását. A gombabetegségek áttelelt szaporító képletei ellen kell küzdenünk hatékony növényvédelemmel. Az esőzések miatt rosszul beérett szőlővesszők az oltványtermesztés eredményét csökkenthetik.
A 2010-es évjáratban érvényesült szélsőséges klíma-hatás felhívja a figyelmet a szaktudásra, a szőlő fitotechnikai és növényvédelmi munkáinak időbeni és pontos elvégzésére. A természeti (időjárási) csapásokat nem tudjuk mi emberek megakadályozni, de ahhoz illeszthetjük a szőlő termesztési technikáját, figyelembe véve a meteorológiai előrejelzéseket. A magas szintű szaktudás pedig segíti a károk megelőzését, elhárítását és enyhítését. Bebizonyosodott, hogy a rezisztens szőlőfajták értékes eszközei a biztonságos szőlő-termesztésnek.



A SZŐLŐTERÜLETEK SZEREPE A KŐSZEGI TÁJ KARAKTERÉBEN – EGY REKONSTRUÁLT 19. SZÁZADI ÉS A JELENLEGI ÁLLAPOT
ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Nagy Enikő

Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs
Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 35-43.,
E-mail: eniko.nagy@uni-corvinus.hu

A Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabi-litációs Tanszékén folyó, tematikus megközelítésű tájkarakter-kutatások sorába illeszkedik a kőszegi szőlőtermő területek tájkarakter-formáló szerepének vizsgálata.
A tájkarakter-vizsgálatok során a táj négy meghatározó tényezőjével foglalkozunk: a természeti adottságokkal, a történelmileg kialakult tájszerkezettel, a tájkép sajátosságaival és a tájhoz kötődő érzelmek, hagyományok történeti gyökereivel. Ezek a folyamatosan változó tényezők együttesen alkotják azt a jellegzetességet, amit a táj karaktereként definiálunk.
A vizsgálat területe Kőszeg városát nyugatról és délről félkörívben körülvevő – egykor döntően szőlőtermesztési hasznosítású – táj. Egy 19. század elején rögzített állapotban hasonlítottam össze a táj karakter-jellemzőit a jelenlegiekkel. Az összehasonlító időpontban ekkor érte a kőszegi szőlőtermesztés az utolsó fénykorát, melyet természeti, gazdasági és társadalmi tényezők miatt bekövetkező, 20. század végéig tartó hanyatlás követett. Ebben az időszakban nemcsak a gazdasági életben, de a tájképben és a tájszerkezetben is karakteresen érvényesültek a Kőszegi-hegység lábán végighúzódó szőlőtermő területek.
A rekonstruált tájkarakter-vizsgálathoz a szőlőter-mesztés gazdasági hátterére vonatkozó írásos dokumentumokat, a szőlőterületek kiterjedését szemléltető történeti térképeket, valamint régi grafikai ábrázolásokat használtunk fel, és azokat terepi vizsgálatokkal kiegészítve vetettük össze a jelenlegi állapottal.
A két időpont között jelentős változások történtek a tájkarakterben. A tájkarakter-tényezők közül a természeti adottságok (domborzat, vízrajz, erdőborítottság stb.) a legál-landóbbak. A tájszerkezetben a legfőbb változást a település lakó- és üdülőterületének terjeszkedése jelentette. A tájképben a szőlő dominanciája csökkent, ahogy a magasabb térszínekről a sík területekre helyeződött át súlypontja. A helyi lakosság évszázadokon keresztül változatlanul erős kötődését a szőlőhöz és a borhoz a hagyományok ápolásával fejezi ki.
A kutatás célja a szőlőtermesztéshez kapcsolódó, a tájkarakterben meghatározó szerepű kultúrtörténeti emlékek és tájképi értékek feltárása és megőrzésük szakmai megalapozása.



KLIMATIKUS INDIKÁTOROK HATÁSA ELTÉRŐ ÉRZÉKENYSÉGŰ SZŐLŐFAJTÁK (VITIS VINIFERA) SZÜRKEROTHADÁSÁRA

Ladányi Márta, Kecső Beáta, Fazekas István,
Bisztray György Dénes

Budapesti Corvinus Egyetem
E-mail: marta.ladanyi@uni-corvinus.hu

A szürkerothadás kialakulásának körülményei, a fer-tő-zés megjelenése, illetve annak súlyossága az időjárási körülmények igen sokrétű összetevőitől függ. Ismeretes, hogy az egyes fajták igen eltérő módon érzékenyek a szürkerothadásra, a fertőzés pontos körülményeiről mégis hiányosak az ismereteink. Ezért is tartottuk különösen fontosnak és időszerűnek, hogy tüzetesebben megvizsgáljuk, hogyan hatnak az egyes időjárási körülmények az egyes fajták esetében a szürkerothadás okozta károk mértékére.
Mivel a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének Szőlészeti Tanszékén több évtizedes adatok halmozódtak fel kézirat formájában, ezért égetően szükségesnek tartottuk ezeknek az adatoknak a feldolgozását, a rendelkezésre álló historikus meteorológiai adatokkal való összevetését, valamint a tanulságok levonását.
Három eltérő érzékenységű, más-más fajtakörből szár-mazó szőlőfajtára (Szürkebarát, Kékfrankos, Furmint) többváltozós statisztikai módszerekkel igazoltuk, hogy a szüret előtti utolsó három hét csapadékmennyisége, csapadékeloszlása és relatív páratartalma a fajtákra jellemzően más-más módon és mértékben üzemi védekezés mellett kiemelt szerepet kap a szürkerothadás kialakulásában és az okozott kár súlyosságában, tehát a kockázat mértékét, illetve a védekezés sikerét nem kizárólag a védekezés módja határozza meg.
A szürkerothadás okozta károk mértékének indikátoranalízisen alapuló elemzésével, valamint többváltozós statisztikai módszerek komplex alkalmazásával meghatároztuk az egyes fajtákra a legfontosabb klimatikus hatótényezőket, melyek a szürkerothadás által okozott kár mértékét döntően befolyásolják.
A Kékfrankos fajtára megmutattuk, hogy adataink alapján valószínűsíthető, hogy az egyébként kevéssé érzékeny fajta esetében a szürkerothadás nemcsak klimatikus paraméterektől, hanem az előző évi rothadás mértékétől is függ, mégpedig oly módon, hogy egy erős fertőzöttségű évet követően kevésbé kedvezőtlen időjárás is viszonylag nagy károkat okozó rothadást okozhat. Ez olyan eredmény, mely további megerősítést vár további fajták és termőhelyek elemzésbe való bevonásával.
Kidolgoztunk egy olyan könnyen használható mód-szert, melynek segítségével a jövőbeli rothadási károk mértéke jól becsülhető. Ezt a módszert a klímaváltozás hatásvizsgálatát célzó kutatásokban fenológiai és regionális klímamodellekkel összekapcsolva prognosztizálhatjuk a szürkerothadás kockázatának jövőbeli eloszlását, illetve annak változását a historikus adatokból becsült eloszláshoz képest.
A kutatást a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/2010-000 számú kutatási program, valamint a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/2010-005 számú Kutatási Kiválósági Program támogatta.



ÖKOLÓGIAI SZŐLŐTERMESZTÉS ELSŐ
ÉVÉNEK NÖVÉNYVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE A
HELYI METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ALAPJÁN A SOPRONI, ZALAI ÉS PANNONHALMI BORVIDÉ-KEN 2010-BEN

Szőke Lajos

Kecskeméti Főiskola Kertészeti Kar
E-mail: szoke.lajos@kfk.kefo.hu

Az At-Hu 2007-2013 program keretében a „Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül” – ECOVIN L 00083/01 sz. projekt keretében végzett munka rövid összefoglalása a bemutatott előadás. A projekt hazai vezetője a Nyugat magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadási és Képző Intézete (Mosonmagyaróvár).
A projekt munkájában a három borvidékről 6 partner-gaz-daság vesz részt. Bemutatjuk a partnereknél végzett eddigi növényvédelmi előrejelzés módszerét, elemezzük a 2010-es év szél-sőséges időjárásának jellemzőit és a növényvédelmi előrejelző program működésének tapasztalatait, a növényvédelmi technológia sajátosságait.
A borvidékeken négyféle automata meteorológiai állomást működtetnek. Ezek adatainak felhasználásával futtattuk a GALATI VITIS szőlő növényvédelmi előrejelző programot.
A borvidékek között, de borvidéken belül is az elmúlt évben nagyon eltérő időjárási helyzetek alakultak ki. A lehullott csapadék mennyisége a sok éves átlagtól 20 -100 %-al is eltért, több volt az eső. Különösen a virágzás körüli időszakban és az érés idején volt kritikus a helyzet. Pannonhalmán a virágzás idején 2 hét alatt közel 200 mm csapadék hullott. Kőszegen viszonylag kevesebb és normál eloszlású csapadékot mértünk. Sopron különböző részein a lehullott csapadék mennyisége 100 mm eltérést mutat.
Ezek alapján a szükséges növényvédelem is nagyon különböző volt.
A 20 – 50 %-os terméscsökkenés oka nem elsősorban a növényvédelmi hiányosság volt, hanem a virágzás időszakában jelentkező éjszakai lehűlés, ami a virágok meg-fázását és a rossz kötődést eredményezte.
Ezek a tapasztalatok is felhívják a figyelmet arra, hogy a hatékony és környezetkímélő növényvédelem érdekében a helyi meteorológiai méréseknek nagy a jelentősége, az automata műszerek telepítése és használata költségcsökkentést és környezetvédelmi előnyöket is jelent.



A TARKA SZŐLŐMOLY (LOBESIA BOTRANA DEN. ET SCHIFF.) FEROMON CSAPDÁS FOGÁSA A FLEREKET JELLEMZŐ Q-INDEX ELTÉRŐ ÉRTÉKEIN

Puskás János1, Barczikay Gábor2, Nowinszky László1

1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ,
9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
E-mail: pjanos@gmail.com; lnowinszky@gmail.com
2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás
3917 Bodrogkisfalud Vasút u. 22.

A tanulmány a flerek intenzitását és időtartamát egyaránt figyelembe vevő Q-index és a feromon csapdás rovargyűjtés kap-csolatával foglalkozik. A szerzők a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei feromon csapdák gyűjtési anyagából tarka szőlőmoly (Lobesia botrana Denis et Schiffermüller 1775) adatait dolgozták fel az 1990 és az 1999, 2000 és a 2001 közötti évekből, amelyekben a naptevé-kenységi aktivitás erős volt.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy a feromon csapdás gyűjtés napi mennyiségét a Q-index eltérő értékei jelentősen mó-dosítják. Azokon a napokon, amelyeken a Q-indexnek a rajzási időszak átlagához viszonyított értéke magas, a gyűjtés jelentősen csökken. A feromon csapdás fogási adatok értékelése során tehát a flerek erős módosító hatását is figyelembe kell venni.




A FEKETEROTHADÁS (GUIGNARDIA BIDWELLII), A 2010-ES ÉV JELENTŐS SZŐLŐBETEGSÉGE

Varga Mária1, Mikulás József2

1 Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet
6000 Kecskemét Gyenes tér 5. E-mail: mikulasj@freemail.hu
2 Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége
Mosonmagyaróvár, E-mail: vargasop@freemail.hu

A szőlő feketerothadását (Guignardia bidwellii) hazánkban először 1999-ben figyeltük meg. Megjelenéséről két szakcikkben és öt tudományos konferencián számoltunk be. Sajnos, úgy tűnik, hogy nem tettünk meg mindent megismertetésére, mert a múlt évben, amikor még csapadékosabb volt az időjárás komoly gondokat okozott, és a termelők egy része még mindig nem ismerte fel. Ezért ismét közzé tesszük a szőlő feketerothadásával kapcsolatos hazai és nemzetközi ismereteinket.


A 2010-ES ESZTENDŐ TANULSÁGAI A FERTŐ TÓ KÉT PARTJÁN ELTERÜLŐ SZŐLŐÜLTETVÉ-NYEKBEN

Varga Mária1, Mikulás József2

1Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége
Mosonmagyaróvár, E-mail: vargasop@freemail.hu
2Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet
6000 Kecskemét Gyenes tér 5. E-mail: mikulasj@freemail.hu

2010 az elmúlt ötvenből a legcsapadékosabb év volt. Május hónapban az átlagot négyszeresen haladta meg a lehul-lott eső mennyisége. Május végére a szőlőperonoszpóra primer fertőzéséhez optimálisak voltak a feltételek. A megkésett vagy elmaradt védekezések esetleg a helytelenül megválasztott fungicidek mellett a hosszú lappangási idő alatt a betegség súlyos veszteségeket okozott a virágzó fürtökben. Ebben az időszakban a viharos szelek hatására is jelentősen károsodtak a fürtök. Július első felében a lisztharmat, majd szeptemberben a szürkepenész támadta a szőlőültetvényeket.
Katasztrofális kép fogadta szüret előtt a szőlőben járó embert. Alacsony termésmennyiség, gyenge minőség és a külön-féle betegségek által súlyosan megtámadott növényi részek (fürt, lombozat, hajtás).