| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. Május 23., Csütörtök, 09:00
Jegyzőkönyv: 2020. November 27., Péntek, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: veszélyhelyzetben a képviselő-testület feladat- és hatáskörének gyakorlása
|
Szám: K/11137-19/2020.
FELJEGYZÉS
amely készült 2020. november 27-én, 9 órakor a kőszegi Városháza tanácskozó termében.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, dr. Zalán Gábor jegyző valamint Kovács-Mezei Virág igazgatási osztályvezető.
Tárgy: veszélyhelyzetben a képviselő-testület feladat- és hatáskörének gyakorlása.
Dr. Zalán Gábor jegyző tájékoztatást ad arról, hogy a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2020. november 4-i hatállyal, amely jelenleg is érvényben van. Ezzel életbe lépett a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése, mely szerint veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja. Fenti jogkör alapján a polgármester jogosult az önkormányzat zökkenőmentes működése érdekében intézkedni.
Polgármester úrnak az alábbi előterjesztésről kell ma döntenie.
1. A helyi adókról szóló 35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Kovács-Mezei Virág igazgatási osztályvezető.
A napirend tárgyában készült rendelettervezetet valamennyi képviselő, valamint a pénzügyi bizottság külső bizottsági tag megkapta véleményezésre. Fekete-Patai Edit és Táncsics Péter képviselő, valamint Horváth Ferenc, Solymosi Tamás és Schwahofer Péter bizottsági tagok küldtek vissza véleményt, ezek csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A rendelettervezet és az indoklása a város hivatalos honlapján elérhető.
1. A helyi adókról szóló 35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Kovács-Mezei Virág szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az adórendelet módosítása két területre vonatkozik. Az egyik az építményadó, a rendelet-tervezet szerint a kereskedelmi egységek – ide nem értve a szállásépületet – esetében az eddigi két sáv helyett három sáv kerülne meghatározásra. 200 m2 alapterületig maradna 500 Ft/m2, a 201 m2 és 1000 m2 közötti rész maradna 1.200 Ft/m2, az 1000 m2 feletti rész változna 1.200 Ft/m2-ről 1.600 Ft/m2-re.
Az emelés a termelőüzemeket vállalkozásokat nem érinti, továbbá az idegenforgalmi szereplőkre sem ró nagyobb terhet. Kizárólag a kereskedelmi egységek tekintetében jelent nagyobb adóterhet azon adóalanyok tekintetében, akiknek 1000 m2-nél nagyobb egységük van, és ott is csak az 1000 m2 feletti rész vonatkozásában. A járványhelyzet ezeknek az üzleteknek a forgalmát talán nem csökkentette.
A másik terület a kommunális adó. A rendelet-tervezet szerint, ha a lakás (lakás céljára szolgáló építmény és nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezés) nagysága nem haladja meg a 60 m2-t, akkor az adó mértéke 12.000 Ft/év maradna. Amennyiben a lakás nagyobb, mint 60 m2-t, úgy az adó mértéke 16.000 Ft/év-re emelkedne. A tervezett emelés tehát csak a 60 m2-nél nagyobb lakással rendelkezőket érinti. Ez az adóalanyok számára havi szinten 333 Ft többlet terhet jelent.
Ezzel párhuzamosan az adómentességben vagy adókedvezményben részesíthető adóalanyok körét szélesítenénk. Mentességet kapna az a háztartás, melyben az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 200%-át (korábban 150%), azaz 57.000 Ft-ot. 50% kedvezményben az az egyedül élő 70 év feletti személy részesül, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 250%-át (korábban 200%) 71.250 Ft nem haladja meg.
A rendelettervezetet megtárgyalta az Idősügyi Tanács és 4-1 arányban elfogadásra javasolták. Az egyik tag részéről felmerült, hogy a kommunális adónál a 60 m2-es lakásnagyság 70 m2-re legyen felemelve.
Básthy Béla jelzi, hogy Fekete-Pataki Edit képviselő a kedvezményekre vonatkozóan tett javaslatot. Véleménye szerint a kommunális adó kedvezményben részesülő egyedül élő személy életkor (70 év) meghatározása magas. Célszerűnek találná, hogy a kedvezményben részesülő egyedül élő személy életkora helyett a törvényben meghatározott öregségi nyugdíjba vonulása legyen meghatározva. Egy kicsit racionálisabb, emberibb és empatikusabb megoldásnak találná.
Kovács-Mezei Virág viszont úgy véli, hogy a nyugdíj ellátásoknak a TB törvény alapján rendkívül sokféle fajtája van. Az öregségi nyugdíjon kívül van baleseti, rokkantsági, bányásznyugdíj stb. Ezeket az adócsoport nehezen tudná követni.
Básthy Béla szerint óvatosan kell bánni a határokkal, mert az önkormányzatnak nincs teljes rálátása a társadalom jövedelmi és egyéb viszonyaira. Viszont azt gondolja, hogy e kérdéskörben is fontos a szociális ellátásra jogosult, mintegy 300-400 kőszegi családra való odafigyelés és külön azokra, akik egyedül élnek. Szerinte legyen inkább a 70 éves életkor 60 évre lecsökkentve a megjelölt kedvezményekkel együtt.
Mezei Virág jelzi, hogy a rendelettervezet 4. §-a ezzel az alábbiak szerint módosulna:
„(1) Az egyébként járó adó 50%-át fizeti az az adóalany, aki az előző év végéig a 60. életévét betöltötte és nincs vele együttélő vagy eltartásra kötelezhető közeli hozzátartozója, továbbá havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg, és ezeket a körülményeket az önkormányzat jegyzője (adóhatóság) előtt megfelelően igazolja.”
Ezután a polgármester az alábbi rendeletet alkotja.
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
32/2020. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról szóló
35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
A feljegyzést készítette:
Ecker Eszter
jegyzőkönyvvezető
(A feljegyzést és mellékleteit lsd. a letölthető formátumban.)
FELJEGYZÉS
amely készült 2020. november 27-én, 9 órakor a kőszegi Városháza tanácskozó termében.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, dr. Zalán Gábor jegyző valamint Kovács-Mezei Virág igazgatási osztályvezető.
Tárgy: veszélyhelyzetben a képviselő-testület feladat- és hatáskörének gyakorlása.
Dr. Zalán Gábor jegyző tájékoztatást ad arról, hogy a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2020. november 4-i hatállyal, amely jelenleg is érvényben van. Ezzel életbe lépett a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése, mely szerint veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja. Fenti jogkör alapján a polgármester jogosult az önkormányzat zökkenőmentes működése érdekében intézkedni.
Polgármester úrnak az alábbi előterjesztésről kell ma döntenie.
1. A helyi adókról szóló 35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Kovács-Mezei Virág igazgatási osztályvezető.
A napirend tárgyában készült rendelettervezetet valamennyi képviselő, valamint a pénzügyi bizottság külső bizottsági tag megkapta véleményezésre. Fekete-Patai Edit és Táncsics Péter képviselő, valamint Horváth Ferenc, Solymosi Tamás és Schwahofer Péter bizottsági tagok küldtek vissza véleményt, ezek csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A rendelettervezet és az indoklása a város hivatalos honlapján elérhető.
1. A helyi adókról szóló 35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Kovács-Mezei Virág szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az adórendelet módosítása két területre vonatkozik. Az egyik az építményadó, a rendelet-tervezet szerint a kereskedelmi egységek – ide nem értve a szállásépületet – esetében az eddigi két sáv helyett három sáv kerülne meghatározásra. 200 m2 alapterületig maradna 500 Ft/m2, a 201 m2 és 1000 m2 közötti rész maradna 1.200 Ft/m2, az 1000 m2 feletti rész változna 1.200 Ft/m2-ről 1.600 Ft/m2-re.
Az emelés a termelőüzemeket vállalkozásokat nem érinti, továbbá az idegenforgalmi szereplőkre sem ró nagyobb terhet. Kizárólag a kereskedelmi egységek tekintetében jelent nagyobb adóterhet azon adóalanyok tekintetében, akiknek 1000 m2-nél nagyobb egységük van, és ott is csak az 1000 m2 feletti rész vonatkozásában. A járványhelyzet ezeknek az üzleteknek a forgalmát talán nem csökkentette.
A másik terület a kommunális adó. A rendelet-tervezet szerint, ha a lakás (lakás céljára szolgáló építmény és nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezés) nagysága nem haladja meg a 60 m2-t, akkor az adó mértéke 12.000 Ft/év maradna. Amennyiben a lakás nagyobb, mint 60 m2-t, úgy az adó mértéke 16.000 Ft/év-re emelkedne. A tervezett emelés tehát csak a 60 m2-nél nagyobb lakással rendelkezőket érinti. Ez az adóalanyok számára havi szinten 333 Ft többlet terhet jelent.
Ezzel párhuzamosan az adómentességben vagy adókedvezményben részesíthető adóalanyok körét szélesítenénk. Mentességet kapna az a háztartás, melyben az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 200%-át (korábban 150%), azaz 57.000 Ft-ot. 50% kedvezményben az az egyedül élő 70 év feletti személy részesül, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 250%-át (korábban 200%) 71.250 Ft nem haladja meg.
A rendelettervezetet megtárgyalta az Idősügyi Tanács és 4-1 arányban elfogadásra javasolták. Az egyik tag részéről felmerült, hogy a kommunális adónál a 60 m2-es lakásnagyság 70 m2-re legyen felemelve.
Básthy Béla jelzi, hogy Fekete-Pataki Edit képviselő a kedvezményekre vonatkozóan tett javaslatot. Véleménye szerint a kommunális adó kedvezményben részesülő egyedül élő személy életkor (70 év) meghatározása magas. Célszerűnek találná, hogy a kedvezményben részesülő egyedül élő személy életkora helyett a törvényben meghatározott öregségi nyugdíjba vonulása legyen meghatározva. Egy kicsit racionálisabb, emberibb és empatikusabb megoldásnak találná.
Kovács-Mezei Virág viszont úgy véli, hogy a nyugdíj ellátásoknak a TB törvény alapján rendkívül sokféle fajtája van. Az öregségi nyugdíjon kívül van baleseti, rokkantsági, bányásznyugdíj stb. Ezeket az adócsoport nehezen tudná követni.
Básthy Béla szerint óvatosan kell bánni a határokkal, mert az önkormányzatnak nincs teljes rálátása a társadalom jövedelmi és egyéb viszonyaira. Viszont azt gondolja, hogy e kérdéskörben is fontos a szociális ellátásra jogosult, mintegy 300-400 kőszegi családra való odafigyelés és külön azokra, akik egyedül élnek. Szerinte legyen inkább a 70 éves életkor 60 évre lecsökkentve a megjelölt kedvezményekkel együtt.
Mezei Virág jelzi, hogy a rendelettervezet 4. §-a ezzel az alábbiak szerint módosulna:
„(1) Az egyébként járó adó 50%-át fizeti az az adóalany, aki az előző év végéig a 60. életévét betöltötte és nincs vele együttélő vagy eltartásra kötelezhető közeli hozzátartozója, továbbá havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg, és ezeket a körülményeket az önkormányzat jegyzője (adóhatóság) előtt megfelelően igazolja.”
Ezután a polgármester az alábbi rendeletet alkotja.
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
32/2020. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról szóló
35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
A feljegyzést készítette:
Ecker Eszter
jegyzőkönyvvezető
(A feljegyzést és mellékleteit lsd. a letölthető formátumban.)
