Jegyzőkönyv: 2009. Március 26., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

598/5/2009. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, 2009. március 26-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Földesi Zoltán, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, dr. Őri-Horváth Andrea, Preininger Ferenc, Racker Béla, Raposa Helga, Rába László, Schläffer József, Stampf Ferenc, Simonits Zsolt, dr. Sujbert Pál, Táncsics András képviselő (17 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető, Kovács István, a kht. igazgatója, valamint az ülés elején dr. Bakács Nóra jogtanácsos.

Huber László polgármester üdvözli a március havi rendes ülésen megjelenteket és megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésén valamennyi képviselő jelen van, így az ülés határozatképes.

Elsőként a meghívón szereplő napirendekkel kapcsolatban várja az észrevételeket. Egy sürgősségi indítvány felvételét indítványozza, amelynek a tárgya: a Meritum Kft.-vel kötendő, ajándékozási szerződés jóváhagyása.
A napirenddel kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el. A sürgősségi indítvány napirendre való kerülését a képviselő-testület 17 igen szavazattal, ezzel együtt a teljes napirendet szintén 17 igen szavazattal fogadja el a képviselő-testület.

N A P I R E N D:

1. A történelmi belváros gépjármű-közlekedésének szabályairól szóló 35/2005. (XI. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
2. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
3. Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 15/2007. (IV. 20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése.
Előterjesztő: Táncsics András képviselő.
4. Tájékoztató Kőszeg város és környéke magánvállalkozásai helyzetéről, valamint a lehetséges stratégiai javaslatok a város gazdaságának fejlesztése érdekében.
Előterjesztő: Szőnye József, a kőszegi Ipartestület elnöke.
5. Kőszeg város 2009. évi közfoglalkoztatási terve.
Előadó a polgármester nevében: Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető.
6. Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatairól.
Előadó a polgármester nevében: Schlögl Krisztián szervezési ügyintéző.
7. A kőszegi múzeumok működtetésének és támogatásának koncepciója.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi pályázati és turisztikai koordinátor.
8. A nagyrendezvények pénzügyi elszámolása.
Előterjesztő: Pócza Zoltán, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója.
9. A Kőszegi Városüzemeltető Kht. átalakítása, alapító okiratának módosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
10. Az önkormányzati tulajdonrész fenntartása a Kőszegi Városfejlesztő Kft.-ben.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
11. A többcélú kistérségi társulás által benyújtandó, intézmények felújítását célzó pályázatok jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
12. A Meritum kft.-vel kötendő ajándékozási szerződés jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
13. Vagyonügy:
a) A 044/48 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.


A napirend megtárgyalása előtt Huber László az előző ülés óta történt eseményekről szóló beszámolóval kapcsolatban elmondja, hogy a február 26-i ülés óta eltelt időszak eseményeit ismerteti, az alábbiak szerint:

• Február 16-án megkezdte az Állami Számvevőszék átfogó vizsgálatát a Polgármesteri Hivatalban.
• A Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézményben ünnepélyes keretek között fogadták az Amerikában megrendezett Téli Speciális Olimpián részt vett kőszegi sportolókat, akik várakozáson felül szerepeltek, ugyanis 3 arany és 4 ezüstérmet szereztek. Kiemelkedik közülük Gulner Dalma két arany és egy ezüstéremmel. Gerencsér Gyula háromszoros olimpiai bajnok lett. Ezúton is gratulál a sportolóknak és kiemeli, hogy a kiváló szerepléshez az önkormányzat is hozzájárult, anyagi támogatás biztosításával.
• Február 18-án Szombathelyen a MÁV Zrt. Területi Igazgatóságán tanácskozáson vett részt a polgármester, melynek témája a határon átnyúló együttműködés fejlesztési lehetőségei, hangsúlyozottan a vasúti és a közúti közlekedés fejlesztése volt. A tanácskozáson részt vett Szombathely, valamint Obenpullendorf polgármestere, továbbá a MÁV Zrt. területi igazgatója. Megállapodás született a már korábban elindított együttműködés újjáélesztésében és a térség számára fontos fejlesztésekben.
• Február 18-án tartotta a Kőszegi Polgári Kaszinó éves rendes közgyűlését a Sgraffitós-házban.
• Február 19-én Mannersdorfban egyeztető megbeszélésen vett részt a polgármester, melynek témája a határon átnyúló projektként megvalósuló Rőtfalva-Kőszeg-Ólmod-Klastrom kerékpárút volt. A részletek kidolgozása folyamatban van, azóta 10-én újabb egyeztetés történt. A pályázat várhatóan júniusban kerül majd beadásra. Az osztrákoknál kényes téma a volt vasúti nyomvonal esetleges felhasználása.
• Február 21-én a Concordia-Barátság Énekegyesület rendezésében került megtartásra a Concordia bál, mellyel a báli szezon is bezárult.
• Február 24-én, jó hangulatban került megrendezésre a Farsangfarka, amiért köszönet illeti a szervezőket: a Kőszegért Egyesületet és a művelődési központot.
• Február 25-én a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából fáklyás felvonulással, dr. Küttel István ünnepi beszédével és koszorúzással emlékezett az önkormányzat az áldozatokra a temető falánál elhelyezett emléktáblánál. Este dr. Müller Ferenc tartott előadást "Egy építészdinasztia a történelem tükrében" címmel a várban.
• Február 26-án rendes testületi ülést tartott a képviselő-testület.
• Február 26. és március 1. között a budapesti Nemzetközi Utazás Kiállítás és Vásáron az Írottkő Natúrparkért Egyesület és Tourinform Iroda munkatársai képviselték standdal a várost és környékét.
• Március 1-jén borkorcsolya versenyre került sor a Kőszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete szervezésében a várban, ami már hagyományosnak mondható.
• Március 3. és 5. között került sor a Művészeti Szemle város és városkörnyék döntőjének lebonyolítására a művelődési központ szervezésében. Összesen 300 fellépőt és 91 produkciót láthattak az érdeklődők. Bronz minősítést 27, ezüst minősítést 28, arany minősítést 19, míg kiemelt arany minősítést 14 db produkció kapott. Kőszegen nagy múltra tekint vissza a Művészeti Szemle, amit az 1960-as éve közepétől kezdve rendeznek meg. Óriási kincsekkel találkozhat az, aki végignézi a produkciókat és a fellépők életkora az egészen kicsiktől, a középiskolás korosztályig terjed.
• Március 5-én a tábornokházban nyílt meg az "És nekik feltárultak a halál kapui..." címmel ideiglenes leletbemutató a Guba-hegyi tömegsírok tárgyaiból.
• Ugyancsak március 5-ére hívta össze a polgármester azt a szociális kerekasztalt, amelynek a célja a gazdasági válság helyi hatásainak a felmérése volt. Részt vettek ezen a Kőszegen működő pénzügyi intézetek, gazdasági vállalkozások, intézmények, karitatív szervezetek képviselői, továbbá a polgármesteri hivatal munkatársai. Sajnos elég borús kép rajzolódott ki a tanácskozás során, mert robbanásszerű szociális feszültségek és problémák tapasztalhatóak. A bankok képviselői azt tanácsolják, hogy akinek gondot okoz a megemelt törlesztő részletek fizetése, az azonnal jelezze a pénzintézet felé, mert az a legrosszabb, ha ezzel a polgárok kivárnak és közben nem történik semmi.
• Március 9-én leadták a népszavazási kezdeményezést tartalmazó íveket, a sportpálya ügyében.
• Március 10-én "Az év természetfotósa 2008" címmel nyílt kiállítás a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban.
• Március 12-én Füstös Attila vezetésével az MNV Zrt. delegációja a Jurisics-vár projekt helyszínbejárásán és projektismertetésén vett részt a Városházán, illetve a Jurisics-várban. Ígéretet tettek a projekt megvalósításában végzett munkájuk meggyorsítására, a szükséges tulajdonosi hozzájárulások kiadására. Ez elengedhetetlen feltétele a vár projekt II. fordulón való megfelelésének.
• Március 12-én a DIODATA cég képviselői a kőszegi ifjúságkutatás próbalekérdezését kezdték el.
• Szintén ezen a napon a várban sajtótájékoztató keretében lett bemutatva az "Itthon láss csodát! Kőszeg gyöngyszemei"- című kampány, valamint az új kőszegi látvány térkép.
• Március 14-én LOGO-nap volt az új KIKÖT-Ő Ifjúsági Klubban. A volt fúvósteremben hétköznap délutánonként különböző programokkal, játékokkal, internet hozzáféréssel várják a fiatalokat. Este a JUK-ban "Átjáró 2" néven tehetségkutató verseny volt amatőr zenekarok részére.
• Március 14-én a Dr. Nagy László Speciális Szakiskolában került megrendezésre a "Speciális és készségfejlesztő Speciális Szakiskolák Országos Kulturális Seregszemléje".
• Március 15-e alkalmából országos és megyei kitüntetések átadására került sor az alábbiak szerint:
– Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozatát adományozta dr. Tóth Lászlónak, Kőszeg Város jegyzőjének.
– Dr. Gyenesei István, a Magyar Köztársaság Önkormányzati Minisztere óra emléktárgyat adományozott Balazsin Zsoltnak, Kőszeg Város Polgármesteri Hivatala gondnokának és
– Stampf Ferencnek, a VASIVÍZ Zrt. diszpécserének, önkormányzati képviselőnek.
– Az Oktatási és Kulturális Miniszter Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetést adományozott Pócza Zoltánnak, a művelődési központ igazgatójának Kőszeg város kulturális életében 20 éven át végzett kiemelkedő tevékenységéért.
A megyei önkormányzat az alábbi személyeknek a következő kitüntetéseket adományozta a Nemzeti Ünnep alkalmából:
– Kőszegfalvi Német Nemzetiségi Kórus – "Pável Ágoston Emlékplakett";
– Kirchknopf Györgyné, a Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskolájának nyugalmazott igazgatója – "Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Oktatási Tagozata";
– Prof. Dr. Lőrincz Zoltán, tanszékvezető főiskolai tanár, a Kőszegi Művészeti Egyesület elnöke – "Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata"
– Mórocz István, a Concordia Énekegyesület elnöke – "Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata";
– Kappel Gyuláné, nyugalmazott védőnő – "Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Egészségügyi Tagozata";
– Sárközi Antalné, nyugdíjas tereptanár – "Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Szociális Tagozata";
– Dr. Horváth Klára, volt kőszegi iskolaorvos – "Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tagozata";
– Földesi János, a Béri Balogh Ádám Általános Iskola igazgatója, testnevelő tanára – "Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Sport Tagozata".
A polgármester gratulál valamennyi kitüntetetteknek!
• Március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 161. évfordulója tiszteletére rendezett városi ünnepség a Jurisics-vár lovagtermében zajlott le. Az ünnepi szónok Ágh Péter országgyűlési képviselő volt, a műsor pedig a Művészeti Szemle legjobb produkcióiból került összeállításra. Itt kerültek átadásra a Művészeti Szemle díjai is. E napon indult az "Itthon láss csodát!" országos akció keretében "Kőszeg gyöngyszemei" címmel 3 kulturális akció: a "KulturKaptár" kulturális pontgyűjtő játék, a Kőszeg 100 kulturális gyöngyszeme, és Kőszegi Kulturális Kincskereső játék.
• Március 17-én Budapesten a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központjában a polgármester többedmagával vett részt az Országos Tervtanács ülésén, amelyen értékelték és véleményezték a "Kőszegi történelmi belváros funkcióbővítő rehabilitációja" című projekt tanulmánytervét. A beadott munkát a Tanács nagyon pozitívan értékelte és támogatását adta a terv elkészítéséhez. Nagyon ritka alkalom, hogy ilyen magas szinten dicsérjenek egy tervet, amit természetesen el is fogadtak. A polgármester ezúton is köszöni az előkészítésben és a tanulmányterv elkészítésében résztvevők, valamint a Maglián Kft. munkáját.
• Március 19-én a Concordia-Barátság Énekegyesület tisztújító közgyűlésére került sor. Az egyesület új elnöke, Bertháné Horváth Ágota lett. A polgármester gratulál az új elnöknek és jó munkát kíván az egész egyesületnek.
• Március 19-én rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott a képviselő-testület, több a pályázat benyújtása miatt.
• Március 20-án a "Majd a Buday" című műsor vezetői tárgyaltak Kőszegen, melynek eredményeképp március 30-án Kőszegen forgat a stáb. Vendégük a főzésben Hűvösvölgyi Ildikó lesz. A műsor nagyon nagy marketing eszköz lehet Kőszegnek, ugyanis több helyszínen forgatnak majd és mindez látható lesz az egész országban.
• Március 23-án a Főtér című műsor szerkesztői tárgyaltak a városban, melynek eredményeképp március 31-étől veszik fel Kőszegen az M1 számára a műsort.
• Március 19. és 21. között a várban került sor az Őskoros Kutatók VI. Országos Összejövetelére, melynek keretében a résztvevők emléktáblát avattak báró Miske Kálmán egykori lakóházán a Chernel utcában.
• Március 22-én tartotta meg évi rendes közgyűlését a Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A rendezvényen a polgármester megerősítette azt, hogy a város kiemelten kezeli a jövőben is az egyesületet és megköszönte az önkormányzat nevében az önkéntes tűzoltók áldozatos, önzetlen munkáját.
• Március 23-án 16 órától került megrendezésre a Jurisics várban az "EU és a hazai források a vállalkozásokért, a munkahelyekért" című fórum, amely régiós pályázati lehetőségekről tájékoztatta az érdeklődőket, akik száma 25-30 között volt.
• Március 23-tól a "Tiszta Magyarországért" országos tisztasági akció keretében az Írottkő Natúrpark területén akciót hirdetett meg az egyesület.
• Az Írottkő Natúrparkért Egyesület másik akciója pedig a "Fogadj örökbe" címet kapta. Ebben egy felhívást intéznek a natúrpark intézményeihez, szervezeteihez, gazdasági vállalkozásaihoz, magánszemélyekhez, hogy fogadjanak örökbe egy területet, egy utcát, útszakaszt, parkot, egy forrást, mely felett felügyeletet vállalnak, tisztaságát folyamatosan felügyelik, takarítását önállón megszervezik és végzik.
• Március 24-én több megemlékezés is volt Kőszegen. 11 órakor az egykori téglagyár barakkjaiban a mártírhalált szenvedett munkaszolgálatosok emlékhelyének koszorúzási ünnepségére került sor. 14 órakor pedig Kiss János altábornagy szobránál a hős születési évfordulóján volt koszorúzással egybekötött megemlékezés. Ez utóbbi megszervezésében az "Ezredesek egyesülete" nagy szerepet vállalt. 18 órától a Kőszegi Polgári Kaszinó szervezésében D. Keveházi László tartott előadást Sztehlo Gábor evangélikus lelkész életéről "Egy pásztor az elnyomás ideje alatt" címmel a Jurisics vár lovagtermében.
• Ezzel egyidőben Ólmodon tartottak lakossági fórumot a tervezett S31-es út megépítésével kapcsolatban. A fórumon a helyi lakosság aggályának adott hangot a tervezett úttal kapcsolatban. Tudomása szerint utána Mannersdorfban is volt hasonló fórum, ahol több százan voltak jelen és tiltakoztak az út nyomvonala ellen. Remélhetőleg a tervezők megtalálják majd a lakosság számára is megfelelő megoldást.
• Március 25-én a Kőszeg Kistérség Társulási Tanácsa tartott ülést melyen több kőszegi vonatkozású téma is szerepelt. Ezek a következők voltak: a tanács döntött iskolák, óvodák és a bölcsőde infrastrukturális felújítását célzó pályázatok beadásáról, amelyek a mai ülés napirendjén is szerepelnek. Jóváhagyták egy új, sürgősségi gépkocsi beszerzését célzó pályázat beadását is, ahol az önerőt és az autó üzemeltetését is a Pusztai Eü. Bt. vállalja. A tanács meghallgatta a központi orvosi ügyelet beszámolóját és elismeréssel nyugtázta a munkájukat. Jóváhagyták a közfoglalkoztatási megállapodást is, amelyet a képviselő-testület ugyancsak ma fog megtárgyalni. Jóváhagyták a társulási megállapodás módosítására vonatkozó javaslatot is, amelyet minden önkormányzatnak majd el kell fogadnia. Tájékoztatást kaptak a 2009. évi beíratásokról is. Ez szerint a Balog iskolába 46 gyermeket, a Bersekbe 34-et írattak be. Ez utóbbi iskolában felmerült, hogy esetleg egy csoport indulna, de végül is kiderült, hogy ez a szám még nőni fog. A kőszegszerdahelyi tagintézménybe 8 gyermeket írattak be, itt viszont a tanács olyan döntést hozott, hogy az első és a második évfolyamot összevonják, mert különben nem érte volna el a létszám azt a mértéket, amit a törvény előír a többlet normatíva miatt. A horvátzsidányi tagintézményben is hasonló lépésre került sor, oda 3 gyermeket írattak be. Az első és második évfolyam összevonása több M Ft megtakarítást eredményez.

Huber László tájékoztatja még a képviselő-testületet arról, hogy hosszú szünet után tegnap folytatódott a MÁV Zrt. és az önkormányzat közötti peres eljárás, ugyanis a peren kívüli egyezség nem jött létre. A bírósági eljárással kapcsolatban még nincsen érdemi információja.
A bioetanol üzemmel kapcsolatosan elmondja, hogy a Zölderőmű Kft. március 17-én megkapta az önkormányzat azon levelét, melyben – ismételten – az egységes szerkezetbe foglalt adásvételi szerződést küldte meg nekik az önkormányzat, aláírás végett, a tulajdonjoguk bejegyzése érdekében és mely aláírást a Zölderőmű Kft. már 4 hónapja megtehetett volna. Az aláírásra 8 napos határidőt szabtak, amely a mai napon jár le. Ha ez nem történik meg, akkor a képviselő-testület eldöntheti, hogy fenntartja-e a korábbi megállapodását vagy pedig eláll tőle.

Racker Béla elsőként a Zölderőmű Kft. képviselőjeként jelzi a polgármester úr által elmondottakra, hogy fél mondat módosítás után, a mai napon alá fogják írni az adásvételi szerződést és részükről az a földhivatalba benyújtásra kerülhet.
Önkormányzati képviselőként pedig a sürgősségi ellátással kapcsolatban érdeklődik. Tudomása szerint a szolgáltató közbeszerzési eljárás alapján lett kiválasztva, ez mikor jár le? A polgármester úr által említett pályázat milyen futamidővel számol? A tervtanács által tárgyalt belváros projekt milyen stádiumban van? A MÁV ingatlan perével kapcsolatban a polgármester úrnak jelzi, hogy meglátása szerint ezt nem kellene ilyen félvállról venni, ugyanis ez elég komoly peres eljárás. Mivel a peren kívüli egyezség nem jött létre, egy ilyen eljárásnak elég komoly perköltsége is van, kérdés, hogy milyen pénzügyi kihatással lesz ez az önkormányzatra?
A kőszegszerdahelyi iskola 1. és 2. osztályának összevonása, a Társulási Tanács döntése szerinte előrevetíti az iskola sötét jövőjét. Sajnos maga is úgy látja, hogy az iskola léte fog veszélyben forogni. Egyetért azzal, hogy ezek súlyos pénzügyi kérdések, de nem tudja, hogy ezt milyen szinten vizsgálta meg a Társulási Tanács.

Huber László elmondja, hogy tavaly októberben kapta meg az önkormányzat az értesítést a történelmi belváros nyertes pályázatáról, melynek a 2. fordulója várhatóan erre egy évre zárul majd le. A következő fordulónak is természetesen megvannak a tartalmi követelményei, többek között engedélyes tervvel kell rendelkezni és az említett tervtanács véleménye is elengedhetetlen.
A MÁV ingatlan ügyét egyáltalán nem veszi félvállról, természetesen a képviselő-testület felhatalmazása alapján próbálják a jogtanácsos asszonnyal együtt a város valamikori tulajdonának jogos részét visszaszerezni. Jogilag nagyon bonyolult és nehéz feladat ez, de ő úgy látja, hogy az önkormányzat mindent megtett, próbáltak peren kívül megegyezni, de a másik fél sajnos nem volt konstruktív. Megegyeztek abban, hogy pld. mindketten felbecsültetik a vita tárgyát, ezt az önkormányzat meg is tette, de a MÁV Zrt. nem. Először kijelentették, hogy 50 M Ft-ot tudnának ajánlani, aztán kiderült, hogy eszük ágában sincs fizetni, mert nekik is nagyon szoros bevételi teljesítési tervük van. Abba az irányba még csak bele mentek volna, hogy legyen az ingatlan megosztva, de a MÁV Zrt. legfelsőbb szintjén mégsem született erről döntés, ezért folytatódik most a per.

Dr. Bakács Nóra hozzáfűzi, hogy végül is napokon múlt csupán a peren kívüli megegyezés, mivel már felterjesztették az illetékes döntéshozóhoz az önkormányzat ajánlatát. Végül is úgy döntöttek, hogy nem érdemes újabb halasztást kérni, folytatódjon a tárgyalás és hozzon a bíróság benne döntést.

Huber László folytatja a válaszadást Racker Bélának. A kőszegszerdahelyi iskola ügye szomorú tény, de már évekkel ezelőtt látnivaló volt, hogy ez lesz a folyamat vége, illetve még nincsen vége. Amíg lehetett, a hegyaljai önkormányzatok finanszírozták az intézményt, de belátták, hogy ez tovább nem vállalható. A törvényi követelményeknek pontosabban a kormánypolitikának való megfelelés ez a lépés. Végül is az önkormányzatoknak kell véghezvinni azt, amit felsőbb szinten döntenek el. Hogy mi ennek a célja? Nyilván a racionalizálás, a megszorítás az oktatásban, az egészségügyben. Ő is tudomásul vette ezt, és volt olyan polgármester, aki sírva szavazta meg ezt a döntést.

Racker Béla elmondja, hogy nem bántó szándékkal gondolta a MÁV ingatlan ügyét felvetni, kérdése inkább arra irányult, hogy a hosszú, 3-5 éves időtartamú pereskedést hogyan lehetne elkerülni? Választások jönnek, új MÁV vezetőség is lehet, ezért szerinte talán erőltetni kellene inkább egy gyors megegyezést és elkerülni a hosszújogi procedúrát.

Huber László szerint neki is ugyanez volt a célja 2007. februárjában, amikor leült a MÁV Zrt. akkori vezérigazgatójával tárgyalni, aki akkor azt ígérte, hogy maximálisan konstruktívak lesznek a város irányába. Azt kérte, hogy írjon az önkormányzat egy levelet, amit meg is tett, aztán hosszú hónapokig tartó hallgatás után elutasító válasz jött rá, mely szerint semmilyen kompromisszumra nem hajlandóak az ingatlan ügyében. Ezután fordult az önkormányzat a bírósághoz, de amit lehetett mindent megpróbált a jogtanácsos asszony is. A MÁV Zrt. nagyon nehézkes a döntéshozatalban, mindent a legfelsőbb szinten kell jóváhagyatni és nekik is bevételi kényszerük van. Természetesen ők is hasznosítani szeretnék az épületet és a pereskedéssel ők sincsenek előbbre. A városnak sem mindegy ez, de neki az a meglátása, hogy az a hatalmas támogatás, amit annak idején a város adott az árvaház építéséhez, csak úgy nem veszhet el.

Dr. Mátrai István is kiegészíti a beszámolót. Celje szlovén város kulturális és turisztikai tanácsosa járt március 5-én Kőszegen és egy olyan kulturális-turisztikai közös projekt részleteit egyeztették, melyre Celje 40 000 eurót nyert az EU-tól. A kapcsolat a Testvérvárosi Egyesület révén jött létre. Ez a projekt nem kerül Kőszeg városának semmibe. A megbeszélések során rögzítésre került, hogy július közepén Kőszeg bemutatkozik majd a szlovén városban, aztán pedig a celjeiek jönnek Kőszegre és egy filmet is fognak készíteni Kőszegről. Az oda, illetve a viszontlátogatás költségei a projektből fedezhetők.

Rába László kiegészíti a polgármester úr által elmondottakat annyiban, hogy március 5-én, a Guba-hegyi tömegsírok tárgyaiból nyílt ideiglenes kiállítást Suchman Tamás nyitotta meg.
Balazsin Zsolt és Stampf Ferenc pedig az önkormányzati miniszter kitüntető oklevelét kapta meg, amelyek mellé ajándék órát is kaptak.
Elmondja továbbá, hogy Kálmán József úr, az előző képviselő-testület kulturális, oktatási és sport bizottságának az elnöke a Köztársasági Elnök Érdemkereszt Ezüst Fokozatát kapta elismerésként a nemzeti ünnep alkalmából.

Dr. Tóth László jegyző megköszöni a képviselő-testületnek, valamint Rába László országgyűlési képviselőnek a kitüntetésére való felterjesztést, amelyet a képviselő-testület is megszavazott. Igyekszik az elismerést munkájával továbbra is megszolgálni.

Básthy Béla visszatér még a MÁV ingatlan ügyére, ugyanis ő is úgy érzi, hogy a város minden lehetséges gesztust megtett a megegyezés érdekében.
A két ülés között történt eseményekről szóló beszámolót még az alábbiakkal egészíti ki:
Február 19-én dr. Kiss Ambrus a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ vezetője tartott tájékoztatót a kistérségben, az "Út a munkához" programról, valamint a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetről. Kiemelte, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen nagy mértékű a munkanélküliség Magyarországon, mint most.
Március 17-én a "Regionet aktív partnerség a magyar-osztrák határtérség gazdaságáért program" c. projekt megbeszélésén képviselte Kőszeget. Az ipartestület részéről Szőnye József, valamint Kiss Péter is részt vett a konferencián, továbbá Szárnyas János a vállalkozók részéről előadást is tartott.
Március 20-22. között egy 3 fős kőszegi delegáció utazott az olaszországi Velletribe, az ottani Kaméliák Ünnepére. Nagyon tanulságos volt számára, hogy a Rómától nem messze található kisvárosban hogyan szervezik meg a testvérvárosi programokat.
Március 20-22. között pedig 70 egyetemista járt Kőszegen, ismét Kiss Péter képviselő úr fia, Kiss András jóvoltából, akik Kőszeggel ismerkedtek meg.
Tájékoztatást ad a Vaihingen an der Enz városával áprilisban 20 éves jubileumi testvérvárosi kapcsolat megünneplésének előkészületeiről. Köszönetet mond Schlögl Krisztiánnak, akinek a sikeres pályázata révén az EU 2 M Ft-tal fogja támogatni a tervezett programokat.
Ugyancsak köszönetet mond az Írottkő Hotel vezetőségének, akik befogadták a polgármester úr által említett "Fő tér" c. műsor stábját és ezzel nagy segítséget nyújtottak. A műsor szerkesztésében a natúrpark, valamint Pócza Zoltán igazgató is részt vesz, a műsor vázlata hozzáférhető lesz a hivatalban is.
Ezúton is szeretettel várja a kőszegi vállalkozókat a március 31-én, a Sgrafittós-házban tartandó tavaszi turisztikai fórumra, amelyet az idegenforgalmi szezon indulása kapcsán szerveznek.

A két ülés között történt eseményekkel kapcsolatban további észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 17 igen szavazattal elfogadja a beszámolót.

Ezután a polgármester a lejárt határidejű határozatokkal valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekkel kapcsolatosan várja a képviselők kérdését, véleményét, de mivel ilyen nem hangzik el, mindkét dokumentumot szavazásra bocsátja amit a képviselők 17-17 igen szavazattal elfogadnak.

A napirend megtárgyalása előtt Rába László kérne szót, de Huber László ezt nem teszi lehetővé, ugyanis az önkormányzat SZMSZ-e ezt nem engedi meg. A napirendek megtárgyalása után van lehetőség közérdekű kérdések, felvetések feltevésére és megválaszolására.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

A történelmi belváros gépjármű-közlekedésének szabályairól szóló 35/2005. (XI. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja: a rendelet felülvizsgálata során megállapításra került, hogy a szabálysértési rendelkezések tekintetében pontosítani kell a rendelet szövegét, mivel ugyanazon szabálysértési tényállást bünteti az egyes szabálysértésekről szóló Kormányrendelet is és az önkormányzati rendelet is. Ezért az alacsonyabb szintű jogszabályt kell módosítani.

Kérdések és hozzászólások:

Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti, mely szerint a bizottság egyetértett a rendelet felülvizsgálatával és a módosításával.

Stampf Ferenc is támogatja természetesen a rendeletmódosítást, de az a véleménye, hogy a jövőben fokozottan kell foglalkozni a történelmi városrészbe való behajtással. Kérdés, hogy magasabb lesz-e a bírság összege ezzel? Arra is gondolni kell, hogy mi lesz, ha elkezdődik a vár felújítása, mert ezzel megközelíthetetlen lesz a területe, ugyanis a vár csak a történelmi belvárosba való behajtással közelíthető meg. A felújításhoz szükséges mai műszerek és gépek nem kis súlyúak.

Rimányi Krisztina válaszában elmondja, hogy a bírságok nem szigorodnak ezzel a rendeletmódosítással. A közterület-felügyelők és a rendőrök eddig is a Korm. rendelet alapján szabták ki a bírságot. A belváros közlekedési rendjét már a projekt tervezése során is számba vették és természetesen az építkezés előtt és utána is foglakoznak majd vele.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a rendelettervezet. A képviselők 17 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
10/2009. (II. 26.) rendelete
a történelmi belváros gépjármű-közlekedésének szabályairól szóló
35/2005. (XI. 1.) rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)



Az 2. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a vagyonrendelet módosítását 2 ponton javasolják. Az egyik a lakásvásárlásoknál eddig alkalmazott 30%-os vételárkedvezmény lehetőségének további meghosszabbítása, amit az egy összegű lakásvásárlások esetén lehetett alkalmazni. A meghosszabbítás 2010. március 31-ig szerepel a rendelettervezetben. A másik módosítás pedig egy technikai módosítás, amely a képviselő-testület egy korábbi döntésére vezethető vissza, ugyanis a Chernel u. 6. alatti vendéglakások eladása folyamatban van és ezért ki kell venni a vagyonleltárból.

Kérdések és hozzászólások:

Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti valamint a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság együttes ülésén tárgyalta az előterjesztést. Mindkét bizottság egyetértett a vételárkedvezmény meghosszabbításával, így a rendelettervezetet elfogadásra ajánlják.

Simonits Zsolt bizottsági elnökként kéri a hivatal illetékes osztályát, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyveit szíveskedjenek megküldeni számára a képviselő-testület üléséig.

Racker Béla kérdezi még a vagyonrendelet kapcsán Simonits Zsolttól, hogy hogyan áll a vagyonhasznosítás idei helyzete?

Simonits Zsolt elmondja, hogy a tavalyi évről mintegy 30 M Ft-os bevétel várható áthúzódó vagyonértékesítésből. A képviselő-testület csupán a februári ülésén fogadta el az idei vagyonkoncepciót. Elindult az idei folyamat, tudomása szerint kimentek a kiértesítések is. A jövő héten fognak ez ügyben a hivatal és a bizottságok képviselőivel részletesen tárgyalni.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a rendelettervezetet, amit a képviselők 17 igen szavazattal, az alábbi rendeletet alkotva, el is fogadnak.

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
11/2009. (II. 26.) rendelete
az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló
1/2007. (II. 2.) rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 3. napirendi pont tárgyalása:

Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 15/2007. (IV. 20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését tartalmazó rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Táncsics András képviselő szóbeli kiegészítést nem tesz, de szívesen válaszol a felvetődő kérdésekre.

Kérdések és hozzászólások:

Preininger Ferenc ismerteti a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét. Az ülésen elhangzott az előterjesztő véleménye, mely szerint nincs tudomása csendháborításokkal kapcsolatos eljárásokról, azok eredményéről sem. A korlátozás feloldásával a vállalkozók eldönthetnék, hogy élnek-e a lehetőséggel.
A bizottság másik tagjának a vélemény szerint viszont voltak csendháborítással kapcsolatos ügyek, melyeket megfelelően elbíráltak. Ezek száma a rendőrségi beszámoló szerint 81-ről 50-re csökkent, ami alátámasztja a szigorítást. Ugyanezen bizottsági tag álláspontja szerint egy jogszabálynak huzamosabb időn keresztül kellene hatályban lennie ahhoz, hogy annak hatását megalapozottan lehessen értékelni.
Tisztázódott a bizottsági ülésen az is, hogy amennyiben a bizottság támogatja a rendelet hatályon kívül helyezését, akkor ezzel párhuzamosan a 22/2008. (VI. 30) önkormányzati rendeletet is szükséges hatályon kívül helyezni. Összességében a bizottság 5 igen, 1 nem szavazattal elfogadásra ajánlja a rendelettervezetet.

Básthy Béla emlékezetei a jelenlévőket arra, hogy a februárban tárgyalt rendőrségi beszámoló kapcsán a rendőrkapitány úr mind a bizottsági, mind a képviselő-testületi ülésen köszönetet mondott a képviselő-testületnek azért, hogy az önkormányzat eszközeivel, a saját lehetőségeivel közreműködött az éjszakai élet nyugalmának biztosításában. Ő nem kívánja a rendőrkapitány úr véleményét felülbírálni. Továbbá, neki az a véleménye, hogy ez a rendelet az elfogadható mértéken túl nem korlátozza a vállalkozói szabadságot, ugyanakkor bizonyos határokat szab és láthatóvá teszi azt a szándékot, mely szerint az együttélésnek igenis vannak alapvető szabályai. Ugyanis annak, aki ilyen szórakozóhely mellett lakik és másnap dolgozni megy, nem változat lakhelyet, annak igenis joga van az éjszakai nyugalomhoz. Ő a maga részéről nem ért egyet a rendelet felülbírálásával és kéri képviselőtársait, ők is értsenek vele egyet.

Huber László 100%-osan egyetért az alpolgármester úr véleményével.

Rába László viszont a bizottsági ülésen is az előterjesztővel értett egyet és ott is mellette érvelt. Meglátása szerint a rendelet – amiért a képviselő-testület bevezette – nem érte el a célját. Két dolgot hozott létre ezzel az önkormányzat: az egyik az, hogy az üzletek szabálytalanul vannak éjszaka nyitva és a jegyző úr a megmondhatója, hogy az önkormányzat soha nem ellenőrizte ezt. A hivatal soha nem járt kinn ez ügyben egy helyszínen sem és nem ellenőrizték, hogy bezártak-e a szórakozóhelyek.
A másik dolog pedig az, hogy ha valaki csendháborítást akar elkövetni, akkor azt délután 6 órakor is megteheti, vagy ha egy 16-17 éves fiatalkorú túl sok alkoholt akar fogyasztani, akkor azt megteheti más helyen is. Pld. Básthy Tamás országgyűlési irodájának az ablakát is délután 4 órakor törték be és más dolgok is, amik történtek a városban, nem éjfélkor, nem hajnalban estek meg, hanem világos nappal. Ezért ő nem látja értelmét annak, hogy az önkormányzat megtiltsa a szórakozóhelyek éjszakai nyitvatartását. Nem beszélve arról, hogy jön az idegenforgalmi szezon és nem biztos, hogy csak olyan vendégek jönnek a városba, akik 10 órakor be akarnak zárkózni a szobájukba, hanem esetleg szórakozni akarnak. Az érintett szórakozóhelyeken nem volt semmilyen atrocitás vagy garázdaság, ami a korlátozást indokolttá tenné.

Dr. Tóth László visszautal az ominózus rendelet megalkotása előtti időszakra. Akkoriban, az év elején voltak panaszok, főleg a nyári időszakban amelyekkel a vendéglátóhelyek mellett lakók jelentkeztek. Kiemeli, hogy az éjszakai rend fenntartása a rendőrség feladata, ennélfogva a hivatal nem is végzett a nyitva tartással kapcsolatosan ellenőrzést. Azóta ő bejelentésről nem tud, feltehetően helyreállt a rend és nyugalom van éjszakánként.
Egyébként neki az a meglátása, hogy végül is mindkét félnek igaza van, mert úgy tűnik, hogy tényleg nem jelent nagy problémát ez, viszont a rendőrség kezében egyel több eszköz lenne, ha mégis előfordulna éjszakai rendbontás. Bárhogyan is alakul a szavazás eredménye, kéri, hogy a rendelettervezet (2) bekezdését mindenképpen fogadja el a képviselő-testület, ugyanis az a kitétel csak az olimpiai játékok idejére, tehát egyszeri alkalomra szólt és azt a rendeletet mindenképpen hatályon kívül kell helyezni.

Básthy Bélának az a meglátása, hogy mivel a vállalkozók betartják a jelenlegi rendeletet, azért nincs most probléma. Tehát a rendelet elérte a célját. Ezért nem megszüntetni kell a szabályozást, hanem meg kell tartani. A rendőrség visszajelzése szerint éppen ez volt az az eszköz, ami bizonyos dolgokban hatásos volt. Azt, amit Rába László említett, a délutáni időszakban történő rendbontások szerinte egészen más kategóriába tartoznak és ezekre az ügyekre egészen mást kell alkalmazni.

Rába László megismétli az álláspontját: ha valaki le akar ittasodni, vagy garázdálkodni áll szándékában, azt délután is meg tudja tenni. Azért nincsen panasz, mert, októbertől tavaszig be vannak zárva az ablakok, de ha jön a tavasz, a nyári szezon, akkor más lesz a helyzet. A vendéglátó egységek mellett lévő lakók pedig akár azt is kifogásolhatnák, hogy este 8-kor a kedvenc sorozatukat akarják nézni és már akkor is zárjanak be a szomszédban, hogy csend és nyugalom legyen.
Mindenki tisztában van vele, hogy 1 ilyen vendéglátó egység miatt kellett hozni ezt a rendeletet, de nem szabad általánosítani.

Dr. Mátrai István csak pozitív visszajelzést hallott az üzletek éjszakai bezárásáról szóló rendeletről. Emlékezteti a képviselőket, hogy április 20-tól lépett hatályba a rendelet, tehát a nyári szezon utána kezdődött, ezzel együtt az ablakok nyitogatása is – tehát ez a felvetés nem állja meg a helyét.

Stampf Ferenc szerint alapvető szabályokat kell elfogadni és nem szabad a kollektív felelősségre vonást alkalmazni a város összes vállalkozásával szemben. Ahol történtek rendbontások, ott életbe kell léptetni a szigorítást, de a képviselőknek elsősorban a többségi lakossági igénynek kell megfelelni és nem egy-egy lakó egyéni kérésre az egész városra érvényes szabályozást alkotni. Szeretné tudni, hogy hány bejelentés érkezett, melyik vendéglátó egységre. Ő csak egyenként tudja elképzelni ennek a rendeletnek az alkalmazását, ott, ahol probléma van, mert különben kollektív büntetést jelent.

Dr. Mátrai István visszaidézi a rendelet megalkotása előtti eljárást, amit az előterjesztő nagyon részletesen bemutatott. Annak idején is felmerült ez, de kiderült: olyan rendeletet nem lehet hozni, hogy az egyik vendéglátóhelynek be kell zárnia, a másiknak meg nem. Ő akkor ezt a választ kapta, ezért is született meg így a rendelet.

Racker Béla szerint érdekes, hogy a vita egyrészt morális kérdésekről is folyik, meg a pénzről is. Ő is úgy tudja, hogy a jegyzőnek joga és kötelessége egy adott üzlet nyitvatartási rendjét korlátozni, ennek értelmében ő is mereven elutasítja a kollektív felelősségre vonást és javasolja a rendelet eltörlését. Ugyanis ha van 1-2 olyan szórakozóhely, ahol randalíroznak, attól a többi még tisztességes, meg kulturált lehet, meg az is. Abban egyetért az alpolgármester úrral, hogy a képviselő-testületnek a város rendjét, éjszakai nyugalmát kell biztosítania, de ha erre van olyan lehetőség is, ami nem kollektíven szankcionálja az összes vendéglátóhelyet, hanem a jegyző úr kezében van erre más lehetőség is, akkor azt kell választani.

Dr. Tóth László is arra a jogszabályra utal, amelyet az előterjesztés is említ és amely alapján egyedileg el lehet járni az ügyekben. Ez esetben viszont sokkal nehezebb a bizonyítás, tanuk kihallgatása szükséges, stb. Helyi rendelet alapján viszont a rendőrjárőr jelzése sokkal jobban felhasználható bizonyítékként, sokkal egyszerűbb az eljárás.

Huber László szerint nem szabad a végletekben gondolkodni. Szó sincs arról, hogy este 8-kor be kellene zárni, vagy arról, hogy szabadon nyitva lehessen akármi. A jelenlegi szabályozás alapján éjfélig bárki nyitva tarthatja az vendéglátó egységét, hétvégenként ez + két órával tovább lehetséges. 6 óráig pedig nem lehet kinyitni. Tehát szerinte csupán 2 óra van, amikor nem lehet nyitva egyetlen vendéglátó egység sem. Ő ezt nem gondolja túl nagy problémának. Ez egy jogszabály, amit illik betartani. Ha a rendőr esetleg nem tud valami ellen fellépni, az nem azt jelenti, hogy "szabad a gazda", ugyanis az alapvető törvénytisztelő magatartás a kívánatos. Ő azt el nem hiszi, hogy a turizmus érdekében fontos lehet a korlátozás nélküli nyitva tartás. Emlékezete szerint nemcsak 1 vendéglátó egység miatt lett alkotva ez a rendelet, ugyanis szerinte akkoriban sok ilyen panasz volt, bírósági eljárás is volt folyamatban. Az ő fogadóóráján is rendszeresen jelentek meg a vendéglátó helyek mellett lakó polgárok panaszt tenni. Az önkormányzatnak ennyi lehetősége volt ezt kezelni: ezt a rendeletet megalkotni és ezt meg is tette. Véleménye szerint is ezt a korlátozást meg kellene tartani.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester le is zárja a vitát és szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. Elsőként az 1. §. (1) bekezdéséről várja a szavazatokat, amit 9 igen, 8 nem szavazattal jóváhagy a képviselő-testület.
Az 1. § (2) bekezdését pedig 17 igen szavazattal fogadják el a képviselők és ezzel az alábbi rendeletet alkották:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete
12/2009. (III. 26.) önkormányzati rendelete
az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló
15/2007. (IV. 20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről


1. §

(1) Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 15/2007. (IV. 20.) rendeletét hatályon kívül helyezi.
(2) Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 15/2007. (IV. 20.) rendeletet módosító 22/2008. (VI. 30.) rendeletét hatályon kívül helyezi.

2. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.


Kőszeg, 2009. március 26.


Huber László s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg város és környéke magánvállalkozásai helyzetéről, valamint a lehetséges stratégiai javaslatok megtételéről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Szőnye József szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az írásos anyagot 3 pontban kívánja kiegészíteni.
Az egyik az 5. pont, amelyben az uniós csatlakozás utáni helyzettel foglalkozik, itt a határ menti vállalkozások lehetőségeit szeretné jobban kidomborítani. Kiemeli, hogy nem az a lényeg ebben, hogyan lehet egyénileg az osztrákoknál munkát vállalni, hanem a vállalkozásokról. Még az uniós csatlakozásról szó sem volt, amikor már ők, rendezett viszonyok között, egymás kormányaival már arról tárgyaltak, hogy egymás országaiban hogyan végezhetnek munkát az egyes vállalkozások. Ez a magyar oldalon így van, de az osztrák érdekképviseleti szervek – nevezetesen a kamarák – rendesen betartják, hogy magyar vállalkozó sem a saját munkáját nem építheti be náluk, sem garanciát nem vállalhat. Ezen mindig át van lépve, pedig ez a vállalkozás szabadságát korlátozza, ugyanakkor sokszor esik szó arról, hogy milyen jók a kapcsolatainak a szomszédos állammal. Szeretné, ha az önkormányzat vezetői ezt megfelelő "diplomáciai úton" ezt a diszkriminatív megkülönböztetést jeleznék és megszüntetése ellen szólnának, vagy ha nem, akkor a magyar oldalon kellene korlátozást bevezetni.
A 6. pont foglalkozik a szolgáltató hivatallal, szolgáltató önkormányzattal. A jegyző úr figyelmét szeretné arra felhívni, hogy a vállalkozások esetében a hivatalos határidő lejárta előtt esetleg előbbre lehetne venni az ügyeket, hiszen itt lényeges kérdés az idő. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az egyéb jogszabályi követelmények betartásától el kellene tekinteni.
Meglátása szerint még nem is érződik igazán, hogy mekkora bajban van a gazdaság, ez tovább fog erősödni, még több ember el fogja veszíteni a munkáját, egyre nehezebb lesz a boldogulás. Ezért egyre nagyobb jelentősége lehet annak, ha az egyéni érdek elé sikerül a közösség érdekekét helyezni. Ennek konkrét formáját leírták, ezek közül egyet ki is emel. A többcélú kistérségi társulások létrehozását tulajdonképpen úgy is lehet venni, hogy visszaálltak a járások. A társulásokban főleg a polgármestereknek és a létrehozott hivataloknak van szerepük. Mivel egyformán szavazni nem egészen egyszerű, a jogszabály változások nyomán a kistérségben olyan szakbizottságok felállítása lenne célszerű, amelyek a hivatal és a polgármesterek mellett végeznék a koordinációt. Ezeknek a szerinte nagy jelentőségű grémiumoknak a tagjai lehetnének az önkormányzatok mellett a vállalkozók is – akár konzorciumi jelleggel – és a helyi beruházások esetében az együttműködés irányait szabhatnák meg. A céljuknak azt kellene megfogalmazni, hogy a helyben termelt pénzek újra helyben maradjanak, mert csak így teremtődnek új munkahelyek, befektetések, szolgáltatások.

Kérdések és hozzászólások:

Rába László kérdezi, hogy ez a napirendi pont szerepel-e az éves munkatervben?

Huber László szerint természetesen igen.

Preininger Ferenc is megerősíti ezt. A pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottsággal együttes ülés keretében tárgyalta az előterjesztést. Külön kiemelést kapott, hogy a mai rendkívül nehéz gazdasági helyzetben a kőszegi és városkörnyéki kis és mikrovállalkozások lehetőségei a minimálisra korlátozódtak. A bizottság tagjai a foglalkozatás valamint az iparosok esélyeit a térség vonatkozásában taglalták A helyzet sokkal súlyosabb, mint egy ilyen vizsgálat előtt bárki is hitte volna. Van kivétel is, mert a bizottság szerint a turizmus az a területe Kőszegnek, ami ez lehet. Ezen belül a natúrparkot említi, ugyanis az ő kistérségi szerepvállalásuk példát mutat a helyi lehetőségek jobb kihasználása tekintetében. A natúrpark pályázatai, marketing tevékenysége meghozza az eredményt. Szinte valamennyi ülésen foglalkozik a képviselő-testület egy-egy turisztikai pályázat sikerével. Sok embert mozgósítanak és összességében a kulturális értékékekkel együtt eladhatóvá válik a munkájuk eredménye. Ugyanakkor a költségvetési hiány 160 M Ft-os összegét soha nem tudja a város a turizmusból a város kasszájába betenni. Más lehetőségek is vannak, amivel jelentős számú embereket lehetne foglalkoztatni. Ilyen a volt SZOT területén beindított, majd abbahagyott beruházás, ami évek óta érintetlenül áll. A szabóhegyi volt Panoráma hotel is ilyen, de a volt Balog iskola 5 csillagos szállodának titulált épületén sincs előbbre lépés. Ilyen a Bálház indítása és az imént említett MÁV ingatlan ügye is. Ezek olyan lehetőségek, amelyekben az előbbre lépést tárgyalásos formában kell szorgalmazni. Az együttes ülésen azzal is foglalkoztak a bizottság tagjai, hogy voltak ennek a képviselő-testületnek eredmény-centrikus kezdeményezései az iparfejlesztés területén, amik viszont nem voltak sikeresek. A posztógyár egy romhalmaz, a bioetanol üzem nem jött be. Két ipari parkja is van a városnak, de egyik sem működik, továbbá ott van a volt Rába-gyár amelyet a bezárása óta sem használnak semmire. Nagyon egyetért azzal Szőnye Józseffel abban, hogy összefogásra van szükség, és a városnak olyan marketingtevékenységet kell folytatnia, amely során a lehetőségeit ki kell ajánlania, a turizmushoz hasonlóan. Az ipar területén erre vonatkozó lépések nem történtek az elmúlt évtizedben és ők itt akarnak áttörést, valami mást, valami többet. Ezért is nagyon jól jött ez a mai napirend. Feladat van tehát bőven, amelyek megoldását el kell kezdeni annak érdekében, hogy Kőszeg elmozduljon a jelenlegi helyzetéből és egy eredményesebb pályára lépjen. Ezért fogalmazták meg a kiegészítő határozati javaslatban, hogy Gazdasági Egyeztető Fórum létrehozását kell szorgalmazni, továbbá meg kell határozni a működését is. Ezekkel együtt a pénzügyi valamint a városfejlesztési bizottság az előterjesztést elfogadásra ajánlja.

Stampf Ferenc kérdezi az előterjesztőtől, hogy hogyan érti a 8. pontban azt a megfogalmazást, mely szerint az egyéni érdekek háttérbe szorítása a közérdekkel szemben. Az ő élete ugyan ez szerint folyik, hiszen egy civil szervezet vezetőjeként tevékenykedik, de kérdés, hogy ez a vállalkozók részéről hogyan érvényesülhet.

Szőnye József szerint a közért dolgozóknak – ilyen a képviselő-testület meg az Ipartestület is – elsősorban nem azt kell szem előtt tartaniuk, hogy saját maguk előbbre jussanak onnan, ahova jószerencséjük eljuttatta őket (a szüleik, tanulásuk révén stb.) hanem azt, hogy a saját körzetük, szervezetük tagjai boldogulhassanak. Egy köztestületnek az a feladata, hogy a közösség minden tagja tudjon boldogulni: először a közérdek és utána jön az egyéni érdek. Ebben a mondatban minden benne van, de ezt csak tárgyalásos folyamat és együttműködés eredménye lehet.

Stampf Ferenc a Preininger Ferenc által elmondottakra reagál. Szerinte éppen a képviselő-testület az, akit illetnek a szemrehányások az említett problémák miatt és maga is szemrehányást tesz ezért magának.
Mivel többször elhangzott, hogy nemcsak Kőszegről, hanem a környéke gazdaságáról, fejlesztése is szó kell, hogy legyen, illetve ez teljesen összefügg, ezért javasolja, hogy a Gazdasági Egyeztető Fórum elé a "kistérségi" szó legyen beszúrva.

Preininger Ferenc maximálisan egyetért a kiegészítő javaslattal. Valóban ennek a képviselő-testületnek kell az elmúlt idők el nem indított fejlesztési programjaival foglalkozni, mert Kőszegnek nincs ajánlata a lehetőségeit tekintve, pedig számtalan van ilyen.
Ha már a verseny szóba kerül, azt is el kell mondani, hogy a vállalkozók nagyon nehezményezik a közbeszerzési eljárásokat, ugyanis az nem teszi lehetővé a kisvállalkozások részvételét az ilyen munkákban. De a közbeszerzési érték alatt sem érvényesül a helyi lakosok, a kisvállalkozók segítése. Ez egy nagyon fontos megállapítás, amit senki sem vitathat. A napokban egy hódmezővásárhelyi cég jelent meg a városban és az idegenforgalom számára olyan fontos útbaigazító táblákat szerelték fel, tették ki a város több pontján. A hódmezővásárhelyi cég nem fizet Kőszegen adót, de a kőszegi igen. Az ilyen helyzeteteket meg kell szüntetni. Ő kikérte az egész pályázati anyagot, ami teljesen szabályos volt. A felhívásra 4 pályázó adott be ajánlatot, amelyek közül kettő vidéki, kettő pedig kőszegi volt. A vidékiek 5,8 illetve 6,45 M Ft értékben vállalták a munkát, a kőszegiek 6,17 illetve 5,5 M Ft értékben. A döntésre a hivatkozás az összességében legolcsóbb ajánlat volt, továbbá az, hogy a Kulturális Idegenforgalmi Hivatal azt a tábla típust, amit a kőszegi ajánlattevő mutatott be, azt elvetette. Most akkor ki jogosult Kőszegen dönteni? Az önkormányzat vagy a KÖH? A képviselő-testületnek és a hivatalnak ezen kell változtatnia, hogy az ilyen és ehhez hasonló lehetőségek itt maradjanak Kőszegen.
Ebből az indíttatásból neki is van egy módosító indítványa. Javasolja, hogy az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési és fejlesztési célú pénzeszközök felhasználása helyi pályázat útján legyen csak felhasználható. Ez vonatkozzon a hivatalra, a művelődési központra, a natúrparkra és minden lehetséges szervre. A Kőszeg és Vidékében inkább maradjon ki egy hirdetés helye, de minden hónapban jelenjen meg, milyen önkormányzati lehetőségek vannak a kőszegi vállalkozók számára. Ebben az Ipartestület is nyilván partner lenne. A polgármester úr által irányított GEF remélhetőleg el fogja érni a célját, legalábbis el fog mozdulni a város a jelenlegi pontról.

Huber László a módosító indítvánnyal kapcsolatban kétségesnek érzi, hogy kizárólag kőszegi vállalkozó kaphasson munkát az esetleges feladatok terén. Preininger Ferenc szerint nem erről van szó, de kapjanak lehetőséget, majd ismét a KÖH szerepét vitatja. Ő abban egyáltalán nem olyan biztos, hogy ekkor szerepe kell, hogy legyen a műemléki hivatal álláspontjának.
Huber László szerint sajnos nagyon speciális volt ez a megbízás és az ilyen útbaigazító táblákat a KÖH engedélye nélkül nem lehetett volna kitenni. Minden részletében meg kellene nézni a pályázati eljárást, miért jött ki ez az eredmény.

Dr. Mátrai István is tényleg úgy látja, hogy szomorú, ha csak a KÖH álláspontja volt a döntő ebben, mert egészen biztos, hogy a kőszegi vállalkozók is tudtak volna megfelelő színvonalú táblákat készíteni. Neki is az a baja a közbeszerzéssel, hogy ha csak 1-200 000 Ft-tal több egy kőszegi vállalkozó ajánlata, akkor azzal már nem lehet mit kezdeni és sokszor szembesültek ezzel az óriási problémával.

Huber László szerint azt fontos megnézni, hogy az egyes ajánlatoknak ugyanolyan-e a tartalma anyag és minden más stb. tekintetében.

Básthy Béla is örömmel vette, hogy bekerült az idei munkaprogramba ez az előterjesztés, mert óriási aktualitása van, nem is értette képviselőtársa kérdését, mely szerint miért kell ezzel foglalkozni. Ezúton is megköszöni az Ipartestület munkáját, amely azért is fontos, mert a szakmai érdekképviseletek, szakszervezetek színvonalát az elmúlt 40 év alatt sikerült teljesen lesüllyeszteni és ennek a hatása ma is tapasztalható. Jóllehet nagyon is szükség lenne az együttműködési, szövetkezési hajlamra napjainkban is. Ezért is fontos eredmény és vívmány, hogy az Ipartestület ilyen régóta működik és ő személy szerint örülne annak, ha minél több ilyen érdekképviselet működne. Ez adhatna ugyanis világos "megrendelést" a politika felé, hiszen a politika szereplői nem "mindenhatóak" és nem tudnak jobban mindent, mint akiket a döntéseik érintenek.
Nem tudja megállni, hogy megjegyezze a közérdek-magánérdek egymás elé helyezésének említése kapcsán az előző napirendet. Gondoljon csak a képviselő-testület arra, hogy az éjszakai zárvatartási rendelet eltörlésével éppen erről van szó.
Még egy dolog van, amit szóvá szeretne tenni. Az anyagban olvasható az a mondat, mely szerint az Ipartestület hitvallása "a politikai pártoktól való elhatárolódás, illetve a politikától". Ezzel a megfogalmazással nem tud egyetérteni, hiszen az Ipartestület a közéletben részt vesz, a képviselő-testületben is vannak képviselői, ami nagyon helyes. Az, hogy Magyarországon a politikai pártok megítélése – köszönhetően jónéhány politikus erkölcsileg abszolút elítélendő, sőt már bírósági eljárás keretében történő felelősségre vonást eredményező magatartásának – azonos lehet ezeknek az embereknek a megítélésével, de ezt nem szabad hagyni. Ha Magyarország feladja, hogy tisztességes és erkölcsös politika színtere legyen és ilyen politikusai legyenek, akkor számára az azt jelenti, hogy a "bűnözők részére van átadva a terep". Ezért szerinte az Ipartestület szándéka az lehet, hogy egyenlő távolságot tartson a politikai szervezetekkel, de ne határolódjon el a politikától. Különben ez az álláspont azt eredményezi, hogy egy másik rendszert kell választani és nincsen szükség többé a demokráciára. A politika ugyanis jó eszköz is lehet az ország érdekében, csak jól kell tudni választani.

Szőnye József is egyetért az alpolgármester úrral a megfogalmazást illetően. Az Ipartestület hitvallása az volt az önkormányzati választások idején, hogy ők egyetlen polgármester jelöltet sem támogattak előre, de kijelentették, hogy azt, akit Kőszeg város lakossága a polgármesteri székbe emel, az mellett ők egyöntetűen ki fognak állni. Ennek az az oka, hogy a vállalkozások nem 4 éves ciklusonként működnek és csak előre tudnak nézni. Ők ellenzékben nem tudnak lenni, bármilyen színű is a polgármester vagy a képviselő-testület. Így nyugodt szívvel támogathatják a város vezetését és nem érheti őket az a vád, hogy esetleg másra szavaztak. Ez a gondolati soruk nagyon jól bevált és ezt a hitvallást a későbbiekben is megtartják.

Huber László köszöni az őszinte beszédet.

Ehhez Básthy Béla alpolgármester is csatlakozik és ismét kiemeli, hogy csupán a megfogalmazással volt problémája. Ő is örül annak, hogy a Gazdasági Egyeztető Fórum szóba kerül és hogy vannak ilyen irányok és összefogások. Különböző pályázatokkal az önkormányzat esetleg kereteket is tud ehhez adni.
Kiemeli, hogy az Ipartestület nemcsak érdekvédelmi szervezetként vesz részt a város életében, hanem számtalan rendezvény sikerét személyes részvételükkel is segítik. Ilyen a szüret vagy az ostromnapok, amiért ezúton is köszönetet mond.

Racker Bélának olyan érzete van, hogy "ha nem tudsz mit csinálni, hozz létre egy bizottságot" elv alapján jönne létre a GEF is. Az nyilvánvaló, hogy az önkormányzat a helyi kisvállalkozókat nem tudja támogatni. A nagypolitikába nincsen beleszólása a képviselő-testületnek, ő maga egyébként is nagyon sötéten látja az ország gazdasági helyzetét. Az elkövetkezendő egy évben semmi sem fog történni a következő választásokig: akár előrehozott, akár rendes választások lesznek. Addig ő nem igazán látja tisztán, hogy milyen mozgástere lehet a GEF-nek. A megalakulását persze támogatja, ha az a célja, hogy Kőszeg Város költségvetési hiányát lefaragja, tehát ha olyan beruházás-ösztönzést hajt létre, ami majd adóbevételt eredményez. Ezáltal lehetségesnek tartja, hogy a város fejlesztési tartalékait nem a vár és a Jurisiscs-tér felújítására kellene felhasználni, ugyanis ezeknek a projekteknek rövid távon költségvetési hozama biztosan nem lesz. A GEF-nek mindazonáltal rövid időn belül meg kellene határozni a funkcióját, azt, hogy mi lesz a feladata. Ugyanis azt ő nem tudja elképzelni, hogy a város direktben támogassa a kisvállalkozókat, a jelenlegi politikai vákumban pedig semmilyen beruházást nem tud elképzelni.

[A vita közben elhagyta az üléstermet Rába László képviselő, így a képviselő-testület létszáma 16 fő.]

Stampf Ferenc is egyetért azzal, hogy nem igazán megoldás a fórum meg a bizottság létrehozása. Amíg viszont a kistérségi GEF létrejön és betölti a szerepét, addig is át lehet küldeni minden hónapban az önkormányzat által kért munkáknak és kivitelezési igényeknek a listáját az Ipartestülethez és ők majd mozgósítják a saját tagjaikat. Szerinte az intézményeket, sőt, még a kht.-t is rá lehet kényszeríteni arra, hogy valóban helyi vállalkozókkal végeztessék el a különböző munkákat.

Huber László szerint az város és az Ipartestület között lévő megállapodásban is szerepel, hogy azokat a vállalkozókat helyzetbe kerüljenek, akik az adott munkára potenciálisan megfelelnek. Ez az önkormányzatnak is könnyebbség, mert sokszor nem is tud az egyes szakmákról, illetve lehetőségekről. Sajnos nem túl sok az a munka, amit ki lehet ajánlani, mindenki ismeri a költségvetés helyzetét. Több fejlesztési tétel is ki lett húzva, a vagyonhasznosítás kényszere is tudott. Túl sok ok a bizakodásra nincs. A GEF-nek viszont van azért szerinte létjogosultsága, meg lesz is kézzelfogható eredménye. Ugyanis a már említett szociális kerekasztal is sokkal pozitívabban sikerült, mint amire maga is számított. Számos hasznos javaslat és kezdeményezés hangzott el és szerinte már az is jó, ha megismerik a felek egymás álláspontját. Hogy átütő eredményt fog-e hozni, abban ő is szkeptikus, hiszen ahogy az ország helyzete is olyan, amilyen, itt Kőszegen is szerinte komoly beruházó nélkül nem lehet nagy előrelépést várni.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, először a módosító indítványokat bocsátja szavazásra. Azzal, hogy a Gazdasági Egyeztető Fórum kistérségi kihatással jöjjön létre, a képviselő-testület 16 igen szavazattal elfogadja.

Ezután Preininger Ferenc ismét felolvassa a kiegészítő módosító indítványát és kéri, hogy ha szükséges, legyen jogi szempontból átdolgozva. Pld. az intézményeknél is rengeteg felújítási, karbantartási munka van, ami nem fejlesztés. Vagy át lehetne nézni a szerződéseket is, pld. egy kazánház működtetésére van-e más megoldás. Ez egy nagyon tisztességes verseny lenne, a lényeg a takarékosság és a helyi vállalkozóknak lehetőség biztosítása.

Dr. Tóth László szerint árnyalni lehet a javaslatot, ugyanis azt nem lehet előírni, csak kőszegi vállalkozó végezhessen munkát a városban. Nem is bizto