A közép- és hosszú-távú közlekedési és fenntarthatóságot javító projektek összehangolása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával jelenleg készül Kőszeg Fenntartható Városi Mobilitási Terve (SUMP) és a Térségi Közösségi Közlekedés Fejlesztése című projekt Megvalósíthatósági Tanulmánya. A Somlai Mérnöki Iroda Kft és az Universitas-Arrabona Kft. tervezői a tanulmányok előkészítésének részeként alaposan tanulmányozták a korábban készített koncepciókat, terveket, a folyamatban lévő fejlesztési projekteket, begyűjtötték a fellelhető forgalmi adatokat. A város közlekedésének jobb megismeréséhez a város 12 pontján forgalomszámlálást végeztek a Széchenyi István Egyetem hallhatóinak bevonásával. A mobilitás elemzéséhez elsődleges a lakossági közlekedési szokások megismerése, ezért széleskörű kérdőíves felmérést végeztek az iskoláskorúak és a felnőtt lakosság körében. Az iskolák készséges hozzáállását ezúton is köszönjük! A vizsgálatokból kiderült, hogy a lakosság 43%-a a személygépkocsit részesíti előnyben. 20 százalék veszi igénybe rendszeresen a közösségi közlekedést, 28 százalékkal jelentősnek nevezhető a gyalogos forgalom és 8 százalékot tesz ki a kerékpárosok részaránya.

A fenntartható közlekedésfejlesztés és az élhetőbb városi környezet érdekében az alábbi célok fogalmazódtak meg: Intermodalitás és a helyi közösségi közlekedés biztosítása, kerékpáros közlekedés és a gyalogos közlekedési kapcsolatok fejlesztése, valamint a lakosság környezettudatosságának növelése.

Az intermodalitás biztosítása egy új közös busz- és vasúti pályaudvar létrehozásán túl a különböző közlekedési módok komfortos és innovatív megoldásokkal való összekapcsolását tartalmazó intézkedési csomaggal érhető el. A vasúti és közúti közösségi közlekedés megfelelő összehangolásán túl a belváros forgalomcsillapítása, a városközpontból elérhető, de azt tovább nem terhelő parkoló-kapacitás növelése (P+R parkolók), a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra komplex fejlesztése közösen szolgálja a környezeti és gazdasági szempontból fenntartható várost.

A helyi közlekedés újraszervezése az 1986/2017. (XII. 19.) Kormányhatározat szerint a „Városkörnyéki közösségi közlekedés-fejlesztés” című projekt részeként valósulhat meg. A fejlesztés részeként 2 környezetbarát midibusz kerülhet beszerzésre a közös pályaudvar kiépítésekor. Az új buszokkal a jelenleg el nem látott városrészek is megközelíthetővé válhatnak, ahol egy úgynevezett „igényvezérelt” rendszer biztosíthatja majd a gazdaságos üzemelést.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése ma már bőven túl mutat kerékpárutak építésén. A kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra – kerékpár-támaszok, fedett, zárható tárolók, információs és irányjelző táblázás, kerékpárkölcsönző-hálózat vagy közösségi kerékpár rendszer és a közösségi közlekedés eszközein a kerékpárszállítás megoldása összehangoltan képes vonzóbbá tenni a mindennapos kerékpározást. A hálózati szemléletű közlekedésfejlesztésénél a nyitott és zárt kerékpársáv, valamint a kerékpáros nyom alkalmazása a gazdaságosságon túl a közlekedésben részvevő kerékpáros biztonságát és kényelmét is javítja. Fontos, hogy a hivatásforgalom és a turizmus igényeit egyaránt megfelelően szolgáló, szakadásmentes hálózat alakuljon ki a város területén és a térségben egyaránt. A gyalogosok arányát a biztonságos gyalogátkelőkön túl akadálymentesítéssel, pihenőpadokkal, ivókúttal, jó minőségű és megfelelő szélességű járdákkal, célforgalomhoz, engedélyhez kötött behajtású forgalomcsillapított közterületekkel lehet növelni.

A fenntarthatóság felé vezető út egyik legfontosabb eszköze a szemléletformálás. Hiába a modern közösségi közlekedés és a kerékpárutak, ha a személygépkocsival bonyolított utazások részaránya nem mérséklődik. A kérdőíves kutatásokból jól kimutatható, hogy a fiatal korosztály érzékenyebb, nyitottabb a fenntarthatóságra, legyen szó akár közlekedési szokásokról, akár szelektív hulladékgyűjtésről. A legtöbben jelenleg autóval (szülővel) jutnak el az iskolába, azonban a jelenleginél közel háromszor többen járnának szívesen kerékpárral.

A megkérdezett felnőtt lakosság elsősorban a kerékpáros infrastruktúra hiányát, rossz állapotát és a parkolók számát jelölte meg fő problémának. A közösségi közlekedés részarányának növekedése városon belül elsősorban a korszerű, akadálymentesített járműparkon és a jól kialakított, várost bejáró útvonalon múlhat, míg a Szombathelyre közlekedőknél leginkább a lakóhely és a célállomás közti átszállások száma és a menetidő a fő szempont.


A készülő Fenntartható Városi Mobilitási Terv hivatott arra, hogy a közlekedési fejlesztések és az azokhoz kapcsolódó intézkedések összehangolásával a változó lakossági igényeknek megfelelve környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható és élhető város lehessen az ország ékszerdoboza.